Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

levél A legutóbbi levelembem Párizs ellentmondásait emle­gettem. „Jó-jó — mondja otthon valaki — minden világvárosnak megvannak a maga sajátos ellentmondásai Ez igaz, de sehol a világon olyan éles, megdöbbentő, oly­kor felemelő, de legtöbbször leverő módon nem jelentkez­nek, mint Párizsban. Ami egy idegen számára (főképp olyan külföldire gon­dolok, aki a. szívével is szocialista ember módjára érez) leginkább megdöbbentő az, hogy lépten-nyomon kérege­tökkel, koldusokkal találkozik, akik megrázó stimbólumai egy olyan társadalmi formának, amelynek a másik véglete a Rue de Rivoli szemkápráztató kirakatai, a Champs­Elyzées-környéki gazdagok minden pompával gógösködő fel­legvárai. Csak egy-két esetet említek meg. A földalatti útvesztők legforgalmasabb pontjain he­lyezkednek el a koldusok, kinek-kinek megvan a maga posztja. Az egyik szétvetett lábbal,, görnyedt háttal, sza­kállat, megmerevedett arccal, sapkájával a kezében áll, szemben a forgataggal, amely kétoldalt körülfolyja, mint a felrobbantott hid lábát a megáradt folyó. Es az alig Miamit érő tous ritkán csörren a piszkos, zsíros sapkában. A másik fekete szemüveggel a szemén órákon át ül egy­helyben, egy ócska verklit nyekergetve. A lábak ezre robog el mellette, valahogy úgy, mint a tűmő élet, és talán csak minden ezredik láb után koppan a tányérban valami. De vannak olyanok is, akik nem kéregetnek, valahogy úgy élnek, mint télen a madarak. Csak még egy esetet emlitek meg a sok közül, és mert szinte hihetelen, megmondom, hol történt. Egy este a Rue Dauphine-en megyek a Szajna felé és közvetlen az utca elején egy hatalmas üzlet egyik kirakata előtt, pont az autóbuszmegállónál a járdán két ember fekszik egymás mellett, a harmadik ül, a cipőjét már levetette, ahogy ren­des ember szokta, szépen rendben lába végéhez tette. Egy­szerűen nem tudtam felfogni, hogy mi a jó abban, ha va­laki éppen az autóbuszmegállónál keres magának éjszakai nyughelyet. Aztán eszembe jutott, hogy egy hűvös, esős októberi napon autóbuszra várva a metró szellőztető rácso­2ntáiiál — mert arra feküdtek Párizs hajléktalan vándorai — én is felmelegedtem egy kicsikét. A metró kiáramló me­legénél így keresnek védelmet az éjszaka hidege ellen Pá­rizs névtelen nyomorultjai. Most azt kérdezheti egy otthoni „embőr- hogy miként lehetséges ez1 Hazai szemmel nézve ez elképzelhetetlen. Hát azért, mert először is otthon nincsen párizsi metró, másodszor meg azért, mert otthon mindenkinek jut egy ágy. Gyönyörű a Trocadéro, fenséges a Place de TEtoile, lenyűgözd a Notre-Dame, felemelő a Paníheon, elbűvölő a Szajna partja, különösen a Pont Nenf környékén, csupa költészet m Quartier latin, de megdöbbentő, sőt ijesztő egy-egy párizsi külváros, pl Magnóiét. hol a mvnkátnyo­mor toldozott-foldozott viskók penészes falaira van tér­képezve. Igaz, akad bérház ti, de 0 lakásuzsora olyan mér­tékű, és olyan kegyetlen, hogy munkásnak és kisebb tiszt­viselőnek a fele keresetét felemészti. Egy francia ismerő­söm például, aki 1200 frankot keres havonta, 500 frankot fizet a lakásért, amely még egy clocharé¥(csavargó) szá­mára sem lenne olyan nagyon luxuslakás. Egy alkalommal « Comedie Francaise-ban voltam. Nem ültem valami fényes Helyem, a 11. emeleten és ezért 15 új frankot fizettem (kb. 90 Ft). Ha drága a színház, drága a könyv is, egy kisebb jö­vedelmű dolgozo számára megvásárolhatatlan. Egy vala­mirevaló könyv áru 5—10 frank között van, arról nem is beszélek, hogy a jobb könyvek ára tO franknál kezdődik. Ki tudja hát megvásárolni ezeket a könyveket, amelyek a számtalan könyvkereskedésben kínáltatják magukat. A leg­több francia munkás egyetlen szellemi forrása a napi boulevard-lap. Persze ez nem azt jelenti, mintha egy anyagilag sok­kal jobb helyzetben levő francia -pógár- műveltebb len­ne. Itt van például a szálloda tulajdonosa, aki párizsi vi­szonylatban sem szegény ember, ötemeletes hoteljétől 100 méterre van a Clugny múzeum, de még nem volt ideje meglátogatni és beszélgetésünk során kitűnt, hogy egyet­len regényt sem olvasott még a modem francia íróktól Az Odeon színház 300 méterre van tőle. de még csak egy­szer volt benne. Es mégis elképesztő bősége van a drága könyvnek, tö­kéletes művészei a költői szónak, igazi mesterei a tollnak, vakmerő megszállottjai az ecsetnek, elkápráztató művészei a muzsikának. Kik hallgatják hát a művészet apostolait? Sznobok, akik a Szajna jobb partján élnek. Diákok és nyo­morult rajongók, akik a Szajna bal partján a Quartier latin különös világában harcolják végig filléres egyetemi éveiket Madároy láaAé Újabb gondoskodás a betegekrőPeyí;eagb6! Fogorvosi szakrendelés a Korda soron 0 Január l-tőt vasárnaponként fogorvosi inspekciót tartanak Lapunkban már többször Hétköznapokon éjszaka rint módosítják a rendelési szóvá tettük, sürgettük az ugyanis ritkán keresik fel időt. éjszakai, valamint a vasár- fogpanaszaikkal a biztosítót- A III. kerületben a tanács­napi fogorvosi inspekció tak a klinikát. Vasárnapon- ülések napirendjén állan­megsaervezését Szegeden. Az ként annál többen. A fogkli- dóan szerepelt a Korda sori elmúlt nappkban végleges nika a jövőben is ellátja a orvosi rendelés szakosítása, döntés született azon a ta- hozzájuk forduló pácienseket, December 1-től a III. kerü­nácskozáson, melyen a Sze- de csak azokat, akiknek va- letiek régi kívánsága telje­gedi Orvostudományi Egye- lóban igen gyors orvosi se- sült. A Korda sori orvosi tem fogklinikájánsk, vala_ gitségre van szükségük. rendelőben naponkér,: két mint a város egészségügyi A rendelőintézet pedig 1964. órán át fogorvos működik, intézeteinek vezetői vettek január 1-től a Párizsi kör- Ez azonban nem jelent részt. úton levő orvosi rendelőben végleges megoldást. Dr. Du­Dr. Dudás Béla, a városi vasárnaponként és egyéb ün- dás Béla elmondta, hogy tanács egészségügyi osztályá- nepnapökon délelőtt és dél- 1964. január 1-től napi 8 nak főorvosa a tanácskozás után fogorvosi inspekciót órára emelik a Korda soron eredményét a következőkben 6zervez elképzelések sze- a fogorvosi szakrendelés óra­^T^fo^inUfi^JS" rtiit délelőtt három, délután ^ zső, a xogkihnika igazgató- _ - lenti, hogy a rendelőintézet professzora a klinika ambu- pedig két órán át rendel — fogorvosi üzakrendelesén lanciáján megjelent pácien- és csak sürgős eseteket lát nem fogadják a Korda sori sék számát figyelembe véve _ a fogorvos Egyelőre rendelőhöz tartozó lakosokat javasolta, hogy a rendelőin- Dróbakz,.r „—vetik megíev Alsóvároson is javul az tézet csak vasárnaponként és prPOaKem K,ervezlk Tneglgy' orvosi ellátás. Január 1-től más ünnepnapokon tartson s ha a gyakorlat esetleg más a fogorvos itt ^ napi 4 orán fogorvosi inspekciót. beosztást igényel, akkor asze- át rendel. Oktatókert hét holdon A magyar üvegipar aermé­I kei keresett áruk külföldön. Több mint harminc onszá&­ba jutnak el rendszeresen a hazai díszműáruk, csiszolt készletek és hőpalackok. Az idén a tavalyinál harminc százalékkal nagyobb export­feladatra kapott megbízást az iparág. Az iparág így már december 11-re teljesítette 1963. évi exporttervét De­oember hátralevő részében jelentősen túlteljesítik elő­irányzatukat, s ípy előrelát­hatóan az előirányzaton fe­lül még mintegy 15 Tnillió forint értékű devizához jut­tatják az országot A kisteleki Felszabadulás Tsz gondol a jövőre: földte­rületéből „kihasított" több mint 7 holdat s odaadta használatra a község gimná­ziumának. Az 5-f-l-es me­zőgazdasági jellegű gyakor­lati oktatást ezen a terüle­ten kapják a gimnázium nö­vendékei, s ugyanitt folynak a politechnikai gyakorlatok is. Kilencven fiú és leány b'rodalma ex a 7 hold fSld, amely afféle minta­gazdaság. Van benne gyümölcsös, őszi­barackos, újtelepítésű sző­lő, csemetekert s külön te­rület a zöldségféléknek. Foglalkoznak a diákok pa­lántaneveléssel is. Kon­din István ás Ráta Bé­la szaktanárok irányításá­val az úgynevezett kertész­brigád termesztette már az idén a tsz dohány-, papri­ka-. és paradicsompalánti szükségletéhek egy részét A tsz-nek közvetlen a kapcsolata a gimnáziummal. Busa Vilmos tsz-elnök és Marczis Vilmos gimnázi­umi igazgató időnként megbeszélik ax oktatás­sal kapcsolatos problémá­kat. ós keresik a további lehe­tőségeket a gyakorlati fog­lalkozások tartalmasabbá té­telére. S nem titok a gondo­lat: az iskola elvégzése után szívesen fogadna magához a tsz fiúkat és lányokat, akik­ből később mezőgazdasági szakmunkások lennének. Munkájuk közvetlen hasz­nát máris látják a fiatalok. Túl azon, hogy ellátják őket a szükséges munkaesz­közökkel. » termés ntán 5 wer fo­rint célprémiumot kaptak a tsz-től. S ebben a jövedelemben mindegyikük szorgalma ben­ne van, mint akogy abban is, hogy közel 20 hold sző­lőt telepítettek a tsz-nek. nagyságú tanulókertet, amelyben maguk gazdálkod­nak. A nagyobb talajműve­lést a tsz végezteti ci, a gyerekek pedig vetnek, ka­pálnak, gyomlálnak. S még szőlőt is telepítenek a kí­Céljutalómként ezért 10 ezer sérleti kertben. S ugyanezek forintot kaptak. Szívvel, lélekkel dolgoznak a gimnazisták a közös gaz­daságban. Erre épít a tsz vezetősége, amikor azt ter­vezi, hogy egy lapos terüle­ten fekvő, kevésbé hasznos legelőt feltöretnek, feljavíta­nak és megfelelő talajegyen­getéssel szőlő- és gyümölcs­telepítésre alkalmassá te­szik. Ez a terület kinyúlna egészen a csengelei köves útig, s mintegy 800 holdat ölelne magába. A tsz-elnök merész álma, hogy ezt a 800 holdat gimna­zista fial és lányai tele­pítenék he szőlővel, al­ma- és őszibarack-cseme­tével. Alapos előkészítő munka után mindez komoly, több éves programjává válna az 5-fl-es gimnáziumi oktatás­nak Kisteleken. S ha ez a terv majd megvalósul, csak elismeréssel szólhatunk azokról a fiatalokról, akik a munkában részt vesznek. Nőnek Kisteleken a mos­tani gimnazisták utódai is, akik majd az előttük járók nyomába lépnek. A Rákóczi úti általános iskola igazga­tója, Keresztes János szocialista együttműködési szerződési kötött a tsz-szel. S ez azt jelenti, hogy játszva-iannlva már a legkisebbek lg elsajátít­fák a mezőgazdasági Is­meretek alapjait. Kaptak a tsz-től egy fél hold az általános iskolások részt vesznek a tsz betakarítási munkájában, paprikát szed­nek. kukoricát törnek, bur­gonyát válogatnak. Kaptak is a tsz-től vagy 2 ezer fo­rint' jutalmat igyekezetü­kért. S ahol a mezőgazdasági nagyüzem és az iskolák kö­zött ilyen gyümölcsöző a kapcsolat, mint Kisteleken, ott látható, kézzel fogható az eredménye a munkára ne­velésnek. s ott nem lőhet majd törés az elmélet és a valóságos élet között. L. F. Háromszor annyi jégbiztosítás Az Állami Biztosító ebben az évben kedvezőbb feltéte­lekkel egészítette a fagy­biztosítást, amely a szántó­földi növények többségében a fagykár minden formájára érvényes. A fagybiztosítási szerződésikötések november végén befejeződtek. A bizto­sító most .összesítette az ada­tokat Ebben az esztendőben háromszor annyi termelőszö­vetkezet — szám szerint 1322 — kötött fagybiztosítást, mint tavaly. Az idei fagy­biztosítási szerződések mint­egy 1,7 millió hold szántó­terület anyagi védelmét je­lentik. A legkisebb állócsillag A Harvard College Ob­szervatórium tudósai való­színűleg a látható legkisebb állócsillagot fedezték fel. Az ún. fehér törpék kategó­riájába tartozó csillag átmé­rője nem egészen 1600 km, ami megfelel a berlin—* moszkvai távolságnak. Többségben a gesztenyehajú ak Hosszú ideig kizárólag a meglepőek. Essek Htserim népdalok „vallomásai- tanús- ugyanis hazánkban a lakos­kod tak a magyar nép haj- ság 44 százalékának -kevert­színéről és szemszínéről. Ma színű szeme van. Ebbe a az antropológusok megálla- csoportba tartóznák a tótét­pításai tárgyilagosak. S az szürke, szürkéskék, szürkés. így szerzett adatok egészen sárga, világoszöld, sárgás­zöld ós barnászöld szemek. Vidékre exportált felelősség Rézőnteltvény talál­kozott egyszer Vé­sővel. Az nem sokat teketóriázott és hoz­zálátott Rézőnteltvény megoldásúhoz. — Nem szégyen li magát, hogy gyötör engem! — kiáltotta harsányan Rézöntelt­vény. — Micsodr ke­gyetlen alak maga! — Tűrje csak! vá­gott tisszt. Véső a rá jellemző közvet­lenséggel. — Szépsé­get csinálok magá­ból. — Én így is szép agyok. T .vogó /ep6óg. Hag rjon bé­kén! Véső azonban szi­lárd volt és acéloe a Polmosógéppel és még igen sok talál­kozása volt, amíg vé­gül is Váza lett. Mese felnőtteknek jellemű. Tovább foiy- famarkolot sem bírt nap. Vázát hatalmas, tatta a dolgát, amed- ki, ce megrepedt. világos terembe vit­áig Rézönteltvényhek Reszelő nyomában ték és talpazatra ál­nem lett karcsú ter- megjelent Csiszoló- lították. Sok ember mete és szép vonalú papír. Minden oldal- járta körül. Minden­ről simára csiszolta kinek tetszett és mű­Rézönteltvéijyt, s bár vészi alkotásnak ne­ez kellemes volt, vezték. Rézőnteltvény szokása Rózvuza sugárzott szerint siránkozott: a boldogságtól és a — Hallja csat„ büszkeségtől: . . , . . , , — Lam, mindenki gyengédebben 1S ban- föJé engedem. El­hatna velem. Mind- ismerést szereztem, ketten nök vagyunk. De ki tudja azt, meg kellene, hogy hogy mennyit kellett , . ... . . tűrnöm mindenféle értsük egymást. vésőktől és resze­Réaönteitvény az- löktől! után megismerkedett Jevgenyil Ml» Rézőnteltvény azt hitte, hogy most már békén hagyják, de megjelent Reszelő, es elkezdte reszelni. Rézőnteltvény sóhaj­tozott és panaszkodott, hogy milyen szörnyű­séges így vergődni. Olyan szavakkal Il­lette Reszelőt, ame­lyeket még a tölgy­Az összeállításban körülbe­lül 38,3 százalékkal szerepel a kék szín, ide számítva a világosszürke és a kékes­szürke szemeket is, mfg a Elérkezett a nagy ar6n^ ~ a irrJi .sárgásbarnától a féketes­bamáig — mintegy 27,7 szá­zalékot tesz ki. Sokkal nagyobb különbsé­geket találtak "Viszont a haj­színben. A gosztenyehajúak vannak legtöbben, akiknek aránya a sötétbarnákkal együtt meghaladja a 8f> szá­zalékot is. A sötétszőkék ti­zedannyian sincsenek, ki­mondott szőke pedig száz kö­zül mindössze hat akad. A legrosszabbul a vörösek áll­nak a statisztikában. Száza­lékarányuk a 0,4-et sem éri el, vagyis több mint 250 em­beri kell végignézni ahhoz, hogy egyetlen valódi ""őrös hajút találjanak NAGY DILEMMÁ­BAN vannak must a Csongrád Megyei MÉk vezet®. Ugyanis a Föld­művelésügyi Miniszté­riumtól és a SZÖVOSZ­tól kötelező tervfeladat­ként kapták, hogy össze­sen 20 ezer hold zöld­ségféle termesztésére kössenek szerződést a tsz-ekkel Ez eddig rend­ben is lenne. Csakhogy kaptak a SZÖVÉRT-tól egy másik tervutasítást is, amely kereskedelmi szinten kizárja a 20 ezer holdnyi terület termésé­nek a teljes felvásárlá­sát így test ez a gyakor­latban: a SZÖVÉRT 1964-ber. 87 ezer má­asa csemege zöldpapri­kát engedélyez felvásá­rolni. Ehhez biztosít szál­lítási, értékesítési kapa­citást Viszont a tsz-ek eddig már 8B ezer 640 mázsa csemegepaprikát biztosítónak szerződés­ben 776 holdról. Ugyan­akkor a Földművelésügyi Minisztérium 1200 hold csemege zöldpaprika megtermesztésére köte­lezte a Csongrád Megyei MÉK VTlalatot. A MÉK eszerint a kereskedelmi tervekkel szemben már­is terv-fegyelemsértést Követett el, mert a kí­vántnál több paprikára szerződött Viszont FM tervének teljesítésé­től még messze van. Ha­sonló a helyzet a többi cikkféleségeknél ír Fe­jes káposzta szerződé­ses felvásárlásából 1964­re 34 ezer 700 mázsát engedélyeztek a vállalat­nak 400 kataszteri hold területről. Viszont 357 holdra kötöttek eddig szerződést, s erről a te­rületről 35 ezer 540 má­zsa káposzta átvételére vállaltak kötelezettséget. A legnagyobb az eltérés a kelkáposztánál. Az FM terve 30 holdat ír elő, s e terület után 1500 mázsa termés felvásárlá­sát tervezete a SZÖ­VÉRT. A valóságban ed­dig 31 holdra szerződ­tek, 2250 mázsa termés kötelező átvételével. Ha történetesen rossz, aszályos esztendő lesz jövőre, s emiatt nem le­het teljesíteni a kereske­delmi tervet, akkor azért 1ár fegyelmi büntetés, mert nem szerződték le azt. a területet, amit az FM-utasftás előír. Ha viszont kedvező lesz az időjárás, akkor azzal sértik n*eg a tervfegyel­met, hogy sokkal több .árura szerződtek, mint amennyit a felvásárlási terv engedélyezett. Ez esetbeo a tsz-ek is na­gyon komolyan károsod­hatnak. Sok áru a „nya­kunkon- marad, s a MÉK-töl — érthető mó­don — kártérítést köve­telnek majd. FURCSA, de szemléle­tes iskolapéldája ez an­nak, amikor a felsőbb szervek minden eshető­ségre jóetóre bebiztosít­ják magukat, hogy a felmerülő felelősség ne őket terhelje. A felelős­ség ilyenfajta --exportá­lása- Budapestről vidék­re nem a legszerencsé­sebb. Nem helyes, hogy külön terv szerint dol­goznak az FM-ben. s megint más tervek sze­rint dolgoznak az álla­mi kereskedelemben. Ezt a különös kettősséget már most jó volna meg­oldani. hiszen a néngaz­'daságnak és a tsz-eknek sem mindegy. hogyan kendik a zöldségtermesz­tésben az- úl eszte-dőt. bfzhetnak-e aöhen hov áru'vra stöv«z" l«»z ás p-eyknniéV nén—ü­lr«t vrev r—at- iá te-mé? esetén no-tákáiv i«l«n­*ős része úgyszólván In­gyen sem kell. CB. J. 4 fm-maevaaomsza* mt

Next

/
Oldalképek
Tartalom