Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

Határidő előtt— Magyarországnak Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkva környékének több mint húsz ipari vállalata exportál termékeiből Magyarországra. A Lu bérci Mezőgazdasági Gépgyár a napokban alkatrészeket indított útnak a korábban szállított kombájnokhoz, a Noginszki Gépgyár autó- és traktoralkatrészeket szállított. Mindegyik gyár határidő előtt igyekszik teljesíteni a magyar rendeléseket A Scselkovói Szivattyúgyár a magyar vegyipar számára készít nagy teljesítményű szivattyúkat. Az „Akrihin* Gyár gyógyszereket, a Kolomnai Textilgépgyár több ezer orsót indított útnak határidő előtt Magyarországra. A közeljövőben fémforgácsoló-gepeket, textilipari, vegyipari, energetikai és mezőgazdasági gépeket küld Moszkva környéke a magyar gyáraknak és termelőszövetkezeteknek. (MTI) A jó minőség a gyár névjegye Siklós János elvtárs előadása az orvosegyetemen Kedden este az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottságának felkérésére a szemklinika nagy előadótermében Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára tartott előadást kulturális életünk időszerű kérdéseiről. Az. előadást nagy érdeklődéssel hallgatták végig a termet megtöltő orvostanhallgatók. Sok igazság van abban, hogy a késztermék minősége a gyár névjegye. Ezt vallják a Kenderfonó és Szövőipari .Vállalat vezetői is, mert türelmetlenül szorgalmazzák üzemükben a jobb minőségű munkát. Legutóbbi műszaki tanácskozásukon is, mint fehér ponyván a rikító kék csík, vonult végig a minőség problémáinak taglalása. íme néhány sokat mondó idézet a felszólalásokból: ^ Elemi hibák A kelleténél gyengébb minőségű volt a fonal, elment több nagy tapasztalattal rendelkező szövőnő, romlott a szövés minősége, csökkent az első osztályú áruk részaránya és ez 101 ezer forintot vett ki a vállalat kasszája kifejtés, a vetélőcserénél nem húzzák ki a szálvéget stb. — fejtegette Horváth Zs. Mária, a stoppoló üzemrész vezetője. Laza a munkafegyelem Régi tapasztalat itt az újszegedi szövőben, hogy a munka eredménye és minősége nagymértékben attól függ: tervszerű, összehangolt és tudatos-e az emberek cselekvése, és milyen az együttműködés. Ügy látszik, ezzel az együttműködéssel valami hiba van. Többen is említették, hogy a művezetők nem látják el jól feladatukat A szövő üzemrész termelési tanácskozásán arról is bemunka- és technológiai fegyelem gyakori megsértése. %l Az ember önbecsülése Közel két évvel ezelőtt megjelent egy újságcikk, amely szakszervezeti gyűlés felszólalásaiból idézett: „Valami hiba van a műszaki gárdával a szövődében." Akkoriban sokan panaszkodtak a munkások és vezetők a szövődéi művezetők gorombaságai miatt. így summázták véleményüket: „A szövődében akkor lesz csak változás, ha majd a fiatal művezetők hangja érvényesül." Ehhez akkor mi annyit tettünk hozzá, hogy nem kell ezt még véglegesen kimondani, hiszen a művezetők — ha van is több helytelen néból - mondta Beck Tamás szélte1k'1 hogy igen sok a száz zetuk - képesek előre lépni. igazgató-főmérnök. — A minőség, a technológiai fegyelem betartásán áll, vagy bukik. Ma a fegyelem megszegéséből sok kár származik üzemünkben — szólt Balogh Dezső termelési osztályvezető, majd a gyári névjegyre utalva sajnálattal mondta el, hogy Norvégiából 40 vég árut küldtek vissza. — Olyan elemi hibák rontják a minőséget, amit később nem lehet jóvá tenni. — Ezt Tóth József osztályvezető mondta él. — A régi újszegedi kendergyár arról volt híres, hogy jó árut adott megrendelőinek — magyarázta Bárdos Éva, a minőségi ellenőrző osztály vezetője. — A kötbér nálunk ismeretlen volt, de ma nem az. A műszázalék alatt teljesítő dolgozó. Még több az olyan, aki műszak vége előtt 10— 15 perccel hamarabb állítja le a gépét, nem kezd újabb ezer vetéshez, mert ha nem éri el, a néhány száz vetést váltótársa teljesítményére írják. Közülük többen méltatlan kodva fogadták az őket ért bírálatot, s azt hangoztatták: „Nem tűrjük, hogy becsületünkbe gázoljanak." Erősítgették, hegy ők sokat adnak a becsületre. Adjanak és egyre többet adjanak — ez a kérése a vállalat vezetőségének. E kéréshez most mi annyit teszünk hozzá: üssék csak fel az érAz üzemi vezetés gyakran áll olyan feladatok előtt, amelyek megoldásához nem telmező szóiárt 'és olvisá'k elegendők csupán a gépek, a el, hogyan rendszerezi a kijó anyagellátás és munka- fejezéseket, népi mondásokat szervezés, hanem szükségei 8 b^TsületrdI' » becsületes, . .. . . , "7, segrol. „Hivatasnak, fela beosztottak, a dolgozok lel- adatnak, megbízásnak hű, kes tevékenysége, közremű- lelkiismeretes teljesítése; köködése. Most ilyen helyzet telességtudás«. Ez az egyik van a szövőben, ahol úgy "^határozás A másik így ,.. ., . .. .. . . ... szol: »Az ember onbecsulelatszak, ismét összefutottak Eének ^ társadalmi értékéa bajok. Igaz, gyenge minő- nek alapja«. vezetők ne™ csak a~~gép~ kar- s®gű volt a ponyvafonal, de A minőség javítása, a bantartósát, hanem a minő- ma már jobb. Annyira jobb, mubka- & technológiai feség ellenőrzését is tartsák hogy a szövőnők azt mond- Stt^^f^ZX feladatuknak azt Követeli a művezetőktől, ják: csak ilyen legyen ez- hogy lelkiismeretesen teljeután is. „Sántít" a beosztot- sítsék megbízatásukat, és tak, mármint a művezetők egészséges változást^ teremtlelkesedése is. Erre utal a — Sok olyan dolog hiányzik ma a szövődében, amely valamikor beletartozott a jó szövés fogalmába. Ma nincs Tóth Sanyi álma valóra vált Traktorosból gépészmérnök Tóth Sanyinak sem szántak szülei különb sorsot a sajátjukénál. Ügy határoztak, hogy a másfél hold földet egyenlő részre oszják a három gyerek között és talán majd nekik sikerül az, amiről ők csak álmodoztak: újabb holdakat ragasztani a meglevő mellé. A kis Sanyi — ugyanúgy, mint a hasonló korú üllési gyerekek — az iskolai szünetben kora reggeltől késő estig a földeken dolgozott. Apja gyakran figyelmeztette a fiát, ha hosszasan nézett a földjük mellett elsuhanó atók, motorok után. Sanyi legnagyobb élménye a cséplés volt. BI sem lehetett húzni a cséplőgép mellől. A pöfögő traktor közelében ölt egész nap, s milyen boldog volt, ha az olajos ruhás ember a traktorra ültette. — Édesapám, motorszerelő akarok lenni — állt egyszer esak apja elé. Az idős ember szólni sem tudott a meglepetéstől. Az ő fia mester akar lenni? És mi lesz a földdel? Azután megbarátkozott a gondolattal hiszen fia a mesterség tanulása közben is tudott otthon segíteni. Az igaz, hogy nem motorszerelő, hanem az üllési kis műhelyben géplakatos szakmát tanult. 1944-ben szabadult, kapta meg a segédlevelet, s ezzel a dátummal változott meg Tóth Sándor élete. Lépésről lépésre jutott köBelebb elképzeléséhez. 1949ben. amikor Mórahalmon megalakult a gépállomás, az első traktoros Tóth Sándor lett. A világ legboldogabb embere volt, s igen elégedett. Rövidesen felfigyeltek a szorgalmas fiúra, s körzeti szerelő lett. Szorgalmas, igyekvő munkája nyomán egyenesen ívelt felfelé Tóth Sándor életpályája. Az Öföldeáki Gépállomás főgépésae lett, majd Királyhegyesen dolgozott hasonló beosztásban. 1953-ban egyéves vezető mechanikus továbbképző iskolára küldték. Sikeresen végezte el a tanfolyamot, s az iskola vezetői kérték, fogadjon el előadói állást a Földművelésügyi Minisztériumban. De Tóth Sándort szíve hazahúzta az Alföldre, traktoraihoz. Éppen Mezőhegyesen tartózkodott, amikor értesült arról, hogy a szegedi MTH iskolában traktoros képző szakoktatás indul, s oktatókat keresnek. Jelentkezett, s 1954 szeptemberében már 15 gyermek szakmai tanítását bízták rá Az első óra felejthetetlen. Még ma is jól emlékszik első tanítványaira. Mind kedves, de ők a legelsők, különösen szívéhez nőttek. Tavaly Kovács Ottó a Kazármislényi Gépállomás szerelője — volt tanítvány — esküvőjére hívta meg oktatóját. Milyen nagy volt az öröm, amikor az esküvőn még négy-öt régi tanítványával is találkozott. Oktatott, nevelt Tóth Sándor, közben maga is tanult. 1954-ben beiratkozott az agráregyetem gépészmérnöki karára, 1960-ban végezte el. Az iskolai napi 8 óra után csaknem minden alkalommal éjfélig tanult, s talán ugyanolyan boldogságot érzett Tóth Sándor, amikor átvette a mérnöki diplomát, mint amikor életében először vezetett traktort. Alig fejezte be egyetemi tanulmányait, amikor újabb tanuláshoz fogott. A mérnöktovábképző tanári szakot választottá, s itt is sikeresén szerzett diplomát idén, február 4-én. — Szükségét éreztem a pedagógiai tudományoknak, mert hiába jó szakember valaki, ha nem tud a gyermekekkel bánni. Mióta elvégeztem a tanárképzőt, másképp ítélem meg a gyerekeket Azután arról beszélt, hogy az iskolához a legrosszabb, úgynevezett serdülő korban kerülnek a tanulók és soksok kérdésükre kell megnyugtató választ adni. így tehát kiválóan tudjuk hasznosítani a gépészmérnöki szakismeret mellett a pedagógiai ismereteit is. Álma valóra vált. Mint az iskola gyakorlati foglalkozásának vezetője, több mánt 600 gyerek szakmai tanulását irányítja, 29 oktató munkáját ellenőrzi. Tóth Sándor a traktorosok, gépszerelők nemzedékét oktatja neveli. H. ZS. senek a szövődében. Mert változás van a két évvel ezelőttihez mérten. A vállalatvezetőség leszoktatta őket a gorombaságról. De valami félreértés van ismét. Ügy tűnik, mintha a művezetők azt hinnék, az emberi hang egyenlő a liberalizmussal, a fegyelmezetlenség megengedésével. Mintha igazolni akarnák egyesek azt a korábbi álláspontjukat, hogy a munkásokkal nem lehet másként beszélni, csak gorombán, mert csak így értenek szót. % Segíteni, nevelni A párt Üjszegeden is azt tanítja — s ez minden vezető kötelessége — bízni az emberekben, meggyőzni, segíteni, nevelni őket, ha kell, vitatkozni velük. S ez nem könnyű dolog. Nem lehet egyszerűen csak durva hanggal, azzal a jelszóval, hogy másként nem értenek szót. Szót kell értenie a vállalatvezetésnek a művezetőkkel, s a művezetőknek közvetlen beosztottjaikkal, a szövőikkel. Nem szabad egyik végletből a másikba esni Nagy Pál Korszerű munkaszervezést a tsz-ekhen A Pravda és az Izvesztyija N. Hruscsov magyarországi látogatásáról A Pravda és az Izvesztyi- Nemzet kommentárját, megja budapesti tudósítói képet szólaltat magyar közéleti adnak arról a lelkes vissz- személyiségeket, akik visszahangról, amelyet a Hruscsov emlékeznek Nyikita Hrusvezette szovjet küldöttség ^ korábbi magyarországi magyarorszagi látogatásának ,.,„.. . „ ... B híre országunkban keltett. tótogatasaira, meltatjak a Mindkét tudósító idézi a magyar—szovjet együttműHétfői Hirek és a Magyar ködés eredményeit. Hazaérkezett Széfiából a SZOT küldöttsége A magyar szakszervezeti küldöttség — amely Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével részt vett a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának szófiai ülésén — viszszaérkezett Budapestre. A küldöttséggel együtt utazott Loui® Saillant. az SZVSZ főtitkára is, aki folytatta útját Prágába. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, valamint a SZOT elnökségének és titkárságának több tagja. (MTI) A jövedelmező gazdálkodás követelménye szükségessé teszi termelőszövetkezeti gazdaságainkban is a munkaszervezés korszerűbb módszereit. Sürgős feladat ez már csak azért is, mert a szövetkezetekbe egyre több modern és nagyteljesítményű termelőeszköz kerül Ezeket megfelelő hatékonysággal kihasználni csak fejlett munkaszervezéssel lehet. Kizárólag a jó munkaszervezés biztosíthatja az egyes munkák időben és jómi nőségben történő elvégzését. S

zövetkezeteink már meglévő gépparkja lehetővé teszi, hogy egy-egy munka elvégzésére nagyobb erő, tehát több traktor és munkagép összpontosuljon kiegészítve azt szükség szerint elegendő kézi és fogaterővel. Ennek különösen nagy jelentősége van az egyes munkacsúcsok idején, amikoregyegy feladatot gyorsan, jó minőségben kell megoldani. Központosítani kell az erőket a tavaszi és őszi vetések idejére, a növényápolási és növényvédelmi munkák elvégzésére, főbb növényeink (gabonafélék, szálastakarmányok, kukorica stb.) termésének betakarítására. De még a silózásra, szervestrágyázásra is érdemes ugyanilyen gondot fordítani. Biztosítani kell a legcélszerűbben felhasználható erők üzemeltetését, megfelelő kiszolgálását olyanképpen, hogy a munkák közvetlen helyszíni állandó szervezése és ellenőrzése biztosítva legyen így többre lehet menni esetleg kevesebb géppel, fogattal is, mint többel, ha azok szerteszét dolgoznak, közvetlen irányítás és ellenőrzés nélküL Fontos eleme a helyes munkaszervezésnek az is, hogy a szövetkezet vezetősége mindig megkeresse és kiválassza az egyes feladatok közül azt, amelyhez a többi munkák csatlakoznak. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erők elosztásánál minden esetben annak a munkának az elvégzését részesítik előnyben, amelytől a többi munka sikeres elvégzése függ. így nem célszerű például a tavaszi vetések idején nagyobb erőt a vetésekre fordítani, mint amilyen erő a talaj el őkészitést végzi, mert a gépek teljesítményét leronthatja, ha nem áll rendelkezésre elegendő vetéshez előkészített terület. De ez fordítva is érvényes, hiszen ha a talaj előkészítés előzi meg túlságosan a vetést, akkor esetleg eső következtében ismételt talajelőkészítés válik szükségessé, amely többlet költséget és agrotechnikai kárt okoz, V

alamennyi munka megszervezésénél - először annak a munkafolyamatnak az ütemét kell megtervezni és megszervezni, amelyhez a többi láncszerűen csatlakozik. A kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésé" nek ütemét pedig mindig ahhoz a munkához kell méretezni, amelyhez közvetlenül csatlakozik. Példánk esetében a lalajelőkészítés ütemét, majd ennek megfelelően a vetést, végül a vetés utáni közvetlen talajelmunkálást (fogasolás, hengerezés) kell láncszerűen megtervezni és megszervezni. Ugyanígy nagyon fontos más munkákat is (aratás, silózás, szénabetakarítás stb.) munkafolyamataira bontani, és sorrendben megszervezni. Ilyen módon gazdaságosan, az üzem adottságainak megfelelő módon lehet a rendelkezésre álló gépeket, kézimunkaerőt és fogatokat elosztani a feladatok nagyságréndjével és sorrendjével ésszerűen összehangolni. A helyes munkaszervezés alapvető követelménye az erőgépek lehető legjobb kihasználása. Ezt elsősorban azzal lehet elérni, hogy olyan munkagépeket és a munkájuk végzéséhez szükséges olyan kiszolgáló kapacitást biztosítunk, amely megteremti a feltételét a gépek folyamatos, optimális vonóhorogteljesítményű működésének. Xttnagy jelentősége van a munkagépek sorbakapcsolásának (vetőgép, fogas, henger vagy eke, fogas, henger és ahol a munka minőségének a rovására nem megy (például a szántás esetében) a traktor sebessége növelésének. Ugyanígy megvannak az ésszerű kihasználás növelésének lehetőségei a gabonakombájnok és a szállítóeszközök esetében is, ha azok üzemeltetését, munkaszervezését megfelelő körültekintéssel és kellő gazdaságossági szemlélettel végezzük. A

korszerű munkaszervezés legfőbb követelményei tehát a következők: a) biztosítsa a rendelkezésre álló technikai eszközök legkedvezőbb kihasználását; b) oldja meg a munkaerő, a munkaidőteljesés folyamatos kihasználását; c) tegye lehetővé az időszerű munkák optimális időben, jó minőségben való elvégzését; d) a termelés növelésének és a jövedelmező gazdálkodásnak szilárd alapja legyen. Termelőszövetkezeteinkben érdemes és szükséges a munkaszervezés korszerű módszereivél behatóbban foglalkozni, mert ezek körültekintő alkalmazása nélkül nincs jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás. Dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Készültségek a Tisza mellékfolyóinál A langyos tavaszi esőtől gyorsan megdagadtak a Tisza mellékfolyói. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezért elrendelte az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a Körösök egy részén, valamint a Szamoson és a Krasznán. A Sebes-Körös és a Barbolc mentén azonban már a másodfokú, a Túron pedig a harmadfokú készültségre is sor került. Ezeken a helyeken a vízügyi igazgatóságok megkezdték az árvédelmi eszközök és anyagok előkészítését, megerősítették a figyelőszolgálatot, és éjszakai műszaki ügyeletet szerveztek. Az árvízvédelmi készültség körzeteiben éjszakai szolgálatot tartanak a községi postahivatalok ls, hogy segítsék a vízügyi jelentések és intézkedések gyors továbbítását. A felkészülésben részt vesznek- a szomszédos baráti államok vízügyi szervei is. Az országban sok helyen még csak a talaj felszínét melegítette át az enyheség, s a mélyebb rétegekben fagyos maradt a föld. Az esőt és a hóiét nem tudta elnyelni a talaj. Ezért a Hanságban, Szabolcsban, valamint a Zala és Nádorcsatorna felső szakasza mentén belvíz gyűlt össze a mélyebb területeken. A vízügyi igazgatóságok elsőfokú belvízvédelmi • készültséget rendeltek el ezeken a helyeken, hogy meggyorsítsák a víz eltávolítását. (MTI) <berda, 1964. március 25. QhLsMAGYARORSZAK 3