Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

Ax építőipari pnrYhaYároxat megtálóttUAftáérí A gyorsabb és olcsóbb építkezés feltételei Az elmúlt évek alutt Csongrád, Bács és Békés me­gyében egyaránt hatalmas beruházások valósultak meg. így többek között említésre méltó a szegedi Ogyessza-la­kótelep egyrésze, a szegedi Korányi rakpart középmagas lakóépülete és a Kossuth La­jos sugarút Eszperantó utca sarki lakóépület, a békéscsa­bai Bánszki utcai és Vásártéri lakótelep, a szegedi szalámi­gyár 34 méter magas torony­épülete, s a szegedi kábel­gyár héjszerkezettel épített csarnoka. Ezek a létesítmé­nyek különösen dokumentál­ják ennek az országrésznek a beruházások terén mutat­kozó fejlődését. Új mémzeuhkal Az építmények egyresze hagyományos módszerekkel, másrésze pedig már a fejlet­tebb építőipari technológiá­val készült. Elterjedt az utóbbi két év alatt ebben a régióban lakóépületeknél a téglablokkos építési mód, és eredményesnek is bizonyult. Ezzel az építési móddal egy 42 lakásos lakóépület körül­belül fi—8 hét alatt összesze­relhető, fedél alá hozható, Az ebből, a fejlettebb építési technológiából adódó elő­nyök szinte semmissé vál­nak, mert a tömegmunkánál kialakított fejlettebb építési technológiát a belső szakipar nem képes követni. Elsősor­ban azért, mert kevés kis géppel rendelkeznek vállala­taink. Ez aztán lelassítja az építkezést, aminek következ­ménye, hogy az építési idő­nonnók csökkenése nem kö­vetkezhetett be. Jellemző, hogy a téglablokkos lakó­épület összeszerelése 6—8 hetet vesz igénybe, a belső szakipari tevékenység vi­szont 6—8 hónapot. Űj mód­szerek ós szerkezetek alakul­tak ki az ipari épületek ese­tébén is. Ilyen a szegedi ká­belgyár vasbeton héjszerke­zettel épített csarnoka, vagy a szalámigyár toronyépülete, a Szegedi Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárhelyiségei stb. Ez Utóbbi két épületet előre­gyártott elemekből szerelték össze. Ezek az új szokatlan fel­adatok problémát jelentenek a tervező építésznek és a ki­vitelező vállalatok műszaki dolgozóinak egyaránt. Ezt az űj módszert meg kell tanul­ni és meg kell tanítani. Ép­pen ismeretlenségük miatt elég sok minőségi és gazda­ságossági probléma jelentke­zik mindaddig, míg ez nem válik megszokottá, ismere­tessé. Persze mindez nem mentesíti sem a tervező épí­tészt, sem a kivitelezőt azok alól a hibák alól, melyek esetleg a nem elég körülte­kintő tervezés és építés-szer­vezés kapcsán jött létre. Senki előtt sem lehet kétsé­gep, hogy az útnak az építő­iparban a nagy elemes épí­tési mód felé kell haladnia, melynek kapcsán valóban szerelőiparrá válik az építő­ipar. A gyorsabb és olcsóbb építkezés egyebek között a jobb építési technológián, az épületelemek üzemi tömeg­gyártása kapcsán valósulhat meg. Takarékosabb meBojflásokat Már most el kellene kez­deni a felkészülést a követ­kező 5 éves terv építőipari feladatainak megvalósítása érdekében, hogy az elmúlt időszak hibái ne Ismétlőd­hessenek meg. Meg kell kez­deni az építési helyek kijelö­lését. az ezzel kapcsolatos tanulmányok és tervezések készítését, gondoskodni kell a szükséges tervezői és kivi­telezői kapacitás biztosításá­ról, az építőipar megfelelő gépekkel való ellátásáról. Már a tervidőszak megkez­dése előtt kísérletképpen meg kellene tervezni és épí­teni egy-egy prototípust azokból a létesítményekből, melyek megépítésére sor ke­rül, és melyekkel biztosítani lehet a folyamatos építés szervezését. E kérdések kapcsán emlí­tem meg, hogy messzemenő­en figyelembe kívánjuk ven­ni a párthatározatnak azt a részét ls, amely u tervezőket a népgazdaság érdekeivel ós anyagi erőforrásaival össz­hangban álló, korszerűbb ós takarékosabb tervmegoldá­sokra serkenti. Már koráb­ban is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, amit az is indo­kolttá tesz, hogy néhány epületnél 2 millió forintot kitevő túllépés mutatkozott, amely több kisebb — s bi­zonyára felesleges munkából — tevődött össze. Ugyanak­kor u gazdaságossúg lehető­ségét bizonyítja, hogy a niúlt évben csaknem 15 millió fo­rint megtakarítást értünk el. A jövőben ezt a nópgazdasá­gilag alapvetően fontos érde­ket még jobban érvényesíte­ni akarjuk. ami árnyékot vet A tárgyilagosság kedvéért meg kell vizsgálni azt is, ami kissé beárnyékolja, Illet­ve befolyásolja a tervezők és az építőipari munkák helyzetét. A tervező és a ki­vitelező munkáját nagy mer­tékben zavarja ugyanis a beruházások terén jelentkező tervszerűtlenség. A jelenlegi körülmények között egyik szervezetnél sem végezhető közel ideális programozás sem. Nagyon sokszor előfor­dult, de még ma is található, hogy a tárgyévben indítandó létesítmények terve ugyan­csak abban az évben kerül megterveztetésre. Ez a terve­zőknél kapkodást idéz elő, ami döntő mértékben kihat az építmény gazdaságosaágá­ra, minőségére, formai meg­jelenésére, használhatóságá­ra, a kivitelezőknél pedig gá­tolja az építkezések megfe­lelő előkészítését. Gyakori az is, hogy a folyó beruházá­sok tervezését leállítják, vagy újabb kívánság miatt átterveztetik. A Szégedi Ter­vező Vállalatnál 1003. évben 54 tervezés alatt álló munkát kellett leállítani, és mintegy 26 munkát kellett áttervezni a legkülönfélébb indokok miatt. A legfőbb indok per­sze abban keresendő, hogy hiányzik a beruházások meg­felelő előkészítése. Mindezek mellett elég sok azoknak a munkáknak a száma, ame­lyeket sürgősségi alapon kel­lett megtervezni, azzal a jel­szóval, hogy a létesítmény kivitelezését még abban az évben meg kell tervezni. A végén kiderült, hogy mégsem olyan sürgős, miután ezek a sürgős munkák döntő több­ségükben nem hogy abban az évben, de — úgy látszik — még a következő évben sem valósulnak meg. A munkaközben leállított ter­vezések, áttervezések, vala­mint az el nem kezdett mun­kák tervezési díja a Szegedi Tervező Vállalatnál jelentős ősszegre rúg, és a tervezési kapacitásunknak egy részét tervszerűtlenül feleslegesen kötötte le. Az előforduló esetekben az illetékes szer­veknek sokkal szigorúbban kellene felvetni a felelősség kérdését. Természetszerűen a probléma végleges megol­dását többek között csak az eredményezheti, ha olyan szerv jönne létre, mely hiva­tott a beruházások, a rendel­kezésre álló tervezői és kivi­telezői kapacitás összehango­lására. , Jobb mfnflséflfl ftpiiöanyagol Nagyon befolyásolja az építmények minőségét, gaz­daságosságát, az épület esz­tétikai megjelenését az épí­tőiparban használatos anya­gok nem mindig kielégítő minősége. Jellemzőként le­hetne megemlíteni a burkoló anyagok közül például a mozaiklapot. Sokszor minden éle törött, a színe sohasem olyan, amilyent a kivitelező megrendelt. Ügy látszik, hogy az anyagiparban a fe­kete például nem fekete, a vörös például nem vörös, ha­nem valami más. Hasonló a helyzet a minőséggel más burkolo anyagok területén is. Végre el kellene érni ebben az iparban ls, hogy ami I. osztályú áru, az tényleg az ls legyen, és ne olyan, hogy azt semmilyen osztályba be­sorolni nem lehet. Érdemes megnézni a kecskeméti 14 tantermes zenei iskolát. Ez az épület úgy formai, mint funkcionális szempontból a jól sikerült épületek közé tartozik. A belső esztétikai értékét a burkoló anyagok j nem megfelelő minősége és az építőipari munka nem ki­elégítő voltával párosulva, a mű belső esztétikai értékét nagyon lerontja. Nem kielégítő anyagellátás és koordináció terén a feszí­tett vasbetongerenda esete volt az elmúl időszak egyik ilyen gátló tényezője. Az ele­mek betervezése megtörtént, az építkezések elkezdésekor azonban ez a gerendatípus nem volt kapható. Emiatt azok az építkezések, ahova ezeket az elemeket terveztük megálltak, mivel az épít­mény új, kapható szerkezeti elem figyelembevételével kellett áttervezni. Megoldás lenne, ha országos szinten az anyagok koordinációjára is ütőképes szervezetet hozná­nak létre. Szükségszerű még a mű­szaki fejlesztés és a réglón belüli tervezési problémák megemlítése. Foglalkozni kellene a régióban a termál­vizek hasznosításának az Al­föld sajátossogaiból adódó alapozási és szigetelési, az itt lelhető vagy minimális tá­volságból beszerezhető anya­gok felhasználásával kiala­kítandó sajátos építési tech­nológia megvalósításával. Szükségszerű igényként je­lentkezik még az alföldi vá­rosok közműellátása, város­rendezési és hasonló prob­lémáinak megoldása is. Koncentráltafrb tervazést A tervezés hatékonysága a ' jelenleg szétaprózott kis létszámú szervezetekben nem kielégítő. Csongrád, Békés és Bács megyékben körülbelül 500 olyan dolgozó van, aki a létesítmények tervezésével vagy ezzel összefüggő egyéb tervezéssel foglalkozik. Ma­gától értetődő, hogy egy 100, vagy 200 fős egység az előző­ekben ismertetett problémá­kat a legnagyobb igyekezete ellenére sem képes megolda­ni, Nem lehet tehát hatékony a közműtervezés, a talajme­chanika, a városrendezés, a .szerkezet-tervezés. A tapasz­talat szerint a tervezők je­lenlegi szétaprózása nemhogy előnytelen, hanem egyenesen káros a népgazdaságra. Vé­leményem szerint a régión belül meg kellene valósítani a tervezés koncentrációját ls, mert többek között ezzel le­hetne megoldani a problémá­kat. Számos olyan esetet le­hetne még felemlíteni, ami nemhogy segítetté volna, ha­gáíolta az építőipari tevé­kenységet. Bízom abban — és velem minden tervező —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága áitai felemlített problé­mák közül minden érintett szerv megkeresi a rá vonat­kozó részt és gondoskodik a határozatban foglaltak mara­déktalan teljesítéséről. Csak ez az az egyedüli út, ami kimozdíthatja az építőipart jelenlegi helyzetéből. Szebellel Mihály okleveles építészmérnök, a Szegedi Tervező Vállalat Igazgatója Párizsi körút 16 - | életveszélyes terület Szegeden utoljára húsz év­vel ezelőtt, 1944 öezén rob­bantak pusztító bombák es tüzérségi lövedékek. Akik átélték az akkori idők ese­ményeit, ma is személyes erőfeszítéseket tesznek a bé­ke védelmére. A súlyosabb harcoktól megkímélt város lakossága utóbb már teljes biztonság­ban érezte magát, mert hosz­szú hónapok óta nem for­dult elő, hogv le kellett vol­na hívni a légvédelmi tűz­szerészeket egyes részek meg­tisztítására. Most azonban olyan veszélyes helyen rej­tőző gránátokra bukkantak a tejüzem Párizsi körút 18. számú telep lakóépületében, hogy csak különös szerencse mentette meg az átalakítani munkálatokat végző kőmű­veseket és u ház lakéi közül, kl tudja, hányat a biztos ha­láltól. Az épület egyik belső fa­lának bontása közben ugyan, is évek óta ott rejtőző, ütés­re robbanó gránátok kerül­tek elő. A bejelentésre nyomban megtörtént minden szüksé­ges biztonsági intézkedés, köztük a tűzszerészek sürgős lehívása. A ház és a környé­ke addig életveszélyes te­rület marad, de a lakott részre való tekintettel csak rövid idő kérdése a tűzsze­részek megérkezése. O. J. Kaícídoszkóp Az Irodalmi Színpad új műsora ISMÉT ŰJ MŰSORRAL jelentkezett a szegedi Fiata­lok Irodalmi Színpada. Hét­főn este törzshelyükön, a Móra Ferenc Művelődési Otthonban Kaleidoszkóp címmel mutatták be világ­irodalmi összeállításukat. A Kordé Imre vezette Irodalmi Színpad egy-egy új bemu­tatója úgy tetszik, megany­nyi kísérlet is arra, hogyan lehetne egyszerűbben, érde­kesebben és hatásosabban vinni a közönség elé egy iro­dalmi összeállítást, Korábbi Babits-emlékműsorukban a kommentár nélküli második rész, a verset verssel „ma­gyarázó* Jónás könyve elő­adása mutatkozott sikerül­tebbnek. Talán ezért ls pró­bálkoztak most egész műso­rukat kommentár nélkül szerkeszteni? Ez a próbálko­zás valóban pergőbbé, szín­padibbá tette a műsort, mégis jó lett volna valamilyen — felirat, géphang, vagy más -— módon a költők nevét ós a versek címét tudatni a kö­zönséggel. A kaleidoszkópszerű szí­nes, vegyes összeállítás jó elképzelés, változatos élmé­nyekben részesítheti a hall­gatót. De még ekkor is kell valamilyen gondolatmenet, egy eszme, vagy téma, mely­re a versek gyöngyszemeit fel­fűzik. Ezért sikerült jobban Tanácskozás a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelméről A mezőgazdasági egészség­ügy fejlesztéséről rendezett tanácskozást tegnap Szegeden az SZMT mellett működő ak­cióbizottság és a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A tanácskozást — amelyet a szakszervezetek székházában tartottak orvo­sok, tsz-elnökök és egészség­ügyi felelősök részvételével — dr. Akos Klára orvos nyi­totta meg. Ezt követben dr. Zalányi Sámuel, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szervezési Tanszékének ad­junktusa tartott előadást az állami gazdaságokban, gépál­lomásokon és a tsz-ekben dol­gozó egészségügyi felelősök munkájának fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ek gazdasági megerősödése ösz­szefügg az általános egész­ségügyi követelmények meg­valósításával. — A mezőgazdaságban dol­gozók balesetének statisztiká­ja — mondotta — egyre job­ban megközelíti az iparban foglalkozók baleseti számát azzal a különbséggel, hogy. az előbbiek ápolási ideje jóval hosszabb. Ez abból követke­zik, hogy a mezőgazdasági dolgozók nagy része a külön­féle balesetekkel nem fordul azonnal orvoshoz, vagy nem veszi igénybe az elsősegély­nyújtást. A munkából való kiesés így tovább tart, s ez nem lehet közömbös sem a népgazdaság, sem a csalá­dok számára. Buza Imre, a megyei Vö­röskereszt vezetője és Palati­nusz József, a MEDOSZ me­gyei bizottságának tagja pél­dákkal egészítette ki az el­hangzott előadást. Ezután dr. Balogh József, a KÖJALL fő­orvosa a 6/1963-as egészség­ügyi rendelet végrehajtásáról, a mezőgazdaságban megvaló­sulásra váró közegészségügyi alapkövetelményekről tartott referátumot. A tanácskozás délután foly­tatódott. amelyen dr. Tu­róczky Júlia, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője elnökölt. Dr. Ocsoszov­szky László, a KÖJALL Igaz­gató-főorvosa az állattenyész­tési foglalkozási ártalmakról, s az azok elleni védekezésről tartott előadást, dr. Császár Lajos orvos pedig a mérgező hatású növónyvédőszerek ár­talma elleni védekezésről be­szólt. Carai János, az SZMT munkavédelmi felügyelője a murika közbeni alkoholfo­gyasztás és a baleseti statisz­tika összefüggéseit elemezte. Dr. Csiszár Béla közegész­ségügyi felügyelő a tejterme­lés és a tbc problémája cím­mel tartotta meg előadását, majd ezt kiegészítette felszó­lalásával dr. Dobó István, a megyei tbc gondozó orvosa és dr. Lamper Elek állatorvos. A tanácskozást dr.Turóczky Júlia zárta be. Hangsúlyozta, hogy az elhangzottakból mind elméleti, mind gyakorlati vo­natkozásban sok új dolog ke­rült felszínre. a műsor második része; első felét a vegyesség, s a huma­nitás elvont gondolata nem tartotta össze eléggé. Válto­zatossá tették viszont a mo­dern — Bartók, Gershwin, Honegger, de Falla, Saint Saens stb, — zenetöredékei ós a vetített Picasso, Modlg­lianl, Kokoaehka stb, képek. Máskor azonban jobban ösa­sze kell hangolni «r nem annyira tartalmilag, mint in­kább kivitelezésben — a kü­lönböző művészeti ágak mű­veit es kiiktatni a zavaró technikai momentumokat le­hetőség szerint (gondolunk itt a magnózene torzításaira, a vetítővászon és a gép rossz beállítására stb.). A VERSEK VÉGIG kidol­gozottak voltak, bár gyakran érződött: a modern verse­ket régiesen szavalják a diá­kok. Kiemelkedő előadás volt azonban Jevtusenko Bü­völője Molnár Piroskától, aki emellett eredeti felfogásban, erőteljesen kezdte Illyés Bar­tók című versét ls, azonban a hosszabb költemény végé­re egy észre sem vehető té­vesztés miatt nyilván kizök­kent az élményből, s nem tudta tartani, vagy fokozni a hatást, Igen élményszerű­en adta elő Ábrahám István is Johnson Testvérek című versét, finoman hangsúlyoz­va a komoly poenben rejtező , gondolatot. Apai Katalin Prá­I t'srt Riviéráját korszerű fel* : fogásban, szépen közvetítet­te: nála talán a túlságos gör­dülékenység okoz némi hi­ányérzetet : több élménysze­j nlséget, elmélyühséget vá­I runk. Németh Annamária Garai Gábor Tűztáncának előadása egyszerű és szép volt. Bárra Anikót most hal­lottuk először, kellemes hanggal, jó hangsúlyozással Bárányi egy kevésbé sikerült versében. Jobba Gabriella előadásának terhe a túlzott vontatottság, a szinte szavan­kénti hangsúlyozás, mely Ko­vacsics Tömegsírjánál mér­sékeltebben még jó lenne, de a négy szöveghibával elő­adott Benjámin-versnél ki­mondottan zavaré. Simon Márta Jevtusenko Ahmadu­linnnak írt versét adta elő kedvesen, Gyürki László pe­dig egy Vinofcuroe-költe­ménnyel jelentkezett, Ma­csay József Maltz novelláját közvetítette megragadóbban, csak azt nem értjük, hogy került egy versösszeállításba egyetlen próza, A műsor gazdag volt Ér­deklődéssel várjuk, hogy a következő kísérlet merre tart majd? N. F. Felveszünk szövőnőket, szövőtanulókat, női segédmunkásokat, gép lakatost, vasesztergályost, textil vagy gépipari végzett­séggel technikust, valamint 4 órás foglalkoztatásra fiatalkorú lányokat. Jelentkezés: A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Sze­gedi Jutaárugyára munkaügyi osztályán. 15 642 Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok, magántermelők részére NDK import melegágyi ablakkeret 100x150 méretben raktárról azonnal szállítható leszállí­tott áron. Lerakataink: Földművesszövetkezet Tüzéptelep Szőreg, Vetőmagbolt Szeged, Mezőgazdasági szaküzlet Szentes. Az import keret ára: 88 Ft. Egy kerethez szükséges üveg ára: 66,70 Ft. 15 969 A Kiskundorozsmai Gépállomás felvételre keres anyag- áruforgalmi előadót Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a gép­állomáson személyesen 7—12 óráig. Az útiköltséget csak felvétel esetében térítjük meg. 15 966 A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat érte­síti a város lakosságát, hogy Szeged, Petőfitelep 58-as utca. Diadal u. 10-es és 3-as utca, Baktó, Alkot­mány utca, Ladvánszki utca. Ságváritelep újtelepü­lés, valamint Pilllchtelep, Törökkanizsa utcában épített 20 kW-os légvezetéket és trafó állomásokat f. hó 26-án feszültség alá helyezi 1 Villamos létesítmények érintése ez időtől kezdődően HALÁLOS! A létesítmények bárminemű rongálása törvénybe üt­köző cselekmény, mely büntetést van maga után. DAV Szegedi Üzletigazgatósaga. Szerda, 1964, március 25. QÉL-MAGYatiQRiiAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom