Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

MSZMP-delegáció ntazott Ausztriába Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására hétfőn öttagú pártmunkás küldöttség utazott Ausztriába. A delegációt Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttséget Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. (MTI) Az első negyedév mérlege az építőanyai-termeiésbea Az Építésügyi Miniszté- negyedévi tervét. Most mégrium szilikátipari üzemeinek is kedvezőbb a helyzet, mint az idén is sok nehézséget tavaly az első három hóokozott a tél az első negyed- napban, mert lényegesen kiévben. Áram_ és fűtőanyag- sebb a tartozás. A finomkeellátási zavarok, szállítási rámia iparban, a mésztermegondok nehezítették a kő-és lésben és a kőbányászatban kavicsbányászat, a cement, a nincs adósság, sőt az üzemész, az üveg és a finom- mek túlteljesítették negyedkerámia termelését, évi tervüket. A mész- ós a a hideg pedig csaknem egy kőhiány tavaly nagy probhónappal késleltette a tég- léma volt az építkezéseken, lagyárak munkáját. Most azonban A sok akadály miatt a sziliTermelőszövetkezetek a párthatározat tükrében A kátipar nem teljesítette első Már a nyugati országok is vásárolnak magyar csapágyakat Tovább fejlődik a nemzetközi munkamegosztás A felszabadulás után kialakított új magyar iparágak egyike, a csapágyipar megteremtése az 1965-re terA magyar csapágyak gyártástechnológiája és minősége sok tekintetben megközelítette; vagy elérte a nemzetezett összegekkel együtt közi színvonalat. A kovácso. körülbelül egymilliárd fo- lásd munkák mintegy 40 szárintba került. A nagy össze- zaléka már a legfejlettebb gű berendezés hasznos befektetésnek bizonyult, jövőre már mintegy tizenkétmillió módszerrel történik. A magyar csapágyipar bőségesen el van látva rendeléssel, sőt csapágy készül Magyarorszá- kapacitásának korlátai miatt gon, amelynek értéke megközelíti a 980 millió forintot. A debreceni és a diósdi 1964-re már nem is tudott elfogadni minden külföldi rendelést. A szocialista oresapágygyárak létrehozásakor szagokon kívül most már még úgy tervezték, hogy tel- Ausztriába, Nyugat-Németjes felfutás után 500 típus- országba, Belgiumba, Franban évente hárommillió csapágyat készítenek. A KGST-ben tortént szakosítás azonban lehetővé tette, hogy 500 helyett csupán körülbelül 180 félét gyártsunk, mégpedig azokat a fajtákat, amelyekre a magyar iparnak a legnagyobb szüksége van, a többit megvásárolhatjuk a baráti országoktól. A típusok viszonylag kis választéka lehetővé tette a nagysorozatú gyártás megszervezését. Egyegy típusból átlag 60 000 készül évente, ami világviszonylatban is gazdaságos, nagy sorozatnak számít ciaországba, Spanyolországba és Portugáliába is eljutnak a magyar gördülőcsapágyak. Csapágyiparunk fejlődése tovább tart, s a tervek szerint 1970-ben már 16 millió csapágyat készítünk. Ez a mennyiség körülbelül megegyezik az ország várható igényével, egy részét azonban exportáljuk, hogy helyettük másfajta csapágyakat külföldről szerezhessünk be. Több szocialista országgal tárgyalások kezdődtek a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztéséről. mészből mintegy 3000 tonnával tetézték meg előirányzatukat az iparág dolgozói. Ezzel együtt majdnem 40 000 tonnával tobC meszet kaptak „z építők, mint a múlt év első negyedében, s így az idén már nem lesz hiánycikk a mész. Az út- és vasútépítőknek nagy segítséget jelent, hogy , a bányászok mintegy 50 ezer tonna kővel túlszárnyalták negyedévi tervüket A cementipari üzemek mintegy 25 000 tonna cementtel maradtak adósok. A második ós a harmadik negyedévben -pótolják a tartozást, de a gyárak tárolóhelyein, a silókban jelenleg is csaknem 100 000 tonna cement vár a szállításra. Az év első három hónapja a téglaiparnak okozta a legtöbb gondot. A télen csak a műszárítóval felszerelt üzemek dolgoztak. Március elsején akarták megkezdeni a termelést az összes téglagyárban, de az erős éjszakai fagyok miatt csak a hónap végén került rá sor. így az első negyedévi tervnek mintegy 20 száraiékával adósak maradtak. A téglagyárak most már teljes erővel dolgoznak ós sok új intézkedéssel segítik a tartozás kiegyenlítését. b Földmozgás volt hétfőin több helyütt Magyarországon Hétfő délelőtt fél 10 tájban az országban több helyen kisebb erősségű földmozgásokat észleltek. Elsősorban a Dunántúlról jelentettek földrengést. Pécsett a város lanikás részein egy erős és egy enyhébb földlökés történt. Egyes helyeken a lakóházakból, az irodákból az utcára tódultak az emberek, a magasabb épületek ós gyárkémények, valamint az aknáitornyok kilengtek. A pécsi bőrgyár erőművének és a pécsi fűtőháznak a kéménye leomlott. A Pécsi Nemzeti Színház falai megrongálódtak, homlokzatán a díszítések meglazultak, s ezeket a tűzoltók eltávolították. Pécsett néhány életveszélyessé vált lakásból a lakókat ideiglenesen kitelepítették. A bányák aknatornyainak szállítógépeit rövid időre leállították, a kezelőszemélyzet elhagyta az erősen kilengő tornyokat. Pécsen kivül Komlóról, Mohácsról, Siklósról, Sásdról, Dunaszekcsöről és Kaposvárról jelentettek földlökéseket. Több épület megrongálódott, épületfalak megrepedeztek, egyes tetőszerkezetekben károk keletkeztek. Az eddigi becslések szerint a károk sehol sem jelentősek. Észleltek földmozgást az Alföldön is. a többi között Szegeden, Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön. Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületről leomlott a vakolat. A beérkezett jelentések szerint a földmozgások következtében emberéletben kár nem esett, sérülés sem történt sehol. A hazánkban észlelt földmozgások valószínűleg a hétfői jugoszláviai földrengés következményei. A Szerb Földrengésjelző Intézet adatai szerint ugyanis tegnap délelőtt Belgrádban, Zágrábban, Sarajevóban és sok más helységben észleltek földrengést. A földrengés epicentrumában a földlökések erőssége nyolc fokot, Darventa vidékén hét fokot ért el. BácsTopolyán ugyancsak nyolcas erősségű földrengést észleltek. Több helyen jelentős anyagi kár keletkezett. Belgrádban a telefonösszeköttetés megszakadt. SlavonskiBrodban harmincan megsebesültek. Szegeden 9 óra 33 perckor remegett a fold Az anyagi kár nem számottevő A tegnap délelőtti, nem vulkánikus erejű földlökés Szegeden is Csongrád megyében is érezhető volt, s szokatlan jelenségekkel járt. Megremegtek az épületek és berendezéseik, s a szegedi fogadalmi templom kettős tornya is megreszketett. A földmozgás meglepte az embereket, szorongó érzéseik azonban a váratlan természeti jelenség elmúltával megszűntek. A házakat elhagyó emberek is gyorsan visszatértek az épületekbe. Dr. Juhász János, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Éghajlattani Intézetének adjunktusa a Dél-Magyarország munkatársának kérdésére közölte: Szegeden pontosan délelőtt 9 óra 33 perckor remegett meg á föld. Az első lökés 33 másodpercen át tartott. A földmozgást mérő szeizmográf mutatója ekkor, amikor a városban a legerősebb volt a földlökés, 13,8 milliméteres kilengést mutatott. Apróbb lökéshullámokat azonban még délelőtt 10 óra 8 perckor is jelzett a műszer, majd utána megállapodott. A Szegedi József Attila Tudományegyetem földtani kutatói valószínűnek tartják, hogy az elsősorban a Dunántúlon mutatkozó lökéseket Plz igen mély földrétegek vezették el nagy távolságra. Szegedre is és egész Csongrád megyébe is. A Szegeden és Csongrád megyében lejátszódott földmozgás erőssége — az izgalmakon kivül — sehol nem okozott nagyobb bajt. Az anyagi károsodás elenyésző. A házak nem rongálódtak meg, csupán néhány gyengébb szerkezetű, 1 leg vályogépület fala és több emeletes ház menrfyezete repedt meg a földlökés következtében. szegedi, járási tszekben még zajlottak a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, amikor megjelent pártunk Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság helyzetéről. E nagy jelentőségű határozat parasztságunk jövőjét körvonalaiban hosszú évekre határozza meg. Megállapítja: „A magyar falu mélyreható változások korát éli. A nagy társadalmi átalakulás alapvetően megváltoztatta a parasztság életkörülményeit. A technika térhódítása átalakítja a mezőgazdasági munka jellegét, megkönnyíti parasztságunk munkáját. Parasztságunk saját tapasztalata alapján mind jobban felismeri, hogy egyéni boldogulása elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a közös gazdaság erősödésével." Nincs a szegedi járásnak sem — mely pedig a szegénység földje volt valamikor — egyetlen olyan elrejtett zuga, ahol e tények nem állnák meg helyüket. A zárszámadások tapasztalatai bizonyítják, amint növekedtek a terméshozamok a közös földeken, úgy nőtt a parasztság életszínvonala, a közöshöz való ragaszkodása. Csak egyetlen példát: öttömöson — ahol jelenleg még a legrosszabb természeti viszonyok uralkodnak — a Magyar László Tsz gazdáinak közel 2 millió forintra emelkedett a zárszámadások után a takarékszövetkezetben elhelyezett pénzük. A 200 öttömösi szövetkezeti család legtöbbjének ma már saját takarékszámlája van a pusztaméi-gesi hitelszövetkezetben. Tehát sem itt, sem máshol nem kísért már a szegénység! a itt-ott mégis előfordulnak bosszantó fogyatékosságok, akkor azok oka szinte minden esetben a vezetők hozzá nem értésében, restségében keresendő.' Rosszul hajtják végre a párt és a kormány mezőgazdaságfej lesztéséről szóló határozatait, melyek jó politikai és szakmai irányítás mellett boldogulást jelentenek a tsz-ekben. A február 23-án nyilvánosságra került párthatározatból önként adódik a kérdés: megtettünk-e mindent az eddig elért termelési színvonal további töretlen emelkedéséért?1 Hol tart a szegedi táj mezőgazdasága, az állattenyésztés fejlesztésében? A szántóföldi növénytermesztésben elérik-e az eredmények az országos átlagot? Az utóbbi két évben 6,7 százalékkal emelkedett országosan a mezőgazdasági termelés színvonala. A szegedi járásban ez idő alatt 10 százalékot mutat az emelkedés. Ez azonban nem téveszthet meg bennünket, mert összességében az elért terméseredmények kenyérgabonából, kukoricából, száII Szegedi kisipari termékek exportra Az exportcikkek készítő- millió értékű, főleg kisipari séből a minisztériumi és helyiipari vállalatok, valamint szövetkezetek mellett részt vállalnák a szegedi kisiparosok is. Ebben segítségükre van a KETI, a Kisipari Exmegrendelésre keres kivitelezőt a KETI kirendeltsége. Az elmúlt hónapokban a kisiparosok különösen külföldi gépek javításában, elektromosműszerek és bepcrttermeltető Intézet szege- rendezések készítésében, jadi kirendeltsége. A Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei hatáskörrel rendelkező szegedi iroda tavaly 90 szerződéssel 1,7 millió forint értékű árut készíttetett exportra kisiparosokkal. Jó hírnevet szereztek a kisiparosok készítményeikkel, mint Rózsa József géplakatos, Ácsai István fémcsiszoló és Pusztai Ödön mintakészítő. Az idén eddig 11 kisiparos közel 1 millió forint értékű exportáru termelésére kötött vitásában, a szövőiparban használatos csévék műanyagból való előállításában, alumínium alkatrészek öntésében, öntőminták készítésében, exportra kerülő gyártmányok csiszolásában és nikkelezésében jeleskedtek. Segítették a mezőgazdaságot is. Készítettek répakiemelő szerkezetet, sőt, traktorvezető fülkét is a Belorusz traktorokra. • Most Dieseladagoló elemek felújítására és forgácsolási munkákra keszierződést. Már újabb fél- • res kisiparosokat a KETL lastakarmányokból alatta maradtak az országos hozamoknak. Itt csupán arról van szó, hogy a szegedi táj mezőgazdaságában eleve nagyobbak voltak a kihasználatlan termelési tartalékok. Egy korábbi alacsonyabb színvonalról könnyebb volt elérni néhány százalékkal magasabb eredményt. Ezt bizonyítja az is, hogy 1963ban országosan 13 százalékkal emelkedett az állami felvásárlás összmennyisége, ugyanakkor a szegedi járásban 1963-ban 12,5 százalékkal vásároltak fel több árut az állami szervek, mint 1962-ben. Az állattenyésztésben a sertésállomány körül mutatkoznak a legnagyobb problémák. Tavaly 4000 hízott sertéssel maradt adósa a járás a népgazdaságnak. Nem teljesítették a tsz-ek a napraforgó", a burgonya- és baromfiértékesítési sem. Pedig az adottságok ezekhez is rendelkezésre álltak. Sertés is volt elegendő, csakhogy a gyenge állategészségügyi, gondozói munka és a rossz elhelyezési körülmények miatt az utóbbi adatok szerint 6321 sertés pusztult el. S ez évről évre ismétlődő jelenség Szeged környékén. Az új párthatározat teljesítéséhez szükséges az is, hogy a sertéstenyésztésben megszüntessük a ma még gyakori pusztító betegségeket. A mezőgazdaság terve 1964-re 4—5 százalék hozamnövelést ír elő. Helyesen határoztak a járás vezető szervei, amikor — éppen a nagyobb termelési tartalékokból kiindulva — 10 százalékos hozamnövelést terveztek a járás mezőgazdasága számára. Annak érdekében, hogy az idén a szegedi járás tsz-ei is elérjék az egész magyar mezőgazdaság színvonalát, kukoricából homokon II—12, feketeföldön pedig legalább 18—20 mázsa átlag szemtermést kell elérniök. A párthatározat kimondja: az ország kenyérgabonaszükségletét a jövőben teljes egészében hazai készletekből kell biztosítani. E tervből a ránk eső részt csak akkor teljesíthetjük, ha idén a tavalyi hozamokat legalább két mázsával emeljük holdanként. Ehhez a feltételeink jók. Tavaly optimális időben 103,5 százalékra teljesítették a gazdaságok vetési terveiket. És még soha nem használtak fel annyi műtrágyát a tsz-ekben a kalászosok serkentéséhez, mint most. Amit azonban eddig tettünk a több termésért, még mindig kevés. A betakarítás előtt hátra van még a tavaszi ápolás, a gyomok elleni küzdelem. A kalászos vetéseinket tavaszonta felverő gyomok — acat, pipacs, kefefű stb. — évről évre tízes tízezer mázsákkal csökkentik a már-már elért eredményeket. A vegyszeres gyomirtás fontossága a gabonatermesztésben még mindig nem foglalta el méltó helyét a köztudatban. Élő bizonyíték erre az, hogy 1963-ban a szegedi járásban még mindössze 5500 hold búza- és árpavetést permeteztek meg gyomirtó szerekkel, s az idei tervben is csupán 8 ezer kataszteri hold vetés vegyszeres gyomtalanítása szerepel. IV' agyszerű országos mozgalom bontakozik most ki a rét- és legelőgazdálkodás javítására. Államunk minden eszközzel segíti a tsz-eket, hogy ahol kell, törjék fel a haszontalan ősgyepeket, s jó fűállománnyal telepítsék be azokat. Máshol pedig nagy műtrágya dózisok'-zl, öntözéssel javítsák a legelők, rétek terméshozamait Ma kétségkívül a legnagyobb, s leggyorsabban gyümölcsöztethető termelési tartalékok a modern rét- és legelőgazdálkodás megteremtésében mutatkoznak. Kovés ráfordítással a gyepek fűterméshozamát háromszorosára, sőt négyszeresére emelhetjük. Ennyire jövedelmezőnek a mezőgazdaság egyetlen ágazatában sem mutatkozna!: a ráfordított anyagi áldozatok. Ha a modern rét- és legelőgazdálkodás közvetett kihatásait tekintjük, akkor biztatóbbak kilátásaink. A több szálastakarmány révén lehetővé válik a jószágállomány nagyobb arányú gyarapítása. Ezzel pedig megoldódik a szántóföldi növénytermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés krónikus trágyuhiány-gondja. E nagyszerű lehetőségek teljes kiaknázása — a párt határozatának teljesítése — azonban mindenekelőtt az embereken, a tsz-ek gazdáin múlik. Főleg azon, hogy miként találják meg számításaikat a közösben. A jövedelemelosztás módja egytervüket aránt serkenti-e őket a több, alapvető lelkiismeretesebb munkára? Vonjuk le a múlt évek jó és rossz tanulságait, szüntessük meg a jövedelemelosztási formák közötti aránytalanságokat. A tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben esett meg tavaly többek között, hogy a részesművelésre kiadott termés betakarítása idején az állattenyésztők elhagyták munkahelyüket, mert a kukoricatörésben sokkal nagyobb haszonhoz jutottak. A növénytermesztők megkapták a termés egyharmadát, míg az állattenyésztőknek sokkal több munkáért csak bizonytalan értékű munkaegységeket Írtak. Ma már nehéz lenne pontos receptet adni arra, hogy melyik a legjobb jövedelemelosztási forma. Ahány ház, annyiféle szokás alakult ki. Egy azonban bizonyos: ahol még nincsenek meg a készpénzfizetés feltételei, ott a legeredményesebbnek mutatkozik a munkaegységek mellett az össztermésből való premizálás. Y

olt már szó arról, hogy az összes kedvezőtlen természeti, időjárási viszonyokon túl a gyenge vezetésből, a szakértelem hiányából adódnak a legnagyobb gazdálkodási veszteségek. Éppen ezért nincs tovább értelme annak, hogy olyan szövetkezeti vezetők, akik gyengeségük, rossz magatartásuk, szakmai műveletlenségük következtében már rég elvesztették a gazdák bizalmát, továbbra is pozícióban maradjanak. A 3004/6-os rendelet módot ad arra, hogy elsősorban ezek a gyenge tsz-ek kapjanak új mezőgazdászokat, üzemgazdászokat, s számviteli szakembereket. Azonban egy-két fecske még nem csinálhat nyarat. Érdemének megfelelő színvonalra kell emelni 1964-ben a mezőgazdasági szakmunkásképzést. A szegedi járási pá rt-végrehaj tóbizottság utóbbi felmérése szerint bebizonyosodott, hogy a fiatal mezőgazdasági szakmunkás tanulók 4? százaléka „morzsolódott" le tavaly. Nem biztosították részükre a megfelelő tanulási anyagi lehetőségeket, s felbontották szerződéseiket. Az ilyen példák nem ösztönzik a iskolából kimaradó fiatalokat arra, hogy egy életre szóló mezőgazdasági pályát válasszanak maguknak. Pedig az állam a szakmunkásképzés összes költségeit megtéríti a gazdaságoknak. Falvainkban végbemenő nagy társadalmi átalakulás egyik lépcsőfoka az is, hogy a fiatalság — s a felnőtt generációk is — képesek-e elsajátítani rövid idő alatt a modern mezőgazdaság' termelési ismereteket, s tudják-e alkalmazni az új technikát? A párt Központi Bizottsága határozatának teljesítése koránt sem jelentcsak azt, hogy az időszer mezőgazdasági munkák." mindenkor a lehetőségekbe mérten időre befejezzük. A határozat középpontjában falusi emberek, a dolgoz*' parasztok sok ezres tömegei állnak. CSÉPI JÓZSEF Csütörtök, 1964, április 69. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5