Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

Szegedtől Szegedig Jegyzetek Petri Lajos emlékkiállításáról Az ember nem is hinné, ág nem oly kizárólagosan lékmű. Pantheonunk részére hogy néha milyen nagy távol- emberközponti, mint éppen a ő készítette Korányi, Trefort ság van egy és ugyanazon szobrászat. Ennek kapcsán hely között. Szegedtől Szege- jutunk el arra a megállapídig jutni, előfordul, hogy tásra is, hogy bár gyönyörévtizédek fáradságos vándor- ködhetünk a természet pomlása szükséges. Sőt úgy is pázatos színeiben és ezerfévégzódhet, hogy testi mivolt- le alakzataiban, mégsincs szája helyett, már csak szelle- munkra szebb a harmonikus me ér a kíváiit célba. Ezt bi- vonalú emberi testnél. Ezt tazonyítja Petri Uja • (1884—1963), a tőlünk elszármazott szobrászművész emlékkiállítása is, melyet a Móra Ferenc Múzeum képtárában múlt vasárnap nyitottak meg. A néhány hónappal ezelőtt elhunyt mester e tárlaton bemutatott életmüvével tért viszsza szeretett szülővárosába, Szegedre, ahonnan több mint félszázada elindult. Azóta bejárta a nagyvilágot, s a magyar Telesen és Stróbl Alajoson kívül, tanult a belga mesterektől és Rodin szobrászata volt rá hatással. Brüsszelben és Berlinben sikereket aratott, San Franciscóban a Futó című szobráért dijat kapott, Külföldi elismerései után Budapesten letelepedve, hosszú ideig — 1960ban, a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállításáig —, méltánytalan mellőzöttségben dolgozott. Olyannyira, hogy volt idö, amikor megélhetése végett, másfél éven át gipszmintakifliket .kellett csinálnia egy kenyérgyárnak. Félreállitottsága megkeserítette alkotókedvét.. és egyre Inkább magányossá vált. Életére ránehezedett a jogos megbecsülés hiánya, mely költői módon mély legsajátosabb karaktéfejeződik ki fiatalkori barát- rét kell kifejeznie. Ennek felja. Juhász Gyula hozzá irt ismerése teszi Petri Lajos és Eötvös domborműveit. Ezenkívül — amint a kiállítás fényképei is mutatják —, néhány finoman szimbolizált síremlék fűződik nevéhez. * Petrj Lajos tárlatát érdekesen egészítik ki azok a — vitrinekben elhelyezett — pár év előtti külföldi és hazai cikkek, melyek munkásságát méltatják, s ezzel mintegy a halála előtt ismerik el szobrászaténak értékeit. Többek között a mester saját írásaiból is kapunk ízelítőt. Ezek műelemzéssel és egvéb plasztikai kérdésekkel foglalkoznak. Művészet- és irodalomtörténeti szempontból figyelmet keltő az a néhány ismeretlen dokumentum, melyek Juhász Gyula és Petri barátságával kapcsolatosak. Egy fakósárga érettségi tablón látjuk őket mint végzős diáktársakat. Bemutatja a kiállítás a költő 1909-ben kelt sorait, melyet az öt mintázó művészhez írt, Petri Lajosnúsítják Petri fürdőző és tán- nak küldött versesköteteinek coló lányszobrai, valamint a dedikációit, Juhász »Milyen munka pátoszát sugalló, épí- volt szőkesége...« kezdetű tököveket hordó férfipár híres költeményének francia kompozíciója. Ezek bár ellen- nyelvű fordítását, melyet kis tétesen zárt nyugalmat vagy tájékoztató cikk kíséretében ritmikus mozgást fejelek ki, mégis egyként keltenek bennünk magas esztétikai és erkölcsi érzeteket. Mas a helyzet a portrénál. Az arc a lélek tükre. Tehát a szobrásznak ezúttal mindenképpen az ábrázolt szeversének alábbi soraiból. Homályos, elhagyott, műi-helyben él ő, Hol a nagy munka régen (elpihent Es pókhálós és összetört a 6 az alkotó, az árván messzi [ment * Az önálló szobrászati kiállítások ritkábbak a festészeti bemutatóknál, így érdeklődésünk ezek iránt már kezdettől fogva élénk. Ha körülnézünk Petri Lajos tárlatán, főleg portrékat látunk, de akad emellett jó néhány egészalakos szobor is. Tekintetünket megpihentetve egy-egy lendületes formán vagy megragadó arcélen, akaratlanul is gondolkodóba esünk azon a nagyon is megszokott, de mégis csodálatos dolgon, hogy semmilyen művészeti írókat., festőket, muzsikusokat és másokat megjelenítő realista arcmássorozatát oly izgalmasan változatossá. Az elmélyedő zeneszerző, Kodály Zoltán súlyos komolvságú bronzportréjától, a huncut [véső Kakuk Marci szellemi atyjának, Tersánszky Jenőnek gipszfejéig, vagy az idealizált fiatalságé angol lány, Miss G. W. fehér márványbüsztjétől, az aszkétikus arcú, látnokian maga elé néző festő. Károlyi Lajos söiét tömbű szobráig nemcsak az emberkülönbözöség széles változatait tanulmányozhatjuk, hanem az adott, egyéniségeket leghívebben tükröző anyagok erdekes halasaival is megismerkedhetünk. Petri köztéri müvei közül legjelentősebb a Bástya-sétányon levő 2-es huPetrj Lajos jelentetett meg 1958-ban, a Le Musée du Soirban. Kettejük érzékeny kapcsolatát azonban maga a Juhász Gyula-portré tükrözi leginkább. A lírai lelkületű poétát ábrázoló szobor a tárlat egyik remeke. Másodpéldányát a. Móra Ferenc Múzeum most szerezte meg művészeti gyűjteménye számára. A szülőhelyétől önhibáján kívül elszakadt mester halála előtt hozzám irt levelében. sorsával való megbékélését és utolsó kívánságát ekként, fejezi ki: ... »A dacosság. melyet be lőlem az érdeklődés és megbecsülés hiánya kiváltott, eltűnt. 77 éves korában az ember másként mérlegeli azokat a lehetőségeket, melyek talán még reá várnak. Nekem egyre erősödő vágyam, hogy Szegeden egész életmunkámat összefogó kiállításon mutassam be, mit dolgoztam." Ügy véljük, Petri Lajos óhajának teljesítésével nemcsak régi nagy tartozásunkat róttuk le vele szemben, hanem alkotásainak örököseivé válva Tisza-parti városunk képzőművészeti hagyománya isszáros lovas szobra. Szege den pedig az I. sz. kórház mét gazdagabb lett. előtt álló Boros Józseí-em- Szelcsi Zoltán fiz atlétika szegedi eredményei a számok tükrében A szegedi atléták 1963-ban kiemelkedő eredményeket értek el. Vizsgáljuk most meg ezt a szép sportágat, milyen egyéni teljesítményeket érlek el sportolóink. Kezdjük a férfiakkal. A futószámokban a két rövidtávon a SZVSE sprinterei, 100 méteren Szailer László (10,9), 200 méteren pedig Tóth Gyula (22,3) voltak a legjobbak. w5-3k/; i-tatijUJ I §fí szágcs ifjúsági csúcsot Négyszáz méteren Tóth Gyula rott, és a britek ellen válotizszer állította be, vagy ja- gatott volt. Várkonyi orszá- . „ n„ ,m vította meg a megyei csúcsot, gos középiskolás bajnok. Tá- k°róot, legjobbja 44 m 07 cm és igen tehetséges Fazekas Judit (Sportiskola) jelentÖ6 sikereket ért el több versenyen, 538 cm-es rekordot ugrott. Menyhárt Sári (SZEAC) megbízható súiylökö, aki 11 m 75 cm-ig jutott el. Diszkoszvetésben Kiss Antalné • némileg elmaradt a múlt évi legjoböjától. Gerelyhaj itásug- ban Haluska Anna (SZVSE) tízszer javított megyei reés 48.2 mp-ig jutott el. Országos válogatott volt a britek és az ukránok ellen. 800, 1500 és 3000 m-en a vasutasok veteránja, Bárkányi István tűnt ki leginkább (1:55,9, 3:53,8, 9:54,4). Az 5000 és a 10 000 m-en Halész László (SZVSE) két rekordja (14:59.4, 31:38.8) díszítette a hosszútávfutó lisvolugrásban a még serdülő volt. Húszé?cs korában abbahagyta Tavaly ősszel új csatár percet. A mérkőzés után kórtűnl fel a Szegedi Dózsa lab- házba szálították, ahol súdarúgó-csapatában. Bagaméri lyos állapota miatt az egyik ... László. A tizenkilenc' éves veséjét ki kellett operálni. A tat, a maratom tavon pedig labdarúgó, akit hamar mégis- műtét sikerült, és most már Gyuricza János (Spartacus) mert a közönség gólerőssé- hónapok óta egészséges. Orbizonyult a legjobbnak gével hívta fel magára a fi- vosi tanácsra azonban nem 2:59.44-es idejével. A gátgyeimet.. Tavasszal állandó futballozhat tovább, tagja volt az első csapatnak. Baganiérí Lászlónak húszfutók között a sokoldalú ősszel azután a szurkolók éves korában abba kellett Szailer jelentett csak igazi, hiába kerestek a fiatal já- hagynia a játékot, pedig nakomoly tehetséget. A gya- tékost, nem látták többé a gyon szeretett sportolni. Nem , ,. . , , „ ' ,. . . .. pályán, csak a nézőtéren. is tud elszakadni a labdarúloglo szamokban a rov.debb Csak kevesen tudják hogy ^^ Elhatározta, hogy távokon Antal Andor még májusban megsérült a részt vesz a hamarosan meg(SZVSEi) szinte megközelít- Hunyadi téren, a Sándorfal- kezdődő edzőképző-tanfohetetlen volt, 10 km-es or- va e,,er>i mérkőzésen. Az el- lyamon. Egy tehetséges játészágos ifjúsági bajnokságot 80 félidőben az egyik sánnyert, 50 km-en a veterán dorfalvi védővel a kapufaTemesvári Gyula (Spartacus) nak esctt> de ennek ellenére még mindig a régi fényében végigjátszotta a kilencven tündökölt. Az ugrószámok már mérsékelt sikereket hoztak. Magasugrásban Mezősi Károly (SZEAC) 184, távolugrásban Salánki István (Textilipari Technikum) 673, hármasugrásban Gulyás László (SZEAC) 14,29, rúdS=0=R=0=K=S=fi=H Tatán az országos ifjúsági kajak-kenu válogatott részére tíznapos edzőtábort, rendeztek, amelyen két szegedi fiatal, Flórián Im. . , .„. ! re kajakos és Farkas .János ugrasban a ket SZEAC-ver- kenus u ^ ^ Mind_ k06 el is tünt a pályáról, még sem vesz el a labdarúgás számára, mert ő is úgy akarja. Harmai László A birkózás szolgálatában senyző, Kereszti Csaba Nagy Géza, továbbá Sárkány János (SZVSE) 360 cm-rel vezetik a listákat. Súlylökésben dr. Török István nem érte el a tavalyi ketten az MHS versenyzői. Az országos keret huszonhárom tagú: négy vidéki van közöttük, a többi fővárosi. A budapestieken és a szegedieken kívül két diósgyólegjobbját A másfél kilós " * voIt Tatándiszkoszvetésben a még serdülő Tégla Ferenc (SZVSE) 56,88 m-es eredménye világA Ferencváros labdarúgócsapata Nürnbergben az 1. viszonylatban is figyelemre FC Nürnberg ellen 1:0 (1:0) méltó. A gerelyhajításban arányban győzött. A mérkőLaki Ferenc (SZEAC) 56,23mal, a kalapácsvetésben Trényi Imre (ugyancsak SZEAC) 59,11-gyei bizonyult a legeredményesebbnek. A nőknél a rövid távokon Szatmári Judit (Sportiskola) a tavalyinál gyengébb időt futott. 800 méteren Nagy Anna (Spartacus) 2:38-cal vezeti a ranglistát. A 80 m-es gátfutásban Gelei Éva tűnt ld 12.5 mp-cel. A magasugrásban Gelei Éva (SZVSE) 163, Várkonyi Ágnes (Sport- 13. iskola) 160 cm-rel a legjobb. 14' Gelei országos félnőtt és if- ifjúsági bajnokságot nyert, őrzés egyetlen gólját a 25. percben Fenyvesi dr. lőtte. AZ 5Í. HETI TOTOEREDMENYEK 1. 2. 3. 4. s. s. 7. 5. 9. 10. 11. 13. Bologna—Juventus 2:1 1 FlorenUna • Mtlan 2:1 1 Intrrnazionale—Lazio elmaradt, törölve Bart—Spal 1:0 1 Roma—Lanerosal 1:1 x Racing Paris—St. Et. 1:3 2 Sedan—Rennes 5:0 1 Monaco—Lens 5:0 1 Angers—Reims 3:1 1 Nimea—Bordeaux oai x Pro Patria—Napoll 2:2 x Verona -Vearese kadt, törölve Pótmérkfizések: Genova—Me3sina Mantova—Catania, kadt, törölve Atalanta—Sampdoria Torino—Modena félbesza3:0 1 félbesza0:0 x 02) x (MTI) Vadáss Ferenc: A tizenharmadik tél 36. Kitüntetik a nyomokat [ ök kiléptek az üzletből. — Piri | — szólt a fiú —, figyelnek bennünket. — Ne bolondozz — hökkent meg Piroska. — Miből gondolod? — Itt láttam az előbb Haint a sarkon. Alig mentek néhány lépést, amikor észrevették: az egyik villanyoszlop mellett gyanús alak ólálkodik. Rövid lódenkabátot viselt. Csizmában volt, arcához nem illő kalap a fején. Abba az irányba indultak, amerről az autóbusszal jöttek. Befordultak a Kinizsi utcába. A sarokról észrevették a lódenkabátost: százötven méternyire lehetett tőlük, őket. követte. Az utcában meggyorsították lépteiket. Ez vagy ötven méterrel növelhette köztük a távolságot. • Jól kiismerték magukat errefelé. Az utca térré torkolt — ma Régi térnek hívják —, ott terült el a nagy gödör. Korábban sódert bányásztak belőle, aztán szeméttel töltögették. Az utcából nem látszott a tér. Amikor odaértek. átrohantak a másik oldalára, bevágódtak nz Iskola utcába — ma Palánk utcának hívják —, abból jobbra-balra gírbe-görbe utcák nyíltak. — Adj húsz pengőt — lihegte Cigi, és kezét nyújtotta a pénzért. — Te balra tarts. Elváltak. Piri az Imre utca — most Beller Imre utca — felé ment. A fiú a következő sarkon a Báthory utcába fordult. — Ez az utca ma Cservenka Miklós kommunista mártír nevét viseli. Onnan a Rákos útnak tartott, éppen arra, amerről jöttek. — Talán éppen arra nem gondolnak, hogy erre merek menni — villant át agyán. A detektfv az Iskola utcáig látta őket. Ott megtorpant, nem tudta, merre menjen. Piri közben felugrott a H-jelzésű kocsira, arról átszállt az A-ra, s bement a városba, egyenesen a Divatcsarnokba. Ott elvegyült a vásárlók között, s csak akkor lépett ki egy mellékajtón. amikor meggyőződött róla, hogy senki som követi. Lement a hátsó lépcsőn. Az utcán körülnézett, átvágott a Rákóczi úton, beült a Hauer Cukrászdába. Egy órát töltött ott. Nem történt semmi. Elhatározta: egy barátnőjéhez megy Angyalföldre, nála el lehet néhány napig. Cigi egy közeli ínségkonyhára ment. Remélte, talál ott valakit, aki segítségére lesz, hogy átöltözzön. Szerencséje volt: öccse egyik barátjával találkozott. Megkérte, menjen a szüleihez, hozza el az egyik nadrágját és a sapkáját. Megbeszélték: egy ismerős szabómester lakásán találkoznak. Minden jól sikerült. Az öccse ho2rta el Ciginek a holmit A szabómester szívesen segítségére volt. Átöltözött, aztán az öccsével együtt ment el Pestújhelyre. — Ne kérdezz semmit — mondta Cigi az öcscsének. — Ki kell rámolni egy lakást. Eltüntetjük a nyomokat. — Egy mukkot se szóltam — vont vállat az öccse. Hátulról, a kerten keresztül közelítették meg a házat. Semmi gyanúsat nem észleltek. A zár érintetlen volt. a lakásban nem járhatott senki. Gyors munkát végeztek. A fiatalabb Kurimszky becsomagolta a sokszorosítógépet és elvitte egy ismerős pékségbe. Visszatért és elvitte az írógépet is. Sándor ezalatt, nem kis szívfájdalommal, az ínségmunkásoknak készült röpiratot égette. Nem volt mit tenni, érezte a veszélyt, jobb ha megelőzi. Péntek volt, nem készült el a rendcsinálással, ott maradt a lakásban, s szombaton kora hajnalban újra tömni kezdte a kályhába a röpiratokat. Vödörben hordta a hamut az udvarra. Sebtében gödröt ásott a kemény talajba. Nem először tette ezt, volt már gyakorlata benne. Szél kerekedett, a kéményen át félig égett röpiratokat emelt a szél a magasba Meg kellett figyelni, hova szállnak. Nagy üggyel-bajjal valamennyit összeszedte. Eltemette ezeket is a hamuval együtt. Vasárnap már „tiszta" volt a lakás. Cigi túrára ment. — Regen láttunk — mondták a fiúk. — Akadt egy kis munka a szakmában — felelte —, kellett a pénz. (Folytatjuk.) Több mint 40 évvel ezelőtt kezdett birkózni Futó Géza Szegeden a SZAK-ban. Nem sokkal később, 1928-ban alapította meg az SZVSE birkozó-szakosztályát, s ő maga 1932-ig aktívan versenyzett. Országos bajnokságokban első-második helyezést ért el, az I. osztályú légsúlyú versenyző, s tagja lett az olimpiai keretnek. Csak azért nem került ki Los Angelesbe. mert az egyesület, nem tudta útiköltségét kifizetni. Szorgalmáról. kitartásáról, mindig töretlen erejéről ismerték a szegedi sportberkekben. Harminc esztendeje edzője a vasútasbirkózóknak. Elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképzőjét, s a felszabadulás után közel 2 ezer birkózó került ki kezae alóL Már nyugdíjas, de minden foglalkozáson ott van: Az élversenyzők segítik edzői munkáját. Az idén 190 nyilvántartott versenyző szerepel kimutatásában. Terve: még sokáig munkálkodni a birkozósport szolgálatában. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei és Seegeó várost bizottságának lapja. Megjelenik nétfő Kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. I.riküs Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. Teleion: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-09 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó VáUalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tér g Telefon: 35-00. 31-10. Beküldött kéziratot nem őrzOaat meg és nem adunk viasza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász u. 0. INDEX: 25 OSI Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok. Előfizetési dl) «gy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és ké»besltőnél. 6 dél-magyarország Stmmbafi 1963. feeember R