Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

o A proletár­forradalom Szegeden Ankét az eszperantó nyelvről A Magyar Eszperantó Szö­vetség Csongrád megyei bi­zottsága március 22-én dél­előtt 10 órakor a szegedi újságíróklubban ankétot ren­dez, melynek keretében dr. Bácskai István, a Magyar Eszperantó Szövetség alel­nöke, dr. Szabó Tibor, a pedagógus csoport elnöke és Gergely Mihály író tart vi­taindító előadást. Az állami és társadalmi szervek kép­viselőinek részvétele mellett az ankét rendezői elsősorban a nyelvtanárok érdeklődésé­re számítanak. Az ankét megkezdése előtt, 9 órakor a MESZ pedagógus csoportja tartja ülését újságíróklubban. melyre ugyancsak várják az eszpe­rantó nyelv iránt érdeklődő pedagógusok megjelenését. A vállakózás először kalan­dosnak látszott. Budapest rengetegében nem könnyű, két olyan elfoglalt művészt előzetes bejelentés és szerve­zés nélkül megtalálni, mint Moldován StefániátésSzalma Ferenc, akiket az operaházon kívül többek között még a rádió, a televízió is szinte na­ponta lefoglal. De szerencsém van. Két perccel azután, hogy belépek az operaház művész­32 bejáróján, már beszélhetek is Szalma Ferenccel. Moldován Stefániát pedig véletlenül Felkerestem Kun Béla elvtársat, aki elismerte, hogy helyes politikát követünk, viszont hivat­kozott arra, hogy a külpolitikai helyzet meg­változott. Ma a szegedi direktóriumnak és végre­hajtó bizottságnak majd be kell mennie Szegedre, kivéve azt a néhány elvtársat, akiknek bántódásuk lehet, s akik bemenetelét a franciák nem garantálják... Szemre­nányást kaptam, miért jöttünk ki ilyen sokan, de megma­gyaráztam." Wallisch beszámolójából még kiderül, hogy a tanácskormány Betrixhez ajánlatot készült küldeni: a kor­mányzótanács garantálja, hogy a franciák ellen nem készül semmiféle lámadó terv, s kéri, ho© adjon névre szóló iga­zolványt mindenkinek, akit visszaenged a városba. „Az a t tervünk, hogy szépen, fegyelmezetten dolgozunk." Herczeg István fölvetette: „mielőtt visszamegyünk Szegedre, tisz­tázzuk, vajon miért jöttünk ki, tényleg volt-e utasítás szá­mukra olyan értelemben, aho© cselekedtünk." A szegediek és félegyháziak küldötteinek pesti találko­zása .— ú© látszik — nem tisztázta megnyugtatóan a dol­gokat. A Proletár április 8-i számának Tisztul a helyzet! c. vezércikke az eltávozott direktóriumot vádolja azért a „li­dércnyomásos" bizonytalan helyzetért, amibe a város pro­Jetársaga a direktórium váratlan eltávozásával került. A direktórium — úgymond a cikk — intézkedés nélkül hagyta el a várost, s aztán növelte a zavart üzeneteivel, „amelyek az itthoni helyzet teljes félreismerésére vallot­tak." A névtelen cikkíró — saját megvallása szerint a szerkesztő. Ligeti Jenő — azt állítja, n. r . . , ho© a direktó- felér ImhsIo: rium ezzel az el- ————— lenforradalomnak tett szolgálatot, mert akcióra bá­torította föl. Most már, ho© a város­ban maradottak megkapták az uta­sításokat a tanács­kormánytól, kez­denek tisztán lót­ni. „Nyugalom te­hát, Elvtársak. tisztul a helyzet és kezdődik a pároletáruralom!" A féle©házi direktórium április 8-i ülésén Wal­lisch fölolvasta A Proletár vezércikkét és indít­ványozta. ho© a cikkírót vonják ezért felelősségre. Üjabb vita indult a Szegedre való visszatérésről. Herczeg szerint a kormány nem hangsúlyozta Bródy és Cseh előtt, hogy a direktórium az ő utasítására ha©ta el a várost, í© történhetett, ho© Szegeden „a munkástanács és a munkásság hangulata e©-enesen ellenünk fordult". Indít­ványozta. ho© ne várják meg a franciák engedélyét, ha­nem azonnal menjenek vissza Szegedre. Udvardi ezt. mondta: „Minket rehabilitálni fog a kormány, egyúttal a szegedi proletariátus is." A je©zőkönyv még í© szól: „Herczeg elvtárs kérdésére Kun elvtárs külü©i népbiz­tos szarait idézik Czibula és Wallisch elvtársak, mely sze­rint aki teheti, az menjen be Szegedre..." Ennyi is elég annak érzékeltetésére, ho©- milyen za­varos volt a szegedi helyzet március 27-e után, s ho©' nem lehet olyan lee©-szerüsítve megítélhi a tényeket, mintha az eltávozottak lettek volna az Igazi kommunis­ták. a városban maradók pedig megalkuvók és jobboldali szociáldemokraták. Egyúttal az is kiderül, hogy nem lehet kétségbevonni az ún. polgári direktórium két tagjának, Dettrének és Tabódynak jóhiszeműségét, amikor a mun­kástanács — majd később a tanácskormány — beleegye­zésével, vállalták a város vezetését. Aki tudatos árulást lát ebben, az elsősorban Dettrének az ellenforradalom ©őzelme utáni mentegetőző levelére, és Tabódynak a bűn pöre során tett vallomására hivatkozik, főként Dettre a szegedi Ogyessza-negyed Iában e©-egy lakásnál lá­hírhedtté vált nyilatkozatára, mely szerint szerepük ab- j n. számú lakásszövetkezeté- le hibát fedeztek fel, de ezek ban állott, hogy „a munkásságnak adtuk az uralom lát- nek 155 tagja van. A 14-es aránylag a kisebbek közé fi t fl 1 ra r\r,l rto w<»/*«rilr ra ra t i wn 1 l.i n „/írtál'' T A .. . . . I tv. „Hiányzik Szeged, a város és a közönség Petii Uszít^ctí* Mai danán Sti^ániái/at is Szalma Ttunucl • • • Madách Imre halálának 100. évfordulója I Mihályfi Ernő, a Ma©ar ponti része az országos ün­I Nemzet főszerkesztője, a Ma- nepségnek. Az országos meg­| dách Imre-évforduló meg- emlékezés nagyrészt Nógrád i rendezésére alakult Nógrád me©ébtn zajlik maid le. A me©ei bizottság elnöke ked- csesztvei Madách-kúriát den a Magyar Sajtó Házában rendbehozzák és három szo­tájékoztatta a sajtó képvise- báját emlékmúzeummá ala­lőit az ünnepségek előkészü- kítják. Már elkészült a Ma­leteiről és programjáról. El- dáeli Imréről elnevezett — Nem tudom. Nagyon sze­retném megnézni az Altona foglyai szegedi előadását. Re­mélem, tudok időt szakítani rá. Hogy szerepelni mikor fo­gok? Nem tudom. Talán eset­leg a szabadtéri idején a szín­házban, vagy csak majd a Jövő évadban. 0 „Ez itt nagyüzem..." Szalma Ferenc egyelőre még ugyanazokat a szerepeit énekli Pesten, mint amiket Itt nálunk, s akárcsak Szege­den, az operaházban is szép sikerei vannak. — Itt nagyon kedvesen fő­gadtak — mondja —, jól la tem volna. Képzelje csak még érzem magam, dc azért j most is kapok olyan levele- hiányzik a társulat. A szege­i ket, amelyekben teljesen is- di e©-üttes szinte egy család meretlen szegediek összeszid- volt. A pesti opera nagyüzem, nak, mert Budapestre jöttem. Itt futószalagon készül azelő­Ilyeneket írnak: "Szégyelje adás. Majdnem minden alka­magát, hogy elment Szeged- lommal mással kell énekei­ről .. .* Pedig amikor ott vol- nem. Emiatt rengeteg a pró­utcal lakásában, "lazító* dél­előttje van éppen. 0 „Mintha otthon lennék..." Moldován Stefánia nem rég érkezett haza Szegedről. A Fidello na©sikerű szegedi felújításában énekelte Leo­nóra szerepét. Nagy élmény volt számára az előadás, a találkozás a közönséggel, de talán méginkúbb az, hogy az utcán, az üzletekben, min­denütt, szerte a varosban, otthon találom. Katona József ahol csak megfordult, szere­. tettel fogadták. — Úgy éreztem magam — mondja — mintha otthon let­tem volna, mintha hazaérkez­mondotta, ho© ebben az esz­tendőben október 4-ét, Ma­dách Imre halálának száza­dik évfordulóját a Béke-vi­csesztvet művelődési otthon. Október 3-án és 4-én Nóg­rád megyében irodalomtörté­neti vándor©űlést rendez­lágtanács besorolta azok közé nek. Az ülést, az első napon az emlékünnepségek' közé, Balassa©armaton a Palóc amelyeket, mint kulturális Múzeumban, a második rá­tám három évnek kellett el­telni, hogy egyáltalán észre­vegyenek. Tréfás sóhaj: — Hiába, ilyen a szegedi ba. Az a szerencsém, ho© nem teljesen ismeretlen éne­kesként jöttem ide. Vendég­ként ©'akran énekeltem ré­gebben is az operában. Be­közönség. Meg tudja leckéz- illeszkedésem segítette, hogy tetni az embert. Most egyéb- amit Szegeden tanultam. Itt ként azt vettem észre, hogy a mind jól hasznosítható, nézők me©áltoztak, mintha _ Kemcsak a társulat, a már nem lennének annyira közönség is hiányzik. Szerin­'" tem a szegedi nézők igénye­zárkózottak. A Fidelio elő­adásain lelkesen tapsollak. évfordulókat, az egész vilá­gon megünneplésre javasol. Nógrád megyében — mon­dotta a továbbiakban — ter­mészetesen nemcsak az év­forduló napját ünneplik meg, hanem az egész évet Madách emlékének szentelik. Az ün­nepeégek már megkezdődtek. A Nógrád me©-ei ünnepi program természetesen köz­pon a salgótarjáni megyei ta­nács termében tartják. A vándor©űlés témája: Ma­dách és Az ember tragédiája. A na©' jelentőségű tanácsko­záson a legújabb irodalom­történeti kutatások eredmé­nyeinek felhasználásával Az ember tragédiájának helyes, marxista értékelését kíván­ják megadni. Huszonnyolc helyett hetvenkét nap szatát s a polgárságnak az uralom lényegét". Itt azonban két dolgot kell előítélettől mentesen fi©elembe vennünk. Egyik, ho©- sem Dettre, sem Tabódv nem volt kommu­nista: mind a ketten a szociáldemokráciával rokonszen­vező polgári radikális értelmiségiek voltak. Tőlük tehát u©anolyan elvhűséget várni'kommunista ü©rekben. mint a kommunizmus meg©-öződött híveitől joggal lehet, tör­ténetietlenség és vulgarizálás lenne. Az ő magatartásuk tehát a polgárság szemszögéből valóban árulásnak minő­sülhet, a proletariátus szempontjából azonban becsületes •— ha nem is mindig sikeres — erőfeszítés két lateiner részéről a munkásság oldalán való haladásra, a szocia­lizmus érdekében való működésre. Dolguk még akkor is igen nehéz lett volna, ha a legképzettebb marxista—le­ninista politikusok lettek volna, hiszen láttuk, ho© a helyzet bonyolultságával az első direktórium elvhű kom­munista tagja, Udvardi, munkásmozgalmi tapasztalatok­ban jártas tagja, Wallisch és művelt, társadalomtudomá­nyokban képzett tagja. Czibula sem tudott megbirkózni. Scyllák és Charibdisek között vezetni a város halóját ezekben a forradalmas napokban — igaza volt Dettrének — emberfölötti föladat. Vállalkozása tehát inkább elis­merést, mint ítéletet követel. Ha ök nem vállalják a ve­zetést. akkor egy hónappal hamarabb kezd szervezkedni Szegeden az ellenforradalom. A másik motívum, amit Dettre és Tabódy megítélésé­nél figyelembe kell vennünk, az. ho© 1919 márciusában. Áprilisában tett szavaikat, cselekedeteiket magukból ezek­ből a szavakból és cselekedetekből kéli megítélnünk, nem pedig abból. aho©-an e© ©ökereser me©áltozott hely­zetben. utóbb, akárcsak 1919 május elején (mint Dettre) va© kivált 1921 augusztusában (mint Tabódy) — felelős­ségre vonásuk során — másként érlékelni, az új rend­szer száj ize szerint ma©arázni, szépíteni korábbi tettein­ket — bár ezzel a megállapítással is csínján kell bánni. Hiszen, mint mondottam, ők nem voltak kommunisták, tehát utóbb — kivált amikor a proletárdiktatúrára kent rágalmak visszahullottak az ő fejükre is, ho© ti. „ilyen rendszert" támogatta!; ők! — maguk is elbizonytalanod­hattak korábbi, őszintén vallott és csinált dolgaik helyes­sége Iránt, tehát az utólagos ma©arázatukban szubjek­tive sok igazsag is lehetett. De mégsem lehetett az a teljes igazság. Mint ahogyan Babits 19-es szerepléséről nem az a hiteles, amit mentegetőzve 1919 augusztusában épület 74 lakója tavaly de- tartoznak. Hiszen a mesze­cemberben beköltözött. A 12- lést, vagy a mázolást kell ja­es új bérház 41 lakója pedig vítani. a kitört ablaküvege­ezt a pillanatot 1963. decem- ket pótolni, az ajtókat, ab­ber 30-a óta várja. lakokat helyreigazítani. Dr. Zlihovszki Ilona, a Egyedül a padlónak előre Il-es lakásszövetkezet elnö- nem látott műszaki hibája ke elmondta, ho© a kivite- okozoll gondot az építőknek lező Csongrád Megyei Épí- és javítása huzamosabb időt tőipari Vállalat december vett igénybe. A Csongrád 30-án adta át a 12-es számú Megyei Építőipari Vállalat épületet. Ekkor a lakástulaj- január 28-ra ígérte a hibák donosok és az átvevő bizott- kijavítását. ság tagjai közel 20 oldalas Azóta eltelt immár három jegyzőkönyvben sorolták fel hónap ls és a lakástulajdo­azokat a hibákat, melyeket nosoK' várják a beköltözés a/ énünknek- a beköltözés naPjat- Reméljük, ho© né­az epitofcnek a bekoltozes hány )iap múlva gQr kepül a előtt ki kell javítaniok. várva várt pillanatra. A hibák száma sok. Alta- H. Zs. 0 Genf, Párizs. Brüsszel és London előtt A művésznő e©ébként most külföldi vendégszereplésre készül. Fodor János, Orosz Júlia társaságában március 20-án négy nyugati ország­ba indul. Genfben. Párizsban, Brüsszelben és Londonban adnak hangversenyt. Műsoru­kon főleg magyar szerzők — Erkel, Liszt, Bartók. Kodály — művei szerepelnek. Moldo­ván Stefánia Horusitzky Zol­tán Shakespeare szonettjeit is énekli. Ezt a három dalt e©rébként nagyon szereti. E©résztazért, mert szépek, dallamosak és sebbek, mint a pestiek, nem tapsolnak könnyen. Ha Sze­geden tapsoltak, tudtam, jól csinálom a dolgom. Itt ne-> vagyok ebben olyan biztc. 0 A legnagyobb siker: az Iván Szuszanyin — Újdonság számomra az is, ho©r elég sokat kell éne­kelnem az operaházon kívül, a rádióban és hangversenye­ken is. Közreműködtem már Ha.nd.el Júdás Makkabeusn­nak. Mozart Requiemjének, Verdi Requiem jének és Beethoven IX. szimfóniájá­nak előadásában. Sokat éne­keltem operaáriákat Is. Iván Szuszanyin nagyáriájával volt mindenütt a legnagyobb mégis modernek, másrészt sikerem.Ezt azoperát ugyanis azért, mert ő mutatta be okét Pesten ajig ismerik. Mindig a Budapesti Irodalmi Szí-npa- újdonságnak, újszerűnek hat. don. Hogy bizonyítson is. be- A kérdésrei hngv mikor kapcsolja vadonatúj Grundig íön legközelebb Szegedre, magnetofonját lottón nyer- szalma Ferenc elmondia. te! — és lejátssza a dalok fel- hogy áthelyezési szerződése vételeit. szerint két évig évenként ló © TÍZ év szegedi előadáson köteles fel­lépni. Premier-operákban — Tíz éve dolgozom már ugvan nem szerepelhet — a a pályán - mondja ismét Idkészülés sokálg tart. s Rádióműsor Szerd* KOSSL'l'H KADlO 4 30 Hírek. 4.35 Vldáman-fris­sen! 5.00 Hírek. 3.03 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.25 Orvosi tanácsok, i oo Hirek. 7.10 üj könyvek. 7.30 Színház- és moziműsor. 7.54 Éne­keljünk, együtt! 8.00 Müsorismer- . . , . ,, tetés. 8.10 Lakatos Vince népi Arcképek rivaldafényben zenekara játszik. 8.38 A varázs- 21.00 Fi-v «na t...™ lástól a művészetig. 9.20 Zenekari Hirek. muzsika. 10 00 Hirek. 10.10 Kó­rusmüvek. Í0.20 Tavaszi reggel. 10.30 Operettrészletek. 11.00 Na­pirenden ... 11 OS Bach-zongoru­müvek. 11.25 Á Szabó család. hosszú időre érthetően nem jöhet f zegedre — de a reper­toár darabokban gyakran hallhatja a szegedi színház közönsége. Es természetesen a nyári szabadtéri Aida elő­család ... 17 40 Hirdetőoszlop. 17.35 Orvosi tanácsok. 18.00 Film­zene. 18.13 Rádlúegyetem. 18.40 I Brahms: Üj szerelmi dalkerin­gők 10.00 Mi történi a nagyvi­lágban? 19.15 Csárdások. 10.30 Lovas a város lelett. Elbeszélés. 10.35 Fúvósmuzsika. Kb. 20.45 Kb 21.00 Hirek. 22.03 Tánczene. 23.01) Televiziómüsor 8.03—8.25 Iskola-tv. Orosz nyelv. (Ar. ált. iskola VI. gsztálya sza­mára ) A varjü és. a rák. 6.03— 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei kok- 8i2j i3kola-tv. Környezetismeret tél. 12.57 A vidéki színházak mű- éU. jskola I. osztálja szántá­séra. 13.01) Válaszolunk hallgató- ra j p :fo Mezőgazdasági filmmü­inknak. 13.15 Az eladott meny asszony. Íj.00 Hirek. ij.10 Gyér­riiekkórusművek. 14 25 Lányok asszonyok. 15.00 Könnyűzene rul nyugdíjasoknak . .. 15.44 Az 01? 11.35 A kisfilmek kedvelőinek: 1. vásárnap. Lengyel kis­film. 2. Dallamok és ritmusok, j (Ism.t Magvar kisfilm. 15.26— Műsorismertetés. 18.00 Hírek. 18.03 13 50 Iskola-tv. Környezetismeret. szeptemberében a Ma©ar költő kilencszáztizenkilencben című hírhedt vallomásában írt. hanem az, amit a kutatás ho? halála. 16.00 Hírek. ie 10 ze- Minden földerített: a proletárdiktatúrát köszöntő verse, nyilatko- j j4*?k zata az egyetemi katedrán, ho©' „meghajtja a Tudomány1--­komoly zászlóját a Forradalom i'örös lobogója előtt" s. (. t. De ho©- még távolabbi, elfogulatlanabban megítélhető példáért menjünk: Arany János 49-es tevékenységét sem az Jellemezte, amit a Bach-korszak ten-orjatól megrémült, •szegény na©kőrös1 tanár 1851-ben fölöttes hatóságénak benyújtott önéletrajzában maga mentségére fölhozott, ha­nem azok a cikkek, amiket A Nép Barátjába irt! Mint írtam, Dettre és Tabódy nem volt kommunista, őszinteségükben nincs okunk kétkedni. Saját árnyékukat azonban ők sem tudták átlépni, s e©' olyan különlegesen nehéz, két malomkő között őrlődő helyzetben végül is csődbe jutottak, s ráadásul még mind a két fél — a mun­kásság és a polgárság — egyenlően árulóknak tartotta őket. (Folytatjuk.) sor. Üzemeltessük gazdaságosan gepeinket. (Ism.) 10.00 Tv-hiradó. (Ism.) 10.15 Szerelmesek Magya­beszclő olasz film. (Ism.) Az MTK—Fenerbahcse mérkőzés. 18 50 Albán Berg-szám. Zenei Magazin. 10.33 Jó éjszakát, gye­rekek! 20.00 Esti Krónika 20.23 Könnyűzenei híradó. 21.13 A bí­boros. 22.00 Hírek. 22.10 Időszerű nemzetközi kérdések. 22.20 Sport­hírek. 22 25 Zenekart muzsika. 23.35 Operet'-Tészletek rek. PETŐFI BADTO 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 8.00 Hí­rek." 14.00 Glazunov: Hangver­(Ism.) 16.28—16.30 Iskola-tv. 17.08 —17 35 Iskola-tv. Fizika. (Az alt. gimnáziumok esti és levelező ta­gozatának II. osztálya számara.) 17.30 Hlíek. 17 55 A Magyar Hir­dető műsora. 18.05 Prospektus helyett. Az ipari rovat müsorá. 18.15 Csavargó a tenger és a fo­24.00 Hí- >yő között. NSZK kisfilm. 18.33 Zenei szótár. Mit jeleni a dúr és • moll? Adám Jenő proíesz­szor előadása. 18.55 Esti mese 10.0? Közvetítés a győri Kisfa/ ludy Színházból. Rostand: Cyr3­senykeringő. 14.10 Időjárásjelen- no de Bergerac. Színmű három tés. 14 25 Népek zenéje. 13.00 Hi­rek. 15.05 Sándorok égig emelte­tése .. . 15.19 Chopin ténczenéjé­ből. 16.10 Iskolarádió. 16 25 Köny­felvonásban. (Csak 14 éven fe­lülieknek!) Az I. szünetben: De­meter Imre színházi jegyzete. r.yüzéne. 17.00 Hirek. 17.05 Hét Kb. 22.00 Tv-hirgdó, H, kiadás. tréfás sóhajjal. — Rengeteget énekeltem ezalatt. Itt Pesten minden előadás peremier, minden előadáson más a kö­zönség és minden este bizo­nyítani kell. Szegeden ezt nem éreztem ennyire. Befejezésül még e©' kér­dés: mikor látjuk legközelebb adásokon is fellép majd. nálunk, otthon, Szegeden. ö. L. Megkezdődött a szolnoki vasúti szerencsétlenség bűnügyének tárgyalása A Szolnok me©-ei bíróság A tár©alás első napján a kedden megkezdte a múlt év vádirat ismertetése után ki­december 24-én Szolnok ha- hallgatták a vádlottakat, tárában történt súlyos vas- Szegíalvl József mozdonyvo­úti szerencsétlenség bűn- z.ető elmondotta, hogy 1983. ügyének tárgyalását. A me- december 24-én 36 órás pi­gyei főügyészség Szegfalvi henő után vette át szerei­József 30 éves mozdonyve- vényét a ceglédi vasütállo­zető elsőrendű, Kocsis Fe- máson. A vonat elindítása renc 37 éves mozdonyfűtő előtt közölték vele, ho©' a másodrendű, Na©fi József menetrendhez képest tíz perc 29 éves műszaki kocsimes- késése van. Ezt a hátrányt ter harmadrendű és Berze igyekezett csökkenteni, ami­Sándor 52 éves kocsimester kor 55 kilométeres óránkénti ne©edrendü vádlott ellen sebességgel érkezett a tér­emelt vádat. közlő berendezéshez. Mint Ismeretes, 1963. de- Kocsis Ferenc figyelőfűtó cernber 24-én 8 óra 39 perc- vallomásában elismerte: bár kor Abony es Szolnok kö- sem ő. sem a mozdonyvezető zött a paládicspusztaj elága- nem látta a jelzők állását, zásnál súlyos vasúti szeren- nem figyelmeztette a moz­csétlenség történt. Á bal- donyvezetőt a fékezésre, il­eset következtében a hely- letve a megállásra, színen, illetve a kórházba A vádirat szerint szabály­szállítás után 45 személy talanság történt a vasúti életét vesztette. 29-en sú- szerelvény összeállításénál is. lyos. öten pedig könnyebb Na©fi József műszaki ko­sérülést szenvedtek. A tár- csimester és Berze Sándor sadalmi tulajdonban kétmil- kocsimester nem vette figye­lló 192 ezer forint kár ke- lembe az erre vonatkozó letkezett. szolgálati utasításokat. Szerda. 1964. március 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom