Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

^^^^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] Dmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA M II IS K A S P A R 1 LAPJA A kupavnai munkások levele Kádár Jánoshoz Közös felelősséggel „A napfény városainak' barátságáról Szerda, 1964. április 8. Marton vásár on N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt sokan köszöntötték N. Sz. Hruscsovot és a többi kedves vendéget. Fogadtatás a kutatóintézetnél A vendégek gépkocsi-oszlopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titkára, Lukács János, a martonvásári tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket Tájékoztató az eredményekről, tervekről Az üdvözlések után dr. Rajki Sándor részletes tájékoztatót. adott az intézet tevékenységéről, kutatási programjáról, eredményeiről. Ezekben az eredményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, intézetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézettel állandó összeköttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentumok, sőt a nemesítési alapanyagok cseréje is. A közvetlen és szoros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos munkása hosszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban tanulmányúton, s természetesen jó néhány szovjet kollégát Martonvásáron láttak vendégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a búza fagyállóságának fokozásában, nemesítésében, valamint a kukorica hibridizációban. Így Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosztája 1, és 4. valamint Szkoroszpelka 3. és 3/b fajtákat. Ezután Szalai Dezső, intézeti párttitkár a pártszervezet tevékenységéről számolt be. Baráti beszélgetés a búzáról, kukoricáról A tájékoztatók után csak- mai témák körül forgott, hamar kötetlen, baráti han- Nyikita Hruscsov számos gű beszélgetés alakult ki, kérdést tett fel. amely természetesen szak- A beszélgetés során az in. téziet munkatársainak figyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztája l-esnek új vetélytársa is támadt a Mironovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovkában ezzel a búzafaj tával a nagy téli hidegek ellenére 43 métermázsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Természetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyösebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért martonvásári eredményék is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást: az intézetben élőállított lucernamagvak a nemzetközi piacon is keresettek. Tréfásan megjegyezte: a martonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölbe tett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucernatermesztésben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyaránt. Amikor a kukorica- és búzatermesztés aktuális tudományos kérdéseire terelődött a szó, Nyikita Szergejevics sok megszívlelendő észrevételt fűzött a szakemberek ismertetőihez. Megjegyezte, hogy például vannak vidékek, mint a Szovjetunióban a Kubány-vidék és a krasznodari körzet, ahol kukoricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Természetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza termelését kéli előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézet javaslatára hazánkban a búza tavaszi fejtrágyázása helyett a télitél végi fejtrágyázásra tértek át. Hruscsov megerősítette elvnek helyességét. Luknyajenko akadémikusra, a krasznodári kutatóintézetben dolgozó híres tudósra hivatkozott. aki kutatási eredményei alapján a martonvásáriakhoz hasonlóan szintén a téli fejtrágyázás mellett foglalt állást. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az elgondolásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A központi gondolat a termelés specializál ása, szakosítása, mert ez teszi lehetővé a nagyüzem nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását. Természetesen megfefelelő közgazdasági számítások után. a gépesítés előnyeinek kihasználásával, tudományos alapon folytatott termelőmunkával lehet igazán nagy eredményéket elérni. A Szovjetunióban ma ezer tojást száz-százhúsz rubel önköltséggel termelnek. A specializált szovhozokban a termelési költség máris felére, 50—54 rubelra csökkent, pedig még korántsem használnak ki minden lehetőséget. Utalt arra is, hogy a mezőgazdasági termelés átállítása jelentős beruházásokat igényel, de ezek kifizetődők, mert a számítások szerint körülbelül két év alatt megtérülnek. A termelés fejlesztésének fontos feltétele, hogy a tudományos kutatómunka szoros kapcsolatot tartson a termeléssel, s a szakemberek képzését is az eddiginél jobban össze kell kötni a termelőmunkával. A csaknem másfél órás beszélgetés végén dr. Rajki Sándor igazgató N. Sz. Hrascsovnak, Kádár Jánosnak és a szovjet küldöttség tagjainak a híres martonvásári hibA magyar mezőgazdasági kutatás fellegvárának bejáratánál az intézet vezetői fogadják a vendegeket összeállított ciókat. mintakollekaz intézet életéről, munkájáról készült albumokat, ismertető füzeteket nyújtott át. Hruscsov a szovjet pártós kormányküldöttség nevében ajándékokkal viszonozta a figyelmességet. Ezután a vendégek megtekintették * kutatóintézet parkjában levő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dolgozók a séta közben hosszan tartó tapssal, meleg barátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet pártés kormányküldöttséget. A vendégek a séta végén búcsút vettek a házigazdáktól, s gépkocsin visszautaztak a fővárosba. Magyar és szovjet újságírók baráti találkozója A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége kedden este baráti találkozón látta vendégül a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet újságírókat. A találkozón megjelent P. A. Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagja, L. M. Zamjatyin, a Szovjetunió Külügyminisztériumának őszPravda, az Izvesztyija, a TASZSZ, a Szovjet rádió, a Szovjetunió Központi Televíziója tudósítói. Részt vett a találkozón Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, valamint a magyar sajtó számos vezető munkatársa. A meleg hangulatú baráti, találkozón Szakasits Árpád és P. A. Szatyukov mondott 54. évfolyam, 81. szám Ára: 50 fillér Az intézet parkjában tett séta közben N. • Sz. Hruscsov elvtárs a reá várakozók fcő« szöntését ftwanjs A szovjet párt- és kormányküldöttség martonvásári látogatása során dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója (jobbról) kalauzolja N. Sz. Hruscsovot