Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

Már a tudat is „lépeget" Az igénytelen tanyácská- probléma volt visszahelyezed!, amely hajításnyira gunynyaszt a pusztaszeri tanácsházától, senki nem gondolná, hogy egy kétezer holdas közös gazdaság központja. Pedig itt intézik a Kossuth ni jogaiba, mert a helyettesítő nem akart távozni. A változás okai A változás okai kétségkiTermelőszövetkezet minden VÜ1 a gazdálkodásban rejle- ve A munkaegységei ügyét, gondját. S most már nek elsosorban. A népes szö- kapott kenyérgabonát talán nem is rosszul. Látszik vetkezetben már tavaly 7050 ez abból is, hogy a tulajdonosokat csoportosan csalogatja hi az idő, jóllehet még februárnak sincs vége, s szilaj, hideg szelek nyargalásznak a sík homokon. Egymásnak adják az iroda kilincsét és érdeklődnek: hol, mit lehet már dolgozni? A hónap végére földbe akarják húzatni a borsót és a mákot, mert a hideg egyiknek sem árt Aztán jöhet a többi doforint volt az átlagos kereset. Persze, akik iparkodóbbak voltak, jóval többet részeltek a közösből. Bagi Sándorné például 12 146, Hatvani Dezső 14 202, Palotás Antal 21 142, B. Kovács Lajos 23 590 forintot és így tovább. A tsz-ből eredő átlagkereset talán kevésnek tűnik, de hozzá jön még a háztáji föld, valamint a házkörüli állattartás jövedelme Apró Ferenc, a tsz egyik tagja találóan jellemezte, hogyan alakul át fokozatosan a gondolkodás. Az ő édesapja sokáig hajtogatta; hogy a közös gazdálkodás Pusztaszeren eleve kudarcra van ítélután semmi pénzért el nem adta volna, nehogy éhezés legyen a következménye. Nemrég viszont arra kérte a fiát, hogy keressen egy jó vevőt a gabonájára. Tavaly pedig már több mint 300 munkaegységet teljesített a közösségben. A gazdagodás új fogalma Anélkül, hogy észrevennék a Kossuth Tsz gazdái, SaíítSeHsSr^r pSoÍS már a gazdálkodás , fogalman SSSa*. « Antal és felesége ezt a plusz- ^alSor' X Tt fo" rasztra mondták, hogy „jól munkacsapatban kik dolgoz- jövedelmet 14—15 ezer nak majd ebben az évben. Nem bújnak már a dolgok elől Hí történt ebben a gazdaközösségben? Tulajdonképpen ezt szeretné vaiamenynyire tudományosain meghatározni Csatlós Mihály, a nyurga fiatal agronómus is, aki 1962. november elsején foglalta ei itt »<hivatalát*. Meséli, hogy akkoriban még rintra saccolja, ők tehát tisz- áll a feje alja*, aki éventán 35—36 ezer forintot ként megvett legalább egykét hold földet. És ma? Aki könyveltek el maguknak az 1963-as év eredményeként Jobb, mint a gyár Csak az kellett tehát, hogy a gazdák lássanak valamit a ilyesmin törné a fejét, azt kinevetnék. „Az ember ne legyen rabja önmagának, hanem élvezze is munkája gyümölcsét* — mondja Kecskeméti István, aki konyhaközösből, máris megnőtt bú1:ort' kályhát és motorkerékpárt vásárolt a múlt évi jövedelméből. A többiek is hasonlóképpen gondolkodnak. Már jó néhány gazdának autója van, több száznak meg motorkerékpárja. Rádió szól szinte iránta a bizalmuk. Papp Mihály két évig a Dunai Vasműben kereste a boldogulását, keresett is havi 1500— 1600 forintot, de mihelyt észrevette, hogy a Kossuth Tszben ennek csak a kétharmaúgyszólván kötéllel kellett dát megkaphatja, rögtön valamennyi hazban, s tv fogni egy-egy embert, mert visszajött a földhóz. Azt ^Ibe^m^S"^ valósApp-al Miteür a körös mondja, a tsz-ben jobban yeseooen mert igen sonan valosaggal bújtak a kozos m lálja ^^t^ mint tanyan laknak, ahol nincs munka elől. És most Kecs- a martin-kemencénél. Már villanyvezetek. A kulturális íremért István gépirányító a meg is nősült és derűsen lgenyek Pfrsze rohamosan megmondhatója, hogy mint- fogja föl a jövőt. így van- növekednek s ezzel fuggoszmegmonanaroja, nogy máSok is Lefftöb- sze> hogy is, másik is ha elvágták volna ezt a faj- ™k ^ bent a faluban kezd épüta gondot. Nem kell már ne- többé, hogy milyen istenien kezm- Toth Palnak- Festo ki sem könyörögnie senki- jó volt az egyéni életforma, Mihalynak, Kalman Jánosnek. sőt a napokban trágya- hanem a szép nagy gazdaság ™K Nagy Janosnak és Zsonett, SOI a naposoan vragyi foelalkoztatia ter Jánosnak szinten ez a hordáskor öten-hatan várták c^ja. tehát házépítésre gyúja vontatót kint a tetthelyen. már fel hogy a „mienk*-hez tlk most a PenztHárom hónappal ezelőtt az akkor nyúlhatnak -enyves Amilyen mértékben gyanakézzel* amikor kedvük tart- P00^ . a kozos gazdaróg, ja, hanem egyre tisztábban "^anugy emberfk fellátják: csak szorgos munka J*?^1® mmd. "agyobb fejében részelhetnek többet ^l/i,,^3!3^.^10^? belőle. egyik sertésgondozót behívták katonának, s mást kellett a jószágokhoz állítani. Miuíán most visszajött, Huszonnyolc szocialista brigád Egymillió társadalmi munkaóra J a KISZ-isták évi mérlegén A városi KISZ-bizottság a pon át, elsősorban a fagytól napokban kimutatta 18 ezer fenyegetett fűszerpaprika főnyi tagjának 1963. évi gaz- gyors leszedésében. A mundasági és kulturális tevé- kára mozgósítottak viselkedékenységének számszerű ada- se és bámulatos munkabírása tait E szerint a szegedi ifjú- előtt én mindenkor kalapot kommunisták egész éven át emelek. önmagukat felülmúló szorga- Az újszegedi Haladás Tsz lommal végezték a vállalt központi agronómusa a fafeladatokat. Főleg az egyre iskolában és ugyancsak a szélesebb területen kibonta- paprikaföldön kapott segítkozó termelési és társadalmi ségrrt mondott előttünk is munkában értek el kiemelke- őszinte köszönetet a KISZdő eredményeket. Többségükben nem visszafelé tekingetnek már, hanem kezdik megérteni, megszeretni a jelen valóságát. Pedig még csak az első lépéseket tették meg, csupán egy esztendőben adtak nagyobb erőt a magasabb rendű életforma alapozásához. Egészen bizonyos, hogy képességeiket felismerve ebben az évben már szebb sikereket érnek el a tavalyinál. F. N. I. Versenyben a szocialista címért nek. A vállalat és teljesített társadalmi munkanapok , öszszesscge meghaladja az egymillió Ólát. Ebben 30') brigád A szocialista versenybe be- vett részt, 2500 KISZ fiatallal, nevezett százharminc termelő A József Attila olvasoruczgabrigád közül huszonnyolc K>i:fcar« tavaly tizenoiev: -n nyerte el a szocialista brigád vettek részt. A szegedi KI3Zkitüntető címet. Az üzemek- esek büszkeséggel te« iesztheben folytatott takarékossági lik fel a Központi Bizottság A Szeged városi pártbizottság korábban, decemberben mozgalom hatmillió forintot . meghaladó eredménnyel zá- elé a tavaly elert eredmenyerult. Az anyagtakarékosság ket. után, a bevezetett újítások másfél millió forintos összeg- ] gel szerepelnek. Háromezer öt száz nap a mezőgazdaságban A sürgős idénymunkák alatt háromezerötszáz társadalmi munkanapot adtak a megszorult termelőszövetkezeteknek a KISZ-fiatalok Munkájukkal több olyan a gazdaságok zárómérlegében is jelentkező — értékes segítségei nyújtottak, amivel eredményessé tették a paprika- és gyümölcstermelést. Erre nézve a mihályteleki Új Élet főgazdászától kaptunk említést érdemlő nyilatkozatot. A köszönet szavai — Nekünk — mondotta — orvostanhallgatókból, gyógyszerész növendékekből és pedagógus jelöltekből álló 130 tagu csoport segített több nalagyar—romáö belkereskedelmi csereegyezmény Halász János magyar és Nicolae Bozdog román kereskedelmi miniszterhelyettes Bukarestben aláírta az 1964. évre szóló választékcsere jegyzőkönyvi megállapodást. A kölcsönös áruszállítások értéke 2 200 000 rubel. A magyar export főbb tételei a következők: ruházati cikkek, játékáru, golyóstollak, optikai- és fotocikkek, valamint elektromos szerelési anyagok. Román részről elsősorban lábbelit, textilárukat, egészségügyi porcelánt, parkettát, furnirt, gyertyát és más árukat szállítanak. (MTI) Jó yersenyszeryezéssel, a munkafegyelem erősítésével segítsék szakszervezeteink az éves terv teljesítését juhász József elvtárs beszéde a kenderfonógyári munkásgyűlésen Több napja feliratok hirdették, párt és szakszervezeti aktivisták mondták el társaiknak, hogy a vállalati pártbizottság csütörtökön délután munkásgyűlést rendez a szegedi kenderfonógyárban. A gyűlés előadója Juhász József elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára már a kora délelőtti órákban látogatást tett a gyár munkatermeiben. Beszélgetett a dolgozókicai, az üzem vezetőivel, párt- és szakszervezeti aktívákkal. Arról is érdeklődött, milyen kérdésekre szeretnének választ kapni a délutáni gyűlésen, s milyen a dolgozókat foglalkoztató problémákra szeretnék felhívni a párt megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának figyelmét. A műszakváltás után alig múlt el 15—20 perc, már zsúfolásig töltötték meg a gyár dolgozói az üzem 'művelődési termét, a munkásgyűlés színhelyét. A gyűlést Zöldi Imre elvtárs, az üzemi pártszervezetek csúcsvezetőségének titkára nyitotta meg, majd Juhász József elvtárs mondott beszédet. Bevezető szavaiban tolimá- ellenére is — folytatta Jucsolta az MSZMP Csongrád hász József elvtárs — vanmegyei bizottságának, a Szak- nak gondjaink. Természetes szervezetek Megyei Tanácsá- dolog, hogy ezeket a gondo- jenek a balesetek, s egeszsesikra, hogy a napi tervet b»csületlel teljesíthessék. A gondok megoldásához a pártós szakszervezetek segítségével gazdaságvezetőink és maguk a dolgozók igyekezzenek megtewnteni a legjobb összhangot. A munkásoknak és vezetőknek egyaránt meg kell érteniök, hogy ilyen gondokon nem segít a túlfűtött indulat, az asztalcsapkodás, csak a kölcsönös segítségnyújtás, megértés. — Ahhoz, hogy eredményesen valósítsuk meg 1964. évi tervünket, a szakszervezeteknek, s a gazdaságvezetőknek közös erőfeszítést kell tenniök a munkakörülmények javítására. Igen fontos, humánus, de gazdasági okokból is fontos, hogy csökkennak üdvözletét, majd így kat a párt a munkások előtt folytatta: is feltárja és kéri segítségü— Aki ma országunkban, ket azok megoldásához. Ilyen megyénkben, s ebben az segítség a többi között az üzemben csak egy kissé is exporttervek pontos teljesíbenne él gazdasági, politikai tése, túlteljesítése. Ezzel hozéletünk áramában, tudja, zájárulhatunk közvetlenül is hogy a párt és a kormány külkereskedelmi nagy történelmi tettre, a javításához, amit az elmúlt szocializmus teljes felépíté- hónapokban befolyásolt a kesére hívta fel népünket. Eb- nyérgabona-vásárlás. Az őrben a munkában, amelyben szágos gondok megértésének, kinek-kinek termelő tevé- a segítő készségnek szép pélkenysége társadalmilag szük- dáját adják nemcsak a szeséges, s az eredmények növelése is mindenkinek érdeke, becsülettel állnak helyt a szegedi kenderfonógyár dolgozói. Beszéde további részében az előadó elismeréssel szólt irányuló munkaverseny-moza gyárban dolgozó nők, mun- galmat. kásasszonyok helytállásáról, akik eredményesen veszik ki részüket a szocializmus építésének nagy munkájából. Harc ez, amelynek tradíciói vannak a kenderfonógyár- lémák közül részletesen fog. ban. A mai munkásnők, akik lalkozott a mind erőteljeitt dolgoznak, méltó követői sebben jelentkező munkaaz egykori Bákay gyári asz- erőhiány keltette nehézsészonyoknak, akik az első gékkel. Hangsúlyozta, hogy proletárdiktatúra, a Tanács- ezek megoldásában, enyhítéköztársaság idején is tettek- seben nagy felelősség hárul gedi kenderfonógyárban, más üzemekben is a dolgozók, párt- és szakszervezeti aktívák azzal, hogy jobb minőségű árut gyártanak, szervezik és támogatják az erre gesebb feltételek között dolgozhassanak emberek. Ebben a gyárban például tavaly 163 dolgozó munkája esett ki naponta a termelésből. A vezetők, s a munkások önmaguk és társaik mérlegünk egészsége megóvásáért érzett felelősségét növelve csökenthetjük a baleseteket, megelőzhetjük emberek testi épségének, életének veszélyeztetését. A szakszervezeti bizottságok lépjenek fel tehát a fegyelmezetlenséggel szemben. A munkások érezzék, hogy ez a fellépés saját személyes érdekük, ezért támogassák az aktivistákat. Növeljék a munkásvédelmi őrség szerepét! I Aki akar, dolgozhat i Élesszük fel a tapasztalatcsere-mozgalmat kel harcoltak a munkáshatalomért, a szocializmusért. s Az exporttervek pontos teljesítésével Ezután — Juhász József A megoldásra váró prob- elvtárs — a szakszervezetek munkaverseny szervező tevékenységével foglalkozott, s hangsúlyozta, abban, hogy egy-egy üzemben teljesítsék a termelési tervet, nagy szerepe van a munkával, az élettel kapcsolatban 1 évit versenyfeltételeknek. Regi tapasztalat, hogy ha a munkások értik, tudják, milyen feladatok hárulnak rájuk, látják a célt, a verseny érteivesznek8 réSTe' nemetévetélma megyénkben a vállalatok gazdasági vezetőire, pártós szakszervezeti aktíváira. Hangsúlyozta, hogy Csongrád megyében ezen a tértidé a részletével Mindenekelőtt együtt dolgoztak ki a versenyfeltételeket, hogy aztán a saját maguk fogalmazta célkitűzésekért dolgozhassanak. Ilyen fontos a versenyben kirintot fizettek ki a verseny jutalmazására. Legyen gazdagabb a munkások nemes vetélkedése. Élesszék fel újra a tapasztalatcsere-mozgalmat. Kommunista pedagógusok aktívaülése Szegeden A megjelenteket Sipos Gé- igazgatója, Gazdik Gyula, a za elvtárs, a városi pártbl- városi úttörő szövetség titkámegtárgyalta az iskolákban zottság osztályvezetője kö- ra, Csizmadia József, a 600. folyó oktató-nevelő munkát, szöntötte, majd Papp Gyula sz. Móra Ferenc Ipiaritanulóaz oktatási reform végrehaj- elvtárs, a városi pártbizottság Intézet tanára, Sarnyai Isttásának eddigi eredményeit, póttagja, a városi tanács vég- ván, a béketelepi általános istapasztalatait és az előter- rehajtó bizottságának elnök- kóla igazgatója, Gulácsi Zoljesztést, majd a széleskörű helyettese ismertette a decem- tán, a III. kerületi oktatási vita után megfelelő határo- béri partbizottsági ülés em- intézmények veeető igazgatózatot hozott. Ennek ismerte- lített napirendjét. ja, Szabó G. László, a városi tésére hívta egybe a városi A témával kapcsolatban a pártbizottság művelődési feEzután a második ötéves 2L ^úi ^Iívu'nkízon^a/ idői fedésben. mmuoKKiuu tervünk eddigi eredményé- f^kon! tobb mun- bogy a rol szólva a többi között el- kást kü]dbek a munkaerőt mondotta, hogy a vártnál igénylő vállalatok részére a jobb eredmenyt ertünk el, tanácsok munkaügyi osztátervteljesites minden lyaij mint amennyit kértek. ,. , . ™ . lehetünk Máról holnapra Csongrád íqn7' Hníplírék ' erkftYcíi és elégedettek Csongrád megyé- meevében a munkaerő-feles dolgozok erkölcsi es ben sem. Különösen a mű- w^ko^i problSftíváí" anyagl fell®mereae- A szegedi •szaki feilesztéKről o terme- I 7, proDJemat leivai- kenderfonogyarban ebben az szaki lejlesztesioi a terme- totta a munkaerőhiány okoz- elmúlt években sem volt és lékenység növeléséről nem ta nrohléma Vannak uevan . Y ^ taT „i , la proDiema. vannak ugyan most sincs hiány, hiszen negy mondhatjuk él hogy minden emberek, akik munkára vár- év aiatt 1 millió 31 ezer főrendjén van. A szegedi ken- nak> de az q várakozásukat derfonógyár és több más üze- nem tekinthetjük munkanélmünk megerett az erőtelje- küliségnek. Nem hasonlíthat, sebb műszaki fejlesztésre. juk össze a felszabadulás Bár ebben a szegedi üzem- előtti munkanélküliséggel a .... ben az egy főre eső terme- mai munkát keresők problé- Ez hagyományos a munkalesi érték emelkedese na- máját, hiszen ha tényleg ko- versenyben. A fiatalabbak gyobb mervu volt, mint al- molyan akarnák, ők is dol- kérjék az idősebbek segítsétalában a többi üzemekben, gozhatnának. de ehelyett gét és az idősebbek adják Az itt, dolgozók ezzel erőtel- gyakran egyik üzemből ván- szakmai ismeretük javát, sejesebben járultak hozzá, hogy dorolnak a másikba. Sokan gítsék a munkások szakismeemelkedjenek a keresetek, közülük, mire vándorútjuk reteinek bővítését. végére érnek, legtöbb eset- Befejezésül arról beszélt ben régi munkahelyükön köt- Juhász elvtárs, hogy a munnek ki, ott, ahol dolgoztak, kában való helytállás egyútamit megszokták, amielvben tal helytállás a békeharcban otthon vannak. De mire ide is- Akik a nemes vetélkedésvisszaérkeznek, komoly anya. ben mérik össze képességeigi károkat okoznak nép- ket-, szakmai tudásukat, fegazdaságunknák, önmagunknak is. Tavaly például Csongrád megyében mintegy 50 ezer új munkahelyet töltöttek be. Lényegében p>edig a munkahelyek száma alig nőtt ®?e,sz 3 ezerre] több közszükségleti cikket, élelmiszert vásárolhassanak, szebb ruhában járhassanak az embereik. — E tetszetős eredmények pártbizottság a szegedi általános- és középiskolák kombeszámoló után szélesebb kölelőse és dr. Nagy Sándor, a közgazdasági technikum ipari munista pedagógusainak ak- rű vita. tanácskozás bontako- tagozatának igazgatója. A vitát Papp Gyula íoglaltívaülését tegnap, csütörtök zott ki. Ennek során felszódélelőttre, a Kálvin téri párt- lalt Kecskés Antal, a Dózsa ta össze. házba. Az aktívaülésen meg- _ .. .. . . , , . , , . ..... jelent Perjést László elvtárs, Gyorgy a]taJanos 1&kola lgaz" (A tanácskozás temajának a városi pártbizottság első gatója, Horváth Ferenc, a ismertetésére lapunkban visztitkára is. Rózsa Ferenc gimnázium szatérünk. A munkásvédelem közös érdek — Most az új tervév elején számolnunk kell a munkaerő-gazdálkodás gondjaival, de ezt nem túlozhatjuk el. Jobb életünk alapját a termelékenyebb és gazdaságosabb munkával vetjük meg, s nem lehet közömbös számunkra, hogy közös kaszstankból mennyit vesznek el termelőmunka nélküli vándorok. Hiszen miattuk hány és hány esetben kell átcso- . portosftani a munkaerőt, so gyar zsinorzó mesterének, egyik üzemrészből a másik- aki 50 éve dolgozik már a ba, vagy egyik gépről a má- gyárban. gyelmezetten, ügyünk igazában vetett hittel dolgoznak, igatan osttálytudatos munkások. S gondoljanak arra, hogy terveink személyes és boldogulása csak békében valósulhat meg. a munka értelme csak békében szépítheti meg az emberi életet. Juhász József elvtárs nagy érdeklődéssel hallgatott beszéde után Nagygyörgy Mária, a gyár igazgatója ismertette a gyűlés résztvevőivel. hogy ez alkalommal 147en kaptak kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt és mintegy 80 ezer forintot osztanak ki a megjutalmazottak között. Ünnepélyesen adta át az első oklevelet és jelvényt Molnár Mártonnak, a külPéntek, 1964. február 38. DÉL-MAGYARORSZÁG 3