Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

! Visszaérkezett 5zófíábél a magyar küldöttség Pénteken visszaérkezett Szófiából az a magyar kül­döttség, amely résztvett, Di­mitr Ganevnek, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyű­lése Elnöksége elnökének, a Bolgár Kommunista Párt po­litikai Bizottsága tagjának temetésén. A küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke vezette, tagjai voltak: dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, igazságügymi­niszter, és dr. Práth Károly, hazánk szófiai nagykövete. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Timár Mátyás pénz­ügyminiszter, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága, a budapesti pártbizottság, a Külügyminisztérium, Igaz­i ságügyminisztérium, a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium, valamint a Legfel­sőbb Bíróság vezető munka­társai fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Jancso Georgi­ev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Több hízott sertést, vágómarhát adnak a tsz-ek Növekedett a tejtermelés és a tojásfelhozatal is Kedvező képet mutat a szegedi járásban az első fél­évi felvásárlási tervek tel­jesítése. A felvásárlási cso­port ezzel kapcsolatos jelen­tését megtárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága. Az év első felére tervezett felvásárlást januárban, feb­ruárban és márciusban 40.2 százalékra teljesítették. Az ánjk 45 százalékút a tsz-ek értékesítették. Állat- és ál­lati termékek felvásárlásá­ban nincs jelentősebb lema­radás. Hízott sertésből azon­ban a tervezettnel jóval többet is felvásárolhattak volna, ha az egyéni és a ház­táji gazdaságok az értékesí­tésben nem maradnának há­tul. Az eddig felvásárolt 4323 mázsa hízott sertés 81.3 százalékát a tsz-ek adták. Jelentős mértékben vissza­esett a háztáji gazdasagok­ban a • hízott sertés értéke­sítése. Egy évvel ezelőtt a háztáji gazdaságokból 2067 darabot tudtak felvásárolni, az idén viszont csak 511 da­rabot. A hízott sertés értékesíté­sében különösen figyelemre mél­tó eredményt ért el For­ráskút, röszkei Tiszasziget és Kossuth Tsz. Befejeződött az Akadémia r • i •• r/l r evi közgyűlésé Az Akadémia közgyűlése pénteken a zárt üléssel befe­jeződött. Megvitatták az el­nökség beszámolóját és a ha­tározati javaslatokat. A vita széles körben foglakozott az Akadémia tudományos és szervezeti kérdéseivel, to­vábbá a közélet szempontjá­ból az Akadémiára háruló feladatokkal. Az igen élénk és elvi vitában felszólaltak Benedikt Ottó, Bognár Géza, • Bognár Rezső, Erdei Ferenc, lErdey-Gruz Tibor, Ernst Je­nő, Gegesi Kiss Pál, Gele­ji Sándor, Hevesi Gyula, Já­nossy Lajos, Kalmár László, Kodály Zoltán, Korach Mór, Kovács K. Pál, Lévai And­rás, Mátrai László, Rusznyák István, Szabó Imre, Szalai Sándor, Szádeczky-Kardoss Elemér, Szentágothai János, Széchy Károly, Szigeti György, Vendel Miklós, Westsik Vilmos, Winter Ernő akadémiai tagok. A közgyű­lés a határozati javaslatokat kiegészítésekkel és módosítá­sokkal egyhangúan elfogad­ta. A közgyűlésen új rendes, levelező és tiszteleti tagokat is választott az Akadémia. Rendes tagok lettek: Dudich Endre, Nemes Dezső, Szabó Zoltán, Tamás Lajos, Vargha László eddigi levelező tagok. Levelező tagok lettek: Donhoffer Szilárd (orvos), Farkas Gábor (biológus), Láng Géza (növénytermesz­tő), Polinszky Károly (kémi­kus), Vas Károly (kémikus). Tiszteleti tagok lettek: T. N. Csernokolev (bolgár ag­rárökonómus), Gábor Dénes, (magyar származású angol fi­zikus), E. O. Heady (amerikai agrárökonómus), G. Herzberg (kanadai fizikus), L. Kraszta­nov (bolgár geofizikus), K. Mothes (német biokémikus), W. Olszak (lengyel mérnök), J. Roche (francia biológus), B. Sirendeb (mongol törté­nettudós), H. Stubbe (német genetikus). A hároméves ciklus lejár­tával a közgyűlés megválasz­totta az Akadémia elnöksé­gét, Llletve a tisztségviselő­ket. Elnök: Rusznyák István; alelnökök: Erdei Ferenc, He­vesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Re­zső, Novobátzky Károly; fő­titkár: Erdey-Grúz Tibor; ál­landó főtitkárhelyettes: Kó­nya Albert; elnökségi tagok: Bognár Géza, Budó Ágoston, Gegesi Kiss Pál, Hajós György. Molnár Erik, Szá­deczky-Kaidoss Elemér, Zambó János. Az ülés Rusznyák István elnök zárszavával ért véget. (MTI) Északról hidegfront érkezett Hűvös, esős napoh következnek Az atlanti-ciklon hűvös \ léghullámai közül az utolsó ^ csütörtökön országszerte zá­porokat, zivatarokat okozott hazánkban. A nyugati lég­áramlást pénteken a Jeges­tenger felől délnek törő erős hideghullám váltotta fel, amely péntek délben elérte Budapest—Kaposvár vonalát. A front mögött a délutáni órákban 9—13 fokos maxi­mumok alakultak ki, ugyan­akkor az ország középső és keleti vidékein még 14—20 fokot mértek. Tíz előző napi maximumokhoz képest a Dunántúlon 10—11 fokot csökkent a hőmérséklet. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, hogy az erős lehűlést a Du­nántúlon 25—32 kilométeres óránkénti sebességű szél, ki­terjedt és tartósnak ígérkező esőzés kiséri. A dunántúli megfigyelő állomások zöme péntek reggel óta tartó kö­zepes erősségű esőzést jelen­tett. Gyengén szerepelt viszont a terv teljesítésében XJjszeni­iván, ahol az év első hónap­jában egyáltalán nem érté­kesítettek, annak ellenére, hogy mind a tsz, minő pe­dig a háztáji gazdaságok megfelelő mennyiségű sze­mestakarmánnyal rendelkez­tek. Ugyancsak gyenge ered­mények szúlettek '.Illésen, Gyálaréten, Dócui, Bordány­ban, Csengelén, Mórahalmán, Túrién és Zsombor. Figj e­lernre méltó viszont, siogy a tsz-ékből eddig leadott hízott sertések átlagsúiyu magasabb a taialyinál. Vágómarhából a éléves felvásárlási tervet az év n'cő három hónapjában ::5,3 szá­zalékra teljesítő,ték. S tsz-ek lel felvásárüt hízó­marnák átlagsúlya 3 kilóval magasabb, mint tavn.y veit Baromfiból eddig közel 150 mázsát értékesítettek, valamivel kevesebbet, mint az elözo év azonos idősza­kában. A lemaradás oka, hogy a tsz-ekben nevelt ba­romfinak egy részét szabad­piacon értékesítették. Van­nak tsz-ek, amelyek vissza­élnek az állam nyújtotta lehetőséggel. A baromfineve­léshez szükséges takarmányt a központi készletből kapják, a baromfit nagykereskedelmi áron szerezhetik be, csupán felnevelésükről kell gondos­kodniuk, mégis a szabadpia­con értékesítik. Ezek közé tartozik a domaszéki Rákó­czi, az ásotthalmi Szabadság­harcos, a mórahalmi Vörös Október, a pusztaszeri Petőfi és a sándorfalvi Üj Élet Tsz. A tojásfelvásárlási tervek teljesítése kedvező a járás­ban. Az egy évvel ezelőtti­hez képest 1 millió 30 ezer darabbal értékesítettek többet a kö­zös gazdaságok. A múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva tejből is je­lentős a túlteljesítés. 1724 hektoliterrel vásároltak fel többet, mint egy évvel ez­előtt. Kenyérgabonából a szerző­déses és szabadfelvásárlási tervet közel 90 százalékra kötötték le, vagyis 582 va­gonra. 530 vagont a járás tsz-ei, a többit pedig a tszcs-k biztosítják. A ísz-ek­ből értékesítésre kerülő tej 79,4, a baromfinak pedig 33,3 százalékára kötöttek szerződóst. A baromfi szer­ződéskötések száma nem ki­elégítő, kevés a tsz-ek szer­ződéskötése is, úgyszintén az egyéni és háztáji gazdasá­goké is. Hizott sertésből az éves felvásárlási tervet 56,9 szá­zalékra kötötték le eddig a gazdaságok. Jelentősen emel­kedett a szerződéskötések száma a háztáji gazdaságok­ban. Vannak községek, ahol erre igen nagy gondot for­dítanak, például Domaszé­ken, Mórahalmon, Röszkén, Zákányszéken, összesen 952 hízóra kötöttek szerződést a négy községben a háztáji gazdaságok. Vágómarhából a legutóbbi adatok szerint 82,3 százalékra "kötöttek fel­vásárlási szerződést, szám szerint 5021 darabra. • • Ülést tartott az I. kerületi tanács Tegnap délelőtt a Hazafias vannak, a végrehajtó bizott­Népfront Vörösmarty utcai ság titkárának előterjesztése székházában ülést tartott az I. kerületi tanács. Kovács István tanácstag elnöki meg­alapján határozatot fogadott el, miszerint az I. kerület­ben a tanácstagok első félévi nyitója után Korek Józselné beszámolóját május 15 és jú­dr., a kerületi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese számolt be az állan­dó bizottságok és a szakigaz­gatási szervek kapcsolatáról. A jelentés megállapította, hogy az állandó bizottságok eredményesen segítették a tanács munkáját, de ahhoz, hogy még eredményesebben tevékenykedjenek, széleskörű nius 15-e között tartják meg. Az előterjesztések során Szigeti János tanácstag kér­te az építési és közlekedési csoportot, hogy vizsgálja fe­lül az Alsókikötő sori utat, mert annak egy része lesüly­lyedt. Kérte ezenkívül, hogy az Április 4 útját rendszere­sen öntözzék; Fischer Mik­lósné tanácstag pedig az új­aktívahálózatot kell kialakí- szegedi gyermekgyógyászati taniok. Az állandó bizottsá­gok és a szakigazgatási szer­vek gyümölcsöző együttmű­ködését elsősorban a lakos­ság élvezi. Az előterjesztést követő élénk vitában tizenhat ta­nácstag szólalt fel, s vala­mennyien arról beszéltek, hogyan lehetne még jobbá tenni a tanács tömegkapcso­latát. Az ülés napirendjén szere­pelt ezenkívül a lakásépítke­zés, melyről László Iván, az építési és közlekedési csoport vezetője számolt be. A ta­nácsülés elfogadta az 1963­as évi gazdálkodásról szóló jelentést, majd dr. Bödő Ist­szakrendelés túlzsúfoltságát tette szóvá. Az Ogyessza vá­rosrészben átadott új laká­sokkal megnövekedett a vá­rosrész lakossága, így a szak­orvosi rendelés is túlzsúfolt. Sírján Gábor elmondta, hogy a Bérkert utcára sok közvet­len út nyílik, s innen a jár­művek felhordják a sarat az aszfaltra. A városgazdálko­dási vállalat munkásai ugyan letisztítják az utat, de a szemetet a parkosított részre rakják. Hödör István tanácstag bejelentette, hogy a Dugonics utcai általános iskola úttörői munkát vállal­tak a virágosításban. Korszerűt, gyorsan, ló minőségben I párunk fejlődésének kulcsproblémája: a gyártmányok korszerűségé­nek növelése. E feladat idő­szerűségét és jelentőségét két tényező is kellőképp kieme­li. Az egyik: a technika pél­dátlanul gyors ütemű fejlő­dése. Ennek hatására az ipar termelési szerkezete állandó­an változik, mert az új és korszerűbb gyártmányok ki­szorítják a régebbieket. A gőzmozdony például a kül­földi piacokon már nem áru­cikk, mert kiszorította a Die­sel- és a villamos mozdony, sőt azok nyomában már ott var. a gázturbinás mozdony. A másik ok, amely a vi­lágszerte tapasztalható mű­szaki-technikai fejlődés mel­lett bennünket is ipartermé­keink állandó és gyorsabb ütemű korszerűsítésére sar­kall: a magyar ipar gyárt­mányainak kb. egyharmadát külföldön — a szocialista és a kapitalista országokban — értékesíti. S minthogy az ex­portcikkek árát döntő mér­tékben befolyásolja a korsze­rűségük, nyilvánvaló, hogy a gyártmányfejlesztés és kor­szerűsítés eredményessége népgazdasági szinten nem­csak az exportból származó bevétel nagyságát, hanem a nemzeti jövedelmet is tevőle­gesen alakítja. A korszerű­ség és a gazdasági eredmény szoros összefüggését jól pél­dázzák az új gyógyszerek vi­lágpiaci árai: a clóramheni­kol 1—1 kg-ja 5 évvel ezelőtt 280 dollár volt, ma már csak 18 dollár. Törvényszerű je­lenség, hogy az iparcikkek újdonság jellege, korszerűsé­ge az árban is kifejezésre jut, aki »korán kel«, s idejé­ben gyártja a korszerű ter­méket, többet kap érte, mint a fejlesztésben két-három évet késett gyárak és orszá­gok. A z utóbbi években olyan gazdasági mechaniz­musokat igyekeztünk kiala­kítani — például műszaki fejlesztési alap, eredmény­szabályozó árkiegészítés —, amelyek »zöld utat* nyitot­tak a gyártmányok korsze­rűsítéséhez és gyors beveze­téséhez. Kétségtelen, hogy a magyar iparnak vannak igen korszerű termékei, azonban a gyártmánystruktúra egé­szét tekintve a korszerűsítés üteme és mérete nem tartott lépést a követelményekkel. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a magyar ipar túlságo­san sokféle terméket gyárt, s valamennyinek a korszerű­sítését nefn győzzük sem szellemi, sem anyagi erővel. Ezért nagyon elevenbe vágó probléma a szocialista orszá­gok közötti termelési szako­sítás fejlesztése. A korszerűsítés minden nehézsége, lassúsága azonban nem írható kizárólag a szé­les gyártmányskála rovásá­Telik a bárka A Tiszai árhullám kedve­zett a halászoknak. A szegedi Kossuth Halászati Szövetke­zet tagjai az elmúlt napok­ban átlagban 5—6 mázsa ha­lat fogtak, s közel 25 mázsa tiszai halat adtak árusításra. A halászati tilalmi időre már előre készülnek, bár­kákban tartalékolják a ha­lat. Telik már "a bárka, a tilalmi időben sem lesz hal­szűke a városban. (Förgeteg Szilveszter lelv.) ra. A korszerűsítés végered­ményét, az új tennék mű­szaki színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a fej­lesztés és a bevezetés idő­tartama, gyorsasága, vagy lassúsága. A gyártmánykor­szerűsítés e két fázisa a ma­gyar gépiparban átlag 3—4 esztendőt vesz igénybe, a bo­nyolultabb termékeknél — például mikrohullámú beren­dezések — 6—7 esztendőt. Ennyi idő múltán az új ter­mékek jelentős része legfel­jebb az élőállító vállalat szá­mára lesz »új* gyártmány. (Mire például 1963-ra meg­született nálunk egy huszon­nyolc csatornás mikrohullá­mú berendezés, addigra a korszerűség mércéje a csa­tornaszámban 100-ra emelke­dett) A gyártmánykorszerűsí­tés lassú ütemét tükrözi a gépiparban az egy, illetve két éve termelt cikkek rész­aránya. 1959-ben például a késztermékek csaknem 30 százalékát az 1—2 éves gyárt­mányok alkották, 1962-ben viszont csupán 23,2 százalé­kát; a gyártmányszerkezet tehát fiatalodás helyett öre­gedett. S a következmény: 1963-ban a gépipar termelé­sének növekedése — rende­léshiány miatt — alig halad­ta meg az egész ipar fejlő­dési ütemét, kivitele pedig mindössze 0,5 százalékkal múlta felül az 1962 évit. Az ipartermékek korszerű­sége ma már nemcsak a kül­kereskedelem és az ország devizabevételére hat ki, ha­nem az egyes iparágak és vállalatok termelési lehe­tőségeit is meghatározza. S ebből komolyan le kell von­ni a tanulságot. A gyárt­mánykorszerűsítés méreté­nek és ütemének nem kielé­gítő volta ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy az iparvállalatokat a • múltban gazdasági tényezők — pél­dául a szükséglet — alig késztették komoly erőfeszí­tésekre. A szórványosan je­lentkező rendeléshiányt kooperációvállalással és az irányító szervek segítségével "eltüntették*, s a korszerűt­lenség gazdasági következmé­nyeit a vállalatok a népgaz­daságra hárították. Kj1 z többé nem megy. A népgazdaság egyetlen rosszul dolgozó iparágat, iparvállalatot sem húz ki a bajból; a termelés fejleszté­sének lehetőségét kizárólag korszerű — itthon és külföl­dön egyaránt keresett — gyártmányokkal lehet meg­alapozni. A korszerűsítés alapvető feladata változatla­nul: minél több új — az el­avultakat kiszorító — kor­szerű gyártmány bevezetése és a meglevő termékek fo­lyamatos, az igényeknek megfelelő fejlesztése. A súly­csökkentés, a teljesítménynö­velés, a konstrukció kisebb módosítása, a megrendelők speciális kívánságainak — például festés, kikészítés, stb. — kielégítése is javít­hatja a különféle ipartermé­kek értékesítési lehetősége­it. Az előbbiekhez hasonlóan a jó minőség is fontos össze­tevője a korszerűségnek. Mert iparcikkeink jelentős része a rajzasztalon és pro­totípusként még korszerű, műszaki paraméterei kielé­gítőels, ám a gyártás apró hibái fokról fokra csökken­tik a végtermék korszerűsé­gét. Az ipar átszervezése sok területen növelte az új ipar­vállalatok jogkörét és fele­lősségét. Különösképp nagy a felelősségük és a feladatuk a gyártmányok korszerűsíté­séért. A szervezet minőségi változtatását mindenekelőtt a korszerűsítés terén kell — ugyancsak . minőségi — vál­tozásnak követnie. GARAM VÖLGYI ISTVÁN Szombat, 1964. április 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom