Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

A technika hónapja Alig egy hete kezdődött el a technika hónapja Sze­geden, de sikere máris le­mérhető. Már több kiállí­tás nyílt, jó néhány elő­adást ls tartottak. A fale-­mezgyár fűrészüzemében Lakó Ferenc részlegvezető, az Ingatlankezelő Vállalat­nál Balogh Péter, a városi tanács vb építési és köz­lekedési osztályvezetőjé­nek, a kábelgyárban Ka­kuszi Géza műszaki vezető előadására zsúfolásig meg­teltek a művelődési ter­mek. Nyilván nemcsak iro­daiakkal, hanem munká­sokkal is. így érték el cél­jukat ezek az előadások: azokhoz szóltak, azok szá­mára tárták fel a műszaki színvonal, a gazdaságos termelés fejlesztésének le­hetőségeit és feladatait, akiken a megvalósítás leg­inkább múlik. A helyszínen tartott, üze­mi rendezvények fontossá­gának hangsúlyozása egy­általában nem jelenti azt, hogy központi előadásokra, olyan megmozdulásokra nincs szükség, melyek el­sősorban a magasabb szak­képzettségű, műszaki be­osztású dolgozókat érdekli. A Faipari Tudományos Egyesület filmvetítéssel egybekötött klubdélutánja, amit az MTESZ-ben tar­tottak meg, szintúgy siker volt. Egyenlőre több példát még nem lehet felhozni, hiszen a technika hónapjá­nak legelején tartunk. A három nagyszabású köz­ponti előadás még hátra van, a textilesek két ki­emelkedő rendezvényére és az élelmezésiek országos húsipari ankétjára csak a hónap második felében ke­rül sor. Az üzemi előadá­sok zöme szintén csak ez­után hangzik majd el. A kezdet azonban bíztató, szép eredményeket ígér. Dunántúlon több út járhatatlan A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium útügyi osztályának szombat délelőtti tájékoztatása szerint Vas és Zala megyében valamennyi út járhatatlan. Hóakadályok keletkeztek Szigliget környé­kén, a Tihanyi-félszigeten, Balaton boglár—Kaposvár, Balatonföldvár—Kaposvár, Pécs—Vajszló között, s a Dunántúlon sok összekötőút járhatatlan. Számolni kell azzal, hogy újabb akadályok keletkeznek. Szombaton hajnalban Pécs és Bátaszék között hóaka­dály miatt megakadt egy vonatszerelvény, szombat reggelre azonban megtisztí­tották ezt a vasútvonalat. Szombaton délelőtt nem volt fennakadás a vasúti közleke­désben. A vasút azonban ké­szenlétet rendelt el, hogy szükség esetén azonnal a veszélyeztetett területekre irányíthassa a hótakarítás­ban jártas pályafenntartási 1 munkásokat. (MTI) Miért kevés a hízó süldő? A SERTÉSTENYÉSZTÉS GONDJAIRÓL Volt idő, amikor a sertés­pestis és az orbánc volt a tenyésztő gazdák legvesze­delmesebb ellensége. A Sze­ged környéki tanyák, falusi parasztházak udvarainak szá­zaiból pusztult ki vész ide­jén a sertés. A kiváló oltó­anyagok és az olcsó, csak­nem ingyenes védőoltások el­terjedésével azonban örökre megszűntek ezek a járvá­nyos sertés betegségek. Új betegség tizedel Ma ismét egy új sertés­betegség. a fertőző gyomor­és bélgyulladás tizedeli állo­mányainkat. Több helyütt a kár mérete már ijesztő. 1962 —63 telén csupán a szegedi járásban közel 7 ezer darab sertés pusztult el leginkább fertőző gyomor, és bélgyul­ladásban. A kár nagyságát akkor érzékelhetjük igazán, ha látjuk, hogy a tavaly el­pusztult állomány az 1964. évi szegedi járási sertéshiz­lalási tervnek közel az 50 százalékát teszi. E veszteség nemcsak az ország húsellá­tására van komoly kihatás­sal, hanem a sertéstenyész­tés gazdaságosságára is. Szá­mos tsz-ben éppen az elhul­lás miatt oly magas a hízó millió forintot is meghaladja a kárösszeg. Q Nem a koncentrálu­mok miatt A tsz-nék jelenleg 75 anya­kocája van, s hogy elkerül­jél; a malaoelhullásban szin­te biztosra vehető téli vesz­teséget, egész fialási perió­dust kihagytak most. Nem fialtatnak télen, pedig köz­tudomású, hogy tenyészállat­nak ós híznivalónak egyaránt a télen született malac a leg­értékesebb. Kotormány Mihállyal, a szegedi járási tanács főál­lattenyésztőjével járjuk a tsz sertéstélepét, s kutatjuk a baj okát. Abban egyet kell értenünk Pataki Sándor el­nökkel, meg Rostás István főagronómussal, hogy egyál­talán nincs igazuk azoknak, akik' az antibiotikumokkal, koncentrátumokkal javított ^ _ táptakarmányok etetésére jacok számára gyanakszanak. Bebizonyoso- hőmérsékletet, dott ugyanis, hogy a gyo­mor- és bél gyulladást koráb­ban egyaránt megkapták itt azok a sertések is, melyeket egyszerű gazdasági takarmá­nyokkal tápláltak. Viszont az egészséges állatok a tápta­süldők önköltsége hogy a karmanyoktol naponta atla- roknak mindössze magas gosan 1 kiló 11 dekát híz- százalékát kellene tak, míg az árpával és ku­koricával hizlalt süldők csak napi 60 dekát gyarapodtak. veszteségeket még a felvásárlási árak sem pótol­hatják. Ide vezethető vissza, hogy a szegedi járás tsz-ei évről évre nem teljesítik te­nyészkocaállomóny-fejlesztési terveiket. Ugyanakkor a juh­és a szarvasmarha-tenyésztés iránt mind nagyobb az ér­deklődés. E két állatfajtából rendszeresen túlteljesítik te­nyésztési terveiket a tsz-ek. Ez azzal is magyarázható, hogy a szarvasmarha- és juhtenyésztésben már sike­rült megoldanunk a lényeges állategészségügyi problémá­kat. Ugyanezt ma még nem mondhatjuk él a sertéste­nyésztésről. B Száshetvenegy pusztult el Az ok: hidegek az ólak Állatorvosok is megálla­pították, magunk is ezt lát­tuk, hogy a tsz sertéshizlal­mérsékletet. Megkívánja té­len is a minimális 16—18 Celsius-fok körüli hőmérsék­letet. HH Közel a jó példa Ezt a bajt elsőként a rösz­kei Kossuth Tsz gazdái is­merték fel a szegedi járás­ban. Jól téliesített szériás épületeikben most már télen is rendszeresen fialtatnak. Is­meretlen náluk a tömeges elhullás. Sertéstenyésztésük jövedelmezőségére jellemző, hogy 1963-ban 60 anyakocá­tól 1160 egészséges malacot választottak le, s most száz­ra egészítik ki az anyako­cák számát. Tehát iskola­példáért a szegedi járásból sem kell már a -világ végé­re* menni. Megszabadultak a sertéstenyésztés veszedel­mes rémétől a szatymazi Szabadság Tsz-ben is. Hideg napokon infravörös fényű lámpák szolgáltatják a ma­a szükséges Megfigyelhe­tő, hogy néha még táplálkoz­ni sem szívesen mennek el a lámpa alól. Az ilyesmit sok helyen afféle -szakem­berhóbortnak* tartják még, pedig nagyon tévednek. Az évente ismétlődő milliós ká­néhány a baj megelőzésére fordítani. Nem hallgathatjuk el eze­ket a szövetkezeti gazdákat, a népgazdaságot egyaránt sú­lyosan érintő állategészség­ügyi problémákat. Beszélni kell a sertésállományt pusz­tító gyomor- és bélgyulladás­ról minden fórumon, ahol a dájában rend, tisztaság ural- szövetkezeti mezőgazdaság kodik. Kifogástalannak mond- fejlesztése van napirendem ható a gondozók munkája is. A sok közül ezúttal csu­pán egy gazdaságot, a sán­dorfalvi Rózsa Ferenc Tsz helyzetét vizsgáljuk meg. 1961 óta — amint a vezetők elmondották — állandóan je­lenlevő veszedelmes kártevő a sertéstenyésztésben a gyo­mor- és bfagyulladás. Négy hónap alatt — októberben, novemberben, decemberben és januárban — 171 sertés pusztult itt el. Nem jobb az elhullási statisztika nyá­ron sem. A kár nagyságát növeli az, hogy az elhullott jószágok közül mindössze 14 darab volt a kismalac, a többi hízó sertés vagy Mzni való 6üldő volt. Jelenleg is 36 darab 8— 10 hónapos sertés van a -kórháznak* kijelölt akol­ban, melyek egy része ment­hetetlenül elpusztul. Csak az utóbbi négy hónap vesztesé­ge több százezer forintra rúg, ha viszont kihatásaiban vizs­gáljuk a kárt, akkor a fél­Magyar János állattenyész­tési brigádvezető mondta el Kiss Istvánról meg Petrács Istvánról, hogy néha még meg is siratják a szenvedő és menthetetlenül elpusztuló . jószágokat. Mi hát a baj oka? Tudo­mányos tény. hogy a gyo­mor- és bélgyulladás nem fertőző. Hogy mégis renge­teg sertés pusztulását okozza, annak egyedüli, s legfőbb oka a gazdaságainkban hosz­szú időn át elhibázott te­nyésztői munka és a rosszul téliesített, hideg, huzatos szerfás épületek. Amikor a gazdaságban jár­tunk, a külső hőmérséklet 6—8 Celsius-fok volt, a fiaz­tatórekeszekben mégis elgém­beredve, a hidegtől reszket­ve feküdtek a kismalacok. Az épület ereszei alatt meg­számlálhatatlan lyukon lát­hattunk ki a szabadba, s ez már a vétkes könnyelműség­gel határos dolog. Sem a Ró­zsa Ferenc Tsz-ben, sem más gazdaságban nem jutot­tak még kellő szóhoz azok a szakemberek, akik tényekkel bizonyítják: a fehér hússer­tés eredményes tenyésztésé­nek a kétszerkettője a szá­raz, világos, meleg, de mégis könnyen szellőztethető fiaz­tató. Ez a sertésfajta nem tűri el a 0 fok körüli hő­Csepi József Azonnal pénzhez jut, ha felesleges könyveit el­adja. Magas áron vásárolunk régi ég üj kiadású szépiro­dalmi, tudományos és if­júsági könyveket. Köny­vesbolt, Kárász u. és Du­gonics tér sarok. 1817 Megfagyott a vakolat Vita, beszélgetés, indoklás, vélemény — Már megint olyan mun­kát akarnak velünk csinál­tatni, aminek semmi értel­me. Most jöjjenek ide, ha bírnak, amíg friss bennünk a méreg. Majd mindent elmon­dunk! A Bolyai utca és a Tolbu­hin sugárút sarki emeletrá­építésen dolgozó kőműves­brigád egyik tagja, Gertner Vilmos kereste fel telefonon ezekkel a szavakkal a szer­kesztőséget. A normás „agitál" A második emelet előtt már néhány lépcsőfokkal meg kell állni, mert az utat vitatkozók csoportja torla­szolja el. Négy-öt kőműves és segédmunkás vesz körül egy bőrkabátos embert, aki han­gos szóval felel a nekiszege­zett kérdésekre. Már ott állok mögötte, amikor ezt mondja: — Nézzék, nem olyan sok az egész, legfeljebb harminc négyzetméter. Tudom, hogy leesik, de akkor is meg kell csinálni! Ki ez? — Halász Ferenc időelem­ző. Kitűnő agitátor!? Ali nem tetszik Gertnernek? Gertner Vilmost keresem. Már mondja is, ami lelkét nyomja: — Tegnap reggel érkeztünk ide. A második emelet ud­vari homlokzatának egyik részét kellett levakolni. Meg is csináltuk. Kijött Kiss Jó­zsef, a főépítésvezető, s azt az utasítást adta, hogy már ma simítsuk el. Bizonygat­tuk, hogy nem lehet, mert hideg van még ahhoz, de nem tágított. — És tessék: éjjel meg­fagyott a vakolat! Hiába me­legítenénk most, ha bejön a jó idő, lepotyog. Hát van ér­telme az ilyen munkának? Fáj az ember szíve, amikor látja, hogy kárt akarnak csi­náltatni vele. Lesimítják avagy sem? — Ha rákényszerítenek, igen. Persze-inkább nekünk fizetne!; ki ötszáz forintot, mint kötbér fejében ezre­ket. % A brigádvezető hallgat — Látja, az efféle szerve­zetlenségek miatt ultiznak néha a munkások, nem azért, mert nem akarnak dolgozni — szól közbe Bárkányi Ist­ván, egy másik kőműves. Az­után arról beszél, hogy míg őket állandóan a takarékos­ságra intik, rengeteg anyag megy veszendőbe mások fele­lőtelensége miatt Gertner és Bárkányi fel­váltva sorolja a példákat az érveket. Néha a segéd­munkások brigádvezetője is hozzáfűz egy-egy gondolatot. Kiderül, a két brigád fájlalja, hogy gyakran dobják át őket egyik munkahelyről a másikra, és sokszor nem biz­tosítják számukra a munka­feltételeket. A kőművesbrigád hét, a velük dolgozó segédmunkás­brigád hattagú. Javarészük csendben figyeli a beszélge­tést, s legfeljebb egymás kö­zött váltanak néhány szót. Vagy három lépésnyire áll a szakmunkások vezetője, Ter­hes István is. Nem tudni, hallgatása egyetértés vagy el­lenkezés? Nyilván nem akar a méltatlankodók közé ke­veredni. Trikozált ajánl a főépitésvezető Valóban: kinek van iga­za? Kiss József, a főépítés­vezető percig sem tagadja, hogy ő adott utasítást a va­kolat elkészítésére. — De azt is mondtam, a simításhoz használjanak tri­kozált. Akkor kisebb annak a veszélye, hogy később lehull a vakolat. Igaz, közben csü­törtökről péntekre virradó éjszaka fagyott, de hát ezt a kockázatot vállalnj kell. Miért? — A házat rövidesen át kell adni. Ha a második emeleti függőfolyosók falát nem vakoljuk most be, nem tudnak beköltözni a lakók, a KIK nem bír újabb munka­területet adni. Tehát az eset­leges kisebb kár árán na­gyobbtól szabadulunk meg. Az igazgató helyesen ítél — Az építőipar most más körülmények között dolgo­zik, mint azelőtt — mondja Sípos Mihály, a megyei épí­tővállalat igazgatója. — Ré­gen ősztől tavaszig nem va­koltak. Mi se szívesen tesz­szük, ami helyes munkaszer­vezéssel el is kerülhető. Nagy falfelületeket nem szabad té­len vakolni. De néha, mint a Tolbuhin sugárúti emeletrá­építés esetében is, ha a ha­táridő sürget, meg kell csi­nálni. Mindössze harminc négyzetméterről van szó, le­het, hogy itt-ott leválik majd a malter, mégis megéri. — A munkásoknak ettől függetlenül igazuk van. S csak örülni lehet, hogy ma­gukénak érzik az építkezés minden gondját-baját. Kár úgy tárgyalni velük, mint tet­te az .időelemző, hiszen nem kerül több időbe, ha rende­sen megmagyarázzák nekik, miért van szükség erre a lát­szólag értelmetlen munkára. Az igazgató azzal búcsúzik a főépítésvezetőtől, hogy az még délután kimegy az épít­kezésre, és szót ért a Terhes­féle brigád méltatlankodó tagjaival. F. K. Yeveléstudományi könyvkiállítás nyílt Szegeden Holnap ankétot rendeznek a tankönyvkiadásról Tegnap, szombaton délben ünnepélyesen nyitották meg az egyetemi könyvtár olva­sótermében a Tankönyvki­adó Vállalat fennállásának 15. évfordulójára rendezett neveléstudományi könyvki­állítást. A megnyitón részt vett dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József At­tila Tudományegyetem rek­tora, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­helyettese, Papp Gyula, a Szeged városi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese, a Hazafias Nép­front és a Pedagógus Szak­szervezet képviselői, számos egyetemi oktató, középiskolai és általános iskolai tanár, egyetemi hallgató. Megnyitót dr. Ágoston György tanszék­vezető egyetemi tanár, a pe­dagógiai tudományok kandi­dátusa mondott. Ismertettea Tankönyvkiadó Vállalat fennállása óta végzett, a pe­dagógia és az oktatás szem­pontjából igen jelentős tevé­kenységét, és felhívta a résztvevők figyelmét a kiál­lításon elhelyezett pedagógiai és módszertani munkákra, tankönyvekre és segédköny­vekre. Ilyen gazdag anyagot elő-1 ször mutat be vidéken a Tankönyvkiadó Vállalat. Mint képviselői elmondották, azért hozták Szegedre kiállí­tásukat, mert ebben a peda­gógiai központban különö­sen nagy érdeklődésre tart­hat számot. Itt tulajdonkép­pen valamennyi olyan köny­vet együtt talál az érdeklő­dő pedagógus, amely mun­kájában hasznára lehet — a gyakorlati foglalkozások iro­dalmát, a világnézeti neve­léssel kapcsolatos műveket, kiváló módszertani munká­kat, pj^Jyeket nem nélkülöz­het az oktatásban, nevelés­ben. A Tankönyvkiadó Válla­lat, a József Attila Tudo­mányegyetem, a városi ta­nács művelődési osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága által meg­rendezett kiállítást március 11-én, szerdán déli 12 óráig tartják nyitva, s naponta 10—19 óráig tekinthetik meg az érdeklődók. A kiállítás keretében már­cius 9-én, hétfőn délután 3 órakor ankétot rendeznek az egyetemi könyvtár olvasóter­mében neveléstudományi könyvkiadásunk problémái­ról. A kötetlen megbeszélést Bánfalvy József, a Radnóti Miklós gimnázium igazgatója vezeti be, majd az érdeklő­dők kérdéseire a Tankönyv­kiadó Vállalat vezetői vála­szolnak. Gyermekruha bemutató Ma délután 5 órakor a „Csöpi" Gyermekruha Boltban Nagy Jenő utca 4. BELÉPŐDÍJ NINCS ! S 15 779 Négynapos autobuszkirandulas Pozsonyba és Briinnbe április 30-tól május 3-ig. (A SZEAC május 1-én a brünnl NB l-es csapatul jászik.) Részvételi díj: 658,— Ft. Jelentkezni lehet március 14-ig az IBUSZ-irodában. Klauzál tér 2. k. 142 0 0 OLYAN ZAMATOS. ÍZLETES A gyümölcsíz — dzsem! Meggy — sárgabarack — őszibarack Izek: Dzsemek: 1/2 üvegben 5.90 Ft 1/2 üvegben 7.50 Ft l/l üvegben 10,— Ft 1/1 üvegben 12.50 Ft A Szegedi Víz- és Csatorna­mű Vállalat felvesz gépész­technikust, vízműgépészt vfzmű telepvezetői munka­körbe. Fizetés megegyezés szerint. S. 15777 Vasarnap, 1964, március 8. DEL-MAGYARQRSZAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom