Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

1 Párt- és állami vezetők részvétiátogatása a bolgár nagykövetségen Dimitr Ganevnek, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyű­lése Elnöksége elnökének, a Bolgár Kommunita Párt Po­litikai Bizottsága tagjának elhunyta alkalmából magyar párt- és állami vezetők ke­resték fel Jancso Georgievet, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, s őszinte együttérzésüket fe­jezték ki abban a gyászban, amely a Bolgár Népköztár­saságot és népét érte nagy fiának, a nemzetközi mun­kásmozgalom kiváló harco­sának halálával. Az Elnöki Tanács, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány nevében Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszter­tanács elnökhelyettese fejez­) te ki részvétét. Részvétláto -X gatást tett a nagykövetségen ; Vass Istvánné, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Polyák János, az or­szággyűlés alelnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, Mód Péter, a .külügy­miniszter első helyettese és Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes, valamint a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Részvétü­ket nyilvánították a buda­pesti diplomáciai testület képviselői is. (MTI) t K Több utast szállít a MÁV Szerdán délelőtt Császár László szakosztályvezető-he­lyettes, a MÁV vezérigazgató­ság klubhelyiségében sajtó­tájékoztatót tartott a május 31-én életbelépő új menet­rendről, a személy-, illetve áruszállítás időszerű kérdé­seiről. Elmondotta, hogy a tervek szerint a MÁV 1964­ben 403,5 millió utast szál­lít, 3,1 százalékkal többet, mint a múlt évben. A vasút­nak ebben az esztendőben 107,6 millió tonna árut kell elszállítania. KGST-filésszak Budapesten A KGST rádiótechnikai és 1966—1970. évi fejlesztési és elektronikai ipari állandó bi- alapvető beruházási tervei­zottsága április 15-től 21-ig nek összehangolását és meg­Budapesten tartotta 2. ülés- felelő határozatokat hozott, szakát. A bizottság megvizsgálta A bizottság munkájában azokat a javaslatokat is, részt vett a Bolgár Népköz­társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­amelyek arra vonatkoztak, hogy milyen jellegű és for­májú legyen az együttműkö­dés a KGST és a szocialista gyar Népköztársaság, a Né- országok elektromos- és hír­met Demokratikus Köztársa- közlési együttműködési szer­ság, a Román Népköztársa- vezete között, ság és a Szovjetunió küldött- A bizottság meghatározta sége. további tevékenységének fő A bizottság megvitatta a feladatait, jóváhagyta szak­KGST-országok rádiótechni- osztályainak és más szervei­kai és elektronikai ipara nek munkaterveit. (MTI) A csecsemőhalandóság csökkentéséért Anya- és gyermekvédelmi munkaértekezlet Szegeden A Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya teg­nap Szegeden a Vörös Csillag filmszínházban rendezte meg a megyei anya- és gyermek védelmi munkaértekezletet, amelyen orvosok, gondozó-, védőnők vettek részt. A mun­A megyék között Csong­rád évek óta a legjobb eredményt elérők között van, tavaly a harmadik helyet foglalta el. Ezután a csecsemőhalandó­i x-j. i , x x j „ , tág csökkentésével kapcso­kaértekezletet dr. Bapkay lat0s feladatokkal foglalko­Jenö megyei gyermekgyó­gyász főorvos nyitotta meg, majd dr. Szontágh Ferenc professzornak, a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójának beve­zetője után dr. Fritz János megyei orvos értékelte az 1963. évi anya- és gyermek­védelmi munkát Megállapította, hogy az anya- és gyermekvédelmi munka eredményét a cse­csemőhalálozás arányával le­het lemérni. A kitűzött fel­adatok között szerepel töb­bek között az, hogy 1970-ben országosan a cse­csemőhalálozást 3 száza­lék alá kell csökkenteni. E cél elérése érdekében Csongrád megyében sok ten­nivaló akad még, bár eredmények jobbak szágos átlagnál. Tavaly ugyanis a 4,3 százalékos or­szágos átlaggal szemben a megyében 3,7 százalékos volt a csecsemőhalandóság. zott Fritz doktor. Elmondta, hogy a csecsemőhalandóságot több tényező befolyásolja, így többek között a kora­szülés. Megállapította, hogy a vé­dőnői látogatások száma év­ről évre nő a megyében, 1960-ban a védőnők 22 ezer terhes anyát látogattak meg, 1963-ban már közel 28 ezret. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban általában egy ter­hes anyát ötször kerestek fel, tavaly pedig már nyolcszor. A védőnők ezenkívül rend­szeresen látogatják a csecse­mőket is. Ahhoz, hogy a megyében még színvonalasabbá váljék az az anya- és gyermekvédelmi az or- munka, társadalmi összefo­gásra van szükség. A beszá­molót vita követte, majd az elnöklő Szontágh professzor foglalta össze a munkaérte­kezlet tanulságait Dorozsmai véradók Tavaly májusban az ön­kéntes dorozsmai véradók segítségével mentették meg a pusztamérges! bekötő útnál szerencsétlenül járt mezőhe­gy esi autóbusz súlyosan sé­rült utasait. Ez a hír akkor át véradásra. Köztük volt Czikora Sándor vb-elnökhe­lyettes és Kecskés Pétemé gazdálkodási előadó is. Kecs­késnét is régi ismerősként üdvözölte dr. Lipták Klára, hasonlóképpen a község bejárta a községet, s akik gyógyszerészét, Petőcz Tibort előtte adtak vért, örültek, is. hogy embertársaikon segít­hettek. Eirnek tudatában most még többen siettek a művelődési otthonba, ahol a szegedi véradóé llomás ap­parátusa egy napra beren­dezkedett az ismételt vér­adásra. Dr. Lipták Klára or­vos és 15 tagú assziszten­Dorozsmán nem kellett kétszer mondani senkinek, hogy életet ment, aki vért ad. Ügy tűnt, valamennyi véradó tisztában van azzal, hogy a szegedi véradó-állo­másnak havonta 400 liter vérre van szüksége. A klini­kákon és kórházakban a ciája szinte egy percre sem művese működéséhez példá­tudott megállni, annyi volt a jelentkezők száma. Nyolcvanéves véradó Látogatásunkkor a 80 esz­tendős Bihari Imre nyug­díjas tsz-gazda még jóízűen falatozott az uzsonnázóban. Túl volt a véradáson. Téli­szalámit evett kiflivel ée sort ivott rá. — Nem vagyok én éhes, meg már lassan megfő ott­hon az ebéd is — mondta szabadkozva —, de itt ra­gaszkodnak ám a kalória­pótlék elfogyasztásához. Hát ezen már ne múljon, majd inkább megvárakoztatom az ebédet. Az uzsonnázóban újabb véradók telepedtek a kis asz­talokhoz. Balogh Pálné taní­tónő együtt jött az iskola ul 3—4 liter vér szükséges, a speciális szív- és tüdőké­szülékhez 7—8 liter is kell a műtétnél. S ezeket a finom estem át, s akkor én is sok vért kaptam — mesélte Gyu­risné. — Most én sietek má­sok segítségére, s ez köteles­ségem is. Palóczné közben feltűzte ruhájára a most kapott kis jelvényt, amelyen szinte ég az aranybetűs felírás: »Vér­adó*. S csoportosan újabb ön­kéntes véradók jönnek.. A községi egészségház dolgozói szinte teljes létszámmal el­jöttek dr. Tapodi Dömötör orvossal, aki egyébként a községi Vöröskereszt elnöke is. A helybeli egészségügyiek jó munkáját is dicséri a vér­gyógyászati gépeket sajnos adó nap sikere Dorozsmán. elég sürün be kell kapcsolni, legtöbbször a közlekedési szerencsétlenségek áldozatai­nak megmentésére. A dorozsmai véradók kö­zött is vannak, akik adós­ságot törlesztenek, mert ko­rábban őket is úgy mentet­ték meg az életnek, ember­társaik segítségével. Farkas Sándorné négygyermekes édesanya legkisebb gyerme­kének születésekor 2 liter vért kapott. Viszonzásul a megmentésért — Én tudom — mondot­ta —, hogy mivel tartozom a fi tudományos munka fő feladata: a népgazdaság segítése, a szocialista tudat formálása Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia díszterme- népgazdaságban és a felsóok­ben megkezdődött az ország tudományos életének jelentős tatásban, a társadalcmtudo­eseménye, az Akadémia idei közgyűlése, amelyen mejelent mányok számára pedig azt, Fehér Lajos, az MSZMP (Politikai Bizottságának tagja, hogy művelői segítsék a szo­a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. A cialista építés tapasztalatai­közgyűlést Rusznyák István, az akadémia elnöke nyitotta nak elméleti általánosítását, meg. A megnyitó után Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára a fejlődés távlatainak tudo­terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Erdei Ferenc beszámolója mányos megvilágítását. Erdei Ferenc tapssal foga­dott beszéde után az elnöklő Rusznyák István bejelentette, hogy a beszámolót pénteken zárt ülésen vitatják meg. Ezután szünet következett, majd Fehér Lajos, az MSZMP A bevezető az elmúlt há- Majd hangoztatta, hogy a jö­rcméves időszak fejlődéséről vőre nézve az MSZMP VIII. számolt be. Ennek a fejlődés- kongresszusa egészen pontos nek egyik kiemelkedő tényo- útmutatást adott. A termé­zője, hogy a tudomány ko- szettudományok művelőinek Politikai Bizottságának tagja, runkban közvetlen termelő- azti hogy gyorsítsák meg a a f°rradalmi munkás-paraszt erővé válik és egyre növekvő tudományos kutatások ered- kormány elnökhelyettese szó­szerepet tölt be a munka ter- menyeinek hasznosítását a lalt feL melékenységének emelésében. De nem kevésbé fontos sze- f e/tér Lajos beszéde repe van a tarsadalom szer- ' vezési, igazgatási problémái- A Magyar szocialista Mun- mus, illetőleg a kommuniz­nak megoldásában és a tudat káspárt Kozponti Bizottsága mus anyagi műszaki bázisát formalasaban, , és a magyar forradalmi mun- megalapozó, a szocialista és a Az országos tavlati tucioma- kás-paraszt kormány nevében kommunista társadalom em­kJutata?,1 terv , kutatasl őszinte tisztelettel köszöntötte berének eszmei arculatát for­fofeladatábol az alapkutató- Fehér Lajos a Magyar Tudo_ máló kutalásnk dominálja­sokat illetőleg elvi jellegű al- nyos Akadémia 124. közgyű- nak. kalmazott kutatásokat maga- lését Társadalmunk és nép- A továbbiakban Fehér Lá­bán foglalo 32 fofelaaat gaz- köztársaságunk — mondotta jcs rámutatott annak fontos­dája, felelőse az akadémia. a továbbiakban — fejlődésé­ságára, hogy az eddiginél is jobban növeljük a tudomá­nyos munka tervszerűségét ni a működő bázisok meg­erősítésére, korszerű beren­dezésekkel való felszerelésé­re és a munkakörülmények L. F. Ebben a vonatkozasban az nek szakaszába lépett és akadémia nemcsak sajat ints- sikeresen munkálkodik a szo­zeteit és a hozzatartozo tan- c;aiizmus teljes felépítésén. A és szervezettségét, majd han­szeki kutatóhelyek munkáját párt politikája egyre nagyobb goztatta nemzetközi tudomá­irányítja, hanem az egesz or- alkotó erőket mczgósít; foko- nyos kapcsolataink további szag területen folyo kutató- zódjk népünk poiiti,kai érett- szélesítésének fontosságát, munkát is koordmalja. Az sdge, s ahogy a Hazafias Nép- A tudományos munka fel­Akademia es intezetei, tudo- frcnt legutóbbi kongresszusán adataival kapcsolatban hang­ma,nyos osztályai az elmúlt elhangzott: »a szocializmus súlyozta Fehér Lajos, hogy a háromévben elsosorban e Icu- céljaiban összeforrva alkot, jövőben tudományos inté­tatási fofeladatok megvalosi- bizakodik a magvar nép*. zeti hálózatunk gyors szám­lásának szentelték munkássá- A szocjaiista társadalom to- szerű gyarapítása helyett na­gukat. A beszámoló ezután vábbi s;keres építése nünde- gyobb figyelmet kell fordita­áttekintést adott e kutatási ne,kelőtt gazdasági felada­terv alapján végzett munká- taink teljesítésétől füge. ról. Ugyancsak nagy feladatokkal Erdei Ferenc ezután rámu- keli megbirkóznunk kulturé­tatott: a sok értékes ered- ]is Ailjain.k megvalósítása ér- javítására. A tudományos mény ellenére megállapítható, Hőkében. Űgv gondolom — munkának még nagyon sok hogy az Akadémia a kutatá- mondotta —, hogv a népünk rejtett tartaléka van. sok túl széles területét fogja etőtt álló vagy feladatok sike- Ezután tudósaink közéleti át. Ez megnehezíti, hogy va- res megoldáséban továbbra is tevékenységéről beszélt Fe­lóban nagyszabású eredmé- bizton számíthatunk az aka- hér ^íjos és hangoztatta, nyeket érjenek el egyes terű- démia sokoldalú munkájára hogy tudósaink kutátómun­leteken. Ezért az elnökség ja- a tudomány művelőire ' ká-'uk mellett nagyon hasz­vasolja, hogy a jövőben több Az elhangzott beszámoló nos társadalmi szükségletet fontos tudomány-területtel igényesen és felelősségtelje- elégítenek ki 63 f°ntos köz­kiemelten foglalkozzanak. sen> lényegében eredményes véleményformáló szerepet Ilyen többek között a szo- munkáról és nem csekély fej- toltenek be> amikor véle­cialista gazdaság irányításé- lődésről adott számot Tudó- ^e,ny.t nyüJvá"ít!arlak íf"3" nak fejlesztése, a kibernatikai saink és tudományos kuta- dalmi rázdasagi es kultura­és automatizálási kutatások, tóink alkotó munkával járul- lls életlmk fo kérdéséiről, valamint a szocialista tudat nak hozzá a szocialista társa­kialakításával kapcsolatos dalom teljes felépítéséhez, s pszichológiai, társadalomtu- tevékenyen részt vesznek a. dományi és biológiai kutatá- közügyekben, a társadalom sok. életében is. A beszámoló ezután han- Fehér Lajos a további rk­goztatta, hogy a tudományos ban a tudományos munka je­kutatások szellemi és anyagi lentő?é<rét hangoztatta nagy feltételei évről évre bőrűinek, céljaink megvalósításában. vTtárát",«eü"ei"srarvezetrke­Megemlekezett a heszámc. o maid rámutatott: néhány év- reteinek tökéletesítését is arról is^ hogy az Akad^mtó yel ezelőtt a tudnmánv és a igényii. Különösen a müsza­nemzetkozi kapcsolatai or- termelés szerves kancsolatá­vendetesen fejlödnek. Meg- nak megteremtésére vonat­kezdődött a szocialista orszá- kozó igénv nem Wt volna gok akadémiájának magasabb teljesen rnegzleoizott. S"k bi­fokú, több oldalú együttmű- zenvtalanság volt mén -,kkn»­ködöse és a KGST keretében népgazdaságunk fejlődé-ének A továbbiakban az akadé­mia munkájának és testüle­ti életének további egészsé­ges fejlődését gyorsító lehető­ségekről beszélt. A tudo­mány és a szocialista építés még szorosabb kapcsolatára való törekvés az Akadémia testületi munkájának megja­a kutatasok koordinalasa. távlatairól, ioarunk és mező­Több nyugati ország vezető tudományos intézményeivel gazdasápunk fejlesztésének fo is bővülnek az akadémia kap- irányairól és arányairól. Ma csolatai. már általános összefüggései­Erdei Ferenc a beszámoló- ben és fő mutatóiban feilődé- arról beszélt, hogy az Aka ja végén, megállanítottarhogy ^ körwnalazott e„,.ps ,é_ démia és a tudományos mun­ki és közgazdaságtudomá­nyok tartalmi és szervezeti kérdéseinek megoldása el­sődleges, mert e két tudo­mányág nagyon jelentős és közvetlen módon gyakorol hatost az anyagi javak ter­melésére, a társadalmi és gazdasági folyamatok me­chanizmusára. Befejezésül Fehér Lajos az elmúlt hárem évben az Akadémia becsülete és tagjai- nyeges vonasaiban külföldi nak tekintélye növekedett, barátainkkal is összehangolt. A tudósok feladatai ebből igazgatójával, Link Mihály- megmentésemért. Nem is lyal. Baloghné tavaly is adott vért, az igazgató vi­szont első ízben vállalkozott az emberbaráti aktusra. Nem kellett kétszer mondani A községi tanács dolgozói kózúl vagy 15-eo szaladtak maradok el egyetlen vér­adásról sem. Az adósságom­ból már tavaly is törlesztet­tem, most pedig elhívtam a férjemet is. Bekapcsolódott a beszélge­tésbe Gyuris Lajosné házi­asszony és Palócz Gézárié tanácstag is. — Tavaly súlyos műtéten Maoyar vöröskaíona állt először őrséget a Lenin-mauzóleumnál A Moszkovszkaja Pravda szakaszparancsnok-helyet­szerdai számában arról ír, tes lett és megválasztották hogy a Lenin-mauzóleum be- az alakulat pártsejtének tit­járatánál az első díszőrség kárává. Ebben az időben vezetője Mészáros János ma- többször is állt őrséget a gyar vöröskatona volt. Kremlben, Lenin dolgozószo­Mészáros János, a monar- bájában és lakása előtt, chia közös hadseregbeli al- Ezért bízták meg éppen tisztje, 1916-ban orosz hadi- Mészáros Jánost annak a fogságba került. Az októberi díszőrségnek a felvezetésével, forradalom felnyitotta a fia- amely utolsó útjára kísérte tal magyar hadifogoly sze- Lenint a Szakszervezetek mét. 1917. novemberében be- Házából a mauzóleumig. Ez megfogalmazhatók. mányos kutatómunka prog­ramját úgy kell megválasz­ka egyre nagyobb megbecsü­lésnek örvend hazánkban, majd a párt Központi Bizott­sága és a kormány nevében A tudo- további jó munkát kívánt a közgyűlésnek és a tudosok nemes alkotómunkájához új lépett a Vörös Gárdába, 1920. júliusában pedig a pártba. A monarchia egykori altisztje a Bugyonnij-féle el­ső lovas hadseregben harcolt a fehérek ellen. A frontról a Kremlbe vezényelték iskolá­ra. Az iskola elvégzése után volt az első díszőrség a mau­zóleum előtt, ahol azóta ál­landó őrség áll. Mészáros János, aki önkén­tesként végigharcolta a má­sodik világháborút, 1956-ban halt meg. (MTI) tani, hogy abban a szocializ- sikereket. Az Akadémiai Aranyérem és a jutalmak átadása Fehér Lajos nagy tapssal mondott köszönetet a kitün­fogadott beszéde után az tető elismerésért. Ezután Akadémiai Aranyérem és az Rusznyák István átadta az akadémiai jutalmak átadása akadémiai jutalmakat a ki­következett. Ligeti Lajos, az emelkedő eredményeket el­Akadémia alelnöke ismertet- ért tudományos dolgozók­te az elnökség határozatát, nak. Az akadémiai jutalom Az idei Akadémiai Aranyér- 10 000 forintos első fokozatú­mét Erdei Ferenc akadémi- ban öt jelentős tudományos kusnak ajándékozták azokért mű szerzőit részesítették. A a kimagasló eredményekért, nyolcezer forintos II. foko amelyeket mint az Akadémia zatot 10, a hatezer forint' főtitkára a tudomány szerve- III. fokozatot 20, kutató, il­lésében és mint tudós szak- letve kutatócsoport kapta. tudományának müvelésében Délután megkezdődtek a elért. tudományos osztályok ülései, Az aranyérmet Rusznyák amelyeken az osztályvezető­István nyújtotta át Erdei Fe- ségek beszámolóit vitatták rencnek, aki meghatottan meg. Csütörtök, 1961. április ü. DU-MAGYARORSZA6 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom