Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

és a Kecsketrafik Szeged állandó városképi megújhodása több régi elavult épületet ítél lebontásra. Mostanában vágták a csákányt az Oskola és Tömörkény utca sarkán álló ódon házba, amelynek nincs ugyan művészi vagy hangulati értéke, de múltja annál színesebb: öreg szegediekben emlékeket idéz föl, amelyeknek a szegedi fiatalság várostudatába, szülőföldszeretetébe is bele kell épülniök. tőfinek, mert annak tartották az elájult fiatalembert." Lőw Immánuel visszaemlékezéseiből személyeA Sasfiók Szegeden A sarki ház Az Aranyorószlán a műit század elején Götz János nagyfisér, azaz halászati vállalkozó házának épült Érthető tehát, hogy a sarkán hajóorr látható. A negyvenes években idekőltösen tudjuk, hogy a hatvanas évek derekán idejárt Kálló Antal becsületes gombkötőm és tér kosztös diákja, Petőfi Zoltánka is délutánonként uzsonnázni. A piarista atyák kissé többet elnéztek neki, mint más halandó emberfiának. Ilyenkor, erre sétáltak a serdülő lányok, fiatal.,diákok, hogy megbámulják a — Jühász Gyula szavaival élve — magyar Sasfiókot. Mikszáth Kálmán az árvíz előtti esztendőbén, 1878-ban került Szegedre, és egyszerre az Aranyoroszlán törzsvéntrafik gazdája Mihályffy László, eredetileg szabómester volt. Megfordult ebben a boltban toronyalji . uraktól vízenjárókig és kétkézi munkásokig jóformán mindenki. A kecske mindig tudott újsággal, hírrel, pletykával szolgálni vevőinek, -akik szinte vendégszámban mentek. A Szegedi Napló közkedvelt századeleji vasárnapi élclap mellékletének, a Hüvely Matyinak egyik állandó alakja volt a boltja ajtajában • álló Mihályffy, aki A Kebske szavall rovatban mondotta el a városi közigazgatás világáról, cselszövéseiről, gyarlóságairól • a maga szókimondó véleményét. Beleszólt, szegedi tájszóval belekotyélt mindenbe. Alakját egyébként rokona, <>* .V ,-F » R 4, " „ -S. ; Képünkön: Bontják a sarki házat. A nyíl hegyénél a hír« hajóorr zott a Szegedi Kaszinó és Stróbl József, a Tömörkény István nagyapja a. há#rt megvette, és mé'gnyltotfa benne az Aranyoroszlán kávéházat, amely egészen á nagyvízig Szeged értelmiségi társadalmának találkozóhelye volt „Az öreg sarki háznak — emlékezik vissza Tömörkény István — akkor kezdődtek á nagy napjai, amikor az országgyűlés negyvenkilencben Debrecenből ide lejött. A sok képviselő nem talált magának helyet a városban, ahol a délebédet megehetne. Nem voltak arra alkalmas vendéglők, ennélfogva ide szorultak mind az. Aranyoroszlánba,- de itt sem férhettek. Nem volt annyi hely, arnennyi kellett volna, mert hiszen a regi törzsökös ven* dégeket 6em lehetett kituszkolni/ Azonfelül pedig akkora konyha talan nincs is a világon, ahol annyi személynek egyszerre főzni lehetne. Abban a világban csak utas ember evett vendégfogadóban, más nemigen. Így a képviselők sem juthattak az Oroszlánban egyszerre ebédhez, hanem báróra szakaszra oszolva táplálkoztak ..."' „Forgalmas, zajos világ volt — folytatta Tömörkény' — akkor a sarki házban, amikről annak idején az öregek sokat tudtak regélni. Némely részük elfelejtődött, más részük pedig inkább csak rege. így például, hogy az ebédelő képviselők társaságában összeesett és elájult egyszer egy fiatal, kihajtott ingeleid, sudár férfi. Nagy ijedség *s aggodalom történt a kénviselők között. Az eszméletlen fiatal férfit sietve vitték ki a teremből a levegőre. azután az udvari lakás egyik szobájába, amelv most is mecvan. Ott a dívánra fektették, ahol csakhamar maeához tért és vtéet kért Vizet vizet! — kiáltották a körülötte levők az udvarra, s édesanyám, mint tíz-tizenkét éves lányka sietve vitte a kért pohár vizet. Gyakran mesélte nekünk, gyerekeknek ezt a jelenetet, mert öreg korában is boldogságul és büs-rVaséeül tartotta, hogy ő valaha, egyszer élctc-bon egy pohár vizet vihetett Pedége lett. Tárcát is «<t ráta- Tömörkény István mintázta Elete,, végen meghatottan rn€g: gondol Szegedre, emlegeti, az Említettük, hogy még a Atanjtorószlánt "is: ..A nap régi vízenjárók' szegedi házhuszonnégy órából áll". Én címerét őrzi az épület sarkán a délutáni és esti lefekvésnél látható, kőből faragott hajóegy fél óra múlva rendesen orr, 'amelynek megmentése, már. Szegeden vagyok, me- közelben történő illendő felgint régi barátaim között állítása felől nincs kélseülök áz Orószlán- előtt A . és gürik. hol ide hozom,át szüiőföMfe ••**••' V Bálint Sándor met, Nógrádot, hol oda viszem át Szegedet a nógrádi mezőkre'és a kettő összeforr •egy darabbá, egy szülőfölddé, hogy semmisem bírja azt eltörni kétfelé." Az árvíz után. Stróbl J6-. Kötelező a KalászosoL és a kukorica gyomtalanítása A földművelésügyi miniszter rendeletével az őszi búza és az őszi árpa, valamint a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetésterületén kötelezővé tette a vegyszeres gyomirtást minden olyan esetben, amikor gyomosodás tapasztalható. Ha gyomirtás más módon nem biztosítható, a rendelet értelmében a kukorica vetésterületen is kötelező a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. A gyomirtás végrehajtásával és megszervezésével a rendelet a járási tanácsokat, illetve az állami gazdaságok termelési igazgatóságait bízza meg. Ugyanakkor a megyei növényvédő állomásoknak is kötelezővé teszi, hogy rendszeresen ellenőrizék a gyomfertőzöttséget, s működjenek közre a gyomirtás megszervezésében. Kimondja a rendelet, hogy amennyiben a gyomirtás a termelő hibájából nem történt meg — s amennyiben a növényállomány fejlettsége a szakszerű kezelést még lehetővé teszi — a termelő terhére végrehajtandó közérdekű védekezést kell elrendelni. A rendelettel kapcsolatban az AGROTRÖSZT illetékes munkatársai közölték, hogy a gabonák gyomtalanításához használt Dikonirlból 1800 tonna, tehát 1,8 millió hold gyomtalanításához elegendő vegyszer áll rendelkezésre. A kukorica vegyszeres gyomirtását — a rendelkezésre álló 1300 tonna Hungazinnal — 400 000 holdon tudják biztosítani. (MTI) Ötvenhét forint egy munkaegység a röszhei Petőfi Tsz-ben A nappali felmelegedés fokozódik A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya közölte: a vasamapra virradó éjszaka a délnyugati vidékeken előreláthatólag már csak 0 fokig, vagy valamivel e-z alá süllyed a hőmérő higanya, északkeleten azonban még mindig lesznek 15 fok höi-üli kemény fagyok is. Napközbéri növekszik a felhőzet; délnyugaton, nyugaton újabb havazás, havas eső kezdődik, amely később valószínűleg más vidékekre ls átterjed. A vasárnapi maximumok országosan a fagypont körüli szinten alakulnak ki. (MTI) KOMÓCSIN Z O L T A N fi S G Y O 111 l M R F A TSZ ZÁRSZÁMADÁSÁN Negyedik zárszámadó közgyűlését tartotta, s egyúttal fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte szombaton Röszkén a Petőfi Termelőszövetkezet gazdáközős. sége. A közgyűlésre és az ezt követő ünnepi találkozóra óriás teremmé alakították át a szövetkezet új gabonatárházát. Az ünnepi közgyűlésen és a családias összejövetelen megjelent Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Török József elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, valamint a szegedi járási pártbizottság és tanács több képviselője. Kisistók Szilveszter, a termelőszövetkezet elnöke egy eredményekben gazdag munkás esztendő sikereiről adott számot. Szemléletesen mutatta be, hogy a közösség fennállásának négy esztendeje alatt írüként nőtt a gazdák személyes jövedelme, a mind jobban, lelkiismeretesebben végzett közös munka révén. 1960-ban még csak 22 forint 76 fillért ért egy munkaegység, 1961-ben 31 forint 66 fillért, 1962-ben már 43 forint 06 fillért, most pedig minden egyes munkaegységre 57 forint 33 fillér jut. Az eltelt négy esztendő alatt a semmiről 4 millió 831 ezer forintra 'hőtt a gazdaság tehermentes tiszta vagyona, a Jelenleg az egy tagra Jutó átlagos személyi jövedelem kere* ken 16 ezer forint. Megelégedéssel hallhattuk többek között a hatvanesztendős Csurgó István nevét* aki 548 munkaegységére 31 416 forintot kapott a közösből. Fekete János sertéstenyésztő évi jövedelme . pedig 44 029 forintra emelkedett. Szólásra emelkedett a közgyűlésen Komócsin Zoltán elvtárs is, aki a párt és a kormány elismerését tolmácsolta a szorgalmas rüszkei gazdáknak eredményes közös munkájukért és átadta nekik Kádár János elvtárs személyes üdvözletét is. Beváltak az öntözés módszerei a balástyai Móra Ferenc Tsz-ben KISS KAROLY ÉS 1IONT TANOS A KÖZGYŰLÉSEN Balástyán a Móra Ferenc Tsz zárszámadását a község művelődési,otthonában mintegy 700 tsz-gazda jelenlétében tartották meg, A járás egyik legjobb Vegyes művelésű fiatál tsz-ének zarstamado közgyűlésén megjelent Kisx Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizöttáagánok tagja, az Elnök! Tanács titkára, Hont János, (a földművelésügyi miniszter első helyettese, Török József, a járási pártbizottság elsó titkára, és Bódi János, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. zsef kávéházát Belvárosi Kávéház néven a Klauzál téren, Vedres István házánák helyén épült új házban nyitja meg, és ezzel a pátriárkális egyszerűségű AranyorosZlán régi szép napjai ködbe f oszlanak. A Kecske szavall A szazad végén ebben a háztoán | nyílik meg" áz öregektől ' máig emlegetett Kccsketrafik. Nevét a cégtáblája . után kapta, amely a két hátulsó lábán ágaskodó szivarozó kecskét ábrázolt Sokat nyomoztunk uíána, hogy rábukkanjunk, de hiába Sajnos, '<1920 táján, amikor kocsma nyílt a helyén, som a múzeumnak, sem másnak nem jutott eszébe az utókor számára való megmentése. Egy árva fénykép maradt csak róla. , .... . A Kecsketrafik elnevezés egyébként tréfás öngúny szülöttje. Ismeretes, hogy a szabókat kecske csipkelődő névvel ls szokták illetni. Nos, a GY0GYT0RN1 3 viz alatt • ^ré ^ré •» • HP flllllilllllllllllllllllllltlfllllllllltlltllltlllllllflll A női gözosztály medencéje felöl tornaórára emlékeztető vezényszavak hallatszanak. z— Karokat magasba, törzsfordítás jobbra, balra, gyakorlat fajta!... A belépő élé érdekes kép táruj. Haftninc—hetvenéves nok a vizbeii állva nagy igyekezettel tornásznak. A legtöbben pontosan végrehajtják az utasítást, de néhány idősebb nő, alig tudja kezét csípőmagasséRig emelni es látszik, minden mozdulat kegyetlen fájdalmat okoz. Egyre nehezebb gyakorlatok következnek. — Köszönöm, elég — szól a gyakorlatvezető —, séta következik. A vízben könnyedén, kecsesen sétálnak a karcsúnak éppen nem mondható asszonyok, majd pillanatok alatt gyermeki pajkosságra emlékeztető ugrándozás, úszás következik. A szünetben Poczik Miklós orvostanhallgató, aki a tornát vezeti, elmondja, hogy nem közönséges tornaórát láttunk. A szegedi fürdőben működő reumatológia utalja úgynevezett víz alatti tornára a mozgásszervi betegségben szenvedőket. Majd ennek előnyéről beszél. A betegek igénybeveszik a víz minden jótékony hatását A 35—36 fokos meleg vízben az izmok könnyebben engedelmeskednek, a felhajtóerő és a statikai nyomás pedig biztonságos érzést nyújt tan állítják: karcsúbbak lettek. Jégfolyosó a Dunán A magyar folyokon és tavakon változatlanul szilárd a jégpáncél. A Duna az egyedüli, amely az Ujabb hideghullám ellenére is mozgatja, csúsztatja terhét. A FelsöDunán szombatra összehúzódott a jégmező és csaknem 30 kilométer hosszú szakaszon szabadította fel a .felyó víztükrét. A szentendrei-sziget partjai azonban továbbra is fogva tartják ezt a. majdnem 100 kilométeres felső-dunai jégtakarót. "Budapesttől Dunaújvárosig szórványosan zajlik a-folyó, s áz alsó szakaszon törlódottan áll a jég. Ezért Dunaföldvér környékén változatlan erővel robbantja a torlaszokat á ínagykr honvédség. Baja, Mohács és a jugoszláviai Apáti n környékén pedig teljes erővel dolgoznak a jégtörőhajók. Ezen a magyar és jugoszláv szakaszon eddig csaknem 90 kilométer hosszú, 10—30 méter széles folyosót vágtak a jégen, hogy előkészítsék a zajlás útvonalát Az országban kevés ilyen hely van, mint Szegeden. Néhány fürdővároson kívül — Budapest, Héviz, Hajdúszoboszló stb. — kevés helyen áll a víz a reumás betegek gyógyításának szolgálatában. Ezt a nagyszerű lehetőséget messzemenően kihasználja a reumatológiai szakrendelés. Hetenként négy alkalommal, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap van a fürdőben gyógytorna. Hétköznap külön tartják a foglalkozást a gerincen és külön az alsóvégtagokon megbetegedettek részére, és vasárnap reggelenként pedig az egészségesek is igénybe vehetik a gyógytornát. Éppen ezért sokan keresik fel vasárnap a fürdőt. Azután nem egészen hivatalosan közlik, hogy főleg „molett* -nők, akik a tornában a fogyás „titkát* vélik felfedezni. Pontos kimutatás nincs az eredményekről, de akik rendszeresen ott vannak, határozotA betegek gyógy-ulásról beszélnek. Például özv. B. Antnlnó igy nyilatkozik: — Már végigjártam'az ország gyógyfürdőit, de mondhatom, ilyen rohamos gyógyulást sehol sem tapasztaltam. Az első gyógytornára mentők hoztak a fürdőbe, most már bottal járok, de remélem, rövidesen segítség nélkül sétálhatok. Cs. Györgyné ápolónő is a legjobb véleményen van: — Otthon és munkahelyemen is csak segítséggel tudtam öltözködni. Mióta gyógytornára járok, sokkal jobban mozgok, nincsenek kegyetlen fájdalmaim. — Tessék nézni — szól Gy. Antalné, —, tökéletesen, nagytempóval úszom, korabban mozdítani sem tudtam a karom. Búcsúzunk, mert Poczik Miklós tornaórája odaát, a íérfiosztólyon kezdődik. Kereszt úri József, a tsz párttitkára üdvözölte a vendégeket és nyitotta meg a közgyűlést. Ezt követően Nagy Sándor elnök ismertette az elmúlt gazdasági év eredményeit. A tsz mindöszszo háromesztendős, de évről évre mind nagyobb gazdásági eredményeket tud felmutatni. >A fel nem osztható Következeti alap tavaly 2 millió 243 ezer forint volt, az idén pedig már 3 millió 136 ezer forint. A mindössze háromesztendős közös gazdaságban kellő összhangra talált a vezetők és a tsz-gazdák munkája. megtalálták azt az ösztönző módszert, amely mind nagyobb eredmények elérésérc serkenti az embereket, A közgyűlésen felszólalt Kiss Károly elvtárs, ákl részt vett a tsz 1962. évi zárszámadásán is. Örömét fejezte ki afölött, hogy a közös gazdaság fejlődése riiellett a gazdák is megtalalták számításukat. Hangsúlyozta, hogy a közösség boldogulásában nagy szerepe van annak, hogy a gazdasági, és pártvezetés helyes úton hálád ebben a közösségben. Ezt követően Hont János mirtiszterhelyettes az ország mezőgazdasági helyzetéről nyújtott tájékoztatást, s beszélt a mezőgazdaság előtt álló további feladatokról. A közgyűlés Nagy Sándor zárszavával ért véget, majd ezt követően a vendégek cs a tsz-tagok fehér asztalnál folytatták a beszélgetést. Azonnal pénzaez Int, ha felesleges könyveit eladja. Magas áron vásárolunk- régi és új kiadású szépirodalmi. tudományos és Ifjúsági könyveket. Könyvesboit. Kárász u. és Dugonics tér sarok. 858 Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz: • kőműves, ács. festő, épületlakatos, épületasztalos, központifűtés-szerelő, vizvezetékszerelő, bádogos szakmunkásokat, építőipari segédmunkásokat és kubikosbrigádokat. Munkaruhát, munkásszállást, üzemi étkezest biztosít Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. 10—12., munkaerőgazdálkodáson. S15113 Vasárnap, 1964. február 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 3