Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

O

Ügy Dettre János, mint Somogyi Szilveszter és Temesváry Géza f sak azzal a kifejezett elhatározásukkal fogadták el a francia parancsnokság kezéből megbízatásukat, ha ók a szovjet kormány határozatait és rendeleteit mindenben végrehajtják." A proklamáció hangsúlyozza, hogy ezek kinyilatkoztatására azért van szükség, mert a nap folyamán Szegeden már elterjedt a hír, hogy a proletárdiktatúra megszűnt. Figyelmezteti azokat, akik ebben a tévhitben vannak, ne szegüljenek szembe a proletárhatalommal, mert ezzel mást nem érnek el, mint azt, hogy „a békés átmenet lehetőségét megsemmisítik és véressé teszik — ok nélkül — az eddigi vértelen forradalmat." A helyzet valóban rendkívül bonyolult volt. Március 27-én az ellenforradalmi erők is megmozdultak. A franciák letartóztatták Hoffmann Ödönt és Széli Juliskát, a katonatisztek körében Shvoy Kálmán őrnagy kezdeményezésére Tabódy ezredes eltávolítására indult mozgalom. Tabódy március ö-a óta honvédkerülti parancsnok is volt, hatásköre tehát jelentősen megnőtt. Március 27-én délután Szombathelyi Béla alezredes és Shvoy Kálmán őrnagy — tiszti rangjelzéseiket fölvarrva — azzal indultak hozzá, hogy fölszólítják a lemondásra. Tabódynál azonban na® meglepetésükre ott találták Zarecsnik Jánost, a KPM szegedi katonai csoportjának vezetőjét, akit az első direktórium ha®ott hátra. Tabódy lemondatásából nem lett semmi, de Shvoy titokban francia járőrt kért a kommunista zászlós letartóztatására. Tabódy a jér- . . .» őr előtt letagadta "elér LMSZlo: Zarecsnik jelenlétét, de amikor ez _ _ a parancsnoksúg /ffl B éTM ««_ epületéből távozni JJL §P ff f ff ff"ff C.ff'ff " akart, Petrán szá- ML zados fölismerte és gt m m torradalom nek. Május 21-én a 9 francia hadbíróság ^f _m Jt sm. tss ősegeden saerm unkára Ítélte Zarecsnik zászlóét. Mint újabban Andorka Sándortól megtudtuk, később sikerült neki is megszöknie. Az eset következményei megmutatták, ho® a tiszti ellen forrada 1 mérők korán ittak a medve bőrére. A szocialista érzelmű tisztek, altisztek ós legénység a Zarecsnik-eset hírére a Zarecsnik letartóztatásában részes tisztek — Shvoy orna®, Petrán százados stb. — eltávolítását követelték. 1® is történt A tisztikar szocialista része a másnapi Szegedi Vörös Újságban nyilatkozatban ítélte el a történteket: ..Az áruló és proletártestvér kiszolgáltatókat, mint bélpoklasokat magukból már kivetették és nemcsak a megvetésnek, hanem a hazaárulás bitangjainak nyilvánítottak." „Ennek az incidensnek a következményei — írta Tonelll — azonban azt mutatták, ho® az ellenforradalomnak még nem jött meg az ideje... A direktórium szökése nem jelentette még e®úttal a proletárdiktatúra teljes megszűnését. Este összeült a munkástanács, bizalmat szavazott Tabódvnak és köszönetét fejezte ki a proletárhűségért, melyet Zarecsnikkel szemben tanúsított." Nem könnyű megítélni a direktórium távozásával előállott új helyzetet. Már maga az is vitás, hogy a távozás valóban szükséges és helyes lépés volt-e* Gaál Endre munkájában ez a probléma föl sem merül. Újabban nyilvánosságra került adatok azonban azt mutatják, ho® e tekintetben már annak idején is megoszlott a vélemény. Lenez Géza — akit Gaál Indokolatlanul minősít jobboldali szocialistának, u®anak,kor, amikor az ő szerkesztésében megjelent Igazságról mint kommunista hetilapról beszél — emlékezésében azt írja, ho® ő nem is tudott a távozásról, csak 27-én hajnali 3-kor keresték föl a nyomdában a távozó direktórium proklamációjával, melyben az szabotázsro. sztrájkra hívta föl a város munkásságát. Ezt mur nem tudta a Szegedi Vörös Újság nyomás alatt levő számába betenni, s később — mint írja — telefonon közölték vele, ho® ne is tegye közzé. Czibula Antal emlékezéseiben azt írja a távozásról: „Lehetett ez elhamarkodott intézkedés is. amit Kun Béla később belátott s állítólag i®ekezett visszacsinálni, de már nem lehetett." Czibula azonban ennek ellenére helyesnek ítélte a kivonulást, mert; a franciák letartóztatták a városban maradt kommunistákat, s szerinte ez várt volna rájuk is. Ezt azonban nehéz eldönteni, Íriszen itt a politikai tevékenység bonyolult kapcsolatban volt a katonaival, s a franciák elsősorban ezt tartották szem előtt Meglehet, ho® a katonai követeléseknek eleget téve, ideig-óráig még el lehetett volna kerülni a közvetlen francia beavatkozást a város belső ü®eibe. Az első direktórium eleinte megfenyegette proklumációjában a város új vezetőségét ós semmisnek jelentette ki Detlréék visszatérését a vezető posztokra. „A városi közigazgatás vezetését a szegedi direktórium ideiglenesen, mint közvetítő .szervre, rábízta dr. Szekerke Lajos és dr. Szendrei Jenő elvtársakra. Tehát a Kiskunfélegyházán székelő direktóriumnak ők ma a szervei." Ez a proklamáció még március 27-én kelt, de valószínűleg' antedutált, hiszen a 27-1 események hírei leföljebb aznap este értek Félegyházára, tehát az erre való reagálás későbbi lehetett. U®anakkor mind a városban maradtak, mind a távozottak részéről azonnal megindult a tájékozódás, ho® mitévők le®enek a továbbiakban. Szegedről két kommunista. Bródy Mihály főreáliskolai tanár és Cseh Imre cipészmester utazott föl a fővárosba utasításokért. Hazatérve, április 7-én ók közölték Detlrével, ho® a forradalmi kormányzótanács „a szegedi különleges helyzetre való tekintettel" hozzájárult ahhoz, miszerint Dettre, Somogyi és a Temesváiy helyett harmadikul megbízott Tabódy Z«olt „a munkástanács ellenőrzése mellett" tovább vezessék a város ü®eit az április 14-i országos választásokig, mélyet — igy szólt a kormányzótanács rendelkezése — Szegeden a francia megszállás ellenére meg kell tartani. Az eltávozott direktórium részéről ugyanakkor Wallisch járt a fővárosban. Kiderült, ho® ellentétes utasításokat kaptak a hadü®i népbiztosságtól. ..Beszéltem Rákosi elvtárssal — monotta Wallisch útjáról beszámolva a direktórium április 7-i féle®házi ülésén — megma®aráztam a szegedi helyzetet és előterjesztettem javaslatainkat. A kormányzótanács fontos határozatokat hozott ezen a napon, illetve éjszakán, amikből csupán azt jelzem, hogy ellentétes és lehetetlen utasításokat ezután nem fogunk kapni." „Elmondja — folytatja az illés jegyzőkönyve —, hogy Bródy és Cseh elvtársak már jártak fent es minket befeketítettek, szerencsére találkoztam velük, náluk volt Vágó elvtárs belü®í népbiztos utasitasa, melyben azt volt, ho® ők alakítsák meg a végrehajtó bizottságo,t a Kiskunfélegyházán székelő szegedi direktóriummal és végrehajtó bizottsággal, majd a belü®i népbiztos intézkedik. Ezután kerestem érintkezést a szegedi direktóriummal, majd felkérettem Udvardi elvtársat. Felkerestem Vágó és Landler elvtársakat, Bródy es Cseh jelenlétében, aldk jelezték, ho® a hadügyi népbiztos utasításáról ők — a belügyiek nem tudtak semmit. Elmentünk Szántó elvtársékhoz és Bródy hiába akart így, úgy ma®arázkodni, belátták odafent, ho® a szegedi direktórium taktikája helyes volt... (Folytatjuk.) Sevcsenko-emlékest Közérdekű kérdést Tárász Gfigorjevics Sevcsenko, a na® ukrán költő, az ukrán nép Petőfije születésének! 150. évfordulóját a Béke-Világtanács határozata értelmében világszerte megünneplik. Emlékünnepséget rendezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Ma®ar—Szovjet Baráti Társaság Csongrád me®ei elnök-' sége is ebből az alkalomból. Tegnap este 7 órai kezdettel a szegedi MSZBT-Űjságíró klubban tartották meg a Sevcsenko emlékestet. Ftílöp János, az MSZBT megyei elnökségi tagja megnyitó szavai után Radó Győr® író és műfordító tartott előadást a költő és festő Sevcsenko életéről, művészetéről, az elnyomó cári rendszer okozta szenvedéseiről. Előadását magnetofonról eredeti ukrán dalokkal és a költő népdallá vált verseivel illusztrálta, az emlékesten közreműködő Kormos Márta előadóművésznő pédig Sevcsenko költeményeiből szavalt. Az évforduló alkalmából az MSZBT megyei elnöksége kiállítást rendezett a klubban. Védekezés az influenza ellen Pedagógusok és munkások találkozója az újságító-klubbau A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi ®áregységének tíz tagú Mező Imre szocialista brigádja na® esélyes arra. ho® az idén ismét elnyerje — immár harmadszor — a megtisztelő szocialista címet. A neves brigád u®anis nemcsak a munkában tűnik ki, hanem már évek óta híres jó kollektív szelleméről, s arról, hc>® minden egyes tagja na®' gondot fordít (kiművelésére. Segítik őket ebben a szegedi Mező Imre általános iskola nevelői, akikkel ®akran találkoznak a brigád tagjai szabad idejükben, a pihenőnapokon. A közelmúltban a pedagógusok munkásmozgalmi, történelmi témákról tartottak előadásokat ezeken a baráti találkozókon. Vasárnap az újságíróklubban ismét ilyen baráti összejövetelen találkOBolt az iskola tanári kara ró a Mező Imre brigád valatnenyi tagja, akiket elkísértek családtagjaik is. Az irodalmi délutánon Molnár G. Istvánné Mai életünk vísszásdgai a magyar irodalomban címmel tartott előadást. Több mint negyvenen hallgatták meg a tanárnőt. Részt vett az összejövetelen több más munkásbrigád képviselője is. Az előadást követően a pedagógusok és a munkások az iskolai oktató nevelő munkáról folytattak baráti beszélgetést. Elhatározták, ho® legközelebbi találkozójukra meghívják névadójuk özve®ét, Mező Imrénét is. Még néhány nap, s eljutunk a tavaszba. Sajnos — ú®' néz ki — csak naptár szerint, mert az időjárás inkább emlékeztet a tél kellős közepére, mint a rügyfakasztó évszakra. Az elhúzódó hideg tél me®ísclte a szervezetet, s fogyóban van vitamlnkrózlete. Ilyenkor pedig már gond a vitaminokban gazdag étrend előteremtése. pedig erre igazán csak most lenne szükség, hiszen csökkent a szervezet ellenállóképessége. s így sokkal könnyebben betegszünk meg. Nem véletlen, ho®- ilyenkor tavasszal jelentkeznek a fertőző betegségek. Mint korábban erről már hírt adtunk lapunkban, Szegeden az elmúlt hetekben, napokban influenza tünetekkel járó hasmenéses megbetegedés fordult elő. Az egészségű ®'i szervek i®-ekeztek korlátot állítani a betegség elé. s ezért többek között klórozták az Ivóvizet. A betegség vizsgálata még tart, a KÖJALL jelentése szerint az utóbbi napokban csökkent a megbetegedettek száma. Több olvasónk fordult hozzánk kérdéssel: ho®an leltet megelőzni az influenzás megbetegedést? A kérdésre dr. Túróczky Júlia, a városi tanács egészségügyi osztályának vezető* je válaszolt. Az első, legfontosabb já tanács: ne az évszaknak, hanem az időjárásnak megfelelően öltözködjünk. Védjük testünket a lehűléstől. Az étrendünket pedig Rekeszünk minél változatosabban, vitamin — különösen C-vitamín — gazdagon összeállítani. Ilyenkor tél végén a déligyümölcsökön kívül a nyers hordós káposzta tartalmaz C-vitamint, valamint a Mirelitgyümölcsök és a savanyúságok. A jó tanácsok közé tartozik még: tartózkodjunk sokat a szabad levegőn. s u®anakkor kíméljük meg szervezetünket, pihenjünk eleget. Olvasóink közül többen érdeklődtek az influenza egyik leghatásosabb ellenanyaga, a védőoltás után. Az egészségügyi osztály vezetője elmondta, ho® ma már az egészségügy rendelkezésére áll olyan védőanyag, amely részben védettséget nyújt a betegséggel szemben. Tavaly ősszel is sok szegedi vette igénybe az influenza elleni védőoltást, s a gyakorlat azt bizonyította, 'ho® az oltottak közül kevesebben betegedtek meg. Jelenleg is van védőanyag, amelyet bárki igénybe vehet A dohány 1 új \ A Dohány harmadik alko- a legjobb regénye és e®úttása volt Dimitr Dimov hí- tal a mai bolgár irodalom res bolgár regényírónak. Ez egyik legna®obb alkotása. Tíz évvel ezelőtt jelent meg, s azóta már számos nyelvre SZEGED KINCSE: A VIZE A „Szeged fürdőváros leheiőségeinek feltárása" című kiadványról Letét és fejlődését ls a víznek, a Tiszának és a Marosnak köszönheti ez a város, s mikorra a két folyó történelemformáló szerepe megcsökkent, a természet új, az eddiginél is bőkezűbb ajándékot kínált helyette: a földben buzgó folyékony szenet, a „geotermikus energiát", a hévizet. Most jelent meg annak az e® évnél és régebbi ankétnak ®'űjteményes előadásanyaga, amely a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére Szeged fürdővárossá fejlesztésének kérdéseit latolgatta. A felindulópont a Tisza vize volt. a nyilvánvaló, ho® jelentősége megmarad, sőt tájképi szempontból, a vízi sportok és az idegenforgalom fejlődési tálatait tekintve, még nő is. Ám az a roppant helyzeti energia, amelyre 1957 január 10-e óta, az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet hőforrásának feltörése óta egyre jobban számítunk, a folyóvíznél is jelentősebb, s jóval túl is mutat a fürdőváros jellegen. Miháltz István és Schmidt Eligius Róbert e®etértőn mutatott rá, ho® mélységi vizeink évszázadokon belüli kimerülésétől nem kell tartanunk. Más tájakhoz viszonyítva Szeged környékén azonos hőmérsékletű vízhez e® harmaddal va® még ennél is kisebb mélységig fúrva lehet jutni. Perc.zel Károly és Füle Lajos, két kiváló városrendező, a városépítés távlatait alapozzak a Tiszára és hévízre; Gács Györ® az üdülés és az idegenforgalom; az e®kcri olimpiai bajnok, Bárány István a vízi sportok jövőjét elemezte. Az orvosok, Domokos József és Bencze Györ®, a mozgásszervi betegségek ®ó®ításának új lehetőségeit a mai tapasztalatok és a hévízi adottságok tükrében vázolták föl, Vetró JáncB pedig a közegészségügyi föladatokkai, a Tisza szennyezettségének csökkentésével, szúnyogirtással. parkosítással foglalkozott. A gazdag vitaanyag körvonalazta a tennivalókat, a Tisza-part rendezését, sportuszodák ró fedett fürdők létesítéséi stb. Az iram már az ankét óta túlhaladt a vért ütemen: ma tndr négy nagyobb hőforrás ontja vizét, s az ötödik hamarosan feltörhet. A jó öreg Anna-víz, amely 1928-ban elöször adott hírt a mélységek kihasználható höerejéről, hovatovább történeti érdeművé válik — ámbár, azt hisszük, szénsavas gyógy- és üdítő italként való terjesztését a mainál jobban kellene szorgalmazni, propagálni. Az 1957 óta fúrt kutak körülményesen, körülírással azonosíthatók, noha — éppen mert rohamosan szaporodnak — célszerű lenne őket már most elnevezni, mégpedig, az elsőnek mintájára, a betűrendben e®másután következő. praktikusan rövid nöi nevekkel. Ha a meteorológusok a tornádókat hasonló módszerrel Jelölhetik, menynyivel stílusosabb, ho® mi az áldást hozó, meleget adó, selymes vizű forrásoknak adjuk a női nem neveit, íme. a város jelenlegi hőforrásainak főbb adatai: Névé: Anna Ágnes (Haladás) Éva (Felszabadulás) Flóra (Székely sor) Ilona (Textilművek) Kijelölték már két következő hévforrás helyét is: a Vám téri Judit az ott épüló lakótelep fűtésére lesz hivatott, a leendő e®etemei város déli részén, a főiskola mögött föltárandó Júlia pedig a klinikákat látja el természetes meleg vízzel. Joggal szoktuk emlegetni Szeged természeti és idegenforgalmi előnyeit ecsetelve, ho® a „napfény városa", s ho® itt évi 2000 órán át süt a nap. Valóban óriási jelentőségű tényező a napenergia, gyümölcstermelésünknek éppú® haszna van belőle, mint a fürdővárossá fejlődésnek. Ám föl kell ismernünk, ho® hévizeink a napfénnyel egyenlő helyzeti energiát adnak Szegednek, s minden városépítő szándéknak arra kell irányulnia, hogy ezt a roppant lehetőséget a fürdésen kivül fűtésre, melegé®! kertészetre, ®ó®ításra, ipari termelésre e®aránt, a minél előbb fölhasználjuk. E kiadvány hasznosan Irányítja a figyelmet ti tennivalókra. Kár, ho® külsőségeiben kezdetleges hibáktól hemzseg, s nem eléggé szerencsés szerkezetű. A MűszavS & j 1 1 S u 1 co § ás 1928 972 600 1957 991 2000 1959 1050 2000 1962 1900 1600 1964 2000 ? ! Ű 3 I 49 53 54 91 90 körül kí és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szegedi Intézőbizottságának 1. sz. kiadványaként sokszorosítva látott napvilágot. A tár® nyomtatást, ízléses köntöst érdemelt volna, és gondosabb szerkesztést. Zavaró pl. ho® fölszólalók később olvasható hozzászólásokra utalnak, mintho® a kiadvány nem időrendben közli az elhangzottakat, s az ls, hogy Arvai József zárószava után közli Ballá Ivánnak az ankéton el sem hangzott írását, amely pedig részben átfedést mutat Miháltz és Schmidt előadásaival. Mindezek ellenére örömmel üdvözöljük az MTESZ első szegedi kiadványát, s reméljük, az ü®szeretet a következőkben vonzóbb külsőben jelenik majd meg. A műszaki és a táráhdalomtudományokon iskolázottak mai elszigeteltsége városunkban nem indokolt: ez a kiadvány' ls sok tanár, tisztviselő, sőt biztosak vagyunk benne. a városát szerető munkások érdeklődésére is számot tarthatna. Könyves László lefordították. Eltérően az író többi művétől, amelyek csaknem kizárólag érzelmi és etikai problémákat tár®alnak, ez a könyv a bolgár dohánymunkasok életét ét harcait mutatja be az elnyomás időszakában, majd a kapitalizmus megsemmisítésinek korában. A cselekmény összekapcsolódik újabb bolgár történelem legdrámaibb eseményeivel. A német és bolgár kapitalisták kíméletlen elnyomó politikája, a nép növekvő ellenállása. a partizánmozgulom megszületése és gyors növekedése a fasizmus agóniája — ezek n regény és a belőle készütő film legfonj toeabb témát. A Korabot' rendezte film 1 mesterien, ellenállhatatlan 1 elemzőkészséggel mutatja be I a kapitalista társadalom felI bomlásét. Leleplezi ennek a» osztálynak erkölcsi hanyatlását ts. A film főhősei. Borisz, Irina, Lila, Csicsko és Pável. Borisz az ország legnagyobb dohányexport vállalatának igazgatója. Ellene küzd szervezett harcban Lila, Pável, Csicsko és a többiek. Irina ingadozik közöttük, és ez a tragédiája. Vidéki rendőrórmester lánya, orvosnak készül, s olyan környezetbe kerül, amely idegen tőle és vesztét okozza. Összetörten, küzdelemre képtelenül, öngyilkos lesz. Elterelik a Szegedre tartó belvizeket Szegedet két oldalról is biztosítják a tavaszi belvizektől, amelyek esetleg veszedelmessé is válhatnak. Az Alsótiszavidéki Vízü®i Igazgatóság felújította és villamosította az al®ői szivattyútelepet, valamint az oda tartozó öntözőrendszert is ellátók modern gépészeti berendezésekkel. A munkálatokra ós az létesítményekre 2 millió forintot fordítottak. A második -védővonal* a dongérj főcsatorna korszerűsítése Baks és Kiskunhalas között. Ezzel a Szegedtől északra eső tavaszi vizeknek békés elvonulást parancsolnak. A csatornán létesített hidakra és zsilipekre 27 millió forintot költöttek. anmtei. 1964. március ». DÉL-MAGYARORSZÁG 5