Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-12 / 290. szám

A nevelés összhangjáért „Nem számítottunk a decemberi hidegre" Altalános iskolai igazgatók a nevelési tervről Szeptember elsejétől, a gyakorlati megvalósításával néhány korábban nem alkattan év kezdete óta a szegedi kapcsolatban fejtette ki né- mázott módszer js. A neveáltalános iskolákban is az zetét. lési terv előírja többek köiij nevelési terv szerint dol- — A nevelési terv célki- zött, hogy a gyerekek tegyegoznak. Azóta még nem sok tűzései olyan nagyszabásúak, riek túrákat, kirándulásokat, idő telt el, de arra talán már hogy azokat csupán ax eddi- ismerjék meg környezetüket, elegendő, hogy véleményt lehessen alkotni: miként válik be a nevelési terv a gyakorlatban? Gulácsi Zoltán, a Hámán Kató Általános Iskola igazgatója, mintha felkészült volna rá, azonnal kész a válaszszak Az iskola ét a szülők kapcsolata — Sokat foglalkozom a kérdéssel, mert erdekei, s mert eredményt várok az új nevelési terv bevezetesétól. De előre kell bocsátanom, az idén még csak a vele való ismerkedés, a lehetőségek felmérése a legfontosabb (cigi eszközökkel, csupán a meglevő módszerekkel nem is lehet tökéletesen megvalósítani, át kell értékelni óket. Előrelépésre van szükség c tekintetben, csakhogy ez még nem következett be. — A pedagógusok nagy része itt, a mi iskolánkban is, félreértelmezte a nevelési városukat. Ezt a feladatot ujabban nem az iskola, hanem az úttörőcsapat, az úttörőraj oldja meg. Vagy egy másik: az alsó osztályosok tanítási órán olvasnak az öregekről, az öregek megbecsüléséről. A kisdobosok ezután felkutatnak támasz nélkül élő idősebb embereket, terv iránymutatásait, s olyan és amiben csak tudnak, segínagyméryü papírmunkába tenek nekik. Ez már a nevekezdett. hogy nem maradt lés magasabb szintje, s bensem ideje, sem ereje a tulaj- ne összeolvad az iskolai és donképpeni feladatok elvég- társadalmi hatás. zésére. Pedig a tervezés — amiben megragadtak — nem önmagáért van, hanem azért, hogy hatékonyabb legyen a nevelőmunka, adat, bár a tervezésben máris felhasználtuk iránymuta- Le kell vonni a tanulságokat tását — Ez azt jelenti, hogy az — A kezdeti bizonytalan iskolai, az osztályfőnöki, az kodáson úttörő csapatvezetői tervek azonban már természetesen túljutottunk. Ha eredmények még nem is születtek, az egyensúly lassacskán kialakul, csakúgy mint teljes összhangba kerültek, nincs többé átfedés köztük. Az idén először sikerült például úgy beosztani a társa-. —rt dalmi munkát, hogy nem f egymástól függetlenül, s a Az országban elsőként másikról esetleg nem js tud- > B ~ va jelöli ki az iskola és az úttörőcsapat, hanem együttesen. De minden szempontból lényeges, hogy a nevelési terv hatására az iskolai és a társadalmi nevelő tevékenység egvbevágóbb, tervszerűbb lett. 4 — Az eddiginél sokkal inkább kidomborodik, hogy a nevelés nem csupán az iskola, hanem a szülői ház dolga is. Soha ennyire nem vettük észre, mint most, hogy hany és hány olyan gyerek van az iskolánkban, akiket otthon elhanyagolnak, nem ellenőrzik őket, nem segítenek nekik. Megnövekedett a szülői értekezletek jelentősége, hiszen ez az a fórum, ahol a nevelők és a szülők találkozhatnak, s megbeszélhetik a problémákat. Az új osztályfőnökök egyszerre csak két-három szülőt hívnak meg fogadóóráikra, hogy több idő jusson a részletkérdések megtárgyalására is. — A nevelési tervvel kapcsolatos első tapasztalatokat, mint mindenütt, a hónap végi értekezleten vitatja meg az iskola tantestülete. Lesz bőven miről tanácskozni! Új módszerekre van szükség A rókusi általános Iskola Kossuth-díjas Igazgatója. Toldi István, a nevelési terv — A nevelési terv hafeznát*. kézzel fogható eredményeit most még nem lehet ékesen szóló példákkal bizonyítani. Év végén már inkább. De nem szabad elfelejteni, hogy most csak az első lépéseket tesszük a nevelés tartalmának megváltoztatáséra, kiteljesítésére. s az átmeneti kudarcokból is érdemes levenni a tanulságokat. F. K. Építőipari gondok a gumigyárban A recept bevált. Egész esz- lagosan látszik, hogy jelen- sek szerint. Ha azonban \< tendőben. ahol csak baj volt, toe — hat-hétmillió forintos gígiánuk az építkezést, megmagyarazlak: nem' kap- — elmaradással zárjak az több\£z éppen -szabad szo: balot~\l£rto, ide-oda lődörgő munkás "'tepn a keddi munkanapon, rri>ijf aki igazából végzi a inunké, nehezét. Erről sem tehet, áv* építőipar? Ennek is a hideg\Rz oka, s "•>*» télen igyVsaok/tuk tunk anyagot, nem volt va- évet. -Csók* ennyivel, ha gon a szállításhoz, munka- minden jól meg}'! erő-hlánnval küzdünk, s kemény volt a tél. Az utóbbi volt mindenütt a legfőbb érv. S ami igaz, igaz — mindannyian sajét bőrünkön tapasztaltuk — valóban kivételes hideg csipkelődött völgy lett a téliesítésböl csupán fogalom, mert bizony kicsit elkéstek vele. A Kecskeméti Gépi Berendezések Gyára csak jövő óv februárjára vállalta az ajtók, ablakok gyártását. így történt ezt már meg? lünk 1963. elején. Ez az idő- azután, hogy néhány naoiE szak volt az a bizonyos tan- november végén, december díj, hmelyet be kellett fi- elején a nagycsarnok körMajd fizetünk kötbért zetni ahhoz, hogy az. építőipari vállalatok okuljanak belőle. Lássuk, hogyan? H Más az oka Télíesftés... A köznyelvben nem használjuk gyakorta ezt a szót. Szakmai ízű, nvékét fűtötték, mert hiába állítottak fel néhány kályhát a teremben, a sok résen kiszökött, a -meleg*. — De hát ez nem a mi hibánk! — mondják a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál. — A kecskeméti üzem az oka, ók nem széllíaz építőiparban ismerik. Anv- „ ,,„..„„ u„„.. _ wj - u* tottek a megrendelt beren nyit íelent. hogy a hideg idő de7ésaket beállta előtt olyan állapotba Igyekeznek tenni az épületeket, hogv télen is dolgozhassanak rajtuk. Ezt tervezték a gumigyári építkezésen is, ahol már viSzegeden megalakult a Filharmónia Barátainak Köre Néhány nappal ezelőtt űj leszóljon a város zenei éle- rendezzék meg. Méghozzá ve társaság alakult Szegeden: a tébe, az orstögban elsőként o Zeneművészeti SiakiskoláFilharmónia Barátainak Kö- — Budapestet is beleértve — ban. hanem a Tisza Szállá vj, re. A társaságot, amelynek itt Szegeden szervezték meg. reprezentatív hangversenytagjait a hangversenybérlők Reméljük, a kör jól képvise- termében. Egyelőre ennek a közül toborozták, azzal a cél- li majd a közönség, a hang- kívánságnak a megvalósítótól hozta létre az Országos yerseisylatogatok minden re- akadólvokba üt Filharmónia, hogy a kör te- legének véleményét es hoz- "' 's an/®» akadályokba ütvékenysége nyomán szoro- zájárul majd ahhoz, hogy kőzik. A terem bére ugyansabb, elevenebb kapcsolat számuk a legközelebbi jö- is igen magas: eseténként teremtődjék a közönség, a vőben még tovább növeked- 1500 forint Az 1g Rkadálv hangversenylátogatók és a jók. A tagok kőzött vannak _ . kars-rsm,,*,, rendező szervek között. Az egyetemi tanárok és fizikai , ** a tomaramuzsialakuló ülésen elnökké Kol- munkások is. képviselve van -tolás tobb formáját nem gátay-Kastner Jenő tanszélcve- benne társadalmunk minden tolja —, hogy a teremben zeló egyetemi tanárt, titkácrá rétege. nincs hangversenyzongora, pedig líppóy Gyulát, az Gr- Az Országos Filharmónia veszágos Filharmónia szegedi Vasárnap délelőtt helyett ., „ „„ kirendeltségének vezetőjét f 1 rétói ígéretet tótot e nő választották. nettö este hezssegek áthidalására. Felkerestük Koltay-Kast- _ A , v,,,, .... . ner Jenő egyetemi tanárt, . ^^ÍSA^I Műsorpolitikai javaslatok A közönség fóruma eddiginél hatékonyabban be- Filharmónia vezetői azonban mégis megígérték, hogy i megpróbálnák eleget tenni a szegedi kö-önség kérésének. Az már biztos, hogv az idei évad utolsó koncertjét — e kívánságoknak megfelelően — hétfőn este tartiák a Szegedi Nemzeti Színházban. Az Irodalmi Színpad Babits-emlékműsora Az Irodalmi Színpad Babits Mihály emlékére rendezett műsorával mutatkozott be az idei évadban. Nemcsak új műsort, új rendezőt is avatott ezzel a bemutatkozással ez Irodalmi Színpad egy hozzáértő irodalomtanár, Kordé Imre személyében. Első benyomásként mindjárt arról kell beszámolni, hogy a nagyszámú diákközönség milyen figyelemmel hallgatta a műsort. Ügy gondoljuk, ezzel az Irodalmi Színpad máris hivatást teljesített, hozzájárult ahhoz, hogy megszerettesse és elmélyültebben, szélesebben megismertesse az irodalmat, jelen esetben Babits Mihály költészetét a fiatalokkal. Az előadás egészére jellemző harmonikus kompozíciója, melyet jó keretbe fogott Kodály Psalmus Hungaricusának, valamint Bartók Allegro barbaró.iának és III. Zongoraversenyének rrézlete. Kálmán László öszszekötőszövege a Babits értékelésekre támaszkodva röviden kommentálta költészetét. A műsor első részében Babits líráját meglehetősen egyszerű, kissé talán iskolás keretben mutatták pe, második részeben pedig — s ez volt a műsor legsikerültebb része — a teljes Jónás könyvét és Jónás imáját adta elő öt szavaló, az egyes részeket Babits ismert önértékelő szonettjével mottózva. Egy együttesre mindig rányomja bélyegét a rendező. Az idei első bemutató jellemzője és erénye a szép magyar beszédre, helyes versmondásra törekvés. Erről a jó kiindulási alapról kell most már kifejleszteniük az átéltebb szavalást. Ezen a bemutatón sok szereplő inkább csak mondta a verseket -— bár ez is jobb megoldás, mint a nyomokban még most is fellelhető túlhajtott, erőszakolt indulatosság. A versmondással függ össze az is, hogv a kelleténél egy hajszállal lassítottabb és szordínósabb visszafogottabb volt az egész előadás tempója, modora. Az ismert szavaiák most egy fokkal bátortalanabbul szerepeltek, ami részben az évad első szereplésének, részben annak tulajdonítható, hogy fokozottabban összpontosították figyelmüket a szövegmondásra. Meglepetés volt a Jónás könyvénél Simon .Márta. A szép szövegmondás helyes kiindulási alapján, lehetőleg fordulatosabban szerkesztett műsorral, bátrabban, "élénkebben, a szavalok képessegeit kibontakoztatva folytassák ezt az utat. N. F. Kamarahangversenyek a Tisza Szállóban A posta múltjából Különös felvilágosítást adott egyik olvasójának 1867. március 3-i számában a Szegedi Híradó szerkesztősége. B. I. azt kérdezte, mennyi idő alatt jut el Szegedről Győrbe egy sürgős értéklevél? A kéthetes vákor éppen két hét szükséges hozzá — írja többek között a szerkesztő. tudunk amikor egy gyárul sürgős esetet macímzett levélnek — Mert Magyar-' kerek 5 hónap kelországon a postai létt ahhoz, hogy alkalmazottnak nem szükséges ismerni sem a nyelvünket, sem pedig a helységneveket. Ne csodálkozzon rajta, hogy az rakozás után ka- ön levele Pestről pott szerkesztőségi először Grazba, tájékoztató sze- onnan pedig Terint a kérdezett mesvárra, njajd időt előre nem lehel meghatározni... Idézzük az akkori szerkesztői üzenetből; »Ha magyarul címezte meg, akDetálba ment és csak azután iránvítottak Győrbe. Ha ezt az utat 5 hét alatt megtette, akkor ön a saarencsésebbek közül való, mert hasonló utat tegyen meg.,. Egyébként haladunk — írja — nem kis tróniával a lap, mert míg a kiegyezés előtt a vasúti jegyekre nyomott utasítások magyar és német nyelven szerepeltek, ma már csak németül tájékoztatják az utasokat.* Utóbbi sorokat ar akkoriban hazatért Cseh Lajos irta. O. J. A nádpalló, amivel december 18-én fedték be az ajtó-, meg ablaknyi Iátokat, csak ezen a napon érkezett. Vaion nem ezért, késett: mert mér a rendelést is későn adták fel? A téliesítés valahogy fest... H A „nincsenek" sora , .... .. dete volt a munkának. A viresztvevők, hogy a nagyze- szó esett. Egy. Vi volt az icart koncerteket a jövőben a kívánság, hoav a mai ma — Nagy öröm számunkra ne vasárnap délelőtt, hanem gyar _ fűként, fiatal — zene" - mondotta a professzor - hétfőn este rendezzék meg. szerzök műveinek' bemutatáhogy ezt a nagy elentőségú Egy ilyen változás természc- sára nagyobb teret ktU Mf„_ forumot, amely lehetőséget tesen nagymértékben növel- telni hangversenyeinken. A ad arra, hogy a közönség az né a kíadasokat, az Országos felszólalók azt javasolták, hogy lehetőleg minden koncerten szerepeljen ilyen ,nű. Hasonló kívánságok hangzottak el a fiatal szólisták szerepeltetésével kapcsolatban is. — A háromhavonként ülésező baráti kör lesjelentősebb munkája ebben az évadban kétségtelenül a jövő évi műsor összeállítása, illetőleg a terv megvitatása, megbeszélése, módosítása — A kör tagjainak másik lesz. Ebben is, mint a kór kérése, javas'ata az volt, minden tevékenységében nehogy a kamarazenei hang- ra törekszünk, hogv döntéversenyeket a jövőben ne seink. határozataink Jól képszombaton este, hanem va- viseljék a közönség vélemélumelyik más hétköznapon, nyét. Ilyen körülmények mellett hogyan hatód a munka, mit, tudnak még ebben az évben elvégezn i ? A főépítésvezető válasza röviden, de egyértelműen hangzik: — Hát nem sokat. És jön a -nincsok* scwa: nincs sóder. Ami kevés lenne. az ls megfagyott, nem lehet szállítani. Nincs daru — tegnap akartak küldeni egyet, az is elrom'ott, majd bizonvára küldik, ha megjavították. Különben ez a kifogás talán már elavult is, mert 10-én délelőtt volt ott Szóval nem megy minden egészen úgy. ahogyan kellene! — De mégis hogyan gondoltátok ezt? — érdeklődik a beruházó vallalat képviselője. — Nem számítottunk rk, hogv decemberben hideg lesz! — a íóépításvezetó válasza igazin megható. Csak az a bökkenő, hogy ez nem számít az ez évre terv esett beépítendő forintösszegbe — F,r.enkivül érvek, vélemények, valami megokolás ...? — Majd a döntőbizottság Így előtt elmondom! Meglátjuk, kinek lesz igaza. Azután majd megfizetjük a kötbért. De azért e mennyi tőlünk tellett, annyit igazán megtettünk. És végül hangzik a döntő, az utolsó, s legfontosabb érv. — Ha a minisztériumnak olyan fontos ez az építkezés, miért nem intézte el, hogy az Országos Tervhivatal által kiemelt építkezés legyen? Akkor lett volna itt anyag, meg szaikmunkás, meg minden ... | Nem jó tanács A decemberi hideg idóre nem lehetett számítani, haalckora tehergépkocsi és au- nem a keső őszi, novemberi tódaru-felvonulás, hogy hasonlóval a nyári időszakban túlteljesíthették volna az itteni tervet. És nincs ... — mert még mindig van. ami m'ncs — ... Nincs ember! Illetve speciális szakember, olyan, aki ért a vakolópép kezeléséhez, egvetlén egy sincs! Így történhet meg hogy a technika vívmánya nem gyorsítja, hanem szinte hátráltatja a munkát. Azért hangsúlyoztam, hogv gyalázkodás speciális szakember, mert többet érne a jó idő húzódott váratlanul hosszúra. És most az új tél elején —, amikor még. ha baj van, a régire hivatkozunk —, kopogtatnak a régi bajok, új köntösben. Könnyelmű kijelentés, hogy -majd megfizetjük a kötbért®. Ez Ilyen -mindegy* alapon megy7 Nem jó tanács. cs«k megjegyzés: a sok kibúvó, mahelyett talán munkaszerkülönben vagy 230-en dol- vezéssel törődni goznak itt a létseámjelenté- Méry Éva BA ÁTSÁG, VENDÉGSZERETET Római újságíró levele szegedi útjáról hogy merre találAz idén nyáron járt Szegeden Enzo Pizzo római újságíró. Magyarországi útjáról most levelet küldött a Szegedi-Idegenforgalmi Hivatalnak és a Dél-Magyarország szerkesztőségének. Soraiból részleteket közlünk. Kis gépkocsimmal Jugoszlávián át értem a magyar határhoz. Ott gyorsan intézték ügyemet, felnyílt a határsorompó és gépkocsimmal magyar földre gördültem. Magyarország! Nekem is kedvesen és barátian hangzik ez a szó. S már otthon megállapítottam, hogy nagyon sok olasz baráti érzésekkel van a magyarokhoz, örömmel tölti el őket a magyar nép felszabadulása. Talán a két nemzet zászlóiénak azonos színeiből, talán abból a függetlenségi harcból származik a szimpátia, amelyben Kossuth és Garibaldi testvérekké váltak. Talán kicsit abból is, hogy Magyarország a klaszszlkus operettek hazája. Szegeden kedves utcákat láttam, s ezek emlékeztettek a francia városokra annak ellenére, is. hogy a táj jellegében mégis más volt. A Hungária Szállóhoz igyekeztem. S miután nem tudtam, hol a szálló, egy szegedi ember nagy szívéíyességgel adott felvilágosítást francia nyelven, ható. Nekünk rómaiaknak fő jellemvonásunk a nyíltság és az őszinteség. Hasonlókat tapasztaltam a szegedi embereknél is. S jóleső volt hallanom, hogy a magyar nép barátsággal van az olasz néphez. Meggyőződtem erről beszélgetéseim során, amikor állami alkalmazottakkal, parasztokkal, tanárokkal, művészekkel váltottam szót. A vendégszereteten kívül az is nagyon tetszett, ho^y Szeged lakói csinosak, választékosan öltöznek. Megismerkedtem Szeged nevezetességeivel, s ebben is készséggel segített az idegenforgalmi hivatal. Megállapítottam. hogy Magyarországon sok minden található, ami bennünket, olaszokat vonz. Helyesnek ís tartanám, ha az olaszok folyama toean látogatnának a szép Magyarországra. Természetesen sz ls Jó lenne, ha minél több megvár látogatna a ml hazánkba. Meggyőződésem. hogy nagyobb Idegenforgalmi és kulturális cserékkel növekedne a két nép bnrntaaga. Élvezhettem a mgjcysr vendégszeretetet, a baráti fogadtatást mindenütt u<* m®n. Nekem a legvertdégszeretőbb város Szeged volt y Csütörtök, 1963. december 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3