Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

Nyári gondok a télben A januári keményRidegbe,- A Szegedi FeS*llváI Egyetemet. Az egyetem iga^hóba dermedt utcákon legfeljebb vágyakban él a kellemes, meleg nyári napok, fldítő nyári estélt gondolata. Mégis vannak, akiknek már most a nyár — oly távoli- zati bemutató, NDK porcénak tűnő — napjai szerez- ián- és házieszköz-kiállítás, nek gondot... Akik csütör- az MHS honvédelmi kiállíIntf ző Bizottság tanácskozásáról tökön a városi tanácsháza egyik helyiségében összejöttek, a hideg ellenére sem a télre gondoltak, hanem már a nyár melegét érezték. Kialakult a program Ülésezett a Szegedi Fesztivál Intéző Bizottság.., Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettese vezette a megbeszélést, amely kialakítani volt hivatott a szegedi ünnepi hetek végleges programját. A bizottság tagjainak, a belőlük alakult albizottságoknak, a tást rendez. A kis szabadtéri A kulturális programban az idén nagyobb szerepet kap az újszegedi szabadtéri színpad. amelyet e célból helyreállítanak, korszerűsítenek. Ott rendezik meg a többi között a népi együttesek találkozóját, és a prímásversenyt. Kiemelkedő rendezvény lesz Újszegeden Verdi Requiemjének előadása Lamberto Gardelli vezényletével, A Dómban idén is orgonatársadalmi szerveknek — kü- hangversenyeket rendeznek, Ionosképpen pedig az irányi- olya" ,neves művészek köztásban és összefogásban lészvevő városi tanácsnak, a Hazafias Népfront városi bizottságának — sikeres munkájaként tulajdonképpen már kialakult programról beszélhetünk. Sok újdonság Nem maradnak ei a hareműködésével, mint Pécsi Sebestyén és Verner Mária. Fesztiválbál a Tisza Szállóban ... Alkotmány-bál... Repülő nap ... Országos autóstalálkozó ... Eszperantó szemináriumi napok ... Térzenék a Széchenyi téren .. gatója dr. Ágoston György professzor beszámolt róla, hogy alapvetően pedagógiai kérdésekről, a legmodernebb tematikával rendezik meg. a magyar szakembereken kívül öt külföldi szakemberrel az egyetem előadássorozatait. Előkészületek — a terv szerint Hosszan folyt a vita, hangzottak el a javaslatok, újabb és újabb ötletek kerültek felszínre a bizottság tagjainak felszólalásaiból. A bizottság koordináló szerepének fontosságáról beszélt Hofgesang Péter, a városi népfronttitkár, a várható idegenforgalomról és az érdekében kifejtett sokoldalú propagandáról számolt be Gács György, az idegenforgalmi hivatal vezetője és egyben a propaganda albizottság vezetője. Elmondotta terveiket Farsang Lászlóné, a tanács kereskedelmi osztályának vezetője, aki egyben a vendéglátó albizottságot is vezeti. S rajtuk kívül szinte a bizottság minden tagja szót kért a közös mun— egy-egy pontjai az ünne- kában, vitábain. Jogosan állapi heteknek, amelyekből píthatta meg Papp Gyula azonban mégis mint i£en ki- vb_elnökhelyettes: megnyugpiiomanyos rendezvenyek, de emelkedő es jelentós ujdon- . sok újdonság is frissíti az ün- ságot kell megemlítenünk tatóan, tervszennt haladnak nepi heteket. Természetesen az idén induló Szegedi Nyári az előkészületek, változatlanul a Dóm téri szabadtéri játékok állnak a rendezvények középpontjában a maguk művészi igényességével, monumentalitásával és tömegvonzásával. Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója elmondotta, hogy az idea igényes műsort is elismeréshez méltó szinten igyekeznek megrendezni, s ehhez adottak a feltétélek. A szegedi ünnepi hetek rendezvényei közé tartozik egyebek között a KISZ ifjúsági karneválja, valamint számos sportverseny, köztük a maratoni futóverseny, a motorcsónak- és evezős versenyek, a városok közötti röplabdamérkőzés és hasonlók. Idén is megrendezik a tavalyi nagysikerű őszibarackkiállítást, de ezenkívül még számos más, nagy érdeklődésre jogosan számottartó kiállítás is nyílik. így lesz növényvédelmi, parképítési kiállítás, borkiállítás, ruháFordítva sikerült M" unkából jövet, munkába menet, a zord húszfokos hidegben, az emberek nem érnek rá tervteljesítésen, meg efféléken gondolkozni. Csak benn a gyárban olvad le a merevség róluk, s éppen olyan forróvá lesz a légkör körülöttük, akár júliusban. A gépikerekek csakúgy forognak, mint máskor, s az, íróasztalokon, január második fele lévén, elkészült a múltévi termelés első, hozzávetőleges mérlege. Ezzel veszi kezdetét a tanulságok, következtetések felmérésének időszaka. Hogy az üzem 1964-ben lehetőleg elkerülje azokat a hibákat s feltétlenül felhasználja azokat az eredményeket, melyek tavaly jellemzői voltak munkájának Szeged szocialista ipara nem dolgozott rosszul 1963ban. A minisztériumhoz tartozó üzemek 102, a tanácsi irányítású üzemek 100,1, a kisipari szövetkezetek 101 százalékra teljesítették termelési tervüket, összesített eredményük 101,8 százalék. A megelőző esztendőhöz, 1962höz képiest az élőállított gyártmányok termelési értéke 6,5 ' százalékkal magasabb is volt Csongrád megye üzemei általában tíz százalékkal növelték termelésüELEKTRONIKUS AGYDAGANAT-VIZSGÁLÓ. AUTÓM\TIKUS VÉRNYOMÁSMÉRŐ. G YORSF AR ASZTÖGÉP, LISZTMINOSÉG-ELLENQKZÖ, MINIATŰR ÉRRESZTÖÖRA — A MŰSZERIPAR GYARTMANYFEJLESZTÉSI ÉS KUTATÁSI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÓJA Huszonöt űj benzinkút Számottevően nő a vidéki kúthálózat is Az Vállalat legfontosabb beruházási feladatai közé sorolta a benzinkúthálózat fejlesztését Huszonöt új üzemanyagtöltőállomás építésének megkezdését tervezik, ebből valószínűleg 8—10 készülhet el ebben az évben, a többit jövőre fejezik be. Aá idei 8—10 új kút nem szünteti ugyan meg a gyorsan növekvő gépkocsiállomány kiszolgálási nehézségeit, de enyhíti majd a torlódási a forgalmasabb töltőhelyeken. Vidéken elsőnek a tavalyról áthúzódott kútépítkezéseket a ceglédit és a tatabányait fejezik be. Az idén elkezdik és befejezik új töltőállomás építését Szolnokon, Veszprémben. Kiskunhalason, Dunaújvárosban. Szentesen. Szombathelyen. Tapolcán és Vácott. Ezek a kutak általában négy oszloposak lesznek, kivéve Tatabányát, ahol öt oszlop ötféle üzemanyagot szolgál majd ki. A terv az. hogy azokon a helyeken. ahol már van kút, lehetőleg nem szüntetik meg a régit, hanem átállítják keverék árusítására. Az idén elkezdik és jövőre fejezik be a kútépítést Esztergomban, Hajdúszoboszlón, Kiskunfélegyházán. Mezőtúron. Nyíregyházán. Sümegen, Szekszárdon, Gyulán, Kaposvárott, Miskolcon, Budaörsön. Ezenkívül a lehetőséghez mérten Dunaújvárosban és Fejlődik a magyar műszeripar A műszeripiar az idén is és 177 új típusú műszer hírközlés korszerű eszközét megrendezte a már hagyó- gyártását kezdték meg a múlt gyártó és használó üzemek manyosnak mondható házi évben. régen várt, fontos műszere, kiállítást, amelyen a gyárt- A kiállításom mintegy 350 Igen sok, a közönséget kömányfejlesztés és a kutatás műszert és berendezést mu- zelebbről is érdeklő gyárteredményeit ismerteti. A tattak be. mány is készült az iparágcsütörtököm megnyílt kiállí- A gyártmányíejlesztési.be- ban,. elsősorban a Medicor táson a műszeriparnak az mutatón számos olyan új Művekben. Köztük van az átszervezés után 23 üzemből műszer kapott helyet, ame- idén sorozatgyártásra kerülő alakult 10 nagyvállalata és lyet az iparág üzemei, kuta- zavarmentes — rádió és a terhárom kutatóintézete adott tóintézetei a KGST ajánlása levízióvételre veszélytelen — számot eredményeiről. alapján állítottak elő. Sok rövidhullámú diathermiás A műszeripar vállalatai ilyen műszer van; köztük az kezelőkészülék, az automa269 új műszer és berendezés agydaganatvizsgáló berende- tikus vérnyomásmérő és az mintapéldányát készítették el, zés, vagy — a tavalyi rnoszk- oxigénsátor. A Labor Müvek 196 gyártmány pwototípusát val kiállításon díjat nyert — egyebek között a gáz- és a vérkeringésvizsgáló radiocir- folyadékelemző kroniatográkulográf. Érdekes műszaki fot és a dagasztott tészta újdonság a Műszeripari Ku- alapján a liszt minőségét ellátó Intézet gyorsfárasztó gé- lenörző valorigráfot mutatja pe, amely a híradástechniliá- be. A KGST ajánlására 6 új ban és a műszeriparban hasz- típusú, modern ébresztőóra nált kényes alkatrészek, kap- készült. A MOM még egy újcsolók tartósságának ellen- donságot mutatott be: az őrzésére nyújt majd segítsé- ^ vekkert„ A ^^ éb_ get. Magyar szabadalom alapján készült az átvitelteclini- resztőóra egeszen lapos, akar kai mérőberendezés, amely a zsebben is hordható. (MTI) Ásványolajforgalmi Győrött szeretnenek egy-egy 1964. évi tervének új kút telepítéséhez fogni a már meglevőkön kívüL ket, a hétszázalékos országos szinttel szemben. Ezek az adatok a fejlődés bizonyítékai még akkor is, ha a következőkben olyasmiről • esik szó, ami árnyékot vet némileg rájuk. Ha megnézzük ugyanis, hogy a termelés bővülését milyen összetevők adták, legyen odakint bármilyen hideg, el kell gondolkoznunk rajtuk! Ismeretes, hogy a pxárt- és gazdaságvezetés már évekkel ezelőtt felállította azt a követelményt, hogy az ipar termelését csak egyharmadrészt növelje a létszám gyarapításával, kétharmadát a termelékenység emelésével érje el. Ez az arány a népgazdaság reális lehetőségeinek számításba vételével született meg, s az élet be is bizonyította, mennyire helyesen. Amikor meghatároztál;, nemcsak arra gondoltak, hogy a gazdaságos termelést szolgálja majd, hanem nyilvánvalóan figyelembe vették a műszaki színvonal viszonylag alacsony voltát, s a munkaerő-helyzetet is. Mégis fordítva sikerült Szegeden: a termelés bővülésének 67,7 százalékát a létszájji növelésével biztosították, s csak 32,3 százaléka jött létre a termelékenység javításából. Az sem vigasz, hogy a minisztériumi iparban ennél valamivel, mégpiedig 1,9 százalékkal jobb az arány. i lehet az oka annak, c épp visszájára fordult a M hogy nálunk éppien A raktárosok szakmája -rázós-* munka. Ami kezükön átmegy, pénz; Mert pénz, nem csekély érték például az a rengeteg ruházati bőr is, melyet Regdon Józsefné, a Pannónia szőrmekészitő vállalat szegedi gyáregységében kezel. Egyszerre kétmillió forint a raktári készlet értéke, s ez az összeg éves halmozásban túlszalad a tízmillióan is. Ennyi anyagért felelősséget vállalni, vele mindig pontosan elszámolni szorgalmas, becsületes munkát igényel. S mit mondanak Regdonné felettesei? — Olyan eniber. akire nyugodtan rá lehet bízni akármilyen értéket, helytáll érte. — Évek óta szinte hiánytalanul vezeti raktárát. lelkiismeretes munkájáért csak dicseretet érdeméi. Ez az -évek óta« tizenkét esztendő. IGAZI ELISMERÉS Igaz, nemigen kapott kitüntetéseket, valahogy nem figyelhad« munkája sohasem okoz feltűnést. Csak akkor veszik általában észre. ha hiányzik. Majdnem így jártak Regdon Józsefnével is. Egy szép napon bejelentette: mar elérte azt a kort, hogy nyugdíjba mehessen. De miként pótolják? Egy jó raktárost nem lehet csak úgy a -szegről leakasztani!" Hiszen nem is idős még. képességeinek megfelel az a munkakör, amit betölt... — Én még szeretnék maradni, ha lehet. Szerelem az üzemet. Jobban is járok, ha tovább dolgozhatom. Mit gondolnak, mi volt a válasz? — Nagyon örülünk. Hát persze, hogy maradhat! így szült a felismerés a búcsú helyett tek fel rá különöseb- igazi, meghatóan szép ben, mint. ahogy a elismerést, jól dolgozó -derék- K. F. (Somogyiné felv.) követelmény, s egyharmadkéthármad helyett kétharmad-egyharmad lett az -eredmény"? Bizonyosan azzal kezdődött a baj, hogy az ipar közvetlen vezetői közül sokan nem vették túlságosan komolyan. Sem az országosak, sem a helybeliek. Mivel ez az arány csak általában érvényesíthető, s nem feltétlenül jó valamennyi iparágban, minden üzemben, Szegedre elő sem írták. Az egy főre jutó termelési érték emelkedését 0.3 százalékban határozták meg 1963-ra. Ez a szám laza volt, s még egy ilyen nehéz esztendőben is, amikor a téli szállítási akadályok miatt gondot okozott a folyamatos anyagellátás, amikor nem bizonyult megfelelőnek az energiaellátás sem, 1,7 százalékra túl lehetett teljesíteni. Esztendővel ezelőtt egy időre elterjedt az a nézet, hogy ránk semmi esetre sem vonatkozhat az egyharmad-kétharmad formula. Nem vonatkozhat. mégpedig azért, mert itt merőben más a helyzet: Szegeden munkaerő-felesleg van, az emberek sorban állnak a tanács munkaügyi osztálya előtt, s úgy várnak a kiközvetítésre. Ez nemcsak most nem igaz, akkor sem felelt meg a valóságnak. Voltak, s vannak is, akik elhelyezkedést keresnek, csakhogy főképpen egyéni okokból. A termelékenység javulásat piéldául a nagymérvű munkaerő-vándorlás, ami olyan -békebeli« jelenség, mely éppen a munkaerő hiányát jelzi. Se szakmunkás, se segédmunkás nincs elegendő. Az emberek foglalkoztatása politikai kérdés, csak éppen nem úgy, ahogy az említett nézet terjesztői elképzelték. Nem az a probléma, hogy utcára kerülnek a dolgozók, hanem az, hogy tudunk-e számukra olyan munkalehetőséget terem len hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljenek? Bennünket aztán igazán nem fenyeget a munkanélküliség réme, de a termelés korszerűsége még bőven hagy kívánnivalót! A termelésbővítés helyes arányának figyelmen kívül hagyására több okra vezethető vissza. Minden üzemnek rendelkezésére áll a felújítási keret és a műszaki fejlesztési alap, mivel, ha jól gazdálkodnak, a termelékenységet lehet növelni. Csakhogy a felújítási keretet a minisztériumi ip>ar93,4 a helyiipar pedig — ahol még nagyobb szükség lenne a termelőberendezések felújítására — mindössze 67,5 százalékban használta fel. Ami a műszaki fejlesztési tervet illeti: igaz ugyan, hogy a gazdálkodási lehetőségek korlátozottak vele, de még azzal sem éltek általában az üzemek, amivel szabad. Kisgépeket. célgépeket szereztek be iegfeljebb, de az általános műszaki színvonal emelésére már nem futotta belőle. S

ajnos, az a következtetés adja magát a tapasztalatok alapján, hogy a pénzügyi' lehetőség egymagában nem elegendő, ha hiányzik mellőle a felelősségtudat, vagy esetleg a szakismeret A pénz okos felhasználásához kétségtelenül némi -bátorság-* kelt Ka a gazdasági vezetőkből olykor netán hiányozna, a pártszervezetek feladata, hogy beléjük plántálják, rávezessék őket a felelősségvállalás szükségességére! A személyi feltételekkel sem lehetünk elégedettek: 1959 óta a műszaki fejlesztési alapok két és félszeresére nőttek az üzemekben, a velük foglalkozó műszakiak, mérnökök és technikusok száma viszont csak 39 százalékkal emelkedett. S ami még ennél is nagyob hiba, gyakran hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség. sok helyen még a műszaki intézkedési tervet sem hajtják végre maradéktalan id. Idegenkednek a különböző bankkölcsönöktói is, mert azt bizonyos feltételek között vissza kell fizetni. 1963-ban csupián 18 beruházás készült Szegeden hitelből. A nagyobb követelményeknek lehetetlen a régi, megszokott s elavult módszerekkel eleget tenni. Aki "kihagyja" az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékokat, nehezen halad előre manapság. A szervezés alapija a tervszerűség, holott az üzemek többségében ezt a munkát eddig csak ötletszerűen végezték. Az alacsonyabb beosztású műszakiaknak ugyan napi feladata a szervezés, de ők, helyzetüknél fogva, nem láthatják ba a távlatokat., összefüggéseket. A gyártási rendszerek kidolgozása, a piontos programozás, az állóeszközök kihasználásának alapos megtervezése, s ezek együttes felhasználása a termelés növekedésére — nem a tavalyi gazdasági év eredménye, hanem az idei követelménye! Ritka, mint a fehér holló egyelőre az olyan piélda, mint a textilműveké, ahol felkérték a Könnyúipiari Tervező Irodát, hogy segítse a gyár belső anyagszállításának kidolgozását M

inden év erősebb az előzőnél, 1964-ben is sokkal nagyobb feladatok állnak a szegedi ipar előtt, mint tavaly. Hogy má-i ne mondjunk, a termelés é: tékének 5.6 százalékkal kell meghaladnia az. 1963-as szintet. Sok ez? Igen, de lehetetlent nem kíván a népgazdaság egyetlen üzemtől sem. Persze, még egyszer nem sikerülhet fordítva a dolog, a létszám és a termelékenység egy h arma d -ké tha rm aűcs arányát be kell tartani! A termelés korszerűsítésénél;, a munka megszervezésének, a technológiai folyamatol: kiválasztásának, az új gépek és termelési eszközök üzembe helyezésének mind-mind ezt a • célt kell szolgálnia, hon év végén valamennyi sze; di üzemben jó eredményedről adhassanak számot. FEHÉR KÁLMÁN Péntek, 1964. január 24. QEL-MAGYARORSZAG 3