Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a költségvetési vitában elhangzott javaslatokat az illetékesek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek, költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az országunk további 'előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondita Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. Országgyűlésiig lantos feladata a kapcsolatok kiépítése és erősítése Vass Istvánná beszámolója Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testületeivel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól —szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt — számos parlamenti "delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar országgyűlés küldöttségei is több európai ós ázsiai országban jártak — kezdte beszámolóját Vass Istvánná. Országgyűlésünk fontos feladata a kapcsolatok kiépítése és erősítése a különböző népekkel ós parlamentjeikkel. Ez része annak a külpolitikának, amelyet pártunk ós kormányunk a békés egymás mellett élés gyakorlati Az interpellációk sorát Nagy Zoltán Borsod megyei képviselő kezdte meg. Az Országos Tervhivatal elnökéhez interpellált a gyorsan fejlődő ipari város, Özd vízellátásának ügyében. Dr. Ajtai Miklós kérte az országgyűlést járuljon hozzá, hogy az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság együtt elvégezze a körzet teljes vízellátási tervének felülvizsgálatát és azután, de legkésőbb egy hónapon belül adjon választ a kérdésre. Ezután meghallgatmegvalósításáért folytat; annak a békepolitikának, amelyet a Magyar Népköztársaság minden fórumon — ahol módja és lehetősége van — hangoztat és érvényesít. Országgyűlésünk ezzel a tevékenységével is hozzájárult a népek barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez, a béke megszilárdításához. A parlamenti delegációcserék országgyűlésünk életében csaknem kilencéves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból 55 küldöttség látogatott hazánkba. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — köztük 11 szocialista országban — tettek látogatást. Delegációnk külföldi látogatásaiban összesen 130 országgyűlési képviselő vett részt. Vass István né ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek látogatásai során az előző országgyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti delegációcserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Az elmúlt évben tovább szélesedtek az országgyűlés kapcsolatai a kapitalista és a voit gyarmati országok parlamentjeivel is. Az országgyűlés elnöke ezután az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Elmondotta többek között: kapcsolataink kedvező alakulását mutatja, hogy már 1959ben sor került az olasz—magyar, 1960-ban pedig a magyar—olasz tagozat megalakítására, s ezt követte ugyancsak 1960-ban, illetve 1961ben az angol—magyar és a magyar—angol tagozat létrehozása. — A nemzetközi helyzet kedvező alakulása — folytatta — éreztette hatását az Interparlamentáris Unió 1983. évi belgrádi konferenciáján. Enr.-dc tevékenységei elsősorban a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellemezte, s igen kedvezően hatott a Moszkvában aláírt részleges atomcsendegyezmény. — A konferencia határozatai is mutatják, hogy az Interparlamentáris Unió munkásságának mindinkább a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásában van növekvő szerepe, jelentősége. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt eddig is nagy fontosságot tulajdonított az Interparlamentáris Unió munkájából reá háruló feladatoknak és a jövőben is mindent elkövet, hogy az Unió a népek békeakaratának hatékony szócsövévé váljék. Interpellációk ták Varga Károly Somogy megyei képviselőnek a kohó- és gépipari miniszterhez intézett interpellációját a Somogy megyei ipartelepítés tárgyában. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszát az országgyűlés tudomásul vette. Az egész országot, a teljes közvéleményt érdeklő interpellációt nyújtott be Henspenger Péter Szabolcs megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei és Kántor Lajosné Borsod-Abaúj Zemplén megyei képviselő. Az országgyűlés dr. Csa- Tervhivatal elnökéét pedig nádi György válaszát 11 el- egyhangúlag tudomásul vetlenszavazattal, az Országos te. KANTOR LAJOSNÉ: Azoknak az idős pedagógusoknak, akik az új nyugdíjtörvény életbeléptetése előtt mentek nyugdíjba, miért nem veszik figyelembe az 1945 előtt munkában töltött éveket? m HENSPENGER PÉTER: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta a népgazdaság évről évre nagy összegeket fordít a termelőszövetkezetek új létesítményeire, egyes rossz típustervek és rossz kivitelezés miatt azonban ebből az összegből sok millió forint veszett és vész kárba. Milyen intézkedéseket tesz a Földművelésügyi Minisztérium a tervezés és a kivitelezés megjavítására? LOSONCZI PAL földművelésügyi minszter válasza: Egyetértett a miniszter azzal, hogy az elmúlt években sok hiba volt a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében. A régebbi épületek egy része nem felelt meg a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A tervező és kivitelező szervek kerestek jobb, olcsóbb megoldásokat, ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. A beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítására a közelmúltban több határozatot hozott a minisztérium. A tervező irodák és elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium tervező irodájának feladatává' tették, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz egységes szerkezetű, jó elrendezésű, a mezőgazdaság céljainak megfelelő típusterveket alakítsanak ki. Elmondotta a miniszter, hogy a tervezőmérnökök mellé mezőgazdasági szakembereket osztottak be és a jövőben csak olyan épületek terveit lehet kivitelre ajánlani, amelyek kísérleti épületként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. n DR. BELAK SAXDOR: a talajjavító anyagok szállítása és biztosítása tárgyában két interpellációt nyújtott be — mégpedig a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. A rossz termöképességű és nehezen művelhető talajok javítása, a gyenge termelőszövetkezetek jobb gazdálkodási feltételeinek megteremtése érdekében — mondotta — az utóbbi években több komplex talajjavítási terv készült. A program mielőbbi megvalósítását azonan nagymértékben akadályozza, hogy a MÁV nem elégíti ki a talajjavító vállalat szállítási igényeit. A vasúti szállítási nehézségei miatt a talajjavító vállalat gyakran teherautóval szállítja a javítóanyagot. Így viszont az egy holdra szükséges javítóanyagnak csak a szállítása több mint 2000 forintba kerül. A képviselő véleménye szerint ezért célszerű lenne, ha a most használt kisebb hatóanyagú lápi mésziszap helyett minél koncentráltabb és így kisebb szállítási kapacitást igénylő javítóanyagot biztosítanának. VERES JÖZSEF munkaügyi miniszter válasza: Az interpelláció nemcsak idős pedagógusokat, hanem más nyugdíjasokat is érint, akik szintén joggal vethetik fel nyugdíjuk visszamenőleges rendezését — mondotta a miniszter. Utalt arra, hogy az új nyugdíjtörvény mellett még többféle régi rendelkezés is érvényben maradt, s a más-más rendelkezések alapján megállapított nyugdíjak között jelentékenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959. évi nyugdíj rendezés például 541,9 millió forint, az 1963. január 1-i rendezés 146,5 millió forint kiadási többletet jelentett. Míg 1956ban 573 000 volt a nyugdíjasok száma, addig 1964. év végére számuk előreláthatólag eléri a 750 000-et. 1956-ban a nyugdíjakra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki államunk, az idén kifizetendő öszszeg viszont 6 milliárd 59 millió forint lesz. Az új nyugdíjtörvény 1929-ig viszszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet azoknál a dolgozóknál, akik a törvény életbeléptetése után mentek nyugdíjba. Visszamenőleges hatállyal valamennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anyagi lehetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát interpelláló képviselőtársammal — mondta Veres József. — Igaza van abban, hogy a nyugdíjkérdés még nem oldódott meg teljesen. Feltétlenül szükséges, hogy alkalmas időpontban az összes, nyugdíjra vonatkozó rendeleteket összhangba hozzuk az új nyugdíjtörvénnyel, és ezzel együtt az összes régi problémát is rendezzük. A feltett kérdésre azonban meg kell mondanunk: erre a rendelkezésre a közeljövőben nem kerülhet sor, mert anyagi kihatása rendkívül nagyi Ha gazdasági eredményeink tovább javulnak, akkor természetesen e kérdés rendezése is közelebb kerül a megvalósuláshoz. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt: Figyelembe kell venni, hogy a vasút teljesítménye nem növelhető korlátlanul. Komoly erőfeszítések történnek a vasút munkájának jobb megszervezésére, rejtett tartalékainak kiaknázására. — Mindezek alapján — mondotta a miniszter — remélem, hogy o vasút teljesíteni fogja 1964. évi szállítási tervét és ezen belül a talajjavító anyagok szállításának előirányzatát is. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnökének válasza: A kitermelési és szállítási költségeket egyaránt figyelembe véve, s hatóanyagban számolva, a lápi mész és mészkőőrlemény ára lényegében azonos, ez tehát nem indokolja a sümegi mészkőőrlő üzem bővítését. Emellet gondolni kell arra is, hogy talajjavítási programot akarnak megvalósítani az ország több más vidékén is, ahol még lápi mésziszap sincs. A rendelkezésre álló összegből tehát elsősorban itt kell a mészkőőrlő üzemeket építeni, s csak azután kerülhet sor a sümegi üzem bővítésére. Túlteljesítette Januári tervét a szénb £nyászat • ÉHI — MIIHillHIMlBllIMIM i l iriTílilltailTtlItfirOilTIMi niTilMT A tél eddigi legválságosabb időszakában, január első felében a rendkívül tartós hideg csaknem megbénította a szénbányászát munkáját. 4 közlekedési nehézségek miatt a bányászok egy része nem tudott eljutni munkahelyére, az állandó vagonhiány pedig lehetelenné tette a kitermelt szén elszállítását, s fékezte a fejtés ütemét. Már-már úgy látszott, hogy a trösztök nem teljesítik januári tervüket. Amint azonban a hónap második felében javult az idő, mindennap »lefaragtak* valamenynyit hátrányukból. Január 30-án már csak 5410 tonna hiányzott a tervteljesítéshez. Az utolsó napon, 31-én ezt a hiányt pótolták, sőt 3500 tonnával meg is tetézték az év első hónapjára több vasárnapi műszak beiktatásával előirányzott termelést Így a szénbányászat, előzetes számítások szerint, januári tervét 100,1 százalékra teljesítette. A későbbre várható pontos mérlegelési adatok szerint a többlet pár ezer tonnával valószínűleg növekszik. A túlteljesítésből a közép-dunántúli, a mecseki, a tatabányai, az oroszlányi szénbányászati vállalat és az ózdvidéki szénbányászati tröszt vette ki legjobban a részét (MTI) Lakásokat fűt a termálvíz A geotermikus energia kísérleti hasznosítása az újszegedi Ogyessza városrészben — Feltört a meleg víz! — hangzott el a kiáltás jó egy évvel ezelőtt az újszegedi ligetben, ahol sikeresen befejeződött a kísérleti termálkút fúrása. S ezzel tulajdonképpen megkezdődött Szegeden a hosszú időt, sok körültekintő munkát kívánó kutatás. Ennek cétia: hasznosítani a geotermikus energiát, amelynek hordozója a víz. Kötelező vizsgálatok A kútból a felszínre ömlő víz hőmérséklete 85—90 Celsius-foik. Hónapokon át folyt a meleg víz, vezették a Tiszába, és közben — látszólag — nem történt semmi. Voltak is olyan vélemények a lakosság körében: megfúrták a kutat, vize azonban semmivé lesz, mert a folyóba engedik. Valójában azonban a szakemberek gondos méréseket végeztek, vizsgálták a hévíz minőségét, összetételét. Ez ugyanis — mivel a természetes energia gázt és ásványi sókat is tartalmaz — nemcsak fontos, hanem kötelező is. Az újszegedi kútból a feltörő termálvízzel együtt bizonyos mennyiségű metán is buzog, ami nem különleges jelenség, de mindenesetre nélkülözhetetlen vizsgálat tárgya. Sőt: a víz minősége határozza meg, hogyan és milyen közbeiktatott eljárásokkal lehet hasznosítani. , Valamelyest is megnyugtató vizsgálati adatokat hoszszabb idő alapján lehet szerezni. Az újszegedi termálkutat is figyelték, ellenőrizték a szakemberek, hogy folyamatos "termeléséről*, jó és rossz tulajdonságairól meg" győződjenek. Hasznosítása csakis így és ezután kerülhet napirendre. Próba a gyakorlatban A napokban a kísérlet, a kutatás, a hasznosítás egyik fontos állomásához, a gyakorlati próbához érkezett — amint kérdéseinkre közölte Balogh Péter mérnök, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. Üzembelépett az ideiglenes, két 15 köbméteres tartály, amelynek az a féladata, hogy a termálvízben levő metánt kiválassza. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat Szerelőipari Főépítésvezetősége odaadó munkával elkészítette, több mint 1 kilométer hosszban a vezetékrendszert a kúttól az Ogyessza lakónegyedig és megteremtették a hőközpontot. amelyből szivattyú továbbítja a termálvizet a fűtési rendszerbe és nyomja ki az elhasznált hőenergiát. Az épülő Ogyessza városnegyed Csanádi utca felŐ levő három épületének összesen 156 lakásában már termálvízzel fűtenek.^ Ig; hogy csak a 14-es jelű épül 74 lakásában laknak nv gazdáik, mert a másik 1 házban még belső befej" munkákat végeznek az t tők. A termálvízfűtéssel talában elégedettek a cs" cjok, jnert kellemes, e"vertes hőmérsékletet biztor Az is igaz viszont, hogy r liény lakásban adódnak a f téssel kapcsolatban műszproblémák, ami érthető, h szen a termálvíz fölhasznlása a gyakorlatban mén nem kipróbált Szegeden. Ez hozza magával — éppen a víz minőségéből eredően, ami a gvakorlati felhasználáskor is jelentkezik —, hoev újabb műszakj, technikai eljárásokat kell még alkalmazni. Teendők Egy újabb épületben — ebbe később költöznek be a családok — jelenleg végzik a fűtésszerelési munkákat és majd fűtésre a termálvizet. Szükséges azonban egy 500 köbméteres gázkiválasztó tartály megénítése is, aminek a munkálatai az idő javulásával gyorsított ütember Jolvnak majd, így röv'd idő alatt be is fejeződnek. / nagy tartály mevéoítc-íve' megszűnnek a gázkiválas tással kapcsolatos műsza,'i zavarok. Szó van arról is, hogv v Osyessza negyed l-es szám lakásszövetkezetének csal" otthonait a termálvízzel f" sék. Hasznosnak is, jó""' is látszik ez. A végleges tés azonban később s~"Jeth-' mev. mert több minden — például a fűtésrendszer üzemeltetése stb. — tisztázásra vár a lakásszövetkezet és az illetékesek között. Orszáros haszonnal Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsáe igen jelentős segítséget adott eddig is a kutatáshoz, az egész mun-. kához. A továbbiakban is közreműködnek és .a gvakorlati hasznosításban döntő szerepet vállalnak. A Vízügyi Nagy'é'esítményeket Beruházó Vállalat, valamint a Mélyépítési Tervező Vallalat ls odaadóan működik közre. A termál vízfűtés az Ogyessza negyedben jó tapasztalatokat hoz, amit geotermikus energlakircsiink további felhasználásában nemcsak Szegeden, hanem országos méretekben is mind a tervezésnél, mir.d a kivitelezésnél gyümölcsöztethetünk. Morvay Sándor Vasárnap, 1964. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3