Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

Mária főhadnagy Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban A téma kitűnő. Ha valaki, akkor a szabadságharcban fegyvert forgató Leibstück Mária regényes alakja igazán alkalmas arra, hogy színpadi hőssé váljék. A Mária fő­hadnagy azonban mégsem igazán sikerült mű. Szilágyi László librettója ugyanis tö­mény érzelgösséggél dolgozta fel az egvébként nem tartal­matlan történetet. Erdődy Já­nos átdolgozása alig segített valamit ezeken a hibákon. A Szegedi Nemzeti Színház előadásától, sajnos úgy tű­nik. ez a szemléletmód nincs egészen messze. Versényi Ida látványosságra törő rendezé­se ugyan sok szép jelenetet formált, nem egv helyen azonban nem tudott szaba­dulni a mű érzelgős hatásai­tól. Ilyenkor a jelenetek han­gulata. tartalma szinte való­sággal a visszájára fordult. A jurátusok bevonulásának je­lenetében például ígv vált, a romantikus pátoszú hazafiság álpátosszá, üres melldönge­téssé. A közreműködő művészek általában kiegyensúlyozott, egyenletes színvonalú játékot nyújtottak. Mária szerepében a színház új művésznője, Bókay Mária mutatkozott be. A Szegeden első nagyobb sze­repében föllépő művésznő egyszerű eszközökkel, kul­turált játékstílussal formál­ta meg Mária alakját és meg­érdemelten aratott sikert. Partnere, Mncsi Sándor sok­színűre formálta Jancsó Bá­lint alakját. Iván Margit An­tónia alakításával mindenek­előtt hatásos énekét. szép hangját, színvonalas előadás­módját emeljük ki. Katona András Draskóczy-ja ama ré­gi daliás idők erőteljes at­moszféráját teremtette meg a színpadon. Király Levente sokszínű, erőteljes alakítása | megérdemelten kapott sok tapsot. Kovács Zsuzsa Panni­ja rokonszenvesen kedvesnek tűnt. Jászai László plasztikus játéka szemléletesen mutatta be az osztrák,, tiszt ellenszen­ves figuráját. Rövid szerepé­ben határozott körvonalú ka­rakterfigurát. formált Marosi Károly. Káldnr Jenő Biccen­tő-je mulatságos volt. Kos­suth alakját Várady Szabolcs hitelesen mutatta be. Élete első prózai szerepében kife­jező játékot nyújtott Kemény Klió. A zene romantikus áradá­sának utat engedve vezényel­te Várady Zoltán a végig jól muzsikáló zenekart. Az egy­szerű díszleteket Székely László tervezte. ö. L. A Tátrai vonósnégyes hangversenye A magyar kamaraegyütte­sek legjobbja, a nemzetközi­leg is elismert Tátrai vonós­négyes szerepelt szombaton este a Zeneművészeti Szakis­kolában. Műsorának első számaként Boccherini Gitárquintett-jét szólaltatta meg Szendrey­Karper László közreműködé­sével. A színes és vérbő mu­zsika avatott kezekbe ke­rült. Szendrey-Karper — a hangszer hazánkban jófor­mán egyedüli művésze — amellett, hogy szólamát vir­tuózán játszotta, kitűnően il­leszkedett az együttes felfo­gásához is. Ádám Jenő Vonósnégyesé­nek műsorra tűzésével a Bar­tókot és Kodályt közvetlenül követő zeneszerző gárda egyik jeles képviselője szó­lalt meg. A szerző fiatalkori vonósnégyese — amely a magyar népzene jegyében fo­gant — igen tehetséges és jó szakmai felkészültséggel ren­relkezö komponistaként mu­tatja be a húszas években in­duló Ádám Jenőt. A kvartett megszólaltatása egyébként az együttestől megszokott ma­gas színvonalú volt. S ugyan­csak ezt mondhatjuk a Bee­thoven vonósnégyesről is. (D-dúr Op. 59.) Igaz, hogy a koncert alatt éreztünk az együttes játékában bizonyos fáradságot, a produkciók még így is teljes értékűek voltak, s tökéletes élményt szereztek a hallgatóknak. V. 1. Magyar küldöttségek Csehszlovákiában Hétfőn délután három ma­gyar küldöttség érkezett Csehszlovákiába: az Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes vezette delegáció tárgyalásokat folytat Prágá­ban a két ország között 1964 január elsejével életbelépő turistaforgalmi könnyítések­ről. Sebes Sándor, a belke­reskedelmi miniszter első helyettese által vezetett kül­döttség az 1964. évi magyar— csehszlovák áru csereiorgal­mi megállapodás belkereske­delmi vonatkozású problé­máiról tanácskozik. A két ország közötti kereskedelmi és hajózási egyezményről tárgyal az a küldöttség, ame­lyet dr. Katona Péter, a Kül­kereskedelmi Minisztérium jogügyi főosztályának veze­tője vezet. (MTI) Interpellációk közérdekű ügyekben Mozaik a szegedi járási tanács munkájából A szegedi járási tanács ülé­sen közérdekű ügyekben idén is többször interpelláltak a tanácstagok. Ezek nyomában a járási tanács vezetői, szak­igazgatási szervei körültekin­tően foglalkoztak a felmerült j kérdésekkel. Az interpellá­ciókra, javaslatokra megfele­lő, kielégítő választ adtak, s ha lehetőség volt rá, intéz­kedtek. Idén nyáron a járás tőbb községében volt jégverés. A mórahalmi Németh Ferenc a szeptemberi tanácsülésen kérte: a járási tanács szak­emberekkel vizsgáltassa meg, hogy a jégvert szőlővesszők alkalmasak-e telepítésre. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya foglalkozott az üggyel. Megállapították, hogy a nyári jégverés után is megfelelőek a vesszők tele­pítésre, mert nem szenved­tek olyan károsodást, ami ezt kizárná. A szakvéleményről nemcsak az lnterpellálót, an­nak községét, hanem a többi érdekelt helységeket is érte­sítették. Fontos volt ez, hi­szen a járásban köztudomá­súan nagyarányú szőlőtele­pítéseket is végeznek a szö­vetkezeti gazdaságok. Deszken nincs megfelelő bölcsőde. Egy épületet át­alakítottak, hogy ide telepít­sék a bölcsődét. Az átalakí­tott épület azonban bölcső­dének egészségügyi hiányos­ságai miatt alkalmatlan. Így tehát maradtak az apróságok a régi helyen, ami szintén nem megfelelő. Ezt és egy új, korszerű bölcsőde szükséges­ségét tette szóvá dr. Mi­chailovics Lehel, a deszki szanatórium főorvosa. A járási tanács vezetői Is­merik a deszki bölcsőde hely­Ifjúsági vetélkedő szegedi döntői A KISZ városi bizottsága november 8-án, vasárnap rendezte meg az egyetemista Az idei gabonabehozatalról Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozata Mulató János külkereske­delmi miniszterhelyettes nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ez évi gabon a behozatalról. El­mondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőt­len időjárás miatt az elő­irányzottnál lényegesen ke­vesebb lett a gabonatermés. Ezért a kormány a szükség­let kielégítése céljából — a felvásárolt mennyiségen kí­vül — mintegy nyolcszáz­ezer tonna kenyér- és takar­mánygabona importját hatá­rozta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásárolták a szükséges gabonamennyiséget. Az im­portgabona 55 százalékát Eu­rópában, 45 százalékát pe­dig az USA-ban vásárolták meg .^világpiaci áron, a je­lenleg kialakult fizetési fel­tételekkel. A gabonaszállít­mányok túlnyomó része még ez évben, a fennmaradó mennyiség pedig 1964. febru­ár végéig beérkezik az or­szágba. Kenyér ga bona-szükspgle­tünk így teljes mértékben, a takarmánygabona-ellátás pe­dig kielégítően biztosított. Repülőszerencsétlenség Amerikában - nyolcvankét halott A hétfőre virradó éjjel sú­lyos repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Államok­ban. A Pan American Légi­forgalmi Társaság egyik Boeing 707-es típusú sugár­hajtású személyszállító repü­lőgépét a Maryland állambe­Holnap politikai Az MSZMP szegedi váro­si bizottsága politikai akadé­miájának soron következő előadását holnap, szerdán tartják a Fáklya Filmszín­házban. délután fél 3 órai kezdettel. Az imperializmus elleni harc és a kommunis­ta vüágmozgalom címmel előadás akadémián dr. Tálas Barna, a Budapes­ti Közgazdaságtudományi In­tézet munkatársa tart elő­adást. Utána filmet, vetíte­nek. Az előadást az akadé­mia azon hallgatói számára rendezik, akiknek kék szín­nel jelzett hallgatói iga­zolványuk van. li Elkton fölött, magyar idő szerint néhány perccel haj­nali három óra előtt, kö­rülbelül másfél kilométeres magasságban villámcsapás érte, kigyulladt és lezuhant. A gép a Puerto Ricó-i San Jüanból indult el és Balti­mora érintésével, fedélzetén 74 utassal — közöttük két gyermekkel — és nyolc fő­nyi személyzettel Philadel­phiába tartott. A delawarei repülőtér irányítótornya pé­hány másodperccel azelőtt kapta az utolsó rádióüzene­tet a gép parancsnokától, aki az időt és helyet megadva közölte': -Lángolva zuha­nunk®. A katasztrófat senki sem élte túl. Szakképzett szövőnőket, szövöianulókat. fiatalkorú leányokat, valamint gyakorlattal rendelkező építésztech­nikust. építőipari segédmunkásokat felvesz a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyár a. K 675 MAR MOST gondoskodjon a karácsonyi sütemények megrendeléséről. Diós beleli 0,3 kq 1H.10 Ft Mákos be.igll 0.5 kg jR.rin Ft Tejeskaiács R.3 kg 8.3í Ft Tejeskalács 1.0 kg is.M Ft ünnepi torták 50 Ft-tól. áruk megrendelhetők a Sze­gedi Szálloda és Vendég­látó Vállalat cukrászdáiban, presszóiban. S. 91M® és középiskolás fiatalok Ki miben tudós? versenyének döntőjét. Három tudomány­ágban mérték össze felké­szültségüket a versenyzők: kém iából, irodalomból ée tör­ténelemből. A döntők első hat-hat helyezettje könyvju­talmat kapott és jogot nyert arra, hogy részt vegyen a megyei Ki miben tudós? ve­télkedőn. Vegytan A Béke-épület egyik tan­termében vasárnap délelőtt a kémia iránt érdeklődő egyetemisták és középiskolá­sok jöttek össze. Izsó Gábor, az Általános Kémiai tanszék gyakornoka által vezetett zsűri előtt egyszerre öten igyekeztek egymást felül­múlni a kérdésekre adott válaszok szakszerűségében. A legtöbb pontszámot Kosztolányi Péter elsőéves vegyészhallgátó érte el. A többi helyezés gimnazisták­nak jutott. Hajdú Éva, a Ságvári Gimnázium IV/C, Kunszabó Tibor, a Radnóti IV/C, Löwinger Katalin a Ságvári IV/C, Kovács Erzsé­bet és Horváth Antal a Ság­vári Gimnázium TI1/D osztá­lyos tanulói kerültek be a területi döntőbe. Történelem A vegyészek vetélkedőjével egyidőben az egyetem Ady téri épületében az derült ki, hogy ki mennyire tudós tör­ténelemből. A zsűri elnöke Lévai Béla tanár volt. A ve­télkedőn nyolc versenyző in­dult, a legjobb eredményt Gergely András, a Radnóti Gimnázium IV C osztályos tanulója érte el. Kiemelke­dett tudásával Halasi Gábor, a Közgazdasági Technikum statisztikai tagozatának IV'A-s és Horváth József, a Ságvári Gimnázium IV/A-s diákja. Irodalom Délután a Vasútforgalmi Technikumban irodalmi tu­dásukat mérték össze a ver­senyzők. A kérdések közt nem volt könnyebb meg ne- ! hezebb. mégis akadt, akinek könnyebben, másnak nehe­zebben, vagy egyáltalán nem ment a válasz. Ezen a vetél­kedőn volt a legtöbb részt­vevő, a dr. Für István tanár által vezetett z.süri mégis csupán Izsák Péternek, a Radnóti Gimnázium tanuló­jának feleleteit találta hi­bátlannak. Második Kohn Irén. a Ságvári Gimnázium tanulója lett. Ennek a ver­senynek is az első hat helye­zettje került be a megyei döntőbe. A hétfői folytatás A népszerű Ki mit tud? vetélkedő dontőjét tegnap, hétfőn délután a Kamara­színházban rendezte meg a KISZ szegedi városi bizott­sága. A tegnapi versenyen 34­en indultak, akik már ko­rábban sikeresen túljutottak a selejtezőn. A zsűri elnöke Vaszy Vik­tor érdemes művész, a Sze­gedi Nemzeti Színház igaz­gatója volt Tagjai között foglalt helyet Annus Antal, a városi tanács művelődési osztályának helyettes vezető­je, Marosi Bálint, a KISZ városi bizottságának szerve­zőtitkára és a színház több művésze. Az első díjat — háromna­pos belföldi utazást — Nagy Endre honvéd nyerte. Máso­dik Rózsa Sándor, harmadik a Zeneművészeti Szakiskola kamarazenekara. A verseny első tiz helye­zettjét ajándékkönyvekkel jutalmazták. V. E. zetét. Javasolták, hogy Desz­ken a községfejlesztési alap­ból biztosítsák egy új. kor­szerű bölcsőde építési költ­ségét, miután így lehetséges a megoldás. Természetesen a járási tanács mindent elkö­vet. segíti az új bölcsőde lét­rehozását, eljárnak a beren­dezések biztosításáért is. Az űj bölcsődét a tervek szerint 1964. végén, vagy 1965. első felében adják át rendelteté­sének. Szőregen a földműveeszS­vetkezeti vendéglőben a hi­giénia nem volt kielégítő, er­ről is szólt dr. Michailovics Lehel. A járási tanács egész­ségügyi osztálya a földmű­vesszövetkezetek központjá­nak figvelmét felhívta a sző­regi vendéglőben tapasztal­takra. Kérték a hibák hala­déktalan megszüntetését Algyőn körzetesítették az iskolákat és így korábbi kül­ső iskola megszűnt A falu működő általános iskoláiban — miután sok a tanuló — mind délelőtt, mind délután tanítanak. A délután tanuló gyerekek közül a külterüle­ten lakóknak korábban ott kellett hagyni az iskolát mert csak akkor indult autó­busz. Gyalog viszont igen messzire kellett volna men­niök. Emiatt interpellált az algyői Paronal János, járási tanácstag és kérte, hogy az autóbusz menetideiét igazít­sák a délutáni tanítás befeje­zéséhez. A járást tanács füeté' -s szakigazgatási szerve eljárt ebben az ügvben. Az Autó­közlekedési Vállalat az Indo­kolt kérésre gyorsan meg­változtatta a busz indulási idejét Az Interpellációkon kívül a tanácstagi fogadóórákon felmerült kérdésekre is vá­laszolnak a járási tanács ve­zetői, szakigazgatási szervei. A fogadóórán elhangzottak­ra — amint közölték ezt is a járási tanács titkárságán — írásban 15 vagy 30 napon be­lül adnak feleletet. A jó javaslatokat mindig figyelembe veszik és azokat igyekeznek megvalósítani, hasznosítani. Felelőtlen feledékenység — Amíg én igazgató le­szek, addig nem engedélye­zem! E bejelentés és igen ko­moly elhatáigizás fül- és szemtanúja volt száz ember a tanácsi vállalatok vezetői­nek értekezletén. Az igazgató helyettese, a vállalat műszaki vezetője tájékoztat bővebben a do­logról : — Érettségizetteket is ve­szünk fel ipari tanulónak. Ezek közül néhányan azt csinálják, hogy kihúznak ná­lunk egy évet, azután el­mennek az egyetemre to­vább tanulni, s itthagynak bennünket. Bosszantó ez két okból is: elveszik a helyet azoktól, akik valóban meg akarják tanulni a szakmát, s mi itt vállalaton belül nem tudjuk biztosítani a szakmunkás-utánpótlást. Ilyen megokolásból nem ír­tuk alá két ember jelentke­zési lapját. Tanulják meg előbb a szakmát becsülettől, ha már felvetették magukat ipari tanulónak, azután ta­nuljanak tovább. Hogy kl ez a két ember? No, a ne­vüket bizony nem tudom, csak annyit, hogy Petőfi sugárúti részlegünkben dol­goznak. — Itt kérem ilyen nincs! Minden továbbtanulásra je­lentkezét javasoltunk mi is, meg a vállalat ls! Olyan van, akit azután nem vet­tek fel az egyetemre — tár­ja szét karjait a telepveze­tő. Én még, jobban hiszek az igazgatónak, no meg a mű­szaki vezetőnek. Erősködöm: kell lenni! Máris cseng a telefon. Nem tud a dologról a sze­mélyzetis, de még az ipari tanulók vezetője sem. Aki jelentkezett, javasoltuk — egyhangú a válasz. A műszaki vezető szabad­ságon van. Az igazgató a helyén. Tőle várom a vá­laszt, ki ez a két ember, hol található. — Már aláírtam. — ??? — Az ügy határo­zott elejére gondolok. Végül mégis magámhoz térek a csodálkozásból. — Akkor kik voltak azok? — kérde­zek, hogy elképedésem lep­lezzem. — Nézze elvtársnő! Ne­kem annyi problémám van, annyi elintézendő ügyem, minden apró dolgot nem tarthatok a fejemben! Azok­nak már aláírtam! De lehet, hogy még van, akinek nem! Ha van. az majd elmegy magukhoz panaszra! A vita befejezve! Nem kérdezhetek vééig kilencven ipari tanulót! És azt a bi­zonyos kettőt már aláírta —. anélkül, hogy konkréten tudná az igazgató, hogv ki az a kettő. Kicsit sántít' Méry Éva y Csütörtök, 1963. december 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom