Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! a .ff a g y 4 r szocialista h(j\k4spárt lapja 54. évfolyam, 27. szám 12 OLDAL, ARA 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. február 2. Nem elég a tabletta — akarat is kell Három bőrönd bankó Barangolás a város peremén Lakásokat fűt a termálvíz MAGASRA EMELT MÉRCE A z újságolvasó, rádióhallgató ós tévénéző emberek ma már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy mit jelent hazánknak a szocialista munkamegosztás. Ugyanezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szemben a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi problémákkal. Azt látják, hogyan bővülnek kereskedelmi kapcsolataink a nyugati tőkés világgal, és hogy néha dollármilliókat adunk a behozott árukért. Ugyanakkor felmerül bennük a kérdés: miből fizetjük mindezt? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: mindabból, amit megtermelünk. Üzemeink országszerte bizonyítják e válasz igazságát: itt hűtőgépeket, ott telefonkészülékeket, amott tehergépkocsikat adnak a külkereskedelemnek, itt mezőgazdasági szerszámokkal, ott villamossági cikkekkel, amott csapágyak millióival járulunk hozzá exporttervünk teljesítéséhez. A KGST országai között hazánk Csehszlovákia és az NDK után harmadik helyen áll az egy főre eső külkereskedelmi forgalom tekintetében. Gazdasági partnereink mind a szocialista országokban, mind a tőkés nyugaton várják termékeinket, elismerik az iparosodó Magyarország gazdagodó eredményeit A magyar ipar ma már nem azonos a főváros és néhány vidéki bázis iparával. A legutóbbi évekig még ki lehetett mutatni, mennyi jut az ipar eredményeiből a fővárosra és mennyi a vidékre. A szocialista ipar átszervezésével, a nagyvállalatok és trösztök kialakításával az eredmények ma összességükben jelentkeznek. A vidéki ipartelepek építéséért bővítéséért, termelésének fokozásóért az állami szervek határozott lépéseket tesznek, szinte minden megyében 300—500—800 főt foglalkoztató új ipari üzem épült illetve épül. Ipari munkásaink az ország minden táján közvetlenül vagy közvetve részesei a nemzetközi munkamegosztásnak, az új, szocialista életért vívott nemes harcnak. A kisüzemből, a két-három holdról vagy a fakanál mellől jövő tízezrek nem értik meg azonnal, hogy termelésünkben milyen jelentősége van a határon túlról származó drága importanyagoknak. Az importanyag, a búza, a gép pénzbe kerül, sokszor nagyon kemény nyugati valutába. S akár a szűkebb családnak egy-egy nagyobb vásárlásnál, ugy kell összeadni a társadalomnak is új termékeit megtakarított anyagát'újításait ötleteit hogy az ország exporttermékeit eladva, megvehesse mindazt amit akar. Ebből gazdagodik tovább a népgazdaság. IáT ülkereskedelmi forgalmunk állandóan növekszik. Az 1964. évi külkereskedelmi tervünkben a kivitel 6,8 százalékkal, a behozatal 7,4 százalékkal növekszik. Gépes finommechanikai termékeinkből 12,1 százalékkal, könynyűipari cikkekből 3,6 százalékkal növeljük exporttervünket. A népgazdaságilag fontos behozatali tervet csak akkor tudjuk teljesíteni, ha az exporttervünket maradéktalanul végrehajtjuk. Az exportterv teljesítése biztosítja ugyanis a behozatal lebonyolításához szükséges fizetési eszközöket Pártszervezeteinkre fontos 6zerep hárul, hogy segítsék és biztosítsák az exportra termelő üzemekben mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és a közlekedésben olyan reális lépések végrehajtását amelyek kimutathatóan már 1964-ben javítják elsősorban tőkés külkereskedelmi mérlegünket. Milyen problémákat kell jelenleg megismertetni? Világosan és meggyőző élvekkel el kell mondani minden dolgozónak, hogy a világpiaci (és két tábor közti!) verseny egyre magasabbra állítja a mércét, egyre nagyobb korszerűségi, minőségi és termelékenységi követelményeket kell teljesíteni. Valamennyi exportra termelő üzemben a műszaki vezetők és politikai munkások összefogásával kell megkeresni azt a termelési csomót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Az egyik gyárban műszaki változásokat kell végrehajtani, hogy az exportminőséget megjavíthassák. Más üzemben a magas önköltségen kell javítani. Az üzemi pártbizottságok helyesen cselekednek, ha évről évre megvizsgálják, hogy egy dollár devizanyereség hány forint ráfordítást kíván, s eszeiint intézkednek. Ha az üzemekben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit ismertetik a dolgozókkal, biztos, hogy mindenütt zöld utat kapnak a legfontosabb exporttermékek. Az igazi gyümölcsök azonban ott érnek be teljesen, ahol a termelési értekezletek az eleven szakszervezeti és pártcsoportok a tájékoztató adatok, érvek minél közvetlenebb összegezésével, minél több dolgozónak magyarázzák meg a gondokat, a tennivalókat, egy-egy gyártmány jelentőségét. az exporttermékek útirányát. Ezen túl a nemzetközi munkamegosztás kölcsönös előnyeit kell felvázolni a felvilágosító munka minden eszközével. Számos vidéki üzemben kevés a párttag, műhelyenként, brigádonként egy-kettő. A mozgósító munka eredménye azonban nemcsak a kommunisták számától, hanem elsősorban az aktivitásától függ. Jó szervező munkával messzire elér egy-egy aktivista hatása. Segítsen a KISZ is, hiszen egyre ifibb az olyan fiatal technikus és mérnök, aki műhelye dolgozóival állandó kapcsolatban áll. Egyre több az olyan szocialistabrigád-tag, akit személyében bánt, ha a mellette dolgozó selejtet, rossz minőségű terméket gyárt. A nagyvilág termékeinkről is megítél bennünket. A jó politikai felvilágosító munka eszköze lehet jó és színes faliújság, egy-egy amatőr filmvetítés, kiállítás, a külföldön járt műszakiak és szerélők emlékeibő). A z ipari üzemek átszervezése lényegében lezárult, egy sokat ígérő és sokat követelő tervév áll előttünk. Az ipari termelés 7 százalékkal, az exportterv mintegy 8 százalékkal nő. Az új és a régi munkásokat, valamint a műszakiakat már holnaptól kezdve sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és exportfeladatokról. Az indulás biztató; sok üzem márÍ6 megkezdte az új év exporttermékeinek szállítását. Ebben az esztendőben is mindenki előtt az a cél lebegjen, hogy minéí több megbecsülést szerzünk külföldön a magyar ipar termékeinek! 4URMICS LASZfcö Az országgyűlés elfogadta 1964. évi állami költségvetést Tovább szélesedtek országgyűlésünk kapcsolatai ® Ot képviselő interpellált az ülésszakon Az országgyűlés ülésszaka tegnap, szombaton tovább folytatta és befejezte tanácskozását A tegnapi ülést — melyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő„ Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagíjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai — dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd folytatták az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. E napirendhez szólt hozzá a tegnapi ülésen Blaha Béla Borsod megyei képviselő, majd az elnök bejelentette, hogy mi vél többen nem jelentkeztek felszólalásra, a vitát lezárja. Vita után dr. Timár Mátyás, a pénzügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyminiszter válasza után az elnök szavazásra tette fel a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, s az országgyűlés azt a pénzügyminiszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak második napirendi pontjaként Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke tartott beszámolót a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Beszámolóját az országgyűlés elfogadta. Utána került sor a harmadik napirendi pontra, az interpellációkra. Az ülésszakon öt országgyűlési képviselő hat interpellációt terjesztett elő. Az illetékes minisztereknek az interpellácókra adott válaszát az országgyűlés elfogadta, és ezzel az ülésszak befejezte tanácskozását Az országgyűlést Vass Istvánné elnök zárta be. A következőkben ismertetjük dr. Timár Mátyás válaszát, Vass Istvánné beszámolóját, és az interpellációkat, valamint az illetékes miniszterek ezekre adott válaszát Anyagi erőink biztosítják a további fejlődés lehetőségét Tímár Mátyás pénzügyminiszter válasza a költségvetési vitában elhangzott felszólalásokra Dr. Tímár Mátyás hangoz- feafegyelern tatta, hogy a költségvetési váL vitában felszólalt képviselők Timár Mátyás a továbbiszámos értékes, hasznos gon- akban részletesen beszélt a dolatot, figyelemre méltó in- mezőgazdaság idei feladataidítványt vetettek fel az élet róL Hangsúlyozta, hogy a különböző területeiről, s mezőgazdasági jellegű beruezek házások összegének emelkenagy segítséget adnak idei dése, termelőszövetkezete, feladataink megoldásához, inkben az anyagi ösztönzés a kővetkező évek tervel- legcélravezetőbb módszereinek' kialakításához. nek alkalmazása, jó együttA vegyipar fejlesztésére vo- működése a mezőgazdaságnatkozó észrevételekkel kap- gal már ebben az évben is csolatban megemlítette, hogy számottevő eredményeket ebben az évben 1,1 milliárd hozhat forinttal többet juttatnak Kitért a költségvetés névegyipari beruházásokra, hány lakásépítési, kommumint tavaly, s az idén az év nális és egészségügyi előmásodik felében elkészülő irányzatára is. Megemlítette, létesítmények működésének hogy államunk évről évre megkezdése is biztosíték ar- növekvő összegeket költ lara, hogy vegyiparunk fejlő- kósépí tkezésekre. Állami erő. dése töretlen lesz. bői 1961-ben 16 800, 1962-ben Részletesen foglalkozott 17 000, 1963-ban 18 000 új azokkal az észrevételekkel, otthon került tető alá, hozzászólásokkal, amelyek a M idén 21 700 lakás építőbe ruházások gyorsítását sür- spt tervezik gettéfc Rámutatott, hogy és ez nem tartalmazza az gos beruházási igények az 0TP-hiteUel történő építkemegszilárditásá- ba vették a vízszolgáltatás javításának lehetőségeit Kitért arra is, hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékoikkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költségvetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon zést Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre vála. . . Sizolva hangoztatta, hogy a megfontoltan okosan, cel- szafcemberek pontosan számImii IMIVH ollrndszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Timár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt, és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel foglalkozva aláhúzta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsítésével, Jobb saervezesevei. a Két szomszéd megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélget az országgyűlés szünetében Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Győri Imre elvtárssal, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárával és Klaukú Mátyás elvtárssal, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárával • * ^ ' a, * is • , jglIIP a JP1118'' KL - 1 .fejig, M ÍÉH 1s Jm •k jiuiiiiilBmJp 1 1 mm n > m :! v, "<, • ' > . '' v "tfs" sv k-^LÍi YYs. • mÉmii 'i amafímMg&S^^W^. §p|§51 • BB^gwBBt AlAAggAPAAgggAigAJigjHH Néhány szó a parlament folyosóján Csongrád megye egészségügyi ellátottságáról... Balról jobbra: Dr. Petri Gábor egyetemi tanár, Szél János tsz-clnök, Bódi László vasesztergályos, Csongrád megyei országgyűlési képviselők dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterrel beszélgetnek