Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

Szegedi színház — szegedi irodalom A Dél-Magyarország már Szegetlen a Leart Bar- szagban egy stúdiószínpad •ízerkeKTtréteBi rikkr, ., u-r.r 106 Gyulával, Kiss Ferenc- ötletét, ahol a színészek, fős^rúteg szemtx>n üából sok-* cel- fölösleges újra műsor- leg helyi szerzők olyan daoMfllhnn « ra tűzni, akkor, amikor a rabjait adnák elő. amelyekNemroti SfB S nag>' színház az egész sze- ben látnak fantáziát, de Kovács Sári dorlván hoz ró' zonban csak néllány Prózai amelyeket nem tartanak meg GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA elég érettnek. Az Ötletből nem lett semmi — nálunk, de testvérvárosunkban, szólása a mai magyar iroda- darabot mutat lom felől közelítette meg a Tehetséges rendezői és kérdést, érintve a szegedi színészei vannak a szegedi „M..drámairodalom .sanyarú színháznak. Sok szép sikeres DlTCzd^ helyzetét, én kizárólag a sze- előadás fémjelzi eddigi mű- „^.£2?®" h^v gedi színház és a szegedi ködésüket, de egy nagy mu- ^J™** /J^l „ £ drámairodalom eddig majd- lasztás ls terheli a színház kf»6 ^^fátis utan a szenem teljesen egyoldalú kap- vezetőségét, mégpedig az, gedi prózaírok és lírikusok csolatához szeretnék néhány hogy nem karolta fel eléggé közül drámaírók nevelődmegjegyzést fűzni és ezzel az a szegedi drámairodalom hetnek ki. Közülük többen eddigi szélesebb medrű cik- ügyét. Ha következetesen és országosan ls eltemert ée keknek keskenyebb, de mé- kitartóan törekedett volna megbecsült írók. Oda kellelyebb medret ásni. arra, hogy minden erejével «« öfcet edesgetm a színhazElöljárójában talán annyit, elősegítse a szegedi drá- hnz- kedü,j hogv hosszú évek óta főleg mairodalom kibontakozását, ? drámához. A drámairodaa Dél-Magyarország hasáb- lehetetlen, hogy tartós erő- lnm c'ak ott ftrágathat Igajaln én te bíráltam a Sze- feszítését ne koronázta vol- fan- «ho\ ír°k s*in'\e.S±: gedi Nemzeti Színház prózai na siker. Ezen a téren a hónuknak erz,k aszmháznt. műsorának túlzott múltba szegedi színház messze el- 1 * mo?t. elsősorban nem fordulását, azt, hogy kevés mertirtf a többi vidéki vá- °'yan kiveteles langelme*új macvar darabot tűzött ros mögött. Az elmúlt évti- re gondolok, mint Shakraműsorába. holott a -színjét- zedhen a miskolci, a debre- Pp?rí>1 és ,M?1,ér®< ak,k, szás föladata, hogy felmu- cenl és a pécsi színház, te ^k te színészek rendezők tassa maga az idő, a század több helyi szerző darabját és színigazgatók vnltak.Tetestének tulajdon alakját és mutatta be sikerrel, közöt- hetove kellene tenni hogy lenyomatát." tűk olyanokét, is, akik az- «, írók kozul azok, Mások Ilyen irányú cikkel- óta országosan is eltemert és «klk«t erdekei a drémn. • reszt vehe«spnek sz olvasó Uj lift - u intézkedés Kis boltmegnövekedett forgalom A ,Szél, a Kaszás, a HerA Dugonics tér 11. számú gatlankezelő Vállalattól, hogy ház új liftet kapott. Sokáig az új liften nem lehet tüváratótt' magára, de végre zelő", szállítani. Mi, lakók, üzembe helyezték, és ennek ebbe nem nyugodhatunk nagyon Örülünk. Később bele, ezt antiszociális intéz- n-vós- a Korda, a Lendvai. a azonban a házfelügvelőnőnk kedéanek tartjuk. Lékaf. a Fraknól, a Korda, azt az utasítást kapta az In- A ház lakói a Répás és a Csáktornyai * utcák az elmúlt 15 év alatt nagyon benépesültek. PélValami félreértés történt a lifthasználat ügyében, dául a Szél utcában csak 46 ugyanis nincs olyan rendelkezés, amely kimondja, hogy a szám volt, most már 90-en liftet nem szabad személyszállításon kh-üll célra ha sz- felül van. A Lékai és a nálnl. A panasz megtétele után az ingatlankezelő Válla- Fraknóí utcák egyáltalán lat Igazgatója intézkedett, hogy a tüzelőt — természe- nem léteztek, természetes, tesen óvatosan, vigyázva a tisztaságra — lehet szállítani az új liften. Feltételes megálló hogy a forgalom le megnevekedett, amit nem tud ellátni a Szél utca sarkán levő régi, kicsiny élelmiszerbolt. Sokszor az utcán vá„. fi^^^^^^^HS ^™rakozunk, mert ötven aláírással kértük a — A kért reltetcles autó- be az üzl(¥tbe. sürgős tntézío-es ez. Autóközlekedési buszmegállót technikai okok- lmllene bajunk megolVállalatot. hogy a dorozsmai ból nem tudjuk létrehozni, dására. zsilipnél létesítsenek egy fel- Az említett helyen a jelen- Farkas Sánta, Tóth tételes autóbuszmegállót. Vá- legi két megálló közötti tá-, vevők laszt még nem kaptunk, pe- volság alig több mint 260 * dig a környékbeli lakók ezt méter. Tehát egyrészt szlik- _ fjj üzlet létesítése az nagyon szerelnék. ségtclen közbeiktatni még emiitett környéken nem leSzabó A. egy megállót, másrészt pedig hetségcs — mondotta Kúti * ez Jelentós költségtöbblettel. Árpád, az Élelmiszer-kiskeKátal Ferenc, az AKÖV jnetve plusz idővel járna: az reskedclmi Vállalat igazgasssxxst ,nrs ro- ss* í&s^s vei együtt az én megnyilat- megbecsült drámaírok. Saj- rf,ndolkf.../l _ va,amint |cmm»i és a kővetkező tálé- kozia az üzemanyag-fogyaai- iuk mi módon tudnánk seaikozasaim sem maradtak tel- nos eddigi szomorú tapasz- es renocwezo —. vaiamim , irmmei es a Koveuezo laje B* lUK mi moaon tuananu segtsza tnintnim alanián azt kell emlekprőbakon, hogy közel- i koztatást nyújtotta: tást és lassítaná a Járatot. tenl a vevők gondjain. jesen pusztába kiáltott Sza- talatnim alapján azt kell ről lássák, hogyan alakul, fejlődik egy szerep a színész kezében, hogy megtanullak a mesterséget. Mert RZ megtanulandó. A többi már tevak. A Szegedi Nemzeti mondanom, hogy a szegedi Színház az utóbbi években, színháznak nem szívügye a és különösen az idei színi drámairodalom klbnntakozévadban lépéseket tett ab- tatása. A színház főrendeban az irányban, hogy a mai zí'ie n Szegedi Egyetem rímagyar drámának helyet mű lapnak adott interjújábiztositson színpadán. Ezt a ban ügy nyilatkozott, hogy törekvést mutatja Thurzó szegedi drámaíró jelentkezőGábor Hátsó ajtó és Hubay se ritka, itt főleg prózaírók tan te jelentős irodalmi dlKésdobálók című darabja, és lírikusok élnek. Nos, ez 3akkal tüntettek kt. Egyetértek a Dél-Magyaror- nem egészen így van. szág szerkesztőségének azzal Félreértés ne essék, nem a megállapításával, hogy a8okat a műveket kérem , . ^ ezek a dramak nem eléggé számon a színháztól, ame- szegedi színháznak, aki Sfflvkorszerűek sem mondaniva- Iveket nem tartottak elég ügyének tartja a szegedi lójukban, sem kivitelezésük- érettnek a bemutatásra, habén, de még mindig jobbnak nem cwk azokat, amelyek tartom, hogy ilyet is játsza- te+sze-tték a daramturgnsk. nak, mmtha egyáltalán nem a rendezőnek is, előjátszanának mai magyar adásra méc se került egyik , - J „., , szerzők. darabjait. A szomo- se Az Plryik szegedi szerző vannak győződve. VeTemérú csak az. hogy ha pesti egy fel vonásodról az volt, a nyem szerint a szegedi kösrerző hat éven ót sehol elő vélemény, hogy az „tőkéle- zbnség is szívesen látna nem adott darabjáról van tea", mégse iktatták műsorszó a színház vezetősége ba azzai a2 indoklással, ... „ meri vállalni a kockázatot, egyfelvonásosokat nem íát a színházban, de egyszerre nem meri vál- játszanak. Ugyanakkor az lalni, ha szegedi szerzőről eldbb említett interjúiéban hets^-g dolga. és hogv ahban sincs hiány, azt Igazolták, akiket országos viszonylatA szeged! drámairodalom fejlesztése érdekében olyan dramaturgra van szüksége a drámairodalom kibontakoztatásét, akinek véleményét a színház vezető! elismerik ós akinek jóindulatú törekvéseiről a szegedi írók is meg időnként szegedi iró drámáMindannak van szó. Kétségtelenül Igaz, ^rőlvMtómVhoBy'a',7Szom- meü'min" hogy a színháznak a klasz- anu nem tórtent, még minel lené re, inkább dig bízwnk és remélünk, hogy az új esztendő ezen a bat esti színház" műsoróban szikusokat is ápolni kell, a három külföldi szerző egyShakespeare évfordulót meg fe]Vonnsosát akarják bemu- " ^"ZTVAVS^'' Z kell ünnepelni egy Shakes- tan1. Tphát méBÍS játszanak teren- az ország £ővarosa ^ peare darabbal, de erre sze- egyfelvonásost, ha annak a 9011 vidéki város nagyszerű ríntem is elég a Hamlet. A szerzője külföldi. eredményei után Szegeden is £f^Era T'L^utót Évekkel ezelőtt fel- döntő fordulatot ho, bi tizenöt év alatt láttuk vetettem a Dél-MagyarorKALMAN LASZLÖ — Megkér, dezi egvszer tőlem Tömörkény „Olga nagyhercegnő, mikor megy férjhez, kire vár?" Mondom Debrecenbe kéne menni... A régi nóta szerint elég, hogy megmagyarázzák gedi múzeummal mérlegre azért kell Debrecenbe men- az utat, képesek utcahosszat tesszük, a mérleg erősen a ni, hogy ott pulykakakast menni az idegennel, hogy debreceni Javára billen. (Nevásároljunk, Lehet, hogy a közrétlenül mutassák meg a künk, szegedieknek ls fognótafa szerint abban az idő- kérdezett utcát, vagy épüle- lalkoznunk kellene azzal a ben csak azért voít érdemes tet. gondolattal, hogy a Somogyi Debrecenbe menni, de ma A Könyvtárt egy másik a 1 kalmár sokkal vonzóbb és ér- w mas épületben helyezzék el, dekesebb dolgok is találha- Debrecennek a Nagyerdő a múzeum épülete pedig kitók ott, mint a pulykakakas, jelenti az egyik legkelleme- zárólag muzeális tárgyak elMint látogatót, meglepett sebb pihenési és szórakozá- helyezésére szolgáljon.) Debrecenben a rend, a tisz- sl lehetőséget. Lehet mon- Szintén régebbi tótesíttaság, az ízléssel tervezett dani hogy a Nagyerdőbe mé a sportstadion is> 'de es szepen gondozott parkok, minden belefer. Évszazados állandóan építik modemiaz este kivilágított szökőku- fák között terül el a klini- zó)1ák gv cs, salakos pá. tak, melyekből mér hét ont- kák és tudományos intezetek ]yája ma már nemze'köá ja gyöngyöző pezsgő vizét nagy telepe, az egyetemek, színvon?llo. Öltözője teljesen a magasba. Ez a kedvező spoitatadion a gyógyfürdő, korsreríi| hideg. melegvíz b^iyomás mind jobban el- a strand vigadó tez-üdülő, s«,iR4Mat6ssai. A tribünön mélyül az emberekkel való csónakázó tó, vidámpark, al- 5000 nbzd foglalhat helyet érintkezés alkalmával A latkert stb az ánór,elyen (ahol ülni la vendéglátóipar, a kereskedő- A hivatalosan is gyógy- lehet) 2>1000 néző fér el A lem, a közlekedés dolgozói fürdőnek nyilvánított fürdőt város mostanéban kapott új részéről olyan udvariasságot három gyógyforrás táplálja, modern vasúti állomást, előzékenységet tapasztal az A medencék közül kettő me- me'vnek belső berondeaése Idegen, hogy már néhány legvizes. egy sportuszoda, külön látványosság, órai dtt-tartózkodás után egy hullámfürdő medence. teljesen otthonosan érzi ma- A külön gyermekmedence A hortobágyi híres csárdágát. Debrecenben mindenki mellé most építik a másikat, ről azonban semmi jót nem született idegenvezető. Nem A gyógyfürdőt kiegészítik a írhatok, belső sivárságát területén létesített, falatozók, még a szokványos halászlé újság és könyvárusító pavi- sem enyhíti. A debreceniek Ionok, a postahivatal és ön- nem is látogatják. „Amikor az ember visszaemlékezéseiből él" — Amikor 19t6-ban egyesült a vidéki és a budapesti újságíró-szövetség, a fővárosba kerültem. - A kevés a irónörökös, az is mind nős. Különben gazdag szegedi esztendőkkel együtt 43 év a szövetség irodájában. és öreg vőlegényt keresek. „Hm, er. is valami" — mosolygott ... Már régen elfelejtettem «ezt a beszélgetést, mikor egyszer csak cseng a telefon,, s a vonal túlsó végén Tömörkény jelentkezik. Menjek át sürgősen a múzeumba, mutatni akarnak valamit, ami engem érdekel. Tudtam, ha érdekes, ritka leletre akadnak, megmutatják, hát most Is erre gondoltam, míg átsétáltam a Somogyikönwtár épületébe. A lépcsőn már ott várt Tömörkény István és Móra Ferenc, „Jöjjön" — üdvözöltek, és egy szobába vezettek. „íme .Olga fenség', bemutatom a vőlegényjelöltjét." Ezzél egy több ezer éves csontvázra, s a mellette levő aranypénzzel teli urnára mutatott. „Elég öreg is, gazdag is. remélem megfelel." De ekkor már Most Pesten ól. Szobája falán egy képet őriz. Móra az unokájával. Alatta egy vers, Móra kézírása: ..Mosolygó ősz ringat itt ibolya virágot, Ifjabb Ferenc komolyan nézi a világot. Ráfigyel a fekete selyemlepedőre, Röpül-e már kismadár csakugyan belőle? A papának könnyű már nevetősnek lenni, Hiszen neki tejbegrízt sohasem kell enni. S ameddig kismadarát szivére szorítja, A fekete szemfedő meg nem szomorítja = _ Aztán előveszi a legyezőt, a fából valót, amire híMóra is, ő is hangosan nevetett az én megtréfélAsomon. rességek és a századelő divatos emberei írták emlékül Mert ilvenek voltak, kedvesek, bohémek, nagy tréfaesi- nevüket. Ismerősöket találok. Színészeket, írókat, újságnálók, Tömörkény „fenségnek", ..nagyhercegnőnek", Móra írókat. Az idővel halványuló sorok Blaha Lujza, Márkus .Olga kollégának" szólított mindig... Emília, Jászay Mari, Küry Klára, Ncv Dávid, Bárdos S aki ezt más történetekkel együtt elmeséli. Arany Ilona, Varsányi Irén, Pálmay Ilka, Üjházi Ede, Rákosi Olcs Hosszú éveken át irodavezetője volt Szegedén, az Jenő. Heinrich Gusztáv. Pósa Lajos. Herezeg Ferenc, újságírók vidéki szövetségének. Bródy Sándor, Babits Mihály, Tömörkény István aláíróArany Olga. A név olyan, mintha Kosztolányi talál- sót rejlik. „Igaz barátsággal" — ezt írta Harsány! Zsolt, ta volna ki. é* hasonlatokra csábít.. Olga néninek kell Méglelem Llpesey Adómnak, a Szegcdi Híradó akkori főszölftanom — gyermekkoromtól ismerem — ..kézit- szerkesztőjének. Székely Ferencnek, a Borsszem Jankó esókolomot" köszönök neki. Mindenről megfeledkezem, munkatársának. Almássy Endre szegedi színházigazgatóamikor arcán az emlékezés elsimítja a ráncokat, s moso- nak. Vágó Bélának, az árvízkép festőjének nevét. A dolya szeme csillogása a fiatal lányét idézi. rozsmai szélmalmot festette a legyezőalbum egyik ölTizenhat évesen kerültem az újságíró szövetség dalára Nyllnssv Sándor szegedi festőművész. S a sok irodájába. Nagybátyám. Kulinyi Zsigmond, a Szegedi név között ott van még: Huszka Jenő, Weiner Leó. S a Napló szerkesztője volt és a vidéki szövetség elnöke te. hírre szívtipró Psylanderé. ó vett- oda. A színház melletti DF.MKR-hóz (a Dél-ma- _ Gyűjtöttem a képes levelezőlapokat te. Alig magyarországi Közművelődési Egyesület) irodájában volt a PBdt n£hány belőle. Elveszett a háborúban. De ez — muhivatnlunk. tatja — 1tt van a fiókban. Újságírókról, lapokról mesél Arról, hogy az admi- cim7és francia a BZÖveg japánb61 küld üdvözletet, nisztráció mellptt sokszor amolyan „segéd újságírói" kiszolgáló étterem. Ezen létesítmények mellett a fürdőzők szórakozását biztosítják a Vigadó Üzemegységei is. A vidámpark 1960-ban létesült 6 kataszter hold területen. Évenként több százezer látogató tölti Üt el kellemesen szabadidejét. Létesítése 4 millió forintba került, ebből társadalmi munka körülbelül 2 millió. Többet ér a valóság látása, mint bármely leírás. Ne csak énekeljük, hogy "Debrecenbe kéne menni", menjünk is el. Debrecen már nem a »clvis«-ek városa. mint régen, hanem mindenki szeretett városa. Az életszínvonal emelkeűé„ ,, .... sével. a társadalmi Öntudat Ugyanebben az időben lé- fejlődésével ma már a város tesü t a 7, ^tasztert hold kulturális és szórakozási leteru eten fekvő állatkert, hetőségéből mindenki azt váamely azóta a vidék legna- Iasrt1a magánakj amely 6hagyobb allatkertjévé fejlodott, jának egyéniségének leg s a több. szórakozóhely me - jobban meRfe)el. Ezt a molett szinten nagy látogatott- rako7asi lehetőséget szívesei: Ságnak örvend. Az allatkert osrtják meg városba ér létrehozása ban a lakosság kez6 ideeenekkei u. Épper. ezért a debreceniek a szak. , , mai tapasztalatcsere, a kulsegltett a város vezetőségé- túra a szórakozás terén neK- élénkebb kapcsolatot és nacyobb forgalmat szeretnének Szegeddel is kifejleszteni. Ezt — úgy hiszem — természetcsen Szeged is szívesen látná, különösen n szabadtéri játékok Idején. bzubó Zsigmond körülbelül 500 000 forint értékű társadalmi munkával A városi Déri Múzeum a múlt létesítménye, dc a ma emberét is gyönyörködteti világhíres néprajzi, fazekas, kerámia, porcelán, festmény stb. gyűjteménye. Ha a ssemunkát is rábíztak. — Nagvbátyém halála után Móra szerkesztette a Szegedi Naplót. A családunkat mindenki ismerte akkor, Szegeden. Apám ügyvéd volt, anyámat a nőegyletbé választották. Jött a háború, az első. A had*og,'tó bizottsággal ruhát, pénzt gyűjtött a front katonáinak a bélyeg kínai, s a kép a Magas-Tátrát mutatja. — Ez is Tömörkény kedves huncutsága. Nem postán küldte, maja hozta... a szomszédból. A legyezőt forgatja, kiegyenesíti a kép gyűrődéseit. S nekem egy másik kép jut az eszembe: egy Rippl-Rónay... Kádár Márta Terem a kávécserje a botanikus kertben N-sm mindennapos -be!a- volt termés a cserepekben karitásra- készülnek a Jó- nevelt cserjéken, ezért az elzsef Attila Tudományegye- múlt tavaszon áthelyezték az tem újszegedi botanikus üvegháznak abba a részébe, kertjében. A trópusi, nővé- amelyet legjobban ér a napnyek otthonában, a 'nyárias fény. Ennek hatására dúsan levegőjű üvegházban terem virágzott, s nemsokára leszüaz egyik kávécserje, A meleg reteihetik az akár Brazílláégöv növényének termései ban. Dél-Aráblában szabadsötétzöld színűek, s körül- ban termett kávéknál egyálbelül alskorák mint egy bab- talán nem kisebb termésészem. Már évek óta nem két. Csütörtök, 1964. január 9. DÉL-MAGYARORSIMG 5