Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

Legyőzik a telet Kársai József Mihályteleken féltőn őrkö­dik a fóliával födött retekágyak fölött. Kint még havas a föld, a fólia alatt azonban 16 fokos melegben növekszik a retek búsvéti szedésre A friss levelű melegágy! saláta szinte visz­szamosolyog szedőjére, Kálmán Sándorné­ra, a szegedi Felszabadulás Tsz kertésze­tében Javában tevékenykednek a kertészek az újszegedi Haladás Tsz-ben: készítik a me­legágyakat a primőr zöldségféléknek Az üvegházakban viszont már kapálják a lányok — Dudás Edit és D. Nagy Mária — a szépen fejlődő salátát. Még egy hét és már szedhetik is Sok újítás a vasútnál A szegedi vasútigazgatóság­hoz tartozó dolgozók tavaly 242 hasznosítható újítást nyújtottak be, 15 százalékkal többet, mint az előző évben. A bevezetett 240 újítás csak­nem 300 ezer forint megtaka­rítást hozott. 57 ezer forintot fizettek ki újítási díj fejében. Az igazgatóságon tavaly két ízben rendeztek újítási anké­tot, s az azokon elhangzott észrevételek, valamint a szak­szervezet határozatai biztosít­ják a vasút újítómozgalmá­nak fejlődését az idei év­ben is. Nagyarányú partbiztosítás Algyőn a Tisza híd melletti szakaszon mintegy 600 méter hosszúságban nagyarányú partbiztosítási munkálatokai végeznek. Tokajból mintegy 600 tonna terméskövet szál­lítottak ide. hogy rőzsepok­róccal elejét vegyék a folyó rombolásának. Eddig mintegy 7 millió forintot költöttek a partbiztosításra, s még 2 mil­lió forintot használnak fel a munka befejezéséig. NAPIRENDEN: Á beteg gyermekek orvosi ellátása Mint arról már tá­jékoztatást adtunk, Sze­geden a beteg gyer­mekek Jobb orvosi el­látása érdekében tavaly be­vezették a körzeti gyermek­orvosi szakrendeléseket. Ez számos előnnyel jár, többek között azzal is, hogy a gyer­meket hosszú éveken át ugyanaz az orvos vizsgálja. Sajnos azonban nehézségek is adódnak. Az elmúlt hetekben több panaszbejelentés érkezett a szerkesztőségbe, s egyben tanácskérés is a körzetior­vosi szakrendelésekkel kap­csolatban. A mamák a kö­vetkező problémákkal for­dultak tanácsért. Ki lehet-e hívni lázas beteg gyermek­hez a körzeti gyermekgyó­gyászt, s köteles-e az orvos kijönni? Az a tapasztalat ugyanis, hogy amikor beje­lentik a gyermek betegsé­gét, s kérik, az orvo6 jöj­jön ki, nem utasítják el ugyan kereken a kijöve­telt, de ilyen válaszokat ad­nak: —Majd ha időm lesz, ki­megyek. A mamák persze legtöbbe ször megijedve a magas lázban fekvő gyermek ál­lapota miatt, valósággal bevonszolják a gyermeket a körzeti szakrendelésre. Ez pedig inkább árt, mint használ a gyermeknek, aki esetleg leizzadva, lázban ég­ve kerül az orvoshoz. Mivel ez a probléma komoiy és a télvégi időszakban különö­sen sok gondot okoz, tájé­koztatást kértünk az illeté­kesektől, köteles-e a gyer­mekgyógyász kimenni éa milyen esetekben? — Fekvő, lázas betegnél , általában 3—14 éves korig * köteles a gyermekgyógyász kimenni, s a helyszínen megvizsgálni, orvosi ellátás­ban részesíteni. Sajnos, a körzeti gyermekgyógyásza­ti szakrendelések kialakítá­sa, sok nehézséggel jár. Igen sok a panasz, ame­lyeket igyekszünk orvosol­ni — mondotta dr. Gergely Győző, a rendelőintézet igazgató-főorvosa. Miért nem hasznosítják a Maros kincsét? Gyógyiszap, kiváló minőségben A gyors sodrású, szeszélyes ros kincse a világon Maros medrének makói valóbb iszapféleségek nagy kanyarjánál hosszú esztendőkkel ezelőtt kezdő­dött a tudományos vizsgálat, legki­közé sorolható. Erről Csa jághy Gá­bor, a Földtani Intézet mun­katársa tanulmányában a — Sajnos, a sok okos gon­dolat általában igencsak megmaradt gondolatnak. Lé­nyegében alig történt kellő előrelépés — állapította meg dr. Kiss Mihály — pedig mindenképpen helyes lenne a sonlítva a Maros iszapjának gyógyítás szolgálatába állíta­körzeti orvos több évtizedes szemcseösszetételét ismert ni a marosi iszapot, tapasztalatai alapján vallót- küiföidi iszapokkal, megál- Kétségtelenül igaz ez. , / u „ , . Azért is, mert sok ember lapítható, hogy az olyan vi- szenved mozgásszervi beteg­lághírű iszappal is felvehe- ségben. S azért is, mert a ti a versenyt, mint a Fangó Hévízen kitermelt iszap­di Battaglia... A Maros mennyiség lényegében a für­... ... . . dó sajat szükséglétét elegí­íszapjaban az előnytelen, ü kj 'Tehát. keR a gyógy. durva és finom homok meny- iszap. nyisége kisebb, viszont a ha- Levelek is érkeztek példá­0 A Fangó di Battaglia tásoe iszap és nyersanyag "1 Kanadából és a Cseh­mennyisége több, mint a szlovák Szocialista Köztársa­battagliai fangóban.* hogy megállapítsa: gyógyít-e , .. „ , a folyó itt található iszapja, következőket ina: "Összeha­Dr. Batka István makói ta, és vallja, hogy a marosi iszap gyógyítja a mozgás­szervi megbetegedéseket. En­nek elismertetéséért több más orvostársával, a , makói városi tanács által támogat­va, vele együttműködve so­kat fáradozott. versenytársa Ma már bizonyított tudo­mányos tény, hogy a Maros iszapja gyógyító hatását te­kintve feltétlenül egyenér­tékű, több szempontból pe­dig még jobb is, mint a hé­vízi iszap. Az Országos Für­dő- és ' Reumaügyi Intézet févé vált a mozgásszervi be­0 Csak Szegeden... A fentiek után joggal hi­hetné az ember, hogy a ten­gerkék szinú marosi iszap fontos és általános tényező­summázott véleménye a ma­rosi iszap gyakorlati próbá­ja után: a Maros iszapja gyógyító begöngyölések ké­szítésére üzemszerűen fel­használható. A Közegészség­ügyi- és Járványügyi Állo­más megállapította, hogy az iszapban nincs kórokozó baktérium. Az Eötvös Ló­ránd Geofizikai Intézet ki­mutatta a marosi iszap jóté­kony hatású rádioaktivitá­sát. Ezek után az Egészség' tegségek gyógyításának. A helyzet — sajnos — ennek az ellenkezőjét mutatja. Évek óta intézményesen csupán Szegeden hasznosít­ják a Fürdők- és Hőforrás Vállalatnál, a reumatológiai szakrendelésen. Bárdos Mik- ségügyi lós, a szegedi fürdő vállalat tovatűnő ságból. A sorok írói azt Is tudatták, hogy a mintacso­magok után szívesen vásá­rolnának a marosi gyógy­iszapból. A meztelen valóság mégis az: a Mafos kincse — bár a makói tanács fárado­zott ezért — korántsem kap­ja meg azt a megbecsülést, amit érdemel. 0 Érdembeni intézkedéseket Kérés, hogy a Csongrád megyei tanács és az Egész­Minisztérium sok esztendő után igazgatója és Nagy Mihály, a fürdő vállalat műszaki ve­zetője így tolmácsolta a szakorvosi véleményt: — A marosi iszap gyógyít, s ennek igazolására minden szónál többet érő. hogv a ügyi Minisztérium még 1961- mozgásszervi betegségben ben gyogyiszappá nyilváni- szenvedők dicsérik áldásos totta a Maros mederfenekén elterülő, lisztszerűvé kopta­tott hordalékanyagot. A Ma­hatását. most már tűzze napirendre a marosi iszap széles körű felhasználásának lehetősége­it, s ezt kövessék érdembe­ni intézkedések. Mert a hi­vatalos elismerésen túl a gyakorlati értékesítés a leg­döntőbb. A gyógyiszap kitermelése és szállítása a hazai fürdő­— Mikor hozlak legutóbb helyekre, sőt külföldre na­(Somogyl Károlyné Celv.) A Felszabadulás Tsz kertészete a salátával Hso volt az idén nemcsak a hazai hanem a külföldi piacon is Egy délután és egy éjjel 14 ezer fejet szedtek le az asszonyok, reggel pedig útnak indultak esik Budapestre a megrakott teherko­iszapot a Marosból? — Tavaly, késő ősszel. Szükségtelen Hévízre menni, mert a Maros iszapja egyen­rangú ... A szegedi kender­fonógyárban működő reuma­tológiai szakrendelés számá­ra is mi adtunk marosi isza­pot. s ott ugvancsak igen elégedettek vele. S Makón, ahol a gyógy­iszap legjobb lelőhelye van, vajon alkalmazzák-e? Fel­használják az iszapkezelést, de főként csak nyáridőben, a folyó partján. A makói nem­régen épített, fürdőben — saj­nos — nem alkalmazhatják az iszapkezelést, mert nincs hozzá helyiség. Ha anyagi lehetőségünk lesz rá — mondotta dr. Kiss Mihály főorvos, a makói vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának vezetője — megte­remtjük fürdőnkben az iszapkezelést. 0 Levél Kanadából Rengeteg víz elfolyt a Ma­gyobb költség nélkül elérhe­tő. A Csongrád megyei ta­nács — biztosak vagyunk benne — kutatja és meg is találja ennek a módját. Ér­demes lenne például a ma­rosi iszapot nylontasakokba csomagolni és úgy szállítani, árusítani, ho©- orvosi utasí­tással otthon is alkalmazhas­sák. Ügy hisszük, ezt a fel­adatot elláthatná például a megyei homokkitermelő vál­lalat. S miért, ne működhet­ne együtt ebben a munká­han a homokkitermelő akár a makói, akár a szegedi für­dővel? Az Egészségügyi Mi­nisztérium. továbbá az ille­tékes külkereskedelmi saerv pedig kellő ismertetés, illet­ve piackutatás után külföl­dön is gazdákat tud találni a marosi gyógyiszapnak, hi­szen — dr. Batka István le­velezése igazolja — ott is van érdeklődés. A Maros nem fukarkodik a roson, amióta elgondolások gyógyiszappa], felkínálja születtek arra, hogy a folyó nf/ca kincsét. Fordítsuk te­produktumat országosan is ... ^ , és hazánk határain túl is lldt jvunkra. hasznosítani kell. Morvay Sándor 4 OÉL-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1964. március 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom