Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

Mindenki normája szerint? i* emcsak a kifogástalan lyek máris felkeltették a fel- közös erővel való megszün­gép, szerszám, mun- sőbb gazdasági és pártszer- tetése. Tapasztalataink sze­kaeszköz és anyag a vezetek figyelmét. A szegedi rint nem minden ok nélkül jó eredményes munka félté- cipőgyárban az előzetes tájé- panaszkodnak a munkasok teie. Nélkülözhetetlen velejá- koztatás szerint a dolgozók az anyaghiányra, a gépalla­rója sok más körülmény is, húsz százalékának teljesít- sokra. Néha órákat áll egy­amelvek között az emberek ménye nem éri el a 95 szá- egy gép, míg rendbe teszik, amelyek kozott az ernoere* zalékot viszont több mint a A szerszámellátás sem min­dolgoznak, tevekenykednek. duplája 105 százalék felett dig hoz örömet. Bizony dó­Ilyen a munkaterem, a mű- teljesíti normáját. A szőrme- fordul, hogy az előző nap el­hely, a szociális berendező- és bőrruhakészítő üzemben romlott szerszámot kapja sek fürdők öltözők konyha, az előbbi csoporthoz tartozik másnap reggel a munkás az­sek, turaoic, OITOZOK, KO y , ^ dolg(>zók 42> az utóbbihoz zal> hogy ninCs másik, s a etterem, s nem utoisosor- 36 százaléka Hasonló meg- rosszat nem tudták kijavíta­ban a helyesen megállapított oszias tapasztalható más sze- ni. Az év eleji termelési ta­munkakövetelmények, a nor- gedi üzemekben is. nócskozósok felszólalásait mák. Ezek együttesen alkot- Amikor néhány napja az hallgatva a külsö szemlelo­, , . /„ állandósult teljesítménykü- dőben csak erősödik a hit, jak a termelő tevekenység lönbségekr61 beszélgettünk hogy a munkások saveseb­anyagi és szubjektív félté- munkásokkal, egyesek arról ben dolgoznak és keresnek, teleit. beszéltek, hogy nem mindé- mint hogy "kisvasárnapot" Nincs Szegeden evár ahol nütt érvényesül a szocialista tartsanak. híre svlré^to bérezés helyes elve, a min- A szegedi munkásokra ts lehetne biztató szamokat denkinek munkaja szerint. elmondhatni, hogy többse­Jégtörők a Tiszán Az Észak-magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság 300 lóerős jégtörőt vásárolt a Szovjetuniótól. A nagy teljesítményű új hajót a napókban bocsátották a vízre Tiszalöknél. Ez a jégtörő a tiszalöki vízi erőmű fölött zúzza szét a folyón egybeállt jeget Jelenleg ezen a folyószakaszon még negyven centiméteres jégpáncél fedi a víztükröt. A most vízre bocsátott jégtörőhöz ha­sonló már dolgozik a Tiszán. A két erős gép valamennyi felső szakaszon meg tudja akadályozni a jég pusztítását, és megvédi a folyón épített berendezéseket, erőmű­veket és öntözőállásokat a levonulásnál, így az alsó szakaszokon is egyenletesebb lesz a jég levonulása. Képünkön: az új jégtörő vízrebocsátása. Olasz előadót kap a szegedi egyetem Több napon át tartó szívé­lyes légkörben lezajlott kor­mányközi tárgyalások ered­ményeként pénteken a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben aláírták az 1964. évre és 1965 első félére szóló magyar —olasz kulturális munka­tervet. A munkaterv tanulmány­utakat, ösztöndíjasok utazá­sát, tudósok és szakemberek cseréjét irányozza elő. Meg­állapodtak abban, hogy a római egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén ma­gyar professzor fog működ­ni. A tervek szerint magyar oktatót küldenek a padovai, illetve a bolognai egyetemre. A budapesti és a szegedi egyetem olasz oktatót fo­gad. Sor kerül művészeti együttesek cseréjére, és ki­állítások bemutatására is. Országos kukoricatermesztési tanácskozás A Földművelésügyi Minisz­térium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezete, az Agrártudományi Egyesület, a Szolnok megyei pártbizottság és a megyei ta­nács pénteken országos ku­koricatermesztési tanácsko­zást rendezett Szolnokon. A tanácskozáson mintegy há­romszáz tudományos és gya­korlati szakember vett részt. Az ország legnevesebb kuko­ricatermelő szakembereit Keserű János földművelés­ügyi miniszterhelyettes tájé­koztatta a fontos takarmány­növény termelésének jelen­legi helyzetéről, majd ösz­6zefoglalta a kukoricaterme­lés fokozásónak legjobb el­méleti és gyakorlati mód­szereit. Az előadást követő hozzá­szólásokban tudományos ku­tatók, gyakorlati szakembe­rek, termelőszövetkezeti és állami gazdaságú vezetők mondták el termelési tapasz­talataikat, A tanácskozás résztvevői végül felhívással fordultak az ország mezőgazdasági nagyüzemeihez, hogy a több­termés érdekében áprilisban mindenütt tegyék földbe a kukorica vetőmagját, gon­doskodjanak a növényápolás, a vegyszerezés és egyéb fel­adatok időbeni elvégzéséről. (MTI) Egy dekányi mosoly... Ellenőrző körúton a kereskedelmi felügyelőséggel Egyszerű fogalom a súly­csonkítás, másnéven a vásár­ló megkárosítása. Az az eset, amikor a vevő bemegy a boltba, szépen rámosolyog­nak, s tíz deka szalámi he­nél 8—10 százalékkal keve- lansógokat szigorúan büntet­sebb ital volt. Viszont egy jük. A szabálysértési esetek üvegben sem volt több 5 azonban mind ritkábbak, centnél. Az üzletvezetők eb- A vevők megkárosítása te­ben az esetben ott követnek hát az elmúlt évekhez ké­éi hibát, hogy darabszámra pest csökken. Viszont a bá­lyett csak kilencet csoma- veszik át a palackokat, s nem násmód a vásárlókkal még gólnak be. Természietesen tiz győződnek meg arról, hogy mindig nem változott deka áráért. mennyiségileg nem károsít- Az egyik villamossági Ilyen és ehhez hasonló ják-e majd meg a vásárló- szaküzletben voltam a kö­esetek után kutattunk Sze- kat. Sok panasz érkezik hoz- vetkező beszélgetés tanúja, geden az Állami Kereskedel- zánk amiatt, hogy az üzle- Az üzlet vezetője oktatta a mi Felügyelőség munkatár- tekben nem cserélik vissza fiatal tanulót: az árut akkor sem, ha a — Mindig udvariasan be­csere indokolt lenne. Ilyen szélj a vevőkkel! Türelme­vitás eset volt az is, amikor sen szolgáld ki őket! a Bizományi Áruházban egy Közben egy vevő kávé­férfi Doxa karórát vásárolt, s később derült ki, hogy csak a tokja volt márkás. Minden árucikket ki kell cserélniök az eladóknak, akkor is, ha vásárlás után derül ki, hogy hibás az áru. ne feljegyezni a termelés félté- vannak, akik "könnyebben gük igyekszik jól dolgozni, teleinek javításáról: Oldala- keresnek többet, mert laza a s kivenni részét a termelo­kat lehetne teleírni lelkesítő normájuk. Az ilyen megálla- munkából söt az akadályok 7, , , , - „ pítást általában nem fogad- leküzdéséből is. Mas kérdés adatokkal, amelyek a musza- ják e, a normások s a mun_ azonban az, hogy egyik-má­ki fejlesztés, a technológia kakövetelmények realitása, sik üzemben hogyan találják tökéletesedését jelzik, igazságossága mellett törnek meg ennek módját. Kérik-e Ugyancsak sorolhatnánk a lándzsát. a vezetők a munkások segít­sitmenyek alakulasat jelző meretes _ néhány hétre, hó- ben? Vagy intezkedeseik, adatokat is. A most készülő napra tapasztalható volt né- magyarázataik nyomán fel­éves mérlegek előzetes ada- mi visszaesés a keresetek- ismerik-e a munkasok va­tai között sokat mondóan hű- ^es^K^gy^rf ? zódnak meg - ahogy üzemi bet keresnek a munkások új népgazdasági érdekkel való nyelven mondják — a "telje- normáikkal, mint koráb- találkozását. Hogy ez való­sítményszóródás" számai, ban. Sőt ha időközben' vál- ság legyen, nélkülözhetetlen tozott a technika, többnyire a helyes - munkakovetelme­módosították a teljesítmény- nyek megállapítása, az anya­követelményeket is anélkül, gi érdekeltség elvcnek alkal­hogy egy-egy munkahelyen, mazása. Fontos, hogy senki műhelyben csökkent volna a se jusson munka nelkul ke­dolgozók átlagkeresete, a bo- resethez. s fordítva: senkt­ritékban kapott pénz. Ellen- tői se követeljenek többet, ben nőtt az egy főre eső ter- mint amennyi reális, ígazsa­melési érték. Az átlagon be- gos. lül azonban az eltérések itt- Ha szigorúbb a norma a ott elég nagyok. Vajon mi- kelleténél, ez kihatással van ért? Talán túl szigorú a 95 nemcsak a keresetre, hanem százalék alatt teljesítők a munkás hangulatára is, s normája? Vagy a munka- mintegy ösztönzője a mun­szervezéssel van baj és nin- kásvándorlásnak. Mert ha csenek meg a teljesítés mű- úgy érzi az ember, hogy igaz­szaki feltételei? Esetleg laza a munkafegyelem? íme néhány ezek közül, ame­saival. Sok kicsi sokra megy 7-es számú Élelmiszerbolt. A közel 50 forintos számlát ellenőriztük, s az áru értéke 75 fillérrel kevesebb volt. — Aránylag kis összeg — mondja Fodor Pál, a fel­ügyelőség vezetője. De ha csak száz ember vásárol egy nap a boltban, az összeg már 75 forint. S kicsiből lesz a nagy. A 3l-es csemege boltban érdekes esetet tapasztaltunk. A sütni való kolbász 34 fo­rint 30 fillér kilónként. Még­is az ár jelző táblára 34 fo­Yan még tennivaló főző betétet kért. Az üzlet­vezető a vásárló felé fordul't, végigmérte és bántó hangon mondta: — Várjon nyugodtan a so­rára, nem látja, hogy el va­gyok foglalva — s tovább oktatta a fiút az udvarias­ságra. rint 40 fillért írtak. S mikor az üzleteket, s a szabályta­az eladót megkérdeztük, hogy hány forint egy kiló kolbász, gondolkodás nélkül válaszol­ta: — 34 forint 80 fillér. Drágábban — A Tolbuhin sugáruti zöldséges üzletben meg is volt az eredménye az ártáb­la elhagyásának — meséli a felügyelőség vezetője —. Az eladó 6.80-ért árusította a 6 forintos almát. A József Attila sugáruti zöldséges üzletben arra fi­gyeltünk fel, hogy az 5 fo­rintos almán hatalmas szám hirdette az árát, de a mellet­te levő rekeszen, amiben már 3.60-as alma volt, nem találtunk árcédulát. Valószí­nűleg véletlen volt, hogy az azonos cikkek közül csak a drágábbon volt feltüntetve az ára. — Mi okoz legtöbb prob­lémát az ellenőröknek? — Nemcsak a kereskede­lemben találkozunk súly­csonkítással, hanem az előre csomagolt ipari termékeknél is. Ellenőrzést végeztünk a vendéglátó iparnál. Az előre palackozott féldecis pálin­kás üvegek tartalmát vizs­gáltuk, amit a ceglédi és a nagykőrösi vállalatok szállí­tottak. Száz üveg közül több mint negyvenben a kelleté­Azért biztosak vagyunk — Mit tesznek annak ér- abban, hogy nem minden ke­dekében, hogy javítsák a ke- reskedelmi tanulót olyan reskedelmi életet? ember tanít, mint ez az üz­— Gyakran ellenőrizzük letvezető K. A. M' unkasok és vezetők közül többen vallják, hogy az elmaradás oka az elfecsérelt munka­ságtalanul bánnak vele, megy máshová, a jobb, igaz­ságosabb vagy annak vélt után. A túlzott követelmény egészen biztosan nem hajtó­erő, mint ahogy egyesek .,„ ^ , ... . ,. , vallják a normaváltozás ese­ído. De ha potkerdeSsel az tében Egy-két munkahelyen ok eloidezoje iránt erdeklo- a vezet6k nem helvesen ér­dünk, mar kevésbe azonosak ielmezik a norma két alap­a nezetek. Az igazsag ez eset- vet6 e]vét> a - mi-,szaki iehe­ben sem kétoldalú, s nem is tőségeket és a munkás tevé­ketszmu korong, amelyet ar- kenységét. Az elsődlegest a ra az oldalara fordítunk, munkásban látják. Az nem amelyik jobban tetszik. Az vj(ás hogy végeredményben igazsag a munkateljesítmé- mirden a munkáshoz, a dol­nyek ertekeleseben is csak g07Óh0Z vezethető vissza, a egyertelmu lehet-, vagy pe- műszaki fejlesztés, a tech­dlg n,e™ !gaz®ag; , .. nológia tökéletesítése stb. A kétfele álláspont össze- De nem helyes, ha a norma változtatásánál nem a mű­szaki fejlődés a kiinduló­pont. elytelen és káros az a szemlélet és gyakor­lat, amely előre sró­folja a normát és utána iga­zítja a körülményeket. En­H Nyolcvan szegedi egyetemista és főiskolás népművelési gyakorlaton Tanácskozás a Csongrád megyei tanács székházában Ma délelőtt nyolcvan sze- térium közművelődési főosz- velődési otthon igazgatója a gedi egyetemi és főiskolai hallgató indul három megye községeibe 10 napos népmű­velési gyakorlatra. Huszon­nyolc-huszonnyolc hallgató dolgozik majd február 25-ig a népművelés szerteágazó fel­adatainak megoldásában Bács-Kiskun és Békés me­gyében, huszonnégyen pedig tályának főelőadója tartott tanácskozás után elmondot­tájékoztatót a népművelési ta, a fiatalok többek között munka helyzetéről és fel- a felnőttoktatás, az ifjúsági adatairól. Előadásában kü- akadémia és a szakkörök Ionosképpen a népmüvelés munkáját segítik, továbbá új formái segítésének fon- részt vesznek a községi ta­tosságát hangsúlyozta. Ez- nács végrehajtó bizottságé nak azon az ülésén, amelyen a népművelési munkát tár­gyalják meg. Mórahalomra három fiatal után , dr. Koncz János, • a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának osztályvezetője a Csongrád megyei falvak- a tömegszervezetek nevében ban vesznek részt a népmü- szólott a fiatalokhoz és egye- kerül; Barabás Éva magyar­velés segítésében. A falura bek közt méltatta az ifjú- történelem szakos főiskolai induló egyetemistákat és fő- ság között végzett kulturális hallgató, Sarkadi Tibor jcg­iskolásokat tegnap, pénteken munka fontosságát. hallgató és Csizmadia Aliz délután a Csongrád megyei A nyolcvan falura induló orvostanhallgató. Dancs tanács székházának nagy- egyetemi és főiskolai hall- László mórahalmi iskolaigaz termében tájékoztatták a leg- gató közül heten a szegedi fontosabb feladatokról. A járás két községébe, Kiste­tanácskozásokon a diákokon lekre és Mórahalomra kerül- adásokat tartanak majd kívül a megyei művelődési nek. Kisteleken dolgozik községben, részt vesznek osztályok megbízottai és a —-*-* ' községi művelődési otthonok igazgatói is részt vettek. Az egybegyűlteket Csenke László, a megyei tanács mű­majd Palóczy Gabriella ma- színjátszó csoport és az iro­gyar-történelem szakos égye- dalmi színpad munkájának temi hallgató, Nagy Mária segítésében, tanulmányozzák a tanácsok és a termelőszö­vetkezetek tevékenységét, á matematika-fizika szakos fő­iskolai hallgató, Fábián Zol­velődési osztályának vezetője tán joghallgató és Caál Ta­köszöntötte, majd Müller más orvostanhallgató. Mint továbbá közreműködnek Pál, a Művelődésügyi Minisz- Papp István, a kisteleki mű- tbc elleni küzdelemben. egyeztetése, matematikai nyelven szólva közös neve­zőre hozása fontos és szük­séges a tisztánlátás, a szel­lemi klíma, a szubjektív fel­tételek javítása érdekében. Ez az összehangolás azon­ban nem lehet alku tárgya, hanem alapos vizsgálat, elemzés eredménye, a hibák nek a fordítottja a helyes. A bátor feltárása, s az okok műszaki körülményeknek, a technológiának kell gyorsab­ban változnia és ehhez kell Igazítani a normát. De Igazí­tani kell, mert előbb-utóbb elfutás lesz a vége. Egyesek túlszárnyalják még a 120— 130 százalékos teljesítményt is, míg mások a 95-öt sem tudják elérni. Ha valahol állandósulnak a nagy teljesítményszóródá­sok, ez jelzi, hogy valami nincs rendjén S ezt a vala­mit. a hibát nem lehet korri­gálni munkabérpótlékkal, mint ahogy ezt egyes alka­lommal a ruhagyárban tet­ték. De lehet szeles körű, mindenre kiterjedő figvelem­mel, a dolgozók bevonásával, véleményeik, javaslataik ki­kérésével. érvényre juttatá­sával. A túlzott teljesítményszó­ródásnak elejét lehet venni a munkanormák alapos és gondos előkészíté­sével, "karbantartásával". Elejét lehet venni annak, hogy bárki is azt érezze: nem a munkája, hanem a normá­ja szerinti elv érvényesül a keresetek alakulásában. Tuti­juk, nem könnyű dolog az el­mélet és a gyakorlat össze­hangolása, de megéri a fá­radságot, mert az így kiala­kított normák elősegítik a nyugodt munkakörülménye­ket, a termelékenyebb, jobb minőségű munka állandósí­tását. NAGY PAL gató elmondotta, hogy a fia­talok .ismeretterjesztő elő­Csütörtök, 1964. február 13. DEL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom