Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

i Időszerű kérdésekről Megkezdődött a vita az ENSZ világkereskedelmi értekezletén A fíéke-vilagtnnács üdvözlete AZ ENSa kereskedelmi és Közös Pijíc felmagasztalása „yi^ előnyeit fejlesztési értekezletének után a GATT-ot dicsérte és kedd délelőtti ülésén első- bizonygatni igyekezett, hogy nek Raul Preblsch, neves nincs szükség semmiféle argentin közgazdász, az ér- más szervezet megalakltásá­tekc/let főtitkára emelkedett ra. Kénytelen volt viszont szólásra. Beszedőben vissza- elismerni, ho© utasította elsősorban a nyu- ^ ncm mindcnben fe,el meg a gazdaságilag í'ejlct­kítsanak a Közös Piachoz hasonló regionális csoporto­sulásokat és hosszan ecse­telte az EGK-val való tár­őt gáti hatalmak reazéröl ért támadásokat. Raul Prebisch jelentésé­ben bírálta az általános vám-. tarifa- és kereskedelmi egyezményt, a GATT-ot és kimutatta, hogy — szemben a nyugati Beszéde végén nemzetközi biztosítási és hitelszervezet alakítását javasolta és kérte, hogy az értekezlet vizsgálja meg: hogyan lehet len" országok szükségletei- garantálni a magánberuhá­nck. zások biztosítását a gazda­Javasolta, ho© a gazdasági- tógilag elmaradott országok­lag fejletlen országok ls ala- ban. Londonban hétfőn közzétették John Bernal professzor­nak, a Báke-világtanáas ügyvezető elnökének az ENSZ főtit­kárához intézett táviratát, amelyben a Béke-világtanács hatalmak állításival" —"az nevében üdvözít az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési kan­nem alkalmas a gazdasági- Urenciáját. Kifejezi azt a reminyit. hogy a genfi ertekezlet "elve­zet mindazoknak a kereskedelmi korlátozásoknak a felszá­molásához, amelyek politikai megkülönböztetés vagy stra­tégiai elképzelések eredményeként keletkeztek, meghatá­hívják össze nz rozza a fejlődő országok megsegítésének gyakorlati mád­lag fejletlen országok prob­lémáinak megoldására. Java­solta helyette, hogy időnként ENSZ kereskedelmi ée fejlesztési értekezletét és alukitsanak állandó bizott­ságot. Jelentősében szót emelt a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem mellett is és ez különösen kiváltotta a nyugati hatalmak nem­tetszését. Preblsch beesődében — anélkül, hogy a támadásokra kifejezetten utalt volna — hangoztatta, hogy jelentése nem személyes véleményét tükrözi, hanem sok szakértővel éa állam­férfivel folytatott tanács­kozásaiból kialakított ál­láspont. Jelentéséről szólva megál­lapította. hogy az igen sze­rény, csak a tennivalók mi­nimumát tartalmazza. Ez­után kifejezte reményét ar­ra, ho© lehetőség nyílik a kereskedelem fejlesztésére a szocialista országokkal •hosszú lejáratú, kétoldalú és többoldalú szerződések" alapjaa. Ezután Carlos Leras nagy­követ, n columbiai delegáció vezetőjének felszólalása kö­vetkezett és ezzel voltakép­pen megkezdődött a vita. A columbiai küldött az értekezlet feladatairól szólva megállapította, ho© annak hozzá kell járulnia Új ke­reskedelmi politika kiala­kításához, meg kell találnia a fejlesz­tés megfelelő módozatalt. Végül javasolta n nyers­anyagárak stabilizálását, olyan színvonalon, amely nem rontaná az árucsere feltételeit és Indítványozta valamilyen automatikus kompenzálásl rendszer ki­dolgozását. Maurice Brasseur belga külkereskedelmi miniszter a szereit, és hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben csökken­teni kell a katonai költségvetéseket és az így felszabaduló eszközöket a nyomor és az éhínség elleni harc céljaira kell felhasználni*. (MTI) U Thant Carapkinnal és Fisherrel tárgyalt Indiai es brazil felszólalás a leszerelési értekezleten A világkereskedelmi érte- küldött leplezetlen nem-tet­kezlet megújítása alkalma- széssel fogadta „s megpró­bál Genfben tartózkodó V bálta annak lényegét azzal a Thant ENSZ-fótitkár kedden sokat ismételt állítassál sem­reggel magánjellegű megbe- legesíteni, ho© a szovjet szélest folytatott a tizenhét- javaslat — ú©mond — nem hatalmi leszerelési értekezlet elég világos", amerikai és szovjet társelnö- Ais utanuk felszólaló Ca­s ssdsaü-s majd találkozott a többi kül- azonban épp az indiai kül­döttség vezetőjével is. dött szavaira hívta fel a je­A leszerelési értekezlet lenlevők fl©elmét. keddi ülésén ArauJo Castro Carapkin a brazil külü©­brezil külügyminiszter hang- miniszter felszólalásával kap­súlyozta, a világ közvélemé- csolatban az ülés után új­nye csalódottan szemléli a ságiróknak kijelentette: a genfi tár©alások e©helyben beszéd számos pozitív vonat­topogását. Követelte, ho© az kozást tartalmaz, amelyeket értekezlet lásson végre hozza a BIOvjet küldöttség gondo­Ben Bella algériai el­nök válaszolt Hruscsov Újévj üzenetére. Han­goztatja, ho© na©ra becsüli a Szovjetunió vi­lágos és egyértelmű ál. lásfoglalását, majd rá­mutat ; --Megvannak a lehetőségek e© nemzet­köz) egyezmény megkö­tésére*, De Gaulle elnök kedden Mexikóban és Franciaország tengerentúli megyéiben* tett Etióp—szomáli határtárgyalások Etiópia és Szomália kor- pítására sem. 0© vélték, a mánya végre tár©alóasztal- vitás határak "tartalék cllna­hoz ült a szudáni Kharto- mltot* jelentenek számukra* umban, ho© békés eszközök- s könnyebben érvónyesithe­kel keressen megoldást a tik majd uralmukat az e©­tavaly decemberben íegyve- mással vitázó kelet-afrikai i-es konfliktussá fajult ha- országok felett. Eaért ha© ­tárviszályban. ták rendezetlenül az általuk A mai etióp—szomáli ha- u©ancsak. vonalzóval hú­tárral kapcsolatos viták zott kenyai—szomáliai hu­látó'gatíLsa "után haraéVkezett nyúlnak vissza, ami- tart ls, ahol a. harcias szo­. , 1 ,, i' IT Manalib „flAn maKninl, clnli.n iw-'/Htn,^. Parizsba. Nasszer elnök Amer marsallt, az EAK fegy­veres erőinek parancs­nokát a köztársasági el­nök helyettesévé nevez­te ki. A floridai Jacksonviüe-bcn a rendőrök kíméletlen roha­mot intéztek a jogaikért tüntető négerek ellen. A vá­rosban valóságos háború kezdődött, egymást érték a tüntetések és a letartóztatá­sok. Egy néger asszonyt meg­öltek, több mint 200 négert letartóztattak és azonnal el­itéltek. Kedden e© 19 éves japán fiú késsel megtá­madta és a combján megsebesítette Edwin O. Reischauer tokiói ame­rikai na©követet. Kedden Szöulban összetű­zésre került sor a japán— dél-koreai tárgyalások ellen tüntető diákság és a rend­őrség között. Az incidens so­rán 39-an megsebesültek. kor II. Menelik etióp csa- máliaiak szintén összetüze­Hzár megállapodást írt alá az setket szítottak, angol királynővel, amelynek Az Afrikai E©eógsaerve­értelmében az aszályos Brit- zet javaslatára most a két SzomáLtföld sztyeppéin élő ország kormánya zöld usz­nomáddk Ugaden (Ogaden) tálhoz ült. A kérdés bonyo­etlóp területen ls legeltet- lult, mégis remélhető, ho© hették állataikat. a khartouml tanácskozások­Amikor Szomália független kai Etiópia és Szomália vég­ország lett, szomorú örök- leg elveti a íe©veres meg­séggol lépett kl a ©armatl oldást, e hozzálál a gyarmati múltból: az angolok nem múlt e súlyos örökségének törekedtek a határkiigazítás- felszámolásához, ra, de még pontos megálla- Sebes Tibor Az indiai küldött a Szovjetunió segítőkészségéről Az sfro-ázslal értekezlet keddi napja Algírban az ázsiai és af- Chand. az indiai küldöttség rtkai népek szolidaritási vezetője hangoztatta, ho© szervezete tanácsa 6. ülés­szakának keddt napján Tara a konkrét kérdések megtár­gyalásához is. A következő szónak, Tri­ved indiai küldött indítvá­nyozta, ho© az értekezlet elvben fogadja el az általá­nos és teljes leszerelésről előterjesztett Gromíko-féle javaslatot. Kijelentette: a Gromiko-terv elvének elfo­san tanulmányoz. (MTI) Gaston Defferre Washingtonban Gaston Defferre Marseille-i több tagjával, látogatást polgármester, De Gaulle el- tett McNamara amerikai lenfele. a következő francia hadügyminiszternél. Részt elnökválasztáson kétnapos vett a washingtoni orszá­lütogatúsra az Egyesült Al- gos sajtóklub ebédjén, és Itt lomokba érkezett. Kedden válaszolt az újságírók kérdé­este felkereste Johnson elnö- seire. Kifejtette álláspontját köt és tár©al Rusk külü©- u francia politika több kér­miniszterrel is. dését illetően, hangsúlyozva, Defferre a hétfői nap fo- ho© az sok tekintetben kö­lyamán megbeszélést folyta- zel áll az amerikai véle­tott az amerikai kongresszus ményhez. Hajsza Verges ellen A francia hatóságok meg­fosztották megyei tanácstag­tógától Paul Verges-t, Ré­Szélsőséges és mérsékeli lörök csoportok Cipruson Érdekes fejlemény a cip- kök között. Az ellentét va­rusi belső helyzetben az a sárnap a sziget északnyugati jelenség, ho© kiéleződtek részén fekvő Limnitisz köz­gadása jelentősen meggyor* | az ellentétek a török nép- ségben íe©veres összecsa­csoport szélsőségesen naclo- pásban robbant kl: a szélső­nali sta és mérsékeltebb ele- séges török fegyverek a háre­mei között. Az utóbbiak sze- ban e© mérsékelt felfogású | koznak a Kommunista Part rint lehetséges a béke Cip- törököt megöltek, e© mási- titkára ellen indított hajsza ruson a görögök és a törő- kat megsebesítettek. 1 miatt síthatja az értekezlet ered­ménye munkáját Trivedl felszólalását az an­gol, az olasz és az amerikai union-szigete Kommunista Pártjának titkárát. Ehhez az szolgált ürü©ül, ho© Ver­ges-t háromhavi börtönbün­tetésre ítélték e© cikke miatt, amelyben önkormány­zatot követelt a sziget lakos­ságának. A ©armat-sziget ü©ész­sége most elfogató parancsot adott ki Verges ellen. A Kommunista Párt titkára er­re levelet írt az államügyész­nek. A Réunlon-szigeti haladó szervezetek erélyesen tilta­az afrikai ée atz ázsiai né­pek ismételten kifejezték hálájukat a nemzeti l'elsza­badításl mozgalmaknak nyúj­tott szovjet segítségért. Így volt ez Goa esetében, igy volt 1956-ban, amikor » Szovjetunió felemelte tilta­kozó szavát az Egyiptomot ért agresszió miatt, s í©volt a közelmúltban, amikor az imperialisták Intervenciója fenyegette Ciprus va© Zan­zibár népét, A Szovjetunió bebizonyította, ho© becsü­letes, őszinte barátja a sza­badságért küzdő. minden népnek. A továbbiakban az indiai küldött rámutatott arra, hogy a független országok részvétele az imperialista katonai paktumok rendsze­rében azzal a veszéllyel fe­nyegeti ezéket az országo­kat, ho© imperialista ura­lom alá kerülnek. — Kormányunk — han­goztatta az indiai küldött —1 népünkkel együtt teljes mér­tékben támogatja Nyiklta Hruscsov szovjet miniszter­elnöknek azt a javaslatát, hogy a határkonfliktusok rendezésérc senki, ne folya­modjék erőszakhoz. Az atomkísérletekről szól­va hangsúlyozta, hogj az atomfe©verekkel végzett kí­sérleteket be kell szüntetni. Befejezésül az Indiai kül­döttség vezetője méltatta a békés együttélés jelentősé­gét. Az ülésen felszólalt Kuo CSten asszony, a kínai kül­döttség vezetője is, (MTI) Sárköai Gyula: ítél a Ku-Klux-Klan min pun BI K.SR.GéNV | nn — Nem maga, az a kezdő tollrágó... Nos, mit akar még? — Kérem, igazgató úr, én nem vagyok író. Sem kezdő, sem gyakorlott. Egyetemre járok. Senkim sincs. Pénzem még annyi se. De itt van ez a kézirat, apám önvallomása, amit örökül hagyott rám. Szegényen halt meg, pedig valaha dúsgazdag ember volt. — Mi közöm nekem a maga apjához! | | I Don Esteban Esplnoza fogta a vaskos kéziratosomét I * I és betette aktatáskájába. De mielőtt elhagyta volna hónapos szobáját, mégegyszer megtorpant az ajtóban. Töp­rengeni látszott. Szeme körülrebbent a szoba szegényes bútorzatán, aztán sóhajtott egyet s lenyomta a kilincset.. Az utcán úgy sietett, — majdnem fellökte a szembe­jövőket —. mintha kergették volna. Egy pompás felhőkar­coló előtt állt meg. De csak egy pillanatra, mint akit meg­rémített a káprázatos üvegpalota, aztán már repítette is a pvorslift a 38. emeletre. Az ajtón, amelyen kopogott, fehér tábla függött: EXTRA KÖNYVKIADÓ RT. — IGAZGATÓ. S most itt áll a kövér, bedagadt szemű, petyhüdt arcú Igazgató-tulajdonos előtt, akinek sárgás a©arai között ki­aludt szivarvég fityeg. — Nos, mivel lehetek a szolgálatára, fiatalember? — emelte rá vizenyős szemét az igazgató. — Kéziratot hoztam... — Kéziratot? ... Ne©on érdekes ... Hány halott? ... — A mellékszereplőkön kívül e©, de... — Egy?! — bődült fel senor Gonzales. — S még ide merészelt jönni? — Igen, egy halott, de nem akármilyen, igazgató úr! — Minden kezdő ezt mondja. Ezt már Ismerem. Nem. Szó sem lehet róla. Épp az Imént dobtam kl e© kezdő fir­kószt kéziratával e©ütt. "fiz halott volt benne s tudja, ki a ©ilkos? — Nem, nem tudom igazgató úr! — E© szenilis nagymama!... Hülye!. li — Már megbocsásson, Igazgató úr, de... (Szilágyi Imre rajzé) — De Igazgató úr, ne beszéljen így velem. Semmit nem kérek öntől, csak azt, ho© szenteljen nekem e© félórát. — E© félórát? Még mit nem?! Az túl sok az én időm­ből egy Ilyen fiatal tacskó számára. Az idő pénz, ezt tudja maga is ... Nos halljuk, miről van szó. — Nem fogja megbánni. Igazgató 'ír.., • Az igazgató, aki mlndezideig a szoba közepén állt s látogatóját is állni hagyta, na© últramodern íróusztalahoz kacsázott és leült. Aztán meggyújtotta rég kialudt szivar­ját. — Tíz perc — mondta a füstöt kieresztve a száján. — Ennyit kap. No de beszéljen már, mert az Idő múlik! Don Esteban körülnézett valami ülőalkalmatosság után. — Megengedi, ho© leüljek? — kérdezte. — Tessék ... — A múlt héten temettem el az apámat — kezdte Don Esteban, miután helyet foglalt az e©ik fotelben. — Koldusként halt meg a külvárosban egy vén szipirtyónál. Halála előtt pár nappal magához hívatott s a következőket mondta: „Fiam, bocsáss meg csavargó apádnak. Érzem, hogy ütött az utolsó órám s nem húzom már soká. Tudom, sokat nélkülözöl miattam... Tanulsz, ember akarsz lenni, más, mint amilyen apád volt. Én sajnos az utóbbi tlz év­ben vajmi keveset törődtem veled. Ho© idáig jutottál, az egyedül a te akaratod ©ümölcse. Nem akarom, hogy tovább kínlódj. Én meghalok, s nem tudok rád hagyni semmi va­©ont, pénzt. Mégsem hagylak itt üres kézzel. Ha meghalok, nekem már úgyis mindegy, nem számít, hogy mit monda­nak majd rólam az emberek. Itt van ez a paksaméta — benyúlt a szalmazsákja alá és előhúzta ezt a megviselt álla­potban levő kéziratcsomót. — az önvallomásom. Vidd el egy kiadóhoz. Ügy kap utána, mint csuka a kishal után. S annyi pénzt kapsz érte, hogy míg élsz, gazdag ember le­szel. Igaz. húsz év telt el a piszkos ügy óta, de előre meg­mondom. világszenzáció lesz. De azt ls elárulom, ho© ha elolvasod, még jobban szégyellni fogod apádat s nem biz­tos, ho©- azonnal rohansz vele a kiadóhoz. Vívódni fogsz, tudom. Elvégre apádról, apád becstelenségéről lesz szó. Én mégis azt tanácsolom neked, ho© tedd túl magad rajta s vidd el a kéziratot a kiadóhoz. Ez az én utolsó kívánságom. A becstelenség em árát hagyom rád örökül. Ezért kérlek, bocsáss meg apádnak mert jót akar neked..." Átadta a kéziratot és elküldött. — Hazamentem s addig nem feküdtem le. amfg végig nem olvastam. Tudja, mi ez a kézirat, igazgató úr? (Folytatjuk.) 2 DLL MAGYARORSZÁG Szerda, 1964. március 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom