Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

Kádár János fogadta az új ghanai nagykövetet Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Henry Botchway Kofi Marrah-t, a Ghanai Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTB Első nagykövetünk Svédországban Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság első stockholmi nagykövete csütörtökön délelőtt átadta megbízólevelét Bertil hercegnek, a Svéd Királyság régensének. A szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztéséért A járási tanács vb ütése Pusztamérgesen A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön Pusztamérgesen tartotta ülését. A tanácskozáson jelen voltak a községi tanács vb. tagjai, a helybeli tömegszervezetek és tanácsi állandó bizottságok képviselői. Tanácskozási joggal meghívták a szomszédos községek, Ullés és Öttömös tanácselnökeit is. A járási tanács végrehajtó bizottsága kibővített ülésén a többi között megtárgyalta a pusztamérgesi bortermelő kistáj gyorsabb iramú fejlesztésével kapcsolatos teendőket Állást foglalt abban. hogy a jövőben itt nagyobb mértékben kell növelni a nemes szőlőfajták termőterületeit A pusztamérgesi szőlőtermesztés teljes nagyüzemi rekonstrukciójában — amint ezt a végrehajtó bizottság megállapította —, a helybeli Rizling Tsz-re vár a iegnagyobb feladat A járási tanács végrehajtó bizottsága alapos vita után jóváhagyta a járási mezőgazdasági osztály intézkedési tervét is, melyet a tavaszi, nyári mezőgazdasági múr.kák sikeres lebonyolítása érdekében készített. A szegedi üzemekben általában minden munkahelyen sokféle értekezlet ad le1 hetőséget, hogy a munkások véleményt mondjanak a vállalat dolgairól. A ruhagyárban ilyen megszokott fórum többek között az üzemi újítók tanácskozása. Az idei első újítási ankétot csütörtökön délután tartották, ahol értékelték a mozgalom elmúlt évi eredményeit, s megvitatták a gyár újítási feladattervét Szabó Sándor, az üzem fő- ...... mérnöke tömören ismertette megallapitasához cernameroaz elmúlt esztendő újítómoz- szerkezet. Egy másik pont argalmának adatait ró1 értesíti az újítókat, hogy A benyújtott javadatok megoldásra vár a MÁV és száma 258, az elfogadotta- P°stás zsávolyzubbonyok, óiké 78, a bevezetettek© 77 dalbeállításához olyan szervolt 1963-ban. kezet készítése és a varrásAz újítások előkalkulált nép- technológia kidolgozása, gazdasági eredménye megközelítette az 1 millió 370 ezer forintot — Ma már nagyobb követelmények állnak az újítók előtt a ruhagyárban — mondták a felszólalók. — Az egyes műveletek tökéletesítésén túl, amellyel csökkenteni lehet a cérnafelhasználást, s könnyíteni, tökéletesíteni a munkát Á Marica partján Az újítók többet vállalnak 9 A haszon 1 millió 370 ezer forint 9 Külföldi tapasztalatcsere 9 Műszerezés és automatizálás 9 Segítséget a feladatok megoldásához lyek valóban újak, olyannyi- zonyára felgyújtja a kezdera, hogy megvalósításukkal ményező, újra törekvő embeúttörőmunkát végeznek rek fantáziáját. S nemcsak a majd. Például a műszerezés várható gazdasági eredmény, és automatizálás címszó alatt s az ennek alapján az újíez olvasható: anyaghányad tót megillető díjat, külön jutalmat rögzítették a feladattervben, hanem azt is, hogy a vállalat melyik osztályán kik adnak tanácsot, segítséget az egyes feladatok megoldásához az újítóknak. Reméljük, hogy a ruhagyári újítók ez évi versenye —, amelyet csütörtöki tanácskozásukon hirdettek meg, s a . ,, , .... tervszerű munka eredménye A jó feladattervvel dejet k százezres megtakarítást veszik az oncelusagnak az hoz 1964_ben a gyárnak, s ujitomozgalomban. megérdemelt anyagi és erMegjelöltek néhány olyan té- kölcsi megbecsülést az újíaz"autormtizáláe, féíautoma- amelyek megoldása bi- toknak, fixálás van napirenden, ezért egy-egy újításhoz nagyobb hozzáértés, több munka és idő kelL Valóban, az újítási mozgalom ennél a vállalatnál is túljutott az ötletszerű javaslatok korszakán. Ezt tanúsítja az is, hogy a számszerű csökkenés mellett örvendetesen 125 százalékkal nőtt a javaslatok előkalkulált népgazdasági eredménye. Az egy újításra eső érték elérte a 17 ezer 483 forintot. Sok üzemben ma még félnek a nagyobb összegű újítási díj kifizetésétől, inkább eszmei díjakat állapítanak meg s az újítások mintegy 60—70 százalékát nem a gazdasági eredmények alapján díjazzák. A ruhagyáriak másképen cselekszenek. A beszámoló is hírül adta, hogy például Daru Bálint egyetlen újításáért utókalkuláció alapján 18 ezer forintot kapott. A jelentősebb újítások között tartják nyilván Dékány Lajos újítását is. Ezek közül elsősorban az automatikus szálvágóberendezést, a felső és alsó kelmetovábbítás megoldását említették. <5 a tavalyi újítási verseny győztese is. E versenyben Komáromi Károly termelési osztályvezető a második, Gera Imre technológiai csoportvezető harmadik lett. Mind a hárman 10 napos tapasztalat cserelátogatásra utaznak Romániába, ahol megtekintenek majd több ruhagyárat. A tavalyi újítási versenyhen legszebb eredményit elérő 10 dolgozó már járt külföldön. 19-en az ország más városaiban levő ruhagyárba látogattak el tapasztalatcserére. Az üzem újítói közül 1963ban Dékány Lajos, Molnár Andor és Poór Sándor kapták meg a kiváló újító kitüntetés bronz fokozatát. Az ő bevezetett javaslataik népgazdasági eredménye meghaladja a 250 ezer forintot.. Az újítómozgalommal és igv az újtási feladattervvel izemben is mind nagyobb igényesség nyilvánul meg. °lyan új feladatok megvatóeítását tűzték ki célul, ameA mezőgazdasági termelés és az export A

mezőgazdasági terme- Azért azonban, hogy a na- képpen indokolt ehhez az edlésre esztendőről esz- gyobb vetésterületen valóban diginél jobban igazodni. A tendőre nagy felada- jó legyen a termés és a megtok várnak. Gondoskodnia termett kenyérgabona a lehekell az ország lakosságának tő legkisebb veszteséggel rakélelmiszerellátásáról, a fel- tárba is kerüljön még nagyon dolgozó ipar számára nagy sokat kell tenni. Az üzemek mennyiségű nyersanyagot szakemberei, vezetői és doikell adnia, s emellett nagyon gozói a búzatermesztés időfontos népgazdasági érdekek fűződnek a mezőgazdasági exporthoz is. Az igaz, hogy húsz-harminc esztendővel ezelőtti helyzethez képest a mezőgazdasági export részaránya kisebb, mint az ipari termékeké. De azoknak a terményeknek, termékeknek, amelyek a mezőgazdaságból vagy az élelmiszeriparból kerülnek külföldre, most lényegesen szerű tennivalói során gondoljanak arra is, hogy lelkiismeretes munkájuktól, nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország kedvező külkereskedelmi helyzete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése nagyobb az értéke, mint a mellett — exportra kerülhetfelszabadulás előtt. A mező- ,jek. gazdasági export tehát fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Különösen nagy a szerepe a tőkés piacokon, mert míg tavaly a népgazdaság összes exportjából a mezőgazdaság és a mezőgazdasági terméket feldolL

ehetetlenség lenne valamennyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcsolatos teendőket egy rövid írásban elmondani. így csgk nagyon vázgozó élelmiszeripar alig latosan néhány exportra is több, mint 20 százalékkal fontos terményről és termékrészesedett. addig a tőkés rői eshet szó Az ^lat; erepiacokra irányuló exportnak . , ,....., csaknem ötven százalékát detű termékek - koztuk mezőgazdasági, vagy mező- mindenekelőtt a marhahús — gazdasági eredetű termékek jelentős arányban részesednek a mezőgazdasági exporttették ki. Az idei esztendőben nagyon fontos feladat, hogy a ban. Az állattenyésztés fejmezőgazdasá^ export-import Vesztésének hazánkban kulcsegyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon lehet elérni. Az egyik: csökkérdése a takarmányellátás. A takarmánynövények hozamának növelése, a rendelkeSSÁ^bToSSflaS takarmányok legmegtermelni azokat a termé- gazdasagosabb felhasznalasa nyeket, amelyek a lakosság módot nyújt arra, hogy ellátásához, az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtéséhez szükségesek. A tavaly őszi vetés jogossá teszi a reményt: az idén sikerülhet hazai termésből biztosítani az ország kenyerét. a meglevő készleteinket részben gyarapítsuk, másrészt a rendelkezésre álló takarmánnyal több húst, tejet, s más állati terméket termeljünk. A több takarmány — több jószág. A hazai igények nagyobb cukorrépa-területtel, a nflfftroVlk MlIrmwÁnnlntMul/o gyümölcsféléknél az áru egyöntetűsége, s jó minősége dönti el az exportképességet ~A követelmények nagyon nagyok. A felvásárlókereskedelem sokat tehet az áru megfelelő osztályozásával, csomagolásával. (Bár ezt a munkát érdemes a termelő üzemeknek is magukra vállalniok, ha van valamelyes lehetőségük rá.) A termelő üzemekre vár viszont a megfelelő növényvédelem. A minőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés -eredménye.* A védekezés elhanyagolása a termelőket is károsítja, s károsítja az országot is, ezért az eddiginél is sokkal nagyobb figyelmet érdemel a gyümölcsösök szakszerű gondozása, ápolása. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a napraforgó, a dohány és egy sor aprómag exportja jelent nagyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rostién, s még egy sor más növény exportja is, hiszen nagy lehetőségeink vannak ezeknek a terményeknek az értékesítésére. Mind a cukorrépa, mind a napraforgó és dohány vetésterületeit, valamint, termésátlag ait indokolt növelni. Különösen a cukorrépatermelés hozhat jelentős értékeket az ország számára* hiszen az utóbbi esztendőkben a cukor világpiaci ára magasra szökött, így a cukor értékesítése előnyös. A termelő üzemek is jól járnak a Testvérlapunk, aplovdivi Otecsesztven Glasz munkatársa, M. Tanév a bolgár párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása alkalmából cikket írt Plovdivról, Szeged testvérvárosáról, a két nép és a két város barátságáról. A következőkben írásának Plovdivot bemutató részletét ismertetjük. Plovdiv egyike a Balkánfélsziget legősibb városainak. Története körülbelül négyezer esztendőre nyúlik vissza. Ebből az időrengetegből gazdag építészeti, régészeti, irodalmi ós egyéb hagyományokat, értékeket őriz máig is, annak ellenére, hogy hosszú története során számos háború pusztított föld jón. A 240 ezer lakosú bolgár város évek óta baráti, testvéri kapcsolatot tart fenn Szegeddel, minthogy feliratkoztak a testvérvárosok sorába. Ez a barátság nem csupán küldöttségek látogatásaiban jut kifejezésre, hanem van valami közös vonás is a két város és lakói között — a szocializmus építésének közös pátosza, és a két város képének sajátságos, összehasonlíthatatlan és vonzó bája. Húsz évvel ezelőtt Plovdiv még csak az elmúlt századok romantikájával vonzotta a látogatókat, különben rendezetlen volt. Ma Bulgária második legnagyobb, s egyúttal legszebb városa, amely rendkívül sokat fejlődött a szabadság éveiben. Rendeztük a közlekedést, megoldottuk a vízellátás gondjait, új sugárutak, gyárak, lakónegyedek, parkok épültek, kórházakat, iskolákat emeltünk, s így sajátságosan ötvöződik egybe a városképben a történelmi múlt a szocializmust építő ember műveivel. Tovább gazdagodott Plovdiv kulturális és művészeti élete is. Kilenc múzeum, négy egyetem ós főiskola, három hatalmas könyvtár, operaház, szanhás. Plovdivi látkép képtárak szolgálják dolgos népének művelődési igényeit. A Marica partján egészem új város épült. Város a városban — hiszen itt tartják a hires nemzetközi vásárokat. Oda látszik az új textilkombinát, mely csodamódra nőtt ki a földből s ma már négyezer munkásnak biztosít szép megélhetést. A Maricától északra magasodnak az üvegipari kombinát és az óriás konzervgyár falai, az Agria Vegyikombinát és az elektromos készülékek gyárának épületei. De sorolhatnánk azokat a gyárakat, melyek Plovdiv ipari tekintélyét képviselik. Több mint 80 üzem működik a városban, s közülük nem egy világszerte ismert. Nem csoda, ha ebből a rokonszenves bolgár városból maradandó élményekkel »tazmak el a külföldiek. Legutóbb egy vendég így nyilatkozott: „A világon kevés városnak van ilyen jellegzetes képe, ilyen nagy és dicsőséges múltja. Bámulatosak az új építkezések, de az emberek is. Azzal az érzéssel távozom innen, mintha megloptak volna. Itt, Plovdivban hagyom a szívem egy részét, mert nagyon megszerettem." A bolgár párt- ás kormányküldöttség magyarországi látogatásának ünnepi alkalma a szokásosnál is jcbban felhívja a két nép figyelmét egymásra, örömünkre szolgálna, ha Plovdiv és Szeged, e két testvérváros lakossága is még közelebb, még barátibb viszonyba kerülhetne egymással, minél több kölcsönös látogatással, egymás munkájának, eredményeinek megismerésével. M' kielégítése is mind több állati. terméket kíván, s ha az állati termékek exportját fejleszteni akarjuk, akkor az eddiginél többet kell tennünk a takarmánytermelésért, és takarékos felhasználásért. A zöldség- és gyümlöcsfélék exportja ugyancsak jelentős mennyiségű devizához juttathatja az országot. A termelés fejlesztéséért eddig is sok minden történt hazánkban. A zöldségexportnál a minőség mellett különösen az értékesítés ideje játszik nagyon fontos szerepet Az úgynevezett primőridőszakban és a késői utószezonban van arra nagyobb lehetőségünk, hogy zöldségféléinkkel porttermények termelésével, a nagyobb cukorrépatermés esetén. Az átvételi ár jó, s a cukorrépa melléktermékei nagy mennyiségű takarmányt jelentenek. ezőgazdasági exportunkat az idén is számottevően kellene növelni, mert a tavalyi kenyérgabona-vásárlás nagy terheket rakott népgazdaságunkra. Emellett a mezőgazdasági termelés fejlesztése sok műtrágya, gép, s egyéb felszerelés behozatalát teszi szükségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hozzájárul az egész népgazdaság fejlődéséhez, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekeit külön is szolgálja. Törődjünk többet az exmegjelenjünk a külföldi piacokon. A főszezonban pedig akkor fogadja a külföldi kereskedő a magyar zöldségfélét, ha azzal a hét első napjáiban jelentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi szedést lehet értékesíteni. Mindenadjon a magyar mezőgazdaság az idén még többet a külföldi piacokra is, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük, jó hírünket is tovább gyarapítsuk a földkerekségen. A. I. Érdebes előadássorozat az idei nyári szabadegyetemen Tegnap délután a TIT Ká- nyékről szólnak majd. Neves rász utcai klubjában tartotta hazai szakemberek mellett a meg első értekezletét a szegedi nyári szabadegyetem igazgatósága. A tanácskozáson dr. Ágoston György, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető professzora, a szabadegyetem igazgatótervek szerint két szovjet, egy-egy csehszlovák, lengyel és francia professzor is ismerteti e tárgykörrel kapcsolatos tapasztalatait. A szakmai tárgyú előadások mellett a szabadegyetem hallja, valamint dr. Orosz Sándor gatói kiegészítő programként gyetemi adjunktus, a szabadegyetem igazgatóságának titkára ismertették az augusztus I—12-e között megtartásra kerülő érdekes előadássorozat programját, az előkészületekkel kapcsolatban eddig ett intézkedéseket. Többek között elmondották, hogy a szegedi nyári szabadegyetem előadásai a modern Szeged város és a környék történelmi múltjával és nevezetességeivel ismerkedhetnek meg. Az eddigi jelentések szerint országszerte nagy az érdeklődés a szabadegyetem gazdag programja iránt. Több megye művelődési osztálya például már közölte, hogy 15—20 fős tanárokból álló csoportokkal technikai, audio-vizuális esz- , , . .. , . közöknek az oktató-nevelő képviselteti magat az érdenunkában való alkalmazásá- kesnek Ígérkező pedagógiai ról, az e téren elért eredmé- tárgyú előadásokon. Péntek, 1964. marcián IX DÉL-MAGYMORSZÁG 3