Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

• • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 288. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1963. december 10. Tanácskozik az Központi Hruscsov elvtárs beszéde a vegyipar fejlesztéséről Külpolitika + Napi összefoglaló + Benn még nem válaszéit az NDK ajánlatára - Végei ért a moszkvai kerekasztalkonlerencia Az NDK kormánya ajánlatot terjesztett a nyugatnémet szenátushoz, hogy a közelgő ünnepek alkalmából nyugat-berlini polgárok engedélyt kaphassanak a demokratikus Berlinben élő rokonaik meglátogatására. Bár a közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel fogadta a javaslatot, eddig sem hivatalos nyugat-berlini, sem bonni testületek nem adtak választ az ajánlatra. Könnyen lehetséges, hogy a szenátus ellenkezése meghiúsítja a megegyezést. Egy másik nyugatnémet hír arról tájékoztat, hogy tegnap délelőtt háromnapos látogatásra Bonnba érkezett Butier angol külügyminiszter. Nyügat-németországi tárgyalásainak napirendjén a kelet-nyugati viszony megbeszélése is szerepel. Moszkvában vasárnap sajtóértekezlettel zárult a VI1L nemzetközi kerekasztal-konferencia, melyen jeles közéleti, politikai személyiségek vettek részt szocialista és kapitalista országokból. A konferencia több felhívással és javaslattal fordult a nagyhatalmakhoz. Tudósítások a 2. oldalon. Hétfőn a Kreml kongresszusi termében megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plénuma, amelynek fő témája a vegyipar gyorsított fejlesztése a mezőgazdasági termelés fellendítésének biztosítására. A plénum napirendjének első pontjaként N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára tartott beszámolót. Bevezetőben hagsúlyozta, hogy a mezőgazdaság komplex kemizálásába eszközlendö teljes beruházások összege több, mint 42 milliárd rubel. Ilyen hatalmas összeg beruházása először szerepel a szovjet ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével. Az állam most óriási anyagi eszközöket fordít o vegyipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére — mondotta Hruscsov — annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. Az SZKP-t egész tevékenységében továbbra is Leninnek azok az utasításai vezetik — mondotta Hruscsov —, hogy a forradalom győzelme után a kommunizmusért folytatott harc fő munkaterülete a gazdasági építés, a gazdaság. El kell hárítani a felesleges nehézségeket Ez az óv — folytatta beszámolóját Hruscsov — időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt A zord tél és a kegyetlen szárazság miatt a mezőgazdasági terméshozam kisebb volt a múlt évinél és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések. Bár az idén 835 millió púddal több szemesterményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, a saemestermények, elsősorban a búza mégsem fedezik a szükségletet. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemestermények összhozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk". Az ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: „Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: Eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947-ben sok helyen az országban, például a kurszki területen emberek éhenhaltak, s ugyanakkor eladtak gabonát". Hruscsov hangsúlyozta: „a párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket". „Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a sriikséges szemesterményt. Ügy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit — mondta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban elmondotta, hogy most a kolhozok és a szovhozok — vagvis a szocialista szektor és nem az egyéni parasztgazdaságok — fedezik az ország gabona- és más élelmiszerszükségleteit, látják el ax ipart mezőgazdasági nyersanyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre — tette hozzá. E tény — állapította meg Hruscsov — semmivé teszi az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni gazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A nemzeti jövedelem egy évtized alatt a Szovjetunióban 2,3-szeresére gyarapodott és az egy dolgozóra jutó reáljövedelem 61 százalékkal emelkedett. Ebben óriási szerepet játszott a pártnak a műszaki fejlesztés meggyorsítására hozott intézkedéssorozata. Szólt arról: azért került a vegyipar az első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az amyagi termelés legfontosabb területein. Hét év alatt a vegyipar bruttó termelése 3—3,5-szeresére növekszik s kb. 200 új üzemet kell építeni — 500 már működő üzem felújítása mellett. Nem túlzás az a megállapítás — mondotta —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot s nyitja meg az utat a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez. Hruscsov idézte a központi statisztikai igazgatóság adatait, mely szerint a Szovjetunió lakossága 1970 év végére várhatóan kb 250 millió, 1980 végére pedig kb. 280 millió lesz. Ezért már most el kell mindent követni — állapította meg —, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsuk az ország akkori szükséglete számára a fogyasztási cikkeket és termékeket. Lehetőséget kell adni népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen ós közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. Hruscsov részletesen foglálkozott a szovjet gabonaprobléma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének kérdéseit a párt már 1953-ban élesen vetette feL A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte ki célul. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűzföldek és parlagon heverő földek meghódítása. „A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről. Igyekeznek bizonygatni, hogy az új földek termővé tételének politikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogy a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatban". Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányait: „Az állam csupán az árugabonával fedezte az összes szűzföldi beruházásokat, sőt azon felül körülbelül hárommilliárd rubel tiszta nyereséghez jutott Áz öntözéses művelés fontossága A legfontosabb feladat — állapitatta meg ezután Hruscsov — az elkövetkező évek szemestermény-termesztésének 5—7 milliárd púddal való növelése, vagyis az össztermelés évi 14—16 milliárd púdra való emelése. A fejlesztés alapvető kérdése a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tétele. Állástfoglalt amellett, hogy nem a vetésterületet kell növelni, hanem a szemes termények hektáronkénti hozamát Az elkövetkező évben, tehát 1964-ben — mondotta Hruscsov —. az előirányzott intézkedések jó eredményeket hoznak. Hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat — mondotta, majd arról beszélt, hogyan lehet a közép-ázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az Orosz Föderációban és az Ukrán SZSZSZK-ban, valamint Moldvában, a következő években újabb, csaknem 3 millió hektár földet öntözhetővé tenni. „Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd pud gabonát, különösen rizst, kukoricát,, őszi búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, reménykeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyiségű gabonát kaphassunk, függetlenül az időjárási viszonyoktól•.« A műtrágyagyártásban fennálló komoly lemaradást elemezve Hruscsov rámutatott, hogy ha az Egyesült Államok megelőzi a Szovjetuniót a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered, hanem abból, hogy az Egyesült Államokban 1962-ben 118 millió hektárnyi területen 36,5 millió tonna műtrágyát használtak fel. míg a Szovjetunióban 216 millió hektáron csak 17,3 millió tonnát, tehát az amerikai minden egyes hektárra jutó 229 kgmal szemben csak 62 kg-ot. Az SZKP KB első titkára rámutatott: a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly lemaradását a füves-herés földművelési rendszer alkalmazása okozta, amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát. Ez a Viljamsz akadémikus által kialakított rendszer a vegyipar nélkül akarta a terméshozamot emelni, míg Prjanyisnyikov azt mondotta, hogv a műtrágya széles körű alkalmazása nélkül nem lehet terméshozam-emelésről szó. „Szerencsétlenségünkre — jegyezte meg Hruscsov — a földművelésben győzött Viljamsz álláspontja, s ez nem kis mértékben fékezte a vegyipar fejlődését". Egészen 1953-ig tartott a vegyi par lebecsülése. „Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott. A párt központi bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füvesherés földművelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mezőgazdaságnak okozott" — mondotta Hruscsov. (Folytatás a 2. oldalon.) 4Ri Ismét Ikeda lett Japán miniszterelnöke. Miután mindkét parlamenti házban megszerezte a többséget, már meg is alakította a kormányát, amelyben helyet kapott a kabinet minden korábbi tagja. A tárcák elosztása sem változott. ra Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke a New York-i kormányzó temetéséről visszautazott Washingtonba. Űtját rendkívüli biztonsági intézkedésekkel fedezték. ra Karamanlisz, a görög Nemzeti Radikális Unió vezetője, aki nyolc éven keresztül volt Görögország miniszterelnöke. visszavonult a politikai élettől. Minden párttisztségéről, párttagságáról és képviselői mandátumáról is lemondott és feleségével együtt elhagyta az országot: Párizsba utazott. Ezt az elhatározását pártjának novemberi választási veresége és Papandreu miniszterelnöksége váltotta ki. ra Hetvenhárom évi angol uralom után mára. keddre virradóra függetlenné vált Zanzibar, a kis kelet-afrikai szultanátus. Az új független államnak háromszázezer afrikai, arab és indiai lakosa van. A függetlenségi ünnepségre 70 ország képviselőit hívták meg. Hazánkat Szarka Károly külügyminiszter-helyettes képviseli. Külpolitika + Napi össze foglaló + Értelmiségi nagygyűlés Vásárhelyen A vásárhelyi városi pártbizottság rendezésében értelmiségi nagygyűlés volt szombaton délután Hódmezóvásárhelj'en a Petőfi Művelődési Házban. Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a résztvevőket az időszerű kül- és belpolitikai helyzetről. Jelen volt Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Sajti Imre elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Vári Ernő elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Lőrincz Pálné elvtársnő országgyűlési képviselő, Bán Rozália elvtársnő, a városi tanács vb elnöke, s a városi tömegszervezetek, intézmények több vezetője. Az utolsó uszályok ÉS AZ ELSŐ JÉGTÁBLÁK A tápéi hajójavító telepen sősorban a Tiszán, a kisebb rövidesen két uszályt bocsá- Pedig ötventonnás és a Ketanak vízre. Az év utolsó lGÜ _/őcnSato™an közlekedik _ majd. Mindkét uszályt havizí jármüvei közül a na- táridőre adják át rendeltegyobb négyszáz tonnás, s el- tésének. Dolgoznak a hajófestők Szerelök, hegesztők a kis uszályba® Néhány napja, mióta „foga van az időnek", jégtáblák úszkálnak a Tiszán, zajlik a folyó. Igaz, tavaly ilyenkor már be is állt, dehát akkor sokkal hidegebb volt, mint mo6t Itt Szegednél általában a híd alatt keletkezik leggyakrabban jégtorlódás zajláskor, s ha a levegő hőmérséklete —8, —10 fok Celsiusra süllyed, akkor beáll a folyó. A mostani jégtáblák java a Marosból úszott le, a többi a Tiszán keletkezett, a partok mentén összefagyott vízfelületből — közölték az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon. December lévén, természetesen, a zajlás valószínűleg fokozódni fog a következő hetekben, s ha az idő z eddiginél is zordabbra fordul, összefüggő jégfelület keletkezik a folyón. Árvízveszély szempontjából azonban semmi aggodalomra nincs ok, a Tisza jelenleg alacsony vízállásé, a medrében folyik. Még a hideg beállta előtt befejezték az esedékes árvízvédelmi munkákat a vízügyi igazgatósághoz tartozó területeken. Megerősítették a töltést az Algyőtől északra eső Tisza-parton, valamint a Maros jobb oldalán, a román határ közelében. Mintegy 400 kilométeres partszakaszon karbantartási munkát végeztek.