Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

Megérkezett Moszkvába az MSZMP küldöttsége A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szerdán este magyar pártküldöttség érkezett Moszkvába Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével, hegy tanulmányozza az SZKP Központi Bizottsága ideológiai munkájának tapasztalatait Moszkva Kijev-pályaudvarán a magyar pártküldöttség fogadására megjelentek: A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának első elnökhelyettese, J. V. Antropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, D. A. Polikarpov, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság ideológiai osztályának helyettes vezetője és az SZKP Központi Bizottságának több más felelős munkatársa. Magyar részről jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője és a magyar nagykövetség több beosztottja. A pályaudvar! fogadtatás után a küldöttség tagjai szállásukra hajtattak. BESZÉLGETÉSEK A BÉKÉRŐL • A KPLTŰRPARR ÉLETKEHLVASAERT * A KERESKEDELEM ÜGYEI Munkában a népfront akcióbizottságai Sok és szerteágazó munkát végeznek a Hazafias Népfront szegedi akcióbizottságai. Segítik a közérdekű kérdések megoldását, a város előrehaladását, kezdeményeznek, s szerepet vállalnak az emberek tájékoztatásában. Hosszan lehetne sorolni a békemozgalmi, várospolitikai, kulturális, mezőgazdasági és gazdasági akcióbizottság munkáját, eredményeit, céljait. Ezúttal három akcióbizottság jelenlegi munkájáról, tervéről számolunk be. az elhanyagolt színpad társaialmi segítséggel megfelelő állapotba kerüljön és már a nyáron különféle kulturális rendezvények színhelye lehessen. Az újszegedi szabadrenc Tsz gazdái szerdán dél- tositottak a közösség részére, előtt tartották meg 1963. évi Tavaly összesen 3 millió Lácsán Mihályné cipőgyári munkásnő, Csongrád megyei országgyűlési képviselő és Oltvai Ferenc levéltári igazgató vezeti a békemozgalmi akcióbizottságot. Tavaly a kerületi és a körzeti népfrontbizottságok közreműkö- , . . , ... , désével mintegy 800 alkalom- ^'^f™* haborUS mai szóltak a népfront elő- togaxoK Kezet' adói, aktivistái a nemzetközi ^ta helyzet és a békeharc időszerű kérdéseiről a gyűlése- , ken, A várospolitikai akcióbi — Szeged lakossúga is bé- zottság — közölte a kérdésre téri színpadon kerül megrenfcét akar — állapította meg Arcai László, a vasöntöde dezesre a Strauss-est, az Lacsán Mihályné — Éppen főmérnöke, az akcióbizottság amatőr tánczenekarok fesztiezért szívesen ott vannak vezetője — ezután is közre- válja, a népi együttesek taa zokon, a gyűléseken is, ame- működik abban, hogy a vá- lalkozoja es a prímások verlyeken békénk, munkánk ol- rosi tanács, valamint a kerti- senye talmazásáról van szó. ieíi tanácsok közérdekű cél- — A várospolitikái akcioA kerületekben a kül- kitűzései megvalósuljanak. bizottság törekvése, hogy ső városrészekben a követke- — Egyik legsürgetőbb fel- Szeged fejlődésének és fejző hetekben, tavasz eljötté- adatunknak tartjuk az újsze- lesztesének kérdéséiről mvel ismét gyűlésekre keiül 9edi kultúrpark életrehívásá- formaija a lakossagot. Ezzel sor ahol a békeharc idősze- nak segítését Az akcióbizott- együtt az akcióbizottság köré rű problémáiról váltunk szót tagjai és aktivistái dol- tömörült szakembereknek, a lakossággal. A külső vá- ®>znak azért, hogy szellemi valamint a lakossagnak az rosrészekben filmvetítéssel is 65 fizikai társadalmi munká- észrevételeit összegyűjtjük a bemutatjuk egy-egy ország vai idén május elsején meg- város fejlesztesevel kapcsolanépének küzdelmét a háború nyithassa kapuit a kultúr- tos javaslatokat jelezzük a erőivel szemben. Áprilisban park. az akcióbizottság tevé- városi tanácsnak. Természea fegyver nélküli világért kenykedik azért is, hogy el- tesen ügyelünk arra, hogy folytatott, s a Szovjetunió ál- készüljenek a kultúrpark az észrevételek, kezdeményetal kezdeményezett és veze- különféle játékai, melyeket aések az adott lehetőségek tett mozgalomról —, amely az üzemek dolgozói -gyárta- határait ne lépjék túl. egész földünket egyre jobban nak" társadalmi munkával. __ áthatja — beszélünk a kis- A lakosság jogosan kifogá- CT gyűléseken, mert azt akar- solta, hogy kihasználatlan aa juk, hogy minden emberben újszegedi szabadtéri szín- A gazdasági akcióbizottság erősödjön annak tudata: a pad. Az észrevételek nyomán egyebek között a kereskedenépek, nemzetek összefogása intézkedések történtek, hogy fe™ kérdéseivel is foglalkozik. Az akcióbizottság vezetője, Rácz Károly, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat dolgozója elmondotta, hogy a szakemberek és a lakosság köréből kapott javaslatok alapján segítik Szeged kereskedelme távlati hálózatfejlesztési tervének kialakítását. Ebben is együttműködnek a városi tanács kereskedelmi osztályával. Egyik fontos céljának tartja a gazdasági akcióbizottság a gyors és valóban kultúrált kereskedelem megvalósítását mindenütt, különösen a vendéglátóiparban. A kereskedelem időszerű kérdéseiről időnként tanácskoznak a lakossággal. A kereskedelem terveiről pedig a kereskedelem vezetői, irányítói tartanak előadást a népfront felkérésére. Legutóbb a népfront székházában a szegedi kereskedelem néhány kérdéséről Farsang Lászlóné, a városi tanács kereskedelmi osztálj'ának vezetője tartott előadást, amelyet vita követett. Forintok, percek, kilók tízmilliós tiszta vagyonnal Nőtt a tagok jövedelme — 13 millió értékű, árut adott a sándorfalvi Róssa Ferenc Tsz A eándorfalvi Rózsa Fe- ezer forint kedvezményt biz- mas pillangós takarmányíélék holdanként! szénatermése. A vitában felszólaló szozárszámadó közgyűlésüket A 121 ezer forint értékű beru- vetkezeti gazdák szóvá tetközgyülésen megjelent és fel. házást végeztek, s a beruháBzólalt Siklós János elvtárs, zások végrehajtásához 672 . ... ,0 ... .. ... a Csongrád megyei pártbi- ezer forintot ajándékozott az f®^ , ... . . zottság titkára, dr. Kárpáti állam, míg Ferenc, a szegedi városi-járási ügyészség vezetője, va- a tsz saját erejéből 1 milJarrúnt Glemba Pál, a járási iió 203 ezer forintot forditanács végrehajtó bizottsága- féleg gépeli nak elnökhelyettese is. munkaeszközök lék, hogy az egy munkaegységre jutó iér sokkal több is lehetett volna, ha a sertés tenyésztésben jobb állategészségügyi és más munkával meg tudták volna vásárló- akadályozni az elhullást. A közgyűlés foglalkozott a Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára Az elmúlt gazdasági év eredményeiről szóló beszáSSL tóíStetie^toienté^ termésátlagok növelésében egyebek között a szövetkezeti bői az derült ki. hogy a Ró- elért eredményekkel is. Ke- párbeprtő munka napi kérdezsa Ferenc Termelőszövefke. nyérgafoanáiból 11 19 árpá- aeihez adott hasznos tanáMes^ÜS^I^Se hoidankénti ásókat. Foglalkozott a flaS (™S m: semT átlagtermést érték el. Külö- * ** ^vetkezonvítja ezt jobban, mint. nősen figyelemre méltó a fej- zetl Parasztság megváltozott hogy a közösség 328 dolgozó Iődés & gBálastakarmány-ter. életkörülményeivel is, tagja egyetlen ev alatt A_ „.„ a háztáji gazdaságok majd fokomesztésben. Az 1962. évi IS millió 940 ezer forint 19.94 mázsás átlagról 30.41 zottabb fejlesztésére hívta értékű árut állított étó. mázsára nőtt a lucerna és fel a figyelmet. ÍI a baráti-elvtársi kör** ben szavazásra tennénk fel a kérdést arról, hogy a szocialista építőmunkában melyik a széles tömegeket legközelebbről érdeklő és érintő feladat — a válaszokban a lakásépítés az elsők között szerepelne. Sok lakás épül Budapesten és vidéken. Ez tűnik ki az 1964. évi népgazdasági tervből, amely szerint állami kivitelezésben 23 ezer lakás építését fejezik be. Ehhez jön még a 30—35 ezer magánerőből készülő lakás, amelyhez legnagyobbrészt állami támogatást nyújtanak. Felmerül a kérdés: nem lehetne-e valamivel több lakást építeni például a lakásépítés ütemének gyorsításával? Az elmúlt években az állami építőipar 14 és fél hónapról 10,7 hónapra szorította le a lakások építésének átlagos idejét. A második ötéves terv 1965-re már 7 hónapos átlagos építési időt irányoz elő. Lehetne ezt az építési időt már 1964-ben elérni, majd 1965-ben tovább csökkenteni? Igen, lehetne. Ennek feltétele különösképpen az, hogy a termelékenyebb és korszerűbb építési módszerek az eddiginél gyorsabban terjedjenek, az építőipari gépeket és berendezéseket az eddiginél jobban kihasználják, javuljon a szervezettség és a fegyelem az építkezéseken. A munkahelyeken — akár lakásépítésről, akár ipari létesítményről van szó — mind nagyobb számmal láthatunk toronydarukat. Ezek a nagy teljesítményű berendezések a munkahely, az előregyártó telep vezérgépei lehetnek, ha a műszakiak gondos előrelátással szervezik meg a gépek munkáját. Szinte szünet nélkül emelik, hordják az építőanyagot, a sokmázsás panelokat, terheket. Ma már az a jó műszaki vezető, aki legalább két műszakban üzemelteti a torcnydarut. A pihenő gép »-nem jó üzlet", hogy hétköznapi kifejezéssel szóljunk. Több száz forint egy nagy teljesítményű toronydaru napi bérköltsége, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a gép nem üzemel. A takarékosság az emberi erővel, a dolgozó fizikai tevékenységének kímélése, a hiányzó munkaerők pótlása gépek működtetésével managyon fontos feladat. Az országgyűlés januári ülésszakán több országgyűlési képviselő érintette a munkaerő-ellátás nehézségeit. Kevés a szakmunkás az iparban, különösen az építőiparban, de a gyárakban is hasonló panaszok merülnek fel. Ugyanakkor a feladatok növekednek. Hogyan lehet a hiányzó munkaerőt pótolni, a2 önköltséget csökkenteni, a termelékenységet növelni? A gazdasági vezetők, műszakiak, szocialista brigádok és szakmunkások körében ez gyakran vitatott kérdés. A vitában néhány A komoly termelési sikerekből eredően jelentősen nőtt aa egy tagra jutó átlagjövedelem is. Egy évvel ezelőtt a közös munkában részt vevő tagokra átlagosan 7890 forint jövedelem jutott a közösből, most pedig már 11220 forintot mutat a gazdasági mérleg. Dicséretesen gyarapodott a tiszta vagyon is. A tsz elnöke elmondotta, hogy ha az 1960-as esztendei tiszta vagyon érteikét száznak veszszük, akkor most, három esztendővél később, 209,4 százalékos a fejlődés. Az akkori 4 millió 849 ezer lórin helyett most 10 millió 219 ezer forintot ér a közösség tehermentes i agyona. A Rózsa Ferenc Tsz-t az állam is messzemenően segítette. Áruértékesítési terve és egyéb kötelezettségeinek teljesítése után 1 millió 204 Fanyesők mimtifiiiifiTftitii iiifitmunn A szegedi I. kerületi tanács területén a városgazdálkodási vállalat kertészei megkezdték a téli fametszést. A kerületben évenként 12 ezer fát gondoznak, lenyesik oldalágaikat, hogy minél szebben nőjenek-. Ilyenkor távolítják el az utcákról és ligetekből az életképtelen, kiszáradt fáikat, hogy fiatal csemetékkel pótolják őket. Képünkön: munkában a fanyesők a nagykörúton fontos dologban hamar közös nevezőre lehet jutni: a gépek folyamatos üzemeltetésének biztosításával, a többi műszak alkalmazásával, a jobb munkaszervezéssel, a kieső-, és állóidök csökkentésével, a folyamatos anyagellátással. Sok gazdasági-műszaki ve. zető helyesen látja ezt, és megfelelő intézkedéseket tesz. De vannak még szép számmal olyanok is, akik kizárólag űj, nagyobb teljesíményű berendezések beszerzésével, új csarnokok, műhelyek építésével szeretnél; a megnövekedett feladataikat elvégezni. A népgazdaság évről évre tetemes összegeket fordít új, koreaerű berendezések vásárlására, üzembe helyezésére, de ez az erőforrás mégsem kimeríthetetlen, és csak addig lehet nyújtózni, ameddig a takarónk ér. Vannak már üzemek nagy számmal, ahol saját erőforrásból, a dolgozók kezdeményezéséből, . rövid lejáratú hitelek segítségével megoldják a nehéznek tűnő feladatokat. A takarékosság a népgazdaság eszközeivél, az anyaggal, a munkaidővel, a munkás erejével — nagy és ma még kellően ki nem aknázott tartalék üzemeinkben, vállalatainknál. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1958. március 20-ántakarékossági felhívással fordult a dolgozókhoz. -Jó gazda módjára védjük, hasznosítsuk a rendelkezésre álló anyagi eszközöket Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén. Használjuk fel azokat az erőforrásokat is, amelyek ma még elfolynak a nemtörődömség, a pazarlás különböző csatornáin" — olvashatjuk ebben a felhívásban. A takarékosságnak, a pazarlás elleni küzdelemnek, az ésszerű anyagfelhasználásnak sok eredményét nyilvántartják, de teendők is bőven akadnák. Például a vegyiparban, ahol a korrózió — köznapi nyelven a rozsdásodás — óriási károkat okozhat, ha a berendezéseket, fémeket nem szakszerűen védik. A néhány évvel ezelőtt összeállított tervhivatali statisztika szerint hazánkban a korrózió évente olyan tetemes kart okoz, amely megfelel nyolc dunai acélhíd építési költségeinek. 11 ondolunk-e arra, ami* kor a száraz kenyeret eldobjuk, mennyi érték megy veszendőbe? Eszünkbe jut-e: mennyi fáradság, verejték fűződik a gabonához, amelyet dolgozó parasztságunk kemény munkával termelt meg? Felmerül-e bennünk, hogy népgazdaságunk tekintélyes összeget fizetett devizában az importgabonáért, hogy a kenyérellátás zavartalan legyen? A nyersanyagot az emberi találékonyság, szakértelem, hozzáértés magas értékű áruvá dolgozza fel. Nem is sejtjük, hogy az anyag értéke miiyen mértékben emelkedik a megmunkálás, feldolgozás révén. Ha például a tölgyfát bútorrá dolgozzák, értéke több mint tizenötszörösre növekszik; egy tonna nyersvasból 450 kiló órarugó acél gyártható és a kész terméket az eredeti anyag értékének tizenhatszorosával fizetik meg. Ne engedjük, hogy kárba vesszenek még a kis darab fémek, fadarabok és darab kenyerek sem ... Sajátunkként, féltve vigyázzunk rájuk. VlG ISTVÁN Csütörtök, 1964, február 20. QÉL-MAGYARORSZAG 3