Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-28 / 302. szám

Súlyos vasúli szerencsétlenség Szolnok közelében December 24-én Abony és Szolnok között a Budapest Nyugati pályaudvarról Szen­tesre közlekedő 7712 b számú személyvonat beleütközött az előtte álló tehervonatba. En­nek következtében 43 személy életét vesztette, 36-an sérülést izenvedtek. A szerencsétlenség színhe­lyére kivonultak a szolnoki, a kecskeméti és a ceglédi men­ték, valamint a segítségül hí­vott katonai alakulatok, ame­lyeknek tagjai részt vettek az első segélynyújtásban és a sebesültek kórházba szállítá­sában. A szolnoki kórházban a sérülteket gondos orvosi ke­zelésben és ápolásban része­sítették. A szerencsétlenség okainak megállapítására a vizsgálat azonnal megindult. Az eddigi megállapítások szerint az ösz­saeütközés bekövetkezéséért Szeghalmi József mozdonyve­zetőt és Kocsis Ferenc figye­lő mozdonyfűtőt terheli a fe­lelősség. A mozdony személy­zete kipihent állapotban lé­pett szolgálatba, vette át a szerelvényt Cegléden. A pá­lyatest mellett a műszaki jel­zőberendezések kifogástala­nul működtek. A mozdonyve­zető és a fűtő a sűrű ködben nem figyelt fel a vonalon álló tehervonatot fedező jelző vö­rös fényére és az ennek elő­jelzőjén levő sárga fényre, amely mellett elhaladva a vo­nat sebességét olyan mérték­ben kellett volna csökkente­ni, hogy a vörös fényt mutató jelző előtt a vonat megálljon. A rendőrség Szeghalmi Jó­zsef mozdonyvezetőt és Ko­csis Ferenc fűtőt őrizetbe vet­te. A szerencsétlenség összes körülményeinek felderítésére a vizsgálat tovább folyik. A kormány részvétnyilvánítása Iskolai szünidő és a kisdiák A forradalmi munkás-pa­raszt kormány mély megren­düléssel értesült a súlyos ki­menetelű vasúti szerencsét­lenségről. s az áldozatok hoz­zátartozóinak részvétét és együttérzését fejezi ki. A kor­mány intézkedett, hogy a hozzátartozók és a sebesültek megfelelő segítségnyújtásban részesüljenek. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium gondoskodik az elhalálozottak temetéséről, hozzátartozóik megsegítéséről és a sérültekről. (MTI) MEGÉRKEZETT a régen várt téli szünet. Szüksége van erre a kisdiáknak és a nagynak egyaránt. Négyhó­napi megfeszített munka után hagyományos „jutalom* ez a pihenő. Az ilyen mun­kamegszakítások szüksége­sek a diák életében. Sok év­tizedes tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a téli szünet után nagyobb lendülettel és ket­tőzött buzgalommal folyik a diákok iskolai munkája. Mindig? Minden esetben? Ugyanis, nem egyforma érdemmel kezdik meg a téli szünetet a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg a helyét, odaadásai, jól és sokat tanult. Egy másik ré­szük azonban csak tengett­lengett az iskolában, -átvé­szel te" nagy üggyel-bajjal az időt, — a kellemes pihenőre várva. Melyik diák miként töltse tehát a szünidőt? Általában a szülők két nagy táborba sorolhatók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a vakáció a teljes mun­kaszünetet jelenti. Közülük sokan így beszélnek: „Sze­gény gyerek, hadd pihenjen.* Vagy: »Agyonhajtották sze­gényt az iskolában, most leg­alább kipihenheti magát." Az ilyen és ehhez hasonló mon­datokat a helytelen szeretet mondatja a szülővel. Ez a felfogás a diák kényeztetésé­hez vezet. Az ilyen szülő az ágyba viszi gyermekének a reggelit mentesíti őt még a legcsekélyebb házimunkától Egy új rendelet margójára Hogyan értelmezzük a magánház-tulajdonosok felmondási jogát? Január 1-én lép életbe a személyi tulajdonban álló lakások tulajdonosait megil­lető felmondási jog gyakor­• lásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet. E kérdések szabályozásáról Il­letékes helyen tájékoztatták az MTI munkatársát Mi tette szükségessé ? A lakóházak jelentős része 1952-ben állami tulajdonba került. Közülük 1957 és 1963 között a kisebb házakat mentesítették az államosítás alól. Jelenleg csak olyan házingatlanok — kisebb la­kóházak és öröklakások — vannak az állampolgárok tulajdonában, amelyek a tu­lajdonosok, vagy családtag­jai személyes lakásszükség­letének kielégítésére szolgól­nak. Fontos, hogy a tulajdono­sok megfelelő állapotban tartsák a házakat Gyakori a tapasztalat viszont, hogy a bérlő által használt lakás tulajdonosa a fenntartási költségek egy részét rend­szeresen a saját jövedelmé­ből — munkabéréből, fizeté­séből — kénytelen viselni, a lakásra maga, vagy egye­neságbeli rokona számára igényt tart A jelenleg hatályos lakás­rendelet szerint azonban á felmondás csak akkor érvé­nyes, ha a tulajdonos á bérlő részére a felmondással egyidejűleg megfelelő és be­költözhető lakást ajánl fel. Vita esetén a bíróság dönt abban a kérdésben, hogy a felmondás érvényes-e, s kö­zelebbről, hogy a felajánlott cserelakás a bérlő részére megfelelő-e. Kivétel az az eset, amikor a tulajdonos a lakást 1958. április 15-e — a felmondási jogot első ízben felfüggesztő kormányrendelet hatálybalé­pésének napja — és a mos­tani rendelet hatálybalépé­sének napja — 1964. január 1. — közötti időben magán­személytől, bérlő által la­kottan vásárolta. Ilyen eset­ben a tulajdonos n felmon­dási jogot csak 1965. január 1 tői kezdődően gyakorol­hatja. Ez a kivétel azokra a lakásokra vonatkozik, ame­lyekre az adás-vételi szerző­mert a lakbér sokszor nem. dést 1958. április 15-e és mondhat azon a címen, hogy lembe vesz: mind a bérlő, mind pedig a tulajdonos összes körülményeit, A bí­róságnak úgy kell döntenie, hogy határozata egyik félre nézve se vezessen méltány­talanságra. Ehhez a lakásbér­leti jogszabályok, valamint a legfelsőbb bíróság tizenha­todik számú elvi döntése részletes irányelveket tartal­maznak a bíróságok számára. Így például a bíróság figye­lembe veszi a bérlő által bérelt és a tulajdonos által felajánlott lakás fekvését, a lakások helyiségeinek szá­mát, alapterületét, felszerelé­sét és állapotát, továbbá távolságát a bérlő munkahe­lyétől és a közlekedési vi­szonyokat. A bíróság többek között tekintetbe veszi azt is, hogy a bérlő által lakott és fel­ajánlott lakás főbérlet-e vagy társbérlet, mennyi a két la­kás bére, továbbá ezzel kap­csolatban, hogy milyenek a bérlő kereseti viszonyai. (MTI) is. Pedig ha alaposabban utánanézne gyermeke addigi iskolai helytállásának, azon­nal rájönne: nem történt semmiféle „agyon hajszolás*. Sem az iskola nem terhelte túl a gyereket, sem a gyerek nem hajszolta magát még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szü­lők is, akik az iskolai téli szünetben vasszigort alkal­mazva kényszerítik gyerme­küket a még fokozottabb ta­nulásra. Azt mondogatják: „Most nagyon ráérsz, még is­kolába sem kell menned, most aztán előre megtanul­hatod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz." Nagyon káros szem­lélet ez. Megfosztja a gyere­ket a pihenéstől, csökkenti érdeklődésót a jövőbeli mun­ka iránt stb. EGYIK VÉGLET SEM he­lyes. Persze az „arany középút* sem ajánlatos. Minden egyes kisdiák egy-egy külön eset. Meg kell keresni a neki leg­jobban megfelelő módszert és arányt Abból kell kiin­dulni, hogy a téli szünet va­lamelyes kikapcsolódás a munkából. Semmi hiba sem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával to­vább pihen, többet játszik, önfeledtebben szórakozik. Játsszon a pajtásaival, sza­bad egy kissé későbben lefe­küdnie és végignéznie vagy végighallgatnia a neki meg­felelő televízió- vagy rádió­műsort. Tegyük lehetővé, hogy a megfelelő keretek kö­zött a kisdiák jól szórakoz­zék. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a végnélküli szórakozás, vagy éppen az üres semmittevés időszaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkal­masak arra, hogy a diák egy kissé forgassa tankönyveit, rendezze füzeteit, rendét te­remtsen fiókjában, karban tartsa használati tárgyait Ami pedig az esetleges mu­lasztásokat illeti, a téli szü­net kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha a kötelező olvas­mányokat előre elolvassa. Több ideje marad majd ké­sőbb a tanulásra. Célszerű és szórakoztató egy-egy múze­umlátogatás, a könnyed spor­tolás és kirándulás is. És a házimunka? Nemcsak a szünidőben, ha­nem az egész iskolaév ide­jén is, a házimunka nem­csak kívánatos, hanem szük­séges is. Más-más időben — természetesen — más-más mértékben. A diák, akár ki­csiny, akár nagy, minden­kor végezzen valamiféle há­zimunkát, segítse a családi közösséget, A szülő csak ar­ra ügyeljen. hogy a házi­munka kedvéért a tanulmá­nyi munka ne szoruljon a háttérbe. a tét.t s7ünet kiváló­an alkalmas arra. hogy a di­ák maga fabrikáljon ajándé­fedezi a fenntartás költsé­geit. Mindezek következtében a személyi tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított lakásállományt az elhanya­golás veszélye fenyegeti, ami népgazdasági szempontból előnytelen. Ha viszont a tu­lajdonos számára lehetővé válik, hogy a saját lakásába beköltözzék, nyilvánvalóan fokozottabb gondot fordít a karbantartására és a fel­újítására. E megfontolások indokol­ták, hogv a személyi tulaj­donban álló lakások tulajdo­nosai — megfelelő és beköl­tözhető cserelakás egyidejű felajánlása mellett — bizo­nyos megkötésekkel ismét él­hessenek felmondási joguk­kal. Mit tartalmaz az új rendelet ? A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt áhó, valamint az 1953. április 1. előtt épült, sze­mélyi tulajdonban levő, sza­badrendelkezésű lakások tu­lajdonosa 1964. 1anuá» 1-éve! kezdődően bérlőjének fel­1963. december Sl-e közötti időben mutatták, illetőleg mutatják be illetékkiszabás végett. További fontos előírása a rendeletnek, hogy ha a bíró­ság a felmondás érvényes­ségének megállapítására irá­nyuló keresetet elutasítja, a tulajdonos az ítélet jogerőre emelkedésének napját kö­vető két éven belül ugyan­azzal a bérlővel szemben nem élhet újabb felmondás­sal azon a címen, hogy a lakásra maga, vagy egyenes­ágbeli rokona számára tart igényt. Ez a rendelkezés a bérlök védelmét szolgálja, kizárja annak lehetőségét, hogy jogi eszközzel — állan­dóan ismételt felmondások­kal — zaklassák őket, más­felől arra inti a tulajdono­sokat, hogy csak megfelelő cserelakás biztosítása után éljenek a felmondási joggal. Mikor mee felelő a cserelakás? A bíróság abban a kérdés­ben. hogy'a osórelakás'még­felelő-e vágy sem, ' figyé­As üzletek nyitvatartási rétid je Szilveszteri záróra a szórakozóhelyeken A szegedi városi tanács kereskedelmi osztálya a jó áruellátás biztosítása érde­kében a következőképpen szabályozta az üzletek nyit­va tartását: December 28, szombat: mennyi utalványos és sza­badtejet árusító élelmiszer és tejbolt reggel 7-től 12 óráig tart nyitva: A piacok ugyancsak reggel 7-től 12 óráig állnak a lakosság szolgálatára. Valamennyi Ezen a napon az összes élei- iparcikk, ruházati bolt, áru­miszer, iparcikk, ruházati ház zárva marad. és egyéb boltok, áruházak, valamint a piacok és vala­mennyi szórakozóhely a rendes hétköznapi időtar­tásnak megfelelően üzemel. December 29, vasárnap: Erre a napra is a megszo­kott hétköznapi nyitvatar­tási Idő érvényes. December 30, hétfő: Az összes kétműszakos élelmi­szer- és húsboltok szombati nyitvatartási rend szerint árusítanak. Az egyműszakos húsboltok este 6 órakor zár­nak. Az iparcikk, ruházati és egyéb boltok, aruházak, szórakozóhelyek és a piacok _,. is szombati zárórával árusí- boltok üzemelnek, a tanak. _ korhelyeken pedig A szórakozóhelyeken kü­lönleges, szilveszteri záróra lesz. A Virág, a Búbos, a Korzó, a rókusi és a Kedves cukrászda, a Boszorkány­konyha, a Bisztró és a Szi­várvány büfé 01 óráig, a zenés szórakozóhelyek vi­szont reggel 5 óráig tartanak nyitva. Az egyéb vendéglátó helyek a rendes szombati nyitvatar­tási Időben üzemelnek. Január 1, szerda: Vala­mennyi élelmiszerbolt, ipar­cikkáruház és piac zárva marad. A vasárnap nyitva­tarto édesség- és dohány­szera­vását­kozásra alkalmas apró tár­gyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyességet igénylő apró munka, amit a diák elvégezhet. Ezernyi ta­pasztalat bizonyítja, hogy az a törülközőtartó, lábtörlő, vagy egyéb apróság, amelyet a diák készített el — a jó­kedv és az önbizalom for­rása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedü­li cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek önérzetét. Az arany vakáció a mo­dern diák életében olyan pi­henő, mint a hegycsúcsra tö­rekvő turistáé útközben. Jó megállni néhány pillanatra, de közben felfe-lé nézni és előre, a csúcsra, amelyet el kell érni... Dr. D, P, A lehűlés fokozódik A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy az újabb eny­hülés csak átmeneti jellegű, mivel az országot borító 10— 43 centiméteres jeges hóré­teg felett igen gyorsan lehűl a levegő. Mihelyt felszakado­zik a felhőzet, ismét „meg­szigorodik* a tél. A jelek szerint az élénk szél szom­batra megcsendesedik, s a frontátvonulást követően an­ticiklonos, úgynevezett ma­gasnyomású helyzet alakul ki. Mindkét tényező a lehű­lés várható fokozódására mu­tat. A szombat reggeli hő­mérséklet valószínűleg mí­nusz 4. mínusz 8 fokig süly­lyed .napközben azonban is­mét lesznek plusz 2, mínusz 2 fokos maximumok. Szór­ványosan ködképződésre, át­futó ónosesőkre kell számí­tanunk. HLj fí(mb<tmutatók GERMINAL Zola ezt a mesterművét — a munkások egyik igen ked­velt olvasmányát — a Ger­minalt 15 évig írta. A mű alapja valóban megtörtént esemény. 1869-ben Aubin tragikus események színhe­lye volt. Az ottani bányá­szok sztrájkba léptek, s a sztrájkra embertelen és kö­nyörtelen megtorlás követ­kezett. Ezek az események, a bányászok embertelenül nehéz munkája, keserves élete adta az alapot ehhez a regényhez, Zola főművéhez. A Germinal a bányászok életét az akkori valóság sö­tét színeivel festi. A filmnek sikerült visszaadnia a könyv lényegét, alaphangulatát, mondanivalóját. A terjedel­mében is hatalmas regény filmrevitele természetcsen nagyfokú sűrítést kívánt, hosszú lélektani analíziseket kellett lerövidíteni néhány mondatos dialógusokra, gyors képsorokkal kellett olyan eseményeket ábrázol­ni, amelyeket a regényíró a részleteket is bemutatva, aprólékosan le tudott írni. Ez a sűrítés azonban nem csökkentette az átdolgozás drámai erejét, bár az két­ségtelen, hogy Zola erőtelje­sen naturális ábrázolása a filmen mérsékelt hangon je­lentkezik. Végeredményben azonban Yves Allegret ren­dezése mély együttérzéssel vitte filmre a nagyszerű re­gényt. A film Étienne fejlődését mutatja be, aki a tudatos forradalmiság felé indul el, meleg színekkel ábrázolja Étienne és Catherine megha­tóan tiszta szerelmét s nagy erővel mutatja be a bányászok lázadását, azokét, akiket kétségbeesésbe taszít a kizsákmányolás. A hatást nagymértékben fokozzák Jean Bourgon és Hegyi Bar­nabás művészi felvételei. A film — az első magyar —francia koprodukciós alko­tás — jelentős részét Ma­gyarországon forgatták, szá­mos magyar színész közre­működésével. A rendező és munkatársai a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak er­ről a közös munkáról és igen magasra értékelték a ma­gyar színészek játékát. Első­sorban a Maheu-t alakító Pécsi Sándor játékát emel­ték ki, valamint Makláry Zoltán Bonnemort apóját, Koncz Gábor Szuvarin-jét és Krencsey Marianne alakítá­sát Mouquette szerepében, A francia színészektől ugyan­csak számos nagyszerű ala kítást láthattunk. Mindenek előtt Bemard Blier hideg, kimért, s családi életében mélységesen megalázott Hem nebeau igazgatója sikerült munka. Lea Padovani Ma­heuhé szerepében megrázó. A Catherine szerepét játszó Berthe Grandval mellett bi­zonyosan örömmel üdvözlik mozilátogatóink egyik ked­vencüket, Jean Sore!-t, a fő­hős, Étienne szerepében. A film francia főszereplői­nek magyar hangját Bltskeu Tibor, Nádnssy Myrtill, ,4t>ar István és Tolnay Klári tol­mácsolja, sikerülten, magas színvonalon. Reméljük, hogy mindazok­nak, akik olvasták és meg­szerették a Germinalt, nem okoz csalódást a film. Azok pedig, akik még nem olvas­ták a regényt, a filmválto­zat nyomán bizonyára ked­vet kapnak Zola örökértékű remekének elolvasásához. BOCCACCIO '70 December 31, kedd: Vala- napi zárórái van. Múlt héten Az ördög és a tízparancsolat című francia filmről mondtuk, hogy Boccaccio szellemes gúnyját idézve leplezi le a „tízpa­rancsolathoz* formálisan ra­gaszkodó erkölcsi képmuta­tást groteszk történeteivel. A Boccaccio '70 című színes olasz produkcióról, amely­nek első részét mutatták most be. ugyanezt elmond­hatjuk. Ez a film négy tör­ténetet perget le előttünk, közülük a most bemutatott első részben dr. Antonin megklsértését látjuk Federi­co Fellini és A fanyere­ményt-t Vitterio de Sica ren­dezésében. A különbség a múltkori francia és a mos­tani olasz film között, túl azon, hogy amaz egy rendező keze alatt, egy keretben vit­te szalagra történeteit, ez a mostani pedig külön-külön rendezés, mondhatni külön film — mégis mélyrehatóbb: a francia film a törtenetek és helyzetek komikumára épült., az olasz inkább jel­lemekére. Különösen érvé­nyes ez Fellini történetére, melyben az ultravallásos, er­kölcsbíró szerepében tetszel­gő dr. Antonino — mellesleg íasisztabarát — buzgósága lepleződik: erotikus őrületbe csap át, melvet valójában leplezett. A film eszközei­nél fogva igen alkalmas az álom és a képzelődés fel­használására. Fellini ezzel a lehetőséggel él. a meghá­borodó doktor látomásos ro­hamának megjelenítésével a monstrum Anita Ekberg — törpe dr. Antonio játékában. Ekberg játékában is azt a szerepét alakítja, amit az erotikumra szomja:, sztár­Imádók képzelnek róla. Pep­plno de Filippn pedig karak­terisztikusan állítja elénk az erkölcsi kukac doktort. De Sica története elraga­dóbb, élettelibb műfajánál fogva. De Sica szereti a sok színt, az olaszos vásáriságot. Komikussá teszi a vénasz­szonyt és álszenteskedöt épp­úgy. mint a korlátolt és csorgó nyálú, még az elkép­zelt kéjt. is sóváran firtató férfi népséget: de nem kevés­bé nevetséges a málé sekres­tyés, aki megelées7.ik a meg­valósulás helyett a hírrel. Végül is a szép Sophia Loren — Zoe és partnere Luigi Gluliani marad a színen: az érdek nélküli szerelmi vágy. Igazi de Sica-i történet és rendezés, melv a fordulatos, tarka cselekményt színesen, egyre sokrétűbben, fokozódó ritmusban jeleníti meg, s egy nyugodt képben oldja fel. M. S. Szombat, 1963. december 28. dél-magyarország 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom