Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

! Visszaérkezett 5zófíábél a magyar küldöttség Pénteken visszaérkezett Szófiából az a magyar küldöttség, amely résztvett, Dimitr Ganevnek, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének, a Bolgár Kommunista Párt politikai Bizottsága tagjának temetésén. A küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke vezette, tagjai voltak: dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter, és dr. Práth Károly, hazánk szófiai nagykövete. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Timár Mátyás pénzügyminiszter, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága, a budapesti pártbizottság, a Külügyminisztérium, Igazi ságügyminisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Legfelsőbb Bíróság vezető munkatársai fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Több hízott sertést, vágómarhát adnak a tsz-ek Növekedett a tejtermelés és a tojásfelhozatal is Kedvező képet mutat a szegedi járásban az első félévi felvásárlási tervek teljesítése. A felvásárlási csoport ezzel kapcsolatos jelentését megtárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága. Az év első felére tervezett felvásárlást januárban, februárban és márciusban 40.2 százalékra teljesítették. Az ánjk 45 százalékút a tsz-ek értékesítették. Állat- és állati termékek felvásárlásában nincs jelentősebb lemaradás. Hízott sertésből azonban a tervezettnel jóval többet is felvásárolhattak volna, ha az egyéni és a háztáji gazdaságok az értékesítésben nem maradnának hátul. Az eddig felvásárolt 4323 mázsa hízott sertés 81.3 százalékát a tsz-ek adták. Jelentős mértékben visszaesett a háztáji gazdasagokban a • hízott sertés értékesítése. Egy évvel ezelőtt a háztáji gazdaságokból 2067 darabot tudtak felvásárolni, az idén viszont csak 511 darabot. A hízott sertés értékesítésében különösen figyelemre méltó eredményt ért el Forráskút, röszkei Tiszasziget és Kossuth Tsz. Befejeződött az Akadémia r • i •• r/l r evi közgyűlésé Az Akadémia közgyűlése pénteken a zárt üléssel befejeződött. Megvitatták az elnökség beszámolóját és a határozati javaslatokat. A vita széles körben foglakozott az Akadémia tudományos és szervezeti kérdéseivel, továbbá a közélet szempontjából az Akadémiára háruló feladatokkal. Az igen élénk és elvi vitában felszólaltak Benedikt Ottó, Bognár Géza, • Bognár Rezső, Erdei Ferenc, lErdey-Gruz Tibor, Ernst Jenő, Gegesi Kiss Pál, Geleji Sándor, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Kalmár László, Kodály Zoltán, Korach Mór, Kovács K. Pál, Lévai András, Mátrai László, Rusznyák István, Szabó Imre, Szalai Sándor, Szádeczky-Kardoss Elemér, Szentágothai János, Széchy Károly, Szigeti György, Vendel Miklós, Westsik Vilmos, Winter Ernő akadémiai tagok. A közgyűlés a határozati javaslatokat kiegészítésekkel és módosításokkal egyhangúan elfogadta. A közgyűlésen új rendes, levelező és tiszteleti tagokat is választott az Akadémia. Rendes tagok lettek: Dudich Endre, Nemes Dezső, Szabó Zoltán, Tamás Lajos, Vargha László eddigi levelező tagok. Levelező tagok lettek: Donhoffer Szilárd (orvos), Farkas Gábor (biológus), Láng Géza (növénytermesztő), Polinszky Károly (kémikus), Vas Károly (kémikus). Tiszteleti tagok lettek: T. N. Csernokolev (bolgár agrárökonómus), Gábor Dénes, (magyar származású angol fizikus), E. O. Heady (amerikai agrárökonómus), G. Herzberg (kanadai fizikus), L. Krasztanov (bolgár geofizikus), K. Mothes (német biokémikus), W. Olszak (lengyel mérnök), J. Roche (francia biológus), B. Sirendeb (mongol történettudós), H. Stubbe (német genetikus). A hároméves ciklus lejártával a közgyűlés megválasztotta az Akadémia elnökségét, Llletve a tisztségviselőket. Elnök: Rusznyák István; alelnökök: Erdei Ferenc, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Rezső, Novobátzky Károly; főtitkár: Erdey-Grúz Tibor; állandó főtitkárhelyettes: Kónya Albert; elnökségi tagok: Bognár Géza, Budó Ágoston, Gegesi Kiss Pál, Hajós György. Molnár Erik, Szádeczky-Kaidoss Elemér, Zambó János. Az ülés Rusznyák István elnök zárszavával ért véget. (MTI) Északról hidegfront érkezett Hűvös, esős napoh következnek Az atlanti-ciklon hűvös \ léghullámai közül az utolsó ^ csütörtökön országszerte záporokat, zivatarokat okozott hazánkban. A nyugati légáramlást pénteken a Jegestenger felől délnek törő erős hideghullám váltotta fel, amely péntek délben elérte Budapest—Kaposvár vonalát. A front mögött a délutáni órákban 9—13 fokos maximumok alakultak ki, ugyanakkor az ország középső és keleti vidékein még 14—20 fokot mértek. Tíz előző napi maximumokhoz képest a Dunántúlon 10—11 fokot csökkent a hőmérséklet. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy az erős lehűlést a Dunántúlon 25—32 kilométeres óránkénti sebességű szél, kiterjedt és tartósnak ígérkező esőzés kiséri. A dunántúli megfigyelő állomások zöme péntek reggel óta tartó közepes erősségű esőzést jelentett. Gyengén szerepelt viszont a terv teljesítésében XJjszeniiván, ahol az év első hónapjában egyáltalán nem értékesítettek, annak ellenére, hogy mind a tsz, minő pedig a háztáji gazdaságok megfelelő mennyiségű szemestakarmánnyal rendelkeztek. Ugyancsak gyenge eredmények szúlettek '.Illésen, Gyálaréten, Dócui, Bordányban, Csengelén, Mórahalmán, Túrién és Zsombor. Figj elernre méltó viszont, siogy a tsz-ékből eddig leadott hízott sertések átlagsúiyu magasabb a taialyinál. Vágómarhából a éléves felvásárlási tervet az év n'cő három hónapjában ::5,3 százalékra teljesítő,ték. S tsz-ek lel felvásárüt hízómarnák átlagsúlya 3 kilóval magasabb, mint tavn.y veit Baromfiból eddig közel 150 mázsát értékesítettek, valamivel kevesebbet, mint az elözo év azonos időszakában. A lemaradás oka, hogy a tsz-ekben nevelt baromfinak egy részét szabadpiacon értékesítették. Vannak tsz-ek, amelyek visszaélnek az állam nyújtotta lehetőséggel. A baromfineveléshez szükséges takarmányt a központi készletből kapják, a baromfit nagykereskedelmi áron szerezhetik be, csupán felnevelésükről kell gondoskodniuk, mégis a szabadpiacon értékesítik. Ezek közé tartozik a domaszéki Rákóczi, az ásotthalmi Szabadságharcos, a mórahalmi Vörös Október, a pusztaszeri Petőfi és a sándorfalvi Üj Élet Tsz. A tojásfelvásárlási tervek teljesítése kedvező a járásban. Az egy évvel ezelőttihez képest 1 millió 30 ezer darabbal értékesítettek többet a közös gazdaságok. A múlt év azonos időszakához viszonyítva tejből is jelentős a túlteljesítés. 1724 hektoliterrel vásároltak fel többet, mint egy évvel ezelőtt. Kenyérgabonából a szerződéses és szabadfelvásárlási tervet közel 90 százalékra kötötték le, vagyis 582 vagonra. 530 vagont a járás tsz-ei, a többit pedig a tszcs-k biztosítják. A ísz-ekből értékesítésre kerülő tej 79,4, a baromfinak pedig 33,3 százalékára kötöttek szerződóst. A baromfi szerződéskötések száma nem kielégítő, kevés a tsz-ek szerződéskötése is, úgyszintén az egyéni és háztáji gazdaságoké is. Hizott sertésből az éves felvásárlási tervet 56,9 százalékra kötötték le eddig a gazdaságok. Jelentősen emelkedett a szerződéskötések száma a háztáji gazdaságokban. Vannak községek, ahol erre igen nagy gondot fordítanak, például Domaszéken, Mórahalmon, Röszkén, Zákányszéken, összesen 952 hízóra kötöttek szerződést a négy községben a háztáji gazdaságok. Vágómarhából a legutóbbi adatok szerint 82,3 százalékra "kötöttek felvásárlási szerződést, szám szerint 5021 darabra. • • Ülést tartott az I. kerületi tanács Tegnap délelőtt a Hazafias vannak, a végrehajtó bizottNépfront Vörösmarty utcai ság titkárának előterjesztése székházában ülést tartott az I. kerületi tanács. Kovács István tanácstag elnöki megalapján határozatot fogadott el, miszerint az I. kerületben a tanácstagok első félévi nyitója után Korek Józselné beszámolóját május 15 és júdr., a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese számolt be az állandó bizottságok és a szakigazgatási szervek kapcsolatáról. A jelentés megállapította, hogy az állandó bizottságok eredményesen segítették a tanács munkáját, de ahhoz, hogy még eredményesebben tevékenykedjenek, széleskörű nius 15-e között tartják meg. Az előterjesztések során Szigeti János tanácstag kérte az építési és közlekedési csoportot, hogy vizsgálja felül az Alsókikötő sori utat, mert annak egy része lesülylyedt. Kérte ezenkívül, hogy az Április 4 útját rendszeresen öntözzék; Fischer Miklósné tanácstag pedig az újaktívahálózatot kell kialakí- szegedi gyermekgyógyászati taniok. Az állandó bizottságok és a szakigazgatási szervek gyümölcsöző együttműködését elsősorban a lakosság élvezi. Az előterjesztést követő élénk vitában tizenhat tanácstag szólalt fel, s valamennyien arról beszéltek, hogyan lehetne még jobbá tenni a tanács tömegkapcsolatát. Az ülés napirendjén szerepelt ezenkívül a lakásépítkezés, melyről László Iván, az építési és közlekedési csoport vezetője számolt be. A tanácsülés elfogadta az 1963as évi gazdálkodásról szóló jelentést, majd dr. Bödő Istszakrendelés túlzsúfoltságát tette szóvá. Az Ogyessza városrészben átadott új lakásokkal megnövekedett a városrész lakossága, így a szakorvosi rendelés is túlzsúfolt. Sírján Gábor elmondta, hogy a Bérkert utcára sok közvetlen út nyílik, s innen a járművek felhordják a sarat az aszfaltra. A városgazdálkodási vállalat munkásai ugyan letisztítják az utat, de a szemetet a parkosított részre rakják. Hödör István tanácstag bejelentette, hogy a Dugonics utcai általános iskola úttörői munkát vállaltak a virágosításban. Korszerűt, gyorsan, ló minőségben I párunk fejlődésének kulcsproblémája: a gyártmányok korszerűségének növelése. E feladat időszerűségét és jelentőségét két tényező is kellőképp kiemeli. Az egyik: a technika példátlanul gyors ütemű fejlődése. Ennek hatására az ipar termelési szerkezete állandóan változik, mert az új és korszerűbb gyártmányok kiszorítják a régebbieket. A gőzmozdony például a külföldi piacokon már nem árucikk, mert kiszorította a Diesel- és a villamos mozdony, sőt azok nyomában már ott var. a gázturbinás mozdony. A másik ok, amely a világszerte tapasztalható műszaki-technikai fejlődés mellett bennünket is ipartermékeink állandó és gyorsabb ütemű korszerűsítésére sarkall: a magyar ipar gyártmányainak kb. egyharmadát külföldön — a szocialista és a kapitalista országokban — értékesíti. S minthogy az exportcikkek árát döntő mértékben befolyásolja a korszerűségük, nyilvánvaló, hogy a gyártmányfejlesztés és korszerűsítés eredményessége népgazdasági szinten nemcsak az exportból származó bevétel nagyságát, hanem a nemzeti jövedelmet is tevőlegesen alakítja. A korszerűség és a gazdasági eredmény szoros összefüggését jól példázzák az új gyógyszerek világpiaci árai: a clóramhenikol 1—1 kg-ja 5 évvel ezelőtt 280 dollár volt, ma már csak 18 dollár. Törvényszerű jelenség, hogy az iparcikkek újdonság jellege, korszerűsége az árban is kifejezésre jut, aki »korán kel«, s idejében gyártja a korszerű terméket, többet kap érte, mint a fejlesztésben két-három évet késett gyárak és országok. A z utóbbi években olyan gazdasági mechanizmusokat igyekeztünk kialakítani — például műszaki fejlesztési alap, eredményszabályozó árkiegészítés —, amelyek »zöld utat* nyitottak a gyártmányok korszerűsítéséhez és gyors bevezetéséhez. Kétségtelen, hogy a magyar iparnak vannak igen korszerű termékei, azonban a gyártmánystruktúra egészét tekintve a korszerűsítés üteme és mérete nem tartott lépést a követelményekkel. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a magyar ipar túlságosan sokféle terméket gyárt, s valamennyinek a korszerűsítését nefn győzzük sem szellemi, sem anyagi erővel. Ezért nagyon elevenbe vágó probléma a szocialista országok közötti termelési szakosítás fejlesztése. A korszerűsítés minden nehézsége, lassúsága azonban nem írható kizárólag a széles gyártmányskála rovásáTelik a bárka A Tiszai árhullám kedvezett a halászoknak. A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai az elmúlt napokban átlagban 5—6 mázsa halat fogtak, s közel 25 mázsa tiszai halat adtak árusításra. A halászati tilalmi időre már előre készülnek, bárkákban tartalékolják a halat. Telik már "a bárka, a tilalmi időben sem lesz halszűke a városban. (Förgeteg Szilveszter lelv.) ra. A korszerűsítés végeredményét, az új tennék műszaki színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a fejlesztés és a bevezetés időtartama, gyorsasága, vagy lassúsága. A gyártmánykorszerűsítés e két fázisa a magyar gépiparban átlag 3—4 esztendőt vesz igénybe, a bonyolultabb termékeknél — például mikrohullámú berendezések — 6—7 esztendőt. Ennyi idő múltán az új termékek jelentős része legfeljebb az élőállító vállalat számára lesz »új* gyártmány. (Mire például 1963-ra megszületett nálunk egy huszonnyolc csatornás mikrohullámú berendezés, addigra a korszerűség mércéje a csatornaszámban 100-ra emelkedett) A gyártmánykorszerűsítés lassú ütemét tükrözi a gépiparban az egy, illetve két éve termelt cikkek részaránya. 1959-ben például a késztermékek csaknem 30 százalékát az 1—2 éves gyártmányok alkották, 1962-ben viszont csupán 23,2 százalékát; a gyártmányszerkezet tehát fiatalodás helyett öregedett. S a következmény: 1963-ban a gépipar termelésének növekedése — rendeléshiány miatt — alig haladta meg az egész ipar fejlődési ütemét, kivitele pedig mindössze 0,5 százalékkal múlta felül az 1962 évit. Az ipartermékek korszerűsége ma már nemcsak a külkereskedelem és az ország devizabevételére hat ki, hanem az egyes iparágak és vállalatok termelési lehetőségeit is meghatározza. S ebből komolyan le kell vonni a tanulságot. A gyártmánykorszerűsítés méretének és ütemének nem kielégítő volta ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy az iparvállalatokat a • múltban gazdasági tényezők — például a szükséglet — alig késztették komoly erőfeszítésekre. A szórványosan jelentkező rendeléshiányt kooperációvállalással és az irányító szervek segítségével "eltüntették*, s a korszerűtlenség gazdasági következményeit a vállalatok a népgazdaságra hárították. Kj1 z többé nem megy. A népgazdaság egyetlen rosszul dolgozó iparágat, iparvállalatot sem húz ki a bajból; a termelés fejlesztésének lehetőségét kizárólag korszerű — itthon és külföldön egyaránt keresett — gyártmányokkal lehet megalapozni. A korszerűsítés alapvető feladata változatlanul: minél több új — az elavultakat kiszorító — korszerű gyártmány bevezetése és a meglevő termékek folyamatos, az igényeknek megfelelő fejlesztése. A súlycsökkentés, a teljesítménynövelés, a konstrukció kisebb módosítása, a megrendelők speciális kívánságainak — például festés, kikészítés, stb. — kielégítése is javíthatja a különféle ipartermékek értékesítési lehetőségeit. Az előbbiekhez hasonlóan a jó minőség is fontos összetevője a korszerűségnek. Mert iparcikkeink jelentős része a rajzasztalon és prototípusként még korszerű, műszaki paraméterei kielégítőels, ám a gyártás apró hibái fokról fokra csökkentik a végtermék korszerűségét. Az ipar átszervezése sok területen növelte az új iparvállalatok jogkörét és felelősségét. Különösképp nagy a felelősségük és a feladatuk a gyártmányok korszerűsítéséért. A szervezet minőségi változtatását mindenekelőtt a korszerűsítés terén kell — ugyancsak . minőségi — változásnak követnie. GARAM VÖLGYI ISTVÁN Szombat, 1964. április 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3