Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

Elvben és gyakorlatban Női egyenjogúság a vasúti szolgálati helyeken A szakszervezetek az utóbbi években sokat tettek Sze. geden is a dolgozó nők életés munkakörülményeinek javításáért, a munkahelyi problémák megoldásáért, az otthoni terhek könnyítésééit. Törekvésük nem nélkülözte azt a szándékot sem, hogy a politikai és kulturális életben is közelebb kerüljenek a dolgozó asszonyokhoz. Hogy ez mennyire sikerült például a vasúti munkahelyeken, ezt vizsgálta meg legutóbbi ülésén a Vasutasok Szakszervezetének Csongrád Slegyei Bizottsága, UJ „A vasút nehéz szakma a nőknek" Nincs nálunk olyan iparág, ahol a férfiak mellett ne foglalkoztatnának nőket is. A hagyományos munkaterületek — a textilüzemek, az élelmiszeripari gyárak, a kereskedelem, s a szolgáltató ipar — könnyebb ágaiban s/ép számmal dolgoznak nők. A vasúton is. Igaz, hogy a megye vasutasainak csupán 12 százaléka nő. Ennél nagyobb baj az, hogy ez a 12 százalék is jóformán két városra összpontosul Csongrád megyében. A vasútnál foglalkoztatott 910 nő közül 700 Szegeden levö szolgálati helyeken dolgozik, 137-en pedig a szentesi építési főnökség alkalmazottai. A többit, ez pedig alig több, mint 70, a megye különböző szolgálati helyein foglalkoztatják. Akik tudják, hogy városunk üzemi dolgozóinak, alkalmazottainak több mint fele nő, bizonyára csodálkoznak azon, hogy ilyen ke. i esem vannak a vasutasok között nők. — Voltak többem is az egyenjogúság kibontakozásárak első éveiben — mondják —. de aztán elpártolták más munkaterületekre, mert a vasút nehéz szakma a nőknek. Kevés a szakképzett nők száma Szakma? Lássuk csak közelebbről, hányan is mondhatják magukról a vasútnál dolgozó nők, hogy szakképzettséggél rendelkeznek. A szakszervezet megyei bizottsága megállapította több munkahelyen végzett vizsgálata során, hogy igen kevés a szakképzett nők száma. A szegedi csomópont vizsgálatakor például kitűnt, hogy az itt foglalkoztatott nők 50 százalékának nincs szakképzettsége, szakvizsgája. S akiknek van, azok többnyire gépírónői, könyvelői, vagy valamilyen ipari szakma vizsgájával rendelkeznek. A vasútnál dolgozó 700 szegedi nő közül csak 230-an rendelkeznek vasúti szakvizsgával, közülük igen sokuknak csak alapfokú ügyviteli vizsgája van. A szakmunkásképzés problémáiról szólva elmondják a vasút helyi vezetői, hogy igyekeznek minél több fiatal leányt szakmunkássá képezni. Sajnos, nem kamatozik eléggé a rájuk költött pénz, mert nagy részük, ha férjhez megy, elhagyja munkahelyét, vagy anélkül is máshova megy dolgozni. Érdekes azonban, hogy a termelést segítő munkában, murikaversenyben szívesen vesznek részt az asszonyok. Például 109-en tagjai már valamelyik szocialista brigádnak. A Szegedi Pályafenntartási Főnökség szocialista brigádjai között van már olyan is, amelyben csak nők tevékenykednek. Nemcsak a brigádmozgalomban, hanem az egyénj versenyben is szívesen vesznek részt az asszonyok. Lelkes munkájuk eredményét azonban nem tükrözik megfelelően a jutalmak, erkölcsi elismerések. Pedig de sokan és de sokszor mondják a különböző szolgálati helyek vezetői: már közhelynek számít nálunk, hogy az asszonyok egyenjogúak a férfiakkal. S íme, 1962 második félévében csupán öt nő kapott kiváló dolgozó oklevelet és hárman jelvényt. Az idén az első fél évben öszszesen 7 dolgozót tüntettek ki kiváló oklevéllel, illetve jelvénnyel. Az egyenjogúság a bérezésben sem jut mindenütt kifejezésre. Törvénysértést ugyan nem követnek el, de a besorolásoknál a szolgálati főnökök, a helyi szakszervezeti szervek sok esetben jóval alacsonyabb bért állapítanak meg ugyanabban a munkakörben dolgozó nők részére, akik egyébként hasonló szolgálati idővel, képzettséggel rendelkeznék, mint férfitársaik. m Jeleskednek a társadalmi munkában Mozgalmi munka... Szakszervezeti munka... Egyszóval: társadalmi munka. Érdekes (vagy talán meglepő?) mostanában egyre többen szeretik a nők közül. Elég csak arra utalni, hogy az 1962. évi szakszervezeti választáskor 179 nőt választottak a különböző szakszervezeti tisztségekbe. Azóta ezek az asszonyok megállták a helyüket, munkájuk nyomán eredményesebb a szakszervezeti tevékenység. Sőt, mind többen kapcsolódnak be a különböző bizottságok munkájába. Szívesen vesznek részt a kulturális munkában i® a nők. Szerepelnek énékkaroKban, színjátszó csoportokban. A szegedi vasutas művelődési otthon könyvtárának például 890 beiratkozott olvasója van. Ezek 46 százaléka nő. Tömegesen hallgatják az ismeretterjesztő előadásokat, többen járnak esti iskolába. A legutóbbi felmérések szerint a szegedi vasúti csomóponton dolgozó nők közül 315-en vesznek részt párt-, illetve szakszervezeti oktatásban. Nehéz akárcsak néhány adattal is szemléltetni az immár 19 éve fejlődő „egyen jogúskodást*. A szakszervezet megyei bizottsága által feltárt néhány adat, tény azonban arról tanúskodik, hogy van még mit tenni, sőt jóvátenni is a vasút szolgálati helyein. Jó lenne, ha nemcsak beszélnének erről, hanem cselekednének is. Mert igaz, hogy nehéz szakma a vasutas munka, de könnyebbé lehet tenni a nők részére. A január elsején sorra kerülő bérrendezés alkalmával, a besorolásoknál is jobban lehetne érvényesíteni az egyenjogúságot. Nem követelünk túlzá-. sokat, csak azt, ami mindenkit megillet munkája szerint, s lehet, hogy a vasútnál dolgozó nők egy részét több illeti meg, mint amit eddig kaptak. Nagy Pál A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kulcsa Az ifjúság a szocializmusért A KIMSZ megalakulásának 45. évfordulójára A Nagy Októberi Szocia- követte, azzal együtt mozgó- ták. Már 1920-lél kezdve vélista Forradalom hatására a sította a tömegeket a szocia- gig a huszonötéves ellenformagyar ifjúság legkiválóbb- lista forradalomra, majd radalmi rendszer alatt hirdet;iai is forradalmi megújhódást védték az üldözött pártot. Eb- te, hogy a szocializmusé a i'kartak, a reformista szociál- ben az időben írta Lékai Já- jövő. Üj hősök születtek: demokraták azonban gúzsba nos ma is megrázó „Erős Pis- Fürst Sándor, Rózsa Ferenc, kötötték a forradalmi moz- ta lázadása« című elbeszé- Ságvári Endre... S a felszagaimat. Amikor 1918 novem- lését. Ez az elbeszélés hű badulás után az ifjú kommuber 20-án megalakult a Kom- képe annak, hogy a tizenki- nisták ismét kibontották — munisták Magyarországi lenoes ifjúságot mennyire át- most már szabadon — a vöPártja, soraiban ott voltak a hatotta a szocialista fórra- rös zászlót. forradalmi ifjúság leglelke- dalom eszméje. Ma mndaz a hősi helytálsebb képviselői is: Korvin Ot- É|en moneie!l az ifjúság lás. amely 45 éven át jellea proletárdiktatúra kikiáltása ™ezte a bátor Tra-ÓatíXm után is, szívvel-lélekkel vál- híveit, a KISZ oroksege A forradalom la]tók a munka & a harc ne_ KISZ, mint a part segítője, hezét. Egvesült az If júmunká- ott van mindenütt, ahol a . „ sok Országos Szövetsége és a szocializmus epul : párakban paror^gert mdultak harc- Szocialista jfjúmun,kasok Qr- falvakban iskolakban, kutaba. Tudtak, hogy le kell sza- ^ SzöveJtsége Leszögez- tointezetekben ... A cél ma ték, hogy jobboldalinak nincs 's. "gya^, mint amit 45 éve közöttük helye. Programjuk kitűztek I^kaiek, Korvmek , .. „ . . kommunista program volt. ~ L®11" ,™agy5F koveto1 Tanoncok, diákok tízezerszám ~ » s^rahsta Mafflrarortó, Sallai Imre, Lékai János, Krámer Sándor és mások. Az őszirózsás után ezek a fiatalok, a párt vezetésével, a szocialista MamoLniuk az opportunista, reformista ifjúsági szövetséggel, s azonnal megkezdték a szer..x..„taűiiuíjwiv. uidaüiv u«:«:ia«,ni , . , , , , szovetseg vonultak ^ a vörös Hadse_ szag teljes felépitese. radalmi ifjúsági létrehozásáért Egyik g' ülésükön Lékai János így lelkesítette a munkásfiatalokat: „A sötét elnyomás tüzes villámait tifelétek csap- " regbe. Jelszavuk: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt Sz. I. a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészkedés különböző ágaiban. Megfelelő tájékoztatás, helyes propaganda hiányában azonban ezt a lehetőséget csak háromnegyedrésznyire használták ki. Tavaly a mezőgazdasági tanulók közül az elsőés másodévesek 17—18 százaléka „morzsolódott* le, hagyta abba a tanulást A felnőtteknél sem rózsásabb a helyzet. A felnőtt szakmunkás-tanfolyamok 27 százaléka feloszlott az elmúlt tanévben, mert a hallgatók részvétlenségében fulladtak az előadások. A fiatalok szakmunkás-képzésébe 18 év alatt, a felnőttképzésbe pedig húsz év fölött lehetett bekapcsolódni. így a 18—20 éves fiatalok szakmai oktatás nélkül maradtak. A szakmunkás-tanfolyamok mellett ott vannak a termelőszövetkezeti akadémiák is. Ha azt vizsgáljuk, hogy ezeknél mekkora a lemorzsolódás, kiderül: nem sokkal kedvezőbb a kép. Az idén változott már valamit a helyzet A 18—20 év közti fiatalok számára szerveztek szakmunkás-tanfolyamokat, így tudásvágyukat kielégíthetik. A másik baj — a nagyarányú lemorzsolódás — megszüntetése azonban nehezebb, össztettebb feladat. A

szakmunkásképző-tanfolyam megszervezésével kell kezdeni a lemorzsolódás elleni küzdelmet. Előfordult a múltban, hogy olyan községekben szerveztek baromfitenyésztő szakmunkás-tanfolyamot, amelyikben a baromfitejiyésztés fej'lesztése nem is volt napirenden, ugyanakkor mondjuk öntözőszakmunkásképzést nem kezdtek, pedig a falu szövetkezeti nagyüzeme jelentős területen hozzáfogott az öntözéses gazdálkodáshoz, s azt tovább is kívánta fejleszteni. A szakmunkásképző-tanf olyam szervezésekor tehát az eddiginél sokkal jobban figyelembe kell venni az üzem igényét Egy-egy gazdaságban olyan ágazatokon képezzenek szakmunkásokat, amelyek igénylik is a szakmunkást Ezért a megyei, járási, községi tanácsok és a pártszervezetek nagyon sokat tehetnek. Mindenekelőtt az ő feladatuk tisztázni a szövetkezet vezetőivel: milyen "Szakmunkásképzésre érdemes és tudják. Mégsem tula.jdoníta- szükséges az erőket összefognak ennek olyan jelentősé- ni. Sokat tehetnek, ha kellő get az országban, mint amit felelősséggel dolgoznak a £amegérdemelne. lu szakmai, általánoí'' műNagyon hosszadalmas len- veltségének növeléséért, töbne most a felsőfokú, s a kö- bek között azért, hogy a zépfokú oktatás helyzetét szakmunkásképző-tanfovizsgálni. Tény az. hogy hiá- lyam előadásai valóban tanyosság itt is van. de az nulságosak, érdekesek, tarutóbbi időben aránylag sok talmasak legyenek, minden tisztázódott és erő- Ha helyes a szervezés, akteljes javulás tapasztalható, kor nem okoz később gonNem mondható el ugyanez dot a szakmunkás képesítésaz alsófokú oktatásra, a se! rendelkező emberek szakmunkásképzésre. megfelelő foglalkoztatása Az idén lett volna mód ar- sem. Jó néhányan ugyanis ra, hogy mezőgazdasági nagy- azért hagyják abba a tanfoüzemeink 8200 mezőgazda- lyamot, vagy azért nem kezsági tanulót szerződtessenek denek hozzá a tanuláshoz, A

mikor a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről van szó, sokan hajlamosaik arra, hogy á fejlődés egyedüli tényezőjéül a termelés anyagi-műszaki feltételeit tekintsék. S ez súlyos hiba. Örök igazság az, hogy a termelés legfontosabb tényezői az emberek. Az emberek tudása, szorgalma az esetek többségében eldönti a termelés sorsát. Természetes dolog, hogy kellenek a korszerű eszközök, szükség van a korszerű termelés anyagi feltételeire. De ezek csak akkor érvényesülnek, hatnak igazán, ha akik vélük dolgoznak, értenek ís hozzájuk, a legésszerűbben, a leggazdaságosaban, a leghatékonyabban használják fel. Mezőgazdaságunkban kereken ötvenötezer traktor, több százezer korszerű munkagép segíti a termelést. Üj nagyüzemi épületek százai készültek el. Az egy holdra jutó műtrágya mennyisége az idén már 150 kilogramm körül alakul. Mind több a növényvédőszer, a gyomirtószer. Esztendőről esztendőre több keveréktakarmányt hasznosítanak szövetkezeteink és állami gazdaságaink. Több és tökéletesebb gyógyszerek szolgálják az állategészségügyet. Majd félmillió kataszteri holdon teremtődtek meg az öntözéses gazdálkodás feltételek H

ány és hány olyan esetet lehetne egy-egy megyében, járásban felsorolni, amikor ezek a korszerű eszközök — mert helytelenül használták őket — nem hozták meg a várt eredményt, esetleg csak a termelést tették költségesebbé. S ha valaki az okot kutatja, majd mindig odajut: nem értettek a felhasználáshoz, hibásan jártak él. Nincsenek matematikai számítások arra, hogy a rendelkezésre álló korszerű eszközök hány százalékkal szolgálhatnák jobban a termelést, ha azokat valóban jól hasznosítanák mindenütt. Az azonban bizonyos, hogy legnagyobb tartalékaink éppen itt vannak. Elsőrangúan fontos feltétele tehát a termelés fejlesztésének mezőgazdaságunk előrehaladásának, a mezőgazdaságban dolgozók műveltségének, mindenekelőtt szakmai műveltségének fejlesztése. Valószínű, hogy ezt ezrek és ezrek nagyon jól Régi röplapok tanúsítják a kodta legerősebben. A ti sze- kommunista_ ifjúsági szövetgény, fiatal véreteket szipolyozták nagytőkések legelőször, mert ti voltatok a leg ség tagjainak hazafias tetteit: fegyverrel védték a proletár hazát. Köztudott, hogy tehetetlenebbek*' A szervező a ludovikások lázadását is két század 17—18 éves vöröskatona törte le. Az ifjúságot olyan kiemelkedő kommunismunka meghozta eredményét: 1918 december végén az Ifjúmunkások Országos Szövetségének összvezetöségi ülése ta vezetők vitték a forradsdöntött.: szakítanak a szociól- lom útjain, mint lékai Jádemokrata párttal és osztálv- no?- Krámer Sándor, harcos ifjúsági szövetséget. A feherterror kegyetlen alakítanak. Üdvözletet küld- dühvel csapott le a szocializtek az orosz proletariátusnak, mus ifjú híveire is. Leninnek. Ez az ifjúsági szer- A KIMSZ sok-sok mártírt vezet a kommunista pártot adott, de eltiporni mégse tudKülföldi egyetemeken tanulhatnék leendő agrárszakembereink A külföldi egyetemek több hány szakembert igényel. Bulmint 40 speciális agrársza- gária, Csehszlovákia, Finnkán tanulhatnak ösztöndíjjal ország, Lengyelország, az a jövő tanévtől kezdve leendő NDK, Románia és a Szovjetmezőgazdasági szakembere- unió egyetemein és főiskoláink. Mezőgazdaságunknak in most olyan önálló szakokrnind többféle specialistára ra jelentkezhetnek,amelyeket van szüksége, itthoni iskolai ... , . , i képzésük azonban nem old- ltthon mlnt ^tárgyalt a tó meg, mivel egy-egy ilyen kat> vaSy esetleg más szakokszűkebb szakterület csak né- kai együtt tanulhattak. Ötvenmillió forint terven felül A Lenin Kohászati Művek megbirkózniuk, szombaton dolgozói, jóllehet az idén sok eleget tettek az évi teljes terváratlan nehézséggel kellett melési kötelezettségüknek. A terv idő előtti befejezéséhez különösen jó munkával járultak hozzá a martinászok, az elektroolvasztárok, a blokksori és középsori hengerészek, továbbá a kovácsoló üzemek, a vasöntöde és a csavargyár dolgozói, akik évi előirányzatukat már előbb teljesítették. A diósgyőri kohászok az év hátralevő napjaiban terven felül mintegy ötvenmillió forint értékű vegyes kohászati terméket készítenek. mert azt látják: a szakmunkás képesítései rendelkező tagjok nem azon a munkaterületen dolgoznak, amely képesítésüknek megfelel. így aztán nem látják értelmét a tanulásnak. E

gy másik gyakori jelenség: a szakmunkás képesítéssel rendelkező ember hiába ért kitűnően a munkához, hiába dolgozik azon a területen, amelyre képesítése szól, semmivel nem „keres* többet, mint az, aki nem végzett szakmunkástanfolyamot, s így nem is ismeri annyira munkájának szakmai kérdéseit. A szakmunkások megfelelő honorálása anyagilag is érdekeltebbé tenné, teszi az embereket a tanulásban, a szakma kiváló elsajátításában. Szükség van erre az anyagi érdekeltségre, ha sikereket akarunk elérni. Mindenekelőtt a nagyüzem, az egész szövetkezet érdeke, hogy az állattenyésztés különböző ágaiban, a növénytermesztés egyes speciális területein, a gyümölcsösben, a szőlőben — mindenütt, ahol nagy szakértelmet kíván a munka — valóban hozzáértő, jól képzett szakmunkások dolgozzanak. Nagyobb hozzáértésük bőségesen meghozza hasznát a termelésben. Nagyon szűklátókörűén gondolkodnak azok, akik azt hiszik: felesleges a szakmunkásnak többet adni egy bizonyos munkáért, érje be ő is annyival, mint a tanulatlan dolgozó. Ilyen felfogás mellett azok a milliós értékek. amelyek korszerű eszközök formájában ott vannak nagyüzemcinkben, csak nagyon rosszul, alacsony hatásfokkal segítik a termelést S ez a drága. A szakmunkásképzésben az idén mintegy kilencvenezren vesznek részt. Lényegesen többen tehát, mint az elmúlt években, de ez a szám még mindig nagyon kicsi, nagyon kevés. Kevés akkor is, ha 30 —35 ezer traktorvezető .kiképzésére gondolunk a téli hónapokban. Nagyon igaz aZ, hogy tnlajdonképen minden arra alkalmas férfinak rövid időn belül meg kellene tanulnia a traktorvezetést, ha a mezőgazdaságban dolgozó gépeket —, amelyeknek a száma egyre nő — valóban jól ki akarjuk használni. De a nagyüzemi gazdálkodás többi ága is magas fokú szakmai műveltséget követel. S nemcsak az agronómusnak kell értenie a nagyüzemi termelés szakmai dolgaihoz, hanem kinek-kinek a maga területén az állattenyésztésben is, a kertészetben is, a növénytermesztésben is. Specialisták egész sora kell az öntözéshez .a növényvédelemhez, a vegyszeres gyomirtáshoz, a takarmánytápok etetéséhez, a nagyüzemi szőlő-gyümölcstermesztés sokfajta munkájához. a műtrágya okszerű hasznosításához. S lehetne sorolni tovább szinte minden területét a mezőgazdasági termelésnek. T

anulni, művelődni, megismerkedni a világ és a mezőgazdaság dolgaival. Elengedhetetlen kötelessége ez a szövetkezeti elnöknek is, a brigádvezetőnek is. a tagoknak, a mezőgazdasági dolgozóknak is. Szebbé, emberibbé, okosabbá csak műveltebb emberfők tehetik a falusi világot ls. Teremtődjön minden községben olyan helyzet, amelyben nemcsak néhányan tesznek ezért. Tél előtt állunk. Ez az időszak igazán alkalmas arra, hogy tudásban sokat gyarapodjanak az emberek. Az elmúlt esztendőkről tapasztalat is van jócskán. Jó is, roSsz is. A termelés mindennapi ügyei mellett értse meg minden járás, minden község, minden szocialista nagyüzem irányítója: múlhatatlanul nagy szükség van az igazán jó tanításra, oktatásra, a szakmai és általános műveltség növelésére, mert ez a zálog i egy-egy kis közösségben is. s az országban is a gyorsabb haladásnak. ALMÁSI ISTVÁN Vasárnap, 1963, december29. dél-magyarország 3