Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

{ l Tanácskozik a Vöröskereszt kongresszusa A Vöröskereszt II. kong­resszusa szombaton délelőtt a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubjának nagytermé­ben megkezdte tanácskozá­sait. A kongresszuson 400 küldött, mintegy 250 meghí­vott és 100-nál több vendég, valamint a külfölöldi vörös­keresztes szervezetek képvi­selői vesznek részt Dr. Gegesi Kiss Pál akadé­mikus nyitotta meg a kong­resszust, majd Rostás István, a Magyar Vöröskereszt fő­titkára terjesztette elő a szer­vezet beszámolóját Kiemel­te: a Vöröskereszt egyik köz­pont feladata a véradómoz­galom. további fejlesztése. A beszámoló részletesen foglal­kozott az egészségügyi felvi­lágosítással, a mezőgazdaság egészségügyi problémáival, az üzemegészségüggyel is. A beszámoló után megkez­dődött a vita. Közel 87 millió forint a pincegazdaság fejlesztésére Harmincötezer hektót új pince épül Az Országos Tervhivatal állandó tároló tc-irr-l jelenleg és -más illetékes hatóságok rendelkezik az üzem. A fej­már korábban jóváhagyták lesztési terv szerint ez a tá­a Magyar Állami Pincegaz- rolótér 1970-ig csaknem daság Szeged—Szolnok Vi- megkétszereződik, s össze­déki Üzemének fejlesztésé- sen 222 ezer 68 hektoliterre vei kapcsolatos terveket Ki- emelkedik- Tóbbek között rály Ferenctől, az üzem igaz- egy teljesen új, i. korszerű gató főmérnökétől szerzett borászat minden igényét ki­értesüléseink szerint a ter- elégítő borpincét is építerels. vek alapján 1970-ig összesen 86 millió 720 eze- forintot fordítanak a meglevő Csong­rád megyei állami pincék bővítésére és korszerűbb gé­pi feldolgozó, tároló beren­dezések vásárlására. Jellemző a nagyarányú fejlődésre, hogy már egy év múlva, 1965­ben 133 ezer 68 hektó bort tárolhatnak majd az üzem pincéiben. Ez kereken 38 ezer hektoli­terrel több, mint amennyi Elüssem ass ecsetgyár Elismerő oklevelet kapott a hangszergyár A Könnyűipari Miniszté- több és kiváló minőségű rium helyiipari főosztálya árut szállított külföldre, tegnap, szombaton hivatalo- Az ecsetgyár helyesen al­san értesítette a Szeged me- kalmazta a műszaki fejlesz­gyei jogú városi tanács vb tés lehetőségeit a termelés ipari osztályát, hogy a fel- korszerűsítésében: azÁRTEX ügyelete alá tartozó Szegedi Külkereskedelmi Vállalat ré­Ecsetgyárat a Könnyűipari vén három külföldi — szőr­Minisztérium, valamint a He- keverő, szegező és nyélmaró lyiipari és Városgazdálkodási — gépet helyezett üzembe, Dolgozók Szakszervezetének három célgépet pedig saját Elnöksége tavaly végzett ki- maga készített Az ecset­váló munkája alapján gyártásban mindinkább el­él üzem címmel tüntette ki. terj<^ a műanyagok alkal­mazása. A gyár 18 napi ke­Az ecsetgyár — amely ja- resetnek megfelelő nyereség­nuár óta az Ecseté és Sep- részesedést osztott ki dolgo­rűgyár kötelékébe tartozik— zói között 1963-ban 103,2 százalékra Ugyancsak hivatalos értesi­teljesítette termelési tervét, tés érkezett arról, hogy mégpedig oly módon, hogy a a Szegedi Hangszergyárat munka termelékenysége 3,7 a Könnyűipari Minisztérium százalékkal múlta felül a ter. ós a HVDSZ elnöksége 1963­vezettet Különösen kiviteli ban végzett jó munkájáért tervét teljesítette kitűnően elismerő oklevéllel tüntet­az üzem, te ki. Sok megtakarítás\ több nyereség Élüsemavatót tartottak a lédagyár dolgozói A Lódat pari Vállalat ta­valy végzett jó munkájáért elnyerte az élüzem címet. Tegnap, szombaton a Hungá­riában ülték meg a dolgozók az élüzemavatót. Résztvett az ünnepségen Nagygyörgy Má­ria, a Központi Bizottság pót­tagja. a városi párt-végre­hajtóbizottság képviseleté­ben, Kiss István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezete Csong­rád megyei bizottságának el­nöke. Kántor Jáncs, a válla­lat igazgatója rövid beszéd­ben értékelte az élüzem cím elnyerésében jó eredményt elért szegedi telephely mun­káját. szegedi telep, bár a töb­binél rosszabb körülmények között dolgozott, érték sze­rint túlteljesítette tervét, s különösen Jó eredményt ért el a rövid deszkaáruk fel­használásában. A vállalat 1962-ben csak 16, 1963-ban már 35 ezer köbméter extra­rövid faárut dolgozott fel, és ez igen szép megtakarítást hozott. Jórészt ennek köszön­hető az elért többletnyereség is. Stróbl Kálmán, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság faipari főosztályának vezető­je Sípos Gyula főművezető­nek és Szatmári Mihály kar­bantartó lakatosnak a „Fa­ipar kiváló dolgozója" kitün­tetést nyújtotta át. Tizen­egyen kaptak „Kiváló dolgo­zó" jelvényt, Illetve okleve­let. Velük együtt több mint száz dolgozó mintegy 60 ezer forint Jutalomban részesült Az Országos Tervhivatal ál­tal jóváhagyott terv szerint ez a pince — mely 35 ezer hektoliter bor tárolására és kezeléséne lesz alkalmas — Kiskundorozsmán épülne fel. Legújabban azonban — amint ezt Király Ferenc igazgató elmondotta — tár­gyalások vannnak arról, hogy a kiskundorozsmai vasút közelében a szegedi új ipari övezetben kapjon he­lyet ez a pince. A régi pincék bővítése mellett fejlesztik a szőlőfel­dolgozó üzemágat is. Az 1970-ig felhasználható fej­lesztési keretből erre 27 mil­lió 120 ezer forintot költe­nek. Tavaly ősszei az üzem kezelésébe tartozó présházak gépi berendezéseivel még -csak* napi 4 ezer mázsa szőlőt tudtak feldolgozni. 1965-ben már 6 ezer mázsá­ra emelkedik a napi feldol­gozó kapacitás. Egyes szege­di járási szőlőfeldolgozó üze­mek bővítése máris folya­matban van. Idén ősszel a szüreti szezonban már 30 ezer mázsával tudnak majd több szőlőt feldolgoz­ni, mint tavaly. Ezeket a nagyarányú beru­házásokat, üzembővítéseket az teszi elsősorban szüksé­gessé, hogy a következő 5—6 évben a Csongrád megyei szőlőtermesztés nagyarányú felfutásával kell számolni. Termőre fordulnak a tsz-ek, állami gazdaságok máris több ezer holdat kitevő új telepítései. Ugyanakkor a korszerűbb termelési viszo­nyok eredményeként lénye­gesen emelkednek az egy holdra jutó termésátlagok is. 1970-ben például megyei szinten már 30.1 mázsás holdanként! terméssel szá­molnak, s csupán csak az államnak eladott évi szőlőmennyiség meghaladja majd u 442 ezer mázsát. Ugyanakkor a ter­melőgazdaságok részéről még ebben az időszukbpn is jelentős mennyiségű feldol­gozott áru — must és bor — eladásával számolnak. Szocialista társadalom - szocialista erkölcs - szocialista ember S zocialista fejlődésünk­ben mindinkább elő­térbe kerül a szocia­lista ember problémája. A többek között azért, mert az utópista álmodozók nem ér­tették meg, hogy az embere­ket a társadalom alakítja párt VIII. kongresszusa is olyanokká, amilyenek, és a tásban, állami intézmények felelős vezetői és tömegmoz­galmak egyszerű résztvevői között azok az új típusú em­berek, akik már most szocia­egyik központi feladatként társadalom gyökeres megvál- lista módon élnek, dolgoznak fogalmazta meg: *tanítsuk toztatása nélkül nem lehet meg az embereket szociális- gyökeresen átalakítani az ta módon élni, dolgozni és embereket sem. Az utópista terveknek ezt az ellentmondását a marxiz­mus oldotta meg azzal, hogy a társadalom átalakítását és gondolkodni.­Sokan ezt a célkitűzést nem titkolt kétkedéssel és pesszimizmussal fogadják. Ma még nem nehéz olyan ki­rívó példákat találni, amikor az új társadalmi viszonyok között — szocialista üzemek­ben, szövetkeeztekben, a szo­cialista állam intézményei­ben — nem szocialista mó­don viselkednek az emberele A régi társadalom olyan «ter­mékei* mint az önzés, a ha­szonlesés, az élősdiség szívó­san ellenállnak az új társa­dalmi feltételek között is. A sajtó leleplező riportjai, szép­irodalmi művek gyakran drá­mai módon számolnak be ar­ról a kiáltó ellentmondás­ról. amely egyfelől társadal­munk fejlődése, másfelől egyes emberek gondolkodás- mi tulajdonságok is, ame­és gondolkodnak. -A szocia­lista építésben végzett de­rekas munka — mondotta Kádár elvtárs a népfront­kongresszuson — a közélet­ben való részvétel mind több új embert, új erkölcsi, az emberek megváltoztatását közösségi felelősséggel felru­egységben, kölcsönhatásban vizsgálta: felismerte, hogy a társadalmi forradalom az alapja és feltétele az életfor­ma, az erkölcs, a gondolko­dásmód megváltoztatásának. A szocialista ember és a szo­cialista erkölcs születését is csak a szocialista társadalom születése oldaláról hetjük meg. A szocialista forradalmat azok az emberek viszik vég­házott szocialista embert ne­vel.* Ez az új sajnos gyak­ran még kevésbé van reflek­torfényben, mint a szocialis­ta erkölccsel szembenálló ne­gatív példák. Nem lármás hírverésre, rikító reklámra van szükség (ezt a szocialis­ta ember természete sem tűr­közelít- né, az új itt lényegénél fog­va szerényen, csendben szü­letik), de arra igenis szük­ség lenne, hogy jobban fi­gyeljünk oda az új születésé­módja és magatartása között van. Nem csoda, ha felme­rül a kérdés: megváltoztat­ható-e az emberi természet? Különbek lesznek-e az embe­rek a szocializmusban mint a múltban? be, akik még a kapitaliz- re & batrabban állítsuk musban nőttek fel. A kapi- szembe a régivel a múlt ^ talizmus terméke a munkás- ra(*-ányaival osztály is és azok a forradal- » «rem utópista vágyálmo­[% kat kergetünk tehát akkor, amikor arra hívjuk fel az embereket, hogy éljenek, dolgozzanak és szocialista társadal­lyek ezt az osztályt alkalmas sá teszik a szocialista forra­dalom vezetésére. De a kapi­talizmus tömegméretekben rányomta a maga bélyegét gondolkodjanak az emberek gondolkodására, módon. Ez a cél E zek a kérdések ma nem egyszerűen el­vont erkölcsi kérdé­erkölcseire, magatartására. A műnk szükségszerű, belső kö­szocialista erkölcs csak fo- vetelménye, amelynek eléré­kozatosan, a forradalom elő- echez társadalmunk a szüksé­rehaladásával hódítja meg az ges feltételeket is megte­, , emberek fejét és szívét. A remti. sex, amelyek csupán az em- forradalomnak nemcsak az a A szocialista társadalom ,%rck t^lajd2"f^gai,ró.1 célja, hogy megdöntse a volt teljes felépítése, a szocializ­zoraigató széplelkeket erde- kizsákmányolók uralmát és mus erkölcsi elveinek gyö­keinek hanem társadalmunk letörje ellenforradalmi el- zelme és az új szocialista egeszseges szocialista fejlő- lenállásukat; a forradalomra ember formálódása egymástól azért is szükség van, hogy a elválaszthatatlan, szoros köl­munkásosztály és az összes csönhatásban levő folyama­dolgozó megszabaduljon a tok. A párt a s&pcialista tár­régi társadalom minden sadalom nevében támaszt - „„„ . .. . _ szennyétől. A forradalmi magasabb erkölcsi fcövetel­Z^^.YT^Jl gy0Z a ^korlat tüzében születik az menyeket mindenkivel, de uj szocialista erkölcs es az elsősorban a kommunisták­kal szemben. Az emberek erkölcsi fejlődésében azok az désének reális problémái. A szocializmus alapjait lerak­tuk, de a szocializmus győ­zelme csak akkor teljes, ha az emberek gondolkodásában szocializmus erkölcse. Azok az utópista tervek, amelyeket a múltban egy ideális vagy legalábbis a fennállónál jobb társadalom­ról szőttek, rendszerint az emberek gondolkodásának, erkölcsének az átalakításával kezdődtek. Ezeknek a tervek­nek az volt a kiindulópont­juk, hogy egy új társadalom megteremtéséhez más — jobb — emberek kellenek és ezért először ilyen embereket kell felkutatni, illetve kell az embereket Ezek a törekvések azonban minden nemes szándékuk el­lenére kudarcot vallottak, új szocialista ember. forradalom Telnek a füzetlapok Virágh István, ez a serény ———— szeged egyik legsötétebb vá­fiatalember Szeged-Alsóváro- Egy tailáCStftg munkájáról rosrésze volt a 46-cs válasz­sziiletett, ott is nőtt fel a nagy grundon, a Szabadság téren. Mindenki ismeri, sze­reti., Alsóvárosról járt isko­lába, ide udvarolt, s „helyi" lányt vett feleségül. S tavaly ősszel a 46-os körzetben ta­nácstagnak választották. Virágh István, miután bi­zalmat kapott, lelkesen fogott munkához. Nem szeretné, ha Májusban kezelődnek az írásbeli érettségi vizsgák A középiskolák negyedik az érettségi három részes: osztályában a közelmúltban írásbeli, gyakorlati és szóbeli. megkezdődtek az érettségi, Az írásbeli vizsgák május illetve a képesítővizsgák elő- 25-én kezdődnek Az ipari készületei, A gimnáziumok gyakorlati vrsgákat. általá­negyedik osztályában május ban oz írásbeli, után egv nap 9-én le&z az utolsó tanítasi kihagyasával bonyolítják le. nap Az írásbel érettségik A különböző teehnlkurnok­május 14—20, a szóbeli vizs- ban a gimnáziumokkal azo­gákat pedig júnus 1—35 kö- nos időben bonyolítják le az zött tartják Nem kell íras- írásbeli, gyakorlati, illetve bélire mennie annak, akinek szóbeli képesítő vizsgákat. az adott érettségi vizsga- A tanácsok művelődésügyi, tárgyból a második, _ harma- iUetve oktatásí osztályainal< dik és negyedik évfolyamban a tanév végén jeles osztály­zata volt. A szakközépiskolák negye­vezetői ezekben a napokban jelölik ki az érettségi vizsga­bizottságok elnökeit. Az el­diic" osztályaiban ugyancsak nöki teendők ellátásával május 9-e az utolsó tanítási nagy gyakorlattal, hozzáér ­nap. Ezt követi a kéthetes téssel, a középiskolai oktatás, kőtelező szakmai gyakorlat, nevelés problémáiban jártas Ebben az új iskolatípusban szakembereket bíznak meg. csalódnak benne. Egyik alka­lommal, amikor kisfiának, Istvánnak füzetet vásárolt, vett magának is egyet. Elha­tározta, hogy naplót vezet ta­nácstagi munkájáról. Válasz, tóinak minden kérését fel­jegyzi, s azok elintézési, or­voslási módját is. Telnek a füzetlapok. Délutánonként, amikor munkából hazafelé igyekszik, megszólítják. — Nézd, fiam — szólt a múltkor Kocsis István bácsi — nem jön a víz a közkifo­lyón. Már vagy fél órája itt állok, de a kannám nem te­lik meg. Néhány sarokkal arrébb Katona Józsi bácsi és Csányi Gyuláné is megállították és szóvá tették a vízhiányt. Amikor hazaért Virágh Ist­ván, első dolga volt, hogy feljegyezze füzetébe a pana­szokat. A legutóbbi kerületi tanácsülésen pedig 6Zóvá is tette választól panaszát Az elintézési rovatba itt még nem került, hogy elintézve, mert nagy gondot jelent a III. kerületi tanácsnak a vá­rosrész vízellátása. A jegyzetfüzetből az ered­ményekről is olvashatunk. tókörzet, melyet a Szabadság tér, a Világos, a Pálfi utca éa a Ballagitó sor határol. Vi­rágh István a tanácsüléseken, majd az illetékes szakigazga­tási szerveknél szóvá tette a rossz közvilágítást — s ered­ménnyel. Jónéhány lámpát szereltek fel a Ballagitó so­ron, a Harmat, a Paprika és a Világos utcában. Jónéhány átjárót is rendbetettek a ta­nácstag sürgetésére. A Szabadság téri üzletház­ban az asztalos, a villany­szerelő és a lakatos mellett nem kapott helyet a Cipész KTSZ javító részlege. Hosz­szas utánjárásba kei-ült, de végre működik a cipőjavító műhely is. Sok-sok kérést, észrevételt őriz a jegyzetfüzet. Ezeknek a. teljesítése nemcsak rajta, és nem is a kerületi tanácson múlik, hanem elsősorban az anyagi lehetőségeiken Már eddig is 62épült, fejlődött a városrész, és a közeljövőben fokozatosan tovább csinoso­dik. Nemcsak a tanácstól várja ezt Virágh István és a kör­nyék lakossága, hanem ön­tevékenyen segítik javasla­taik megvalósítását, s szívesen vállalnak ezután is társa­dalmi munkát. Horváth Zsuzsa A szocialista előrehaladása két vo­natkozásban is egyen­geti az utat a szocialista er­kölcs általános elterjedésé­hez. Először: új anyagi tár­sadalmi feltételekel hoz lét­re, amelyek már lényegüknél fogva a szocialista erkölcs irányában liatnak. A közös gazdálkodás, a kollektív tu­lajdon, a társadalmi és az egyéni érdek harmóniája szocialista gondolkodást, kö­ílycnekké zösségi szemléletet szül. Má­nevélni. sodszor: a szocialista forra­dalom nem automatikusan, önmagától megy végbe. A szocialista forradalom harc, amelyben emberek, tömegek vesznek részt, nehézségekkel birkóznak, feladatokat olda­nak meg, s amely megedzi az embereket, erkölcsileg is átalakítja őket. A felszaba­dulás óta eltelt évek küzdel­mei és erőfeszítései nem ma­radtak nyomtalanok a küz­delmek résztvevőinek általá­ban gondolkodásában és ma­gatartásában sem. Éppen ezért — reálisan ér­tékelve fejlődésünk eddigi eredményeit — bizakodóak és optimisták vagyunk az új szocialista ember születését illetően. A szocializmus alapjainak megteremtésével kedvező társadalmi feltételek jöttek létre a szocialista er­kölcs térhódításához és meg­gyökeresedóséhez. De nem csak a kedvező feltélelekről van szó. A szocialista ember a mai társadalmunkban nemcsak a jövő embere, a máé is. Ott vannak a szocia­lista brigádokban, a terme­lőszövetkezetekben, az isko­lákban és egyéb munkahe­lyeken, kis- és nagy beoez­új erkölcsi elvek a döntőek, amelyek a szocializmus lé­nyegének kibontakozását se­gítik elő: a szocialista muqka elve, az egyéni és társadal­mi érdekek összhangjára tá­maszkodó közösségi szellem, a szocialista hazafiság és nemzetköziség. Ezek az el­vek egyfelől csak a szocia­lista társadalomban alakul­hatnak kl, másfelöl nélkülük, niegvlósításuk nélkül a szo­cializmus sem lehet teljes, a szocialista társadalom sem fejlődhet egészségesen. A szocialista ember célki­tűzésének realitása és társadalmi megalapo­zottsága azonban semmikép­pen nem jelenti azt, hogy a szooialista ember születését társadalmunkban ma már semmi sem akadályozza és a nagy társadalmi átalakuláso­kat automatikusan követi az emberek megváltozása. Éle­tünkből a múlt sok marad­ványa még nem tűnt el nyomtalanul, s különösen szí­vósak ezek a maradványok a tudat területén. A társadal­mi tudat fejlődése jelenleg az osztályharc fontos terüle­te, ahol a régi gondolkodás­mód ellenállását sokféle té­nyező: tudatos propaganda és megszokás, világnézeti tájé­kozatlanság és konzervaliz­mus. objektív nehézségek és szubjektív hibák stb. segítik. Ezért Rt döntő jelentősége van a tudatos szocialista erők szervezett munkájának: az eszmei felvilágosításnak és az Ideológiai harcnak. Ezért tűzte ki a párt külön feladat­ként ls a szocialista ember nevelését. WIRTH ADAM Magyar—ciprusi kereskedelmi egyezmény Nicosiában aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság 1964. évi kereskedelmi egyezmé­nyét. A felek kölcsönösen 500—500 ezer angol font ér­tékben cserélnek árut, ami azt jelenti, hogy a tavalyi forgalomhoz képest 30 szá­zalékkal növekszik az áru­csere volumene. (MTI) Vasárnap, 1964. április 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom