Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

Gyakorlott szakembert keresnek Tanyák fölött kongat az idő... Sok újságcikk, rádióriport foglalkozik a munkaerőhi­ány mind égetőbbé váló kérdésével. Ankétokat tar­tanak, ahol megvitatják a i-zckmunkásképzésre váró feladatokat. A vállalatok létszámtervet készítenek, s aztán hónapokig várnak, hogy akadjon jelentkező a munkahelyekre. Figyelemmel kísértem eze­ket a vitákat, s újságcik­keket. Sok megfontolandó kérdésre hívják fel a fi­gyelmet. Mint lelkiismeretes új­ságolvasó, végigolvasom a lapot, s a hirdetéseket sem hagyom ki. Tele van az új­ság álláshirdetésééi. Van munkahely bőven. Az egyik vállalat "gyakorlott gépész­mérnököt*, a másik "leg­alább 5 éves gyakorlattal rendelkező adminisztrátort*, a harmadik "hajólakatos szakmunkában jártas laka­tast«, "perfekt gyors- és gépírón öt", vagy "nagy ta­pasztalattal rendelkező ve­gyésztechnikust* keres azon­nali belépésre. Ha elgondolkodik az em­ber ezéken az újsághirdeté­seken, önkéntelenül is fel­vetődik a kérdés: hol sze­rezzenek gyakorlatot a fia­tal szakemberek, amikor ki­kerülnek az iskolából, ha a vállalatok csak gyakorlott dolgozókat vesznek fel. Ezt a törekvést az üzemek az­zal indokolják, hogy a fia­tal munkaerőkkel szemben nem lehet olyan magas kö­vetelményekét eleinte állí­tani, mint a nagy rutinnal, mesterségbeli tudással ren­delkező idősebb munkások elé. Az egyes vezetők ezért úgy gondolják: fiatalokkal nem lehet tervet teljesíte­ni, tehát tapasztalt szak­embereket kell a vállalat­nál alkalmazni. Az ellenérv meggyőzőbb. Hiányos létszárrtmal sem­lehet teljesíteni a tervet! Akkor pedig miért kell csak a hosszú gyakorlattal ren­delkező embereket keresni? Nem is a fiatalok elhe­lyezkedési nehézségei miatt emelünk szót, mert ezzel hamis képet festenénk, ha­nem az ellen a szemlélet ellen, hogy a fiatalokat szá­mos helyen bizalmatlanul fogadják az üzemek, gyá­rak. hivatalok. A fiatal szakember — ha a szerény­ség mellett kellő törekvés­sel rendelkezik . — hamar beletanulhat a szakma spe­ciális fortélyaiba, s akkor esetleg jobb munkaerő lesz, mint az idősebb, gyakor­lott dolgozó. Több vállalatnál a "gya­korlott * szót rosszul értel­mezik. A gyakorlottság megállapításánál rendsze­rint a szakmában eltöltött évek számét veszik figye­lembe, s nem a tehetsé­get. rátermettséget, tudást. Nem egy esetben egy-egy fiatal egészen rövid idő alatt elsajátítja a munká­jához szükséges mesterfogá­sokat. De amikor látja, hogy ennek ellenére nem bíznak rá felelősségtelje­sebb. komolyabb munkát, inkább külső "nagy gya­korlattal* rendelkező em­bert alkalmaznak, elked­vetlenedik, lelohad a mun­kakedve, vagy sok esetben új munkahelyet keres, ahol n agyobb megbe csillésre szá­mit Most, amikor a vállala­toknál mindenütt munka­erő-hiánnyal küzdenek, a gyáraknak, üzemeknek el­sősorban nem gyakorlott munkaerőket kellene keres­niük, hanem kezdőket, hogy ők a gyakorlat megszerzése után felelősségteljesebb munkát is végezhessenek, s gyakorló helyükét újra kez­dők foglalhassák el. Kovács Attila A homok világ aprócska szigetei, a kócos kis tanyák j egymástól messze lapulnak meg a csengelei tájon, s még* ' is hátat fordítanak egymás­nak. De nemcsak egymásnak, a falunak, a városnak és a mának is. Az idő ugyanis ré­gen elkongatta fölöttük a de­let. Most mér jó lenne egybe­ereszteni a földeket, kihasíta­ni a homok hátából a nagy táblákat, de a földmérők sze­me minden tízholdnyl terüle­ten "megbotlik* egy-egy ta­nyahézban. A szándék pedig u maradiságban. Mert épül Ugyan a falu, új utcákat rak a kulturáltabb élet utáni vagy, mégis mintegy kilenc­száz tanyát tart számon a községi tanács. ÚJ KÖZSÉG SZÜLETIK — De honnan? Ha a ta­nya népe nem mozdul, mi­ből? — Termés' etes szaporodás­ra nem számítunk, mert a varos mindig eúszlppant any­nyi embert, amennyi szi'c­clk. A tanyák,kerekednek telt fa begyalogolnak a faluba. Nem egy-két év alatt, de ta­lán a következő két évtized­jobban csalogat. 8 a tanyai­ak arra is rájöttek, hogy amit sajnálnak otthagyni — a tá­gas, nagy helyiségeket, leve­gős környezetet — a faluban is megtalálják. A típusterve­ket nem fogadják i ugyan el, mert azok szűkre méretezik a lakásokat, de az építészeti formát mégis onnan veszik, és saját igényű méretezéssel építtetik meg lakóházukat. A hagyomány így él tovább a falusi házakban. Hu a tanyavilág jelen álla­pota csak szemlélet, maradi­ság eredménye volna, talán könnyebb lenne ellene hada­Valóban meggondolja inár kőzni. De anyagi kérdés ls ez. a parasztember, ha költeni h°8>' 02 , építkezők nu­kell a tanyára, hogyan jár gy?bb ~ kol«ön jobban: ha a régit, az öreget ne kül. saját zsebből veszi az w ,, , 1 hfitpept foltosa vaev ko- aiiya"c,t es llzetl a mestert, Nagyapake* unokák -^^fSbTXi ^ de olyan is van, aki jönne lelfet egy új házhoz az öreg szívesen, ha anyagi ereje len­anyagból. s azt Ott rakja fel ne Hiszen azért be" a község valamelyik új utcá- korszellem » jában. nyafoldék alá is, s az ore­Az idő dolgozik tehát leg- fg"^™ ^ok ffik hasznosabban a tanyarend- » « , , 7 szer öröksége ellen. Olyat toserötak. meg. A fiatalok, ugyanis nem halottunk mos- am^or osszehazasodnak mar tórában, hogy valaki új há- a talubí" "f"^® 8 zat akart volna emelni az . go"d£lkozr,ak' isten háta mögött. 3 fernenak meg 32 ore" Ez az a természetes nusztu- „ . _ , -Nem... ök úgy vannak Iá*. rongálódás, ami nem éb- J1™™ ^Cn^ígnra ..„1. i. Rmhnriwn .on, t^-,- ias Rozseg ls oiyan mágnes lesz, amely egymás után szip­pantja magához a tanyákat Sz. S. L — Hány tanyát bontottak le eddig? — kérdeztem Pig­niczki Józseftől, a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettesétől. — Talán négyet... vagy ötöt... — Es akkor kik építették itt ezt a sok új házat? — Leginkább a fiatalok. — Az öregek nem mozdul­nak ki? Rádióműsor vele: jó volt a nagyapámnak, I miért ne lenne jó éppen ne­kem? Persze, a fiataloknak van igazuk. Azoknak, akik unják, hogy egy pakli dohányért, egy kiló sóért, egy hivatali ügy elintézéséért kilométere­ket kell kutyagolni. Akik­nek nem esik jól a kétes tisz­taságú víz az ásott kútból. Akik szeretik, hogy közel van hozzájuk az orvos, a patika, a bölcsőde, az iskola. Üj utcasorok hirdetik iga­zukat Csengelén is, miként Szatymazon, Balástyán, Do­maszéken, Mórahalmon, Zá­kányszéken, Rúzsán és Ásott­halomban. Hiszen 1950 óta, hogy önálló község lett a Sze­gedhez tartozó t tanyavilég peU Emuját és tudja is. kozepen körülbelül szaz uj Nevelne Bzakmunkást> de haz épült a kocsma a ma- egyeUen nem kap. om, a bolt meg a posta mel- így aztón ő irányít egymaga e. Tágas nagy epületek, azé- ^fnden építkezést. Szinte art aWakoWtal, délre nezo mondhaln?: ő építi a falut. reszt az emberben sem rész­vétet, sem nosztalgiát. A ta­nyák pedig pusztulnak, pusz­tulnak, mart sem épitési módjuk nem teheti őket tar­tóssá, sem anyaguk. Alap­juk nincsen, s döngölt föld a "padlójuk«. A tető ér ben­nük valamit, az a kevés fa és cserép. B Egy hónap a határidő — De vajon sokat kell-e szaladgálni az építtetőnek, mire megkapja a telket, meg­szerzi az anyagot és nekivet­heti vállát az alapozásnak? — Egy hónap az egész ... Más baj van inkább. Egyszál ács-kőműves dolgozik a falu­Tanácskozás a műszaki fejlesztésről Szegeden A Műszaki fa Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége szegedi Intézőbizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közös rendezésében, az Üzemi Technika Honapja rendezvénysorozat keretében tegnap, kedden délután fél 3 órai kezdettel került sor a Csongrád megyei tanács nagytenácstermében Ladányi Benedeknek, az Csongrád megyei tanács vb ipari osz­tály vezetőjének „A müszaiti fejlesztés az iparfejlesztés központi kérdése" című elő­adáséra. Az előadó ismertette fa elemezte a műszaki fej­lesztés fogalmát, a műszaki tudományok fejlődése és a műszaki fejlesztés kapcsolatát és különbözőségét. Hangsú­lyozta, hogy a műszaki fej­lesztés sohasem lehet öncélú, hanem a munkatermelékeny­ség emelésének érdekében kell történnie. Az előadás be­fejező része a műszaki fej­lesztés tervezésének alapel­veivel foglalkozott »Két és fél« vendég tánczenei műsor a színházban Az ORI március 9-i vidám, — nem hiányzott a beleélés. Csengele húsz év inúiva Szerda KOSSUTH RADIO 4.30 Hírek. 4.35 Vidáman — frissen! 6.00 Hirek. 5.05 Jvaiurá­uiu. e.oo Hírek, 6.25 Orvosi ta­iiactok. 7.00 Hírek. 7.10 Uj Kdny­7.30 szinusz- és moziműsor. 1.54 Énekeljünk együttl lUMj" Mü­.orismertetes. e.lo Napirenden... u.iö fczimiomkus könnyűzene. 0 ora Jládiocgvetem. íi.3U Opera­itszletek. íu.oo Hirek. 10.10 Jó (ism.). 12.00 A zene barátainak. Marian Anderson énekel (ism.). 15.00 Iskola-tv; gyárlátogatás. Az alumíniumgyártás. 15.30 Iskola­tv: környezetismeret (Ism.). 16 óra 50 iskola-tv; orosz nyelv (Ism.). 17.35 Iskola-tv: fizika (az ált. gimnáziumok esti és levelező tagozatának II. osztálya számú­ra). 18.15 Hirek. 18.0 A Magyar Hirdető műsora. 18.30 Tényekről — képekben. A népgazdasági ter­vesésoől. Előadó; ar. Kopútsy • eggelt, természeti 10.30 kormok Sándor. 18.30 Belépés csak tv­nézőknek! 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.43 Napi Jegyzetünk. 10.60 Éjszaka is kézbesítendő; tv­íilm (csak 14 éven felülieknek!) 20.50 Egy kis könnyűzene. Fllm­összeáíiítás. 21.10 Rendezetlen va­lóság. A Magyar Televízió film­• Hol jt. 22.05 (MTI) Tv-hiradó, 2. kiadás. zenés műsora kellemes szó­rakozást nyújtott a színház teltházas közönségének. A négy Barát dzsesez-együttes temperamentumos Játékával mindjárt az első percekben megteremtette a hangulatot Murányi Lili közvetlen kon­ferálása — annak ellenére, hogy a konferanszé-szöveg nem mellőzte az erőltetett szóvicceket — nem engedte a vidámságot kialudni egy-egy szám között, s jó kedvűén ka­lauzolta végig a két és fél órás műsoron a közönséget. Az est „fénypontja" kétség­kívül a bécsi Teddy Binder volt, kellemes, mély, telt hangjával, amelyből — vala­mint egész hirtelenszőke mosolyából Azt hinné az ember, hogy Itt a homokon még nagyobb gond az anyaghiány, mint a nagy városi építkezéseken, s mégsem. Kitűnő homokkő — És a holnap mit ígér? "terem* néhány ásónyomra, — Eddig 280 házhelyet amit csákányozik minden megjelenéséből, osztottunk fel a község bel- építő, fuvarozza valameny­területén, de még legalább nyinek a szövetkezet — do háromszázra futná. Azután, még a város ís besegít: az ha még kellene, lenne miből MHS társadalmi munkásai mérni. De ez a lehetőség ls robbantással lazítják meg a reális. Csengele 20 éves táv- makacs kőréteget. Agyag is lati fejlesztési tervében 500 van, amiből kitűnő vályogot liazial számolunk. Akkorra lehet csinálni. Téglát keveset talán meglesz az 1500—1600 használnak az építkezések­lakos... Megépítjük u víz- hez. művet, kiterjesztjük a vil­lany- és járdahálózatot, eh- ® Mint a mágnes Talán nem sértjük ennek megállapításával a női nemet az ugyancsak magával ragadó fa ugyancsak altista Lola No­vakovicsot, aki Itt, különösen a műsor első felében, a kelle­ténél kissé lezserebb volt. Mindketten emlékezetessé tettek néhány kedvelt slágert a közönségnek. A műsor 2 fa fél vendég­művészt ígért. A „fél" vendég a paraguay-i Jose Arzamen­dia — jelenleg budapesti fcí­Iskolás — volt. Jó megjelené­se fa kellemes hangja meg­nyerte a közönséget, ám kissé halknak s olykor kissé me­revnek hatott. Angyal János személyében ügyes, eredeti parodistávul ismerkedhettünk meg. hez az igényhez méretezik a Község kereskedelmét és ven­déglátó iparát. A falu egyre vonzóbb, mi­nél szebben kiépül, annál Mi különbség van köztük? Két élelmiszeripari technikum egy épületben népi zenejtaroit műsorsod. ll • u Autóbuszon. 11.10 Iljusági ..alok. 11.20 A Szabó család. u is Híre*. 12.15 Tánczcnel kok­íu. 12,57 A vidéki színházak niusora. .13.00 Válaszolunk hall­-ü.óinknak. 13.15 Opere.trészle­x. 14.00 Hírek. 14.10 Tiszán In­nen — Dunán tül. 14.30 Lányok, uszonyok. 19.00 Zenekari mu­nka. 15.40 Az orvos halála, íolytatásos radióregény. 16.00 Hírek. 16.10 Délutáni frissítő. 16 ora 36 A szurdoki molnármes­ter. Hadiojáték. 16.00 Hirsk, m.lS villanófényben: a minőség. 18.20 líirgit Nilsson cnekel. 18.§5 Sá­rika lámpása . . . Dokumentum­műsor a sásdi gyermekgyilkos­ságról. 10.45 BaleVtzene. 20.00 lísii Krónika. 20.20 Jónás bál­nája. Szatirikus játék. 20.55 A rádió lemezalbuma. 22.02 Hírek. Időszerű nemzetközi kérdések. 22.2? Hangképek a Bp. Honvéd— Újpesti Dózsa ökölvívó csapat­bajnoki mérkőzésről. 23.02 Köny­nyüzene éjfélig. 24.00 Hfrek. 0.10 Ejt zene. PETŐFI RADIO 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 8.00 Hí­rek. 14.00 Puccini: Pillangokisasz­szony — szerelmi kettős, 1. felv. 14.10 Idójarasjclenés. 14.25 Nóta­csokor. 15.00 Hirék. 15.05 Visz­szatérés a csillagokból. 15.20 Könnyűzenei híradó. 18.10 Iskola­rádió. 16.29 Kamarazene. 17.00 Hí­rek. 17.05 Albert István népi ze­nekara játszik. 17.40 Orvosi taná­csok. '7.45 Hirdet őoszlop. 18.00 A muhkásdal-költO. 18.20 Az utó­piatol a tudományig. 18.45 Film­dalok. 18.00 Mi történt a nagy­vilagban? 19.10 Zongoraverseny. 19.45 József Attila verseiből. 20 óra Bartók művészi pályája. 20.30 Könnyűzene. 21.00 Hírek. 21.27 Miért szép? 28.00 A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara éne­kel. 22.25 Operettrészletek. 22.57 Ügetöverseny-credmények. 23.00 Hírek. Televfzlómfisor 8.03—8.26 lskola-tv; orosz nyelv. (Az ált. isk. VI. osztálya szá­mára). 9.25 Iskola-tv, körpyeeet­ismeret. (Az ált. iskola ii. osz- ügyi Minisztérium tovább- A technikusképzés fel tanulásról tájékoztató füzete adatJt a ^ lméze^ ve. toiastérmeiés — nagyüzemben maris szakközépiskola neven sz; at csakhogy a korábbi- kus oT'iá JO00WwSSk'kö^tt )-mÍÍ nál magasabb szinten adja nak mondható. Mé » különbség a közép- meg a felvilágosítást Szó­Letartóztatták a tolvajokat Letartóztatta fa büntető el- badult a börtönből, ahol lo­járást Indított a szegedi vá- pás miatt 9 hónapi szabad­rosi-járásl rendőrkapitányság ságvesztését töltötte. Munká­A Marx tér 7. szám alatt, fokú technikum fa a szak- kely József, a Felsőfokú Élel­ugyanabban az épületben középiskola között' miszeripari Technikum ta­— A középfokú technikum nulm4nyi igazgató-helyette­elvégzése utan növendékeink « ~ ev aíatt. tartfaitó- és húsipari techni- f,™"' hus"' h^?'^1" eS,n^ kusek lesznek. Csakhogy az lomipün imákban kep­élelmiszeripar óriási fejlő­dése szükségessé teszi a szakemberképzes színvonalá­nak emelését, ezt a követel­kétféle iskola működik. Az egyiknek Tartósító fa Hús­ipari Technikum, a másik­nak Felsőfokú Élelmiszer­ipari Technikum a neve. Mind a kettő technikum te­hát. mi akkor a különbség közöttük? A tanintézetek vezetői ad­ják meg a kérdfare a fele­letet. zünk szaktechnikusokat, akik az iparban üzemmérnöki szinten dolgozhatnak. Ez tehát a különbség a „ . középfokú és a felsőfokú technikum között? Erős József 30 éves, büntetett előéletű, a Bakai Nándor ut­cai munkásszálló volt lakója ellen. Erős József január 17­én a szállóban lakó munka­társától ellopta bőrkabátját, majd Budapestre utazott, rendőrjárőr ahol 000 forintért eladta a dalyozta. kabátot. A pénzt italra köl- Társadalmi tulajdon sérel­tötte. A rendőri nyomozás az mére elkövetett lopás miatt ügyben befejeződött, Erős Jó- indított eljárást a szegedi ba állt, de nem hagyott fel a lopással. Február 19-én a Kálvária tér) italbolt elől el­lopta Gábor József szőregi lakos kerékpárját. Kétszáz forintért akarta eladni, de a ebben megaka­zsef rövidesen a bíróság előtt felel tettéért. Ugyancsak lopás miatt in­rendőrkapitanvság Tápai Já­nos 28 éves, Sándorfalva. Kú­ti dűlő 47. szám alatti lakos dftott eljárást a rendőrség gft- St^^k!^ Balogh János 23 éves, több­szörösen büntetett előéletű, foglalkozásnélküli, Szeged, Rákóczi utca 64. szám alatti lakos ellen. Január 29-én sza­kezet tehenészo volt, s ello­pott 5 malacot, 6 libát, egv tenyészjuhot a szövetkezettől. A lopott jószágok értéke meg­haladja a 2 ezer forintot. A szakközépiskola — A középfokú techniku­mok lassacskan megszűnnek — mondja a Tartósító fa Húsipari Technikum igazga­tója, Bánfalvi Ferenc. — A következő tanévben az Élel­mezésügyi Minisztérium már kolareform. Ránk, mint szakközépiskolára a szak­munkásképzés munkája há­rul ezentúl. Az érettségizett szakmunkások a gépesített, automatizált üzemekben ta­lálják meg uz elhelyezke­— Igen. Az oktatás rend­szere teljes egészében meg­egyezik a többi felsőokta­tási intézményével. A tan­székek is kialakulóban van­nak már. Marxista—leninie­dfai lehetőseget. S peraze ™atenmtikai. kémiai, mik. ak JeL- ^biológiai, általanos CJ CIM, érdemes megjegyezni!,' Serdülők Boltja Szeged, Mikszáth Kálmán a. 6. szám. Lányká és fiü felsS­ruházzt 43—16 éves korig. s. 157U szeti, élelmiszeripari gépek és műveletek, ipargazdaság­tan!, teclinológiai és idegen tovább is tanulhatnak. Jel­lemző, hogy végzős tanulóink egyharmad része éppen ide, mezesugyi Minisztérium mar a mellettünk működő felső- , . tanszékek iránvítiák szakközépiskolákat nyit. Jo fokú technikumba jelentke- jd a futató Har^tók lenleg ninra is faső c*ztálya ^ szükrégét erzi tu- ^^^ Iskolánknak. ősszel pedig dasa elmélyítésének. baromfiipari szaltközépisko- , — lai osztály kezdi meg a ta- j A főiskola nulniányokat. A Művelődés- • első kettőn csaknem 60 nap­pali és 40 levelező hallga­tója van a technikumnak. Igen sokan társadalmi ösz­töndíjjal tanulnak, de vala­mennyi végzett szaktechni­el helyezkedése biztos­F. K. Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz: kőműves, ács. festő, épületlakatos, épületasztalos központifűtés-szerelő, vízvezetékszerelő, bádogos szakmunkásokat, építőipari segédmunkásokat é= kubikosbrigádokat. Munkaruhát, munkásszállást, üzen Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. gazdálkodáson. ti étkezést biztosit 10—12.. munkaerő­S 14 726 Szerda, 1964. március IL DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom