Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

XéiU SáU&c ináttá kiállítása l/ásái kefyen Aprilia 4-én, szombaton délben nyitották meg Tóth Sándor szegedi szobrászművész első önálló kiállítását Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban. A szegedi szobrászművész rézdombore'tásait ós grafikáit mutatják itt be, melyeik — mint Dömötör János múzeumigazgató megnyitó beszédében mondotta — sajátságosan kapcsolódnak az alföldi művészethez, ennek a tájnak és emberének arculatát tükrözik. Sajátságos lírai realizmus jellemzi Tóth Sándor bemutatott alkotásait, melyeknek megtekintésére méltán tart igényt a szegedi közönség is. A szegedi szobrászművész vásárhelyi kiállítása már az első napokon sók érdeklődőt vonzott. Szegedről ls számosan utaztak át a Tornyai János Múzeumba, hogy megtekinthessék a kiállítás anyagát. Értesüléseink szerint a vásárhelyi kiállítás után még a tavaszi hónapokban Szegeden is bemutatják önálló kiállítás keretében Tóth Sándor rézdomboritásait és grafikáit. Teljes lendülettel Híradás a tavaszi mezőgazdasági munkákról A késve jött tavasz miatt közel 6 ezer holdat szántót- kany Imre traktoros és senagyon összetorlódtak a me- tak fel eddig. A szegedi já- gltőtársa, Tóth István nözőgazdasági munkák. Más rás tsz-el 700 holdon vetnek vénytermesztő-tanuló. Estig években ilyenkor már ki- az idén borsót, s eddig kö- végezni akarnak annál isinkeltek a borsófélék, s elve- zel 250 holdon vetették el. kább, mert nyomukban jön tették a tavaszi árpát, a za- A tavaszi árpának egyne- a magtakaróval Csányi Istgyede van a földben. ván traktoros és Simon ImAz újszentiváni Üj Élet és re, ugyancsak növénytera deszki Kossuth Tsz-ben meszto-tanuló. A friss vetést hozzáfogtak már a cukor- ők takarják be, Csányi éjrépu. a napraforgó és a jeli műszakot is vállalt, korai burgonya vetéséhez. Mások a trágyát hordják s általában a tisztántúli tsz- a burgonya alá és a gyünapsiltéses tavasz kezdetén, ekben duggatják már a vö- mölcsösbe. Néhány nappal A határ hirtelen, egyik röshagymát is. A baksi fe- ezelőtt végeztek 40 hold új napról a másikra megélén- keteföldön vetik a cukorré- őszibarackos telepítésével, kült. Szerte a szegedi járás- pát, viszont érthetetlen, hogy ban minden tsz-ben és ház- az ásotthalmi Szabadsághartáji gazdaságban szaporán cos Tsz-ben még mindig nem dolgoznak, hogy behozzák a kezdtek hozzá az 50 holdra kényszerű késést. tervezett homoktalaj-javítósAz őszi gabona fejtrágyá- hoz. sását 42 ezer 100 holdon A szatymazi Béke Tsz-ben elvégezték mar, is szinte mindenki talpon mindössze 2—300 hold van van. A falu előtt, az úgymég hátra. A tavaszi szán- nevezett Kisfeketén 20 hol- , , ... , ,, táseai is előrehaladtak, s don vett a tavaszi árpát Dé- ílak ?®k k*aében asat£« a metszoolió. S a aaomszédbot, a takarmány, és cukorrépát. a mákot és a korai burgonyát. A szőlő nyitásával is elkészültek ekkorra. Most viszont mindezekhez csak március végén foghattak hozzá, az első igazán A gümőkór ellen S nemcsak a közösben, hanem a gazdák kezelésében levő szőlőkben és gyümölcsösökben is szorgalmas munka folyik. Tóth István brigádvezető portáján összefogott az egész család. A gyümölcsösben férVálaszok Jól sikerült bemutatkozás Vasárnap este a mihályte- a mintegy 200 főnyi közönség leki művelődési otthonban előtt szép sikert aratott. Sok mutatkozott be Szeged leg- tapsot kaptak Rózsa Sándor, fiatalabb műkedvelő színját- Plágh Cecília, Ábrahám Ist- _ „ ván, Dubecz György es Doszo együttese, az úttörő ifi- M ^^ gzámal A műsort vezetők csapatának Vidám Matolay Jenő konferálta. Az Színpada. A szatirikus jele- együttes április 12-én, vasárnetekből, operettrészletekből nap este Tápén is bemutatja és táncszámokból álló műsor műsorát Megkezdődött az üzemi nyereségrészesedések kifizetése Szegeden Az utóbbi hónapokban so- sabban, termelékenyebben és kat vitatkoztak szakembe- kevesebb önköltséggel, mint rek, gazdaságvezetők, párt- az előző esztendőben, összemunkások, hogy van-e még sen 13 napi keresetnek megserkentő, lelkesítő hatása a nyereségrészesedési rendszernek és érezteti-e hatását a szocialista munkaverseny.ben? E kérdésre most választ kaptak az éves mérlegek lezárása után, de különösen a szesültek. Akik Öt éve dolnyereségrészesedést kifizető goznak már az üzemben üzemi gyűlések alkalmával. bronz a tízéves miinkavj. A munkasok alaposan meghányják-vetik, miért kaptak szonnyal rendelkezők pedig szép summát, vagy miért ezüst törzsgárdajelvényt kapnem kaptak. Több helyen a (ak, Az egy évtizede dolgovezetők felhasználják ezt az 30 szúzalékkal magasabb dolgozóknak^ mfért"fontos év összegű nyereségrészesedést elejétől év végéig takaréko- vehettek fel. san dolgozni, s felhívják a figyelmet a nyereségrészesedés „fillérjeire", amelyekből később majd a forintok lesznek. A Magyar Kábelművek szegedi gyáregységének dolgozói évről évre nagyobb összeggel járulnak hozzá a vállalatok termelési eredményeihez fe nyereségéhez is. Tavaly például erős áramú kábelből 64,7 százalékkal, ••HP négy témára Megtartották az úttörő vetélkedő szegedi döntőjét Vasárnap délelőtt bemépe- seny előtt az úttörők kedves sedett a szegedi úttörőház, 9 barátokat, szovjet pionírokat órakor kezdődött az úttörők köszöntöttek, expedíciójának városi vetél- A zsűri tagjai voltak Nagykedője. Ekkor dőlt el, melyik gyövg-y Mária, az MSZMP úttörő örs jut be az expedíció Központi Bizottságának pótmegyei bajnokságába. A ver- tagja, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Deák. Béla, a KISZ városi bizottságának titkára, Fapp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, Gazdik Gyula városi úttörő titkár és Gulácsi Zoltán, a III. kerületi iskolák vezető igazgatója. Először a Rózsa Ferenc sugárúti iskola, a Tanárképző Főiskola II. számú iskolája, a Dózsa és a Geja Sándor iskolák V—VI. osztályosai mérkőztek. Négy témakörből kellett helyes választ adniok, s bebizonyították, hogy felkészültek a vetélkedőre. Éppen úgy ismerik Szeged történetét, mint a különböző mesterségeket, vagy az űrrepülést. | A jövőről alkotott képük tanúságot tett gazdag fantáziájukról. S a Rózsa Ferenc iskola csapata csak egy -rakéta orrhosszal* előzte meg három ellenfelét. A VII.—VIII. osztályosok versenyében már komolyabb kérdések következtek. Itt már nem volt olyan szoros a küzdelem, s a Móra Ferenc iskola tanulói jóval megelőzték a rókusi iskolának a Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájának és a Dózsa iskolának diákjait. Az eredményhirdetéskor már mindenki ismerte a győzteseket, s a taps mér nem a győzelemnek szólt, hanem köszöntötte a két örsöt: mint a város képviselőit a Rózsa Ferenc és a Móra Ferenc iskolák csapatait, a megyei döntőn. felelő nyereségrészesedést kaptak. Az üzemi tanács határozata alapján a törzsgárda tagjai külön jutalomban is réban, Katona Józaefék kertjében is hasonló a kép. Kisteleken, a Felszabadulás Tsz-ben két nap óta vetik a burgonyát. A vetésterületet 50 holdra tervezték. — Jó két hetet késtünk vele — mondja Szakáll Olivér főagronómus —. s nyakunkon a tavalyról elmaradt 8 holdnyi szőlőtelepítés is. Régen nem szaladt össze ennyire a soros tavaszi munka. Most minden kézre szükség van, hogy a lemaradást behozzuk. A gazdaság majsai út felé eső területén mindenütt mozog a határ. Kapás Dániel trágyát hord, Török István, Dékány József é» Dékány Sándor pedig a szőlőt nyitják. Jó kilométerrel arrább Gombos Sándor ellenőrző bizottsági tag is alaposan nekiveselkedett a munkának két társával, Varga Sándorral és Rácz Tamással. Ök is a szőlőben dolgoznak, nyitnak és metszenek egyezerre. A tavaszi szél ütemes kalapácsolás zaját hozza közel. Az út jobb oldalán, bent a tsz majorjában Krizsán Mihály építőbrigédja a tetőzetet ácsolja egy újonnan épült 50 férőhelyes marhaistállón. A hosszú tél miatt ehhez sem tudtak korábban hozzákezdeni, de most már csak a tető van hátra, s aztán a cserepezés, majd a bepucolás. Járásszerte megélénkültté. hát a határ, eleven, pezsgő munka folyik mindenütt a földeken fe bent a gazdaságok műhelyeiben. h. F. Világszerte ma emlékeznek meg az Egészségügyi Világnapiéi, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete harcot indított a népek egyik legnagyobb ellensége, a gümőkór ellen, s jogosan állapította meg, hogy ez a rettenetes betegség elsősorban ott pusztít, ahol a néptömegek nyomorban élnek. Az Egészségügyi Világszervezet 1948. április 7-én kezdte meg tevékenységét. Ez az évforduló figyelmeztető, s követeli, hogy vessünk számot, mit tettünk a betegség felszámolása érdekében, s milyen feladatok állnak még előttünk. E rettenetes betegség ellen olyan kiváló tudósok vették fel a harcot, mint Koch Róbert fe a magyar Korányi Frigyes. Az ő szellemükben tett meg mindent a magyar kormány a feiszabudulús után a betegség megfékezésére. A tüdögümókor elleni küzdelem gyászos örökséget kapott a Hortyrendszertől. Ma mégis azzal büszkélkedhetünk, hogy felszámoltuk az évtizedek elmaradását. Az országban létrehoztuk a gondozóhálózatot. Nincs olyan eldugott hely, ahová e gondozószervek hatékonyan el nem Jutnának. Lényegesen megjavultak a munkakörülmények, nagy gondot fordítanak a munkahelyeken az egészség védelmére. Az országban 193 gondozóintézet működik. Minden újszülött BCG-védőoltást kap. Ennek jelentőségét már napjainkban felmérhetjük. Városunkban 10 év óta nem halt meg egy gyermek sem tbc- és agyhártyagyulladásban! Pedig a védőoltások hatásfoka majd, csak 10—15 év múltán lesz igazán jelentős, amikor a fiatalabb korosztályok a BCG-oltás védelmében nőnek fel. A gümőkór elleni küzdelem egyik leghatásosabb módszere a betegség korai felismerése. Ezt biztosítja a 100 szűrőállomás, melyek a lakosságot évenként szűrik. Ennek köszönhető, hogy az új betegeknek mintegy 60 százaléka kellő időben Jut orvosi kezeléshez és igy gyorsan meggyógyul. Kedvező körülmények között gyógyítják a tbc-s betegeket. Részükre 14 ezer ágy áll rendelkezésre országunkban. A második világháború előtt a tbc-t külföldön magyar betegségnek emlegették. Joggal, hiszen tízezer ember közül 14 halt meg tbc-ben. 1962-ben ez a szám már háromra csökkent, 1958-ban még minden tízezer lakosra 31 tbc-s megbetegedés Jutott, 1962-ben már csak 23. Lényegesen javult a gyermekmegbetegedések aránya. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az egész világon több, mint tízmillió tbc-s beteg él. A halálozás is évi 2 millió körül mozog. Az új megbetegedések száma 2— 3 millió. A világ Állami hatásosan fogtak össze a tbc elleni küzdelemben, s a magyar orvosok, tudósok törekvését az jellemzi, hogy a hazánkban folyó gümőkór elleni küzdelmet a világszínvonalra emeljék. Eddigi eredményeink nem születhettek volna meg, ha a lakosság nem segíti az egészségügyi szervek munkáját. Mindenki látja, hogy a betegség felismerése a legközvetlenebb érdek, ezért szívesen jelennek meg a tüdőszűrő-vizsgálatokon. A másik lényeges változás: tudjuk, hogy a betegség kellő időben kezelve jól gyógyítható. A kezelés ingyenes, s aki önmaga keresi a gyógyulást, gyorsan visszanyeri egészségét és munkaképességét. Az Egészségügyi Világszervezet (W. H. O.) tagállama Magyarország is. S ebben a világszervezetben közös ügynek érzünk mindent, amit a tbc elleni küzdelemben végzünk. Ezen a napon arra is gondolunk, milyen jó lenne, ha egyéb kérdésekben is így egymásra találna az emberiség. Szegedi diák nyerte az országos orosz nyehi líözépiskolai verseny első díját Befejeződött az országos gusztusban jutalomként a orosz nyelvi középiskolai ta- Szovjetunióba utazik, nulmányi verseny. A Buda- A gimnáziumok tanulói köpesten lezajlott döntőn a zött az országos versenyben szegedi és Csongrád megyei Megyeri István, a Ságvári diákok kiemelkedő eredmény- gimnázium I osztályos dinyel szerepeltek. A techni- nkja a második helyet szekumi tanulók vei-senyében az rezte meg. Igen szépen szeelső helyet Takács Mária, repelt Csáva Katalin, a Ró® Közgazdasági Technikum zsa Ferenc gimnázium IV. fe statisztikai tagozatanak IV. „ „ osztályos tanulója szerezte Cs' Nagv fiva' a hodmezőmeg. Takács Mária — taná- vásárhelyi Bethlen gimnázira dr. Szűcs József — au- um III. osztályos tanulója. Félezer vagon új gép a textilművek „határában" Megkezdték az új fonoda berendezését A Pamutiiyomóipari Vál- mint kínai szövőgép — hallalat szegedi gyáregységének mozódott már fel. Valatávközlfei kábelből 13,1 és "nagyszabású beruházási mun- mennyi, tengeri szállításra gumiszigetelésű vezetékből 142,2 százalékkal adtak többet, mint egy évvel korábban. Itt is nagy érdeklődéssel várták a nyereségrészesedés kifizetését, bár napokkal előbb értesültek arról, hogy nyolc napi keresetnek megfelelő összeget kapnak. Április 4-én rendezett ünnepségükön vették át elmúlt évi munkájuk utólagos jutalmát, a nyereségrészesedést. A Szegedi Ruhagyárban tavaly ugyancsak kitettek magukért a munkások, műszakiak. Különösen a második félévi eredményes munkájukkal raktak félre nagyobb összeget nyereségrészesedésre. Az előző évhez mérten 5,6 százalékkal termeltek többet és sokkal gazdaságoHetvenöt éves a MÁV „Hazánk munkáskórusa K^LtZZ'P"5" íí kái fontos új szakaszhoz ér- is alkalmas keztek: hétfőn megkezdték a kombináttá alakuló gyár új fonodájának berendezését. A 31. számú Építőipari Vállalat határidőre elkészítette a 20 000 négyzetméteres nagycsarnok. Illetve a 8000 négyzetméteres fonodái rész eddig beütemezett építési munkái tmúanyagfólia-burkolatban, letakart ládákban várja felszerelését. Közülük az első tíz nagy. egyenként 384 orsós gyűrűsfonó felszerelését kezdték meg hétfőn. Ezeket még kilencven ilyen gyűrűsfonó és másfajta gép követi majd, s az egész, 46 000 orsós fonoda a jövő év elejére készül el. A gépek elindításával azonban nem várnak az avatáA szovjet gépszállitök azonban még frissebbek voltak, mert jóval a határidő előtt elküldték a megrendelt foncdai gépeket. A textilművek „határában", az üzem &ig: felszerelesukkel párhukörnyékén jelenleg mintegy zamosan, mar a jövő hónapfélezer vagon gépi berende- t(ji kezdve folyamatosan bezés - túlnyomórészt mo- kapcsolódik termelésbe az dern szovjet gyurusfono, ' kártoló, kisebb részben an- új fonoda, gol előfonó, nyújtó, vala- • D. B. Szeged nagy múltra visszatekintő zenei életének jelentős eseménye zajlott le vasárnap délelőtt az alsóvárosi Petőfi Sándor Művelődési Otthonban. A MÁV »Hazáulc* Munkáskórusa fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte jubileumi hangverseny keretében, amelyen vendégénekkarok is szerepeltek: a Vasutasok Szakszervezetének Központi Énekkara, valamint az Északi Járműjavító kamarakórusa Budapestről. A jubiláló kórus olyan időben alakult, amikor a munkásmozgalom Magyarországon kibontakozóban volt, a munkásság érdekvédelmét e célra alakított szervezeti keretben a monarchia tiltotta, s a rókusi műhelynél alakult dalárda nemcsak az énekkultúra ügyét, hanem a munkások általános műveltségét, közösségi életét — s ezen belül lehetőségei szerint, érdekvédelmét is — szolgálta. A kórus teljesen magára volt utalva anyagilag, s mégis, rövidesen már 1500 kötetes könyvtárral is segíthette a munkások művelődését. A hetvenöt év sok viszontagság közepette telt el: a világháborúk megbénították a munkásság öntevékeny művelődési mozgalmát is, tökretették a könyvtárat, kottaállományt, újra és újra elölről kellett kezdeni mindent. De kiállták minden viszontagságok próbáját, és a hetvenöt éves kórus talán sosem volt olyan erőteljes, tevékeny, művészileg fejlett és fiatalos, mint most. Ezt bizonyította jubileumt hangversenyük is, melyet bensőséges ünnepség előzött meg. Rácz Kálmán, a - Vasutas Szakszervezet megyei bizottságának titkára megnyitó szavai után László Károly, a kórus elnöke emlékezett meg az eltelt hetvenöt évről. Ezután a Vasutas Szakszervezet központja, a Népművelési Intézet, valamint a városi tanács ajándékainak átadására került sor. Meghitt jelenet keretében köszöntötte a két budapesti testvérkórus a szegedieket és kölcsönösen ajándékokat nyújtottak át egymásnak. Az ünnepségen értékes jutalomban részesítették a »Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett »Hazánk Munkáskórus tíz régi tagját, s valamennyi énekes emléklapot kapott. A hangversenyen Erdős János karnagy, főiskolai adjunktus vezényletével és a karnagyhelyettes Szönye Katalin zongorakíséretével szerepelt a -Hazánk* Munkáskórus. Gazdag és változatos műsorukban különösen megragadóan és színvonalasan adták elő Kodály és Schubert dalaikat, valamint Smetana egy operarészletét; nagy sikert arattak szólószámaik is. A műsort színvonalasan gazdagították a Vasutasok Szakszervezetének ugyancsak -Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett Központi Énekkara által előadott régi francia szerelmi dalok és Bartók Bolyongása, valamint az Északi Járműjavító kamarakórusának számai is. Kedd, 1994. április 7. DÉL-MAGYARORSZAG 5