Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

pihenőnapokat helyeztek át A dolgozók pihenésének biztosítása és a termelési berendezések jobb kihasználása érdekében a kormány határozatot hozott az év végére esó heti pihenőnapok áthelyezésére. A határozat szerint áz év Végi munkanapok és pihenőnapok az alábbiak szerint alakulnak: 1963. december 20-a, péntek, 2l-e, szombat és 22-e, vasárnap rendes munkanap. 23-án, hétfőn szombati munkaidő-beosztás érvényes; 24én, kedden heti pihenőnap, 25-én, szerdán és 26-án, csütörtökön munkaszüneti nap. December 27, 28 és 29-e, péntek, szombat és vasárnap rendes munkanap. 30-án, hétfőn szombati munkabeosztás érvényes, 31-e, kedd pedig heti pihenőnap. 1964. január l-e munkaszüneti nap. A megszakítás nélkül működő (folyamatos) üzemek munkaidő-beosztását a határozat nem érinti. A bérkifizetéseket a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőképpen szabályozta? a december 20-án, 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án; a december 24-én és 25-én esedékes béréket 21-én; a december 26-án és 27-én esedékes béreiket 22-én; a december 28-án és 29-én esedékes béreket. 28-án; a december 30-án. 31-én és január 1-én esedékes bérebet december 29-én fizetik ki. A más naptokon esedékes bérek fizetése változatlan. Ugyancsak változatlan az állami építőiparban a december 23-i részfizetés) nap is. (MTI) Megkezdődött a nemzetközi munkajogi kollokvium I Hét nemzet képviselői a tanácskozáson Kedden délelőtt a Tisza Szálló tükörtermében megkezdődött a szocialista országok elsö nemzetközi munkajogi kollokviuma. A háromnapos tanácskozáson szovjet, bolgár, lengyel, NDK-beli, csehszlovák és román jogászprofesszorok, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi József Attila Tudományegyetem munkajogi tanszékének képiviselői és más hazai elméleti és gyakorlati szakemberek vesznek részt. A megnyitón megjelent Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Biczó György, a szegedi városi tanács vb elnöke, valamint dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára is. A tanácskozáson dr. Kemenes Béla a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölte A. C. Paskovot, a leningrádi, V. Campiannt, a cluji, W. Szubert, a lódzi, J. Hromadát, a bratiszlavai, E. Patzoldot, a lipcsei, J. Michast, a berlini, K. Witzt, a prágai és E. Modlinskit, a lublini egyetemek professzorait. A megnyitó beszéd után elsőnek dr. Antaljfy György egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora tartott előadást A jog és felsőoktatás címmel. Referátumában egyebek között hangsúlyozta: jogi oktatásunkban arra kell törekedni, hogy olyan szakembereiket képezzünk, akik mint bírák, ügyészek. ügyvedek, tanácsfunkcionáriusok, tisztviselők, önálló elhatározásra lesznek képesek Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyakorlati foglalkozásoknak. Ügy véljük azonban, hogy a mi gyakorlati óráinknak elsősorban a gyakorlati alkalmazásra való tanítás lehet a céljuk. Az életbe kikerülő jogásznak, bármilyen jogterületen is dolgozzék, jóval több gazdasági ismeretre van szüksége, mint régen. Meggyőződésünk 6zerint a mi megreformált tantervünknek éppen az a gyengesége, hogy igen kevés benne a társadalmi gyakorlat által megkövetelt közgazdasági ismeret Az egyre jobban érvényre jutó közgazdasági szemlélet követelményének érvényt kell szerezni. Fel kell figyelnünk az élet más követelményeire is. A nem jogi felsőoktatásban intenzivebb jogi kultúrát kell adnunk a jövendő szakembereknek. A munkajog tudományának és gyakorlatának ismerete nélkül nehéz elképzelni jó mérnököt, közgazdászt, vagy irányító agrár szakembert. A műszaki, az agrár és a közgazdasági felsőfokú Intézeteinkben folyó jogi oktatás keveset ad még a leendő szakembereknek. Dr. Antalffy György sok érdekes javaslatot tartalmazó A túlzások faragása közben beszámolója után dr. Nagy László egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara mezőgazdasági és munkajogi tanszékének vezetője A munkajog diszciplínájának tárgya és elhatárolási problémái címmel tartott előadást. A referátumokat délután vita követte. Az elhangzottakat a külföldiek részére német és orosz nyelvre azonnal lefordították, s a fejhallgatókon át hozzájuk közvetített lefordított szöveg segítségével pontosan nyomon tudták követni a kollokvium munkáját A kollokvium résztvevőinek tiszteletére a déli órákban dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke fogadást adott. A vendégek este a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették Wagner Tannhauser című operáját Ma, szerdán újabb két tudományos előadás hangzik el. A tanácskozás záróülését csütörtököm tartják. D. J. Tartalmas szakelőadások. gazdag program ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK A SZEGEDI NYÁRI SZABADEGYETEM PROGRAMJÁT Korszerűsítik a röszkei tanácsházát A TIT Csongrád megyei szervezetében tegnap, kedden Szalontai Józsefnek. a TIT megyei elnökének vezetésével ülést tartótt a jövő évi nyári szabadegyetem előkészítő bizottsága. Az értekezléten részt vett dr. Nagy László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos főtitkára. Honfi József. a TIT főtitkárhelyettese és Papp Gyula, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettese is. Az értekezlet megallapodott abban, hogy az első szegedi nyárt szabadegyetemet augusztus 1-től 12-ig rendezik meg. Mint már korábban hírül adtuk, az egyetem pedagógiai szekcióval indul, témaköre mind tudományos, mind gyakorlati szempontból igen aktuális: a modern technikai eszközök pedagógiai felhasználásának lehetőségeit tárgyalja. Nyolc szakelőadást terveznek, az egyes technikai eszközök mint a hanglemez, a magnetofon, a hangosfilm, a rádió, a televízió, a nyelvi laboratórium, a programozott. oktatás, a matematikai logika, illetve a kibernetika alkalmazása az oktató-nevelő munkában, valamint a népművelésben és a tudományos ismeretterjesztésben. A szabadegyetemre több neves külföldi előadót is meghívnak a hazai szakemberek mellett, s az elhangzott előadások anyagát a következő évben könyvalakban is kiadják. A hallgatóság — mely természetesen nemcsak a szegedi és Csongrád megyei pedagógusokból és érdeklődőkből verbuválódik, hanem az ország minden vidékéről, sőt külföldről is — igen olcsó részvételi díj ellenében kitűnő elhelyezésben részesül, s a délelőtt rendezett előadások után gazdag program áll rendelkezesre. Nyilvánvaló, hogy belepőjegyet kapnak a szabadtéri játékokra, kirándulásokon vesznek reszt és megismerkednek a város nevezetességeivel. Az előkészítő bizottság elhatározta. hogy a nyári szabadegyetem megszervezésére és vezetésére két társadalmi testületet hoz létre: a szabadegyetemi tanácsot és a szabadegyetem igazgatóságát Eddig mindössze két nyári szabadegyetem működött az országban, a veszprémi és a pécsi. A szegedi kezdeményezés, amely a közvélemény és a hivatalos szervek egyöntetű helyeslésével találkozott, nemcsak a város számára jelent újabb gazdagodást. mivel a szabadegyetem évről évre megfendezésre kerülő kurzusai rangos szerepet tölthetnek be mind a hazai, mind a külföldi tudományos ismeretterjesztésben. jVfióta megjelentek a i"x Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelvei a szocialisitabrigád-mozgal ómról, lényegesen kevesebb gondot okoz üzemeinkben a brigádok tevékenységének kiszélesítése, továbbfejlesztése, a "feltételek* lehetőleg egységes kialakítása. Könynyebb, biztosabb az elbíráláshoz szükséges mércék meghatározása mind a szakszervezeti, mind a gazdasági vezetők számára. Mégis az utóbbi időben a mozgalom Szegeden ismét számos gyakorlati s elvi kérdést is felszínre hozott. Abban már nincs vita üzemeinkben, hogy a szocialistabrigád-mozgalom újat, magasabbrendűt hozott a munkaversenyben. Senki sem vitatja a szocialistabrigádmozgalom nagyszerűségét, hiszen ez szemléltetően mindannyionk szeme előtt forr, erősödik nemcsak a gyárakban, hanem ma már a mezőgazdasági nagyüzemekben is. Mondhatni, szemünk előtt formálja az új világ, az új rend emberét, s valósítja meg a mozgalom hármas követelményét: szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. IV em véletlenül szerepel együtt e három követelmény, mert csak ezek együttléte, egysége teszi a brigádot szocialistává a szó igazi értelmében. Szocialista módon dolgozni, ez a tulajdonság sok ember sajátja már a szegedi üzemekben. S ezeket az embereket nem kell egyenként összeválogatni. Vannak már nemcsak brigádok, hanem egész üzemrészek is, ahol összefogva, egy akarattal versenyeznek a szocialista cimért, s valóban szocialista módon dolgoznak is. Sokszor emlegetett szavak: szocialista módon dolgozni. A sok használattól itt-ott már megkopott e kifejezés jelentősége Elhomályosítja fényét nemcsak a gyakori s néha felesleges hasznalat, hanem a helytelen értelmezés és magyarázat is. Ez baj, mert a szocialista munka nem akármilyen és nem is csak jó munka. Ennél jóval több. Erről beszélgettek nemrégiben a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szocialistabrigád-vezetőinek tanácskozásán, s az ezt követő eszmecserén. Az utóbbi beszélgetésben már részt vettek brigádtagok is. Sérelmezték például, hogy egyesek a szocialista brigádok feladatát kizárólag a termelő munkában látják. Újszegeden és más üzemekben is vannak, akik egyre sűrűbben hangoztatják, hogy egy-egy munkáskotiektíva értékelésénél a munka a fontos, a többi — a toMeghosszabbították a kenyérés takarmánygabona-csereakciót (Liebmann felv.) Korszerűsítették Röszkén a tanácsházát. A régi épülethez most új lépcsőházat epi tettek 220 ezer forint költséggel. A munkát a Csongrád Megyei Építő és Tatarozó Vállalat végezte. Az új létesítményt hamarosan átadják rendeltetésének Az ősz folyamán kezdeményezett kenyérés takarmánygabona-csereakció várakozáson felüli eredményeket hozott. Az eredeti terv szerint december 1-én akarták ezt lezárni, de miután még mindig újabb és újabb kenyérgabona-feleslegeket ajánlanak fel kicserélésre a szövetkezeti gazdák, 1964. március l-ig meghosszabbították a csereakciót. Lehetővé tették újabban azt is, hogy a gazdák egyénileg is kicserélhetik búzájukat, rozsukat árpára, kukoricára, s a beérkező készleteket utólag összesítik tsz-ek szerint. Eredetileg a járás vezetői mintegy 10— 15 vagon kenyérgabona-felesleg beérkezésére számítottak, de ez idő szerint már 8250 mázsa búza- és rozsfelesleget vettek át a terményforgalmi vállalat kirendeltségein. A tápéi Tiszatáj Tsz gazdái 11 vagon 31 mázsa búzát adtak át eddig. A baláslyai Móra Ferenc Tsz-ből 400 mázsa rozs érkezett be. Az újszentiváni Új Élet Tsz tagjai 361 mázsa búzát ajánlottak fel. A dorozsmai Új Élet Tsz-ben 350 mázsa kenyérgabona-felesleg gyűlt össze eddig, a forráskúti Ezüstkalász Tsz-ben pedig £00 mázsa. A jelek szerint március l-ig a takarmányra cserélt gabonakészletek meghaladják a szegedi járásban a tízezer mázsát. vábbképzés, a művelődési le. hetcségek kihasználása — csak másodlagos. A brigád szocialista mivoltát ©oaíg csak a termelés számai jelzik. Érdekes visszatérő jelenség ez az újszegedi gyárban. Két évvel ezelőtt például, amikor a Ruggyantaárugyár részére készült áruk felett vállaltak védnökséget a brigádtagok, a vállalat egyik képviselője is esak a termelőmunkában látta a munkások feladatát. Akkor és most is szembe szállnak a brigádtagok ezzel a nézettel. kétségtelen, hogy a Jő ,v munka ebben az üzemben is előfeltétele annak, hogy a brigádok tevékenységéről. mint szocialista munkáról beszélhessünk. A szocialista munka azonban itt is, máshol is ennél jóval több, mint ahogy a szocialista brigádok versenye is több, mint a termelési brigádóké. Ha elfogadjuk azt. hogv ez a mozgalom több a korábbi brigadmozgalomnál. akkor tisztázni kell azt is; mivel, menynyivel több? Az újszegedi szövőben a többleten igen helyesen értik azt, amit az egyes brigádok a normán leiül, az év eleji lemaradás megszüntetéséért vállalnak és teljesítenek. S értik azt, amivel többet vállalnak a műhely, az egész gyár gondjaiból, a nem szocialista cimért küzdő munkásoknál, brigádoknál. Mégis egyesek elvétik a mércét, amikor a brigádok teljesítményéről esik szó. Legutóbb az egyik üzemmérnök erősen hangsúlyozta, hogy akik a kitüntető cimért harcolnak, azok a termelésben érjenek el kivalo eredményt. Az értékelésnél a művelődés, a filmek, a színdarabok megtekintése, könyvek olvasása kevésbe jöhet számításba. Az okfejtés forrását ahhoz az egészséges javas'sthoz lehet visszavezetni, amellyel az utóbbi időben óva intik a szocialista cimért küzdő brigádokat, a túlzásoktól. a kötelező kollektív moziba járástól, a pénzes rendezvényektói stb. Ügy tűnik azonban, hogv a túlzások faragasa közben egyesek túlzasba esnek. £1 felöltik vagy figyelmén k vúl hagyják: ahhoz, hogy c.zeic a munkáskollektivák eredmenvesebben vegyék ki lészuket az üzem. vagy üzemrész minden természetű gondjából —, legven as munkaszervezés, vagy műszaki fejlesztési probléma, munkasvédelem, egészségiig.', vagy az üzemi demokrácia erősítese —, nélkülözhetetlen a továbbképzés, az általános és szakmai ismeretek növelése. Szüntelenül képezniök kell magukat, hogy alkalmassá váljanak társaik a fiatalok nevelésére, hogy hozzáértőbben foglalkozzanak a termelési kérdésekkel, a siport és kulturális munkával. Hogy szavuknak hitele legyen, rrvndezcri túl példamutatóan kell é'rrük, dolgozniuk. Ezért nem hanyagolhatjuk cl tevékenységük értékelésénél a Wnielésen túl te;t vállalásaik teljesítését sem. P zzel nem vitatjuk a •Lí termelés elsődlegessé gét, mert tudjuk ez az err beri felemelkedés eszköze rugója. De hangsúlyozza <, hogy igazságos és fontos tevékenységük mérésénél a szocialista brigádok nii la emberi, politikai többlet kellő méltányol.isa is. Ezt követeli nemcsak a mozgalomban résztvevő több m.nt ötezer szegedi ember iránt4 tisztelet, hanem az er- ' r.yesen fejlődő, gaziln szocialistabrigád-mozga • lom érdéke is. NAGY PÁL Szerda, 1963. december 11. DÉL-MAGYAROR5ZÁU 3