Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

Mi leit a lenderfonógyár kezdeményezésével? Két év után megszűnt Bizonyára akadnak még szép számmal, akik vissza­emlékeznek azokra a cikke­inkve, melyek a kenderfonó­gyár üzemszervezési munká­ját elemezték, méltatták. A kendergyárban ismerték fel talán elsőként, hogy tudatos üzemszervezés nélkül nincs korszerű termelés, s megelőz­ve a többi szegedi gyárat, már 1961 márciusában létre­hozták az üzemszervezési és technológiai csoportot. az uzemszervezes tásukra már nem futotta az időből. M Most nincs rá mód, se idő Iamennyi üzemére kell gon­dolnia, hogy a tettek "me­zejére- léphessenek, előbb tájékozódniuk kell, fel kell mérni a lehetőségeket. Szép eredmények és lehetőségek | Es nem magasabb szint A kenderfonógyár jól be­Eredményes kísérletekkel se- vált kezdeményezése tehát gítették elő az anyagmozga- egyelőre kudarcba fulladt. Nem vigasz számunkra az sem, hogy a központi osztály majd az ő tapasztalatalkat is kamatoztatja munkájában, Az elmondottak mellett még sok minden mással is foglalkozott az üzemszerve­zési csoport, fennállásának rövid két esztendeje alatt. A szükségszerűség követel­ménye volt a csoport meg­alakítása. A nyolcvanéves tás korszerűsítését, a vizes­gyár öreg berendezéseiből fonóban egy felesleges mun­csak ugy, találomra már nem- kafolyamat kiiktatását a igen lehet újat kihozni, no technológiából, kapacitásszá­meg az évtizedek óta meg- mításokat végeztek, s részt 1110rt_ az üzemszervezők terv­csontosodott szokásokon is vettek az üzem rekonstruk- szerű és alapos tevékenysé­nehéz változtatni. Az ötfőnyi ciójának előkészítésében gének máris hiányát érzik. Amikor 1963 áprilisával H°Sy csak egyetlen példát létrejött a Kenderfonó és hozzunk fel, annak bizonyí­Szövőipari Vállalat, melynek tására, mit vesztettek: a a kenderfonógyár is tagja nyúj'tógépekre fordulatszám­lett, megszűnt a csoport öt lál° órát szereltek fel annak dolgozója közül csupán egy idején. Az volt a szándékuk, maradt hasonló beosztásban: h°gy végül az órákat egyet­a nagyvállalat új üzemszer- len irodába hozzák össze, vezési osztályára került. ahonnan valamennyi nyújtót Kár lenne a központi osz- ellenőrizni lehetett volna, s tálytól számon kérni, hogy ez a munkairányítás igen A nép frontja N kis csoport a feladat nagysá­gán és szépségén fellelkesed­ve látott neki a rendszerezés­nek, a lehetőségek feltárásá­nak. Az üzemszervezők nem lát­szat eredményekre töreked­tek, s nem egyik napról a másikra ígértek változást. A kártolóban például a tekercs­képzők alkalmazásával há­rom ember két gépet is ke- miért nem foglalkozik a aelhetett hamarosan. De az kenderfonó gondjaival, miért előfonóban sem a termeié- nem folytatja a megkezdett kenység, sem a minőség nő- munkát. A felelet kézenfek­velésével nem tudtak meg- vő: nincs rá még sem módja, birkózni. A javaslatok ugyan sem ideje. Ennek az oszály­megszülettek, de megvaiósi- nak már a nagyvállalat va­Elkészült az új trafóház a gyufagyárban Megtartották a Szegedi var esetén bármikor városi Gyufagyárban a múlt esz­tendőben felépített új trafó­ház berendezésének műszaki átadását. Az új trafóház felépítését szükségessé tette, hogy az üzem ez ideig saját terme­lésű egyenárammal dolgo­zott. Ez a berendezés pedig nem volt üzembiztos. Abban az esetiben ugyanis, ha a kazánnal, vagy az áramfej­lesztővel valamiféle baj tör­tént, az egész üzem termelé­sét megbénította. A cél az volt, hogy a hálózati ára­mot vezessék be az üzem­be. Ennek érdekében beépí­tettek egy megfelelő teljesít­ményű egyenirányítót, így a városi váltóáramot, át tud­ják formálni egyenárammá, mellyel az üzem motorjai működnek. Az átállás telje­sen zökkenőmentesen sike­rült A műszaki átadáson meg­beszélték az üzem vezeték­rendszerének átépítésével já­ró feladatokat is. A húszas évekből származó elavult vezetékrendszert még ebben az évben kicserélik. Üj kap­csolótábláit szerelnek fel, a gépek motorjait váltóára­múra cserélik, a gőzgéphez váltóáramú dinamót szerel­nek. Így majd a vállalat tu­lajdonképpen önálló áramel­látó marad továbbra is. de váltóárammal. Ennek elő­nye, hogy esetleges üzemza­áramra lehett kapcsolni működő gépeket fejlett formáját alapozta vol­na meg. Ma már csak egyet­len nyújtón ketyeg a for­dulatszámláló! Nyilvánvaló, hogy az üze­mek összevonása az ipar­szervezés magasabb szintjét jelenti. Az említett esetben azonban úgy építették fel az emeletet, hogy közben elbon­tották alóla a földszintet. A kendergyárnak, s a többi üzemnek is szüksége van az üzemszervezésre. Lehet, hogy most már nincs értelme egész csoportok foglalkoztatásának, de azért valami megoldásnak mégis kellene születnie! F. K. A z MSZMP politikájá- aránt a haszna, s ennek mé­nak egyik fontos, lyülő felismeréséről a sza­a marxizmusból—le- vaknál sokkal szebben vál­ni n izmusból következő téte- lanak a tettek, le, hogy csak a kommunis­ták és a pártonkívüliek együttműködése, összefogá­sa képes az egész népnek hasznos nemzeti célok el­érésére és helyi feladatok végrehajtására egyaránt. En­nek gyakorlati igazolása a magyar milliók munkája, amely az MSZMP útmutatá­sával megteremtette a szo­cializmus alapjait. A kom­munisták és pártonkívüliek em volt, nincs és nem is kell külön prog­ram a népfrontnak. Programja a párt és a kor­mány célkitűzéseiből adó­dik, mely megszabja műkö­désének tartalmát az egész országban. A népi, nemzeti összefogás tapintható, érzé­kelhető sikerei Szegeden és a szegedi járásban is megta­lálhatók az élet valamennyi rezdülésében. Az eredmé­össz&adott cselekvő ereje nyek a gyárakban, földeken, kell ahhoz is. hogy boldogul- intézménvekben és a kutató­junk a jelenben és a holna- szobákban. Szegeden és a já­pokban; hogy teljesen fel- rásban is a kommunisták és építsük a szocializmust, a pártonkívüliek összefogá­majd még mi, a ma nem- sával születnek. A szocialis­zedéke rálépjünk a kommu- ^ építőmunka kedvezően nizmus útjára. Az összefő- hatott és hat a közgondol­gást egyes emberek találko- kodásra, fejleszti azt. Ugyan­zó, a lényeget tekintve azo- akkor az egységesebb köz­nos törekvése adja. Ez ab- gondolkodás visszahat a dói­ból táplálkozik, hogy a poli­tika nemcsak értelmét adja, hanem ösztönöz is arra, hogy egyesítse erejét hazánk minden osztálya és társa­dalmi rétege. Tehát: a marx­ista—leninista politika az gos hétköznapokra, a mun­kát javítja. Szegeden sincs szégyenkez­nivalója a népfrontmozga­lomnak, a népfront városi bizottságának és elnöksé­gének, valamint a három ke­rületi bizottságnak és az öt népfrontcsoportnak. A bi­érthető emberi törekvések és ZOttságok és a csoportok tag­óhajok mind magasabb fo­kú kielégítésének szolgálatá­ban áll, sokasodó örömöt és kevesebb gondot akar. Ki ne értene ezekkel egyet?! Az összefogásnak, együtt­működésnek eddig is a nép­front adta a keretet és így lesz ez a jövőben is. A nép frontja — front azért, hogy a mindenki számára jót ho­jai, aktivistái ott voltak és ott vannak mindenütt, ahol a városnak, népének hasz­nára lehetnek. Szervezői, se­gítői a szellemi és fizikai társadalmi munkának, amelyből velük együtt, dere­kasan kivette részét a vá­ros lakossága. Teljesített társadalmi munkájuk 1963­ban meghaladta a két és fél millió forintot. A népfront Szegeden is tett azért,- hogy . ,. .^IHI^^MH^™ a lakosság javaslatai, észre­zo szocialista épitomunkaban % vételei — anyagi lehetősé­előre menjünk. A szellemi geink szerint — érvényesül­vagy fizikai munka a köz­nek és az egyénnek egy­Negyvennyolc órán belül kézben a betétlap Tudnivalók a Csehszlovákiába utazók számára rendőrségen Tessényi Imre, a MAV szegedi dolgozója átveszi a betétlapot. Mellette a kis Szilágyi Pisti és Almádi Istvánné, mindketten kérdőívért jöttek Kiadták a drezdai képtár háborús veszteséglistáját Több mint 200 felbecsülhe- Dr. Hans Ebért igazgató tetlen értékű kép pusztult el most hozta nyilvánosságra a a második világháború évei- képtár fenti háborús veszte­ben, elsősorban a várost ért séglistáját. Ennek összeállí­bombatámadások következté- tása nem volt könnyű feladat, ben a drezdai képtár kincsei mivel az 1945. február 13-i közül. 507 további festmény óriási méretű légitámadás sorsa ma is ismeretlen. Ezek alatt nemcsak egyes képek közé elsősorban olyan képek lettek a lángok martalékává, tartoznak, amelyéket 1937 jú- hanem maga a képtári kata­liusától kezdve a hitleristák lógus is. elhurcoltak a képtárból, és Tiziano, Giorgione. Jan cs különböző náci vezérek ma- Pieter Breughel. Lucas Cra­gánkastélyaiban és a náci Né- nacb. Dürer, Courbet és más metország külföldi követsé- világhírű festők képei szere­gein helyeztek el. pelnek a veszteséglistán. Az idén, januar 1-tol — A túl ott akar maradni, ezt a — amint lapunkban jelentet- ytjp szándékát a betétlap kiállítá­tük — lényegesen egyszerűb- ._.„.. .. sakor külön be kell jelente­bé vált Csehszlovákia és Ma- A Szegedről es a szegedi nie Ha bárki még ugyanab_ gyarország között pz utasfor- jaras falvaibol Csehszlova- ban az £vben jsmét Csehszle­galom. Az illetékesektől ér- kiába utazni szándékozóknak vákj;iba szeretne utazni deklődtünk. mit kell tenniük Szegeden fel kell keresniük UgVanott jelentkezik ahol a azoknak, akik Csehszlovákiá- a városi és járási rendőrka- betétlapot kiadták s minden­ha akarnak utazni, hogyan pitanysag igazgatasi rende- féle újabb dij nélkü, azonr,a] juthatnak valutához. szett alosztalyat ahol dijta- iebéiyegaik uletve az újabb lan kérdőívet adnak, melyet utat ^ tartózkodást engedé­a kitöltés utan ugyanott kell iyezjk. beadni. A kérdőívet nem kell ^ta sem a munkahelyen, sem a 0Kw lakókörzetben láttamoztatni. ^^ A kérdőív beadása után a A betétlappal kell ielent­rendőrhalóság igen gvorsan, kezni bármelyik IBUSZ, illet­48 órán belül kiadja az egy Ve OTP kirendeltségben, ah >! évre szóló betétlapot mellyel az utas 6 ezer forint érfékben Csehszlovakiaba lehet utazni. , . „ A kérdőívre 50 forintos ille- cseh koronát vásárolhat. Ez tékbélyeget kell ragasztani, az összeg egy évi időtartam­Ajánlatos az illetékbélyeget ra szól, s ezen kívül az utas csak azután ráragasztani a 200 forintot vihet magával, kerdolapra, miután az illete- .. „ . , ., ... kes tisztviselő átnézte, nehogy amit Csehsztovataaban be­az esetleges hibás kitöltés válthat, miatt a bélyee kárbavesszen. ^^ azonban, ez nem jelenthet szabad utat esetleges ellen­séges, vagy rendszerünktől idegen nézeteknek. Természetes a foglalko­zás a béke, az időszerű nemzetközi kérdésekkel a népfront munkájában. A népfront kezdeményezésére tartották Szegeden a tudo­mányos békekonferenciát a leszerelés kérdéseiről. A népfront szegedi békemoz­galmai, várospolitikai, kul­turális, mezőgazdasági és gazdasági akcióbizottságai teltétlenül eredményesen munkálkodnak. A népfront támogatja a szabadtéri já­tékokat és kezdemenyezte a Fesztivál Intéző Bizottság életrehívását. Az újszegedi szabadtéri színpad hasznosí­tása, a rókusi tó Kossuth Lajos sugárúti oldalának rendezése, a Virágos Szege­dért-mozgalom, a gyümölcs­termelés érdekében a nö­vényvédelmi kisgépállomá­sok létrehozása stb., s nem­régiben jégpálya megnyitá­sa az újszegedi Kisstadion­ban a népfront nevéhez is fűződik. Részt vállalnak az ismeretterjesztésből és sok apró, hasznos munkát vé­geznek. Nem kevés hát a szegedi népfrontmozgalomnak és vá­rosi, kerületi bizottságainak, körzeti csoportjainak ered­ménye. Mégis — a szocia­lizmus teljes felépítésén dolgozva — az élet, a gya­korlat igényli a népfront munkájának további tartal­mi javítását Szegeden és a szegedi járásban éppúgy, mint országosan. Szegeden is becsültek a népfrontbi­zottságok eredményei, de az is igaz, hogy elmaradtak a lehetőségek, a követelmé­nyek mögött. dén tavasszal tartja a népfront országos kongresszusát. Erre készülnek most Szeged és a I jenek a város életében. A népfront útján is bővült azoknak az embereknek a száma, akik szavukkal, mun­kájukkal önzetlenül segítik szegedTjárás né^frontbiírtt a közügyek intézését. A va- ^^ 1S. A következő hetek­rosi népfrontbizottsag — amelyben gyári munkások, értelmiségiek, szövetkezeti gazdák, társadalmunk min­den rétegének képviselői vannak — 1963-ban elnöksé­ge útján a városi és a kerü­leti tanácsok vezetőivel is folytatott eszmecserét. A té­ma: serkenteni a lakosságot, a város gazdáit, hogy még hathatósabban vegyenek ben sor kerül a népfrontbi­zottságok újjáválasztására és a küldötteik megválasztásá­ra az országos tanácskozás­ra. Az egész készülődés — bár kétségtelen szervezeti kereteket is érint — első­sorban politikai kérdés. Eb­ből következik, hogy kötet­len és közvetlen eszmecse­rét követel az emberekkel, a népfront alkotóival. Közö­reszt Szeged jelenenek. jő- sen kell keresnünk: helyileg, vojenek alakításában. Tet- városban és falun hogyan tekkel, javaslatokkal, birá- segíthetik legjobban a nép­latokkal. A népfrontbizottsá- frontbizottságok az összné­gok rendszeres kapcsolata- pi érdekek további érvénye­H kat tartanak a városi ta­náccsal és a kerületi taná­csokkal. Ily módon is tol­mácsolják a népfrontaktivis­ták a lakosság szavát etenként, pénteken időszerű, a lakosságot érdeklő fontos kérdé­sekről hangzanak el előadá­sok. majd utána következik a vita a népfront székházá­ban. Egyebek között a keres­kedelmi ellátottságról, a vá­ros távlati fejlesztéséről is lesz előadás. A péntek esti fórum is — ahogyan elne­vezték — alkalmas a néze­tek cseréjére, tisztázáséra. Előrevivőén vitatkozni — alapvető demokratikus jog, a szót nem szabad belefoj­tani egyetlen tisztességes em­berbe sem. Nyilvánvaló sülését, a szocialista nemze­ti egység erősítését, fejlesz­tését. Tevékenykedjenek is egyre többen a népfront­mozgalom aktivistáiként mindazok, akik tiszta szív­vel, jó szándékkal a hazá­nak és népének akarnak jót, s ezt becsületesen végzett munkával igazolják. Politikai, társadalmi éle­tünk jelentős eseménye lesz a népfront országos kong­resszusa. Bizonyos, nemcsak a mozgalom eredményeit ve­szi majd számba, hanem to­vábbi feladatait is meghatá­rozza, hogy közhaszonnal mielőbb megvalósuljon a tel­jes szocializmus. MORVAY SÁNDOR Az utasok forintért meg­A betétlap 30 napi csehszlo- tárolhatják vonatjegyeiket, vákiai tartózkodásra érvé- oda-vissza, vagy akár egesz nyes, de ha az utas 30 napon körutazásra is. SZOT—KNEB-msgálat a termelési tanácskozásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak együttes hatá­rozata értelmében a két in­tézmény 1964. első negyedé­ben megvizsgálja a terme­lési tanácskozások szervezé­sek pedig a szakszervezeti bizottságoknál vizsgálják meg, hogyan tesznek eleget a kormány- és SZOT-hatá­rozatból eredő feladataiknak és kötelességeiknek. A március közepéig tartó vizsgálat eredményeit elő­sét és lebonyolítását, illetve ször együttes ülésen a SZOT a Minisztertanács ós a SZOT titkársága és Központi Népi ' ' ' Ellenőrzési Bizottság elnök­sége, majd a második ne­gyedévben a kormány is megvitatja. Ezt követően az üzemi demokrácia e nagyje­lentőségű fórumával kapcsu­erre vonatkozó, 1961. évi ha­tározatának végrehajtását. A két intézmény elnöksé­ge között létrejött megegye­zés alapjáh Budapesten és a megyékben a népi ellenör­zesi szervek az üzemi és az latos kérdéseket a SZOT el­irányító gazdasági szervek- nöksége és plénuma is meg­nél, a szakszervezeti szer- tárgyalja. (MTI) Péntek, 1964. január 10. DÉL-MAGYARORSZAQ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom