Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Az oktatás hatékonysága Nyelvi laboratórium és a technikai eszközök Rendezett valóság Megváltozik a tanulás v^. ,,„.„.„.. nyelvek oktatásában, nikai eszközök felhasználábím'J egymással. Nágyon eok f ötá* olyanoktol ^akYáltoftos leheljeiMa a pedagógiának egyik legfontosabb megoldandó problémája az oktatás hatásfokának növelése. Bekell vallanunk, hogy a társadalom, az élet követelményei és az iskolai oktatás eredményei nincsenek összhang Gyakran halljuk a közmondást: "Gyakorlat teszi az embert mesterré*. Igazsága fokozott mértékben érvényes az idegen nyelvek tanulására. Aki csak egyetlen nyelv tanulásával próbálkozott is életében, tapasztalhatta, hogy kellő gyakorlás nélkül alig jutott valami eredményre. tanuló nem sajátítja el szükséges ismereteket. hallani az idegen beszédet, vei indokolt módon tudjon akiknek az illető nyelv anya- élni. Minthogy sok fárasztó SrfHStáó nTiTtádrótkel nyelvük; több ember beszé- munkától kétségkívül meg^Ti^tdnd ^ dóhez szoktatják hozzá ata- szabadul, több lehetősége fu<f vtáük^Státáási mü- nulókat. lesz arra. ho© elmélyülten tud velük gondolkodási mu- foglalkozzék e©énileg is taveleteket ™*Mnu, nem tud- 5Grítés éj hangsúlyozás Hitványaival, jobban fejleszja okét a ©akorlatban al- « 7 sze gondolkodásukat. kalmazm. Az audio-vizuális eszközök Képzeljünk el e© olyan Az oktatás natastodcanak nemcsak közel visznek ben- iskolát amely a modern emelesere a pedagogianak nünket a valósághoz, nem- technikai eszközöket valóban sok elgondolasa es kipro- » pótolják* közvetien használja, asszimilálja és balt kutatás, eredmenye van. Bzemélves tapasztalatot, ham Eezk közül a legfontosabb nem a valóság "rendezeta modern technika vívmá- tebl><< szemléletének kialakí nyainak oktatási eszközeiként való felhasználása. A pedagógiai irodalom a modem oktatási eszközöket ©akran audio-vizuális eszközöknek nevezi. Néhány eszköz Milyen eszközökről szó? Mindenekelőtt a van vetítását is elősegíthetik. Ez abban az esetben is na©on lényeges funkciójuk, amikor a valóság közvetlen, személyes észlelésére is módunk van. Soha nem közvetítik u©anis ú© a valóságot, aho© az a maga komplex és ezért nem ritkán homályos "gazdagsáIskoláinkban egyre elterjedtebben tanítunk idegen nyelveket. A nyelvoktatás kiterjesztésében e©részt praktikus célok, másrészt az a megfontolás játszik közre, ho© e©más nyelvének elsajátítása útján is közelebb lóerőinek egynvishoz az e©es népek. Az iskolai nyelvoktatásban azonban a nyelvtanulás egyik legfontosabb feltételét, a ©akorlást tudjuk a legkevésbé biztosítani a ha©ományos keretek között. A korszerű eszközökkel felszerelt nyelvi laboratóriumok segítségével megsokszorozható a tanulók idegen nyelvi beszéde. E laboratóriumok tervezőinek a körvetkező feladatokat kell megoldaniuk: li. beláthatja, ho© ezek a 1. El kell szigetelni a ta- feladatok a modern technika Öra a nyelvi laboratóriumban tés különböző lehetőségeiről ée formáiról: az episzkópos gában* adva van. Az audio- eSY teljes, összefüggő rend- nulókat ú©, ho© ne hall- eszközeivel megoldhatók. E vizuális eszköz mindig »vá- szert alkot belőlük. Az az ják egy-más beszédét. 2. Biz- problémák megoldására állogat*, "kiemel*, "aláhúz«, iskola már nem a mai szók- tosítani kell, ho© megkap- tálában az ú©nevezett fül"hanasúlvoz* tehát erőtelie- . . . , . hassák a tanár utasításait, kés laboratóriumot alkalíoffl^k ' nema^ hanS -n ^fo&S a táSl -nyos iskola hanem az m- kérdeseiti feladatait. 3. Meg mázzák. Az ilyen terem első lonlmek, néma es nangos „_ „ . formáció, a tájékoztatás, a kell oldani, ho© a tanár reszében áll a kapcsolóbetetszése szerint az egész rendezés (mikrofonnal és osztály, egy-e© csoport va© hangszóróval vagy fülhallgakülön az egyes tanulók be- tóval) a tanár részére, vele szédét hallhassa. 4. A tanár szemben az osztályok létszá"összekapcsolhasson* e©es mának megfelelő számú, töR.irtatofiimp-1.- vptítésrá-ől A iutot. Ha ez a válogatás, kitoS ZTZŰnetZ emelés aláhúzás a fontos kapcsolatteremtés, a tapaszionról. A rádióról és a te- részletekre es osszefuggesek- talatforrás olyan széles televízióról, mégpedig a köz- re irányítja a figyelmet, hetóségeivel rendelkező in- . . . .. QTinra wlrooráAl tAffnotru, tafeltétlenül ponti iskolatelevízióról és az szmte -kézzel fogható* táipari televízió iskolai fel- masztékot nyújt a gondolkcu ^zmeny, amely használásáról e©aránt. A áéB Ernára, a valóság lé- minőségi legújabb na© hatású okta- nye©anek megertesere. Az nyez az oktatás színvonalaa l 1 AO X-r/il" változást eredmé- tanulókat egymással is. tási eszközök (1950 óta terjednek az oktatásban): a audio-vizuális eszközök tehetővé teszik a valóság alaprogramozott oktatás oktató- P088** "»gfr©eleset resegéppel. va© anélkül, a nyel- ^ W ho© e© ©orsan vi laboratóriumok és az ^o eseményből taragadelektronikus számológépek. -megalhtanak* e©es Ez utóbbiakkal e rövid cikk fontos részletedet (^apozit,keretében nem foglalkozha- vok' kebfk- abrak allofiljunk mek vetitese), reszben pedig .... _ . . ú©, ho© ©ors folyamatok, Könnyen rájövünk, hogy események lelassításával lát. híbasan nevezik valamennyi ^^ engednek olyan mozzafenta eszközt audio-yizualis- natokat, amelyeket különben nak, mert ez az elnevezes érzékszerveink nem tudnában fi tanulók tudásában. Dr. Ágoston György egyetemi tanár kéletes hangszigetelésű fülke mikrofonnal és hangszóróval (va©- fülhallgatóval). A kapcsolóberendezés leheAki a televízió "Ki miben tővé teszi, ho© a tanár egytudós?* műsorszámait fi©e- szerre szólhasson minden tanulóhoz; hogy e©szerro hallhassa minden tanuló beszédét; ho© szükség esetén külön szólhasson minden egyes tanulóhoz; hogy tetszése szerint külön hallgathassa meg bármelyik tanulót; hogy egy-e© csoporttal léphessen érintkezésbe; hogy tetszés szerinti két-két tanuló között létesítsen kapcsolatot párbeszéd folytatása végett, ú©, hogy e párbeszédet maga is hallhassa. Nem a távoli jövő dolga Az oktatógép és a programozott oktatás jogosan csak azokat illeti, amelyek e©időben hatnak kél legfontosabb érzékszerihinkre: szemünkre és fülünkre. va©is e©időben nak felfogni. A film például arra ie képes, ho© a vetítési időbe sokkal több "szubjektív* időt sűrítsen, tehát meggyorsítva, lerövidítve muadnak képet és hangot. Ilyen ^^ ^ a valóságban hasz. Mvvlr/w ri 1 I n d I- _ eszköz tulajdonképpen csak a hangosfilm és a televízió ra© a hanglemezzel, magnetofonnal összekapcsolt némavetítés. A többi eszköz szú ideig tartó folyamatokat. Röviden szólnunk kell az audio-vizuális eszközök tanulást motiváló hatásáról. vagy csak vizuális vagy csak Kísérletileg is igazolt, de könnyen meg is fi©elhető, ho© ezek az eszközök élénk érdeklődést keltenek a tanulókban, a szándékos fi©elmet önkéntelenül fi©elemmé erősítik. Változatossá teszik a tanítási órát, hatásos ellenszerei lehetnek a fáradtságnak és az unalomnak. Mindezt nem csupán az érzékletességgel, a szemléletességgel érik el, hanem az alkalmazásuk teremtette különleges pszichológiai helyzettel is (például besötétített va© félig sötét terem, fehér, erősen me©ilágított vetítővászon vagy falrész, amely ellenállhatatlanul odavonzza és magánál tartja a tekintetet). A gépek és a pedagógus Nem kétséges, ho© a technikai eszközök alakítóBuditiv. Külön pszichológiai magyarázat nem is szükséges ahhoz, ho© belássuk a valóban audio-vizuális eszközök fölényét a többivel szemben. Vegyünk most szemügyre néhány fontos lélektani-pedagógia megfontolást, amelyen az audio-vizuális eszköeök hatékonysága alapul. A közel hozott valóság Az audio-vizuális eszközök szemléletessé teszik az oktatást. Természetesen nem magát a valóságot állítják érzékszerveink elé, de éppen az a na© jelentőségük, ho© közel hozzák a valóságot, képesek megjeleníteni, felidézni a valóságot, a valósag szinte tökéletes benyomását kelteni. Lehetővé teszik, ho© olyan tapasztalatokra ]ag hatnak a pedagógusra is. is szert tegyünk, amelyek Korszerűsítik ismereteit, új messze meghaladják saját és hatásosabb oktatási módmozgáisterületünk határait, és szerekkel, eljárásokkal isamelyekre í© személyesen, mertetik meg. Tehát nemközvetlenül soha nem tehet- csak annak a tananyagnak nénk szert. Gondoljuk csak a jobb megtanításában érezmeg, ho© e© olyan tan- tetik hatásukat, amelyben tár©, mint például a föld- közvetlenül felhasználják rajz, valósággal megelevene- őket, hanem általában is nödik. amikor a tanulók "lát- vélik az oktatás tartalmi és hatják és hallhatják* is azo- módszertani színvonalát kat az országokat, tájakat, Átalakítják a tanár funkcinépeket, amelyekről tanul- óját szerepét Részbm fe. naK. ÍV teljesen hasonlo a , , hermentesitik a tanulok informálásának, tényekkel való megismertetésének eddigi sok fáradsággal járó és mégis sokszor eredménytelen munkájától. Másrészről azonban film vagy televízió közvetítette új feladatokat rónak rá: az legkiválóbb színházi előadá- információs eszközök karBan' , , , mesterévé kell válnia, maA hanglemeznek es mag- , , , ........ netofonnak többek között sasabb Pedagógiai es lelekrendkívül fontos és sokol- tani íelkészültseggel kell dalú szerepe lehet az ide- rendelkeznie, ho© a techáelyzet például az irodalommal ; a ©ermekekre sokkal na©o'ob, élénkebb és maradandóbb benyomást gyakorol a Bánk bán, Shakespeare, Moliére valamelyik darabja, ha részt vehetnek E lap hasábjain már írtunk a programozott oktatásról. Akkor e© konkrét kísérletről számoltunk be. Most az oktatógép, programozott oktatás születéséről és lényegéről adunk tájékoztatói. Több mint ne©edszázada annak, hogy az első oktatógépet e© amerikai profeszszor, Sidney Pressey megszerkesztette. Ez az első kísérlet visszhang nélkül maradt. Az oktatógépek és programozott oktatás története tulajdonképpen csak 1954-ben kezdődik. B. F. Skinner professzor felléptével. Ettől kezdve rohamos fejlődésnek lehetünk tanúi. Ma már több tucatra tehető azoknak az oktatógépeknek a száma, amelyeket sorozatban ©ártanak, és százas na©ságrendben mérhető az évenként megjelenő különféle programozott tankönyvek mennyisége. Európában háromTíégy éve foglalkoznak intenzívebben e témával. Egyre-másra alakulnak a szervező bizottságok, kutatócsoportok, és rohamosan nő a ©akorló pedagógusok érdeklődése is. Angliában például jelenleg 16 féle típusú oktatógépet kínál a kereskedelem. A Szovjetunióban — különösen a leningrádi, moszkvai és bakui központokban — folyik széles körű és serény kutatómunka. Az elmúlt oktatási évben már olyan tömegkisérleteket fejeztek be, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják a programozott oktatás előnyeit. Hazánkban csal; az idén indult el a szélesebb körű érdeklődés és kísérletezés. Minden jelentős újításnak, felfedezésnek vannak félreértői és félrema©arázói. í© történt ez az oktatógéppel is. Sokan valami nagyon komplikált és csak a távoli jövőben elterjeszthető dologra gondolnak, amikor az oktatógépről hallanak. Pedig viszonylag — az alapelveket tekintve — egyszerű dologról van szó. Napjainkban sokat beszélünk az audiovizuális oktatási eszközökről. Ide soroljuk a hangosfilmet, a televíziót, a rádiót, magnetofont, némafilmet, diafilmet, epidiaszkópot és lemezjátszót. Sokan az oktatógépeket is audio-vizuális oktatási eszköznek tekintik. És bizonyos vonatkozásban igazuk van. U©anis a fentiekben felsorolt eszközök is lehetnek oktatógépek és az oktatógép is lehet audio-vizuális oktatási eszköz. Minden attól függ, hogy az auditív (hallási) és vizuális (látási) ingerek útján információkat (ismereteket) közlő technikai eszközöknek (a fentiekben felsoroltakról és az dktatógépről van szó) milyen funkciót, feladatot szánunk. Az idegen nyelvi leckéket rögzítő hanglemezek és tanszalagok, amelyek nálunk forgalomban vannak, audio-vizuális, pontosabban auditív oktatási eszközök. Ezeknek, mint minden audio-vizuális eszköznek az a lényege, ho© ismereteket közölnek, amelyeket a tanuló felfog, befogad. de önálló cselekvést a tanuló nem végez. Ezzel szemben például, ha e© olyan idegen nyelvű ©akorlatot veszünk magnetofonszalagra va© hanglemezre, amelyeknek a kérdései után a gép üresen forog (amíg a tanuló válaszol), majd a gép közli a helyes választ is — ebben az esetben már nem audio-vizuális oktatási eszközzel állunk szemben, hanem • oktatógéppel. Hiszen ebben az esetben a magnetofon vagy lemezjátszó az oktatógépek funkcióit tölti be: cselekedteti ay tanulókat. Ezt ú© éri el, ho© kérdéseket és utasításokat ad a tanulóknak, akik azokra szóban va© írásban válaszolnak, majd megadja minden egyes lépés .után a helyes megoldást is. Mindebből látható, ho© bármely gépi eszköz a beletáplált tartalom feldolgozási módjától, a programtól függően válhat csak oktatógéppé. Következésképp nem a gép oktat, hanem a benne levő program. A gép csak egyik eszköze a program közvetítésének. E mellett a programot a tanár élő szava va© a nyomtatás (programozott tankönyv) is közvetítheti. A programozott oktatás géppel vagy gép nélkül, tulajdonképpen nem e©-éb, mint egy új ismereteket is közlő gyakorlatsor, amelyet a tanuló önállóan végez el. E ©akorlatsor e©es lépései olyan fokozatossággal következnek egymás után, hogy a tanuló mindig el tudja végezni a következő feladatokat. A feladatsor annyi és_ olyan minőségi lépést tartalmaz, ho© a "tanuló ezeket végig járva kellő alapossággal sajátítsa el a kitűzött tananyagot. A programozott oktatás előnye abban van, hogy nagymértékben kiküszöböli a tanárok pedagógiai kultúrájában, rátermettségében mutatkozó különbségeket, mert az oktatás egy tudományosan összeállított és kísérletileg s bevált program alapján folyik; maximálisan figyelembe vehetők a tanuló egyéni adottságai, mert a programozott oktatás esetén minden tanuló e©émi ütemben halad; a ha©ományos oktatás nem tudja kellően fi©elemmel kísérni az osztály minden e©es tanulójának munkáját az óra egész folyamán, a programozott oktatás ezt lehetővé teszi. Az aktivitás biztosítása érdekében sokat tesz a mai iskola, de maradéktalanul e feladatát nem képes megoldani. A programozott oktatás maximális aktivitást biztosít, hiszen a tanulók egész órán önállóan dolgoznak. Láthatjuk, ho© a programozott oktatásnak igen sok előnye van. Ennek ellenére azt is világosan kell látni, hogy nem lehet és nem is kell mindent programozottan oktatni. A programozott oktatásra is érvényes a marxista pedagóia alapelve: helytelen bármely pedagógiai eszközt, módszert abszolutizálni, alkalmazását kizárólagossá tenni. A programozott oktatás — valószínűleg rövidesen — a szocialista iskola egyik hasznos eszköze lesz. • Dr. Na© József e©etemi adjunktus Ilyen módon minden tanári kérdésre adandó választ minden' tanuló mondhat: nem zavarják e©másti Öriási előnye a laboratóriumban tartott nyelvóráknak, ho© minden egyes tanuló legkevesebb 8—10-szer anynyit beszél idegen nyelven* mint a ha©ományos nyelvórákon. Hátránya ennek a megoldásnak, ho© egyszerre csak e© tanuló bizonyosodhat meg arról, ho© válasza (kiejtése, feladatmegoldása Stb.) helyes volt-e? — Ez a hiba is kiküszöbölhető úgy, ho© a tanár a kérdést felteszi (a feladatot megjelöli), utána vár addig, míg minden tanuló válaszol* majd közli a helyes választ! í© minden tanuló ellenőrizheti saját teljesítményét. Egyszerűbb. sokkal olcsóbb, a célnak megfelelő megoldásokra is vannak már elképzelések. A fülkék helyett tökéletesen szigetelő fülhallgatókat lehet alkalmazni. Ez esetben azonban technikailag megoldandó* ho© az egyes tanulók mikrofonjai ne csak a tanár fülhallgatójával, hanem sajátjukkal is összeköttetésben le©enek. mert saját hangjukat csak f© hallhatják. — Ez a laboratóriumi berendezés minte© 70—75 százalékkal olcsóbb a fülkés rendszerűnél. Nálunk még csak a kezdő lépéseknél tartunk. Nemrégiben olvastuk, ho© Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gimnáziumban elkészült egy nyelvi laboratórium. Korszerű laboratórium építése kezdődött el e©etemünkön is. Nem sok idő múltán a Sá©árí Endre Gyakorló Gimnázium is kap ilyent. Nem kétséges, hqgy a következő években e©re több közép- és általános iskolában létesítenek nyelvi laboratóriumokat. És talán az az idő sincs messze, amikor a nyelvi laboratóriumok is olyan általános tartozékai lesznek iskoláinknak,' mint ma a rádió, a magnetofon, a lemezjátszó, a televízió vagy a stúdióberendezés. Dr. Orosz Sándor e©etcmi adjunktus Vasárnap, 1964. március 29- DÉL-MAGYARORSZÁG 511