Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

Cányok és fiúk Öten a IV/C'ből fóruma Tyetmázeleitti, líLzJbdtnJii dl Ldjuy&k .jd&jzygxLL dl L&txayia.ssdy izafwfyai Lzitint Jftindinkl iq.ij{jozma friztáLyiáu cAz 0iztdbjkdk0-túÍL s ata A PADOKBAN Mi leszel, ha nagy leszel? De sokszor feltesszük ezt a banális kérdést a gyerekek­nek. S a válasz mindig ked­ves: mozdonyvezető, űrrepü­lő, hajóskapitány, meg ehhez hasonlók. De a negyedikesek már nem gyerekek, tudnak józanul tervezni, mert isme­rjk önmagukat és a lehetősé­geket is. Ha nem mondatták a tanáraik, akkor is tudnák, hogy az érettségi előtti év munkáján nagyon sok múlik. Mikor nem jó, ha a lányok, Melyik osztályt ajánlja fiúk együtt vannak? Miken „modellnek" Juhász Antal, a szoktak civakodni? Mert, ha Ságvári Endre gimnázium jól emlékszem, gyakran jött igazgatóia? úgy érzik, ez szinte leneiet­lenség. Padtársam hérom fiúk. Igen ám, de ha < azt évig. Dugónak becéztük va- akarjuk, hogy bensőséges lamennyien, mert kisnövésű kapcsolat alakuljon ki. ak­volt és tömzsi. Mindent tud­tunk egymásról, szinte sza­vak nélkül értettük, mit gon­dol a másik. Minden hétfőn én írtam le nyolc óra előtt néhány perccel matematika feladatát, mert őt nem érdé­kor kölcsönösen tisztelnünk keli egymást. Ilyen esetekben nekünk, lányoknak van „elő­jogunk". Három éve tanulnak együtt. Az osztály hatvan százaléka vidékről került ide. elő köztünk olyan vita, amit a nemek közti különbözőség okozott. — Semmiképpen sem jó testnevelési órán, amikor a játszásra kerül a sor. Ilyen­kor csak a fél tornaterem a miénk. — Labdarúgó-bajnokságon! Mindig vitát szül, hogy ki­kinek drukkol! A IV/C-t. Ilyen „polari­zált" osztálya régen volt is­kolánknak. Két véglet között mozognak: sok a jó tanuló, és sajnos legalább annyi nem törődik a tanulással. Az ellentétes pólus A kör tehát leszűkül: a IV/C nem tipikus osztály, s kelte a világ, ráborult a pad Az első év sok-sok izgalom­támlájára, mereven nézett mai, ismerkedéssel telt el. maga elé, elbambulva hallga- Másodikban, az egyik fiú vál­tott. Szerelmes volt. Mindig lotta be, túlzott volt a köz­másba, éppen abba a lányba, vetlenség. Most kezd helyes — Az sem szép, hogy mi nyilvánvaló, hogy azok a diá­kerékvágásba kerülni a kap­csolat. duhiak akivel szombat, vagy vasár­nap este sokat táncolt, a tánciskolában. Délfelé már nyugodtan focizott a fiúkica!, keddre pedig kialudta az egészet. Azért, hogy újból el­jöjjön a szombat meg a va- _ Kik a/_ ügyesebbek: sárnap, s hétfőn reggel kez- lányok vagv a liúk? dödhessen ismét a dalom". „világfáj­A régi tornaórák emléke kísért. Emlékszem, azt hittem akkor, minden fiú engem néz. Most már tudom, hogy ők sokkal nagyobb zavarban A Rőzsa Ferenc általános ^^^^ ** — A szabadgyakorlatokat közösen végezzük. Nem az dönti el, hogv fiúk, vagy lá­nyok csinálják, hanem az, hogy akinek több az adottsá­ga, szebben tudja megcsinál­ni a gyakorlatot. A szertor­elmegyünk druktyilni a fiúk­nak a focihoz, de ök nem ad­ják vissza a kölcsönt a kézi­labda-meccseken. . Ezek körül a témák körül a nagy „osztályhábo­rúk". Néha „villongáshoz" vezet aztán még az is, ami­kor valaki csípős megjegy­zést tesz a másikra. De ami­kor felteszem a kérdést: ha osztályt változtathatnának, ki kívánkozna „sima" osz­tályba, egyetlen jelentkező sincs. Méry Éva kok sem lehetnek a szó bizo­nyos értelmében tipikusak, akik még fél évvel az érett­ségi előtt sem a tanulásban látják jövőjük megalapozá­sát. — Az osztály statisztikája igen érdekes — mondja Molnár Istvánné osztályfő­nök. — A tanulmányi átlag­eredmény: 3,7 most félévkor. Hat tanuló szín ötös, másik hat 4,7-en felüli eredményt ért el. ők az egyik pólus. És a másik? Keramikusok a Tömörkény gimnáziumban Három éve szakközépiskola először gipszből formáznak nyílt a Tömörkény gimnázi- ki, és utána öntik bele az __ umban. Az elsőéves diákok anyagot. A harmadévesek, . .. nát, ami nekünk más, mint a hárem szakma közül választ- ezen kívül, építészeti kerá­megszoKtaK, meg is szerettek, lányoknak, igyekszünk jól hatnak, aszerint, hogy ki me- miával is foglalkoznak. Ez a fecK a lany, a Kilenc nu szín- s nemcsak az osz- lyiket akarja elsajátítani: dí- formakultúrát és a szépérzé­te elvesz a paosoroKDan. ue tályzás miatt, hanem azért szitö szobrász, kerámikus és ket alakítja. Ők már egyénileg gimnázium III/a osztálya is koedukált osztály. Lányok és fiúk ülnek a padokban, űgy egymás mellett, mint valami­kor én és Dugó. Közvetlenek, nevetősek, s szemmel látha­tóan megszokták már ezt a közelséget. Illetve nemcsak azért szó sem lehet nőura­Iomról! ..Békés egymás mel­lett élésben" telnek napjaik. — Hogy érzitek magatokat így, együtt? — Jobban megismertük egymást. — Megfigyeltem, társaság­ban mennyivel természete­ugrást a fiúk sokkal maga­is, mert a lányok figyelik. nyomdász szakmunkás-kép- is terveznek különböző alakú A lovagiasság szabályait zésben részesítik a jelentkező tárgyakat, és ezeket azután tökéletesen betartva, ezután tanulókat. megformálják. A szorgalma­egy kislány meséli el. hogy a A kerámikus részleg mun. sabbak délután is bejárnak, fiúk húsz fekvőtámaszt esi- kaját a hódmezővásárhelyi és a tanár felügyelete mellett nálnak. amíg a lányoknak niajolikagyár segíti. A kerá- különböző tárgyak készítésé­csak ötöt kell. Meg azt is, mikusok szakmájukat törté- vei gyakorolhatják választott hogy a huszár és a macska- neti sorrendben tanulják: ele- szakmájukat. inte az egyiptomi művészet A tavaly megrendezett Er­jeles alkotásait próbálják le- kel-emlékünnepségen, az is­másolni képről, majd agyag- kola kerámikus növendékei ból kiformálják, kiszárítják közül ügyes munkájáért Bü­és azután kiégetik. Később ki Béla második osztályos ta­«.',L- bekövetkezik a mázolás, nuló aranyérmet szerzett. Az teszi a fiuk, lányok kapcsola- _ Nagyon nem szeretjük melynek két formája van: iskolából helyezést ért el Me­v „v,- t- -,,„ t f_i és furcsálljuk, ha egy-egy színtelen vagy színes mázzal nya Mária és Csemán Ilona, védiktes Sigazolják osztá 1 ykö- rcssz jegy miatt Sirnak a lá" vonják be az elkészült tár- A diákok az iskola elvégzé­zösségük helyes szellemét. A nyok­lányok nem akarnak minden — Azt mondjak, egyes fiúnak tetszeni. A fiúk őket a kötelesség"! No, sebben fesgtelenebbül visel- sabb s szebben végzik el kednek azok a fiuk es lá­nyok, akik koedukált osztály­ba járnak. — A hangulat közvetlenné pedig nem olyan „vadak", meg mi nem szeretjük! Mert mint a „sima" osztályokba járók. — Az illő tiszteletadás min­denkinek kijár, aki velünk szemben is udvarias! Ez a mondat már egy ki­csit a lányok műve. Mert kü­lönösen az első időben nagy gondot okozott a fiúk „rheg­nevelése". ilyen címen a legutóbbi klub­délufánra is csak három fiú jött eL teszi, hogy az iskolából kilé­pő szakmunkások alapos tu­— Szóval, általában nem szoktuk egymást megtépni! De... vita azért akad bőven. — Egyik kislány ki akart amikor puskázás, súgás, vagy vonják _ — •• gyakat. Így haladnak tovább se után vagy a hodmezova­„hívja a krétai, a görög művészetet sárhelyi majolikagyárba, ezt tanulmányozva, s a második vagy a képzőművészeti főis­évben eljutnak a 17. sgázadi kólára szeretnének kerülni, magyar fazekasságig, amikor A jól képzett oktatók és a már a korongozó sorozat- kielégítő felszerelés lehetővé gyártást sajátítják el a nö­vendékek. A. harmadévesek a les— Igaz, a fiúk sokat segítenek ügyesebbek> mdr különböző dással kezdjenek a munká­az ilyen délutáni összejőve* állatokat mintáznak. Jelenleg jukhoz. telek megszervezésében, de csigán dolgoznak, amelyet Tarnai László az is szóbakerül, hogy meny­nyire zokon veszik, amikor egj'-egy fiú megmakacsolja magát, és nem hajlandó tán­colni. Mert igaz, hogy a twistet egyedül is lehet jár­ni, de azért mégis csak más, ha fiú a partner. De mindez csak amolyan aprócska ellentét, hiszen — Négy gyerek elbukott, öt pedig nagyon közel állt hozzá. Miből leggyengébbek? — Ábrázoló geometriából. De szinte valamennyi tan­tárgynak megvan a „vérta­núja" köztük. A tanárnő jól ismeri tanít­ványait. Bizonyára azt is sejti, hogy ezek a rossz elő­menetelő tanulók miért ilye­nek. — Hogyne. Nem látják kü­lönösebb értelmét a tanulás­nak. Buták? — Nem. Ha valakinek gyengébb képességei vannak, azt nem hibáztatjuk. Szor­galommal különben is sok minden pótolható. Ezeknek a gyei ekeknek van eszük, csak éppen nem arra hasz­nálják, amire kellene. Ki mi akar lenni? Hatan üljük körül az asz­talt: öten a IV/C-ből és az újságíró. Nem mind az öt diák egyformán zárta a fél­évet. R. Sándor és V. Ferenc átlageredménye 3,4 volt, F. Sándor viszont kért tantárgy­ból, magyarból és fizikából elbukott. Ki mit akar csinálni érett­ségi után? R.- Sándor: — Bátyám is operaénekes, én is az szeretnék lenni. A zeneművészeti szakiskolára pályázom. B. Zsüzsa: — Laboráns valamelyik klinikán. Tanult kémiát? — Igen, tavaly. Hányast kapott — Közepest. J. Imre: — Felsőfokú húsipari tech­nikumba. S ha nem sikerül? — Nem tudom még. F. Sándor: — Színművészetire szeret­tem volna menni. De most, hogy magyarból l-est kap­tam, már nemigen lehet rá reményem. Hogy hanyagolhatta el ennyire, ha élethivatásának tekinti a színészi pályát? — Pechem volt az idén. Tavaly hányast kapott ma­gyarból? — Közepest. B. Zsuzsa helyesbit Hátra van még az ötödik, V. Ferenc. — A tv-szerelő szakmát akarom kitanulni. Az ám, mind az öten poli­technikások! R. Sándor asz­talos, B. Zsuzsa szakács, J. Imre motorszerelő, F. Sándor és V. Ferenc villanyszerelő szakmát tanul elsőtől kezdve. De csak V. Ferencnek jutott eszébe, hogy hasznosítsa tu­dományát. Szüleik mit szólnak az el­képzelésekhez? Nem akarták, hogy egyetemre menjenek? R. Sándor: — Helyeslik. B. Zsuzsa: V — Bátyám egyetemista, úgyhogy nekem mielőbb ál­lásba kell mennem. Kozmeti­kus akartam volna lenni, de abba a szakmába most nem lehet bejutni. Azután helyesbít: — Nem szüleim az okai, én nem akarok tovább tanulni. F. Sándor közbeszól — az­az visszakérdez: — Tulajdonképpen mi ér­dekli? Az, hogy miért nem tanulunk jobban? Fején találta a szöget. lóban, minden kérdés, min­den szó. ami eddig elhangzott ebben a beszélgetésben, jrre a kérdésre kereste a feleletet Mi lehet az oka annak, hogy okos, felnőtt, negyedikes diá­kok ennyire félvállról veszik a tanulást? Az osztályfőnö­küktől azt is hallottam, hogy sokat „lógnak". — Hát... Hát igen: R. Sándor 11, F. Sándor és még egy társa 12 igazolatlan órát szedett össze eddig. „Gazsó mindenhez fej" Rossz diákok — és kész. El lehetne intézni ennyivel a dolgot. Az a fajta, ukire an­nak idején úgy mordult vol­na rá szigorú apja: — Ha nem tanulsz, kölyök, inasnak adlak! De már régóta nem „mu­mus" az ilyesmi. Hiszen az ipari tanulók között egyre több az érettségizett fiatal, 6 V. Ferenc is éppen szakmát tanulni készül. ök az ellentétes pólus. Szívesen emlegetik a jó ta­nulókat, úgy látszik, nem ha­ragszanak rájuk, inkább ta­lán irigylik őket. — A Gazsó! Az mindenhez fej. Ha utána hívnak ki ben­nünket felelni, akkor befel­legzett. Azt is tudják, hogy az osz­tály nagyobbik része tovább akar tanulni. Ki elektromér­nöknek készül, ki orvosnak, tanárnak. Még felsorolni is nehéz lenne, hányfelé hív­ja őket a már bontakozó hi­vatástudat F urcsa mindezt az ő szájukból hallani, rész­rehajlás nélkül való megálla­pításként. Nincs az osztályban „mun­kamegosztás"? — De van. Csakhogy hiába másolja le az ember az ábrá­zoló feladatot, ha egyszer nem érti Ez igaz. Egy dolog azonban vigasz­taló: nem rosszak ezek a gye­rekek, nem neveletlenek, nem huligánok. Mind szeret­ne év végére javítani osz­tályzatán; s egy óra hosszás beszélgetés után koránt sem tűnnek „ellentétes pólusnak". Valahol elhibázták. Lusták voltak. Elkapta őket a ka­maszkor önhittsége. Ilyesféle jut az ember eszébe, szemtől szembe ülve velük. Kár, hogy közel az érettsé­gi, s már csak utána döbben­hetnek rá, mit vesztettek. Fehér Kálmán menni az ajtón — meséli a konkrét példát egy szőkehajú diáklány. Aztán jó iramban megelőzte volna egy fiú. de ő nem hagyta magát. Hiszen leckemásolás kerül a napi­rendre, elfelejtik a nemeket, mindenki egyforma osztály­társ. Aki ilyenkor segít, ran­got szerez a többiek előtt. osztálytársak vagyunk. Persze, legjobb lenne leszok­egyenlőség van, védekeztek a ni a „csalásról", de egyelőre Fogadás a külföldön tanuló öregdiákok tiszteletére dék és egy kijevi cipóipari mérnökhallgató, a találkozás mégis nagyszerűen sikerült. Az öregdiákok sok-sok él­ményt meséltek el a gimna­zistáknak, beszámoltak nekik tanulmányaikról. Bátran te­hették: félévi vizsgájukat ki­tűnően tették le. A KlSZ-is­táknak annyira tetszett a fo­gadás, hogy elhatározták, jövőre is meghívják az isko­lából kikerült külföldön ta­nuló ösztöndíjasokat. Hét olyan „öregdiákja" van a Ságvári gimnáziumnak, akik külföldi egyetemeken, ösztöndíjjal tanulnak tovább. Büszke is rájuk az iskola minden tanára és tanulója. Néhány nappal ezelőtt a KISZ-alapszervezet vezetősé­ge fogadást adott tiszteletük­re. Igaz, a hét közül csak há­rom Szovjetunióban tanuló diák tudott eljönni, egy le­ningrádi olajkutató, egy moszkvai diplomata-növen­IVIeddi r keli még várni ? Ez a három kislány, Vidács Klára, Horváth Ilona és Mu­ráth Ibolya első osztályos gimnazista. Azért sétáltak el a felső Tisza-parti új iskolaépülethez, hogy megnézzék, meddig kell még várni, hogy beköltözhessen falai Aécl gimnáziumuk. Jó lenne, ha őszre elkészülne, mert így, félig-kész állapotban is jól mutat, hát még akkor, ha már minden helyén lesz! Még a tanulás is könnyebben megy majd kényelmes, korszerű körülmények között Vasárnap, 1964, február 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom