Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

Közös és háztáji a szegedi Uj Élei Tsz-ben Manapság ar egyik legjob­ban vitatott kérdés a fez­ekben: milyen iegyen a ház­táji és a közös gazdaság vi­szonya? Népes táboruk van azoknak, akik art. állítják: csökkenteni kell a háztáji gazdaságok szerepét. mert azok "túlzott fejlesztése- a közösség rovására megy. Má­sok art bizonygatják, hogv ma még az állattenyésztés Ki­fizetődőbb a háztájiakban, s ezek az emberek a közöst csak afféle takarmány szer­zési forrásnak tekintik. Ma­gától értetődik, hogy mind­két nézet, helytelen. A takarmány jó réssé Ha egy mondatban akar­nánk tisztázni a két terme­lő szektor viszonyát, akkor azt. igy summázhatnánk: a háztáji gazdaságok szoros tartozékait képezik a tsz­eknek. s az ország ellátásá­ban sem nélkülözhetők. Kü­lönösen a c.saládok élelme­zésében, és a tenyészállat ne­velésében van komoly sze­repük a háztájiaknak. Eze­ket a kérdéseket boncolgat­tuk a napokban a szegedi Űj Élet. Tsz-ben Nagy István el­nökkel, Frank Iván főagro­nómussal. Vass Ferenc üzemgazdásszal. Papp János brigádvezetővel és mások­kal. A vitában egészséges vé­leményként alakult kJ. hogy sürgősen tenni kell itt vala­mit. A közösség manapság sokkal több segítséget ad a háztájlaknak, mint ameny­nyit a háztáji gazdaságok nyújtanak a tsz-nek. Bizo­nyítják ezt a következő szá­mok is. A tavalyi közös takar­mánytermésből munkaegy­ségre és egyéb címeken meg­kaptak a háztáji gazdaságok többek között 1200 mázsa lu­cernaszénát és 7800 mázsa csöves kukoricát — négy ki­lót egységenként. (!) — Az összes termés 187 vagon volt. Mintegy 180 vagon kukoricát — 800 hold vetés volt — pe­dig a háztáji területekről vittek haza a gázdák. Tehát míg a közösnek összesen csak 111 vagon kukoricája ma­radt. addig a háztájiakba ju­tott 208 vagon csöves ter­més. Kaptak a háztáji gaz­daságok mintegy négy-száz mázsa réti szénát is. Ugyan­is a fez rétjeit holdanként 200—400 forintért a tagoknak juttatták. Kaptak még a ház­táji állattartó gazdák 14 szelvény töltés szénát is. Ár­pából 2200 mázsát, vihetett haza a tagság. Például. Papp János csapata csak árpapré­miumot 214 mázsát kapott, Kox-ács Ferenc brigádjában pedig 73 mázsa árpát osztot­tak szét prémiumként, Átla­gosan 1 kiló 20 deka ár­pát osztottak mun­kaegységenként. A takar­mányrépa-prémium sem volt kevés, összesen 1100 mázsa. Kiosztottak a tagság kőzött még 40 kataszteri hold csa­lamádékukoricát is. továbbá 800 mázsa takarmányburgo­nyát. A háztáji hiilplpsspopj Ezek után senki sem vitat­hatja M|hálvteleken és Al­sóvároson. hogy ilyen gaz­dag takarmánykészjetekkel sohasem rendelkeztek az egyéni időkben. Ezzel szem­ben lássuk, mi van a kö­zösben A közös állatállo­mány több okból nem fej­lődhet úgy ahogy kellene. Először 449 holdon termesz­tenek kenyérgabonát. Ugyan­csak a közös földeken kell megtermeszteni 300 hold fű­szerpaprikát is. Le kell szá­mítanunk a rét- és legelő-, valamint a szőlő- és gyümöl­csös területeket is. Ami meg­marad szemes és szálas ta­karmány termesztésére, an­nak is nagy részét termés­bén a háztáji gazdaságok kapják meg munkaegységek arányában. fgy aztán az a szomorú helyzet ma is. hogv az Új Élet Tsz-ben 2869 hold közös területre éves átlag­ban csak mintegy 800 szá­mosállat jut. Mivel kevés a közös állat­állomány, egyre romlik a ta­laj térniőképesoége. Ha biz­tonságosán akarják termesz­teni a fűszerpaprikát, akkor már szó seíh léhet árról, hogy a többi kapások alá is jus­son istállótrágya. Ha pedig emiatt csökkennek a takar­mány-terméshozamok, akkor összébb kell húzni a szíjat a háztáji gazdaságok "dere­kán- is. Mlhálytcleken is­meretlen még az a szabály is. hogy a háztáji udvarokban összegyűlt trágyát vissza keli adni a tala.jerőfenntartás ér­dekében a közösnek. Egy ré­szét az állandó háztáji ker­tekbe hordják, más része pe­dig kézen-közön elvész. Az is ismeretlen fogalom, hogy a háztájiakból növendékál­latokai adjanak el a tsz-nek. Frank Iván meg Papp Já­nos szerint a 380 udvarban összesen sem találnánk 10 anyakocánál többet. Sokan még a tsz-től váriák. hogy adjon el nekik süldőket A vezetők azonban örülnek, ha annyi süldőt tudnak felne­velni a közősben, hogy az évi 4—500 hízott sertést le tud­ják szállítani. Évente még 80 ezer darab csibét is fel kell nevelni. 35 vagon sze­mes takarmány kell éhhez is. Ezek után már nemigen lehet gyarapítani a kocák számát sem. Harmonikus viszonyt! Az is komoly segítség len­ne. ha a háztájiak közösen szerződnének sertés- vagy marhahizlalásra. Csakhogy — különösen ami a sertés­kei illeti — a miháiyteleki és alsóvárosi háztáji gazda­ságok hagyományosan nem szerződnek. Mivel tenyészál­latokat alig-alig tartanak, messzi községekbe elbaran­golnak most is növendékálla­tokért. Papp János szerint ma mér a legtöbb udvarban ott var) 8—10 malac, melye­ket Kisteleken és más pia­cokon vásároltak. Takar­mány ls van. de szerződéskö­tésről hallani sem akarnak, mindent. a szabadpiacra szánnak. Tény, hogy ehhez a kó»­junkturálls helyzethez ís a tsz juttatta hozzá tagjait. Jó ha­szonhoz jutnak a gazdak az­által is. hogy takarmány­szűkös helyekről sokszor ba­góért vásárolják fel a nö­vendékállatokat. És mi törté­nik akkor, ha egyszer majd pénzükért sem kapnak sül­dőket? Sok-sok aggasztó kér­dést vethetnénk még fel. de már etekből a gondolatokból is nyilvánvaló; egyáltalán nincs meg itt a hátáji gaz­dálkodás és a tsz kőzött, az egészséges, harmonikus vi­szony. Az elnök statisztiká­ja szerint a háztáji gazda­ságokban mintegy 7Ó0 sertést hizlaltak meg utóbb szabad­piacra. » eladtak — ezt már szerződésre — mintegy 100 darab hízott marhót is. A közös meg erősítése A közös gazdaságból lénye­gesen rosszabb Teltételek mellett is több jut a népgaz­daság asztalára. Tavaly a 80 vagonnyi csirke mellett 479 sertés hízott meg a közösben, s jelenleg is hizlalnak 83 marhát. Nem is szólva arról a rengeteg fűszerpaprikáról, kenyérgabonáról, amit szin­tén az államnak adott el a közös termésből a gazdaság. Ha már így kiéleztük a problémákat fe' Módik az is. kié a közös és aié a ház­táji? Nos. a lényeg ekörül forog. Mihályteleken meg Alsóvároson sok parasztem­ber még fgy tesz különbsé­get a két. tulajdonforma kö­zött: ez. az enyém, amaz pe­dig a termelőszövetkezeté. Senki sem irigyli tőlük szép jövedelmüket. Csakhogv ezek a jövedelmek — ha nem javítanak a háztájiak és a közös viszonyán — veszély­ben vannak. Meg kell hát erősíteni a közös állatállo­mányt is. Azzal, hogy javít­ják az arányokat, senkinek sem lesz kisebb a jövedelme, ei-ak biztosabb Cseni József Hetyke tornyocska helyett hatái-időtlen" emeletráépítés 15 Tavaly tavasszal még tor­nyos csákójával büszkélke­dett az egyetem jogi karának épülete. Azután félrecsapták, majd el is tüntették a hety­ke kalpagot, hogy egy teljes emeletet tegyenek a helyébe. S teszik, feszegetik azóta is, pedig már ismét közeleg a tavasz. Igen vagy nem ? Áprilisban vonultak fel rá az építók. s a naplóban az áll. hogy 16-án hozzá is fog­tak a munkához. Három ha­táridő szabott ütemet szá­mukra. Szeptember 30-a, az­zal. hogy addigra az alsó két szintet át kell adni haszná­latra. December 31-e, azzal, hogy az új második emelet­tel együtt bekapcsolják az át­alakított központi fűtést. Vé­gül 1964. augusztus 20-a. a munka teljes befejezésének napja. Ezek szerint tehát a föld­szintet. és az első emeletét már újra a jogászok népesí­tik be. melegszenek a köz­ponti fűtéses szobákban, s csak a harmadik szintet fog­lalja el az építők csapata. A szerződés szerint igen. de a gyakorlatban nem. hiszen egyik részhatáridőt sem tar­totta be a kivitelező. A derítő Hogy miért nem? Szívesen felcsapnék nyomozónak, hi­szen ez a foglalkozás gyak­ran együtt jár az újságírás­sal. Most az egyszer azonban nem érdemes belebonyolódni a dologba. A nyáron, amikor az. ud­varon tizenkét pillért építet­tek volna, kiderült, hogy a tervrajzok nem tüntetnek fel egy derítő medencét. Üj ter­vei kértek, s meg is kapták — másfél hónap múlva. De ezért nem készült el még a mai napig sem a második emelet, retamerup-i 1'ál asz­tala? Ezért nem cserepezték még fel teljesen az új tető­szerkezetet? Ezért nem nyúl­tak még hozzá a központi fű­tés átalakításához? Ezért van beköltözhetetlen állapotban most is az első és a máso­dik szint? Téliesités Bizonyára minden kérdés­re találni feleletet., de a be­szédnél nyilván többet ér a tett. Ha már "Ugrott- a két részhatáridő, nosza gyerünk, "verjünk rá-, hogy mégis kész legyen időre. Manapság gyakran olvasható kifejezés a téliesités. Nézzük, hogyan téliesitenek a jogi kar eme­letráépítésén! December közepén állt meg végképp a munka. De az eddig elmondottak alapján nincsen semmi meglepő ab­ban, hogy csak most. ezek­ben a napokban állítják be a kályhákat. Leírni sem ér­demes. hogy hány ember dolgozik jelenleg ezen az építkezésen. Ha egyáltalában dolgozik délelőtt egy keveset. De rövidesen azért való­színűleg már minden helyi­séget fűteni lehet, s ha fel­melegszenek a falak, nekilát­hatna egy brigád az első emeleti mennyezet vakolá­sának. Hármas egység Talán akad. aki még em­lékszik arra a cikkre, mely hírül adta. hogy a jogi kar emeletráépítésével kapcso­latban szocialista szerződést kötött a beruházó, a tervező és a kivitelező. Ez is még tavaly tavasszal történt. Jól fogalmazott bekezdésekben rögzítették, hogy a hármas egységben ki miként segít, ha kell a másiknak. Azért. hogv a két alsó szintet őszre már ismét használatba ve­hesse az egyetem. De mellé­fogott az újságíró — nem mást hibáztatok: magamat! — amikor üdvözölte u*yan a szerződés megszületését, de megjegyezte hogy nagy baj volna, ha ezt az. építkezést agyontámogatnák a többi ro­vására. Hát nem támogatták agyon! -Szerencsére- a töb­bi emelctráepitésre is úgy­nevezett szocialista szerző­dést kötöttek. Így azután nem okozott lelkiismeretfur­dalást senkinek, hogy melyi­ket hanyagolja inkább... A tárgyilagosság kedvéért azon­ban meg kell említeni, hogy a jogi kar szerződését aláíró felek között nem szakadt meg a kapcsolat, csak éppen nem vezetett sikerre. A megoldás Akkor kerek egv újság­cikk. ha nemcsak a problé­mát veti fel. de igyekszik rá­mutatni a megoldásra is. Ez az írás ebből a szempontból az a kivétel, mely a szabályt erősíti. Ha három olyan te­kintélyes szerv, mint a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem. a Szegedi Tervező Vál­lalat és a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nem tu­dott rgegoldást találni, akkor nincs is? Azért, persze mégis jó len­ne. ha az augusztus 2Ó-1 ha­táridő valahogy törvény len­ne... Mert ahhoz már na­gyon közel a szeptember, az egyetemek kapunyitásának ideje. Es sem a tanárok, sem a diákok nem bánnék, ha egy év késéssel is, de már a saját hetyke-csákós reziden­ciájukban szívhatnák a tudo­mány levegőiét Fehér Kálmán Üzemi mosógép — meg a többiek ÖLaa sátftk ír ják Abbamaradt vízbevezetés Ma már a legtöbb üzem­ben gondoskodnak arról, hogy megkönnyítsék a dol­gozd nők második műszakját. Szakszervezeti bizottságok háztartási gépeket szereztek be. melyeket az üzem dol­gozói kölcsön vehetnek. Általános tapasztalat azon­ban. hogy « néhány évvel ezelőtt vásárolt gépek nép­szerűségé csökkent. Ennek okn részben az. hogy nem ellenőrizték a visszavitt gépek állapotát, s sz elromlott gé­peket nem javíttatták meg. Ezek aztán a raktárakban he­vernek. használhatatlanok. De az sem ritkaság, hogy házi­asszonyok rossz gépei vittek haza. s így megrendült a bi­zalom. Á gépkölcsönzések számbeli csökkenésének azonban van egy ennél pozi­tívabb oka is. — Miért nem én vihetem ma haza a mosógépet? Előbb jelentkeztem, aztán mégis Kovácsnénak adják. Akkor. 1955-ben nz üb­titkár gyakori feladata volt, hogy Igazságot tegyen. Üj­donság volt a gépkölcsönzés. Néhányan először húzódoz­va. vagy csupán kíváncsiság­ból megpróbálták, később azután egyre többen vették igénybe a gépeket, meg a mosókonyháí is. Mert a szegedi bútorgyárban nem­csak kölcsönözni lehetett a mosógépet hanem ott, az üzem területén rendeztek be egy mosókonyhát. Akik messzebb laktak, behordták a szennyest. 8 hazavitték vi­zesen a tiszta ruhát. Most három mosógép, két porszívó, egy padlókéfélő vár arra, hogy hazavigyék. Két gép pedig Itt benn áll a mo­sókonyhában. Valóban áll, mert alig használják. — Mi karbantartjuk eze­ket a gépeket. S- éppen ezért nem értettük, hogv lassan­lassan miért morzsolódik le egymás után a kölcsönzők tábora — mondja az üb-tlt­kár. — Aztán készítettünk egy felmérést s megoldódott a rejtély. Már alig-alig van háztartás ahol legalább mo­sógép nc volna. Ezért mond­ják tréfásan Itt az üzemben az asszon vek. hogy fújjuk fel a gépünket. Itt is elmondták, de má­sutt is az a tapasztalat. hogyha egy hónapban 30 gépkölcsönzés van. abból leg­alább húsz alkalommal por­szívót. vagy padlókefélőt visznek haza. Vitathatatlan, hogy ilyen kölcsönző hálózatra ma még szükség van. De 1933 óta változtak az arányok. Bár számszerűen ls növelni kell a kölcsönözhető háztartási gépeket, mindenütt egyre több gondot kell fordítani a választékra is. Többen igé­nyelnének centrifugát, por­szívót. padlókefélőt, de a leg­több üzemben csak mosógép van. Az erre a célra meglevő pénzösszeget a szakszerveze­ti bizottságok ilyen, ma még keresett gépek beszerzésére fordítsák. M. e. ' A Dél-Magyarország múlt | év november 16-i számában | -Elmaradt korszerűsítés-cím | alatt már foglalkozott az­zal. hogy a Vadász, utc* 2 a számú házban nem készítet­ték el az 1962 óta kért és ígért vízbevezetést és a WC korszerűsítését/A cikkben az IKV ígérte a munka meg­kezdését és sürgős befejezé­sét. Azóta megszüntették az épületben a WC-ket. de újak építéséről megfeledkeztek. A X "Nem kell a gépe. fújja feli­Nem haragból, inkább tré­fálkozva mondják. Nem keli, nincsen már keletje. És kü­lönösen a mosógépnek. Las­san abban megy tönkbe vala­mennyi. hogy használatlanul áll egy hályben. Az idő fóga eszi meg. Tíz klasszikus remekmű a Helikon első negyedévi tervében A Magyar Helikon Könyvkiadó az. év első negyedé­ben tíz kötetben jelenteti meg a magyar- és világiroda­lom tíz halhatatlan írójának remekműveit. A külföldi szerzők alkotásai közül megjelenik Victor Hugó Nyomo­mnak című hatalmas regénye, Halzac Emberi szinjáté­ka nak Vll. kötele, mely a nagy francia író Véletlen ko­médiások, Kispolgárok, La Chanterie-né, A beavatott. Epizód a terror idejéből, A rejtély. Az areisi képviselő. Z. Mareas. A huhogok és a Sivatagj szenvedély című munkáit tartalmazza. Szerepel a tervben Romáin Hol­lanti Pierre és Luce című regényének új kiadása is. Heliodorosz Sorsüldözött szerelmesek című regénye — mely szintén az első negyedévbe-n lát napvilágot — az ókori irodalom remekei közé tartozik. Popé Fürtrablás című kisepika iát a Lilipnt Könyvek sorozatában jelenteti meg a kiadó. Shakespeare szonettjeit a nagv angol dráma­író születésének 430. évfordulója alkalmából adják ki. Ugyancsak a Liliput Könyvek sorozatában jelenik meg Ctna eml 'ke címmel válogatás Vajda János' leaszebb sze­relmes verseiből. A magvar irodalom klasszikus remek­művei közül ezenfelül kiadják Móriiz Zsigmond összes regényeinek és e! beszel és? i nek VT II. kötetét, meb- a két Pózra Sándor regénvt foglalja magában. Megiélertik h~n­Yinth.y Frigyes Cavilláéia című szatirikus regémbe és Ba­bits Mihály Gólyakalifa című klasszikus remekműve is. lakásokban fal- éw födémát­töréseket. csőszerelési mun­kákat végeztek, azonban azo­kat nem felezték be. A ház­felügyelői lakásba a kémé­nyen keresztül vették a víz­csöveket, ezért a tüzelés szü­netel. a kéményből korom hullik a lakásba. Ezzel nem­csak a ház lakóinak, hanem a népgazdaságnak is kárt okoztak és már nagyon vár­juk. hogv a munkálatokat végre befejezzék. Széli János Köszönet a jégpályáért A rökusi iskola udvarán január Írtől nagyon jól hasz­nálható a jégpálya. Az iskola szülői munkaközössége tár­sadalmi munkában készítette és sok diáknak szereztek ;eli örömet. Mi, szülők is na­gyon örülünk annak, hogy gyermekeinket megszabadí­tották a tó jegének rémé­től és köszönjük a szép tet­tet. a szülői munkaközöseég­nek, Ádám Istvánná és kilenc aláiras i felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus oktatóinak tudományos ülésszaka Szerdán a Marx Karoly Közgazdaságtudományi Egye­temen megkezdődtek a fel­i söoktatási intézmények ! marxizmus—leninizmus ok­tatóinak I. országos tudo­mányos ülésszaka. A meg­nyitáson ott volt Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és közoktatási osztályának Ve­zetője. Szerényi Sándor, a Pártfőiskola igazgatója. a Központi Bizottság tagja. Molnár János és dr. Polinszki Károly művelődésügyi mi­niszterhelyettesek. Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság tudományos és közokta­tási osztályának, valamint Molnár Endre, a Központi Bizottság agitációs- és propa­ganda osztályónak helyettes vezetője. A háromnapos tudománvos ülésszak résztvevőit — köz­tük a Saovie-turüóból. Bul­gáriából. Csehszlovákiából, Lengyelországból, valamint Ausztriából érkezett tudó­sokat — dr. Fukász György, a Művelődésügyi Minisztéri­um marxizmus—leninizmus oktatási osztályának vezetője üdvözölte, majd Moln'ár Já­nos miniszterhelyettes mon­dott beszedet. Hangsúlj-ozta: — Ennek áz üjésszaknak az á célja, hogy ráirányítsa a figyelmet né­hány — fejlődésünk .?len­legi szakaszában különlege­sen fontos — elméleti kér­désre. s az itt kialakuló vi­ta segítségéve] előre vigye ezek megoldását. A tanács­kozás feladata, hogy ösztön­zést adjon az. idős zeni kér­dések kidolgozásához. az ideológiai munka további fejlődéséhez. A háromnapos tanácsko­zásom három szekcióban öss­szesen huszonkét előadás hangzik el. C*fl»rtök, 1964. Jsittiár 39. DÉL-MAGYARORSZÁG §

Next

/
Oldalképek
Tartalom