Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

NAPIRENDEN: Cj rpnd A gyerniekruha-ellátás a psuk,ós "Hámoson A családok ma már azon igyekeznek, hogy a gyerme­keket mindig szépen, ízlése­sen és praktikusan öltöztes­sék. Sajnos azonban ezt a tervet sokszor keresztülhúz­za a kereskedelem. Mert például az a mama, aki az idén ősszel vagy télen szí­nes kord, vagy düftin nad­rágot akart kislányának, vagy kisfiának vásárolni, hiába járta az üzleteket, nem kapott kedve szerint valót. Sötétbarna, sötétkék és fakó csau szín között választha­tott, ha éppen találta gyer­mek méretére valót. El is mondták minden üzletben a mamák, miért nem gyárta­nak a gyermekek részére • színesebb, nekik illő hol­mikat A nadrághoz — mi télen a legpraktikusabb holmi a gyermekeknek is — pulóver, kardigán a legjobb viselet. Itt a múlt évihez képest van némi javulás, ami azt jelenti, hogy az üzletekben ma már minden méretre va­ló pulóvert és kardigánt tudnak adni, a választék azonban most sem kielégítő. Különösen nehéz a helyzet a 6-os nagyságú kötött hol­miknál. Itt aztán igazán nincs választék. De panasz­kodnak a szülök arra is, hogy gyermekeiknek kicsi már a gyermek számban legnagyobb 6-os nagyság. S mit szól ehhez a kereskede­lem? Egy-két évvel ezelőtt egy 6-os liú- vagy lányka puló­ver, illetve kardigán megfe­lelt egy 13—15 eves gyer­meknek. Ma már azonban legfeljebb 12 éves korig jó. Ezért a kereskedelem szege­di vezetői javasolták, hogy vizsgálja felül az ipar a nagyság és a számozás, be­osztását. Szeretik a szülők a készen vett gyermekruhákat. A fiú ruhákból már sokat javult a választék, a lányokat azon­ban még most sem lehet kedv szerint öltöztetni. Év­ről évre ismétlödnek a fa­zonok, s a lányos mamák például kénytelenek a ki­csinek ugyanazt a ruhát megvenni, amilyent a na­gyobbik hordott pár évvel ezelőtt Sok a panasz a gyermek­sapkák hiánya miatt is. Dc nem járnak jobban azok, sem, akik kesztyűt keresnek. Ugyanis mindig éppen az a méret nincs, amelyikre szük­ség lenne. Nemcsak a kereskedelem, de a szülők is már a ta­vasz érkezésére készülnek. Jó, lenne, ha ez a felkészü­lés nem bosszúságot, hanem örömet okozna azzal, hogy sok szép fiú-, és lánykaruha és ízléses gyermekcipők, szandálok között lehetne vá­logatni. Ez a gyártó iparon, aztán a kereskedelmen mú­lik. H. M. A Szegedi Közlekedési Vállalat, az utazóközönség javaslatát figyelembe véve, elhatározta, hogy január 15-től, szerdától kezdve a csuklós villamos első ajtaján — leszállás után — a bérlet­és utazásiigazolvány-tulajdo­nosok felszállhatnak. A ko­csivezető ellenőrzi az igazol­ványokat. A gyors felszállás érdekében kéri a vállalat az utasokat, hogy előre készít­sék el igazolványaikat. Magyar orvosok a szovjet szívgyógyászok konferenciáján Egyesültek a megye A közelmúltban neves ma­gyar belgyógyászok egy cso­portja részt vett Moszkvá­ban az összövetségi kardioló­gus konferencián. A csoport vezetője, dr. Strausz Imre egyetemi tanár a magyar or­vosok tapasztalatairól a kö­vetkezőket mondta a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. — A tanácskozás témája az volt, hogy milyen okok­ból következik be és hogyan megy végbe a szívizom gyengülése, összehúzódó ké­pességének megváltozása, ami keringési elégtelenségre vezet Ezek a vizsgálatok nagy jelentőségűek, mert a probléma tisztázása elősegít­heti a keringési elégtelenség, a szívizominfavktus megelő­zését és javíthatja a gyógyí­tás kilátásait is. — A kétnapos tanácskozá­son mintegy kétszázan vet­tek részt. A Szovjetunió minden része képviselve volt ezenkívül több népi­demokratikus országból is érkeztek szívspecialisták. A magyar orvosok öt előadás­sal szerepeltek a kongresz­szuson. — Meglátogattuk a nagy­nevű Mjaszr.yikov professzor által vezetett akadémiai ku­tató intézetet, amelynek fel­adata az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a szív­izom-Infarktus kutatása. A látottak alapján jobban ki kellene használnunk a ma­gyar—szovjet orvostudomá­nyi kapcsolatokban rejlő le­hetőségeket, sokkal szoro­sabbra lehetne és kellene fűzni kapcsolatainkat, mon­dotta többek között dr. Stra­usz Imre. Vasárnap délelőtt Szege­den, a Hungária rózsaszín termében vezetőségválasztó közgyűlést tartottak a Csong­rád megyei fodrász szövet­kezetek tagjai. Az öt város — Szeged, Hódmezővásár­hely, Csongrád, Szentes. Ma­kó — fodrászai ait 113 küldött képviselte. Egy korábbi köz­gyűlésen úgy határoztak a fodrászok, hogy Csongrád megye öt nagyvárosa egy szövetkezeibe tömörül, s most vasárnap vezetőséget választottak. Az elnöki tisztséggel Hor­ga Györgyöt, a hódmezővá­sárhelyi fodrász ktsz vol't elnökét bizták meg. Az el­nökhelyettes Mihók András lett, a szövetkezet titkára pedig Bacsa Béla. A veze­tőségválasztó közgyűlés ez­után megválasztotta a ki­lenc tagú ellenőrző bizottsá­got is. melynek vezetője Tasnádi Lajosné, a szegedi 1-es számú fodrász üzlet dolgozója lett. A közgyűlésen sok szó esett a nagy szövet­kezet terveiről is. Valameny­nyi felszólaló a szakmai szín­vonal további emelését sür­gette. A szegedi közművek és a lakásépítés k A párt és kormány lakás- energia-ellátást. Ezt a há- szükségszerű a település bíz­fejlesztési programjának ke- rom műszaki létesítményt tonságát veszélyeztető káros retében Szeged is szinte el- törzsközmü veknek nevezzük, felszíni vizek elvezetése is. képzelhetetlennek tűnő fej- Szeged jelenlegi csatorna­lődésnek indult néhány év- Csúcsfogyasztáskor hálózata egyesített rendsze­rei ezelőtt. A mai száz-száz- rü. Kialakításának kezdete húszezres város — tervek A közművesítés részeként még az árvíz utáni újjáépi­szerinti — negyedmilliósra foglalkozom a város vízellá- tés időszakára tehető. Avá­fejlesztése igen komoly fel- tási és csatornázási helyze- ros fejlődésével a csatorna­adat elé állítja azokat a szer- tével. Szeged vízellátása az rendszer is fejlődött ugyan, veket, amelyek a kitűzött Alföld vízkincséből, az ügy- a főgyűjtők keresztmetszete cél megvalósításában közre- nevezett rétegvizekből táp- azonban ma már erűk, nem működnek. lálkozik. Ezeket a vizeket elegendő az érkező csapa­mélyfúrású kutakkal hozzák dók vizek elvezetésére. Ezzel H Szerves tartozékok felszínre, ahol vízműtelepek együtt a csatornarendszer segílségével összegyűjtik és elhasználódásának nyomait is Egy-egy újabb városrész a szükséges kezelés után az erősen érzeni lehet. Komoly vagy lakótelep megvalósuld- elosztóhálózatba nyomják. gazdasági kihatása van a sakor a közművekről általá- A napi csúcsigények kielé- meglevő gyűjtőhálózat ma­ban kevés szó esik. Tudni gítéeére a víztornyok tározó- gassági vonal vezetése kor* kell azonban, hogy a köz- terei — a Szent István té- szerűllenségének. Különösen műveik szerves részei a la- ren és Újszegeden — hiva- érezteti ez hatását a nagy­kásoknak. s ezek nélkül mai tottak. Nyári csúcsfogvasz- körúton kívül telepítendő la­modern lakáskultúra el sem tűskor azonban a ma már kásoknál. Az itt található képzelhető. Ha azt is figye- kevésnek bizonyuló tározó csatornavezetékeiket a fejlő­lembe vesszük, hogy azösz- térfogat miatt funkciójukat dés során a Belvárostól ki­szes közműkö!t6ég — orszá- hiánytalanul nem tudják be- felé haladva addig építették, gos átlagban — a lakásépítés tölteni. Ezért a nyári nagy míg a csővezeték szinte "ki költségének kereken egyhar- vízfogyasztás időpontjában a nem bújt a földből". Ezek a madát teszi ki. már lemér- hálózatban uralkodó nyomás magas vezetésű csatornák hetjük a közművek gazda- nem mindig elegendő. Ennek legjobb esetben csak a fel­sági szerepét is a lakásépí- megszüntetéséért az utóbbi színi vizek elvezetésére al­tésben. években Szegeden a víztér- kalmasak közvetlenül, mert Mit nevezünk közműnek? melés mennyisége számotte- a pincés, vagy sokszor anél. Általános megfogalmazás vően nőtt. Sőt a III. számú külj lakóépületek is cs«k a szerint azokat a központi be_ vízmű megépítésével az el- legkedvezőtlenebb feltételek rendezésekkel ellátott mű- következendő években a víz- mellett köjhetők be a köz­szaki létesítményeket, me- termelés jclentőten meg is csatornába. Ez a jelenség lyefe a település' lakossága- javul. A város távlati fej- gyakran még a Belváros nak valamely állandóan vagy lesztésével összhangban azon- egyes utcáiban is tapasztal­időszakosan jelentkező szűk- ban szükséges újabb vízmű ható. ségleteit vezetékrendszer se- építése is. gítségéuel folyamatosan és kellő biztonsággal képesek kielégíteni. Idé tartozik a vízellátás, vízelvezetés, szennyvíztisztítás, gázellátás. A vízkincs nem kimeríthetetlen A főgyűjtők elégtelen ke­resztmetszete következtében előálló visszaduzzadás miatt a lakások pincéjének vízte­lenítését minden esetben — még a Belvárosban is —­csak átemeléssel lehet ősz­ihol Szegei elvan marad, miiiEvtót Látogatás a Somogyi Könyvtár várostörténeti gyűjteményében „Szeged szebb lesz, mint — A kutyakiáliitástól a — Egy alsóvárosi ember volt" — mondta állítólag és szabadtéri játékokig, a bon- meglátta ezt a szöveget itt tástól az építkezésig min- véletlenül és magnetofonba dent. Megörökítettük a Ti- énekelte a dalt. Ez azonban sza négy évszakát, az összes véletlen. Hozzáértő, erre be­műemlék-, vagy városképi állított ember kellene ide, jelentőségű „táblás" házat aki felkutatná e dallamokat, csakúgy, mint a szobrokat, mielőtt veszendőbe menné­Sőt, az olyan kuriozitásé- nek! a régi városkép: hol marad kat is. mint egy mai „szöge­Szeged továbbra is olyan, di" házibuli — hiszen öt- Mivel gazdagíthatjuk ven év múlva nem kevésbé érdekes lehet, mint ma az ötven év előtti kenyérpiac. hitelesen megcáfolva őfelsé­ge, pofaszakáiiát megsimo­gatva. az árvíz után. A mai Szegedről ugyancsak el le­het rrjondani, hogy szebb lesz, mint volt, de a nagy változásban hol marad meg Az újonnan telepített ősz­villamos energia és távhó- szefüggő, nagyobb lakóne- , , , ellátás. Ezek közül iá kell S^dek vízellátásához min- f^gS , - , , „,,, . dig szükséges az odavezető Mindez jelentós toboiejcuit­X vZtéJ1 J ^^W? alapvezetéki kiépítésé, me- ^ggel jár. Nagyobb^ záporok vízelvezetést és a villamos- ^ vízszolgáltatást «etén a yízleyezetésre al­biztosítani lehet. Nagyobb kalmatlan főgyűjtők okozta problémát jelent a város kü- kiönfecek közegészségügyi lönböző pontjain épülő lakó- szempontból is veszeiyesek. házak vízellátása, mert az esetek többségében szüksé­gessé válik a koncentráltan, nagyobb mennyiségben je­lentkező vízigény kielégítésé­re a régi. meglevő vezeték kicserélése nagyobb méretű­re. Sokszor jelentős hossz­ban, ami adott esetben a la­kásberuházást terheli. A víz­szolgáltatást azonban — jól mint volt? Az ötvenes évek végén, amikor igazán nekilendült az építkezés Szegeden, a ta­nács építési osztályán arra gondoltak, hogy a város ré­gi arcát mog kellene örökí­teni az utókornak. a gyűjteményt? A fényképeken és hang­szalagokon szociográfia is készül. Így a szegedi faipart a rönkkiszedéstől a szekrény kocsira kerülésig fényképek és elbeszélések örökítik meg, A kenyérpiactőt — Több rzer kép, sok kilometer hangfelvétel — Évente több ezer fény- JJ képdokumentum kerül gyűj- amik nemcsok a munkaío­teményünkbe. Magam nem lyamatokról számolnak be. a .,szö" edl" llúzi buliig győzném ezt egyedül. Ren- hanem a különböző dolgű geteget segít a Radnóti gim- munkások életmódjáról és názium fotószakköre. Fény- szokásairól is. Ez nagyon ér­képek mellett magnetofon- tékes. országos jelentőségű szalagra is gyűjtünk. Egyik próbálkozás. A fényképeken sorozatunkban a munkás- és hangszalagokon kívül mozgalom veteránjainak nyomtatványok, eredeti kéz­visszaemlékezéseit vettük föl, iratok gazdagítják a gyűjte­Nöl segédmunkásokat, fia­talkorú lányokat 4 órás foglalkoztatásra, esztergá­lyosokat, valamint lakato­sokat felvesz a Kenclerfonó és Szftvőmar! Vá'lalai Szegedi Jutaáru­gyára. K. 12 A Somogyi Könyvtárra bízták ezt a feladatot, ahol hagyománya volt még Móra Ferenc idejéből. A válasz­tás egy szegedi íróra esett, ki egyébként is szenvedélyes gyűjtője a kuriozitásoknak, hagyományoknak. Az ő könyvtári szobájában beszél­getünk most térképteker­csekkel, régiségekkel, duzza­dó dossziékkal, fényképésze­ti berendezésekkel körül­bástyázva. Igaz, először őt illene bemutatnom, de tilta­kozik: — Rólam semmit — a gyűjtemény, az érdekes! — Nos. maradjon tehát inkog­nitóban: úgyis ismerik köny­veiről, ízes elbeszéléseiről. De halljuk, mi mindent gyűjtött össze! főként a 19-es szegedi ese- ményt nemcsak az érdeklő­ményekről. Másik soroza­tunkba a régi szegedi és környékbeli életre emlékez­nek öreg munkások, dorozs­mai kubikosok. — Hány ilyen szalag van? dő közönség, hanem a kuta­tók hasznára is. Honnan származnak ezek? Kováts István nemrég ajándékozta a gyűjteménynek nagyapja. 93 Több lépcsőben Pár éven belül megépítik a Szeged távlati fejlesztésé­vel összhangban álló móra­varos i főgyűjtőcsatornát, mélynek az alsó, úgyneve­zett záporvízlevezetö szaka­sza most épül és idén elké­aiuin^i. — J-. szül. Fűzel a főgyűjtővel és tudilTeztTs a"1 város vezetése a hozzá tartozó vizosztómű tudja ezt is a varos vezetese megépité,ével a„ e,ső ]épest — nemcsak a lakossag ellá- m€,gtel1ük a jelenleg elavult fására kell biztosítani, ha- csatornarendszer felszámoló­nem jelentős mennyiségű víz- sárg A löbb száz .-nmiót ki­igénnyel lép fel a rohamos ,evö csatornahálózat rekonst­iparnsítás is. Tudni kell vi- rukcidja több lépcsőben tör­szont, hogy az ország víz- ténh3t Az épíiéei ütemek kincse nem kimenthetetlen. megtervezése szorosan ö'sze­Éppen ezért a vízgazdái,m- lü népgazdaságunk anyagi dást tervszerűbben kell meg- ' , . . . , . _ „.„_ oldani. Ma még sok olyan teherbírásával és a sáros esetről tudunk, hogy a télé- iparosításának kérdéseivel, pülő iparvállalatok, üzemek A végleges csatornázás ki­saját területükön, saját be- (jutásáig különböző étmé­ruházással engedélyt kapnuc , , ... , . kút fúrására. Kutat fúratott netl megoldásokkal kell biz­például az újszegedi szövő- tosítanunk az újonnan épülő gyár a kenderfonógyár, a lakó- és ipartelepek vízelve­vágóhíd. a ruhagyár, a pap- 7etését meIy adott esetben rikafeldolgozó. A rendszer­telenül telepített kutak az­nem mindig a leggazdaságo­Felvételre keresünk belcíellenőrl munkakör betöltésére, több­éves szakmai gyakorlattal: körgazdasági egyetem, vagy mér­legképes könyvelői képesítéssel rendelkező férfi munkavál­lalót. DAV szegedi üzletigazgatóság. Klauzál tér 9., n. &.. személyzeti osztály. x413 Szakképzett szövőnőket, szövőtanulókat, fiatalkorú lányokat ipari tanuló­nak. gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt, lakatost, vala­mint férfi segédmunkásokat, szén- és salakhordókat, éjjeliőrt felvesz a Kenderíonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyára. K. 16 Mondjam, hogy ötven? a híres építőmester, a kőtár alapítója négykötetes levele­zését. Richter József értékes ipartörténeti dokumentumo­kat adományozott Vala­mennyi adományozó nevét föl sem sorolhatjuk, oly so­kan járultak a gyűjtemény bővítéséhez. És még meny­nyi, az utókornak érdekes régi szegedi kép, képes lap. újság, kalendarium, padlá­son heverő napló, életirás és más iromány porosodhat a szegedieknél! Sőt nemcsak ezeket a kuriózumokat várja a gyűjtemény, hanem az idős szegedi emberek értesítéseit is, hogy akár lakásukon fel­keresve őket megörökílhes-' sék visszaemlékezéseiket a város múltjáról a jövő szá­mára! N. V. Hányat letöröltünk már, és hányszor vettünk fel új anyagot ráiuk! Hiszen írás­ba tesszük. dossziékba gyűjtjük a felvételeket. Saj­nos azonban zenei felvéte­leink úgyszólván nincsenek. Csak véletlenül adódott ilyen, ha például házhoz jött a nóta. A régi szegedi dalokról — Ilyen is volt? — Hogyne! Ismeretes Kál­mány Lajos gyűjtéséből —, aki sajnos, eszközök híján csak a szövegeket tudta gyűjteni — a következő sze­gedi katonadal: Nem hiszek, nem hiszek [barátnak se papnak, Mért adta be nevem a [polgármester úrnak? Huszárnak sorozott, de [bakancsot adott, Verje meg, Verje meg az isten, de [megszomorított zal a veszéllyel járnak, hogv aabb megoldást eredményezi, szakszerűtlen kezelés hiá- mm nyában vízpazarlást okoz- g|g| A szennyvíz és a Tisza nak, s veszélvez.tetik a terv­szerű víztermelés során léte- Egyik legnagyobb problé­sítendő vízműegységek hoza. mát a rohamosan fejlődő mát. Bár az ipari vízfogy asz- iparkörzetek szennyvizének ték kűtjainak megosapolási elvezetése okozza. Az ipari mélysége korlátozott, a táv. területeik a város csatorna­lati vízigények kielégítése hálózatától távol esneík, így szempontjából megnyugta- szennyvízelvezetésük min­tóbb lenne a vízkincs terv- denképpen igen költséges. Az. szerűbb kihasználása. A Vá- is gazdaságtalan, ha a ros belső nyugati iparkörze- szennyvizeket a keletkezés tében tervszerű, intézményes helyén megtisztítjuk, s uta­a vízellátás. A külső nyugati na valamely • közbeeső befo­iparkörzetekben is szükség­szerű a hasonló megoldás. A vízfogyasztóknak meg kell érteniök, hogy a vízpa­zarlás egyrészt népgazdasá­gunkat feleslegesen terheli, másrészt a ma még rendel­kezésünkre álló gazdasaso­san kitermelhető vízkincs idő előtti kiapadásához ve­zet Szűk főgyűjtők A második legfontosabb közmű a csatornázás. A víz­gadó útján vezetjük a Tiszá­ba. De tisztítatlanul a városi csatornahálózatba juttatása eem megfelelő, mert az költ­séges. és amellett még a be­fogadó csatornák mostani nagy túlterheltrégét is fo­kozná. A városfejlesztés távlati tervei szerint a Tisza védel­méért a szennyvizeket beve­zetés előtt meg kell tisztí­tani. A központi szennyviz­tisztftó telep létrehozása szintén komoly beruházó igényel, s csak az előfelté­telek biztosítása után lehet zel ellátott lakó- és ipari uc- megvalósítani, rületeken elengedhetetlen RAKONCZAI ISTVÁN, követelmény a használt vtz a Szegedi Tervező elvezetése. De ugyanilyen Vállalat mérnöke Kedd, 1964. Január 14, QÉL-MAGYARORSZAO §

Next

/
Oldalképek
Tartalom