Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
Nemzetközi egyezmény megkötésévei Ee keli mondani az erőszak alkalmazásáról IV. Sz. Hru^Cüov üzenete a tilájr állam-, illelre kormányfőihez Hruscsov szovjet kormány- mondanak arról, hogy erő- rikai csapatok által történő fő 1963. dcccmber 31-én üze- szakot alkalmazzanak terüle- jogtalan megszállásának meg netet intézett a világ orszá- ti viszályok, vagy határkér- kell szűnnie. gainak állam-, illetve kor- dések megoldása céljából. . . . ,.. mányfőihez. Az üzenet hangsúlyozza, « szi?et a Kmai NepkozÜzenctében a szovjet kor- hogy -jelenleg olyan helyzet twsaság elidegeníthetetlen mányfő javasolja minden ál- alakult ki, amikor gyakor- része lam kormányának, vegyék lati síkon lehet felvetni és és már régen visszatért volfontolóra egy olyan nemzet- megoldani azt a feladatot, na az anyaországhoz, ha egy i. -.,• „,„- ,/,„,, <.-.„„ hogy küszöböljék ki a nem- másik állam ezt nem akadáközi egyezmény (vagy szer- ^^ aetM1 flz er-szak al_ Jyomá ződes) megkoteset. amelynek icaimazását államközi terű- -Kétségtelenül Igazságosak értelmében az államok le- leü viszályok esetén.- azok a követelések, amelyekét a felszabadult államok . e _ i , támasztanak arra vonatkoA iaVrt*íOll CWTfZmenT z°lag, hogy adják át nekik ' , „„ ' , * a hozzájuk tartozó, de még MCljy pontja gyarmati iga alatt, vagykül* * ** földi megszállás alatt maA javasolt nemzetközi kérdések, illetve egyéb szem- [a<lt térületeket- — hangsűegyezménynek — mondja az pontok alapján, lyozza az üzenet. -Ez teljes "éf>" W A Határozottan kijeiénrendelkezést kell tartalmaz- tik> hogy sem a társa- ^^ területórf is ame nia: dalmi és államrevd különbö- P® ? területeire is amcO Az aláíró államok fin- zősége, sem a diplomáciai el- lyek ^ vivtak kl negélyes kütelezettsé- ismerés megtagadasa, vagy J*™^ függetlenségükét es get vállalnak, hogy nem fo- diplomáciai kapcsolatok hiá- tovabbra is gyarmati helylyamodnak erőszakhoz a ki- nya, sem egyéb ürügyek nem ,, n vannak«. alakult államhalárok meg- szolgálhatnak alapul ahhoz, Hasonlóképpen fel kell szaváltoztatása érdekében. hogy egy állam megsértse mo.ni azokat a katonai tá© rv t.m —íír hr,n„ n~ ál e0V másik állam területi ép- maszpontokat is, amelyeket Elismerik, hogy az al- a szoban forgo államoktol lamok területe még át- "V - v„t elszakított területeken létemenetileg sem lehet célpont- Kötelezik magukat, s(tettek ja valamely betörésnek, tá- J"*^, ^danak meg ^ kfJ mondani az erőmadásnak, katonai megszal- mlnden területi viszályt. alkalmazasarol olyan lásnak, vagy egyéb erőszakos nyen eszközök: tárgyalások, SHÍ^ lépésnek, amelyet más álla- OTgJ -MJjg Vietnam ^meSág ^' mok tesznek közvetlenül ^^elyelet T'érdetelt A szovjet kormányfő üzevagy közvetve valamifele el- felek váiasztanak az ENSZ netében rámutat: gondolás — politikai, gazda- alapokmányának megfele- a második világháborúban sági, stratégiai vagy határ- lóén. a támadók szerepét betöltött néhány állam revan-m m m * a •••a i sista köreinek területi-igéKoniiyebbeii leirejoneine nyeit- a íeghatározottab- * • - • A — —• ban vissza kell utasítani, a leszerel esi egyezmeny mert a7ok „llPntmondnnak a . . ,, teke érdekeinek. Ebből csak -A szovjet kormánynak — A területi Igények es világháború támadmély meggyőződése, hogy ha az államok közötti területi J az államok kötelezettséget viszályok gyakran visszatérVállalnak, amelvnek értelmé- nek - mutat rá a szovjet Hruscsov a történelmi, ben kizárólag békés úton kormányfó s ezzel kapcso- ^ «tSveStő £ u-n&t meez ^Sértékben" mindenekelőtt Tajeiőseaíti a nemzetközi ügyek van kérdésére utal. puló területi követelésekkel rendezését- — mutat rá _ Ez a sziget ősidők óta és határvitákkal kapcsolatit ruscsov üzenete, majd így a kínai ánam szerves része ba_n_,ar,l;a„ÍntL ^x^"9.^ folytatja: _ mondja üzenetében. -Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ha az államénk szer. _ Tajvan szigetének az ame- iránt. sanak kellő megértést- a történelmileg kialakult határok ződést kötnének és ebben lemondanának az erőszak alkalmazásáról a területi vimondanának az erőszak al- Európa aSK CPmbCPÍfiég liék€\jét veszélyeztető lér«ég szályok megoldása érdeké ben, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal köny- ,, , . ,, ,„ , . . nvebbé válnék más, alapvető Hruscsov véleménye sze- A szocialista államok bcnemzetközl problémák meg- rint keszerető es háborúellenes oldása is. Ez mindenekelőtt te 'tikai irányvonala ugvanés mindennél inkább vonat- az egész emberiséget fc- akkor biztosíték arra, hogy kőzik a leszerelés problcmá- nyegetné egy határviszály bármilyen területi viszály j4ra<1 miatti fegyveres konflik- javunkra történő megoldása A u^-r^nirfö tus a világnak abban a érdekében nem fogunk és TáZm térségében, ahol a múlt- nem is használhatunk fegyközte erőfosz.itésel révén az ban mind a két vilaglia- vert. utóbbi időkben bizonyos si- borút kirobbantották, Mélyen meg vagyunk gyökereket lehetett elérni a zodve arról, h°gy nemzetközi feszültség enyhí- a jelenben pedig az egymás- az prfi alkaIma2ása a tése terén. pal szemben álló két katonai riUetj viták megoldásánál A világ sorsáért, a népek csoportosuláshoz tartozó ál- nem felel meg egyetlen jövőjéért nagy felelősséget lamok nagy létszámú csapa- nép. egyetlen ország valódi viselő államférfiak egyete- mennyiségű érdekeinek sem. m-s kötelessége, hogy to- tokat mennyiségű vdbbl, még határozottabb fegyverzetet bsszpontosítot- A Szovjetunió miniszterlépéseket tegyenek, tak. Ilyen térség Európa; ez elnöke kijelenti: amelyek alkalmasak az új vitathatatlan. Egy nemzetközi megállaháború veszélyének kiküszö- Kétségtelen — hangzik az podás az államok között arbölésére-. üzenet —, hogy ról, hogy a területi viták — A szovjet kormánv ar- „ megoldásánál lemondanak sz ra a következtetésre jutott egy lokális osszetüzesolyan . ..ól fris5 — mondja a továbbiakban államok között, amelyek ero alkalmazásáról, a inss az üzenet hogy hasznos ^rúMi vitáikat fegyver- süllőhöz hasonloan wkat volna ha az általános és q seperne kl a nemzetközi élettel es leszerelés feladatának .... ben mindabból, ami mestermegoldására irányuló lanka- nukleáris vUaghaboruva • akad.. datlan igyekezet mellett egy- fajulhat , 6 J idejűleg fokoznánk erőfeszí- lyozza a feszültség enyhuleté éinket az államok közötti és az senkit sem kímél sét és a béke szilárdulását. éles súrlódások és a feszült meg attól senki sem hatá- _ .. m--áuannrlá« "^rrsra-ysa'sisrss — a területi viszályok, az al- ' hajlatban lamközi határkérdések, álla- senki sem nyugodhat bele moknrk más államokkal iiyen perspektívába. ós kedvező talajt teremtene szemben emelt kölcsönös, A leghatározottabban ki az államok közötti bizalom vagy ^voldalú területi igé- jelcntenem _ írja üze- növekedéséhez, nvoi olvnn problémákat je- . lentenck. nmelveknek követ- netében a szovjet kormány- Hruscsov reményét fejezi kezményeképpen a leggyak- tő —, hogy a Szovjetunió- ki, hogy az új helyzetben rabban keletkeznek vesze- ban ilyen politikusok nin- -sokkal könnyebben meg ledelmes súrlódásolt az álla- csenek, mert ha lennének, hetne találni más alapvető mok között a világ külön- kétségtelenül elmegyógylnté- nemzetközi problémák rnsgböző részeiben. zetbe jutnának. oldásának lehetőségét-. (MTI) Milliók reménysége van a mi kezünkben Johnson távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez A Pravda pénteki számában közölte azt a táviratot, amelyet Johnscn, az Egyesült Államok elnöke intézet Nvikita Hruscsovhoz és Leonyid Brezsnyevhez. Az elmúlt év jelentős előrehaladást hozott az emberi tevékenység számos területén. Mindaz azonban, amit a vegyész a laboratóriumban, a tudós az űrkutatásban és az agronómus a földeken végez, hiábavalónak bizonyul, ha mi nem tanulunk meg békében élni egymással. Semmilyen műszaki eredmény nem hasonlítható össze az olyan politikai eredménnyel, amely igazságos békét hoz az emberiségnek. Az amerikai nép és kormánya az úi évben a béke megerősítését tűzte ki legfőbb céljának. Személyesen én magam minden erőmet a népek közötti jobb megértés kutatásának fogom szentelni. -Békét a földön a jóakaratú embereknek- — e gondolat nem lehet illúzió. Valóságra kell váltanunk azt. Elmúlt az az idő, amikor csak beszéltek a békéről. 1964 legyen az az esztendő, amelyben további lépéseket teszünk e cél felé. Ezt szem előtt tartva arra törekszem majd, hogy tovább javuljanak országaink kapcsolatai. A béke sorsa és milliók reménysége van a mi kezünkben. Hőn remefem, hogy méltók lehetünk erre a bizalomra. Az amerikai nép és a magam nevében szívélyes üdvözletemet és újévi jókívánságaimat küldöm Önöknek, családjuknak és a Szovjetunió népeinek. (MTI) Kuba békét akar Százezrek a kubai forradalom évfordulóján rendezett havannai nagygyűlésen Fidel Castro öt esztendő eredményeiről Kuba népének óhaja: jó kapcsolat az egész világgal A kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából rendezett havannai ünnepségeken nagyszabású hasonlóan Kuba békét akar. A béke jólétet és haladást jelent minden ország, külökatonai díszszemlét tartottak, nősen a szocialista országok A több mint egyórás kato- számára, nai parádé befejezése után a A kubai miniszterelnök nagygyűlés több százezer fő- megállapította, hogy Johnson nyi részvevőjének viharos elnök legutóbbi nyilatkozata, tapsa közepette nyújtották amely szerint az Egyesült át Castro miniszterelnöknek a -technikai forradalom fáklyáját-. A fáklyát néhány nappal ezelőtt gyújtották meg Santiagóban, az egykori Moncada laktanya területen, ahol elkezdődött a kubai forradalom és a kommunista fiatalok stafétája hozta el a fővárosba. Ezután Castro miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Több mint kétórás beszédét Kuba valamennyi rádió és televízió állomása közvetítette. Beszéde elején Castro méltatta azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a kubai nép az utolsó öt évben ért el. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében egész népünk teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a múlt soha többé nem tér vissza — mondotta. A miniszterelnök a továbbiakban megállapította, hogy Kuba jelenleg kitűnően fel van fegyverezve és sikeresen veheti fel a harcot akár az Egyesült Államok fegyveres erőinek legkiválóbb egységeivel szemben is. Gazdasági kérdésekről szólva Castro rámutatott, ' hogy az ország helyzete ebben a tekintetben lényegesen javult. Megszilárdult a pénzügyi helyzet, fokozódik a külkereskedelmi forgalom. Az elmúlt évhez képest fi gyelemrcmcltóan fejlődött a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. Beszédének befejező részében Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a világ többi országához Államok békében óhajt élni valamennyi ország népével, igen örvendetes békemegnyilatkozás. Kuba azonban ugyancsak beletartozik a -valamennyi ország.. fogalmába, mégis előfordult a legutóbbi napokban, hogy a CIA ügynökei egy kubai torpedónaszád felrobbantásával agresszív cselekményt hajtottak végre ellene. -Johnson cinökre hárul a felelősség matrózaink véréért — mondta Castro. — Az ilyen tet'tek sem dicsőséget, sem tekintélyt nem szereznek az Egyesűit Államoknak«. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy Kuba normális kapcsolatokat óhajt fenntartani a világ összes országával, körtük az Egyesült Államokkal is. N, Sz, Hruscsov Lengyelországban A lengyel nép nagy érdeklődéssel kíséri az utazást, amely a lengyel—szovjet barátság fontos eseménye, s alig néhány nappal követte a Barátság-olajvezeték 675 kilométeres lengyel szakaA pénteki lengyel lapok az első oldalon számolnak be Hruscsov lengyelországi látogatásáról. Bár a szovjet kormányfő néhány napos legyeiországi tartózkodása nem hivatalos jellegű, valószínű, hogy ezalatt közvetlen eszmecserére kerül sor a ,, lengyel vezetőkkel a lengyel szanak ünnepélyes atadását, —szovjet barátság és a nem- a két ország gazdasági kapzetközi politika fontos kér- csolalai fejlődésének jelendéseiről. tős állomását. (MTI) Londonban dől el Ciprus sos sa * Duncan Sandys, a brit hoz. Nem sokkal később Manemzetközösségi ügyek ml- kariosz elnök és Kücsük alnis^tere pénteken hajnalban elnök hasonló közleményt repülőgépen Ciprusról haza- adott ki. érkezett Londonba. Az angol kormány ugyanezen a napon tanácskozásra ült össze. A megbeszélésen Sandys beszámolt Nicosiában tartott tárgyalásairól. Röviddel Nicosiából történt elutazása előtt Sandys közleményben jelentette be, hogy a ciprusi török és görög lakosság vezetői hozzájárultak egy Londonban tartandó értekezlet összehívásaGoldwater jelölteti magát az elnökválasztásokra Barry Goldwater szenátor, Rockefeller New York-i kor. az amerikai Köztársasági mányzó már korábban köPárt szélső jobbszárnyának zölte ilyen irányú igényét, ismert vezetője pénteken az A politikai körökben válArizona állambeli Phoenix- tozatlanul esélyesnek monben az állam republikánus dott Nixon volt alelnök egvevezetőivel hivatalosan közöl, 16re elutasította annak lehete elhatározását: jelöltetni tteégét, hogy a jelöltségre kívánja magát a novemberi pályázzék, elnökválasztásokra. . D Ezzel kettőre emelkedett A Demokrata Párt je]ölt)e a Köztársaság Párt jelöjt- minden valószínűség szarint aspiránsainak száma, miután Johnson elnök lesz. (MTI) A hivatalos nyilatkozatok elmondják, hogy még januárban a ciprusi függetlenséget szavatoló hatalmak, Anglia, Törökország és Görögország részvételével értekezletet tartanak Londonban a ciprusi probléma rendezése céljából. Az értekezletre elküldik képviselőiket a ciprusi görög és török közösségek. Az értekezlet megnyitó ülése után a ciprusi görögök és törökök képviselőiből munkabizottság alakul, amely az angol kormány által kijelölendő elnök irányításával tart majd tanácskozásokat. Rosszidesz, Ciprus ENSZképviselője ugyancsak oénteken levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és ebben panaszt emelt Törökország ellen. A ciprusi FNSZ-delegátus rövid sajtóértekeletén ismertette az úlsásírókkal levele tartalmát. F, levélben Clnrus azzal vádolia Törökországot, hogv veszélyezteti a sziget területi eevségét és Ciprus kettéosztására törekedik. A ciprusi kormány azt óhajtja, hoev a Biztonsári Tanács kellő időben garantálja: nern kerti 1 sor az ország kettéosztására. 2 0ÍL-MAGYAR0RS2AG Szombat, 1964. január 4.