Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

I . uSSIr, Autóbusszal a Történet! Bizottság Kiállítás felszabadulásunk 20. évfordulójára A Csongrád Megyei Mú­zeumok Igazgatósága mellett a közelmúltban megalakult Lcgújabbkori Történeti Bi­zottság tegnap, kedden tar­totta meg első munkaülését a megyei tanács Rákóczi té­ri széjrházában. Dr. Csongor Győzőnek, a bizottság titká­rának előterjesztése alapján a résztvevők alapos vita után elfogadták a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából meg­rendezésre kerülő nagyszabá­sú központi megyei kiállítás tématervét. A kiállítást elő­reláthatólag a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ut­cai képtárában nyitják majd meg az idei októberi múzeu­mi hónap idején. A bemutatásra szánt anyag összegyűjtésében és rendezé­sében a megvel múzeumokon kívül a levéltárak, a könyv­tárak és több más intézmény dolgozót is részt vesznek. A kiállítás anyagával azt kí­vánják szemléltetni, hogy milyen társadalmi, gazdasá­gi és kulturális eredménye­ket értünk el megyénkben az elmúlt 20 évben. A rendezőség érdekes ter­ve. hogy az írásos es tárgyi dokumentumokat, fényképe­ket tartalmazó tárlók felett képzőművészeti alkotásokat is elhelyeznek maid. Ezek el­készítésére többségükben helybeli képzőművészeket kí­vánnak felkérni. A Legújabbkori Történeti Bizottság ülésén elhatároz­ták azt is, hogy idén márci­us 21-én a Magyar Tanács­köztársaság születésének év­fordulóján találkozóra hív­ják össze Szegeden a mun­kásmozgalom helybeli vete­ránjait, akiknek visszaemlé­kezéseit fel kívánták hasz­nálni a munkásmozgalom Csongrád megyei történeté­ről szóló tanulmányok, tudo­mányos dolgozatok elkészíté­hez. A bizottság tagjainak sok­rétű munkáját sokban segít­heti a lakosság. Ezért ez­úton is arra kérik azokat akiknek a birtokában a fel­szabadulás idejéről és az azt követő eseményekről írásos, vagv tárgyi dokumentum — például jelvény, 2ászló, pla­kett stb. — található, értesít­sék erről a Szegedi Móra Fe­renc Múzeumban a Leg­újabbkori Történeti Bizottsá­got. A megye lakói ezzel nagymértékben hozájárul­hatnak a tervezett kiállítás anyagának teljessé tételéhez, a helyi munkásmozgalmi em­lékek felkutatásához. város peremén Hajnali fél 5 autóbuszok az a szélrózsa tizennégy irányá­ba: a város peremére, s a környező községekbe. Mert Tápéról, Sző regről, Gyálarét­ről, Dorozsmáról is járnak emberek dolgozni Szegedre. Még sötét van, jóformán üresen megy ki a busz, de az emberek már ott topog­nak a megállóknál a hideg­ben. Ha valaki ugyanis pél­dául Hattyastelepről a le­mezgyárba jár dolgozni 6 órára, korán el kell indulnia: háromnegyed 5-kor, az első busszal. Nem is olyan na­gyon régen, mondjuk 10—15 évvel ezelőtt, ilyenkor, tél­víz Idején 4 órakor indult el — gyalog. Zsúfolt buszok — Miért, nem küldenek ki két buszt? — mérgelődnék a felszállásnál —. Az ember összepréselődik, mire a mun­kába ér. A panasz jogos. Ma már természetes, hogy még jobb körülmények között akarnak utazni az emberek. Mire az alsóvárosi utcákba érünk, már valóban mozdulni sem lehet. Igaz, most nem is maradt le senki. — Volt már, hogy ott ma­radtunk a megállóban — mondják az utasok —, nem is egyszer. Ugyanez a helyzet a többi vonalon is. A reggeli csúcs­forgalom Idején nagyon zsú­foltak a kocsik már a város peremén, pedig útközben még több megállónál fel kell venni az utasokat. Jó­zsef Attila egészen más mun­kásgondokról írt híres ver­sében, moít viszont, a mai város peremén a kényelme­sebbért emelnek szót a dol­gozók. Mit lehet tenni? A 10-es AKÖV forgalmi osztályán vagyunk. Előttünk kiterítve a "front« térképe: a helyi járat beosztása. Kö­rülöttünk a "haditanács- — a vállalat szakemberei. A kérdés: mit lehet tenni, hogy jobb legyen az autóbuszköz­lekedés. A felvilágosít ákokat készséggel és őszintén adják. A térképen rovátkák jel­zik a beosrtást reggel 4-től este fél 12-ig. Különböző színű vékony vonalak; a 14 autóbusz útja, a közlekedés ideje és helye. — Tulajdonképpen az autóbuszok idejével "bukfen­cezünk*, hogy a kocsikat több helyre tudjuk irányí­tani'— mondja félig tréfá­san, de azért komolyan Ká­tay Ferenc, a forgalmi osz­tály vezetője — Személye­sen vettem részt mér több Ízben a hajnali ellenőrzése­ken és nagyon jói tudjuk, hol szorít a cipő. Tessék, Itt Indulnak az van minden vonal menet­AnnakúttóJ rendje! — mutatja — bárki megveheti az őt érdeklő me­netrendrészt 20 fillérért. Megsúgom, ez a menetrend, ami tavaszig szól. máris ide­jét múlta. Na, nem olyan vo-' natkozásban. hogy amit kö­zöl nem igaz. mert annak megfelelően indulnak, érkez­nek a buszok. Csak jóval többsz.ör a "csúcs* idején. Ez ebben a "bukfenc*. Például kiszámítottuk, hogy az egyik szőregi járatunknak van egy kis Ideje, 25 perc csupán. Persze a söröméit is kellene egy kicsit lélegezni, de mé­gis beállítottuk Hattyaste­iepre, minden reggel negyed 8-ra. hogy behozza a diáko­kat. Egy nagy kérdést megol­dottunk. Ugyanígy besegít egy-egy busz — egyébként más vonalon teljestt szolgá­latot — a lemezcyéri, a sző­regi, az újszeged!, a mihály­tel ki s a textílművekhez, me­nő járatokba. Másik példa: a gyulai távolsági busz 5.30­kor indul. A kocsit kiállítjuk ban megnehezítették az amúgy is szűk kapacitású közlekedést — magyarázzák. — Például január 4-én tíz he­lyi járatú kocsi volt a javí­tóban. Még szerencse, hogy rövid ideig, mert összesen 16 busz áll rendelkezésünk­re a 14 járatra. Reggel ennél többet a föld alól sem tu­dunk elővarázsolni és ezek közül ls legalább egy-kettő mindig valamiiyen műszaki szemlén tartózkodik. Szeret­nénk, akarunk újabb buszo­kat. Nincs nagy ígéret, vala­mit kapunk, talán az idén. Ha enyhül a hideg, az utak javulnak, a közlekedés is jobb lesz némileg. Meg az­tán jön a tavasz, előkerül­nek a kerékpárok, a motorok, ilyenkor kevesebb az utas ... — Más panasz is adódik — említem. — Például Peskó Mártonné, Kiskundorozsma, Vásártér sor 4. szám alatti lakos írt szerkesztőségünk­nek: január 21-én délután 6 órakor a GA 67—23 rendszá­mú autóbuszra nem engedték már reggel 4 órakor és fél felszállni háromhónapos, be 5-lg plusz-járatként hozza Szegedre a petőfitelepi dol­gozókat. Változás a dorozsmai járatban — Ez. szép, de mostaná­ban nagyon sokat panasz­kodtak a dorozsmaiak — jegyzem meg. — Mielőtt íélelnék a jogos panaszra, a mondat elejére válaszolok — mondta ezután Kátay Ferenc. — Csak lót­szálra szép, amit mi csiná­lunk, talán a saját lelkiis­meretünk megnyugtatására, teg, 40 fokos lázban szenve­dő csecsemőjével, mert ez a járat a Sípos-malomhoz köz­lekedik. Azt mondták neki, csak a dorozsmai busszal me­het és erre a nagy hidegben 40 percet kellett várnia. Ha­sonló kifogással éltek már többször a télen olvasóink: a megállónál az autóbusz meg sem állt, pedig kis gyermek­kel fagyóskodtak Ott. Lehet ínég javítani — A gépkocsivezetőnek kö­telessége — válaszolják — az előírás szerint minden Hogy az ember több legyen holnap,.. i-t jrmadík éve tartanak különböző tagozaton mczőgaz­*' daságl szakmunkásképzést felnőttek részére a szegedi járásban. A tapasztalatok azt bizonyítják: ahol kezdettől fogva komolyan vették a tAnulást, ott szép eredményeket érnek el. Tavaly 900-nál többen tanultak az első és a má­sodik évfolyamon. Ezt a létszám most is meglesz. Jelenleg 850 felnőtt tanul növénytermesztő, állattenyésztő, kerté­szeti és gyümölcstermesztő, raktárosi és tejgazdasági sza­kon. Ujabb községekben — Pusztaszeren, Tiszaszigeten. Sző­regen. Zákányszéken, Üllésen — most honosítják meg a szakoktatást. A tanulók létszáma jAval több is lehetne. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályán arról tájékoztattak bennün­ket. hogy Balástyán. Deszken. Gyélaréten Kisteleken Kü­bekházán, Röszkén. Sövényházán. Űiszentivánen és Zsom­bón is akadhatna kezdeményezője a szakoktatás megszer­vezésének. például a községi pártszervezetek, a tanácsok és a tsz-ek vezetői közül. Oktatókért nem kell messzire menni. A tsz-ek agronó­musai és a vállalkozó szellemű pedagógusok szívesen közre­működnek mindenütt — mint más községekben is —. hogy tudásukat átadják a hallgatóknak. Rúzsán egv fiatal agvo­nómusházaspár. Vincze Miklós és felesége vállalta a szak­oktatást. Forráskűton Kálmán Ferenc pedagógus és mű­velődési ügyvezető, a sándorfalvl Üj Elet Ts'-ben pedig maga az elnök. Váczi József. K a példákat sorolhatnánk tovább. A járási tanács mezőgazdasági Oáítálvánnk elő­adói — Rttez János. Kovács Ferencné. Hajósi Tibor Kalmár Vincze és Szilágyi Ferenc — is rendszeresen oktatnak Sze­geden. a Postások Művelődési Otthonában tartott szak­munkás-tanfolyam okon. Balástván sainos minden szerv a másikra vár a szak­oktatás megszervezésében. S amíg egvmásrn várnak a kez.demértvezésben. addig elszalad ez az oktatási időszak ia eredmény nélkül. Vagv Balástyán. a járás egyik legjobb szőlő- és gyümölcstermelő községében nem kíváncsiak a tsz-gazdák a korszerű és legfrissebb tudnivalók iránf Ezt nem bis'i el senki, azok sem. ak'k eddig nem mozdultak a szaktanfolyamok megszervezése érdekében. Érthetetlen az is. hogv (jttnmösőn meoáVt a már iől működő kertészeti és giHtmölestermes-tási szakmunka st-cf}­ző-tanfolyam munkáin. Korábban t/ióró Rajos pedagógus vezette ezeket a tanfoivamokat. de időközben más község­be került tanítani. Kel "ette egv másik pedagógus. LdszM Mihálvné vette át az oktatást. <"> azonban nem kapott ed­hogv a lehetőségekhez, képest megállónál megállni. Az igaz, | dfg elegendő segítséget a munkája megkezdéséhez a község legalább is úgy érezzük, mindent megtettünk. Sokat kell azonban még javíta­nunk. Egyik sarkalatos he­lyünk Szőreg. Nagyon sok autóbusz, jár oda. reggel Tiszeszigetről, Kühekházá­ról. Deszkről jövő járatok is csökkentik a tumultust, még­sem elég. De itt van Dorozs­mai Nagv változások történ­tek az ottani közlekedésben. Január 27-től az eddigi egy koesi helyett kettő, a kettő járat helyett három busz. közlekedik reggelente fél­óránként. Elárulom: Szentes­ről hoztunk el egy helyi já­ratú autóbuszt erre a célra. Egy falitáblához vezetnek. Színes érméken számok, a vállalathoz tartozó összes au­tóbusz jelzéseivel. A fehérek a forgalomból kivont pótko­csikat jelzik. Elég sok van, amit jelenlen nem tudnak használni. Rossz útviszony — ottmaradt utasok — A hideg tél és a város­ban. az országúton uralkodó rossz útviszonyok még job­hogy a megengedett utaslét­szám 60, és ennél többet nem vehet fel, mégis többen utaz­nak a buszon. A megállónál vezető szerveitől. Nem elég. ha esnie a község tanácsa tekinti fontos üffv­nek a szakmunkásképzést. A tsz-ek vezetőinek is szorgal­ilyenkor a vezetőnek közöl- : mázniuk keV. booy mivál több Iöl képzett szakmunkással nie kell az utasokkal, hogy a kocsi megtelt, és ha többen lemaradtak, jelenti a forga­lomirányítónak. Amennyiben módunk van ilyenkor — ter­mészetesen csak reggel fél 8 után — kiküldünk egy tarta­lék autóbuszt az, Utasokért. Azt is el kell ismernünk, hogyha meg is telt a busz, egy gyermekes anyát, vagy beteget azért emberségből mégis fel kell venni. Azt mondják, nincs az a szénás szekér, amire még egy szál szalmát ne lehetne ten­ni. A helyi autóbuszkőzleke­dést is lehet a meglevő kö­rülmények között még javí­tani Markovit* Tibor rendelkezzenek. Nem szükséges bizonyítani, hogy a hama­rosan termő, új telepítésű, .nagyüzemi szőlők és gyümölcsö­sök hozzáértő, a legújabb termesztési eljárásokat ismerő embereket kívánnak. S ugyanez vonatkozik BalésP ára. Sö­vényházára, Kistelekre és Zsombőra le. Ezekbén a közsé­gekben is szakmunkásokra várnak a nagy szőlő- és gyü­mölcs telepítések. la übekhézán, Röszkén. Gyálaréten és Üiszentivánon pedig az állattenyésztési szakmunkásképzést kell szorgalmazni. Annál is inkább, mert ezt a tanfolyamot nem szükséges csak a téli időszakhoz kötni. Egész esztendőben van lehetőség a tanfolyamok zavartalan működéséhez. S nem kell attól tartani, hogy nem lesznek e tanfolyamokra jelentkezők. Lesznek, csak meg kell kérdezni. hogv kl akar tanulni. Jobban érteni a dolgokhoz, mint eddig. S hogv az ember több legyen holnap, mint ma. arra szívesen ál­doznak időt és fáradságot a tanulni vágyók. Tegyük ezt lehetővé nekik. Lód! Ferenc Néró, a mesternyomozó Minden gyerek eso­dsgjeioK. minden papr|AJ c»od»pap»­*áj, minden ku­tya csodakutya. Állatvilág és emberi tárgyilagosság ö az asszonyka éle­te, boldogsága, mert ő az -egyetlen, a drága kts bogár*. ZZZZ&JSSZS8X,^8 S^S^MS hát csináltattam! Bója. Kap sárgnré­Uyen nincs senkinek! Tyüntyöm- Szidja neki azt a dög pát éS babapiskótát, llvén nincs senki- kémnek becézi a má- Andrist — a férjet — hogy könnyebb le­nek! Agl ruhája kü- glkat. Azt mondja, s ezerszer elismétli, gyen az emésztése, lönleges, a Teri ka- csodával határos, hogy bezzeg a Pityu- Tarthatatlah álla­lapja csodalatos, az hogy mikre képes az ka szép madár, ilyet pot! Hogy intlyen ez Ércül retikülie elbű- a két tyúkesüű állat, nem tesz soha. Pedig a női logika?! Egy vöiő, s a Bednarikné Szerinte: szépek, ha tenne, az tényleg esztelen madarat és olvan húst kap a okosak megértik a egyedülálló volna az egv kdrlesálő t.vúkot boltban, hogy olyat gzót és majd hogy egész világon. különleges tulajdon­még soha nem lát- nem beszélnek is. — No, hogy az a ságokkai ruház fel, Szerintem: kövérek, pityu milyen édes csupán elvakult sze­mint a disznók. Vé- jószág! Szeretetre retetbői. nek. mint az ország- méltó. Jaj. ahogy né- En Ilyen szem­űt és buták, mint a zl magát a tükörben! pontból nagyon eíé­A kertben hagyott baltá­ról, szaknyelven mondva: szimatott vett — és elindult. Egyenesen a vályogostelepi nádasba tartott, s néhány méterre a nád sűrűjében, arccal a vízbe fordulva meg­találták az eszméletlen fia­talembert. Azonnal kórház­ba szállították éa azután a bíróság előtt felelt tettéért. Mit tudja ő, hogy életét a tam —, és így tovább, és így tovább! No. még 8 szülői túlzás fölött —, hogy á gyermeket* szépsé­gében és okosságá­ban megdicsőítik — egv kis jóindulattal él lé bet tekinteni. De ami! a nők háziál­lataikkal művel­nek ..., az kész cir­kusz! itt van mindjárt áz. egyik szomezéduűm! Halrlanában danában vásáron két csirkét rántani. tgazán el­sőrangú volt finom pipihúsuk. Dé, rántotta! Nem. És a Sárit hogy sze- aedett vagyok ma­reti! óh. hát a keli- gemmái. ilyen túlzá­fnlJancsit hívjuk Srt- sokra sosem lennék libák. Szóval közön­séges .tyúkok. ronda dögök. hasznavehe­tetlen élösdiek, s agg korúkra tekintettel eredeti rendelteté­sükre sem lehet fel­használni őket. Bo- ka, . ris'ka néninek mégis ka. rendkívüliek. Most. mar értek Ez olyan túlzás, mindent! Olyan élő- miénk, dé amely gyakran fel- lénve -még nem Volt mondom. rínak. igen. En és a madár. Mondja ne­ki: szeretlek Sári, ké­zi tesókólom asszon v­srép asszony­képes. Pedig nekünk ls van állatunk, ku­tyánk. No. hogy az milyen egy okos állat! Szinte meglepően értelmes. Nem azért. mert a kóthólVah nagvnn bőszíti Nn. meg a pa- a földnek, «ki Ilus stremm kiállású! pngáj! nénit szépnek titulál-1 Hogy tud ugatni! Na­ílus nént gyakran ta volna, Csák ez. Ez. gyon intelligens. Ku­mcglátogat minket,, a kis talpnyaló, rdő- tVShan ritkaság. Kő­nem Régi isrherősühk. Ne- da hízelgő papagáj! S mőlyan mondom, ne­mért ki papagája Vnh. mind ez nz Andris kem el lehet hinni. észrevette, hogv kü- Míg férje esténkéti! a terhére! Szegény fér- én nem vagyok elfo­lőnlpaos értelemmel talponállóból átalri- Fi! Lehet, hogy éppén gutl. csupán tárgyi­bírnak, Azután ettek kított közeli press'ó- ezért jár á búféleltö- lágnsan meg kei! el­rántott levest és öz- ban iddogál Szűk he- be. Hiszen otthon lapítanom. hogy 11 ven ót* becézi tyúkiait. ráti társaságával. Ilus nem törődik vele kutyája nincs sert­üntyömkémnek hív- néni a madárral. Pi- senki. Otthon a Pí- kinek a világon! já az egyikéi tyuval beszélget, tyu az úr, 6 a fákdá. ÜL É. Fiatalember Ali a bíróság előtt. A tanácsvezető bíró kérdésére —. hogv öngyil­kossági szándékból vette-e be a gyógyszert? — határozott "nem*-mel válnszol. Nem akart meghalni, hi­szen még fiatal, mindent élőiről kezdhet... A szesz, a bosszú, a félté­kenység űzte, amikor tettét elkövette. Felesége elhagyta. Sokszor kérte a férj, térjen Néróhak köszönheti vissza hozzá, de az asszony nem volt hajlandó. A férj ivott, s elhatározta: leszámol feleségével és azzal is, aki otthonaba fogadta. Baltával tett "Igazságot*, majd félve a felelősségrevo­nástól, nagy mennyiségű gyógyszert vett be. — Pihenni akartam, meg­szabadulni a szörnyű képtől —- vallotta. És aludni indult. A csong­rádi Válvogosteiep nádasa felé tartott. — Azután mit csinált? — kérdezte a bíró. — Nem emlékszem semmi­re. tl etet ment o kutya Hogy emlékezett volna, hi­szen a sok gyógyszertől esz­méletét vésítétte. A rend­őrségnek köszönheti életet. Mert amikor értesítették a rendőrséget arról, hogy egy csongrádi fiatalember baltá­val összevert két embert, s azután nyoma tűnt, a nyo­mozók magukkal vitték Tiüsé­ges segítőtársukat, az szemű nyomozókutyát. FÓT. Tettél ot ágyban Betöréses lopásról értesí­tették a rendőrséget. Szege­den a Bihari utca 6. szám alatt ismeretlen tettes kife­stette a deszkakerítést, és llvulnoK . behatolt a lakásba. Több ap- tettesba* rósftg tűnt él, így az ott lakó lesnez' fngtechhikus szerszámaiból néhárty fényes dáfáb. ezenkí­vül vasutas Vállpánt és ér­téktelen csecsebecsék. A nyomozók enriek alap­ján. fiatalkoré tetteséé gon­doltak. A kertben, a földbe leszúrva égy fűrészt találtak. NéCp effől a nyomról indult él. Sötét ésté vólt már. ami­kor égy háromszáz-négyszáz méterre levő házhoz ért te Bihari Utcában Azután mént tovább, az előszobába, a konyhába, msjti a hálószo­bába. egyenesen a kis leties ágyához. S a fiút á dunvha dini húzta élő. eltűnt a festők 2100 forint ér­tékű felszerelése. Megkezdő­dött a nyomozás. Néró segít­ségével hamarosan ered­ménnyel. A lábnyomok után indult el a Jó szimatú kutya, s a Mátyás téri bokrokhoz ment. A festők ott hiánytalanul átvehették ellopott szerszá­maikat. Később a tettesek is előkerültek. Széles Antal. Szőreg. Pető­fi utca 37. szám alatti lakos jelentette a rendőrségen, hogy őszibarackosát meglop­ták. Véleménye szerint mint­egy 50 kilogramm barackot vittek él. A fa alatt talált nVomok vézették él Nérót a % Bűnjelek o bokrok olott A Mátyás téri szociális Okos otthonban tavaly nagystabé­Ne- sú felújítási munkák foly­tak. At egyik ebédszünetben „frt loptam el a kukoricát" Az, árpádhalmi termelőszö­vetkezet raktárából láo kiló­gramm kukorica tűnt. el A nrOmózók itt is Néró segít­ségét vették igénybe. A ku­tya a raktártól 400 méternyi utat tett még és befordult áz egyik tanyába. Nagy te­kintélye van a nyomozöku­tyának. mert amikor n ta­nya tulajdonosa meglátta Né­rót, így szólt. — Igen . kukoricát.. A rendörségen számos ér­dekes nyomozási történetet tartanak számon, melyek­nek Végére Néró segítségével tették pontőt H. Zs. En loptam el a Szerda, 1904. február i DÉI -MAGYARORSZÁG $ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom