Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

A művelődés húsa Dorozsmaiak, akik Szegeden vagy sport csarnoka? 1 Víkendezés helyett egész A szőregi sportolók birtokba vették a művelődési otthont dolgoznak heti munka Ma már nemigen kérdezik a szőregi ek a művelődési otthon táján járva: kultúr­házáé vagy sportcsarnok? A "Vihar" elült, de kár lenne tagadni, hogy volt. Három­négy éve kezdődött, még amikor Vincze Lajosné, az általános iskola tanára meg­próbálta odavinni a gyere­keket a testnevelési órára, — Van a vasútállomáson egy akkora váróterem, ahol le lehetne teríteni: próbál­ják azt megszerezni! — ez volt a felelet J Felverik a port Vincze Lajosné az utolsó érvhez folyamodott: — Ha nem adnak helyet, visszaküldjük. Mégpedig az­birkózók, oda majd az ököl­vívók is. Az atléták a sak­kozók heti egyszeri összejö­vetele előtti tartják az ala­pozó edzéseket. A tömeg­sport mellett egyre több ág­ban nevelődnek minősített versenyzők. A megye, a köz­ség és a tsz egyaránt támo­gatja az egyesületet, s a szegedi, vásárhelyi, kistele­ki versenyeken akár 20—30 sportolót is bírnak indítani. B Példa az együttműködésre S végre fogadni is tudják a vidéki sportolókat. Kará­csonykor a szőregi művelő­dési otthonban rendezték meg a serdülő korú birkó­zók Csongrád megyei ver­senyét, melyen Modok Fe­renc, szőregi diák lett az első. Most készülnek egy nagy­szabású versenyre, amelyre a falu valamennyi sakkozni tudó lakosát mozgósítani szeretné. A verseny egy­szerre lenne tagtoborzás a sakkszakosztály részére és minősítő a már haladó fo­kon sakkozók számára. Há­rom előadásból álló sport­akadémiát is szerveznek, me­lyet Szegedről meghívott és helybeli versenyzők bemu­tató mérkőzéseivel kötnek egybe. Lehetne még tovább is so­rolni a szőregi sportkör eredményeit és terveit, de mindenképpen odavezetne a következtetés, hogy a sport és a kultúra "kompromisz­szuma« nélkül sohasem ju­tottak volna el hozzájuk. A sport és a kultúra egymást egészíti ki, és egyformán az ifjúság nevelését szolgálja. F. K. Serdülő birkózók a kultúrház szőnyegén: Itrandt János és Tóth Ferenc párharcát figyeli a "bajnok-: Modok Ferenc mert az osztályterem nem alkalmas ilyesmire. | „Pünkösdi királyság" Beengedték őket. Azután lí)60 márciusában megala­kult a Szőregi Termelőszö­vetkezeti Sportkör. mely nemcsak a tsz-fiatalók, ha­nem a község valamennyi sportkedvelő lakójának, if­júnak, idősebbnek egyaránt sportolási alkalmat szándé­kozott nyújtani. Nem volt helye a tornászoknak, s ősz­szel őtket is sikerült bejut­tatni a kultúrházba. A "pün­kösdi királyság" azonban nem tartott sokáig. Néhány "hivatalos" kimondta, hogy a sport nem kultúra, s fel is oszlott hamarosan a tor­naszakosztály. Történt azután, hogy fel­ajánlottak az egyesületnek egy 50 ezer forintot érő birkózószőnyeget. Soha jobb alkalom, hogy megszerettes­sék ezt az érdekes sport­ágat! De hová tegyék a szőnyeget? Ismét a műve­lődési otthonra gondoltak, de ott hallani se akartak róla. A fiatalokat érdekli j= Külön díjat tűzött ki a S szegedi járási KlSZ-bi­= zottság a Magyar Ifjúság 3 terjesztési versenyében £ legjobb eredményt elért = járási KISZ- és úttörő­= szervezet részére Az H 1500—1500 forint ér­£ tékű. berendezési tárgy­= jutalmat a járási tanács £ KISZ-szervezete és a for­|1 ráskút-pálosszéli iskola = úttörőcsapata nyerte. A tanyai úttörők három­napos őrs vezetőképző tanfo­lyama véget ért. Az ötven hallgatónak Mátyás János, dr. Maróty Imréné és Lajkó La­jos tartott előadásokat. Az örsvezetőképzőn beszélgettek az úttörő- és KlSZ-mozga­loin kapcsolatáról, örsvezetők feladatairól, tennivalóiról. Az úttöröpróbák és az "Expe­díció a jövőbe mozgalom" so­ron következő feladatairól. ffifajnHBK • Millll|| fi Még utoljára nagyot döc­cen a villamos, s azután megáll. Hazaérkeztek a do­rozsmaiak, s közöttük sok fiatal, aki Szegeden dolgo­zik, Szegeden jár iskolába. Vajon mit csinálhatnak sza­bad estéiken, s a hétvégi napokon? A fiatalok egy ré­szé tagja az ifjúsági szövet­ségnek, de akár tagja, akár nem, a községi KlSZ-szer­vezetben bizonyára szívesen fogadják őket Alig van köztük helybeli Érdekes képet ad a köz­ségi alapszervezet tagjainak statisztikája. Nézzük csak! Az öt iparitanuló, a hét diók. a textilművek, a gáz­művek ós a jutagyár egy­egy dolgozója Szegedről Jár haza. A helyi pamutszövő­ből beiratkozott két KISZ­tag üzemében is van alap­szervezet, amelyik szintúgy szegedi, mivel a textilmű­vekhez tartozik. Nyolcan vidéki építkezésekre járnak, s hetenként legfeljebb egy­szer jelennek meg Kiskun­dorozsmán, vasárnap. Az egy gépállamásinak szintén van üzemi szervezete. Ma­rad még négy, aki a föld­művesszövetkezet és hét, aki a kisipari szövetkezetek dol­gozója. Mit csinálhat egy ilyen KlSZ-alapszervezet, melynek tagjai jórészt nem helyben élnek? Bizony nem sokat. Csak "víkendezni« szoktak általá­ban, a hét végén gyűlik ösz­sze a tagság táncra, ping­pongozásra. A múlt évben csak egyetlen egyszer tud­ták komoly hasznukat is venni, amikor társadalmi munkában vállalták az ut­carész vízvezetéki árkának kiásását és betemetését. Uj alapszervezet A községi KlSZ-alapszer­vezet létjogosultsága tehát erősen vitatható. Ezért ha­tározták el. hogy feloszlat­ják, hasonlóan több más falu olyan szervezetéhez, mely nem bizonyult kellően életképesnek. Helyette in­kább egy új alapszervezetet hoznak létre, mely a föld­művesszövetkezet ós a kis­ipari szövetkezetek fiatal­jaiból állna, az eddiginél sokkal több és aktívabb taggal. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Szege­den dolgozó fiatalokat majd kinézik maguk közül. Mint eddig a közös szórakozás­ban, továbbra is szívesen együtt töltik velük az időt, de talán majd több jut a tanulásra, a munkára. „Két szék közül a pad alá"? KLskundorozsimán három jól aolgozó KlSZ-szurvezet is található. Ilyen i» már említett pamutszövő üzemé, a gépállomásé, valamint a József Attila Termelőszö­vetkezet fiatalságának szer­vezete. Érthető tehát az az elgondolás, hogy a gyenge községi helyébe egy előbbi­ekhez hasonlóan élénk moz­galmi életet élő új alapszer­vezetet teremtsenek meg. S a városiak? Nekik csak a "VÍkend- marad? Szó se róla! Csakhogy a szegedi üzemek és iskolák KISZ-szervezeteihez tartozó fiataloknak elsősorban saját szervezeteiket kell munká­jukkal erősíteni. A dorozs­mai fiatalok esetének lát­tán joggal vetődik fel" a gon­dolat: vajon nem esnek-e "két szék közül a pad a!á«? Legközelebb tehát azt néz­zük majd meg. hogyan te­vékenykednek a dorozsmai­ak. s a többi környékbeli község fiataljai szegedi KISZ-alapszerveaetükben. zal, hogy Szőrig községnek nincs szüksége sem birkózó­szőnyegre, sem pezsgő sport­életre. Az érv hatott. A birkózó­szőnyeget s vele a birkózó­kat végérvényesen beenged­ték. Igaz, nem zokszó nél­kül. Sokszor elmondták még azután is, hogy a sportolók mindig rendetlenséget, meg port csinálnak, mintha pél­dául a hétvégi bálakon nem rúgnák fel a port a tánco­lók! Az ellenséges hangok egy­re inkább csitultak. Tavaly márciusban pedig bekövet­kezett a gyökeres fordulat: azóta a szakosztályok nagy része a művelődési házban működik. f^ Virágzó sportélet Azóta egyszerre van kul­túrház és sportcsarnok is Szőregen. S kiderült, a ket­tő nem mond ellent, hanem kiegészíti egymást. A termelőszövetkezeti sport­kör virágzásnak indult. Nyolc szakosztályában 120­an sportolnak, háromnegyed részük fiatal. A művelődési otthonba járnak edzeni a — A járási és városi veze­tőpropagandisták részére rendszeresen tart tájékoztató konferenciát a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A követ­kező tanácskozásra január 15-én kerül sor. Ezen négy szeminárium anyagát beszé­lik meg témakörönként. Ifjúsági akadémia elő­adássorozat kezdődött Kisteleken 250 hallgató­val. Az akadémiára fő­ként gimnazisták és a községi KlSZ-alapszerve­zet tagjai jelentkeztek. A jó programösszeállítás­nak köszönhető, hogy minden előadáson meg­töltik az érdeklődő fia­talok a kisteleki művelő­dési otthon előadóter­mét. Virtuskodó legények JA égi mentőorvos i»­merősömtől hallot­tam évekkel ezelőtt, amikor a falusi, a ta­nyai, ahogy ő mondta, a homokvidéki virtusról beszélgettünk: ha forr a bor, forr a vér is a fa­lusi legények ereiben, s ilyenkor könnyen elsza­lad a bicska. Az egyik volt tanyaközpont nevét említette, ahová a búcsú napján délután 4 órakor minden hívás nélkül is elindult a mentőautó a sok évi tapasztalat alap­ján. Erre az időre ugyanis már tetőfokára hágott a jókedv, s kez­detét vette a virtus, a >-ki a legény a csárdá­ban« játék. Folyt a bor és folyt a vér. s ilyenkor o gyors segítség sokat ért. Virtus'! Mondanunk sem kell, nem a mi időnk, a mi korunk vir­tusa ez. Mégis akad az újságokban rendőrségi hír a falusi bicskázások­ról, az italozás keltette virtuskodásról. Rőszkén néhány hete többen szemtanúi voltak az ita­lozás utáni motorkerék­párbravúrnak: Toppantó József barátjával szá­guldott a gyalogjárdán. Mórahalmon Kovács Jó­zsef adta rá a gázt a borgőz hatására, és szá­guldott a gyalogjárdán mit sem törődve azzal, hogy emberek életét ve­szélyezteti. Mi lett a virtus vége? Két-kétezer forint pénz­büntetés. amit a szegedi járásbíróság közlekedési tanácsa rótt ki a moto­rozókra. Rossz rágondol­ni, hogy lehetett volna csúnyább vége is ennek a virtusnak, ha mit sem sejtő gyermekek, embe­rek a lakóházak kapuin kiléptek volna a szágul­dó motor elé. Az ilyen virtus sem rejt kisebb veszélyt magában, mint a bicskázás! Egyik is, másik is emberéletbe, és nem csupán kétezer fo­rintba kerülhetett volna. Tehát nemcsak kétes értékű hírnevet, komoly bajt is szülhetett volna a röszkei és mórahalmi virtus. Éppen ezért he­lyes, ha e falvakban nem tesznek pontot az ügyre a kétezer forintos bírság kirovása után. Nem fogadják el az cúyan fajta érveket, amelyek ezt a virtust a »fiatalok temperamentu­mával« magyarázzák. Falvainkban is szám­talan lehetőség van a temperamentum kitom­bolására, a fiatalok ve­télkedésére munkában, sportban, s nemcsak az ilyen fajta -ki vagyok, mi vagyok" hivalkodó viselkedésre, a bajt, a gyászt hozó virtusra. S ami ebben szerepet játszhat, az a nevelés, irányítás és szervezés. Ha eddig nem volt kellő foganatja az ilyen erőfe­szítéseknek, akkor jeles­kedjenek jobban a KISZ-szervezetek. Te­gyenek nagyobb erőfe­szítéseket a hetvenkedő fiatalok nevelésére. Ez is virtus! Sőt: virtus a javából. N. P. p. Hazaérkeztek a dorozsmaiak Ifjúsági klub Algyőn A szegedi járásban mind több községben alakulnak ifjúsági klubok. A kezde­ményezés egyre jobban ter­jed. Algyőn a művelődési otthonban kapott helyiséget a múlt év szeptemberében az ifjúsági klub. A lemez­játszóval, rádióval, új búto­rokkal félszerelt teremben azóta hetenként két alka­lommal az esti óráikban rendszeresen találkoznak a fiatalok. Ezekre az alkal­makra Karsai László és a klub vezetősége érdekes programot dolgozott ki. Szel­lemi vetélkedőiket, zenés fejtörőket, irodalmi előadá­sokat, barátj beszélgetéseket rendeznek. A járási KISZ-bizottság a többi község ifjúsági ldub munkájának megkönnyítésé­re az algyői klubban rövide­sen bemutatót tart. melyre meghívja a járás művelődé­si felelőseit Újdonság: a szinvonalverseny KÉTEZER NEVEZÉS A megyei és a járási KISZ-bizottságon megkezd­ték az 1963-ban meghirde­tett termelési versenyek ér­tékelését. A "Kiváló tsz-fia­tal", az "Ifjú traktoros", az "Ifjú kombájnosok" a "Tsz ifjú tehenészek-/, a »Tsz ifjú sertéstenyésztők- és a "Tsz ifjú baromfitenyésztők" ver­senyére összesen 2100 fiatal nevezett be. Az ifjúsági nö­vénytermesztők munkacsa­patának versenyére hét, a paprikatermelők munkacsa­patának versenyére pedig három ifjúsági munkabrigád nevezett be. A szegedi járási KISZ-bi­zottságon megkezdték a téli kulturális szemle előkészíté­sét. A szemle keretében köz­ségenként »Ki mit tud" ve­télkedőket rendeznek egyéni jelentkezők — szavalók, éne­kesek, hangszeren játszók — részére. A színjátszó és népi­tánc csoportokat "színvonal­versenyre" hívták fel. A ve­télkedőket január és február hónapban tartják községe: ­ként. Márciusban kerül sor a legjobbak között a járási döntő megtartására. A kulturális szemlére már több művészeti csoport ;üld­te be jelentkezését, a balás­tyai művelődési ház színját­szóé soportja, Virágh János vezetésével Somlai—Szőlősi: Bikaviadal című bohózatával készül a "színvonalverseny­re«. Benevezett a művelődési ház tánccsoport;a is. Kiss Istvánné táncoktató irányítá­sával már próbálják a Tápai leánytáncot és az Üvegcs­táncói. HaLacsi Gizella és Tóth Józsefné tanítja be a íorrás­kúti színjátszóknak Csehov: Medve és Nagy Endre: Tóni című egyfelvonásosát. Sö­vényházán a Zöldhalom Ter­melőszövetkezet fiataljai iro­dalmi színpaduk új műsorá­val jelentkeztek. A kulturális szemle szóra­koztató, jó rendezvényeket ígér. A vetélkedőkre a je­lentkezés még tant. ttwswmft, 1964. JMIM 13. Q£LTMAGXAMO*SZA6 .9

Next

/
Oldalképek
Tartalom