Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

ünnepi könyvhét előkészületei A május 23-tól 31-ig meg­rendezendő ünnepi könyvhét elqkeszületei már előrehala­dott állapotban vannak. A Kiadói Főigazgatóságtól nyert értesülés szerint a könyv­hétre 63 mű jelenik meg 1.1 millió példányban. Ez a példányszám másfélszerese a tavalyinak. A kiadványok általáhan nagy példányszámban látnak napvilágot. A verseskötetek átlagosan 7—8Q0Ü példány­ban. a regények 20—30 000 példányban, a klasszikusok között pedig akad százezren felüli Réldányszámú kiadás is. A megyei és helyi rendező hizottságok már megkezdték j az író—olvasó találkozók, irodalmi estek, irodalmi is­meretterjesztő előadások elő­^zitpsét , A könyvhét alatt a köny­vesboltok a szükségletnek megfelelően meghosszabbít­juk a nyitvatartási időt. A városi nagyobb sájrakban egész héten árusítanak. A rendező szervpk a könyv­árusítást pagys^ahásu könyv­tombojával kapcsolják öszr sze. (Minden 2q forintos könyvvásárlás után égy-pgy tombolajegyét adnak. Áz el­ső díj egy tízezer forint ér­tékű, szabadon kiválasztható könyvtár és egy háromajjóq köpyvszelfrény. A legkisebb nyeremény 300 forint értékű kpnyyutalyány. (MTI) Szakmai-ideológiai viták 14MMM MŰIM -ae­Szakniai-ideplógiaj VU$: így qpvezik qzokat a fenáps­kózáspkat az egyetemen, amelyeket egy vagy több táp­szpk" íéléyepként Ifetszpr-pp­vpm'szpf rendez pz okfefpszp­mpfyzet száiyiára, hogy egy­egy icfpp.logial szempctflfbúl'js fpnjqs és akjuqlfe tudomá­nyba probfpmát n;pgyifessu­npk. Mi a céljuk, jelen; gük. fpláfloíuk és eyedmé­qyüjr ezpkpgk a tanácskozá­soknak? Ezekről a kérclések­ypj beszélg'effüpk df. Fuuyp Antal egyetemi tanárral, a József Attila Tudqmány­egyetem 311%!- és ' jogjuuq­mányi karának dpkánjáva'j és dr. V,Htt,-p]an Tibor egyetemi tanárral, a bplcsésipltúdpma­nyi kár dékánhelyettésével. Célok és feladatok A szakmai-ideológiai vi­tálp célja, hpgy egy-egy tu­dományát; legifjabb eredmé­nyeit az qkjatók kiitikailqg értgkeljpk, s a megtárgyalt kopgrét anygg segítségével, alapvetői, idqológíai ^érdese­ket közelítsenek meg. 4z p feladatlak tgbát, hogy — ryűRt a nevük is mutatja — az ok­tatók szakmai és ideológiai fejlődését szolgálják. l'prmps+atespn nqm ezqk a piték az tgügaúji eszközei az egyetemi oktatók képzésé­nek- Más formái is vapnak ennek, mint például a disz­szpytáeiq|p, dPigözatok meg­beszélésé- a munkatársak be­számoltatása és jgy tovább­iig, mint a szakjnai-jdpQlQgini képzés kiegészít fii, ezpk a YÍÍftk feflfes. jelentós szere­pet fölfehek be. Az élő, pfe­ven, ízgajmnsan ákfetaS nyoldétníik mpgyjtatása al­kalma* orra is, jfegy a tqr­feftfthnigyakmint számára ta­tittaftöp'fftf ngj'fjtsqií. Élst és tudomány A vifek módszere magázol épfetődden nem az, hogy mechanikus módon ideoló­giai tételekből közvetlenül mulassák ki — például a jo­gi karon — ilyen vagy olyan jpgi jnfezménynek, megoldás­nak, tormának a szükséges­ségét. Arr.pl van szó, hogy bizonyos ideológiai tételek napjainkban is aktuális tar­talmát kell tisztázni, megbe­szélni, megvitatni és ezt al­kotó módon felhasználni a gyakorlat számára. Az állam- és jpgfedftmíí­nyi karon tartott' egyik leg­utóbbi szakmai-ideológiai vi­tán az államjogi, államigaz­gatási és düntgtőjogi tanszé­kek Qkfetqi egyes jqgppliíi­kai kérdések társadalmi tar­talmával foglalkoztak. A bün­tetőjogi és büntelqpljárásjogi tanszék oktatói a meggyőzés es a kétszer prpbfetajíf Vi­tatják meg- A nemzetközi jp­gi tanszéken az új szellemű jiemzetko-i jpsról tanácskqz­jqk. A Rplgárj jogj és q muR­knifigi tqnszpk ogfetpi ÚT­iíexnenes fiélci dékanttplyet­fes és dr. Nngy László tap­szekvezetp egyetemi tanár re­ferátuma alapján a tervszer.4 termelésre qsrtqrczés jpflj esz/cqspjnpk problematikáját vitatta meg. A két referá­tumban egyebek közt szó esptt a tepvszerződéseknek (szállítási, beruházási, stb. szerződések), a minőségvéde­lemnek, az qj'toi jognak, az úgynevezett felelősségi kö­vetkezmények népgazdasági hatásának, valamiijt a válla­lati rmjqkaszeryezásnek. a munkaberréndszer jogi vonátkozáspinák probie­matíkájárói. A vita véggn érdekes yál­lalas szé}éiett. Az egyetem okfetoi felmerést végeznek mqjd a vállalatoknál, hpgy a kifizetett jpólfségpk milyep méretűek, és bogy miképppn líá'fnajk a nyet'eségrészesedps­re. Á vizsgalat fo szempont­ja, hpgy megállapítsa, eléggé hátrányosak-e ezek a kötbé­rek, vqgyis hqtásuk elég nagy-e ajihqz, ifpgy elkerülé­sükbe ösztönözzön. Az elem­zés eredményét az egyetem pkíatpi feldolgozzák és nyomiatásban is megjelente­m. u| hangversenyevacj műsortervét Az első hazai május l-ről Katonai és rendfri szuronyok át i/sMót>an Még ma is — 7f év távla­tából — dpbbenetes gfŐv'el Íjat az olvasóra mindaz, amit az 1890. április 29-én megje­jRb1 jhinólíhnn íftak- Az qlfja­3lirol bl^sa éjq tpj-téne­lem sugárzik. Európa mm­ÓPfl . fií-szásáhnp '•állal;,a hangját a kizsukmanyoii munkásosztály: a párizsi munkáskongresszus hatására az elnyp'mptfak a-kcipba kez­denek. prno: A helyi ^tojja} hogy a felvonulók elöl „el­ísgjslisk s térd'. • Berlin: 4 városban óllo­ma^ozo katonai alakulatikui ajgg tqjtépnyel já"ák pb Bittest: A ferpnp- és jó­zsefvárosi légszeszgyár (io]­gozpi sztrájkba Ipptefe. KöVp­ffehk: a naó' P Ófás mankó­idét (}fl-il prát dolgoztak), 50 szazaiékos fizetesemebMh valamint a társulat kezelesé: 'fen ]p)'ó figtesfegéiy-ppn?1?1­átadasat az alfalano's mun­ráSsegcly^pneH : • ; A óó' sza ­?ose§|édek sztfájkja tovább art. TCcivétéfesőik nem telje­sítése esetén kivándorolnak Bécsbe, Sgrlinbe és Párizs­ba ... a jogaíkóri kapóid ÍP­rencvárosi njhpbmóksi i katonaság szurpnyrohámma'l oszlatia szét... A városrész küiönbőzp pontjain ínz van • • • Ilyen volt a fpré"fjc.iózsefi i,boldog idők'1 " sajtójának nébány napi híranyaga. © Három dzsidás, huszárok, . rendőrök... A megsárgult lapokaf ol­féftptö.b? I mfyíft­ku jefefem, ami belfetdon, külföldön egyaránt lapasz­filfoaíé ¥rh nz' hbn'hddó psz­tályok részéről. Számtalan híraöás felpnt . meg arrój, hogy a mdOHé^ÓO Európa­szerte készülnek a május l-f tfjjngpjegejj megtartására. A szervezeti feimbásqli vezetői felvonulási szándékukat írás­tan fctaóttpb á rhtapégíi íó­kapltánnyáj, aki va[aszaban az alábbiakra vqnatkozva bo ...4 ha jelent is tudomásul nem vétetik és a gyűlés meg­tartható neifi Igsz. mert a beiefentés nem felel meg az 1848. éfUahs 2'sr«n Mt 2?6. számú rendelet alaki ifglfetó­leinek; a.z április 9-én keif beadvány az egyes csoportok felvonulását olyanrnódon je­m mP£t (tviely már eleve a 3176 1390. sz. kelt rendcls. megszegésének tekinthető. Ugyanis a fejit érintett fdka" PBgntjt elvi fiatqrpzát ^zerijjí miijdeá fiinteté$sz'éru jfícm felvonulás, amely altal az ut­pfli psatfekflzpsg és a közforgalom megakasztása elemeztetnék, a jjözrejfd és a iOiítíttfl veszélyeztetőéi­nek mellőzendő . . Fgtanntata s^páry ta1" ugyntiniszter a íqvagqsban megjelenő lapq^bafj az aláfcj: biakat adta híryl: "4BWH 3fls(tl? háToyn sug^­tfítt őnszqr érkezett ft fgva­rpspg PebfédrŐk Tatáról ye­diy itatígtfeh'tvi dfeidós. Fpi­reáfieftek 0 hprív edkajzeti összes gyakig zflsztgqljqkaj f*. Az qlFqnqrenágTségn'ef mindfn'fajtq szabqcfsqgglqst leáiiitóftftk..." A szei'Vjízett dqlgozé)k ve­zpj.őin.ek lóllebezésere a fő­kqmtqriy ily koflájqzó natá­rözátbí' adotj jri: „A gyűlés q bejelentés sze­rint május 1-én délután 3 árqkar kezdqdik és 5 áráig befejezendő, hpgy p csejppr­tqnkénti elvonulás 6 óráig befejezve legyqi}. A felvonu­lásnál. valamint az elvonu­lásnál is. zqsz]ók, jnluéfíwk mellőzendők, hasonlóké ftfwn zene, ének és csendháborító zgj y^z egyes csoportok kirpnejpjesi 'tejein egy-egy fqqcfyfsegi tisztviselő fog áki q felugyefqfí íef jqegmzgtott. A csóportps fcfvpntifqsqql a Kerépesi-iíi. ftlfgf Ú-iftfáj Ándrássy-ű't, szóba} q fqkpzlpkedési vón'q­lak melfpzendök'* © Kwenlét^pr? a katonaság szervpzett előzn munbásqb „ygn etflzmenyeb jípzepajte |íeszültp)í fel uz ej{K) magyqr rijájtjs 1. megünpeP'éserp. A tajjjay- és a hadügymi­niszterek jefentps rpnqqri es katonai erőkej vezenyeltek a Ligetbe. A középületeket, gyárakat katonai ÖÍSPS vptte korul a Ppstí nírlftp máins l-l szamának 7. oldalán Pót olvashatjuk: ,.A fegyveres erők lépése esetében q legnagyobb szigor fog alkalmaztatni- (tt mindjárt megjegyezzük, Jjgou a kqtqnqnak 0 "Dicnst­regjerqcnt« értelme ben csu-. pán éles töltéseket szabad hqsznáiniok, 'vqlqmirit, hogy a magasabbra lövés tiltpq van}'' Amint olvashatiHk, mpgfé­lejjjJjlpspén nem VOlt Ijian/­,\z ünnepség után meájpl'-nf uisagokbói kitnbik, begy Bu­dapest muntasái hóm fptjpn­tek meg a fenypgptésqkjpl. Eilenkezpíeg! A íeivonuiáap­kpn rpsztyevők 'jpjszáma sqkr szqrpsa volt az pngpdelyezetj­nek. Az pgykopi tudósító jp­íi'ása szerint szpmpt gyönyör­ködtető látvány volt, amint Üjpest fplql a Váci úton ba­ladva bárom ezer fekete ru­hába qltözött munkás között ezer fehérruhás munkásnő haladt. © Ezrek az utcán A déli órákban a város kü lönböző poijtjairól megindul­tak a munkások sokezres tö­megei. Ízelítőnek néhány számadat: „fjbqdai Hajpgyár 1600' fo) f órakor a gyjjf elqf­ti térről, vezető Bálazs Mj­háiy; fibhd3i nitataszítpk (2q fp) Laios ptpábol. vezeiq Brandt 4d"U'i süipk (1000 főj 2 órakor <j Ljób pipa 28. alpi; Ganz-féle vagqngyár (200Ü fő) 1 órákor 'á' ÉSbányai* útf ról, vezető Kálmán Lajos; pipeszek, psjznjadiák Í8QQ főj a Stáciq' qtca j5. szám alól 1 prakor, vezető Vankó Ká­roly . . .'I é.s még SRkjjjg ídózr hetném a történelmi adqtor kat. A tudósító — majd három­negypdszáz pyvel ezelőtt — így látta 4 pesti múnkásoij nagy spppgszgpjlpjpj. „A csapátolc katonás rend­bey érkez-gek. Zqri SRrflféjfen jönnek a város minden ré­széből. a Liget határán ki­bontják a'zászlót magasra emelik a jelszavakat hirdető­táblákat, amelyeken a párizsi fcongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 órai mqnkpdp. órai alvás, 8 órqt szprako­zás ... Megilletődve. szintq elfogódvq yg?»gjf Rdff, áll?1 0 fák közf qzyqk rqorqjiq' Őqng­zik, s a zászlók tömdge ra­gyfíg ft rnpbw- Arpl0eiéz<í­súkre rairva... bizva-biznafc valamiben, ami helyzetükön segít." 4Z plső magyar május 1-i ünnepség utáni napokban megjeleni újságok rövid hí­rekben közölték. hogy a rendőrség a különböző üze­mekben és gyárakban mun­kás vezetőkgt tartóztatott lg. De hasztalan volt a fenye­getés, a szuronyroham. 4Z eszme élt tovább, diadalmas­kodva az elnyomókon, az erqszqkpri. Doroszlai Gjörgy tik. Történelem és esztétika A bpl'5seszettudqmányi kq­ron fpgutóbb a flqmaqd re­aíizmysjpí rendeztpk szqkmal vjtqt. Középponjjaban Boscji muvpszéte állt, akit többen a rijodepn festészet ősének te­kintenek, csupán azért, merj njűypiben fantasztikus fpr­maj megP'dósokat alkalma­zott. Dr. Wíjtman Tibpr re­fprátupia és a vija megállq­Ilítqtta. hogy a híres flamand í'esjő művészplénak sajatps­ságai a xy. század yégi fjandtiá appttságaibql meb­Ujagyafázbajq. Ijf ugyanis, a feud.abznip8 eyófs> bjftaipn válsága kövpfjcpzptt be, de úgy, hogy a manufakturális kanijálizmús nem alakulha­jptt ki- Bqsch fantasztikus elemPl>kpl építkpző festészete ebbpn a fojtp légköpben szü­letett. Ez a feszültség azop­ban magától értetődően negt i tr.odern. A yjja azérj fe jelentős volt, mért Di'zbnyította, hogy a történelmi szemlélet érvé­nyesítésének milyen nqgy je­lentősége van qz észlel1 problémák megoldásában. A Filharmónia dzosedi ^aratqinak ' Ü'ársa^ága leg­utóbbi üléspn megtárgyalta Ós elfogadta az őszei kezdő­dő hangversenyéyad műsor­tervét. E terypk szprjnj q következő szpzdbbair a ' Sze­gedi Nemzp'ti %|ni3a?tan ta nagyzenekari konceptet tqcta­báb, s mPa^í-Tftzik a kam§: rqzenpi hangvprsenb-bprlpfe­kpj is. pz utóbbiakat azon­ban azzal a változással, hqgy az edRigi báróm, iigyrjpvezeU B. C, D sorozat hplyett kat kamárzpngi béplpfet szpi*vez­nek. A hangVerseijy-I„íogá­tp közönséget azonbqn nppi érj fcftrpfedftí- E tarIetpk kpnpprtjpinpk számát ugyan­is fejpmef}?:: egy-egy sqpq­zájbqn az pd'giPl0Pl eltérő­en nem négy, hapem Öt hangversenyt rendeznek- Az eddigi D-bprlpt helyett pedig hárpm konpprtből álló spp­cjábs hangvqvsqny-.soxozq­ípí szerveznek Korunk ka­marazenéje címmel. A ka­marazenei hangyepspnyek száma npm csökken, hanem eftj elkqftik. Az évadnyitó nagyzenekari koncertet októberben rende­zik meg. Ünnepi hqngver­seny fesz ez, kapcsplódik Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkaimáhól tar­tandó ünnepségekhez. 4 hangverseny műsorában az új mqgyqr zpne több repre­zentatív alkotása szerepel: Bqrtpk Béla Divextimentó-ja, Kodály Zoltán Galántai tán­cok és Szabó Ferenc Föltá­madott a tenger című műve. A hangversenyt Lukács Er­vin vezényli, s közreműködik o Szegcdi Zenebarátok Kó­rusa. A felszabadulási ünnep­ségekhez kqppsolódik az pk­tqberi kamarzenpi koncert is. Igor Ojsztcah, a világhírű szpvjpt begedúmüyész szere­Rpl ekkor Szegeden. Hazánk felszabadulásának 2q. évfordulója is Üfelta1 bangyemeuy kö^zpbji. A jö­vő |v áprilisaban a Tátrai yilmqs vezette Magyar Ka­marazenekar ad konpertet a Sjzegedj Nejuzeii Siztnbáibaii. Mü^prukpn egypbpk kpzí. áz Üj 'maeyar zehp egyig szjn­vonalas qlkolása, Sárkö-i fsjjyán fílqxinétverse-nye sze­Rfeg egy ünnepi hangver­seny fesz a köyplkezö évad­bap. yqszy Viktor "karmes­teri múkpdósének 40, évfor­dulója qlkglmából ünnepi koncertet --,-ndcz a 8-rtój> l_íéla filhapmónikus ..enekai­es a Szegedi Zenebarátok Kójrusa. A két együttes — a iubilálR karmestpr vezetésé­vel — Bqch János passió cí­mű művét mutatja be. Az ifj évadban több kyl­fejfdi műpész is Szggedre iá­tpgati A kqzönség a nagyze­nekqri hangversenyeken Car­jo Zecpbi oiqs^ kqrmpsterrei, Enripo Mqinqrdi világhírű csellistával és Malcolm Fra­ge? zqpgpraművésszel tajál­kqzbat. A kamarzenekan hangvemenyekon P. Bad-uxa­Sk oda. Vlqdislav Kendra zongoraestjét hallhatjuk. Lehel György vezényleté­vel a rádiózenekar is szere­pel Szegeden. Koncertjükön a tqbbi közöjt Bartók Bélq hatalmas alkotását, a világ­szerte nagy sikerrel játszo-tt Zene húros és ütőhangszerek­re című művét is előadják. Jelentős szerepet kaptak az új évadban a szegedi mű­vészek is. Bódás Péter, a Bártók Béla Zenekar kísére­tével Meqdelssohn zongora­versenyét játssza. Vezényel: Sándor János, a jónevű fia­tal karmester, aki ez alka­lommal rpütfttkozik be Sze­geden először, önálló kama­razenei hangversenyt ad a Zeneművészeti Szakiskola több tanára. Középiskolás énekkarok seregszemléje A regiizmus ita­li HU • átíh ifi djfeeR ögvik kós^jjő muu­taitaSH tavpfetp része a ajj­•láp a Xffliizmqs es ft íftbrp­pimmíwpk pfeüfp­mq\vq} feglajkoziak. A vitq alapjául s?qigáió dfllSR?ftt )iúipubsősgt fejj bét eddia azonos tariaimópab tartóit esztétikai tétel kösött. üt'­Tamás Attila szerint az, hogy az irodalom tükrözi a valósá­got, nem azonos azzal q má­sik tétéilei, hogy az irqdft­Jomnak és a többi művésze­teknek fő feladata a vqlóság tükrözésé. A művészetekben riém a megismerés az elsőd­leges, pem ez ,qz aíapfHPkciő, banprji gz ember pumegvqf­fozfetáSftíiafc jgénye­a vitában eiientéjes véfe­menye}? js eibpn^fetjftk­"\régsq* mpgóldáa természe­tesen nem s^ujpjptt. LbÜR? majd további viták, rriegbta szelesek.' tanulmányok segí­tenek hozzá. a Ságvári Endre Kulferá­ljs Szemle újabb jelentős eseményét bonypi'totják ie tegnftP pstp a Ságvári gimná­zium nagytermében: a szp­gpdi középiskolás énebgarpk verseqypt. A versenyen het isgola kqrusá indqlt. Az igényes műsor végén a bj'puó bizRtjság az alábbi ér" tekefest hindéjfe ki: ftfftnK" íóközfttui kapojt két gözéR­fehftfa köí'ü^i- A Tpmörkény awnázuiin — karvezető ÚT­Mibqlvka Gyqrgy es a ŐÜft­vári gimnázium — karvezető Szécsí József — énekkara. Ezüstfglcozqttql három Iskpla kórusát jutalmazták: a Köz­gyzdqsqgi Tqclínikum sla­tisztikqi tegozatq — karvpzp­tő Kópzián ./qzs'ef —. a Ró­zsa Fqrénc gimnázium — k'aftfezftp PPÚU erzsébet — es q flqdqoti gimnázium — karvezető -ÍRÓ Ele — énófe­Uaral. Bronzfokazqtot kűRojt az Építőipari fechnikum és az ptáészfH Technikum kp­rtlSa. ——rst Négyévi szabadságvesztésre ítélték a többszörös tolvajt Tegnap ffe'Híán mímdófe ítéletet a szegedi járásbíró­ság dr- Fedor Attiia-tarjácsa ta' stadfe taritafetap. qn Sándor Szegpd. ojhalpm ujcq j/b qfem' fifeW IftHfi? feVply Ftatazerpspn( felke­reste a szegedi bóFházakat Ós qzokban a lakásplfbftn, ataí Pem fefe'l senki j ql­gufecsai behatolt, s külónbp­ZP haszná'ati tárgyadat lp­pptt 'pl, Plős^erejejjpl kész­Pénzt. összesen 44 ezer fo­pnj értéktan­április 25-ig köíise Hfeg a bÓtapz vqjó jégszállítási szerződését 4ájus bónáPra, befizetés) április 25-ig. UW VERZÁL irrsz Gogol utca 28. Tavqjy nyáron nagy fel­háborodást keljett Szegeden a bír: a várasbat} szereplő ,, magyar fUjbóTÍVRlfiíRúRi' jhalpm tagjait megloptak. A fettes jjj js ^án Sándpr v0jj, ú pieiafeíi labaarRgőktR} pö fpr'niRt töpfljt el az iíltfl­jőból, mjg ajok a pályán játszottak. lón tandfif' rendbeli jpgtafen bebafeiaa útján elkpvetetj jppás, vala­mint jppáij kibérlpjek miafj négyévi szabadságvesztésre ítéltég, és (j évre eltiltották á 4flzügyekjpi. páq Sándor ugyevej kappsujgtban ajlt a bíróság plfljj Kiss dőzsgf, Hajnóczy ptpa 3. szam a,,,;: laHmt is, abij őtrendbeb jRg­talan behatolás útján elkö­vetett lopás hűnsegédi pűn­. résfesség és orgazdaság miatt 3 bónapi felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélték. Az íjélet jfiss József esefebgn jegerős. S 79 943 Csütörtök, 1964, április 23. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom