Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

Nemzetközi egyezmény megkötésévei Ee keli mondani az erőszak alkalmazásáról IV. Sz. Hru^Cüov üzenete a tilájr állam-, illelre kormányfőihez Hruscsov szovjet kormány- mondanak arról, hogy erő- rikai csapatok által történő fő 1963. dcccmber 31-én üze- szakot alkalmazzanak terüle- jogtalan megszállásának meg netet intézett a világ orszá- ti viszályok, vagy határkér- kell szűnnie. gainak állam-, illetve kor- dések megoldása céljából. . . . ,.. mányfőihez. Az üzenet hangsúlyozza, « szi?et a Kmai Nepkoz­Üzenctében a szovjet kor- hogy -jelenleg olyan helyzet twsaság elidegeníthetetlen mányfő javasolja minden ál- alakult ki, amikor gyakor- része lam kormányának, vegyék lati síkon lehet felvetni és és már régen visszatért vol­fontolóra egy olyan nemzet- megoldani azt a feladatot, na az anyaországhoz, ha egy i. -.,• „,„- ,/,„,, <.-.„„ hogy küszöböljék ki a nem- másik állam ezt nem akadá­közi egyezmény (vagy szer- ^^ aetM1 flz er-szak al_ Jyomá ződes) megkoteset. amelynek icaimazását államközi terű- -Kétségtelenül Igazságosak értelmében az államok le- leü viszályok esetén.- azok a követelések, amelye­két a felszabadult államok . e _ i , támasztanak arra vonatko­A iaVrt*íOll CWTfZmenT z°lag, hogy adják át nekik ' , „„ ' , * a hozzájuk tartozó, de még MCljy pontja gyarmati iga alatt, vagykül­* * ** földi megszállás alatt ma­A javasolt nemzetközi kérdések, illetve egyéb szem- [a<lt térületeket- — hangsű­egyezménynek — mondja az pontok alapján, lyozza az üzenet. -Ez teljes "éf>" W A Határozottan kijeién­rendelkezést kell tartalmaz- tik> hogy sem a társa- ^^ területórf is ame nia: dalmi és államrevd különbö- P® ? területeire is amc­O Az aláíró államok fin- zősége, sem a diplomáciai el- lyek ^ vivtak kl negélyes kütelezettsé- ismerés megtagadasa, vagy J*™^ függetlenségükét es get vállalnak, hogy nem fo- diplomáciai kapcsolatok hiá- tovabbra is gyarmati hely­lyamodnak erőszakhoz a ki- nya, sem egyéb ürügyek nem ,, n vannak«. alakult államhalárok meg- szolgálhatnak alapul ahhoz, Hasonlóképpen fel kell sza­változtatása érdekében. hogy egy állam megsértse mo.ni azokat a katonai tá­© rv t.m —íír hr,n„ n~ ál e0V másik állam területi ép- maszpontokat is, amelyeket Elismerik, hogy az al- a szoban forgo államoktol lamok területe még át- "V - v„t elszakított területeken léte­menetileg sem lehet célpont- Kötelezik magukat, s(tettek ja valamely betörésnek, tá- J"*^, ^danak meg ^ kfJ mondani az erő­madásnak, katonai megszal- mlnden területi viszályt. alkalmazasarol olyan lásnak, vagy egyéb erőszakos nyen eszközök: tárgyalások, SHÍ^ lépésnek, amelyet más álla- OTgJ -MJjg Vietnam ^meSág ^' mok tesznek közvetlenül ^^elyelet T'érdetelt A szovjet kormányfő üze­vagy közvetve valamifele el- felek váiasztanak az ENSZ netében rámutat: gondolás — politikai, gazda- alapokmányának megfele- a második világháborúban sági, stratégiai vagy határ- lóén. a támadók szerepét betöl­tött néhány állam revan­-m m m * a •••a i sista köreinek területi-igé­Koniiyebbeii leirejoneine nyeit- a íeghatározottab­- * • - • A — —• ban vissza kell utasítani, a leszerel esi egyezmeny mert a7ok „llPntmondnnak a . . ,, teke érdekeinek. Ebből csak -A szovjet kormánynak — A területi Igények es világháború támad­mély meggyőződése, hogy ha az államok közötti területi J az államok kötelezettséget viszályok gyakran visszatér­Vállalnak, amelvnek értelmé- nek - mutat rá a szovjet Hruscsov a történelmi, ben kizárólag békés úton kormányfó s ezzel kapcso- ^ «tSveStő £ u-n&t meez ^Sértékben" mindenekelőtt Taj­eiőseaíti a nemzetközi ügyek van kérdésére utal. puló területi követelésekkel rendezését- — mutat rá _ Ez a sziget ősidők óta és határvitákkal kapcsolat­it ruscsov üzenete, majd így a kínai ánam szerves része ba_n_,ar,l;a„ÍntL ^x^"9.^ folytatja: _ mondja üzenetében. -Meggyőződéssel állíthat­juk, hogy ha az államénk szer. _ Tajvan szigetének az ame- iránt. sanak kellő megértést- a tör­ténelmileg kialakult határok ződést kötnének és ebben le­mondanának az erőszak al­kalmazásáról a területi vi­mondanának az erőszak al- Európa aSK CPmbCPÍfiég liék€\jét veszélyeztető lér«ég szályok megoldása érdeké ben, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal köny- ,, , . ,, ,„ , . . nvebbé válnék más, alapvető Hruscsov véleménye sze- A szocialista államok bc­nemzetközl problémák meg- rint keszerető es háborúellenes oldása is. Ez mindenekelőtt te 'tikai irányvonala ugvan­és mindennél inkább vonat- az egész emberiséget fc- akkor biztosíték arra, hogy kőzik a leszerelés problcmá- nyegetné egy határviszály bármilyen területi viszály j4ra<1 miatti fegyveres konflik- javunkra történő megoldása A u^-r^nirfö tus a világnak abban a érdekében nem fogunk és TáZm térségében, ahol a múlt- nem is használhatunk fegy­közte erőfosz.itésel révén az ban mind a két vilaglia- vert. utóbbi időkben bizonyos si- borút kirobbantották, Mélyen meg vagyunk gyö­kereket lehetett elérni a zodve arról, h°gy nemzetközi feszültség enyhí- a jelenben pedig az egymás- az prfi alkaIma2ása a tése terén. pal szemben álló két katonai riUetj viták megoldásánál A világ sorsáért, a népek csoportosuláshoz tartozó ál- nem felel meg egyetlen jövőjéért nagy felelősséget lamok nagy létszámú csapa- nép. egyetlen ország valódi viselő államférfiak egyete- mennyiségű érdekeinek sem. m-s kötelessége, hogy to- tokat mennyiségű vdbbl, még határozottabb fegyverzetet bsszpontosítot- A Szovjetunió miniszter­lépéseket tegyenek, tak. Ilyen térség Európa; ez elnöke kijelenti: amelyek alkalmasak az új vitathatatlan. Egy nemzetközi megálla­háború veszélyének kiküszö- Kétségtelen — hangzik az podás az államok között ar­bölésére-. üzenet —, hogy ról, hogy a területi viták — A szovjet kormánv ar- „ megoldásánál lemondanak sz ra a következtetésre jutott egy lokális osszetüzesolyan . ..ól fris5 — mondja a továbbiakban államok között, amelyek ero alkalmazásáról, a inss az üzenet hogy hasznos ^rúMi vitáikat fegyver- süllőhöz hasonloan wkat volna ha az általános és q seperne kl a nemzetközi élet­tel es leszerelés feladatának .... ben mindabból, ami mester­megoldására irányuló lanka- nukleáris vUaghaboruva • akad.. datlan igyekezet mellett egy- fajulhat , 6 J idejűleg fokoznánk erőfeszí- lyozza a feszültség enyhule­té éinket az államok közötti és az senkit sem kímél sét és a béke szilárdulását. éles súrlódások és a feszült meg attól senki sem hatá- _ .. m--áuannrlá« "^rrsra-ysa'sisrss — a területi viszályok, az al- ' hajlatban lamközi határkérdések, álla- senki sem nyugodhat bele moknrk más államokkal iiyen perspektívába. ós kedvező talajt teremtene szemben emelt kölcsönös, A leghatározottabban ki az államok közötti bizalom vagy ^voldalú területi igé- jelcntenem _ írja üze- növekedéséhez, nvoi olvnn problémákat je- . lentenck. nmelveknek követ- netében a szovjet kormány- Hruscsov reményét fejezi kezményeképpen a leggyak- tő —, hogy a Szovjetunió- ki, hogy az új helyzetben rabban keletkeznek vesze- ban ilyen politikusok nin- -sokkal könnyebben meg le­delmes súrlódásolt az álla- csenek, mert ha lennének, hetne találni más alapvető mok között a világ külön- kétségtelenül elmegyógylnté- nemzetközi problémák rnsg­böző részeiben. zetbe jutnának. oldásának lehetőségét-. (MTI) Milliók reménysége van a mi kezünkben Johnson távirata Hruscsovhoz és Brezsnyevhez A Pravda pénteki számában közölte azt a táviratot, amelyet Johnscn, az Egyesült Államok elnöke intézet Nvikita Hruscsov­hoz és Leonyid Brezsnyevhez. Az elmúlt év jelentős előrehaladást ho­zott az emberi tevékenység számos terüle­tén. Mindaz azonban, amit a vegyész a la­boratóriumban, a tudós az űrkutatásban és az agronómus a földeken végez, hiábavaló­nak bizonyul, ha mi nem tanulunk meg bé­kében élni egymással. Semmilyen műszaki eredmény nem hasonlítható össze az olyan politikai eredménnyel, amely igazságos bé­két hoz az emberiségnek. Az amerikai nép és kormánya az úi év­ben a béke megerősítését tűzte ki legfőbb céljának. Személyesen én magam minden erőmet a népek közötti jobb megértés ku­tatásának fogom szentelni. -Békét a földön a jóakaratú emberek­nek- — e gondolat nem lehet illúzió. Való­ságra kell váltanunk azt. Elmúlt az az idő, amikor csak beszéltek a békéről. 1964 le­gyen az az esztendő, amelyben további lépéseket teszünk e cél felé. Ezt szem előtt tartva arra törekszem majd, hogy tovább javuljanak országaink kapcsolatai. A béke sorsa és milliók reménysége van a mi ke­zünkben. Hőn remefem, hogy méltók lehe­tünk erre a bizalomra. Az amerikai nép és a magam nevében szívélyes üdvözletemet és újévi jókívánsá­gaimat küldöm Önöknek, családjuknak és a Szovjetunió népeinek. (MTI) Kuba békét akar Százezrek a kubai forradalom évfordulóján rendezett havannai nagygyűlésen Fidel Castro öt esztendő eredményeiről Kuba népének óhaja: jó kapcsolat az egész világgal A kubai forradalom győ­zelmének évfordulója alkal­mából rendezett havannai ünnepségeken nagyszabású hasonlóan Kuba békét akar. A béke jólétet és haladást jelent minden ország, külö­katonai díszszemlét tartottak, nősen a szocialista országok A több mint egyórás kato- számára, nai parádé befejezése után a A kubai miniszterelnök nagygyűlés több százezer fő- megállapította, hogy Johnson nyi részvevőjének viharos elnök legutóbbi nyilatkozata, tapsa közepette nyújtották amely szerint az Egyesült át Castro miniszterelnöknek a -technikai forradalom fáklyáját-. A fáklyát néhány nappal ezelőtt gyújtották meg San­tiagóban, az egykori Monca­da laktanya területen, ahol elkezdődött a kubai forrada­lom és a kommunista fiata­lok stafétája hozta el a fő­városba. Ezután Castro miniszter­elnök lépett a mikrofonhoz. Több mint kétórás beszédét Kuba valamennyi rádió és televízió állomása közvetí­tette. Beszéde elején Castro mél­tatta azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyeket a kubai nép az utolsó öt évben ért el. Ezeknek az eredmények­nek az ismeretében egész népünk teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a múlt soha többé nem tér vissza — mondotta. A miniszterelnök a továb­biakban megállapította, hogy Kuba jelenleg kitűnően fel van fegyverezve és sikeresen veheti fel a har­cot akár az Egyesült Álla­mok fegyveres erőinek leg­kiválóbb egységeivel szem­ben is. Gazdasági kérdésekről szól­va Castro rámutatott, ' hogy az ország helyzete ebben a tekintetben lényegesen ja­vult. Megszilárdult a pénz­ügyi helyzet, fokozódik a külkereskedelmi forgalom. Az elmúlt évhez képest fi gyelemrcmcltóan fejlő­dött a lakosság közszük­ségleti cikkekkel való ellá­tása. Beszédének befejező részé­ben Fidel Castro hangsú­lyozta, hogy a világ többi országához Államok békében óhajt élni valamennyi ország népével, igen örvendetes békemeg­nyilatkozás. Kuba azonban ugyancsak be­letartozik a -valamennyi or­szág.. fogalmába, mégis elő­fordult a legutóbbi napok­ban, hogy a CIA ügynökei egy kubai torpedónaszád fel­robbantásával agresszív cse­lekményt hajtottak végre el­lene. -Johnson cinökre hárul a felelősség matrózaink vé­réért — mondta Castro. — Az ilyen tet'tek sem dicsőséget, sem tekintélyt nem szerez­nek az Egyesűit Államok­nak«. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy Kuba normális kapcsolato­kat óhajt fenntartani a vi­lág összes országával, körtük az Egyesült Államok­kal is. N, Sz, Hruscsov Lengyelországban A lengyel nép nagy érdek­lődéssel kíséri az utazást, amely a lengyel—szovjet ba­rátság fontos eseménye, s alig néhány nappal követte a Barátság-olajvezeték 675 kilométeres lengyel szaka­A pénteki lengyel lapok az első oldalon számolnak be Hruscsov lengyelországi lá­togatásáról. Bár a szovjet kormányfő néhány napos legyeiországi tartózkodása nem hivatalos jellegű, való­színű, hogy ezalatt közvetlen eszmecserére kerül sor a ,, lengyel vezetőkkel a lengyel szanak ünnepélyes atadását, —szovjet barátság és a nem- a két ország gazdasági kap­zetközi politika fontos kér- csolalai fejlődésének jelen­déseiről. tős állomását. (MTI) Londonban dől el Ciprus sos sa * Duncan Sandys, a brit hoz. Nem sokkal később Ma­nemzetközösségi ügyek ml- kariosz elnök és Kücsük al­nis^tere pénteken hajnalban elnök hasonló közleményt repülőgépen Ciprusról haza- adott ki. érkezett Londonba. Az angol kormány ugyanezen a napon tanácskozásra ült össze. A megbeszélésen Sandys beszá­molt Nicosiában tartott tár­gyalásairól. Röviddel Nicosiából tör­tént elutazása előtt Sandys közleményben jelentette be, hogy a ciprusi török és gö­rög lakosság vezetői hozzá­járultak egy Londonban tar­tandó értekezlet összehívása­Goldwater jelölteti magát az elnökválasztásokra Barry Goldwater szenátor, Rockefeller New York-i kor. az amerikai Köztársasági mányzó már korábban kö­Párt szélső jobbszárnyának zölte ilyen irányú igényét, ismert vezetője pénteken az A politikai körökben vál­Arizona állambeli Phoenix- tozatlanul esélyesnek mon­ben az állam republikánus dott Nixon volt alelnök egve­vezetőivel hivatalosan közöl, 16re elutasította annak lehe­te elhatározását: jelöltetni tteégét, hogy a jelöltségre kívánja magát a novemberi pályázzék, elnökválasztásokra. . D Ezzel kettőre emelkedett A Demokrata Párt je]ölt)e a Köztársaság Párt jelöjt- minden valószínűség szarint aspiránsainak száma, miután Johnson elnök lesz. (MTI) A hivatalos nyilatkozatok elmondják, hogy még janu­árban a ciprusi függetlensé­get szavatoló hatalmak, Anglia, Törökország és Gö­rögország részvételével érte­kezletet tartanak Londonban a ciprusi probléma rendezé­se céljából. Az értekezletre elküldik képviselőiket a cip­rusi görög és török közössé­gek. Az értekezlet megnyitó ülése után a ciprusi görögök és törökök képviselőiből munkabizottság alakul, amely az angol kormány által ki­jelölendő elnök irányításá­val tart majd tanácskozáso­kat. Rosszidesz, Ciprus ENSZ­képviselője ugyancsak oén­teken levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és ebben panaszt emelt Tö­rökország ellen. A ciprusi FNSZ-delegátus rövid sajtóértekeletén ismer­tette az úlsásírókkal levele tartalmát. F, levélben Clnrus azzal vádolia Törökországot, hogv veszélyezteti a sziget területi eevségét és Ciprus kettéosztására törekedik. A ciprusi kormány azt óhajtja, hoev a Biztonsári Tanács kellő időben garantálja: nern kerti 1 sor az ország ketté­osztására. 2 0ÍL-MAGYAR0RS2AG Szombat, 1964. január 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom