Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Hírügynökségi jelen­téi* k KMrtht szombaton én vökárnHp «/, Egyesült Államok (. eorgiu álta­mában leVrt Atlanta vá­rosban n néger lakosság •Uflléttlt jogainak Vé­delmében cs a faji niég­különlxatetós ellen. Nyugul-bcrilnl htoeghábo' ftls körökben »Hgy m»g Háhbetiévi kelleti a* a va­sárnap nylhátKMxáarA hozott lile. luigy a MA*. At mnpi'l­hol katonaság nyugat-berlini | rililláiolá.ln Megszünteti ntm­aZUhiitláfml program lát. Is­mrrete*. Hogy a* NUK kor* líráin* már hosszabb itta ntn íinngsálvozta, a HvllgHt-ber­lint helyzet normalizáln-sához nor./ú tartozik a IttAS pUbll- ' ds/tlkal tevékenységének mrgsztlulelévc. Az Amerikai Államok Szervezetének az Egye­sült Államuk én pana­ma viszálya ügyében ki­küldött bekélt-tö bizott­sága vasárnap Enriqué Tejerrt Barin venezuelai küldött elnökletével há­rom én fél órás ülést tartott. mm •• -m • mm m r Kozos kozlemeny a kínai francia diplomáciai kapcsolatok felvételéről Hétfim Pekingben és Párizsban egyidejűleg kflzös közleményt hozlak nyilvános­ságra a klnal—l i anela diplomáciai kancsó latok felvételéről, A kiizós közlemény szövege Igy halíe/lk: — A Kínai Népköztársaság kormány* é* » Krnnei* Köztársaság kormány* köl­csönös egyetértésben Ogy határozott, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít egy­mással. > Kvéteti * ket kormány megállapodott abban, hogy három hónapon belül nagy köt elet neve* ki, állásfoglalások a kínai-*frcmc£cx határozatról „Senkit sem felejtünk, semmit sem felejtünk!" Leningrád a kilencszáz napos blokádra emlékezik A kihal—francia diplomá­ciai kapcsolat felvételének hírére a világ számos fővá­rosában hangzott el állás­foglalás. MOSZKVA: Ésszerű lépés... Lip/árliikor órKczr II: Nylkolaj Poljanov, az. Iz­! leozlyija politikai SBemlé­I írója kommentárt füz, « Kí­; nai Népköztái-saság és Fnan­claország diplomáciai kap­csolatainak felvételéhez és a többi között irja: Álta!ánn*nn iamort tény. hogy a Szovjetunió az. LONDON: A franciák dolga.,. Londonban a külügymi. nisztérium szóvivője csupán annak kijelentésére szorít­kozott. hogy »a kommunista Kína elismerésének kérdése a francia kormányra tar­tozik". BONN: Összeesküvést lepleztek le Uruguayban Uruguayban kormányelle­nes Összeesküvést lepleztek le. Az összeesküvésben ultra­jobboldali kommunistaelle­nes szervezetekhez tnrlor.ó katonai és polgári szemé­Elkésett bosszú.., Bonn I* szabad folyást én­a kdré'tkeMNtét «®d btaerüHséHének. A Ge­neral Anzeiger című kölni lap a nyugatnémot uralkodó Taipejbén. hogy »a Kínál K< • társaság kormánya (Értsd: a Csang Kaj-sek­klikk) elítéli Franciaország­nak aist a lépését, hogy elis­merne a kommunista Kínát". A nyilatkozatból kitűnik azonban, hogv az --erélyes tiltakozás- ellenérenem meh­lék él odáig, hogy tnega/á­kltották volna diplomáciai kapcsolataikat Párizzsal. PAltlZS: Valóiágérzékről tanúskodik... A francia demokratikus Hétfőn délben kegye­letes ünnepség színhelye VOlt a Leningrádtól ném messze fekvő piszkarjo­opt temető, ahol a kt­lettcszáznapos blokád ál­dozatai nyugszanak. A blokád teljes megszünte­tésének 20. évfordulója alkalmából a város köz­életének képviselői, Moszkva, Volgográd, Ki­jev, Szevasztr/pol és Ogyessza, a hős városok küldöttei koszonlt Ite­lyéztek at " piazkürjOVÓi rmiéktntl talapzatén. Eb­ben a temetőben a le­ningrádi blokád mintegy hatszázezer Áldozatának maradványait helyezték örök nyugalomra. Este a leningrádi vá­rosi tárnics a KHöv Ope­ráltam ünnepi ülést tar­tott. Ezen megjelentek a leningrádi pártszervezet, a szakszervezetek, a Komsznmol. valamint a leningrádi katonai kör­zet. it a szovjet balti­flotta képviselői, Sz. M. Véréíjnt/fkov­nak. a városi tanács első elnökhelyettesének meg­nyitója után V. Sz. Tolsz­lyikov, a leningrádi terü­leti ipari pártbizottság első titkára mondott ün­nepi beszédet. »Leninnel a szivünkben" című cik­két egyébként ugyancsak hétfőn közölte a Pravda. A leningrádi hinted d szétzúzásának 20. évfor­dulója egybeesett egy másik évfordulóval: 40 éve kapta Petrográd, a Néva-parti város új ne­vét, és. azóta nevezik Leningrádnak. A kettős évforduló alkalmából, megnyitotta ti.) termeit a leningrádi várostörté­neti múzeum is a Nagy Októberi Szocialista for­radalom Múzeuma. Ün­nepi köntösben jelentek meg a leningrádi lapok, első oldalukon Lenin­portrékkal és a vá­ros hős védőinek jel­szavával: eSenkit sem felejtünk, semmit triH felejtünk!" körök véleményének hangot közvélemény üdvözli az el­lyek, nyugállományú tisztek, mok békés együttélése elvei­elemek vettek | nek megérti árdítákát. szol­gálja. Ez * lépés megfelel aa összes azócialiál* órétaigok réijáinak le. WASHINGTON: klerikális részt. Az összeesküvők fö ereje az nrszi'm keleti neszé­ben tevő Treinta y Tret vá­róéban összpontosult. Helyi snjtojelentések sze­rint el akartak foglalni Uru­guay fővárosát., le akarták tartoztatni a kormány tagja­it és triumvirátust akartak alakítani. Terveik Köáé tar­tatott a Kommunista Prtrt betiltása, a Haladd gondolko­dású állami alkalmazottak elbocsátása. Aé. összeesküvőkét letar­tóztatták. A rendőrségét és a fegyvere* erőket harci ké­•zéflíétbé helyezték. (MTI) ,. , ... adva De Gaulle tábornok- ismerés tényét, éa méltatja nak az Egyesült Államok el- « vezető körök Valósáeqrzé­len irányuló -elkésett l>osz- hét.. A Llbératlon emlékez­ezú.iáról" ír és hangoztatja, (el rá. hogy 14 és fél évre hogy Bonnban ezzel kapcso- volt szűkség a világ egyik latban "aggodalmaskodnak*. legnagyobb államának elis­meréséhez, A lap megálla­BKLGUAD: r>(tJa. hogy a franci* kor­r mány niácis felkeltette a Pozitív itélet... Csang Kaj-sekék tiltakozá­sát., s Franciaországnak kü­jugosziav jönniegbtaottat kellett külde­nie Tajvanra, hogv valahogy megnyugTaita szöiTtségesct. működés fejlesztésének kö­vetkezetes híve, ezen ál­lamok népeinek, a béke fenntartájsiinak és megazilár* díUisáhak érdekében. A Kí­nai Népköztársaság és Fran­ciaország között * diplomá­ciai kapcsolatok felvételét éppen ezért olyán lépésnek tekinti, amely a különböző társadalmi rendszerű álla­Súlyos Bártée... A Néw York Héráid Tri­büné cimü lap keitek eh meg­írta, hogy -De Gaulle él­nöknék « kommunista Kí­nával való diplomáciai kap­csolatok felvételéré vonat­kozó szándéka áülyoá sértés az MgyeaUlt Államok szem­pontjából­Anglia IVATO-csapa tokai — Ciprus IMSZ-egyscsfcket kér Londoni kormánykörök hét- NATO-nl/ikulatokat lndttsa­fűn bejelentették, Nngy-fíri- nak a szigetre, (aattío tanácskoaáaokat foly- A ciprusi kormány Mftfca­tal. «bf»nti|/r)8 országok" kép- elnökletével rendkívüli .,„_,. ülést tartott. Ezen égyhangti­\ lseiölvel arról, hogy Vipru- halAMM|MH fo^d^k n, son -nemzetközi haderőt" Hme)v elutasítja az angol ter­liozzanak létre. Angiin tulaj- vet. A kormány viszont haj­donképpen azt szorgalmazza, landó hozzájárulni althoz. hogv n Cipruson állomásozó ^ lífi^w 1 íoteot küldjenek, miután a angol, török és görög csapa- Biztonsági Tanács erről meg­tok ntegerösítéséite további félélő döntést hozott. Belgrádban a külügyminisztérium szóvivő­je kijelentette, hogy kormá­nya pozitívan (téli meg a Kihfti Népköztársaság Fran­ciaország részéről történt eb ismerését. KARACSI: Logikus döntés... Karacsiban * pakisztáni külügymiiiisütérium saoVivő­je nyilatkozatában hangsü. lyogta, hogj- a francia rész­ről történt elismerés-logikus lépés az államok közötti kap­csolatok normalizálása té­rén". KUALA _M.iMlM.Hti ÉBetlcg seintén... A Malaysia Államszövet­ség külügyminisztériumának szóvivője Kuala Lumpurban adott nyilatkozatában utalt arra, hogv kormánya -eset- i leg köveii Pária* 'példáját, i ha a francia elismerő* nem j vezet Franciaország e* a Kí­nai Köziáiaaság (Értsd: á Csang KaJ-sek-klikk) kap­csolatainak megszakadásá­hoz". T A.IPKf: Elítélendő... A Caang Kaj-eék-Hbkk hétfőn tartott másfél órás rendkívüli minisztciianáesa után hivatalosan közölték Az, Aurore szerint az elis­merés egyáltalán nem je­lenti azt., hogv a francia kormány megszakítani kí­vánná kapcsolatait a Csang Kaj-sekista bábkormánnyá!. Erhard Kómába érkezett Erhard nyugatnémet kan- beszél est folytat Nennivél, az tollár hétfőn délelőtt méger- olasz kormány szocialista mi­kezett Róma ostiai pályaud- nisz.terelnök-helyettesével is. varára, ahol Móro miniszter- Szerdán VI. Pál pápá fogad­elnök és Saragat külügymi- ja a nyugatnémet kancellárt, niazter fogadta Erhard látogatásának kü­Hétfőn és kedden a nyugat- lönös jélentArégét ad á'A. hogy német kancellár az olasz, Ilii- a nyugatnémet, kormányfő niszierelnökkel folytatott, il- már korábban hangsúlyozta: lelve folytat megbeszélés, mindent meglesz maid azért. Ma Erhard felkeresi Séimí , Ohstnriság aron­ko«tar»ssagi elnököt m es , ' „xma. tóértekéalétet. tart.. Ró- nsli csattekozáaát a NATO mai tartózkodása sórán meg- sókoldalú atomere léhez l\eakolomalixmU8 a gyakorlatban Békehadtestek futószalagon Neveljen több libát! A seerzödéBcs hízóit libáért kg-ként augusztus 1—flovtmbtr lft-ig 36,— f trot fizet MVémbcr irt—décemlter 30-ig 24,— Ft-«i füst a hiilslásho* állami áron ló kg kufeóricát ad. A azerwvléréN tóti ára i« nisgasabb, mint eddig. Első lépésű fehér kialiba telién kg-ként 100,— Ft-ot flMt Második, harmadik tépesú fehér libatolim kilogfamnionként 140 — Fl-oi fiiét a foltimíívesszövetkezet Termelő­szövet­kezetek f 49 TÜUÁTMSAN nen 19V9, Kisz­vatta­öltöny ÍM,— Ft-írt kapható. Bizo­mányi Áruház V„ kózpinti raktára, Éudapest. IX., Ki­rtlzsl u. 19. sh. „L" Márciusra eléri a tízezrét *zeptetnb*r­ré a tlíénháremczret az amerikai béke­hadtest (-Peace Corps") létszáma. Was­hingtonban, a kUlügyminisíiérlumban ezért szemeltek nemrég egy hoeázabblé­legretű, belső ertekezletet énnek a témá­nak: hogyan liauznoáíthalrték még jobban a bekehuritést te>ékenységél az amerikai kiilpolillka srolaáiatBban? Voltak javas­latok, hogy n mozgalmat kössék össze a külföldi segélyprogrammal, mások az UStA-hoa, a tájékoztatási szolgálathoz pkarfák kapcsolni. .Szólásra emelkedett azonban ftuak külügyminiszter, s igy kezdte beeeédél: »A békehadtest ném a külpolitika észköze. mert ha az lenne nc-m volna képes arra, hogy a külpoliti­kát támogassa ..." Vagyis a békehad testben éppen az az értékes Washington számára, hogy fino­mabb, közvetettebb módszerekkél szol­gálja a neokolonialistá, üjgyarm&tosftő liehatolást. Soraiba ugyanis olyHh, álta­lában nyélveket iudó. sokoldalú szakem­bereket toboroznak, akik vállalják, hogy egy-két esztendőn át -bennszülött mó­don- élnek, lemondanak a kiváltságok­ról. s ily módon rokohszenvéssé teszik magukat Afrikában. Ázsiában. Latln­Amerikaban. A különböző segélyprogra­mok kereteben érkézfl hmerlkal szakem­berek ugyanis éveken keresztül mnguk emésztették fel a "segélyek- jórészét az­által. hogy először a maguk számára épí­tettek ki ssáMzááalékoa kértyeltflet. Nos, áZ amerikai politika »ŰJ diVátjáltoZ- hoz­zátartozik, hogy Gailbraith, az indiai nagykövet. •leFénthátia ült! a Ghánában úliomásozo nagykövet megtanulta a helyi népi táncokat: diplomaták kől'üsa kará­csonyi dalokat énekelt h televízióban (!), — s hozzátartozik a békehadtest is. fr.tlHSrlnégpppít A békehadtest vezetője. Rárgetlt Rliri­vér nemrég terjedelmes cikkben foglaltn össze a szervezet tevékenységét, amelyből néhány adat különösen feltünft volt. Ki­fe.itetic, hogy előszeretettel valogötiiak a "kisebbségi csoportok- tagjai köztll. fez gyakorlatilag annyit jeient. hegy mfg az aliiérikai körniah.vHIVátalokban mindössze 5,5 százalék a négerek Száma. ,1 békéhnd* téstben 24 százalék, dé tóVább akarják Cmélni. S míg az Egyesült Államokban a vezető pllásbim levő négerek aránya az egr százalék alatt 'ten. a békehadtestben mar a nyolc százalék körül mozog Ezek­nek *z -exportnégeroknek". amint az ame­rikai lapok elnevezték okét. nyilván azt a feladatot szántak, hogy ellensúlyozzák a fajüldöző akciók roeaa hatását. A békehadtest több. mint. tuCatnjt Or­szágban működik. Latln-Artiérikában glSö­sOTbsn Ecuador, Kolumbia és Honduras a fő tecüléte, Ázsiában és Afrikában pétiig különö* súlyt helyeznék azokra »t Orszá­gokra, amelyek egyébként, fenntartásokkal Viseltetnek u* amerikai politika iránt, A példa ráadásul ügylátszik ragadós is, mert egyre lilásra érkeznek a hírek az atlanti országokból, hogy több NATÖ ha­talom saját -békehndtestet" kíván felállí­tani. Elsősorban Nyugal-Németorszagban Ván ilyen törekvés, ahol nem kisebb sze­mélyiség. mint Lübke köztársasági elnök vállalt védnökséget a -•Deutsche Entwíck­lungdfénst GmbH- felett HundPHirehr rogy ..yfcá>8ofgrifn<".' .Jellemző mtídon a bonni- "békeseőlgáut­elsősorban azokra hz Országokra akar össz­pontosítani. amelyek mar kaptak 38 millió dollár értékben katotiál segélyt Nyugat­Nvmeioitezágtöl. illetve folynak á* ezlfáityú tárgyalások. Olyan clképzeléa ls felvető­dött. hogy azok n fiatalemberek, akik Bonn újsütetű misszionáriusainak sorába jelentkeznek, felmentest kapnak * Bün­desWáhr kötelező szolgálata alól, pedig erre vonatkozóan ritka a* ilyen mentség. F.nnét jellemzőbb dokumentuma nem Is le­hetne, mennyire katonai érdeknek tekinti N.Vugat-NéntélorsEáig az afrikai és ázsiai •-békeszclgálatot". Az angol békeliadtest terve decemlierbctt sBÜlelótt meg. s első­sorban ok latókra akar koncentrálni, ki­használva, liógy sok felszabadult fB-artna­Inn még mindig ftngol nyelven folyik az iskolai oktatás. Latolgatják egy holland, SÓI egy közös dá,n«— norvég békehadtest fel­állítását is. hogy a gyarmatosító múlftaJ kevésbé terheli atlanti hatalmak talán si­keresebben tudnak majd tevékenykedni crcken a területekén. Azt rögtön hozzátet­ték. hogy a Hollandokat természetesén nem Indonéziába fogják küldeni.,. Az egész NATO kacérkodik tehát a »bé­kehadlesték" gondolatával. Egyedül Fort tugálidt hagytak teljeben hidegen a nagy­reményű tervek. Lisszabon mégmarad az eddigi receptnél; továbbra is expedíciós, gyarmati hadosztályokat meneszt Angolá­ba és Möéambigue-b8 .., Béli Ervin 2 DtIL-MAGYARORVBAO Kedd, 1964. januáx 2&.

Next

/
Oldalképek
Tartalom