Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

í j munkások a kábelgyárban — Hát ez lenne az! csupán néhány hétre okoz ben dolgozok munkaideje A kábelgyárban minden új gondot. Legkésőbb egy hó- hét óra. Itt védőitalokat dolgozót először odavezetnek nap múlva elkészül az át- kapnak a dolgozók, abba a terembe, ahol a mun- alakítás alatt levő új öltöző. _ kahelye lesz. Megmutatják Nagyon elhúzódtak a meg- A keresetről hol, milyen körülmények kő- beszélések, hogy itt az üzem zött dolgozik majd, ha már területén alakítsanak egy, az Tehát szemlátomást nem az üzem "polgára" lesz. Az üzemélelmezéshez tartozó kerülnek "rossz helyre" új dolgozó áll, nézi megfe- konyhát. A környező üzemek azok, akik ide jönnek dol­lel-e, méregeti a termet, a dolgozói részére is itt főzné- gozni. Az üzem fejlődő és munkatársakat és kicsit szo- nek. A helyiség erre megvan, fiatal, a nagy csarnok rao­rongva a gépeket. Aztán ha s jó volna, ha minél hama- dern és a benne felszerelt szükséges, a művezető biz- rabb eldőlne a hosszas vita. gépek is a legújabb típu­tatására hozzálát, megpróbál Most 3 forint 40 fillérért ebé- súák. A szociális körülmé­egy-két munkafogást, hogy delhetnek az üzem munká- nyek is megfelelőek. De hát meggyőződjön, megfelelnek-e sai. A vállalati hozzájárulás ami igaz, igaz, pénzből él az egymásnak a munka és az 4 forint 40 fillér. ember! ember. Orvosi rendelő is van az Mennyit lehet itt keresni? m _ üzemben, belgyógyászati ren- ügy nagy általánosságban a Türelemmel delés napi két óra hosszát és nőket 5—5 60 forint a fér­. . . , t..uv. ?yolc óran keresztül szak- fiakat pe^g 6—B,50 forint Az uj dolgozok legtöbbje képzett ápolono latja el a órabérrel veszik fél úgy kerül a vállalathoz, hogy rászorultakat. Rajtuk kívül v másutt már lejárt a szerző- minden üzemrészben tanfo- ,.n _e,gy rend?Jet>. a^ly dése. Kevesebbet vesznek fel lyamot végzett vöröskeresz- 32 UJ dolgozok bérezését sza­ugy, hogy a munkakönyvé- tes aktívák segítenek baj oalyozza. E&zennt 6 hónapig be "áthelyezéssel", vagy esetén. eloz° munkahelyén elért bé­"r,ozzájárulással« bejegyzés Az üzemben két egészség- rénél nem kaphat többet az aTégŐTv^bb5 kÍlépŐbŐ1 Van re ártalmas munkakör van. dolgozó. Itt ezt betartják? Ahol betanítási időre van A mikroszeparátor és a bá- — Mi, természetesen! szükség, ott a csoportvezető nyagyu tacs-szigetelő részleg- Méry Éva foglalkozik az újonnan jöt­Nagyüzemi máinafermesztés a homokon Érdekes, Csongrád megyé­ben eddig kevésbé ismert nagyüzemi kertészeti kultú­rát honosítanak meg az ül­lési Kossuth Tsz gazdái. A tsz szakemberei megggyőződ­tek arról, hogy a málna, — amely Európa-szerte keresett exportcikk — a helybeli mé­lyebb fekvésű soványabb ho­mokokon is nagyszerűen dísz­lik. A múlt őszön elöljáró­jában 10 kataszteri hold mál­nát ültettek. A telepítésben az ismert legjobb nagyüzemi módszereket alkalmazták. A gépi művelés biztosítása ér­dekében 240X40 centiméte­res sor- és tőtávolságra rak­ták a bokrokat. Ha felnőnek a tövek, a nagyüzemi szőlő­telepekről ismert kordonos beton támberendezéseket al­kalmaznak majd. Az előzetes kalkuláció szerint ez a mál­natelep kataszteri holdan­ként évente 13—14 ezer fo­rint jövedelmet biztosít majd a közösségnek. II termelés és a falusi pártmunka A közelgő zárszámadások, tele a pártszervezet állandó. az egész évi gazdálko- jó helyzetismerete, az, hogy dás tapasztalatainak felmé- világosan lássa a gazdái ko­rése időszerűvé teszi, hogy dás gyenge pontjait, ame­termelőszövetkezeti pártszer- lyek leküzdésére elsősorban vezeteink azt is elemezzék: kell mozgósítani a tagságot hogyan járultak hozzá az A helyzet jó megismerésére eredményekhez a pártirányí- és így megfelelő gazdasági tás, a pártmunka eszközeivel, elemzésre a tapasztalatok­milyen tanulságokat kell le- szerint azok a pártszerveze­vonni a jövőre? tek képesek, amelyeknek a A gyakorlat meggyőzően párttagok és pártonkívüli ak­bizonyítja, hogy a termelés tivisták segítségével eleven hatásos lendítőereje a párt- kapcsolatuk van minden kis szervezet eleven, sokoldalú közreműködése. De az is köz­tudott, hogy tsz pártszerve­gazdasági egységgel. Továb­bá, ahol emellett a gazdasá­gi vezetők beszámoltatása Is zeteink még igen sok fo- a gyengeségek céltudatos fel­gyatékossággal küzdenek s eléggé kiforratlanok a szö­tárását és kijavítását szol­gálja. A tsz pártszervezetek lel. Megmagyarázza, meg­mutatja neki a munka for­télyát, a munkafogásokat. Most első esetben lesz szük­Bégük arra, hogy csoportosan tanítsanak be embereket. Ügy tervezik, hogy műanyag­üzem tömlőgépeinek kezelé­sére az odahelyezett nőket függetlenített, a gépet már jól ismerő emberek tanítják majd meg. A művezetők, cso­jxwtvezetők szívesen, türe­lemmel foglalkoznak az új dolgozókkal. Legtöbbje ér­deklődik hangulatuk, mun­kakedvük, családi helyzetük­ről in. %l Szociális körülmények Eddig minden új dolgozót kényelmes öltöző várt Most — főként a nőknél — már van egy kis probléma! Igaz, hogy öltözőszekrény van bő­Vem, csak az a baj, hogy nem tudják ezeket hová elhelyez­ni. A régi öltözőhelyiség már szűknek bizonyult. A szoron­gatott helyzet csak időleges, Hálóval „lövik" a nyulakat Etetik a vadakat — Orvvadászok garázdálkodnak — Sok a hó, nehéz körül- féltetős alkalmatosságokat. A mottevő veszteség nélkül él­mények között van a vadállo- vadak így táplálékhoz jut- vészeli, s ez amint a va­mány — állapította meg hatnak, egyébként a nagy hó- dászati felügyelő megállapí­újabb ellenőrző útjáról Sze- takaró miatt sok éhen pusztul- totta annak köszönhető gedre érkezve Varga József, na közülük. Még így is le- hogy a vadásztársaságok il­a Csongrád megyei erdészeti gyengül azonban a vadállo­vetkezeti termelés pártira- szakemberek bevonásával nyitásának módjai. A terme- alapos vizsgálatot folytat­lőszövetkezeti mozgalom győ- hatnak a gazdálkodás egy­zelme óta sokszor elhangzott, egy részterületén, megvizs­tsz pártszervezeteink vezetői gálhatják például a gépcso­nem egyszer hallották, hogy portok munkáját, a tejterme­minden politikai munka vé- lést stb. a ül is a gazdasági eredmé- ,, . ,, , ,, . . I nyekeí segíti elő, s fordítva: Iti lkepzelhetetlen a part­1 minden gazdasági siker erő- ~ miflka gazda^gi fel­- siti a politikai célokat. Az adatainak jo megoldása az egyes tsz pártszervezetekben alaP°*an előkészített, rend­és vadászati felügyelő. Az őzeken, nyulakon, fácá­nokon segítenek azonban a megyében működő vadásztár­mány, és több — a gyengébb saeirvezetű — elpusztul. A fácánokat nem kapják saságok. Csongrád megye az "á' Puskavégre, mert vadá­ország apróvadban egvik leg­gazdagabb vidéke, s nem en­letve a vadőrök nagy gon­dot fordítanak az őzek, nyu­lak és fácánok etetésére. Je­lentősek azonban azok a ká­rok, amelyeket a vadállo­mányban az orvvadászok tesznek. A legkülönfélébb módon ejtik zsákmányul az időjárás által fnegviselt, legyengült vadakat a lelkiismeretlen szatuk január 5-én befejező­_ döft. A megye vadásztársasá­gedik, hogy tizedelje a hideg 6ai 2800 fácánt élve fogtak .ÓI be, s 16 ezer darabot lőttek Á ta vadásztársaság vad- kl- A fácánok részbon emberek. A nyulak, fácánok, őrei rendszeresen gondoskod- helyi fogyasztásra kerültek sőt még az őzek is gyakran nak az őzek, nyulak és fácá- íziben pedig a MAVAD út­nok etetéséről. Főként ott, jan Svájcba es Franciaorszag­ahol a vadak járnak, etető- » szállították. ' helyeket alakítottak ki: az . A nyuiak vadászati tilalma őzeknek tetős, a fácánokrak Január 26-tol kezdődik. A nyulak lnvese mar most is keresik fel a kertek tájékát, az ütak mentét, hogy ott táplálékhoz jussanak. Az orvvadászok hurokkal, kü­lönféle rugós készülékekkel pusztítják az állományt. Tő­NAPIRENDEN: Miért állnak sorban az OTP-nél? Ezekben a napokban Sze­geden az OTP-fiókokban, a Széchenyi téri központban és a postahivatalokban is ahol takarkékbetéttel foglalkoznak — 40—50 em­ber várakozik. S ilyen helyen elég egy­két türelmetlen ember és máris parázs hangulat ala­kul ki. — Azt hiszik ezek, lop­juk mi a napot? — Mi lenne, ha mi is így dolgoznánk? — Érdemes takarékos­kodni ennyi bosszúság mel­lett? Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hall az em­ber ötperces várakozás után. Aki nagyon unatko­zik, annak ajánlom az OTP-fiókok életének tanul­mányozását. Nagyon érde­kes. A pulton kívül türelmet­len ügyfelek, a másik olda­lon pedig a hangyaszorgal­mú OTP-hivatalnokok dol­goznak. Az • is feltűnhet a szemlélőnek, hogy a pult másik oldala is túlzsúfolt Példaként csak a Széche­nyi téri központi irodát em­lítsük. Asztal asztal mel­lett de van olyan is, amely mögött ketten ülnek. A szá­moló- és írógépek leírha­tatlan zajt keltenek. Egy­szóval nem a legideálisabb munkahely. Azon csodál­kozom egyáltalán, hogy tudnak dolgozni ilyen kö­rülmények között — pénz­zel és számokkal — az al­kalmazottak. És ugye a kedves ügy­fél gorombáskodhat. de az OTP dolgozói udvari­as előzékeny magatartásuk­ról híresek. A kép bábeli, de a kér­dés jogos. Miért kell félórákat, órá­kat várakozni ok a takaré­kos embereknek, akik a be­tétkönyv összegéi akarják növelni, vagy éppen a megtakarított pénzt fel­venni? Ezt a kérdést, tettük fel a legilletékesebbnek, Bir­ling Józsefnek, az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei fiókja vezetőjének, aki a következőket mond­ta el. — Az OTP Csongrád me­gyei fiókjai túlzsúfoltak. Korábban például a Szé­chenyi téri irodában mind­össze 18-an dolgoztak, je­lenleg a hivatalnokok szá­ma 66. A többi fióknál is hasonló a helyzet. mert igen megszaporodott a munka. Az Aradi vértanúk terén például nincs min­den dolgozónak külön író­asztala. A túlzsúfoltság miatt a munkát megköny­nyítő gépeket sem tudják beállítani. — Az év eleji nagy for­galmat az idézi elő, hogy a betétkönyv-tulajdonosok az egész évben megtakarított pénzük kamatát íratják az összeghez. Szokás Szege­den, hogy mindenki igyek­szik ezt az év első napjai­ban rögzíteni, pedig a ké­sőbbi időpontban sem vál­tozik az összeg, s minden­ki megkapja a pénze után a kamatot Egyébként is, kinőttük már a cipőt, 1962-höz viszonyítva tavaly csaknem megduplázódott forgalmunk. Ahhoz, hogy ügyfeleinket ideális körül­mények között szolgáljuk ki. megfelelő helyiségekre lenne szükségünk. Igaz, neim jó várakozni, de a je­lenlegi helyzetben türel­met kérünk ügyfeleinktől. H. Zs. szórványos, helyette éhe rök János, a deszki vadász­fogják ei a tapsifüleseket. Az élő nyulakat gondosan ket­recbe zárva külföldre szál! t­ják, ahol a nyüldllomány vér­frissítésére használják okit. Nyulat élve a különleges há­lókkal a megye egész terüle­tén a vadásztársaságok össze­sen 2 ezer darabot "tőnek" A szegedi Felszabadulás Va­dásztársaság 1200, a Szegedi Táncsics Vadasztársaság pe­dig 500 élőnyulat ad áí e. MAVAD-nak. A szentesi Üj Barázda,Vadásztársaság szin­tén regy számmal szadit élő nyulat, s eddig a hálókkal több s ázat zsák .lár.voltsk. társaság vadőre például még élő őzet szabadított ki a hu­rok-csapdából. melyet orvva­dász helyezett el. Orvvadászaton érték tetten Táborosi Ferenc, Sándorfal­va, Szaporhegy 45. szám alat­ti lakost. Halász István. Fe­rencszállás. Felszabadulás útja 169. szám alatti lakos dróthálóval fogta be az apró­vadat. A szőregi ktsz műsze­rész részlegének több dolgo­zója rugós csapdákat készí­tett. s azokat helyezte el. S többen mások is pusztítják a vadállományt. Um Az orvvadászok megérdem­Csongrád megye vadállo- kk> hogy felelősségre vonják mánya a kemény telet szá- őket. azonban felvetődik a kérdés: a pártmunka milyen konkrét eszközei serkentsék a terme­lést? A termelőszövetkezetek gazdasági vezetésének meg­erősítésére irányuló céltuda­szeresen megtartott alapszer­vezeti taggyűlések nélkül. Ezt még gyakran szem elől té­vesztik a tsz-ek kommunis­tái. A gazdálkodási tapaszta­latok, a javaslatok megszív­lelése vezethet csak arra, , . hogy megfelelő határozatok tos káderpolitikái például jó S2üiessenek az időszerű gaz­hatással volt a tsz partszer- daságl fe!adatok megoldására, vezetek feilodesére is. A kl- Az aiapszervezeti taggyű­helvezett kommunista szak- iéseknek azonban más sze­emberek többségé felismerte, repiik ls van a termelősző­hogy a gazdasagi vezetes /ej- vetkezetben. A partdemokrá­lesztése csak a tsz pártszer- ciának ez a fontos megnyil­vezetek erősítésével halad- vánulása kovásza, magja le­hat előre. A gazdasági veze- OVen a szövetkezeti demok­.. ...... .. , .. ráciának is. Ha a taggyűlés tés, különösen a szakvezetes eleven ^^ sz6kimondó bí_ erosodese azonban az ala- rálátok, hasznos indítványok csonyabb képzettségű, s fő- szintere, akkor lehetetlenség, leg alacsonyabb szakképzett- hogy a termelőszövetkezet ségű párttitkárokban, pártve­zetőségi tagokban sok helyütt bizonyos kisebbségi érzést is kelt. Ügy érzik: nem egyenlő partnereik a gazdasági veze­tőknek. ÍZ" itűnő módja a kísebb­ségi érzések e'oszlatá­sána.k az, ha valamennyi tsz­beli kommunista növeli gaz­dasági ismereteit, amely nél­kül egyébként is mind nehe­zebben képes helytállni. Hiba volna azonban úgy gondol­kodni, hogy majd csak ak­kor javul meg a termelés pártirányítása, ha minden párttitkár, rlfcgy pártvezetősé­gi tag egyben agronómus is lesz. Ha ezek az elvtársak csak a saját ismereteikre, tapasztalataikra támaszkod­va próbálnak együttműködni közgyűlésén ennek ellenke­zője történjék. S az előttünk álló közgyűléseken, ahol a zárszámadás, a tervkészítés kerül napirendre, különösen szükség lesz a tagság közre­működésére. az észrevételek­re, a javaslatokra. Az eddigi tapasztalatok vi­lágosan tükrözik, hogy a tsz pártszervezet gazdaságszer­vező munkáját nem lehet az egyéb politikai és szervezeti tennivalóktól elszigetelten végezni. A termelési agitáció valamint a helytelen néze­tek. a maradi szemléletek ellen folytatott felvilágosítás időnként, és emberenként nem egyformán kerül előtér­be, de állandó és szervesen összetartozó feladatok s mindegyik kihat a termelésre is. a szocialista öntudat fej­lődésére is. Ide kívánkozik az is, hogy a munkakedv erősítésének is egyaránt fel­tétele az anvagi érdekeltség a gazdasági vezetéssel, akkor fokozása, valamint az erköl­Szakmunkásvizsga a Haladás Tsz-ben ' Az I. kerülti tanács mező- tanfolyam 30 hallgatója 196a gazdasági csoportja és a Ha- végén kap szakmunkás-bizo­ladás Tsz vezetői idén elő- nyítványt. szor szerveztek szakmunkás­képző tanfolyamot. A szövet­kezet vezetői messzemenően támogatják a nagyszerű kez­deményezést, és a téli hóna pókban biztosítják a szövet­kezet továbbtanuló tagjai ré­szére a megjelenést a tanfo­lyamon. Fiatalok, idősek ülnek dél­utánonként a József Attila telepi iskola padjaiba. Tegnap fontos határkőhöz érkezett a tanfolyam. Az első év tanul­mányaiból kellett számot ad­nia a 20 hallgatónak Szmo­lenszki Józsefné, az I. kerü­leti tanács mezőgazdasági főelőadója előtt. A vizsga jól sikerült. Január végén a hall­gatók valamennyien a máso­dik évet kezdik. Mire a tava­szi mezőgazdasági munkák megkezdődnek, újabb vizsgát tesznek. A tervek szerint a az a bizonyos kisebbségi ér­zés tartóssá válik. Ám ha az egész piirtszervezet vélemé­nyének összegezésével, párt­csoportokban, a taggyűlésen kialakított állásponttal fel­vértezve ülnek össze a párt­szervezet vezetői a gazdasági vezetőkkel — nem lesz töb­bé kisebbségi érzésük. A helyes pártirányítás egyik leglényegesebb félté­Különleges hagymacsomagolás exportra ' Svédországi kereskedelmi cégek megrendelésére 18 va­gon vöröshagymát csomagol­nák most különleges - gépesí­tett eljárással a szatymazi Tranzit telepen. Mielőtt az osztályozott hagymákat 20 után a pici hagymás zsákok­kal rakják tele a nagy 20 ki­lós zsákokat. A svéd megrendelők ma­guk kötötték ki ezt a külö­nös csomagolást. A makói hagymát ugyanis Svédország­kilogrammos egalizált netz ban önkiszolgáló üzletekben zsákokba raknák, először egy hozzák forgalomba, s ilyen hurkatöltőhöz hasonló gépbe csomagolás mellett nem kell öntik, amely aztán egy vég- a vevők számára külön-kü­telen hosszúságú hurkabőrbe lön megmérni az árut. Min­továbbítja a hagymákat. A denki annyi "Hungarofrukl hálószerű, hagymával töltött Hungaria" címkés kis hagy­»óriáskígyó"-t azután minden más zsákot választ magának. harmadik hagyma után el- ahányat akar. . .., . , Bizony nem ártana, ha az vagjak, s az így nyert ap- effajta 'csomagolási módot a rócska zsákok nyílásait fém- haz-p önkiszoigáló boltokban vignettákkal zárják le. Az- is alkalmaznák. esi ösztönzés, a dicséret, az elismerés ki'eiezése. Ez utób­biról mostanában, sajnos, kezdenek elfeledkezni sok) termelőszövetkezetünkben. A termelés sokoldalú és Hatásos segítése a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek elsődleges feladata. Azok a termelőszövetkezeti pártszervezetek dolgoznak jól. ahol minden kommunis­tának konkrét termelési párt­megbizatása van. ilyen konk­rét pártmepb'zatás célja le­het, hogy például az egy te­hénre tervezett tejtermelési átlagot mennyivel teljesítsék túl, s mennyivel emeljék a tej zsírtartalmát. A búza, a szemes kukorica termés nö­velése és a jövedelem növe­kedése nem választható el attól, hogy mennyien tanul­nak a különböző tanfolya­mokon, hány tsz-akadémia működik stb. A jó eredmé­nyek attól sem függetlenek, hogy a szocialista • brigád mozgalom szívügye-e a párt­szervezetnek s attól sem, mennyi tagjelöltet vesznek fel. Már sok jó tapasztalat, kez­deményezés áll rendelkezé­sünkre a szövetkezeti gazdál­kodás pártirányításában. Ér­demes ezeket az eddiginél gyorsabban elterjeszteni. FEHÉR JÁNOS Csütörtök, 1964. január 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom