Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

i' aSBEBI Az otthon díszítése A lakhely hatással van as agy«n ok-tenek kial oku­lására, fejlődésire, nvuaká­jám. A pihenés, feiíriscjülés, DntouwLei., családalapítás 1«­hetóaégeM), víUanúnt a testi, saattentj újjástöteíést •gye­ire* kötött aa egyén által kkűakított lakás biztosítja. I/ftyes csatodéit más és más módon és lókon igénylik a lakás bolsc i kialakítását, rmlyrisíc megvakusitasa egy bizonyos idő elteltével vábó­'sé»;á válok, Különböző igé­nyei és lssnaretei vannak a lákásrad szumben a íöldmúr vesneik. a bányásznak, az ipán dolgozónak, az orvos­nak Az otthon belső kjalalrii­tásárói. az ott elhelyezett dterüáxgy úréról, képekről, könyvekről szinte az első pillanatban megállapt ható a család érdeklődési kőre. A hetyeeen kjvái a ajtóit es tet­szetős használati tárgyak, vázak, tartok, tálak, porce­lánok nemcsak a bútorok­kal együtt, hanem egymás­hoz való yisaonyukban. cso­portokban is rendezet'réget, összhangot teremtőnek A dísztárgyak elhelyezésénél a Téufolt-.Ag kedvezőtlenül hat a többi tárgyak megjelené­sére. A gondosan kiválasz­tott művészi alkotás, pél­dául kerámiaszobor eseteben helyes, ha polcon, konzolon helyezzük el, így ónálló éle­tet el, és a teljes szépsége kifejezésre jut. Mindehhez szükséges a színék összhang­jának megválasztása, külö­nösen a falak alapszíne, ugyanis gazdag színek kél, mintákkal hengerelt falfelü­let elnyomja az egyébként magában eaép alkotást. A belső falak posztéi színeinek helyes megvalasztasa után a függöny következik. A sze­repe annyi, hogy a fényt árt­ér essze, áttetsző legyen, az ablakszerkezetet egységes textúrájával alárendelje, így a függöny előtt elhelyezett Virágtartó, színes vázái és vi­rágai élnek. De a gazdag or­namentikával készült füg­göny a hengerelt fal >-ered­ményéhez* vezért. A bútorox milyenségétől függetlenül az apró tárgyak színeinek kickm borítását, ké­tezerét a sötétre pácolt bü­tojrtö.megek akadályozzák. A iának a természetes s&írtét és rajzót az ilyen behatás fáradttá teszi, Így megszo­kott és unalmas tömeggé válik, az <d helyezendő tár­gyak színeit közömbösíti, az alapszínnel egybeolvad. A természetes szín világos, il­letve közepszín között vál­takozik, 9 érvényesül a gaz­dag erezet finomsága, így a tárgyak *• hatnak*. A kerámia- és a poroelán­készités elterjedésével sok­féle változatú vázakat ké­szítettek. Az üveg-, fémvá­zák háttér be szorulnak. Váza és virág elválaszthatalan együttes, kapcsolat van a vi­rág színe, szára, formája, mennyisége és tavtója kö­zött. A zsúfoltság lerontja a természetes szépségét, á vi­rágot lazítva, pár szállal, a leveles virág nélkül; ága­kat pedig mázas vagy terai­kotta vázában, ablak előtt a földön és ne a szekrény te­tején helyezzük el. Ha otthonunk berende­zési tárgyait, dísztárgyait úgy állítjuk össze, hogy azo­kat a tervező művészek, mesterek készítik, ós ezek összhangját saját ízlésünk szerint válogatjuk, elkerül­hető a hatástalan vagygics­csesen berendezett lakás. Rédai Ferenc, a Szegedi Tervező Vállalat belső-építész­tervezője AZ ATOMSZITA Védekezés a meghűlés ellen Az ember fejlődés® *>rán után hideg kőre lépünk, menyeihez alkalmazkodik, elvesztette az időjárás vi- vagy cipőnk átázik hamar Sok nátha kezdődött már szón tagságaihoz való ősi al- merfá7unk D» tévedés vol- úgy' hogy a kedvea vendé­katmazkodo képességét és meefa™nlt ,D? "VíOfej vol- gek Ie s<m vetik nagykabát_ helyette ruházataval és la- na binni, hogy kozvetlo- jukat) „csak f>gy pina. kasával védekezik az időjá- nül a hideg halasára kelet- nRtra jöttek.. Aztán huza. nw szélsőségei ellen. kez.ik a betegség. A látha- mosabb idöt mu>e a fűtött A veszélv körnvékez tatlan' CSak mikroszkóppal he)yiség5en knépnek a hi„ A vewe y Kornyekez az ; ^^ A meghűlés veszelye ko- egészséges ember szájában, valóságos táptalaja lesz a ntoly fenyegetés. Egy nem- torkában ls megtalálhatók, ^tessé^oL Az egészsé_ ré« megjelent nemet stetisz- és mihelyt a szervezet el- ges szervezetében tlkai kimutatás szerint, a? lenállóképessége csökken - kordában J^ kórokozók összes betegségek egyhar- például a lehüle. követhez- üyenkor isazc>rmal tamad_ nvsda húlésbo! ered. Az em- teben — azonnal elkezdhe­ber hőszabályozó berendezé- tik káros befolyásukat, se ugyanis nem a legtökéle- Ránktörhet a nátha, a? in­tesebben alkalmazkodik a fluenza. hőmérséklet ingadozásaihoz és bármilyen furcsán hang- , Ml a tennivaló? zik, ebben nem kis része van a lakásnak. A szabad levegőben és a soktól megfelelő hőmérsék- hőszigetelő. És ne "feledkező zárt helyiségben nem azonos letú lakással ós célszerű ru- zíjnk meg a száraz cipőről és a légáramlat hatása. Kint házkod ássál. A helyes ru- harisnyáról a? ember testét egyenletesen házkodá* az időjárás körül- Dr V P Övjuk a szervezetünket a nagy hőmérséklet-lngadotö­nak. A hideg ellen lazán szőtt, levegőtartó anyagból, gyap­júból, flanellből és kötött textíliákhói készült ruhada­rabok segítik a megfelelő védekezést. Az egyes ruha­darabok közti levegő fontos veszi körül a hideg levegő és ezzel -bekapcsolja* a hő­szabályozó berendezést. Ez­zel szemben a lakásban ke­letkezett hideg a szervezet­nek csak kis részét hűti le, nem az egész testet. Klma­Gép... ff ép., • ff ép Már napjainkban ie, hakö- Bégével a rülnézünk egy jól falszerelt Kórokozók aealádi élet ked­rad a hőszabályozás, mert otthonban: a gépek egésztö- ^ eseményeitól. gyerek ennek elsődleges ingere az megét találjuk. A nehéz fi- elst> gugi-ogéséhol, az alső egész testet érő hideghatás. zika' munkát segíti az ötle- selypítő mondatoktól meg­Tehát hőszabályozás hiánya- tes szerezetek sora: a mo- örökíthető és az egész élet ban aa egész szervezet nem régéptől a porszívóig, a hab- emlékévé -konzerválható* a alkalmazkodik megfelelően yerő géptőj a? eloktromos családi -események- para­a hőmérsékleti változáshoz húsdarálóig, jégszekrényig A zata. és ebből reuma, arcldegfáj- pihenő órák szórakozását is ide tartoznak a mai gyer­dalmak, szem- és fülbeteg- egész sereg gép nyújtja: házi mekek számára már egyre ségek keletkezhetnek. vetítőberendezés, televízió, ez jobban nélkülözhetetlen me­a csodatükör, mely szinte a semondó lemezek. De a fel­lakásba -szállítja- az érd e- nőttek számára sem kizáró­Ma sokan tartózkodnak a kes kulturális, sport- ós más lóg áriáltat, és tánczenét lakásban, gyakran kell szel- eseményeket. nyújt a lemez, hanem nyejv­lőztetnl. Nem helyes állán- A r4diói a lemezjátszó, a leckét is. A könnyűzene mel­dóan -egy kicsit* nyitva magnetofon, melynek segít- lett: nehéz tanulmányokat. tartani az ablakot, mert már egy kevéske -cúg* is több bajt okozhat, mint a rend­szeres rövid szellőztetés. Különösen érzékeny a le­hűlésre a láb. Az átázott ha­risnya megszárftásához pél­dául a szervezet annyi hőt használ fel, amennyivel egy negyed liter vizet fel lehet forralni. Ezek után elképzel­hető, mekkora hőveszteséget okoz a testre tapadó, átázott ruha. Az ember testfelületé­nek hőmérséklete általában 34—35 fok, a lábé azonban sokszor alig 20 fok. Lehűlése a test további részére is ká­rosan hal. Ha meleg fürdő a Komszomolszkaja Pravda Kíváncsiak klubjában elmondta K. V. Gsmutov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia levelező tagja. — Ha megengedik, egy pél­dával kezdem — vette át a szót a klub kerekasztal-be­szélgetése során Konsztan­tyin Vasziljevics Csmulov, a neves szovjet vegyész, a Tu­dományos Akadémia levele­ző tagja. — A nagynyomasú gőzkazán esövei olyan szilár­dak, hogy a puskagolyó nyom nélkül lepattan róluk. Mégis, a legközönségesebb, egészen ártatlannak tűnő kalcium­és maanáziumsók miatt fel­robbanhatnak ... — F Ui módszerek Ea akkor fordulhat elő, ha a gőzkazán csöveit olyan vízzel táplálják, amely kal­cium- és magnéziumsókat tartalmaz Ilyenkor a csö­vek falán vízkő rakódik le, amely gátolja a meleg elve­zetését. S mivel az égési tér­ben állandóan tüzelnek, azért a fal felizzik, fellá­gyul, s ekkor a gőz nyomá­sa szétveti a csövet. Az üzemzavar megelőzése érdekében a vizet meg ke1! tisztítani a -robbanásveszé­lyes* sóktól. Régebben ezt úgy végezték, ho'v a vizet úgynevezett zöldföldrétegen bocsátották át. A kalclum­és magnéziumsók a zöldföld szemcséinek ezrein áthalad­va, e szemcsék felületén szorbeál ódnak, a zöldföld nítrium-ionjai pedig csere­akcióba lépnek a víz kalci­um- és magnéziumlorijaival. Ezáltal a kalcium és mag­nézium miptegy csapdába kerül. Ma már ez a módszer tech­nológiaialg elavult, de azért beszéljem róla, mert az iort­cserélő krómatográfiának ez a legegyszerűbb, maga a ter­mészet által sugallt példájg. Ez a módszer javarészt azért avult el, mert a zöld­földszemcsék nem képesek hosszú ideig dolgozni, cseré­lőkéoességük kimerül. Igaz, rendelkeznek qzzal a nagy­szert! sajátossággal, hogy e hasznos tulajdonságukat ké­pesek regenerálni. Csupán az a teendő, hogy a zöldföld­"zemeréket konyhasóoldattal át kell mosni. A nátrium ek­kor -regenerálódik* s a cse­rélőkészí'úüc Ismét működés­re kész állapotba kerül. Ám £ zöldföld még ezen értékes tu'aidonsása ellenére sem eléffthet már ki bennünket, mert nagyon gyakran kell konyhasóoldattal átmosni. A vegyészek, akik elvetették a természet sugallta megoldást, a tisztításhoz sokkal jobb anyagot találtak. Grammokból tonnák Ez az anyag a szulfenol­gyanta. Megfelelő technoló­gia esetén e gyanta apró szemesé? formában állítható elő, amely technikai fel­használásra igén megfelelő. Ezekkel a szemcsékkel töltik meg a csövet, ezt nevezik csőrakatnak. A csőrakatba felülről vezetik a megtisztí­tandó oldatot, vagy a lágyí­tásra szoruló kemény Vizet. Az oldat vagy a kemény víz a csőra­kntan áthaladva az ioncseré­lő gyanta egyre újabb és újabb részecskéivel érintke­zik. Amjkor a szemcsék leg­alsó rétegei elhasználódnak, akkor a folyadék áramlását egy másik, friss csőrakatba terelik, az elsőben pedig re­generálják az ioncserélő rendszert, ugyanúgy, mint a zöldföld-homok példa iában láttuk. így tehát az oldatok tisztítását, a vizek lágyítá­sát stb. gyakorlatilag meg­szakítás nélkül, folyamato­san lehet, végezni. Alapjá­ban erre a folyamatra épül a korszerű üzemekben a -tistftaságőrök* szerepét be­töltő ionitszúrők működési elve. Mindig akadnak olyan em­berek, akik meglepő köny­nyedséggel bizonygatják, hogy a hasznos ásványt készletek kimeríthetetlenek, hogy literenként az a 3 mil­ligramm molihdéh és néhány milligramm wolfram, amely a rézgvárakból a szennyvíz­zel együtt kikerül, jelenték­telen dolog, s hogy ez nnm nevezhető pazarlásnak. Eo nek ellenére minden józanul gondolkodó ember előtt vi­lágos, hogy ilyen esetekben a leveső, a folyók, a víztá­rolók beszennyezésén kívül a szó szoros értelmében a legértékesebb fémek ezer­tonnáit dobják ki az abla kon. Nekünk minden lehoiő­séeet meg kell ragadnunk ahhoz, hogy ezt a jövőben meggátoljuk. A fo'yók megóvása AZ iopcsapdák közvetlenül összefüggnek az elmondot­takkal. Ha a szennyvizok út­jában ionitgyanta szemcsék­kel teli szűröket helyezünk, akkor az oldatokból kivon­hatók a szükséges fémek és egyidejűleg a víz megtisztít­ható az ártalmas anyagoktól, A gyanták kiválasztó képes­sége- lehetővé teszi, hogy egyes esetekben oz ezüstöt fogjuk fel é? koncentráljuk a filmmásoló gyárak ipari szennyvizéből, másik esetben a rezet a műselyerrrtvárak hulladékanyagából, a har­madik esetben a krómot, a negyedikben a nikkelt stb. Minden iparvállalatot fel kell szerelni ilyen szűrökkel. A nyersanyag takarékosabb felhasználásán kívül e szú­rok segítenek megóvni a fo­lyókat a szennyeződéstől. A vegyészek kiveszik részükat e feladat megoldásából. S végül, ha kissé szabadjára épct-di'iV f-ntá'iáokat. elkén­zelhetünk az óceán part'án egy nagy gyárépületet. Kö­rös-körül csend van, csupán a kikötőkből futnak ki időn­ként a színesfémek csillogó tt'n-ibieivel megrakott szál'i­léhajók. Itt különítik el és koncentrálják ioncserélő gyanták segítségével a ten­gervíz fémsóit. Semmiféle gépek nem láthatók, semmi­téle zúgás nem hallható.. A nagy kémia dolgozik itt. (Fordította: Dosek Lajos) y öl 0 Balesetek Utas vezetés miatt Réges-régen tör­tént ... Egerecske egyszer késő este tért haza, és nyomban újságolni kezdte: HíeyUató legenda — Micsoda szőr- gyognak, a hold macskához.! fígdd él­jen! — fejezte \>e el­beszélését Egerecske. — óh! Milyen meg­ható! cincogták az süt egerek. — Mi sem Csongrád megyehon és Szegeden is magas számmal okoz balesetet az ittas veze­tés. Tavaly, 10ű3-bnn Csong­rád megyeben a járműveze­tők ittassága miatt 57 köz­Úti baleset történt. Ennek so­rán öten meghaltak, harminc­ötén pedig súlyosan megsé­rültek. Az illetékes szervek­nek 1963-ban 322 alkalommal kellett eljárást ipdítaniak olyan járművezetők ellen, akik szeszes ital fogyasztása után ültek a kormányhoz. Rendkívül fontos tehát, hogy valamennyi jármű ve­mányzásnál, elhatározásoknál — megnyúlnak az úgynav zett reakcióidők. Azt jelem: ez, hogy hosszabb idő c-lc vesszük -rézre az esemém , hetsezahb idő alatt határo­zunk és cselekszünk, szíplá 7 tásunk és tájékozóképessé­günk rpmlik stb- Kimutatha­tó az is, hogy például három, féldecj konyak felhaj tusa után még hat órával is nyo­masztóan hat a járműveze­tőre a2 elfogyasztott szesz. Art ittas járművezetés oko­zott halálos balesetet pél­dául a sándorfalvi és a dóci i / SiNMÍfULVl Áthaladási elsőbbsége vs/t! \[j ^JW *—^ WMT dóci qeszágüt r - Az előbb beleüt- úség, m ^ mele m m fogjuk soha bántani a A »x-i w-l * f /-> fi Z. _ ! 1 köztem a szomszéd macskából Az egerek izgalom­ba jöttek: — Na és mi volt? Meséld gyorsan. — összeütődött a homlokunk — folytat­ta Egerecske *«• no és... macskákat és a cicá­kat!. tovább? — türelmet- dogál... Olyan cso­lenkedtek az egerek, dálatos, olyan kitűnő fgj keletkezett hát — Tudjátok, gyö- hangulatban voltam, ez a szép legenda. Es nyörü éjszaka van! — hogy... az egerek azóta sem sóhajtott Egerecske - Hogyt Mondd bántiák soha a macs' , , kákát és a cicákat, és a szemet forgatta, már gyorsabban! gs yordlíl,a? — Felhők futnak az —... hogy még egy Megtörténik égen, a csillagok ra- újjal sem nyúltam a (Lia) zetője tiszta fejjel, alkohol­mentesen vezessen. Szüksé­ges ez mind a maguk, mind nedig a kötekedés máa részt­vevői számára, mert általa jelentő$an csökkenthetők a balesetek száma art utakon. Nagyon helyes, h°8y az 'ue­tékeaek szigorúan feleiősség-, re vonják és megbüntetik mindazokat, aáik a KRESZ előírásaival ellentétesen, .szeszgőzösen vezetik jármű­vükét. A KRESZ 46. paragrafusa a vezetés előfeltételeiről szó­ló részben egyebek kötött egyértelműen kimondja: a. közúti forgalqrnban jármüvet csak olyan személy vezethet, akt közvetlenül vc?etés előtt, valamint vezetés közben sze­szes italt vaay más hason­lóan ható fzsrt nem fogyasz­tott, vagy nincs valamelyiké­nek hatása alatt. Az alkohol hatására ugyanis a cselekvé­seknél — fékezésnél, kor­országút találkozásánál, amint ennek körülményeit szemlélteti szöveg közötti rajzunk- A Sándorfalvi Gép­állomás egyik traktorosa it­tasan vezetett a sándqrfalvi' országúton. Vele szernher. haladt, szabályosan a .jobb oldalon, egy kerékpáros. A baleset a dáci elágazásnál következett be. A szeszgőzös traktoros nem adott előnyt a kerékpárosnak. Sőt, befor­dult a dóci út irányába. Az ital miatt nem volt ura trak­torának és elütötte a kerék­párost. —n GYAKORLOTT kontírozó és lelrá könyvelőt felvesz iparvállalat. Posta fiók 72. xa.v. Szakképzett szövőnőket, szövőtanulókat, fiatalkorú lányokat ipart tanuló­nak. syakorlattal rendelkező villanyszerelőt, lakatost, vala­mint térti segédmunkásokat, szén- és salaküordókat, élj eltört (elvesz a Kenderfono és Szövőipart Vállalat üjszegedi gyára. k. 43 8 tiÉL-MAGÍAlluHiAAU Vasárnap, 1964. január IX

Next

/
Oldalképek
Tartalom