Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

Jó a városok, falvak telefonösszeköttetése Szegeden is zavarokat okoz a vezetékek iegesedése Javítják a hibákat — Összeköttetés kü tőiddel Csongrád megyében és köttetés. A megye helységei előzéséért Szegeden több székhelyén, Szegeden a teg- között zavarokat a lehető százezer forintot költöttek n»pi, szoruoaü helyzet sze- leggyorsabban elhárították arra az elmúlt években, hogy rint valamennyi helységgel ünnepnapokon is dolgoztak a a légvezetékeket a íali és jól biztosított a távbeszélő- hidegben, metsző szélben a föld alatti kábelekre cseréiösszeköttetés. Ez a Szegedi vonalfelvigyázók, távírda- jék. Ezzel függetlenítik az Postaigazgatóság vonaliéi- munkások. időjárástól a teleíonösazekötvigyázói és távírda dolgozói - . tefést Szegeden a Lenin körodaadó munkájának, nagy- flmi veszelyes út, Tolbuhin sugárút, Kosszerű helytállásának köszön- Ha a vezetékek továbbra is sut.h Lajos sugárút és a nagyhető. zuzmarásodnak, jegesednek, körút által határolt terüleA telefonvezetékek jege- akkor esetleges újabb zava- ten már fali és föld alatti kásedése, zuzmarasodása nem rokra lehet számítani. Min- belek vannak, volt nagymérvű eddig, s így denesetre a jelenlegi zöktömegesebb zavarok nem kenők Csongrád megyében fordultait elő. A légvezeté- egyáltalán nem okoztak lékek Szegeden és a megye más nyeges zavart a távbeszélővárosaiban, valamint né- összeköttetésben. Jó lenne, zavar a külföldi összeköttehány községben azonban nem ha a következő naipofc neirí lésekkel. Az elmúlt napokis kevés helyen elszakadtak hoznának nagyobb jegese- ban is jelentős számmal kér- zuzmarásodás, jegesedés dést. Ez ugyanis igen vészé- iék külföldi városok kapatt • lyes, mert a szomszédos Bács- csolásdt Szegeden csupán • ||„mi,:.t.|.n Kiskun megyében szinte kar- feI keli hívni a postai beje• UzemKePte,en vastagságú jég- és zúzmara- lentőt, a 01-et, ahol jegyréteg rakódott a vezetékekre, zilc, milyen külföldi várossal s ez a súly jó néhány tar- kíván összeköttetést teremtetóoszlopot döntött ki. ma hívó félTegnap, szombaton a hiba- Ogyesszával, Berhnnel, ma. A telefonelőfizetők kö- bejelentések száma Szegeden Pragával stb. is beszéltek az zül általában 60—70 közölte, a korábbi napokhoz képest elmúlt napokban. S terméhogy készülékük nem műkő- kedvezően alakult. Harminc szetesen nem akadályozza az dik. Ennek az az oka — előfizető jelentette be, hogy időjárás azt sem, hogv akár amint közölte a Csongrád telefonkészüléke meghiháso- Moezkvát vagy New Yorkot megyei távbeszélő helyzettel dott kapcsolja a posta. Például Moszkvát Nincs semmi fennakadás, miatt. üzemképtelen készülékek Szegeden az elmúlt napokban gyakran csengett a postai hibabejelentő 03-as száJövedelemmel arányos lakbérek Romániában A román állam a nagyara- szobás összkomfortos lakásnyű lakásépítkezéssel is hoz- ban lakik, akkor havonta 76 zájárul a lakosság életszín- lej lakbért, 10 lej nyári épüvonalának állandó javításá- létfenntartási díjat, átlag 10 hoz. Az utóbbi három eszten- lej világítási dijat, télen pedőbein például állami erőfor- ^g 90 jej fűtAsi dijat üzet fásból 112 000 lakás épült Át- Húsz esztendővel ezelőtt a számítva ez azt jelenti, hogy lakbér felemésztette a jövenaponta több mint száz csa- deiem nagy részét. Az 1938. Iád költözhetett új lakásba. évi Romén Enciklopédia adaAz állami lakások bérlói ^ szerint egy 3_5 főből áljövedelmükkel arányosan fi- ló csaiád jövedelmének 28,8 zetnek lakbért Figyelembe százalékát fordította lakbérveszik a családfő havi jöve- re> a világítás és a fűtés pedelmét. s eltekintenek a töb- ^g a családi jövedelem 7,7 bi családtagok — a feleség és százalékát emésztette fel. a gyerekek — jövedelmétől. jelenleg minden román álA lakbér nem haladhatja iám polgár törvényes joga meg a családfő havi fizetésé- ^^^ lakbór ^^ ké_ nek 6 százalékát. Ha egy technikus például havonta W*™* lakasban lakni. 1400 lejt keres és három- S. II Dunán részben, a hszan végig ali a jég Néhány nappal ezeáStt a jugoszláv határtól Durv-földvárig ért az álló jég a Dunán. A szakemberek azzal számoltak, hogy hamarosan a főváros alatti Duna-szakaszra is felhúzódik az öszszefüggő jégtakaró. A viszonylag enyhébb időjárás azonban lassította a jégképződést és így csak Dunaújvárostól a jugoszláv szakaszig fedi összefüggő jégpáncél a folyót Dunaújváros— Dunaremete között — szaknyelven szólva — szórványos a zajlás, a víztükörnek mintegy 25 százalékán található jégtábla. Pozsony és Bécs között még kedvezőbb a helyzet, ott már hajók is kimerészkedtek a vízre A Tiszán végig áll a jég, vastagsága 5—35 centiméter, hasonló a helvzet a mellékfolyókon, a Balatonon és a Velencei tavon. kapcsolatos kérdésekre válaszolva Török József, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki főtanácsosa —, hogy a vezetékek a zuzmarásodás, jegesedés miatt elszakadtak. Szegeden a zord tél az Április 4. útján okozott számottevőbb zavart. Nemcsak a vezetékek pattantak itt el, lianem a tartóoszlopok is eldőltek. Ennek következtében 24 telefonkészülék vált üzemképtelenné. A hiba kijavítását máris megkezdte a posta. Rendkívül nehéz azonban a munka, mert a behavazott, fagyos és síkos háztetőkön kell dolgozmiok a szerelőknek. Az Április 4. útján a zavarok elhárítása, teljes biztonságú megszüntetése mintegy két hétig tart. A Mátyás téren is pusztított a tél, s itt és környékén 15 állomás vált használhatatlanná. A lehető leggyorsabban A Szentes—Orosháza közötti távbeszélő-vonalaknál is zavar keletkezett, s ezeket a körülményeltet két óra alatt elhárították. Szeged— Szentes távbeszélő-hálózatában is rongálásokat okozott a tél. A két várost összekötő egyik vonal hibásodott meg, ami természetesen egyáltalán nem jelentette a kapcsolat megszakadását. Csupán arról volt szó néhány órára, hogy kicsivel többet kellett várni a szentesi kapcsolásra. Szeged és Pusztamérges vonalán rövid zavar keletkezett, s Rúzsával, a szegedi járás egyik távoli községével egy napig szakadt meg az összeA téli telefonzavarok megM. S. Ajándék, idős embereknek Nagy gonddal, kézzel raj- szegedi otthonban 360 idős zolt meghívó értesített arról, ember lakik és 80 főnyi dolhogy az újszegedi kender- gozó gondoskodik róluk. Egygyár cérnázó üzemrészének egy gondozottra havonta szocialista brigádjai magyar- 1170 forintot fordítanak. Arnóta esttel kedveskednek az ra törekszenek, hogy ezt a alsóvárosi szociális otthon komor épületet, az egykori lakóinak. Már a gondos, ked- Ferences klastromot otthonoves rajz elárulta, hogy mi- sabbá tegyék, lyen szeretettel készítették Ezt segítette elő ez a műelő a délutánt a kendergyá- sor is. Megható volt látni, riak. A helyszínre érve meg- hogy az idős, az élet gendgyőzött erről az, hogy mi- jaitól megviselt nénik milyen lyen szép számmal jöttek el érdeklődéssel és örömmel a szocialistabrigád-tagok — fogjadták a műsort, s hogy elsősorban a November 7. egy-egy szavalat, magyarbrigád patronálja az otthont nóta vagy jelenet milyen ér—, s rajtuk kívül sokan, ez- zelemhullámzást váltott ki zel is bizonyítva, mennyire arcukon. Kétszeres öröm szivükön viselik a gondozot- volt ez nekik. Nemcsak a tak sorsát. Eljött az üzem- szórakoztató műsor okozott bői Bódi László országgyű- örömet, hanem maga az a lési képviselő is, megjelent tény, hogy eljöttek hozzájuk, a kerület párttitkára és a foglalkoztak velük. Ez volt népfront képviselője. És ter- a legkedvesebb ajándék a mészetesen a szereplők: Pa- néniknek. Szemmel láthagonyi Nándor, Marosi Károly tóan vált melegebbé, csalászínművészek, Bitó János diasabbá az otthon. Velük magyarnóta énekes, Gaál együtt csak azt mondhatjuk: Sándor, a DÁV dolgozója, és minél több ilyen kedves műzenekarával Fátyol János, sorral látogassanak el hozaki soha sem kéreti magát, zájuk, tegyék hangulatosabbá rendeZVGTiyek" bá, változatosabbá, tartalmarol van szo. ' .. .. , Míg az épületbe főimen- sabbá — az ujszegediek meltünk, Lados László otthon- lett mások is! vezető elmondta, hogy a két N. F. Sarajevóban a régi városháza szép, mór stílusú épülete ma forradalmi múzeum. Előcsarnokában 76 mártír között találtam nevére s arcképére, több magyar származású kommunista, Szabó János, Cseh Károly társaságában, olyanok között, akiknek irodalmi munkássága is volt. Újvidéken aztán öccsét is fölleltem, és elbeszéléséből elém tárult Schwalb Miklósnak, a fiatalon derékbatört proletár forradalmárnak élete. Szegeden született, 1905. március 30-án. Apja dr. Schwalb Lajos vasúti tisztviselő, maga is kommunista érzelmű, fiait is hasonló szellemben nevelte. A nevelés termő talajra talált különösen Miklósnál. ki mint szakmunkás kezdte pályafutását, később újságíró lett, élete javarészében azonban inkább mint kommunista agitátor szerepelt Már fiatalon, 1918—19-ben részt vett a forradalmi eseményekben Szegeden. Verseket, s később egy regényt irt; 1920-ban emigrációba kenyszerült az egész család. A szülők és nővére erdőn-mezőn át menekültek Vajdaság területére, Miklós kiutasíttatta magát, s ennek köszönhette, hogy cókmókját is átmenthette a határon, öt gimnáziumi osztályt végzett mindöszsze, tanulmányait nem folytathatta tovább. Volt hangszerész, szakács, többszörösen munkanélküli. Egyik mesterétói, ösz Szabó János zentai tollforgató földmunkástól kapott irodalmi impulzust. Mint szakács, csak ,FIU A K0NYHAB0L" Schwalb Miklós emlékére hónapokig dolgozhatott egy-egy helyen, sztrájkokat szervezett, kidobták, majd újra állást kapott, „de nem fért a bőrében" s ismételten elbocsátották. Ez így tartott éveken keresztül, amikor különös kompromisszumot kötött az élettel: megnősült, hogy alapot teremtsen hányatott életének. Anyósának kis fatelepén nyert állást. Felesége, zongoraművésznő, egy baleset alkalmával gerincét törte. Házassága nem volt szerencsés. Politikai tevékenységét a magánalkalmazottak szövetségében fejtette ki. Tagja volt a Híd szerkesztőségének, s munkatársa a balodali Jugoszláv Magyar Újságnak. Ennek edesapja is dolgozott: gyermekmeséket írt Miklós szerette a zenet, a sportot irodalmat. Róla mondogatták: ha futballozik, ha zenél, ha énekel — vagy udvarol — akkor is kommunista agitációt folytat. Tevékeny műkedvelő színjátszó, énekes is: a szabadkai népkörben tenoristaként lépett föl zenés darabokban, hol erős kommunista befolyás is érvényesült. Családi vonása volt víg kedélye életének legtragikusabb helyzeteiben is. Szerette a tréfát. Úszott, vízipólózott, táncolt és énekelt, vagy — főzött. Feljebb egy lépcsővel A KÖZEPESEK RANGJÁR4 EMELKEDETT A KÜBEKHÁZI S4RLO-KALAPÁCS 1ERM ELŐSZŐVE! KEZET Fennállása óta először ddg 700 ezer forint terven S amikor a jövő esztendő1959-ben nem zárt mérleg- felüli bevételt eredménye- re terveznek, akkor a Pushiánnyal a kübekházi Sarló zett Huszonkilenc hízómar- kás Dezsők munkamorálját Kalapács Tsz. Előtte és utá- hával, 19 hízott sertéssel és kell alapul venni és az na mindig kísérője volt a 18 ezer liter tejjel többet olyan g^daket, mint Ocsmínuszra billenés. Az 1963- adtak a népgazdaságnak, ko Antalé, Mag Jánosé, Szeas esztendő azonban ismét mint ahogy tervezték. S eb- pest Janose, Mészáros Istegyenesbe hozta a tsz gaz- ben az évben a tavalyinál váne, Keszeg Mártoné es dálkodását, sőt terven felüli még több árut terveznek a Lengyel Ferenoé. Ok es a bevétele 1 millió 200 ezer népgazdaság számára. Ehhez hozzájuk hasonloak kepezik forint Igaz, hogy az elmúlt nagyon jók a feltételek. a derékhadat, amelynek a gazdasági évre 1 millió 560 A mezőgazdaságra az idén munkajara es hozzaertesere ezer forint állami támoga- is jó esztendőt várunk, s eb- mindenkor szamíthatnak. tást kaptak, viszont kifizet- ben bíznak a kübekháziak Ezek az emberek akkor sem ték minden korábbi adóssá- is. Tavaly itt a cukorrépa kerülik el a tsz-t, amikor tel gukat Ezt az évet tehát ka- holdanként 188, a vöröshagy- van, s nincs munka a foldeségtelenül tiszta lappal kezd- ma 89, a kukorica pedig 30 ken. Akad viszont bent a hetik meg A takarékszámlá- mázsát hozott. A kalászosok gazdaságban: vagonok kitinjükön máris többszázezer a jégverés ellenére is átlag lése, hogy ne kelljen súforint van amelyből az új 32 kilóval haladták meg a lyos álláspénzt fizetni a esztendőben havi 10 forint tervezett 10 mázsás átlagot, MÁV-nak. Leltározni kell és előleget biztosíthatnak mun- míg a napraforgó 131, a megforgatni a gabonát a kaegységenként. dinnye pedig 362 ezer fo- raktárban, kukoricát morrintot eredményezett terven zsolni a jószágoknak. Salát lábon íelül- Kérdéses azonban: né- Mások is vannak persze, hány növény esetében nem akik egész nyáron derekasan Hogyan haladjanak ezután terveztek-e alacsonyan ta- dolgoztak, de ilyenkor felétovább? Ez a kérdés foglal- valy? Cukorrépából 100, je se néznek a tsz-nek. Pakoztatja most a tsz elnökét: vöröshagymából pedig hol- nasakodtak is a tsz vezetői Köp ósdi Ferencet, állatte- dánként csak 40 mázsára Cyurki Istvánra és Babillai nyésztőjét: dr. Juhász Ist- számítottak. Ismerve a kü- Istvánra, pedig jó gazdák hívánt, agronómusát: Blazetics bekházi jó zsíros feketeföl- rében állnak. Csak nekik Ferencet, főkönyvelőjét: Ju- dek termőerejét, félő, hogy nem fűlik a foguk a közös az ilyen tervezés megbosz- munkához márciusig. így érszulhatja magát. Az alacsony veinek a hívó szóra: „Metervszámok ugyanis nem gyünk répaszeletet kihányni ösztönzik több ésjobb mun- a vagonokból de ^ napi kára sem a vezetőket, sem 100 forlntért. Kukoricát is a gazdakat, hiszen az ala- moreso,unk a lemorzsolt 4 csony tervezesből eredően százaIékáért Megyünk ml most is csak hagvmáert ko- , , , , , , ^ 300 ezer prémiumot osz- dolgozni csak keszpenzben hogy ezután nem kapnak johhan kell arra űzessenek mindenért." állami támogatást, tehát a tenak Jobban keJI arra törekedni, hogy a tervezés és Értelmezési zavar a várható eredmények közeVannak, akik a szövetkeo __ . , . ... , zeti demokráciát úgy értelS ezzel számolni kell ép- meziki h(>gy nekik minden pen azért, mert a kübekházi jár a tsz-ből, ők azonban a Sarló Kalapács Tsz-ben to- kisujjukat sem mozdítják a vábbra is megmarad a jő- közösért, ha a szükség ügy vedelemelosztásnak itt eddig bevált vegyes formája: munkaegység, részes művelés és prémium alkalmazása. hász Józsefet és nem utolsósorban a párttitkárt: Braznyica Jánost. Az a rang, hogy végre bekerültek a közepesen gazdálkodó tsz-ek sorába, még többre kötelez. Ezt valamennyien tudják és azt is, saját lábukon kell megélniük, éspedig mindig jobban. Az állattenyésztés 1963-ban lebb kerüljenek egymáshoz. 500, a növénytermesztés pe1941-ben bevonult a jugoszláv hadseregbe, a szabadkai 3- lovas századhoz, Lozdicsnál mint közkatona, német fogságba esett, de Pécsett sikeí'ilt megszöknie a szállítmányból, 6 hazament Szabadkára. Július—augusztusban megindult a jugoszláviai felszabadító harc a fasizmus ellen. Egy hónapon belül letartóztatták agitációs tevékenységéért s a szabadkai „sárga házba" került, a hírhedt kémelhárító központba Megkínozták, s 1941. november 18-án a fasiszta rögtönítélő bíróság halálos ítélete alapján húsz társával kivégezték. A vajdasági magyar irodalom érdemes munkása volt Novelláit a Híd. a Báesmegyei Napló, a Jugoszláv Magyar Újság közölte. A Reggeli Újságnak sporttudósítója volt, írt verseket, karcolatokat, saját költségén jelentette meg 1934-ben kisregényét „Fiú a konyhából" címmel. Főhősének, a 23 éves Stern Jánosnak alakjában a maga nyomorúságos inaskodását rajzolta meg. „Elkopott emberek" című regényében egy izzó levegőjű szerkesztőségbe s a rotációs gép termébe helyezi szereplőit, olyan részleteket rögzítve le fényképszerűén, melyeket a „bérenc írók" rendszerint elhallgattak. Sajnos, ennek kézirata megsemmisült. Harcos életének emlékét — a koporsó jogán, ha ugyan ez egyáltalában jutott neki — őrzi a soknépű ország, Jugoszlávia, de a bölcső jogán őrizze most már szülővárosa, Szeged is. Csongor Győző Havonta háromezer forint... Nincs okuk tsz-gazdáknak. hozza. S az ilyen kiforratlan meggyőződésű, mindenáron csak a maguk előnyét kereső emberek magatartását is figyelembe veszik a tsz vezetői most, amikor kialakítják az új esztendő árpán aszra a culatát. Kukoricából Hatvanhét színházbérletet például 35 vagonnal vittek vett a tsz tavaly, és saját haza. S egyharmadrészt kap- gépkocsiján szállítja a gaztak a szárból és a lucerna- dákat a színházba és haza. ból is a betakarításért. A A Tömörkény-bérlet az övótez vezetői azt mondják, ké. S érdekes, a bérletválhogy a tagság 40 százaléka tás óta kiderült, hogy elszá100 mázsánál több kukoricát mították magukat: kevés lett mondhat magáénak a háztá- a bérlet. A következő színjiban termettel együtt Ezek házi évadra több kell majd. közé tartozik Nyerges Jenő, S a tsz a színházbérleteket Keszég Márton, Puskás De- az egyesek által oly zsó ós mások. Igaz, hogy a hőn emlegetett -száraz-, háztáji gazdaságok 70 hízó- azaz készpénzért vette marhára s mintegy 160 hí- azoknak is, akik 100 főzött sertésre kötöttek szer- rintot kérnek most a ződést tavaly. Puskás Dezső vagonkirakásért, s 4 százaegymaga tíznél több sertés- lék kukoricát a morzsolésért re, három marhára és 40 A tsz vezetőinek ez a gonhízott libára szerződött, doskodása jelenti a tulajdonAhogy számolgatták a tsz- képpeni szövetkezeti demokben, havj jövedelme jóval ráciát. S ezen érdemes Kümeghaladja a 3 ezer forin- bekházán elgondolkozni, töt L. P. Vasárnap, 1964. január 5. DEL.MAGrARORS2A(i 5