Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

Tizenhat" és a A községi művelődési ott­honok vezetését korábban rendszerint másodállásban vállalták és végezték falusi pedagógusok. Erre a tevé­kenységre energiájuknak ter­mészetesen csak kis restét fordíthatták és így ez a be­osztás nem szolgálhatta meg­felelően a községek művelő­dési életének szervezését és irányítását. Ezért próbálkoz­tak két esztendővel ezelőtt Balástyán és Kisteleken füg­getlenített művelődési otthon igazgatók munkába állításá­val, s minthogy kedvező ta­pasztalatokat szereztek, újabb és újabb községekre terjesztették tó ezt a mód­szert, az anyagi lehetőségek növekedésével párhuzamo­san. NövekvS feladatok A községek lakosságának művelődési igénye óriás mér­tékben megnövekedett az utóbbi években, különösen a termelőszövetkezeti mc®­galom kibontakozása óta. At­tól kezdve a művelődési fel­adatok egyre sokasodnak a falun, hiszen a kulturális forradalom olyan szakaszá­hoz érkeztünk, amelyre már általánosan jellemző a falusi dolgozó emberek tömeges művelődése, oktatása és szakképzése. Tulajdonképpen minden jelentős kulturális és művelődési rendezvény a mű­velődért otthonokban zajlik le, az Ideológiai oktatástól, a szakképzésen keresztül égé­séén a szórakoztatásig. Népes hallgatóságot von­zanak a pártoktatási formák, a dolgozók iskolája, a kihe­lyezett mezőgazdasági tech­nikumok. a téli mezőgazda­sági tanfolyamok, az isme­retterjesztő előadások, a mű­vészeti « ismeretnyújtó szakkörök. Imponáló szá­mok tanúskodnak erről. Évente átlagosan ezer em­ber tanul a szegedi járásban a dolgozók esti iskoláiban. 1963-ban 11 községben mű­ködött kihelyezett; mezőgaz­dasági technikumi osztály, amihez most újabb három csatlakozott. A községek 80 százalékában működnek nö­vénytermesztő. állattenyész­tő vagy kertészeti tanfolya­mok, melyekben a mostani szezonban 32 csoport 828 hallgatója vesz részt, de a to­vábbi szervezésekkel ez a szám körülbelül 900-ra emel­kedik. Huszonkilenc színját­szó csoport, huszonhét irodal­mi színpad, tizenöt táncegyüt­tes, tíz kórus, tizenhárom báb­csoport. tizennégy zenekar működik a járási művelődési otthonokban. Négyszázötven falusi gyerek tanul hangsze­res zenét, s ma már hódít a községekben a balettokta­tás is. Ezekhez a számokhoz hoz­záadhatnánk még a szakkö­rök sokaségát, az olvasó­mozgalomban részt vevő fa­lusiak százait, a tömegszer­vezetek különböző rendezvé­nyeit és természetesen azo­kat a művelődési és szórako­zási alkalmakat, amelyeknek nincs ugyan hasonló statisz­tikájuk. de gyakoriságukban és vonzásukban legalább olyan jelentősek. Sokoldalú figyelem Ennek a szerteágazó műve­lődési életnek az irányítása, szervezése és egybehangolása rendkívül nagy munkát ró a művelődési otthonok igazga­tóira, még akkor is, ha a fa­lusi szellemi offenzívába irá­nyítóként besegít a pártszer­vezet és a községi tanács ap­parátusa, a napi munkába pedig a művelődési ottho­nokban alakult társadalmi bizottságok. Ez nemcsak szükségessé és indokolttá, hanem halaszthatatlanná is teszi, hogy egész energiával és teljes felelősséggel tevé­kenykedő. s mindamellett népművelési képzésben ré­szesült emberek álljanak a falusi művelődési élet veze­tésének élére. Minden köz­ségben ez a jövő útja, s meg­valósítása ma már csupán anyagi kérdés. Közismert, hogy a falusi művelődési munka meghatá­rozott terv snerfnt, halad, s a igazgató falusi művelődés H A szegedi járási tanács művelődésügyi osztálya = 1964. január 1-től újabb kilenc függetlenített művelő­= dési otthon igazgatót állított munkába. Ezzel a műve­g lődési otthonok vezetését hivatásszerűen végző népmű­S= velósi szakemberek száma a szegedi járás községeiben = 16-ra emelkedett. Függetlenített művelődési otthon £ igazgató tevékenykedik 1962 óta Balástyán és Kistele­ki ken, 1963. január 1 óta Ásotthalmon, Mórahalmon, £ Sándorfalván, Algyőn és Kiskundorozsmán, az újabb H 9 státuszt pedig Szőreg, Tápé, Üllés, Domasaók, Zá­£ kányszék, Csengele, Rúzsa. Szatymaz és Röszke kapta. Azzal kapcsolatban, hogv mit jelent a községek = művelődési életében az önálló igazgatók munkába állí­£ tása, munkatársunk Ács Zoltánnal, a szegedi járási ta­= nács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszél­= getett. gondosan összeállított terv séget okoz. Éppen ezért he­végrehajtásáért személyesen lyes volna, ha legalább kon­elsősorban a művelődési ott- zultációs központot, vagy tó­honok igazgatói felelősek, helyezett évfolyamot szer­Rájuk hárul a különböző mű- veznének Szegeden, a három velődési ágazatok tevékeny- déli megye vonzásközpont­ségének gyakorlati irányítása, jában. az anyagi eszközök előterem- Az alkalmazott igazgatók tésének sok-sok gondja is, általános műveltsége megfe­jóllehet a tanácsok egyre na- lelő megbízatásukhoz, de ma gyobb összegeket fordítanak már egyre inkább nélkülöz­művelődési célokra a költ- hetetlen a népművelési szak­ségvetésben és a községfej- képzés azok számára, akik lesztési alapból és a termelő- egy-egy falu művelődési szövetkezetek, földművesszö- életének irányítását végzik, vetkezetek, ktsz-ek kulturá- A szegedi tanítóképző meg­lis alapjaiból is tisztességes szűntetése elodázta ezt a le­summa jut a művelődési ott- . ... . ^ , honokban folyó munka anya- h<*weset, de remélhetően gi támogatására. Ezeknek a születik majd megoldás erre gazdasági alapoknak céltuda- a népművelési gondra is. tos és ésszerű felhasználása Megjeleni a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója i Megjelent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanács­adójának idei első füzete. A „tsz-tanácsadó" néven is­mert, népszerű brossúrák immár öt éve segítenek el­igazodni a közös élet és a közös gazdálkodás ügyes-ba­jos dolgaiban. Milyen kérdésekre ad vá­laszt a legújabb füzet? Felöleli a téli hónapolc csaknem valamennyi idősze­rű gondját, teendőjét Min­denekelőtt hasznos útba­igazítást ad a termelőszövet­kezeteknek a zárszámadás­hoz, valamint az 1964. évi gazdálkodási terv elkészíté­séhez. Ezután sorra veszi a legfontosabb téli feladatokat;. Ezek közül ls kiemelkedik Az ismertetett témakörből kitűnik, hogy az új kiad­ványt haszonnal forgathatják mind a szövetkezeti vezetők, mind a szövetkezeti gazdák. A kérdésekre a legilletéke­sebb szakemberek, az egyes minisztériumok és főhatósá­gok vezetői válaszolnak. Kapható a postai kézbesí­tőknél. Ül székházban a városi pártbizottság A napokban elkészülték a Kálvin tér 6. számú pártház átalakítási és emeletráépí­tési munkáJatgi. Az újjáala­kított épület ezentúl a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Szeged városi bizottsá­gának székháza, ahova ked­den át is költöztek. A párt­bizottság telefonszámai vál­tozatlanok: 34-32 és 30-78. Hatvan év előtti szegedi újggghír: Pusztul a nép A lap arról számol be, mi- történt, hogy a múlt evben állatállomány"átteíeTteté- 11>'en megdöbbentőek az elő- összesen 10 ezerrel több sírt se. a gépek téli tárolása, ja­vítása és az őszi vetésele fejtrágyázása. Külön fejezet foglalkozik a szerződéses termeltetéssel, ismerteti a szerződéskötés feltételeit és a különböző akciókat. A közös és a ház­táji árutermelés lehetőségei­nek gondos felmérésére és előnyös kiaknázására hívják nem egyszerű feladat, akár az elosztás, akár a felhasz­nálás szempontjából. Természetes, hogy az új módszertől • senki sem vár csodát. Egy azonban bizo­nyos: a művelődési otthono­kat hivatásszerűen, teljes energiával irányító emberek tevékenységének kamatai máris kézzelfoghatók azok­ban a községekben, ahol en­nek. az intézkedésnek akár csak egy éves múltja is van. Képtósl gondok Amikor a Művelődésügyi Minisztérium az irányításnak ezt a módszerét határozattá emelte, természetesen arról is döntött, hogy milyen vég­zettségű és képesítésű em­berekre lehet rábízni egy-egy község művelődési életének irányítását. Előírta, hogv a függetlenített munkakörben alkalmazott isazgatóknak meg kell szerezniök a tanító­képzők népművelés-könyv­táros szakán az oklevelet. Ezt az elvet csak helveselni lehet, hiszen eddig leginkább alkalomszerű volt a népmű­velők továbbképzése és nem is kötötték képesítéshez a munkakör betöltését. Az elv megvalósítása azonban gya­korlati gondokat okoz. Sajnos, sem itt Csongrád megyében, sem a közelben nem működik olyan oktatá­si intézmény, amelyen az alkalmazott igazgatók a szükséges képesítést megsze­rezhetnék. Budapestre. Szom­bathelyre vagy Debrecenbe iratkozhatnak be. ami rend­kívüli pénzügyi Sz. S. I. zo, 1902. évi országos sta- kellett ásni, mint az előző tisztikai adatok. A hivatalos tíz év bármelyikében. Itt kimutatás szerint ugyanis az említjük meg — írja a to­1902. év minden hónapjában vábbiakban a lap —, hogy 7—8 ezer lélekkel csökkent a nagyarányú pusztuláson a lakosság száma. A nagy- felül egyedül a két szom­arányú pusztulás december szédos: Temes és Torontál hónapban érte el tetőfokát, megyéből 8S1 javakor be 11 amikor az előző évek ha- mezőgazdasági munkás, csa­sonló időszakával szemben ládos apa kapott tóvándor­14—16 ezer halálesettel lási útlevelet. És legalább fel a figyelmet az itt között szemben 24 ezer 545 vermet kétszer annyian hagyták el tanácsok. A szövetkezeti ta- í kMk Mn6tte|t temetőjé. «™kve a nyomor országát, gok és csaladok az ev min- ^ . . ..... Ezeket a tengeren túli tőlce den szakában találkoznak oen. F® anru lne8 fajdalma- ügynökei csábították és bonyolult munkaügyi, szociá- sabb: ötezerrel több anya szöktették ki Amerikába, lis ,és jogi kérdésekkel. Ezek - lépett be zokogva a temetők Közöttük sok 15—20 éves re a közérdekű kérdésekre . .. kezében szoronsa- leány keresett sötét mene­| is kielégítő felvilágosítást j kapuján kezében szoronga déket itthoni sorsuk remény­inyújt a tsz-tanácsadó. tott kis koporsojávai. így .telenségéból. Okát minden­nek abban, egyedül abban jelöli meg a lap — ostorozó ellenzéki hangon —, hogy a kormány sem az ipart nem fejleszti, sem földet nem ad az éhezőknek. A hazaérkező levelek tele vannak keserű csalódásokkal: -Van itt mun­ka a bányákban — írják —, de sokáig bírni nem lehet Pénz csak kevés jön tőlük ós a nép mégis veszi a ván­dorbotot, hogy ne hallja az éhező gyermekek könnyező panaszát. Befejezésül azt írja a lap, hogy egy elfogott ember­csempész — a saját vallo­mása szerint — 10 évet dol­gozott Magyarországon és évente 20 ezer forintot ke­resett emberkereskedelem­mel. O. J. Felmérik a vagyont A leltározás a szövetkezet — ö nagyon elfoglalt errv- — Még nem hibáztunk rá állóeszközeinek ingatlan va- ber — válaszolta Boldogh — válaszolta Buttás Béla —, gyonánark felmérése is fok- Gyula, a tsz elnöke. — A azaz. hogy mégis: a fogyó­mérője annak, hogy tó ho- fuvarozóbrigád vezetője. A eszközökben mutatkozott né­gyan érez a közös gazdáiko- hízók mázsálásánál vi- md eltérés, dás iránt Ezért a munkáért sront az ellenőrző bizottság ugyanis -csak" munkaegy- elnöke is ott volt éppen Megfrissült emlekezet ség jár, s nem megy rá sem- Szilveszter napján, amikor t milyen prémium, szorgalmi mások már az új év köszön- — Vagy 500 zsak hiányzott fizetség. A felelősség ugyan- tésére készülődtek. — vette át a szót a tsz el­ekkor sokkal nagyobb, mint s ki íria alá a leltárt fe- 7j mondjuk a kukorica-, vagv lelősségel, ha ö nem? Az £takaritásfor a burgonyakapálásban. Ha ott _ Mindenki a maga mun- munkacsapatok vezetői vet­pálás iflég lfelyrStozhéria" aki « *k át * Ha viszont a le!iáéból kima- rozési csoportokkal dolgozik r;:d egv-egv érték, könnyen — szólt közbe Buttás Béla elkallódhat, s a közösség _ Amit én vettem fel, azt látja kárát. én, amit a másik csoport, azt. Sőreglné, illetve Kókai Já­nos hitelesíti az aláírásával. Akikre mindig lehet számítani Fázik a kéz S ebben a hidegben nem kellett. Közben az egyik csa­patnak többre, a másiknak kevesebbre volt szüksége. Kisegítették persze egymást. Volt nap. hogy tíz kézen is átment egy csomó zsák, utá­na pedig elfelejtették kiiga­zítani a kölcsönadási. Mikor aztán kiírtuk, hogv 15 ezer forintot kell megtéríteni a munkacsapatoknak a Izsáko­kért, mert máskülönben le­vonjuk ezt a pénzt ai pré­miumból, rögtön tudta min denki, hogv kinek hárjy zsá­kot adott kölcsön. Hogv ez mennyire így van, arra példa a szőregi Egyet­értés Tsz-ben folyó leltáro­zás, amely már jó egy hő- me8y lassan a munka? napja folyik. Ezt a munkát _ Hát a eeruzafogásban azok végzik, akikre mindig hamarabb megfázik az em­es mindenben lehet számita- . , .. . , „ ni. Jelenleg is három cso- B*niek az uJJa. mint a gé­portban dolgoztak, s már az rendarakodásban, vagy a Egy kis tévedés utolján tartanak. Egv cso- zsákolásban. De azért győz- . ,., , , . ... . , portot a nőbizottság titkára, ^ az ípást s nem naKy_ ~ Az állatok lettarozasé­Sórepi lelőné, egy mási- „ az 1PaSt' ® "T ,nagy nal mi is megtévedtünk ­kat az építőbrigád vezetője Jazunk. nem sietünk el sem- folytatta Buttas Béla. — Kókai János, eev harmadikat mit. M(*t szólt éppen Kószó pedig az ellenőrzési bízott- S vannak a leltárhoz ele- György állattenyésztő, hogy az allatok szám szerint mec­sét! tagja Buttás Béla zetett. Mit csinál az ellenőrzési I bizottság elnöke? — kérdez­gondokat. I tiik. találkoztunk •ük. sok fáradságot és időveszte- a nevével a felsorolásban. Hidegben nem kötelező a diáksapka viselése 4 leánytanulók szövetnadrágot vagy melegítőt hordhatnak A tel; hónapokban évről egész iskolaév alatt, vagy évre visszatérő tapasztalat, csak ünnepi alkalmakkor, hogy egyes középiskolák di- felvonuláskor — tekintettel Sen- vannak, csakhogy nála még­— Hajaj, még a faiskolá- is másképen . szerepelnek az ban dolgozók is jöttek segí- adatok. Egy üsző hiányzik. tani. Kell a munkaegység kis bikf*' ü«zőnek .... , . néztünk — nevette el ma­ilyenkor is. Mindenki per­sze nem vehet részt a leltá- _ A héten meg is ]eszi-ink rozásban. Mások az állat- a lettározással, a többi a gondozok keze alá dolgoz- könyvelés dolga, s utána jó­nak. Lehordják a havat a ta- het a zárszámadás — mond­karmányról, vagy feltörik a ^ az emberek, jégpáncélt az istállókhoz ve- Belehuhogtek a tenyerük­zető utakról, stb. be, hogy elgémberedett uj­S mutat-e eltérést a korab- juk köZül tó ne essen a ceru­bi nyilvántartástól az eddig ^ felvett leltár? U F. ákjaí erős hidegben is egyen­sapkát viselnek, mert erre a téli hideg vagv a nyári meleg időre is. Ez gyakor­kötelezik őket. A szülőktől latilag azt jelenti, hogy erős emiatt jogos panaszok érkéz- téli hidegben vagv nagy nyá­Soron kívül tek az illetékes szeriekhez., ri melegben a diákokat nem A Művelődésügyi ' Minis; tórium illetékesei elmondot. viselésére, tők: egyensapka bevezetésé- Közölték ről. vagy mái- korábban be- miniszteri vezetett egyensapka megtér- mében lehet kötelezni egvensapka egyidejűleg: a rendelkezés értel­a leánytanulóknak lásárnl a szülői munka-közös- meg kell engedni, hogy hi­ség. az ifjúsági szervezet, deg időben a köpeny, illetö­valamint a tantestület véle menyének g z iskola igazgatója dönt. Egyensapka viselésének el­rendelése esetén pontosan meg kell határozni a hordós kötelező időszakát, például leg a szoknya alatt hosszú meghallgatásával melegítőt vagy szövetnadrá­got viseljenek, s azt — rosz­szul fűthető tantermekben — a tanítás alatt is magu­kon tarthassák. (MTI) Lapunk december 31-i szá- rülményei teljesen felborul­mában Krt pereskedő körött talc. ingóságai jórészt meg­— a harmadik címmel ir- semmisültek, s így a télben tunk a MÁV Nevelöintéze- rendkívül nehéz körülmé­tében történt tűzesettel kap- nyék között él. csolatoe vitáról. és a tűz- Cikkünk megjelenése után eset. egyik károsultjáról, dr. Simon László, a Csopg­Nagy Pál tanárról. Cik- rád megyei bíróság elnöke künkben szorgalmaztuk, közölte a szerkesztőséggel, hogy a MÁV és a Csongrád hogv a cikkel egyetértésben, Megvei Építőipari perét megelőzően, vül tárgyalják a Nagy Pál keresetét, mínt­Vállalot elrendelte a MÁV és a soron tó- Csongrád Megyei Építőipari bíróságon vállaiat- valamint • Nagy Pál perének soronkívüli W­túzesét. A tárgyalást janu­hogy a tűz miatt családi kö- ar 37-én megkezdik. meghirdették a 12. néprajzi es nyelvjárási gyöjtópályázatot A Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos [Akadé­mia Nyelvtudományi (intéze­te — a megyei tanácsok és más intézmények közremű­ködésével — az idén is meg­hirdette szokásos évi pályá­zatát néphagyományunk ér­tékeinek összegyűjtésére. Az 1964. évi 12. országos nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtő­pályázaton egyaránt részt vehetnek önkéntes gyűjtök és gyüjtökoUektivák (szak­körök. úttörőcsapatok, művé­szeti csoportok stb.). A pá­lyamunkákban lel lehet dol­gozni bármilyen néprajzi vagy nyelvjárási témát, illet­ve választani lehet a Népraj­za Múzeum által ajánlott pá­lyatételek közül. A szabadon választott té­mák felölelhetik a népi anyagi, szellemi és társadal­mi kultúra — így a népi gazdálkodás, a népi techni­ka, a népi díszítőművészet, a népköltészet, a népi kézira­tok, az irodalmi és a törté­neti néphagyomány, a népi zene. tánc- és játék, a nép­szokások, a népi életmód, a csaJádszervezet. a munkás­I folklór és a nyelvjárási anyag — bármely tágabb, vagy szűkebb tárgykörét.. A felnőtt, és az. ifjúsági ta­gozatban meghirdetett pá­lyázatra április 15-ig lehet beküldeni a dolgozatokat az illetékes megyei múzeumok­ba, vagv a Néprajzi Múze­um etnológiai adattárába, (Budapest. VIII., Könyves Kálmán körút 40). A 12. or­szágos néprajzi és nyelvjárá­si gyűjtópályózattal kapcso­latos részletes felvilágosítást és útmutatást a Népnaizi Mú­zeum adattára ad. (MTI) swrda, t964. jonuás? * DÍL-MAGYARORSIAG i

Next

/
Oldalképek
Tartalom