Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

Hruscsov elvtárs a MOM-ban (Folytatás az 1. oldalról.) léletesen győződünk meg arról, milyen szilárd és megdönthetetlen a pártjainkat és népeinket egyesítő barátság. A szovjet—magyar barátság mindenben megnyilvánul. Megnyilvánul a szocialista és a kommunista építés tapasztalatainak gyümölcsöző cseréjében, a párt-, állami és más vonalon kialakult széles körű kapcsolatokban. A barátság egyáltalán nem elvont, hanem teljesen konkrét, érzékelhető fogalom. Üzemük szoros kapcsolatot tart a Szovjetunió optikai iparának vállalataival. Ez jó dolog; segíti a termelést, segíti országaink barátságát. KSszönetstájékoztatóért Nyikita Hruscsov beszéde további részében köszönetet mondott a gyár igazgatójának a részletes tájékoztatásért, amelyet az üzem történetéről, a termelés alakulásáról, a MOM dolgozóinak munkakörülményeiről adott. Elismeréssel állapította meg, hogy a nagymúltú gyár pontos, kiváló minőségű műszereket készít. Ha rossz műszereket készítenének — mondotta —, nyilvánvalóan nem vennénk meg Ügv gondolom, helyesen értelmezik szavaimat és nem sértődnek meg azokért. Nem szállíthatunk egymásnak rossz termékeket, csak kiváló minőségű árukat. Kölcsönösen az a feladatunk. hogy kiváló minőségű termékekkel, kifogástalan gyártmányokkal segítsük elő egymás munkáját, szigorúan meg kell tartanunk az országaink közötti kereskedelmi szerződéseket. Megemlítette, hogy a gyár vezetőivel folytatott beszélgetés alkalmával hallott arról is; egyes országok nem a kellő időben tettek eleget szállítási kötelezettségűknek. Azt gondoltam: ha nem a mi országunkról lenne szó, akkor a pártbizottság titkára bizonyosan megnevezte volna az érdekelt országot. Ha viszont nem nevezte meg, akkor minden bizonnyal a Szovjetunióról van szó. Meg is kérdeztem: milyen ország nem szállította Önöknek határidőre a motorokat, talán a Szovjetunió? Azt válaszolta: igen. a , Szovjetunió. Mindjárt hozzáfogtam, hogy megállapítsuk, vajon ki, melyik üzemünk nem juttatta el időben ezt a szükséges berendezést. A gépalkatrészekből ítélve valószínűleg az OSZSZSZK, vagy Ukrajna egyik üzeméről van szó. Hazatértünk után tisztáznunk kell. ki a felelős, s azt felelősségre is kell vonnunk. üzenet a MOM-ból a Szovjetunióba Megmondom, félháborító ez az eset. Innen a szónoki emelvényről fordulok annak az üzemnek kollektívájához, pártszervezetéhez, igazgatójához, amely az említett berendezéseket szállítja Önöknek, hogy állapítsák meg: mi a késés oka. és teremtsenek rendet. Magyarázzák meg, miért történt ez így. Számoljanak be a nyilvánosság előtt azokról az intézkedésekről. amelyeket azért tettek, hogy az ilyen esetek a jövőben ne ismétlődjenek meg. A szállítási kötelezettségek határidőre történő tel- j jesítése igen fontos. Fontos egy országon belül is, hiszen ma nincs olyan termelési folyamat, amely egy és ugyanazon gyár keretein belül kezdődne és végződne. Ma a termelés széles körű kooperáció alapján folyik. Ha a kiváló minőségű alkatrészek, vagy gépegységek szállítási kötelezettségét nem teljesítik pontosan, akkor nem lehet szó egyenletes munkáról sem. Beszéde végén N. Sz. Hruscsov a következőket mondta: — Engedjék meg, hogy befejezésül még egyszer sok sikert kívánjak önöknek és a testvéri Magyarország minden dolgozójának a szocializmus építéséhez. A munkában elért eredményeik teremtik meg a népi Magyarország további felvirágzásának alapját. A MOM dolgozói hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták Hruscsov beszédét. Ezután a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője a delegáció nevében ajándékot nyújtott át a gyár kollektívájának. A dolgozók nevében Pósa György köszönte meg a látogatást, majd a találkozó az Internacionálé hangjaival ért véget. N. Sz. Hruscsov és Kádár János elvtárs látogatása az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok katonáinál N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai kedden délután ellátogattak a Varsói Szerződés alapján ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok katonáihoz. Elkísérte a vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. A szovjet katonák, tiszthelyettesek, tisztek és tábornokok forró fogadtatásban részesítették a látogatókat. N. Sz. Hruscsov és Kádár János a meleg hangulatú találkozón beszédet mondott. A vendégek részt vettek a hadseregcsoport-parancsnokság tiszteletükre adott vacsoráján, majd megtekintették a szovjet katonai művészegyüttes műsorát. Gromiko látogatása Péter Jánosnál Szerdán délelőtt A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagja, meglátogatta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét. A két külügyminiszter baráti megbeszélést folytatott A látogatáson részt vettek szovjet részről: Sz. T. Asztavin és L. M. Zamjatyin, a Szovjetunió Külügyminisztériumának osztályvezetői, magyar részről: Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese és Némety Béla, a Külügyminisztérium osztályvezetője. A, A. Gromiko és Péter János TUDOMÁNY AZ IPARÉRT A textilipari kutató rostosxtályának munkájáról Harmath Mária, a jutaárugyár fonónője már a szárnyasból gyűrűssé átalakított gépen dolgozik Az ipar és a tudomány "összedolgozásának-" fontosságáról sokat hallani mostanában, s éppen ezért öröm számot adni gyakorlati megvalósulásáról. Ebben az esetben a Textilipari Kutató Intézet rostnövényekkel foglalkozó osztályának munkájáról lesz szó, mely többek között a szegedi kenderfeldolgozó iparnak nyújt értékes támogatást. a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemeibe. 0 Bevezetőben érdemes szóba hozni hogy az említett osztály alig néhány éve működik csupán. Pesterzsébeten, Budapest XX. kerületében kaptak otthont laboratóriumai és apró kísérleti üzeme, összesen négy tudományos munkatársa van, akik négy nagy vállalat és három mezőgazdasági intézet számára dolgoznak, több évre szóló munkaterv szerint. A rostcsztály munkatársai állandóan járják az országot. Elvi kutatásaikat, a kísérletek során elért eredményeket igyekeznek meghonosítani az iparban is. Így kerülnek el gyakran Szegedre és Pécsre, HONNAN VESZIK? Másfél év múlva közel másfélezer munkásra lesz szükség a gumigyárban Igaz, még több mint másfél év van hátra a teljes indulásig, de amilyen »mun. káshiányos* napókat élünk, már így jó előre sem árt foglalkozni az egésszel, öszszesen ezerkétszáz, vagy ezerötszáz munkáskézre lesz majd szükség, ha teljes kapacitással dolgozik a ma még csak épülő gumigyár. Napjainkban a szegedi üzemek tele vannak panasszal, alig lehet végighallgatni a hiányzó munkások hosszú sorának listáját. Minden igazgató, műszaki és gazdasági vezető csak arról beszél, "csinálom én, vállalom én, csak adjanak hozzá embert is*. Ismerve a körülményeket, jogos a kérdés: Honnan és kikből népesül be ez az új, nagy üzem? Nem kaptunk választ A városi tanács munkaügyi osztályán hiába tettük fel a kérdést. — Igaz, hogy még messzi van az az idő, amikorra a teljes létszám szükséges, de már mi is szeretnénk tudni tulajdonképpen, mikor és hány emberre van szükség. Bár beszélgettek már ebben az ügyben a Ruggyantaárugyár személyzeti vezetőivel, a szegedi telep márkinevezett igazgatójával — végleges és konkrét létszámtervet azonban még nem nyújtottak be. — Aláírtunk már néhány hirdetést is, melyben a gumigyár felvételt hirdetett. Azt azonban már nem tudjuk, hogy honnan, s hányan jelentkeztek ezekre. Ezek csak azért kerültek hozzánk, mert aláírásunk nélkül nem fogadták volna el azokat. »... részben más vállalatoktól...« — A létszámkérdés tulajdonképpen nem is rám tartozik. Ilyen természetű megbeszéléseken én nem vettem részt. Ennek patrónusa a minisztérium és az anyavállalat személyzeti osztálya, közvetlenül — mondja Rainer Károly, a telep főmérnöke, és hozzáteszi — Amit érdemben mondhatok, az a következő: Szeptember elején indulunk 120 emberrel, a jövő év elejére körülbelül 250 munkásra lesz szükségünk. Ennyit tudok. — Honnan veszik az induláshoz a 120 főt? — Még az 1963-as évben elküldtünk 20 embert a pesti üzembe, ök már visszajöttek. itt dolgoznak, szerelik a gépeket. Jelenleg hatvanan tanulnak -m előreláthatóan 4—5 hónapos Időtartam alatt — az anyavállalatnál. Belőlük kerülnek majd ki a csoport- és művezetők. Egyelőre Pesten ismerkednek a gépekkel, a munkafolyamattal — ők majd szeptemberre, az indulásra érkeznek. — Honnan vették fel ezeket az embereket? — Részben vidékről, részben más vállalatoktól — ahogy a hirdetésünkre jelentkeztek. A lehetőségekhez mérten A munkáscsábítás legegyszerűbb, s kézenfekvőbb formája. A gumigyárnak igaza van — mert valahonnan embereket kell, hogy szerezzen. A jelentkezők — valószínűleg több keresetre, új lehetőségekre számítanak. És mit szólnak vajon a többi üzemek? — Panasz már érkezett hozzánk. Több vállalati igazgató elmondta; viszi az embereit a gumigyár — mondják a városi tanács munkaügyi osztályán. Mégis mit lehetne tenni? Az igazság az, hogy nem akkor lesz valódi üzem a gumigyárból, amikor az építőipari vállalat átadja azt, hanem akkor, ha munkások népesítik be a termeket, gépek lármája töri meg a csendet. Szóval mégis mit lehetne tenni? Talán ideje volna — a másfél éves távlat dacára is — egy, a lehetőségekhez mérten konkrétan megbatározott munkósfelvételi. tervet elkészíteni. Közös erővel mérlegelni a helyi lehetőségeket és adottságokat — s hogy panaszra sem legyen ok — segítségül hívni a már meglevő régi üzemeket is. Dr. Zilahy Márton Kossuthdíjas, az osztály vezetője és Nagy Kálmán vegyészmérnök már nem is vendégek a Pécs környékén levő hirdi kenderfonógyárban, ugyanis itt valósult meg találmányuk üzemi szinten: az előfonalak vegyi főzése. A főzőberendezést Pesterzsébeten készítették el, azután elvitték Hirdre, ahol azóta is dolgoznak vele, holott a Láng Gépgyárban közben elkészült nagy méretű változata, sót megrendelték már a másodikat is. Ebből látható, találmányuk bevált Tavaly még csak kevés fonalat gyártottak vegyi főzéssel, az idén má 150 tonna szerepel a tervben. Tekintsük át, mi az új módszer lényege! Azelőtt a nyújtás után a kender az előfonógépekre, onnan a végfonókra került, azután motringokba "szerelték ki«, s úgy is szárították, majd keresztcsévelték. Most az előfonalat lúgban főzik, miáltal a szenynyeződés és a növényi enyv eltávozik a kenderből. Könynyebbé válik a végfonás, a fonó nyújtóműve jobban nyújt, s ezáltal a termelékenység 15—20 százalékkal fokozódik. Nincs szükség motringolásra, mert a szállítást csévén végezhetik el. Az új eljárás alkalmazásához a főzőkádakon kívül többezer sav- és lúgálló csévére volt szükség. Előnye viszont nemcsak a munka termelékenységének javulásában mutatkozik meg, mert talán még ennél is fontosabb, hogy általa a gyengébb minőségű kenderből olyan finom fonalat lehet előállítani, amelyet korábban a jó minőségűből sem tudtak a hagyományos módszerrel. ra az időre emlékeztet, amikcr ezeket a gépeket a folyók partján vízzel hajtották. A szárnyasfonók kezelését nehéz megtanulni, fékezésükhöz külön érzék kell, érthető, hogy a praktikusabb gyűrűsgépek kiszorították az avult konstrukciót. A Szovjetunióban, ahol a háború előtt vagy félmillió ilyen berendezés működött, kidolgozták az átalakítás módszerét, és modernizálták a gépparkot. Ezt alkalmazta helyi viszonyokra a Textilipari Kutató Intézet egyik munkatársa, Kerékgyártó Pál, s a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat műszaki osztályának vezetőjével, Huszta Ferenccel együtt tavaly hozzáláttak a jutaárugyár egyik szárnyasfonógépének átalakításához gyűrűsfonóvá. A gép azóta is kitűnően működik. A hazai iparban először idegenkedtek ettől az eljárástól. Tartottak tőle, hogy ha elterjed, nem kapnak az üzemek korszerű új gépeket. Azután kiderült, hogy a két módszer egymás mellett is alkalmazható. A szegedi kenderfonó rekonstrukciója megkezdődött, s vele egyidőben majd az összes vizesfonó, körülbelül tíz gépet átalakítanak és felújítanak. A szárnyasból gyűrűssé "átvedlő* gépeket a legkitűnőbb rezgésmentes és nagy fordulatú orsókkal látják el. A jutaárugyárban is folytatják a megkezdett átalakításokat 0 0 A magyar kenderfeldolgozó ipar tele van még a múlt században szerkesztett szárnyas végfonógépekkel. Másik nevük, a "waterorsó" még arNem egy, s nem két dologban ad segítséget az iparnak a kutató intézet rostosztálya. Beszélhetnénk még a kendernemesítésből eredő új fajtákból előállított fonalak kipróbálásáról. Vagy például a fonalegyenletességet mérő műszer alkalmazásáról a gyártási technológiák ellenőrzésére. Esetleg az úgynevezett fonálkontrol-rendszer megteremtéséről, mely a minőségellenőrzés munkáját könnyíti meg. De talán a bemutatott két példa is elegendő annak bizonyítására, hogy .a tudomány és az ipar "összedolgozása" milyen haszonnal jár. Szegeden emlékünnepséget rendeznek Ogyessza fasiszta elnyomás alóli leiszabadulásának évfordulóján Az emlékünnepségen dr. Biczó György, a szegedj megyei jogú városi tanács vb elnöke mond beszédet, majd utána a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a KPVDSZ kulturális csoportja és a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai adnak műsort. Az emlékünnepség nyilvános és azon természetesen szívesen fogadják a város minden dolgozóját. Holnap, pénteken lesz 20 esztendeje, hogy Szeged szovjet testvérvárosa, a hős Ogyeszsza felszabadult a német fasiszta elnyomás és megszállás alól. A történelmi jelentőségű évforduló alkalmából holnap, pénteken este 6 órakor Szegeden, a Dugonics téri központi egyetem aulájában emlékünnepséget rendez az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és az MSZBT városi elnöksége. Csütörtök, 1964. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3