Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁR]Ál EGYESÜLJETEK? a m a g y 4 r szocialista ttuskaspart lapja 54. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1964. február 1. Hazánkba érkezett Alekszandar Rankovics Ülést tartott a szegedi járási pártbizottság Borotvaélen a c'prusi hetyzet Walter Ulbricht a „nyilt német beszéd"-röl Folytatta a költségvetés tárgyalását az országgyűlés Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását^ Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP PoKÁLLAI GYULA: litikat Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, szólalt fel. Idei tervünk reális, teljesíthető feladatokat fariamz — Országunk gazdasági Sete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött Néhány területen azonban lemaradás volt Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, . sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzam osao. folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed.* Változatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonal a fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt. a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenleg! életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal. amilyen a Horthy-rendszer tosított, szolid életkörülméidején volt. nyek között él, s tudja, hogy Nyugodtan állíthatjuk: szám- amilyen becsülettel dolgozik űztük a nyomort, népünk túl- tovább, helyzete a jövőben nyomó többsége szilárd, biz- olyan mértékben javul. Senkinek sem kell aggódva kutatnia a jövőt Hazánkban sem a munkás- megy-e továbbra is a tőkés nak, sem a parasztnak, sepi vállalkozó üzlete, s lesz-e az értelmiséginek nem kell holnap is munka és kenyér, aggódva kutatnia a jöyőt, A mi rendszerünk munkát és Kállai Gyula elvtárs beszédét mondja. Mellette: Apró Antal elvtárs mint a kapitalista országok megélhetést biztosit mindendolgozóinak, hogy vajon jól ki számára. Népűnk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébirént jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. E téren vannak saiát tapasztalataink is. Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ottani ellenségei nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az ügynevezett „szabad világ* tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnéztél: Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb Itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. • Kállai Gyula ezután emlékezteit az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd igy folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb,-mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos előrelátó munkával elviselhetőbbe lehet tenni a nagy hideget is. A jobb munka lehetőségei még az elmaradásai miatt legtöbbet emlegetett iparágban, az építőiparban is adva vannak. A műszaki fejlődés kulcskérdés Ülésezik az országgyűlés A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A tudományos, és felsőoktatási tanács segítségévé] a kormány behatóbban foglalkozik a- tudományos kutatások fejlesztésével, az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpontositottabb felhasználására. ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, ímmel'-ámmal dolgoznak, rontván' a bécsüíetes dolgozók eredményeit is. A munkás(Foly tatás a 2. oldalon.)