Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

Jutalmak társadalmi munkáért Szeged ÜL kerületében csaknem valamennyi jelentős építkezésen ott dolgoztak a kerület területén levő kato­nai alakulatok. A legutóbbi tanácsülés úgy határozott, hogy jutalomban részesíti a lelkes társadalmi munkáso­kat, a katonákat, kívánságuk szerint. A karhatalmi laktanya fia­tal katonái a népi tánccso­portjukban résztvevő lányok részére csizmát kértek. A kerületi tanács vezetői hét pár csizmát adtak át a tár­sadalmi munkásoknak. Tegnap, szombaton dél­előtt az egyik alakulatnál házi ünnepséget rendeztek, ahol a III. kerületi tanács nevében Vincze Antal vb el­nök öt darab táskarádiót adott át az alakulat katonái­nak az 1963-ban végzett több mint százezer forint értékű társadalmi munkájukért. Fiatal állandó bizottság — NAGY FELADATOK Tavaly a tanácstagi vá­lasztások után sok új ta­nácstag fogott nagy lelkese­déssel munkához. A szegedi III, kerületben az állandó bi­zottságokba is több új ta­nácstagot delegáltak. Az épí­tési- és közlekedési állandó bizottságot a tanácsülés négy új taggal erősítette meg. Kószó József, Gábor, Kálmán, M. Kovács József, és Kúti Pál, a régiekkel — Finta Kálmánnal, Kovács Antallal és Rózsa Istvánnal — a megválasztás után azonnal munkához fogott. Az első ülésen felosztották maguk között a tisztséget. Az elnök Kószó József lett, a titkár pedig Finta Kál­mán. Teljesített terv Igaz, hogy több tisztség nincs, de valamennyi állan­dó bizottsági tagot egy-egy terület felelősévé nevezték ki. így többek között M. Kovács József a kerület parkjainak és közvilágításá­nak gazdája. Az állandó bizottságnak nagy segítséget nyújtottak a kerületi tanács végrehajtó bizottságának tagjai, így el­sősorban Vincze Antal vb­elnök és Markos Károly vb­titkár. A feladatok megis­merése, a kezdeti lépések után tervet készítettek és most, amikor az 1963-as év munkáját értékelték, megelé­gedéssel nyugtázták, hogy becsülettel teljesítették a ta­valyi tervet. Nehéz lenne felsorolni, mit csinált az állandó bi­zottság, hiszen feladata igen szerteágazó, s a bizottságok közül rójuk várt a legna­gyobb mur.ka. A nyugati iparövezet nap­ÚJÉV VÁRÁS A VAJDASÁGBAN Jugoszláviában az újév kétnapos ünnep. Ezzel szem­ben a karácsonyt nem ün­neplik meg, hivatalosan nincs is munkaszünet egyik napján sem. Ezért azután a családi és baráti 6zeretet ki­nyilvánításának, az ajándé­kozásnak, a fenyőfaünnep- nelmi múlt levegője, vidékiesnek tűnő Szabadkáé. Újvidék lakossága — hivata­los adatok szerint elhagyta a százezret, s a városban szer­zett benyomások arról győ­zik meg az embert, hogy a fejlődés irama elég gyors. A főtértől nem messze például CMeus katácdMtyfák a dtaSadliai „TCánUt, uicátt" Hogy nagy ünnepről __ _ mint bontják a régi, öreg épülete­ségnek a kultusza náluk nem Szeged főterén és belvárosá- ket, s az újak mellett itt-ott karácsonykor, hanem Szil- ban. Ügy tűnt az összeha- hatalmas gödrök, beépítetlen veszter és újév napján éri SOnlítás során, hogy mi töb- térségek tátonganak. Másutt el tetőpontját Az óév lezá- bet teszünk a házak tataro- égbenyúló hatalmas vasbeton rása, búcsúztatása és az újév- zásáért, a városkép ilyen mó- épület-vázat láttunk, amely­várás valóságos népünnepély- dcn Való szépítéséért Sza- re a falak, ablakok még ez­lyé válik, amelyben a szere- badkán viszont megnézhet- után kerülnek rá. let ápolása mellett helyet tük a járási 6zkupstina új, r kap az év során* elért mun- korszerű, most elkészült, s a ttd^y'játt ntiizdctxUL kasikerek ünneplése is. mi megyei tanácsházunkra « Az a Csongrád megyei tu- emlékeztető tízemeletes, ma- ünnefiet ristacsoport amely a szik gas épületét Ugyancsak meg- ünr,Pn eifitti hangulaton vesztért es az újévet Vajda- nyitásra vár szomszédsága; ^^nep előtti h^gula^ Ságban töltötte, Szabadkán ban a modern Palics Szálló £ *.^emző m^aalmassá* és Újvidéken az üzletek ki- és nemsokára elkészül a SfeL^ embSek ta rakataiban, a neonreklámok Mu^SOtthon «gjnig» harrényabban mellett, de meg a szabadkai modern epülete és mas koz- beJ|lnek m'lnt nálunk. Szíl_ városháza tornyán » ugyan- epulet is. veszter délutánján, estéjén az azt az állandóan ismétlődő emberáradat megnövekedett, jelszót olvashatta, sokhelyütt otf 100 etted tavMUm^i g akárcsak Pesten itt is ut­magyarul ta: "Boldog uj uéltvdW. OlóU \fad- cai árusok árulták harsány evet!- kiáltozás közepette a szil­A vajdasági székvarosban, veszteri mulatság elmarad­Novi Sad-on, azaz Újvidékén, hatatlan kellékeit, a papír­a magas, modern épületek és ^p^t és a papírtrombitát. ÍL múlt századvégi hazak, sot Estére a vendéglők, éttermek falusias épületek tarkasaga ^tolásig megteltek, de nem fogadja az oda erkezot. A csitult a zsivajgás az utcá­- -- • , • város föterén található a kon Azt hallottuk, hogy szó, azt abból is észrevettük, szintén tornyos varoshaza ha nincs nagy hideg, akkor hogy a gyárak homiokzatara, egy templom szomszédságé- még utcabált ta rendeznek, a középületekre sokhelyt ban, a Dunához vezető fő Szilveszter éjszakáját vi­még a nemzetiszínű jugo- utca elején pedig a volt báni gadozással töltötték a város szláv zászlót ta kitűztek. Sza- palota, ma a Tartományi lajcói, s a vigadozás még badkán már szilveszter dél- szkupstina fehérmárvány másnap, újév napján is foly­előttjén nagy sürgést, forgást, épülete. A főtértől nem mesz- tatódott. Tehették hiszen ünnepi készülődést találtunk. sze a 12 emeletes postaépü- másodikán kipihenhették a A tornyos és valamennyire a iet látható, ami magasan a mulatozás fáradalmait, csak szegedire hasonlító varoshá- város tölé emelkedik. A vá- harmadikán kellett munkába za szomszédságában natai- rc6 nyugati részén épülnek állniok. Az újéwárás az új­m«s télapó-bábút állítottak jobbára az új, korszerű épü- év megünneplése annyira fel tűzoltókocslk segítsége- jetek. lakóházak, köztük tíz- mindenkié ezen a napon, veL A főtérre nyfló utcában, emeletesek ta, meg az egye- annyira mindenki ünnepel, amely tele van üzletekkel, s tem különböző karainak épü- hogy például még a vendég­amely jószerével a szegedi létei. A város lüktető, élénk jók, éttermek, trafikok is Kárász utcára hasonlít, végig életet él. Az utca életét, for- zárva tartanak. A Putnik és feldíszített fenyőfák álltak, gatagát érdekessé teszi, hogy Vojvodina Szálló étterme jó­A vasállványokra helyezett Nov* Sad_on nincsenek vil- részt csak a magyar vendé­emeletnyi magas fenyofakon utasforgalmat Bek kedvéért nyitott ki. Az tarka lampionok, az ajándék- . ismerősök, barátok, a roko tárgyak papírmasei es színes kizárólag autóbuszok bonyo- nQk Uyenkor feikeresik egy­.vjllanyegók függtek. Este, lítják le, s az utasok a vas- mást, hogy boldog új évet mikor kivilágították, pazar koriáttaI elkerített megálló- kívánjanak egymásnak. Eköz­Utvanyt nyújtottak. b..lvpkpT, várakoznak a bu- ben elmaradhatatlan a ju­Azok, akik előszór jártak helyeken varakoznak a bu ^ nmaM itena] a Szabadkán. az ünnepi íorga- szókra. tagban sétálva meglepetten A vár0G Duna-partra eső vették tudomásul, hogy a két • , .... „„ .­város Szeged és a togoszlá- neszen sorban építik az uj viai Subotica, vagyis Sza- üveg- és cementpalotákat. A bedka (mind a két nevét másik oldalról, a magaslaton hpsználják), mennyire ha- dpült péterváradi vár integet akik itteni rokonukat keres­sonlít egymásra. A két iker- tornyával, épületeivel, ték fel, s azokkal ünnepeltok. város fejlődése a történelmi ' (Voltak testvérek, rokonok. govicával való koccintás es sok helyen az ünnepekre ha­gyományosan malacpecsenyét sütnek. Beszámoltak erről és panaszkodtak is a sok sligo­vicára a csoportunkból azok, ••^B akik húsz éve nem látták Sze- kilátás a várból, különösen egymást, most nyílt alkalmuk rá, hogy újra találkozzanak.) túlságosan egymástól. ged előnye a Tisza, amit szép iddben, mikor a nagy­Szabadkán Palics elleneu- jü^^g város minden ré- A szilveszterező* Jugoszla­shsrff-aísau ~ wÍS^sssltjií* lőtelep beiaratánál. s a tel amely a XVIII. szazadban , ' fehér köntösébe öltözött erdő ^H ma vendéglő, a Vajda- nagyobb mertekben, mmt ná­szép. megnyerő látványt . Múzeum . múzeum ter- lunk — az új év várása is. nyújtott, sejtetve a környék roztS™ Vá- Az új esztendőé is, a jövőé, tavaszi, nyári gazdagságát, Pihenést nyújtó üdeséget. A rosi múzeum, az Állami Ue- a™ly új feladatokat, új villamos a városból egészen vél tár, a Hidrometeorclógiai munkát, de uj v.damsagot és Palicsig jár ki, nyáron a für- Állomás, a Műemlékvédő In- úi örömöket is hoz. dőzni, pihenni vágyók ezrei té az lem jogi « / könnyen elerhetlk az üdülő- , ,.,, telepet. technológiai kara es diák­Szabadka épületei nem szálló foglal helyet annyira patinásak, nem érző- A tartományi székváros dik annyira rajtuk a törté- fejlődése gyorsabb, mint a jainkban alakul a kerület területén. Az ide települő vállalatok problémáik megoldásához minden eset­ben az építési- és közlekedé­si állandó bizottságtól kér­tek segítséget. ^ Fejlesztési feladatok Szeged nagyszabású fej­lesztési programjának első lépcsője is a III. kerület te­rületén van. Az építési ál­landó bizottság ezt örömmel vette tudomásul. Az állandó bizottság első önálló szép munkája Móra­város rendezési tervének el­készítése és a tanácsülés elé való terjesztése volt. A má­sodik a kerület víz- és csa­tornahelyzetének felméré­se. Kószó Józsefet, az állandó bizottság elnökét, de a töb­bi tagot is sokan keresik fel a III. kerületben építési problémákkaL És az áb mindig segít. A családi há­zak építésének társadalmi ellenőrei ők. Az előrelépés éve Az 1964-es tervek most vannak születőben. A ta­nácsülés által elfogadott in­tézkedési terv jó előre meg­szabja az állandó bizottság munkáját. — Az idei év lesz — mond­ta Kószó József elnök — az állandó bizottság előrelépé­sének éve. Érdekes, új elképzelések­ről beszélt A tanácstagi be­számolókon és a tanácsülé­seken a legtöbb javaslat a gyalogjárdák és utak kor­szerűsítésére vonatkozik. Ezeket már akkor mondják el, amikor a tervek elké­szültek, s így abban az év­ben már nem kerül sor a megvalósításra Az állandó bizottság szám­ba veszi ezeket a javasla­tokat, és távlati terveket ké­szít a sürgősségi sor­rendben —, az utak, és jár­dák korszerűsítésére. A másik „újítása" az ál­landó bizottságnak: a tár­sadalmi munkák összehan­golása Az új év tervei között előkelő helyet foglal el az aktívahálózat szervezése. A kerület lakossága eddig is szívesen vállalt munkát a városrész építésében, de ezen túl a munkák szerve­zését is irányltja az állan­dó bizottság. J, Zs. A Számvetés helyett z 1963. évi népgazda­zünk érvényt minden szin­sági terv legfontosabb ten a népgazdaság: az ipar, céljai — az előzetes a mezőgazdaság szerkezeti megváló- átalakításának. Szálljunk szembe azzal a nézettel, hogy minden ágazatnak, termék­adatok alapján sultak. Nőtt az ipari terme, lés, magasabb volt. a beru házáö, mint az ötéves »terv nek joga van a fejlődéshez. eredeti előirányzata, s vala­mivel nagyobb mértékben Holott csak annak az ága­zatnak, csak annak a ter­emelkedett a munkások és méknek van joga ehhez, alkalmazottak reáljövedel- amely a népgazdaság érde­me, mint ahogy azzal a terv keinek megfelel Vannak eredetileg számolt. A tervhez képest azonban a népgazdaság egyes terüle- kényelmességből, tein elmaradások mutatkoz- érzéketlenségből, tak — főként a mezőgazda­cűyan gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők, akik — új iránti a kísérle­tekkel járó kisebb-nagvobb ságban, gépexportban és az kudarctól való félelemből — építőiparban —, ezek részint védik a védhetetlent, az el­a kedvezőtlen időjárással, avult, korszerűtlen terméke­ket. Jóllehet, a korszerűtlen, termékek a forgóeszközök mögött meg­minden bújó készletként nagy erő­részi nt a műszaki fejlesztés nem kielégítő előrehaladásé- sőt felesleges val függnek össze. Az elmaradások • reális számítás szerint — ez ket, eszközöket vonnak el a évben is éreztetik majd ha- népgazdaságtól, akadályoz­tásukat. De hogy mennyire, zák fejlődésünket. 1964. évj terv teljesí­a népgazdaság egészsé­s milyen kihatással — ez va- Az lamennyiünk munkájától ^tse COflLtiBH^^^^H ges fejlődése szempontjából Az 1964. évi tervnek van nagy jelentőségű a mezőgaz­néhány olyan kulcskérdése, daság fejlesztésére vonatko­amelyeket, ha megoldunk, zó célkitűzéseink maradék­minden területen éreztetik talán végrehajtása. Nemzet­majd pozitív hatásukat, s közi fizetési mérlegünk, kül­tulajdonképpen már biztosít­ják ta N Wtt kereskedelmi mérlegünk a terv végrehajtását szempontjából kiemelkedő je­lentőségű a gabonatermelési előirányzat teljesítése, mely­em kétséges, hogy ez || évi tervünk ^ taűjesíté- J^* minden előfeltétele meg­_ .._ ^^ ^ elmúlt évben sének feltétele a mun­ka termelékenységének eme- öszi mezőgazdasági munká­lése, a gazdaságos termelés, kat jó saerveréssel, összefo­a takarékosság, s a minő- gássai slkereSen teljesítették, ségi követelmények fokozá- ^ élet bebizonyította, hogy sa. A termelékenységi elő- nem „törvényszerű* a janu­irányzatot a múlt évben nem ar, kukoricatörés és répa­teljesítettük, s nyíltan meg g^és. Az őszi munkák jól kell mondanunk, csak jobb sikerültek —• de a megtorpa­munkával teremthetjük meg nás óriási károkat okozna, az életszínvonal-ome'és és a Még csak az első lépést tet­felhalmozás feltételeit. ^ meg, de már most ké­A termelékenység rend- szüljenek fel, gondolják át szeres és állandó emelésének a tavaszi, nyári teendőket, alapja a modern technika Fordítsanak nagy gondot a széles körű alkalmazása. A tavaszi vetés, növényápolás párt és a kormány erőforrá- előkészítésére és jó rrúnő­saihoz mérten mindent meg- eégben való elvégzésére. Vá­tesz, hogy ellássa az üzeme- lamennyi községben töreked­ket modern gépekkel, beren. jenek arra, hogy a vetéste­dezésekkel. Anyagi erőink rtÜet megoszlása megfeleljen azonban korlátozottak. Rend- a népgazdaság szükségletei­kívül időszerű és halasztha- nek, nőjön a belföldi ellá­tatlan feladat tehát a mun- tás és a külkereskedelem növé­ka jobb megszervezése, a szempontjából fontos gépek é? berendezéseik jobb nyek vetésterülete, kihasználása, a munkafegye­lem megszilárdítása. Nem kevésbé jelentős a jó kezde­ményezések felkarolása, a ^^^H hasznos termelési módszerek -katonásabban* hajtsuk veg­z 1964. évi terv telje­sítésének egyik -tit­ka*, hogy egy kicsit elterjesztése. T erveinket csak teljesíthetjük mara­déktalanul, ha min­denütt fellépünk a kényel­meskedés és a konzervatív termelési szemlélet ellen. Következetesebben szerez­re a párt- és állami hatá­rozatokat a vezetés minden akkor szintjén: a brigádvezeíőktől kezdve a minisztériumi ve­zetőkig. Tóth József, az MSZMP KB agit­prop. osztály alosztály vezetője Félmillió vöt ösfo ereszt es készül a második kongresszusra A Magyar Vöröskereszti feladatokkal, amelyeket a A tbc felszámolásáért indf­kollektív gazdálkodás hoz tott küzdelem társadalmi bi­magával. zottságalt ugyancsak a vö­ápriltaban tartja második országos kongresszusát Ros­tás István, a Vöröskereszt főtitkára tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társát az egészségügy nagy társadalmi szervezetének az első kongresszus óta kifej­tett munkájáról és a közel­jövő legfontosabb feladatai­ról. — Fontos szerepet játszik röskereszt irányítja. Eredmé­a Vöröskereszt az egészség- nyesen tevékenykedtek a kulturáltság emelésé- vöröskeresztesek az alkohol­Üzemekben és falvak- elvonó kúrák sikerében, va­lamint a cigányok egészség­ügyi helyzetének javitásá­taníolyamok ban is. Az iskolák- A Vöröskereszt sokoldalú munkája megnövelte a tár­ügyi ben ban az elsősegélynyújtó, csa­ládvédelmi, anya- és cse­csemővédelmi százait rendezi ban a KlSZ-szei együtemű — Áprilisban összeülő ködve a tanulók százezreit sadalom érdeklődését az másodjk kongresszusunk tanítják meg a legfontosabb egészségügyi kérdések iránt.. egészségügyi tudnivalókra, —»-* * nevelik a személyi higiéné megtartáséra. — A Vöröskeresztnek az elmúlt években eredményekben gazdag idő­szakot zár le, — mondotta. — Jelenleg mintegy hétezer vöröskeresztes alapszerv működik az országban. A vöröskereszt tagjainak száma körülbelül félmillió. Közülük több tízezren tevé­kenyen vesznek részt az egészségügyi munkában. A házegészségőrök száma jóval nagyarányú fejlődését emlit­meghaladja a tizenkétezret, hetem. Mig az előző években Több mint egy évszázad­dal ezelőtt a háborús szen­vedések enyhítésére hoz­ták létre ezt a szervezetet, amely ma Cőieg a békés széles tömegeket sikerült munkával kapcsolatos, az megmozgatnia fontos egész- életszínvonal emeléséhez tar­ségügyi célok támogatá- tozó egészségügyi feladato­sára. kat lát el. A Nemzetközi Elsőnek a véradó-mozgalom Vöröskereszt, amely 102 ál­—j.iixjx.x, —lam vöröskeresztes szerve­Első kongresszusunk idején, a zeteit foglalja magéban, véradó állomások néhány egész erkölcsi súlyával csgt­már van. tizenháromezren 1959-ben nem egészen 3000 tízezer liter vért gyűjtöttek lakozott az emberiség életé­falusi egészségügyi állomás évente, 1963-ban a mozgalom ért folytatott harchoz. Kn­tevékenykedett. Számuk ma már 120 000 liter vért ered- nek elismerése a Nobel Bé­MHp kedíj nemrégiben történt nélkül, odaítélése. Ügy gondolom, szolidaritásból áprilisi kongresszusunk a vér további célok meghatározá­sakor. első feladatként a bé­rákszürések keharc további erősítését ál­részük lftja maid a magvar vörös­áldo- kereszt elé — fejezte benyt­felül ményezett. amiből több mint 40 százalékot térítés embertársi — A Vöröskereszt mun­kásságában egyre inkább adtak. 120 000 liter közporti helyre kerül a me- 480 000 véradást jelent, zőgazdaság egészségügye. Meg kell ismertetnünk a falu lakosságát, elsősorban a termelőszövetkezetek dolgo­zóit azokkal az egészségügyi A tüdő- és sikerében is nz&y van a Vöröskereszt zatkész társadalmi munká- latkozatát Rostás István. sainak. (MTI) Vasárnap, 1964, január 12. DÉL-MAGIaROKSZAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom