Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

Elvben és gyakorlatban Női egyenjogúság a vasúti szolgálati helyeken A szakszervezetek az utób­bi években sokat tettek Sze. geden is a dolgozó nők élet­és munkakörülményeinek ja­vításáért, a munkahelyi problémák megoldásáért, az otthoni terhek könnyítésé­éit. Törekvésük nem nélkü­lözte azt a szándékot sem, hogy a politikai és kulturá­lis életben is közelebb ke­rüljenek a dolgozó asszo­nyokhoz. Hogy ez mennyire sikerült például a vasúti munkahelyeken, ezt vizsgál­ta meg legutóbbi ülésén a Vasutasok Szakszervezetének Csongrád Slegyei Bizottsága, UJ „A vasút nehéz szakma a nőknek" Nincs nálunk olyan ipar­ág, ahol a férfiak mellett ne foglalkoztatnának nőket is. A hagyományos munkaterü­letek — a textilüzemek, az élelmiszeripari gyárak, a ke­reskedelem, s a szolgáltató ipar — könnyebb ágaiban s/ép számmal dolgoznak nők. A vasúton is. Igaz, hogy a megye vasutasainak csupán 12 százaléka nő. En­nél nagyobb baj az, hogy ez a 12 százalék is jóformán két városra összpontosul Csongrád megyében. A vas­útnál foglalkoztatott 910 nő közül 700 Szegeden levö szolgálati helyeken dolgozik, 137-en pedig a szentesi épí­tési főnökség alkalmazottai. A többit, ez pedig alig több, mint 70, a megye különböző szolgálati helyein foglalkoz­tatják. Akik tudják, hogy váro­sunk üzemi dolgozóinak, al­kalmazottainak több mint fele nő, bizonyára csodál­koznak azon, hogy ilyen ke. i esem vannak a vasutasok között nők. — Voltak többem is az egyenjogúság kibontakozásá­rak első éveiben — mond­ják —. de aztán elpártolták más munkaterületekre, mert a vasút nehéz szakma a nőknek. Kevés a szakképzett nők száma Szakma? Lássuk csak kö­zelebbről, hányan is mond­hatják magukról a vasútnál dolgozó nők, hogy szak­képzettséggél rendelkeznek. A szakszervezet megyei bi­zottsága megállapította több munkahelyen végzett vizs­gálata során, hogy igen ke­vés a szakképzett nők szá­ma. A szegedi csomópont vizsgálatakor például kitűnt, hogy az itt foglalkoztatott nők 50 százalékának nincs szakképzettsége, szakvizsgája. S akiknek van, azok több­nyire gépírónői, könyvelői, vagy valamilyen ipari szak­ma vizsgájával rendelkez­nek. A vasútnál dolgozó 700 szegedi nő közül csak 230-an rendelkeznek vasúti szak­vizsgával, közülük igen so­kuknak csak alapfokú ügy­viteli vizsgája van. A szakmunkásképzés prob­lémáiról szólva elmondják a vasút helyi vezetői, hogy igyekeznek minél több fia­tal leányt szakmunkássá ké­pezni. Sajnos, nem kamato­zik eléggé a rájuk költött pénz, mert nagy részük, ha férjhez megy, elhagyja mun­kahelyét, vagy anélkül is máshova megy dolgozni. Érdekes azonban, hogy a termelést segítő munkában, murikaversenyben szívesen vesznek részt az asszonyok. Például 109-en tagjai már valamelyik szocialista bri­gádnak. A Szegedi Pálya­fenntartási Főnökség szocia­lista brigádjai között van már olyan is, amelyben csak nők tevékenykednek. Nem­csak a brigádmozgalomban, hanem az egyénj verseny­ben is szívesen vesznek részt az asszonyok. Lelkes munkájuk eredményét azon­ban nem tükrözik megfele­lően a jutalmak, erkölcsi el­ismerések. Pedig de sokan és de sokszor mondják a különböző szolgálati helyek vezetői: már közhelynek szá­mít nálunk, hogy az asszo­nyok egyenjogúak a férfiak­kal. S íme, 1962 második félévében csupán öt nő ka­pott kiváló dolgozó okleve­let és hárman jelvényt. Az idén az első fél évben ösz­szesen 7 dolgozót tüntettek ki kiváló oklevéllel, illetve jelvénnyel. Az egyenjogúság a bére­zésben sem jut mindenütt kifejezésre. Törvénysértést ugyan nem követnek el, de a besorolásoknál a szolgá­lati főnökök, a helyi szak­szervezeti szervek sok eset­ben jóval alacsonyabb bért állapítanak meg ugyanabban a munkakörben dolgozó nők részére, akik egyébként ha­sonló szolgálati idővel, kép­zettséggel rendelkeznék, mint férfitársaik. m Jeleskednek a társadalmi munkában Mozgalmi munka... Szak­szervezeti munka... Egyszó­val: társadalmi munka. Ér­dekes (vagy talán meglepő?) mostanában egyre többen szeretik a nők közül. Elég csak arra utalni, hogy az 1962. évi szakszervezeti vá­lasztáskor 179 nőt válasz­tottak a különböző szakszer­vezeti tisztségekbe. Azóta ezek az asszonyok megáll­ták a helyüket, munkájuk nyomán eredményesebb a szakszervezeti tevékenység. Sőt, mind többen kapcsolód­nak be a különböző bizott­ságok munkájába. Szívesen vesznek részt a kulturális munkában i® a nők. Szerepelnek énékkaroK­ban, színjátszó csoportok­ban. A szegedi vasutas mű­velődési otthon könyvtárá­nak például 890 beiratkozott olvasója van. Ezek 46 szá­zaléka nő. Tömegesen hall­gatják az ismeretterjesztő előadásokat, többen járnak esti iskolába. A legutóbbi felmérések szerint a szegedi vasúti csomóponton dolgozó nők közül 315-en vesznek részt párt-, illetve szakszer­vezeti oktatásban. Nehéz akárcsak néhány adattal is szemléltetni az immár 19 éve fejlődő „egyen jogúskodást*. A szak­szervezet megyei bizottsága által feltárt néhány adat, tény azonban arról tanúsko­dik, hogy van még mit ten­ni, sőt jóvátenni is a vasút szolgálati helyein. Jó lenne, ha nemcsak beszélnének er­ről, hanem cselekednének is. Mert igaz, hogy nehéz szak­ma a vasutas munka, de könnyebbé lehet tenni a nők részére. A január else­jén sorra kerülő bérrende­zés alkalmával, a besorolá­soknál is jobban lehetne ér­vényesíteni az egyenjogúsá­got. Nem követelünk túlzá-. sokat, csak azt, ami min­denkit megillet munkája szerint, s lehet, hogy a vas­útnál dolgozó nők egy ré­szét több illeti meg, mint amit eddig kaptak. Nagy Pál A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kulcsa Az ifjúság a szocializmusért A KIMSZ megalakulásának 45. évfordulójára A Nagy Októberi Szocia- követte, azzal együtt mozgó- ták. Már 1920-lél kezdve vé­lista Forradalom hatására a sította a tömegeket a szocia- gig a huszonötéves ellenfor­magyar ifjúság legkiválóbb- lista forradalomra, majd radalmi rendszer alatt hirdet­;iai is forradalmi megújhódást védték az üldözött pártot. Eb- te, hogy a szocializmusé a i'kartak, a reformista szociál- ben az időben írta Lékai Já- jövő. Üj hősök születtek: demokraták azonban gúzsba nos ma is megrázó „Erős Pis- Fürst Sándor, Rózsa Ferenc, kötötték a forradalmi moz- ta lázadása« című elbeszé- Ságvári Endre... S a felsza­gaimat. Amikor 1918 novem- lését. Ez az elbeszélés hű badulás után az ifjú kommu­ber 20-án megalakult a Kom- képe annak, hogy a tizenki- nisták ismét kibontották — munisták Magyarországi lenoes ifjúságot mennyire át- most már szabadon — a vö­Pártja, soraiban ott voltak a hatotta a szocialista fórra- rös zászlót. forradalmi ifjúság leglelke- dalom eszméje. Ma mndaz a hősi helytál­sebb képviselői is: Korvin Ot- É|en moneie!l az ifjúság lás. amely 45 éven át jelle­a proletárdiktatúra kikiáltása ™ezte a bátor Tra-ÓatíXm után is, szívvel-lélekkel vál- híveit, a KISZ oroksege A forradalom la]tók a munka & a harc ne_ KISZ, mint a part segítője, hezét. Egvesült az If júmunká- ott van mindenütt, ahol a . „ sok Országos Szövetsége és a szocializmus epul : párakban paror^gert mdultak harc- Szocialista jfjúmun,kasok Qr- falvakban iskolakban, kuta­ba. Tudtak, hogy le kell sza- ^ SzöveJtsége Leszögez- tointezetekben ... A cél ma ték, hogy jobboldalinak nincs 's. "gya^, mint amit 45 éve közöttük helye. Programjuk kitűztek I^kaiek, Korvmek , .. „ . . kommunista program volt. ~ L®11" ,™agy5F koveto1 Tanoncok, diákok tízezerszám ~ » s^rahsta Mafflraror­tó, Sallai Imre, Lékai János, Krámer Sándor és mások. Az őszirózsás után ezek a fiatalok, a párt vezetésével, a szocialista Ma­moLniuk az opportunista, re­formista ifjúsági szövetséggel, s azonnal megkezdték a szer­..x..„taűiiuíjwiv. uidaüiv u«:«:ia«,ni , . , , , , szovetseg vonultak ^ a vörös Hadse_ szag teljes felépitese. radalmi ifjúsági létrehozásáért Egyik g' ülésükön Lékai Já­nos így lelkesítette a munkás­fiatalokat: „A sötét elnyomás tüzes villámait tifelétek csap- " regbe. Jelszavuk: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt Sz. I. a növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, a kertészke­dés különböző ágaiban. Meg­felelő tájékoztatás, helyes propaganda hiányában azon­ban ezt a lehetőséget csak háromnegyedrésznyire hasz­nálták ki. Tavaly a mezőgaz­dasági tanulók közül az első­és másodévesek 17—18 szá­zaléka „morzsolódott* le, hagyta abba a tanulást A felnőtteknél sem rózsá­sabb a helyzet. A felnőtt szakmunkás-tanfolyamok 27 százaléka feloszlott az el­múlt tanévben, mert a hall­gatók részvétlenségében ful­ladtak az előadások. A fiata­lok szakmunkás-képzésébe 18 év alatt, a felnőttképzésbe pedig húsz év fölött lehetett bekapcsolódni. így a 18—20 éves fiatalok szakmai oktatás nélkül maradtak. A szakmunkás-tanfolyamok mellett ott vannak a terme­lőszövetkezeti akadémiák is. Ha azt vizsgáljuk, hogy ezeknél mekkora a lemor­zsolódás, kiderül: nem sok­kal kedvezőbb a kép. Az idén változott már valamit a helyzet A 18—20 év közti fiatalok számára szerveztek szakmunkás-tanfolyamokat, így tudásvágyukat kielégít­hetik. A másik baj — a nagyarányú lemorzsolódás — megszüntetése azonban nehe­zebb, össztettebb feladat. A szakmunkásképző-tan­folyam megszervezésé­vel kell kezdeni a le­morzsolódás elleni küzdel­met. Előfordult a múltban, hogy olyan községekben szerveztek baromfitenyész­tő szakmunkás-tanfolyamot, amelyikben a baromfite­jiyésztés fej'lesztése nem is volt napirenden, ugyanakkor mondjuk öntözőszakmunkás­képzést nem kezdtek, pedig a falu szövetkezeti nagyüze­me jelentős területen hozzá­fogott az öntözéses gazdál­kodáshoz, s azt tovább is kívánta fejleszteni. A szak­munkásképző-tanf olyam szervezésekor tehát az eddi­ginél sokkal jobban figye­lembe kell venni az üzem igényét Egy-egy gazdaság­ban olyan ágazatokon képez­zenek szakmunkásokat, ame­lyek igénylik is a szakmun­kást Ezért a megyei, járási, köz­ségi tanácsok és a pártszer­vezetek nagyon sokat tehet­nek. Mindenekelőtt az ő fel­adatuk tisztázni a szövetke­zet vezetőivel: milyen "Szak­munkásképzésre érdemes és tudják. Mégsem tula.jdoníta- szükséges az erőket összefog­nak ennek olyan jelentősé- ni. Sokat tehetnek, ha kellő get az országban, mint amit felelősséggel dolgoznak a £a­megérdemelne. lu szakmai, általánoí'' mű­Nagyon hosszadalmas len- veltségének növeléséért, töb­ne most a felsőfokú, s a kö- bek között azért, hogy a zépfokú oktatás helyzetét szakmunkásképző-tanfo­vizsgálni. Tény az. hogy hiá- lyam előadásai valóban ta­nyosság itt is van. de az nulságosak, érdekesek, tar­utóbbi időben aránylag sok talmasak legyenek, minden tisztázódott és erő- Ha helyes a szervezés, ak­teljes javulás tapasztalható, kor nem okoz később gon­Nem mondható el ugyanez dot a szakmunkás képesítés­az alsófokú oktatásra, a se! rendelkező emberek szakmunkásképzésre. megfelelő foglalkoztatása Az idén lett volna mód ar- sem. Jó néhányan ugyanis ra, hogy mezőgazdasági nagy- azért hagyják abba a tanfo­üzemeink 8200 mezőgazda- lyamot, vagy azért nem kez­sági tanulót szerződtessenek denek hozzá a tanuláshoz, A mikor a mezőgazda­sági termelés fejlesz­téséről van szó, sokan hajlamosaik arra, hogy á fej­lődés egyedüli tényezőjéül a termelés anyagi-műszaki fel­tételeit tekintsék. S ez súlyos hiba. Örök igazság az, hogy a termelés legfontosabb té­nyezői az emberek. Az em­berek tudása, szorgalma az esetek többségében eldönti a termelés sorsát. Természetes dolog, hogy kellenek a kor­szerű eszközök, szükség van a korszerű termelés anyagi feltételeire. De ezek csak ak­kor érvényesülnek, hatnak igazán, ha akik vélük dolgoz­nak, értenek ís hozzájuk, a legésszerűbben, a leggazda­ságosaban, a leghatékonyab­ban használják fel. Mezőgazdaságunkban kere­ken ötvenötezer traktor, több százezer korszerű munkagép segíti a termelést. Üj nagy­üzemi épületek százai készül­tek el. Az egy holdra jutó műtrágya mennyisége az idén már 150 kilogramm körül alakul. Mind több a növényvédőszer, a gyomirtó­szer. Esztendőről esztendőre több keveréktakarmányt hasznosítanak szövetkezete­ink és állami gazdaságaink. Több és tökéletesebb gyógy­szerek szolgálják az állat­egészségügyet. Majd félmillió kataszteri holdon teremtőd­tek meg az öntözéses gaz­dálkodás feltételek H ány és hány olyan esetet lehetne egy-egy megyében, járásban felsorolni, amikor ezek a korszerű eszközök — mert helytelenül használták őket — nem hozták meg a várt eredményt, esetleg csak a termelést tették költsége­sebbé. S ha valaki az okot kutatja, majd mindig odajut: nem értettek a felhasználás­hoz, hibásan jártak él. Nincsenek matematikai számítások arra, hogy a ren­delkezésre álló korszerű esz­közök hány százalékkal szol­gálhatnák jobban a terme­lést, ha azokat valóban jól hasznosítanák mindenütt. Az azonban bizonyos, hogy leg­nagyobb tartalékaink éppen itt vannak. Elsőrangúan fontos feltéte­le tehát a termelés fejlesz­tésének mezőgazdaságunk előrehaladásának, a mező­gazdaságban dolgozók mű­veltségének, mindenekelőtt szakmai műveltségének fej­lesztése. Valószínű, hogy ezt ezrek és ezrek nagyon jól Régi röplapok tanúsítják a kodta legerősebben. A ti sze- kommunista_ ifjúsági szövet­gény, fiatal véreteket szipo­lyozták nagytőkések legelő­ször, mert ti voltatok a leg ség tagjainak hazafias tette­it: fegyverrel védték a pro­letár hazát. Köztudott, hogy tehetetlenebbek*' A szervező a ludovikások lázadását is két század 17—18 éves vöröska­tona törte le. Az ifjúságot olyan kiemelkedő kommunis­munka meghozta eredményét: 1918 december végén az If­júmunkások Országos Szövet­ségének összvezetöségi ülése ta vezetők vitték a forrads­döntött.: szakítanak a szociól- lom útjain, mint lékai Já­demokrata párttal és osztálv- no?- Krámer Sándor, harcos ifjúsági szövetséget. A feherterror kegyetlen alakítanak. Üdvözletet küld- dühvel csapott le a szocializ­tek az orosz proletariátusnak, mus ifjú híveire is. Leninnek. Ez az ifjúsági szer- A KIMSZ sok-sok mártírt vezet a kommunista pártot adott, de eltiporni mégse tud­Külföldi egyetemeken tanulhatnék leendő agrárszakembereink A külföldi egyetemek több hány szakembert igényel. Bul­mint 40 speciális agrársza- gária, Csehszlovákia, Finn­kán tanulhatnak ösztöndíjjal ország, Lengyelország, az a jövő tanévtől kezdve leendő NDK, Románia és a Szovjet­mezőgazdasági szakembere- unió egyetemein és főiskolá­ink. Mezőgazdaságunknak in most olyan önálló szakok­rnind többféle specialistára ra jelentkezhetnek,amelyeket van szüksége, itthoni iskolai ... , . , i képzésük azonban nem old- ltthon mlnt ^tárgya­lt a tó meg, mivel egy-egy ilyen kat> vaSy esetleg más szakok­szűkebb szakterület csak né- kai együtt tanulhattak. Ötvenmillió forint terven felül A Lenin Kohászati Művek megbirkózniuk, szombaton dolgozói, jóllehet az idén sok eleget tettek az évi teljes ter­váratlan nehézséggel kellett melési kötelezettségüknek. A terv idő előtti befejezéséhez különösen jó munkával járul­tak hozzá a martinászok, az elektroolvasztárok, a blokk­sori és középsori hengerészek, továbbá a kovácsoló üzemek, a vasöntöde és a csavargyár dolgozói, akik évi előirányza­tukat már előbb teljesítették. A diósgyőri kohászok az év hátralevő napjaiban terven felül mintegy ötvenmillió fo­rint értékű vegyes kohászati terméket készítenek. mert azt látják: a szakmun­kás képesítései rendelkező tagjok nem azon a munkate­rületen dolgoznak, amely ké­pesítésüknek megfelel. így aztán nem látják értelmét a tanulásnak. E gy másik gyakori je­lenség: a szakmunkás képesítéssel rendelke­ző ember hiába ért kitűnően a munkához, hiába dolgozik azon a területen, amelyre ké­pesítése szól, semmivel nem „keres* többet, mint az, aki nem végzett szakmunkás­tanfolyamot, s így nem is is­meri annyira munkájának szakmai kérdéseit. A szak­munkások megfelelő honorá­lása anyagilag is érdekelteb­bé tenné, teszi az embere­ket a tanulásban, a szakma kiváló elsajátításában. Szük­ség van erre az anyagi ér­dekeltségre, ha sikereket akarunk elérni. Mindenek­előtt a nagyüzem, az egész szövetkezet érdeke, hogy az állattenyésztés különböző ágaiban, a növénytermesz­tés egyes speciális területein, a gyümölcsösben, a szőlőben — mindenütt, ahol nagy szakértelmet kíván a munka — valóban hozzáértő, jól képzett szakmunkások dol­gozzanak. Nagyobb hozzáér­tésük bőségesen meghozza hasznát a termelésben. Na­gyon szűklátókörűén gondol­kodnak azok, akik azt hi­szik: felesleges a szakmun­kásnak többet adni egy bi­zonyos munkáért, érje be ő is annyival, mint a tanulat­lan dolgozó. Ilyen felfogás mellett azok a milliós érté­kek. amelyek korszerű esz­közök formájában ott van­nak nagyüzemcinkben, csak nagyon rosszul, alacsony ha­tásfokkal segítik a terme­lést S ez a drága. A szakmunkásképzésben az idén mintegy kilencvenezren vesznek részt. Lényegesen többen tehát, mint az elmúlt években, de ez a szám még mindig nagyon kicsi, nagyon kevés. Kevés akkor is, ha 30 —35 ezer traktorvezető .ki­képzésére gondolunk a téli hónapokban. Nagyon igaz aZ, hogy tn­lajdonképen minden arra al­kalmas férfinak rövid időn belül meg kellene tanulnia a traktorvezetést, ha a me­zőgazdaságban dolgozó gépe­ket —, amelyeknek a száma egyre nő — valóban jól ki akarjuk használni. De a nagyüzemi gazdálkodás töb­bi ága is magas fokú szakmai műveltséget követel. S nem­csak az agronómusnak kell értenie a nagyüzemi termelés szakmai dolgaihoz, hanem kinek-kinek a maga terüle­tén az állattenyésztésben is, a kertészetben is, a növény­termesztésben is. Specialis­ták egész sora kell az öntö­zéshez .a növényvédelemhez, a vegyszeres gyomirtáshoz, a takarmánytápok etetéséhez, a nagyüzemi szőlő-gyümölcs­termesztés sokfajta munká­jához. a műtrágya okszerű hasznosításához. S lehetne sorolni tovább szinte minden területét a mezőgazdasági termelésnek. T anulni, művelődni, megismerkedni a vi­lág és a mezőgazda­ság dolgaival. Elengedhetet­len kötelessége ez a szövet­kezeti elnöknek is, a brigád­vezetőnek is. a tagoknak, a mezőgazdasági dolgozóknak is. Szebbé, emberibbé, oko­sabbá csak műveltebb em­berfők tehetik a falusi vilá­got ls. Teremtődjön minden községben olyan helyzet, amelyben nemcsak néhányan tesznek ezért. Tél előtt ál­lunk. Ez az időszak igazán alkalmas arra, hogy tudás­ban sokat gyarapodjanak az emberek. Az elmúlt eszten­dőkről tapasztalat is van jócskán. Jó is, roSsz is. A ter­melés mindennapi ügyei mellett értse meg minden já­rás, minden község, minden szocialista nagyüzem irányí­tója: múlhatatlanul nagy szükség van az igazán jó ta­nításra, oktatásra, a szak­mai és általános műveltség növelésére, mert ez a zálog i egy-egy kis közösségben is. s az országban is a gyorsabb haladásnak. ALMÁSI ISTVÁN Vasárnap, 1963, december29. dél-magyarország 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom