Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

Miért „lépnek" ki? Át nevelje a szakembereket, akinek szüksége van rájuk Nyilvánvaló, hogy a szak- rotechnikusok, villanyszere- szakmunkásoknak mekkora emberekre mindenütt nagy lók az áramszolgáltató válla, órabér fizethető, sokkal na­sziikség van. de nem jobban, latnál a dolgozók többségét, gyobb összeget is hajlandók mint a Dél-Magyarországi a derékhadat képezik, s annak adni, aki kötélnek áll, Áramszolgáltató Vllalatnál, eszerint kapják bérüket is, és hozzájuk megy dolgozni, ahol villamosmérnökök, elekt- másutt — nem a villamos- Kérdés most már csak az, rotechnikusok és villanyszs- iparban — általában kiemelt hogy a DÁV bírja-e vállalni relő szakmunkások nélkül szakembernek számítanak, s a messzi környék ellátását moccanni sem bírnának, ^ átlagbérnél magasabb fi- szakemberrel, ahelyett, hogy nemhogy eredményesen dol- zetést kapnak. Ez a megkü- a maga gárdáját erősítené gozni. Sokféle tonvláii lehetőség lönböztető bánásmód persze velük? Természetesen nem! arra vezethető vissza, hogy A szakembernevelés — ha országosan kevés az elekt- anyagi és erkölcsi haszna ná­romos szakember. Újabban luk csapódik le — tetemes — a termelőszövetkezetek gé- kárt okoz a vállalatnak. A vállalat minden lehetőt hogy^SZ*xakem bére® 1 rdájárfak' P«ítésének fejlődésével — Nemcsak a veszendőbe ment különösen erős a falvak el- tanítás miatt, hanem a mun­szívó hatása. ka, a tervteljesítés szem­Ahogy ilyen „konjunktúra" pontjából is. Jobb lenne szá­tanul- >dején szokott lenni, egyes mukra és a népgazdaság szá­Jóné- vállalatok nem restellnek a mára is, ha az képezné a létszámát gyarapítsa, suk, milyen módon! Társadalmi ösztöndíjat mérnökhallgatóknak mányaik. elvégzésére. Lás­sd hány fiatal mérnökre tettek csábítás eszközeihez folya- szakembereket, akinek szük­szert a múlt években ezen az modni. Bár miniszteri ren- sége van rájuk. úton. A magasabb szakmai képesítés megszerzését segí­ti elő a dolgozók számára a Szegedre kihelyzett felsőfokú technikum esti tagozata. So­kan veszik ezt is igénybe. Olyannyira, hogy gyakran már gondot okoz a tanulmá­nyi szabadságok kiadása. Technikusokat is képeznek, bár számuk csökkenő irányt mutat, mert kevés a megfele­lő képzettségű dolgozó, aki beiratkozhat. A szakmunkásképzésnek mindkét szokásos módját mű • vélik. Egyrészt gvakorlott betanított munkásokat visz­tanfolyamra, másrészt. ipari tanuló-szerződésekkel Igyekeznek az utánpótlást biztosítani. Most már csak az a kérdés, sikerrel-e vagy sem? Az eredmény kétséges Ami a mérnököket illeti: 1959 óta tizenhat került a DÁV-hoz az ösztöndíj odaíté­lésekor kötött szerződés ér­telmében, de ma már ötlel kevesebben vannak. Ki csal; másik üzletigazgatósághoz került et, ki otthagyta a vál­lalatot is. A felsőfokú szak­technikumban most még ta­nulnak az emberek, ezzel a huszonhárommal egyelőre nincs baj. A szakmunkásképzés ada­tai meglehetősen változatos képet mutatnak^ akár a vál­lalaton belüli Oktatás, akár az iparitanuló-nevelés szá­mait vizsgáljuk. Mivel nincs mindig .kellő számú, s megte­lelő előképzettségű jelentke­ző, évről évre hol nő, hol csökken a szerződött, illetve végző tanulók száma. Szak­munkásképző tanfolyamot ta­valv például nem is tudtak indítani, az idén viszon har­minc fővel indították meg. Az 1966 óta képzett 124 vil­lanyszerelőből tizenhárom lé­pett ki. A követelmények egyre nő­nek. Tudott dolog, hogy van­nak olyan munkakörök, me­lyeket csak megfelelő szak­képzettséggel lehet betölteni. Igaz, hogy egyre több fiatal villanyszerelőnek van már technikusi képesítése, de nincs meg a kellő gyakor­lata. A művezetők tekinté­lyes hányada már igen gazdag tapasztalatokkal ren­delkezik, de nincs közép­fokú iskolázottsága. S álta­lában: minden szinten kevés a szakember. Az említett adatokból is kiviláglik, hogy miért: egyrészt nincs elég je­lentkező. másrészt a már kész szakemberek között nem is egy akad, aki, amint mód­ját ejti, odébb áll egy ház­zal: Igy mem haszon, honom kár A DÁV vezetői igyekeznek megkeresni azokat az oko­kat, amelyek egyes dolgo­zókat továbbvándorlásra in­dítanak. Igen kézen fekvő az a megállapítás, mely szerint a villamosmérnökök, elekt­delet van rá, hogy a kezdő Varga Edit Tudást gyarapító hónapok Domaszéken Domaszéken évek óta élénk titkár — igén népszerűek a kulturális élet folyik az őszi- Tudományos Ismeretterjesztő téli hónapokban. A község Társulat rendezésében tar­mostani kulturális programja tott előadássorozatok is. is igen gazdag: a mezőgaz- amelyeknek témái igen vál­dasági szakoktatástól a rend- tozatosak. Megtalálható ben­szeres klubdélutánok rende- nük a mezőgazdaság idősze­zéséig minden lényeges kul- rű kérdéseit taglaló előadá­turálódási, művelődési for- sok éppúgy, mint a világ­mát magába foglal. nézeti problémákat tisztázó Ocskó László, a községi ismeretterjesztés, tanács vb titkára elmon- . . __ .„ „, dotta, hogy szinte minden Va amennyi TlT-eloadast kulturális rendezvényük né- * temihor- m® "'mvetites­pes. látogatott. testek színesse. Kiváltképp azonban a me- Ugyanakkor a helybeH Vő­Sorosatgyártás, választék, gasdaságosság I smeretesek a fejiett tő- országban, mint a miénk, kés országok ipari amelynek belső piaca hamar termelésének adatai, telítődik? Kézenfekvő, hogy Ezeken belül figyelemre a sorozatnagyság fokozásával méltóak a sorozatgyártás eredményei. Noha nem egy­értelmű közlésekről van szó, bizonyos összehasonlítást mégis lehetővé tesznek'a mi hazai viszonyainkkal. Kide­rül ekkor, hogy egy sor ter­mék esetében a modern tó­kés üzemek évi termék­mennyisége alaposan felül­múlja a miénket. E vonatko­zásiján különösen a sorozat­gyártás körülményei tanul­ságosak. Nem kétséges, a külföldi eredményekhez viszonyítva a mi gépipari termelésünk so­rozatnagysága (tömege) nem felel meg a korszerű gyártási módszerek, a modern techni­ka gazdaságos kihasználása követelményének. Ezt bizo­nyítják az alábbi összehason­egyidejűleg csatlakoznunk kell a nemzetközi munka­megosztáshoz is. Ez ugyanis óriási arányokban kitágítja a piaci elhelyezési lehetősé­geket termékeink számára. A termelés tömegszerűsé­gének fokozása természete­sen nem csupán gépipari, technológiai probléma. Ami, például a könnyűipart illeti, ott a gazdaságos sorozatgyár­tás és a kielégítő választék szempontjai gyakran keresz­mindezen felül következnek azok a meggondolások, ame­lyek anyag- és energiahely­zetünk korlátai alapján fog­lalkoznak a tömeggyártás le­hetőségével. A z egész probléma meg­értéséhez szolgál ki­tűnő példával egy nyugatnémet cég, amely évente mindössze néhány száz darab rakodódömpert gyárt. A gyártmányokhoz azonban nagy számban ke­reskedelmi anyagokat és fél­kész terméket használnak fel. Nagy figyelmet érdemel ez a tény. Ugyanis, a végtermék tezik_ egymást. Egy szakér- sorozatgyártása nem feltétle tőkből álló lengyel delegáció Ausztriában a helyszínen ta­nulmányozva megállapította, hogy lehetséges a két kö­vetelmény egybehangolása. A választék gazdagságát nagy sorozatú gyártás esetén is biztosítja a nemzetközi áru­lításck: a modern tőkés kö- csere-forgalom. Ez utóbbiba szakoktatás röskecesat rendezésében zőgazdasági vonzza most ki eket. — Ez érthető is — mon­dotta a vb-ti tikár —, mert több éves hagyománya van rend^.~ a községünkben a mezőgazda- 3 g^AAu sági szakoktatásnak. A ko­rábbi években gyümölcster­melő és faiskoiakeaelő szak­munkásokat képeztünk az őszi-téli időszakban. A vég­zett hallgatók tsz- és tsecs­gazdák voltak, akik . p domasfcé- körzeti orvo6, dr. Papp Sán­dor egészségügyi szakelőadá­sokat tart a község lakosai­nak. A nőtanács pedig a tél folyamán szabás-varrás tan­és asszonyainak, lányainak. Látogatottak a fiatakk ré­szére rendezett klubdélutá­nok is a művelődési otthon­ban. A közös szórakozási le­hetőség szép számmal ösz­saeho2za itt a KlSZ-fiatalo­wmU mar jól hasznosít jak kak fíúkat ^ lányokat, akik tudásukat. immár a községben is meg­Most ezek a szakmunkások találják a művelődés, a kul­és mellettük az új jelentke- turálódás lehetőségeit. zők szőlészeti és borászati szakmunkásképzésen vesznek részt, szám szerint 35-en. Ezek az emberek a hét bi­zonyos napján a művelődési otthonban hallgatják a szak­előadásokat, amelyeket Sán­dor Leánder, a Szőlőskert Tszcs agronómusa tart. Mint megtudtuk, működik Domaszéken egy másik szak­munkásképző tanfolyam is, immár másodéves hallgatók­kal. Ezek gyümölcs- és szőlőtermelő szakképzettséget nyernek. Számuk több mint negyven. Két lelkes pedagógus. Hegy­vári ' Ferenc és felesége ta­nítja őket esténként a bajai úti általános iskolában. A „tanévben" már jól benne járnak, mert november első napjai óta működik mind­két szakmunkásképző tanfo­lyam. A korábbi években Doma­széken több mint ötvenen szerez­tek különböző szakmun­kás-képesítést, s ennek meg is van az ered­ménye. A korszerű tudniva­lók birtokában eredménye­sebb munkát végeznek a tsz­gazdák, s ennek meg is van a jutalma: az évről évre emelkedő jobb terméshozam. A szakmunkásképzésen Kí­vül — mint ahogy erről tá­jékoztatott bennünket a vb­U F. zépüzem évi termeléséhez viszonyítva nálunk teherau­tóból 15—20 százalék, speciál­gépkocsikból 15—30 százalék, 25 lóerős, kerekes traktorok­ból 3 százalék, arató-cséplő­gépből 4 százalék, műtrágya­szóróból 5 százalék, kerék­párból 52 százalék, motorke­rékpárból 60 százalék és varrógépből 8—10 százaléka hasonló méretű magyar kö­zépüzemek évi termelési vo­lumene. H a ae összehasonlítás alapjául szolgáló ada­tok csak megközelítő arányokat fejeznek is ki, meggyőzően bizonyítják, hogy a hazai iparunkban a nül a döntő kalkulációs kö­rülmény. Valójában az egész termelési folyamat speciali­záltságát kell alapul venni. Más szavakkal ezt azt jelenti, hogy a nagy sorozatban elő­állított végtermék gazdasá­gosságát leronthatja, ha az előállításhoz szükséges mo­torok, alkatrészek, félkész­termékek stb., heteregén technológiájú, alacsony ter­melékenységű gépek révén készülnek. Sajnos, a mi ha­zai gépipari gépállományunk­nak csak a huszadrésze olyan, amely megfelel a speciális termelési célokat szolgáló viszont csak a világpiacon is kelendő, olcsó, tehát nagy szériákban készült áruval le­het bekapcsolódni. B izonyos kettősség ta­pasztalható azonban az idézett problémá­ban. Vannak ugyanis olyan tőkés középüzemek is. ame­lyekben a tíz- és százezres célgép követelményeinek, nagyságrendű darabszámok mrtlett mindössze évi né­hány száz darabra terjedő volumeneket is találunk. En­nek ellenére, ezek esetében, elégtelen sorozat nagyság­ról mégsem beszélhetünk. Következésképpen a sorozat­nagyság önmagában se nem feltétele, se nem ismérve a termelés tömegszerűsége ala- gazdaságos termelésnek, ön­csony fokon áll. Világos, magában az, hogy kerékpár­hogy a nagy sorozatgyártás és motorkerékpár-termelé­előnyeit számításba kell ven- sünk tömegszerűsége viszony­ni, mert ezek nagyfokú mun- lag kedvező, a modern kö­ka-, energia- és anyagtakaré- zépüzemek sorozatnagyságá­kosságot tesznek lehetővé. A hoz viszonyítva, még nem VIII. pártkongresszus hang­súlyozta azt a követelményt, hogy »... minimális ráfor­dításokkal maximális ered­ményt érjünk el." E célkitű­zés megvalósításának egyik fontos eszköze a tömeggyár­tás fokozása. De a nagy tel­jesítményű, modern gépi technika alkalmazásának is egyik fettétele a nagy szé­ria. Lehetséges-e azonban a szériagyártás egy olyan kis feltétlen biztosíték arra, hogy ezen termékek gyártása gaz­daságos. Az következik ebből, hegy a termelés tömegszerűsége nagyonis relatív mérce. Sok­féle szempont figyelembe­vételével lehet csupán eldön­teni, mikor és mihez viszo­nyítva tömegszerű egy bizo­nyos termék gyártása, mikor gazdaságos és a gazdaságos­ság milyen szérianagyság mellett maximális stb. És Lakbérpótiék — amelyről sokan megfeledkeznek Vannak feledékeny embe- forintot fizettek be a szege- éri őket. Az ellenőrzés során rek, akik a borbélynál hagy­ják a kalapjukat, villamoson az esernyőjüket. De az a sze­rencse, hogy mindig akad a családban valaki, aki figyel­mezteti a szórakozott akat. vállalat statisztikája. Csőkkenő szám diek. gondatlanságot is megállapí Az ingatlankezelő vállalat tottak. A házfelügyelők idén októberben felülvizs- ugyanis egy könyvben rögzí­gálta a nagy lakásokat, he- tik a lakbérfizetést, vala­lyesebben a lakbérpótlékot mint a lakbérpótlék lerová­fizetőket ellenőrizte. Kide- sát. A lakbért a házkezelő­De mégis jó néhány „valami- rült, hogy 1963. október 31- ségnek fizetik be, a pótlékot ben" feledékeny család él én 604 lakó fizet pótlékot, pedig külön csekken kell tó­szegeden, legalábbis ezt bi- 82 ezer forint értékben. vábbítani az ingatlankezelő zonyítja az ingatlankezelő Az elmúlt három évben vállalathoz. Jó néhány ház­tehát részben lakáscserékkel, felügyelő „tévedésből" elfe­részben pedig a családtagok lejtette feladni a lakbérpótlé­szanorodásával csökkent a kot és természetesen ezt a pótlékot fizető bérlők szá- könyvben sem rögzítette. Ti­Mulasztások pikus példa erre dr. Gv. A. esete aki 120 forint lakbért fizet és 480 forint lakbérpót­, .,, , lékot. A házfelügyelő a lak­Az elmúlt napokban jó ne- , „ Wa-ia* u-Ti-ról*!^ tfert elkönyvelte, de a na­gyobb összeget, a pótlékot r.em. A pénzügyi osztálv így tehát jogosan követelte dr. Gy. A. tartozását. Visszamenőleg... Györkéi János főkönyvelő Budapesten ülésezik a KGST közlekedési állandó bizottsága A KGST közlekedési ál­landó bizottságának 14. ülé­se kedden megkezdődött Bu­dapesten. Az ülés a közle­kedés időszerű problémái­nak megoldásává!, a közle­kedési állandó bizottság i964. évi munkatervével és egyéb fontos és időszerű problé­mák megoldásával foglalko­zik, s előreláthatólag decem­ber li-én fejeződik be. (MTI) Az 1961. január 1-én életbe lépő rendelet a bérlök köte­lességévé tette, hogy a csa­lád jogos igényein felüli lak­részt bejelentsók az. ingat­lankezelő vállalatnak, s ha hány bérlőt ért kellemetlen továbbra is élvezni akarják meglepetés. A „feiedékenye­a naev lakás kényelmét, ak- ket" ugyanis a lakbérpótlék­kor lakbérpótlékot fizesse- hátralékról a tanács pénz­nek Annak idején jó elő- ügyi osztálya értesítette, re — megjelent a rendelet, Több bérlő ezer-kétezer fo­azért, hogy azok. akik nem rinttal is tartozott Közülük kívának lakbérpótlékot fizet- sokan azonnal kifizették tar­ai, elcseréljék a nagy laká- tozásukat, de többen rekla- hangoztatta, hogv külön ké­sokat kisebbért. Akkor sokan máltak. Így többek között R. rik a bérlőket, figveljék és beszéltek a rendeletről, de Gy., aki korábban jogos la- a lakbérrel egvütt jegveztes­mégis sokan -elfelejtettek" kásszükségleténél jóval na- pék fel a házfelügyelővel a az ingatlankezelő vállalatnál gyobb lakásban élt a könyvbe a pótlékot is. bejelenteni a nagy lakást. Batthyány utcában, időköz- A számítások szerint még Györkéi János, az ingatlan- ben lakást cserélt, de erről mindig vannak olvan bérlők, kezelő vállalat főkönyvelője nem értesítette az ingatlan- akik elfelejtették bejelenteni elmondta, hogy 196!-ben 828 kezelő vállalatot. a lakbérpótlékra kötelezett lakbérpótlékos lakást tartót- Hasonló panasszal kereste szobáikat. Ezek előbb-utóbb tak számon Szegeden. Köriil- fel a városi tanácsot P. J.-né rajta vesztenek, mert ahogy belül 700 volt azoknak a bér- is, aki a Jókai utca 3. szám Gvörkei János főkönvvelő el­löknek a száma, akik önként, alatt lakott, de nagy lakását mondta, visszamenőleg meg a házkezelőségekben jelent- elcserélte kisebbért. kell fizetőtök a lakbérpótlé­A rendeletek értelmében k(>t Ezenkívül az ingatlnnke­bármilyen változásról —, 7jPy, vállalat szigorúan eljár amely jelentősen befolyásol- mulasztásukért, szabálvsértés ja a lakbéroótlék-fizetést — cfmén eljárást indíthat bérlői 8 napon belül kell értesíte­ni az ingatlankezelő vállala­töt. Ha ezt elmulasztják a tlí* terjedhet keztek azzal, hogv nagyobb a lakásuk, s pótlékot fizet­nek. A többi 128 nagy lakás­ról a házkezelőségen tudtak, s onnan szólították fel a bér­lőket. Akkor — 1961-ben — ellen, s a bírság 3 ezer forin­Lakbérpótlék címén 113 ezer bérlők, így anyagi károsodás n. 2k A technológiai folyamatok szerint specializált terme­lésben másként jelentkezik a sorozatnagyság vagy a tö­megszerűség problémája. Eszerint lehetségesek olyan termékek, amelyeknek egye­di, vagy pedig kis szériában történő gyártása is gazdasá­gos, feltéve, hogy a termelés előző folyamatai specializál­tak, és ha a részletfolyama­tokban sikerült biztosítani a termelékenység magas szín­vonalát Vannak olyan tipi­zált és specializált sorozat­gyártásban készült alkatré­szek. motorok stb.. amelyek beépíthetők a legkülönfélébb végtermékbe. Sok olyan azo­nos gyártmányú alkatrészt ismerünk, amelyek tehergép­kocsikba, autóbuszokba, spe­ciálgépkocsikba, traktorokba, sőtt az arató-cséplőgépekbe is egyaránt felhasználhatók. Hasonló nagy lehetőségek kí­nálkoznak a híradástechni­kai és műszeriparban is. Ezért a tömeggyártásnak el­engedhetetlen feltétele az egységes technológiai elvek­nek megfelelő specializálás megvalósítása. A mai korsze­rű végtermékgyártó üzemek többnyire összeszerelő mun­kahelyek. Ezek sorozatnagy­ságát pedig a piaci szükség­letek határozzák meg. Végső fokon a részfokozatok spe­cializáltsága és egyszerűsíté­se az a bázis, amelv lehetővé teszi; hogy a kisebb sorozat­számú végtermékgvártás is kifizetődő legyen. Ha a ter­melés megszervezése mindezt figyelembe veszi, akkor a végterméket gyártó üzem a mindenkori keresletnek meg­felelően, rugalmasabban vál­togathatják a profiljukat c-s a választékot. indezek a gondolatok a sematikus szemlé­letmód ellen szólnak. Tehát a tömegtermelés prob­lémáját ugyanúgy nem lehet mechanikusan megoldani, mint ahogy a közgazdasági élet egyéb kérdései sem tű­rik ezt. Igaz. ma a termelés tömegszerűségének fokozása alapvető feladat s ennek le­hetőségeit a vállalati össze­vonások gazdagítják, a mé­lyebb összefüggésekről még­sem szabad megfeledkezni. DR. VARGA GYÖRGY M' A prágai magyar aagykávet fogadása Cséby Lajos, hazánk prá­gai nagykövete kedden este fogadást adott az 19/14. évi magyar—csehszlovák áru­csere-forgalmi tárgyalások­ra érkezett magyar kormány­küldöttség tiszteletére, ame­lyet dr. Mulató János kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes vezet. A találkozón megjelent a csehszlovák külkereskedelmi minisztérium számos vezető­je. MMNáffáMMlM %

Next

/
Oldalképek
Tartalom