Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

A betonnal együtt „megköt" az ember is A munkatermekben még nincsenek gének, csak most készítik alapjaikat. Az Ors—gos Gumiipari Vállalat szegedi ©árából még az épületeknek is csak egy része áll. S amíg az építőipari szakemberek ú j falakat emelnek, a tervezők és beruházók már az el jövendő új ©ár bővítéséről beszélnek. Az új ©árnak még nincsenek munkásai. Még malter. homok, meg csonttá fagyott sóder az úr mindenütt. De ezen a helyen ©árnak kell lenni, s lesz ls! A kút körül egy gyár — Nem volt akkor még. itt semmi fűszálon, meg vetem én ven kívül. Szilágyi Lajon művezető volt az első 1962. május 7én, aki eljött terepszemlére, s aki ide álmodta a ©árat. — Ez mór a második »©áram- Igaz, nincs olyan na© dolog az én alkotói munkám, mint amikor a tudós feltalál valamit, — de azért nagyon szép és nagyszerű is. Szinte szavaim sincsenek a bennem levő érzések kifejezésére. Vásárhelvről hívták ide: „mint művezetőnek, magának kell felépítenie ezt a ©árat- — mondták neki a központban. Közvetlen főnölre _ n főénftrávezető — hóra alá nvomott e© köteg paofrt. A lövendő Özem tervrajzai voltak. — Keressen ott s budapesti út mentén e© kutat, akörül épül majd a? új gyár. Szilágyi Lajos megtalálta a kutat < — Talán a „honfoglalásharmadik napján történt. Né©en-öten kezdtük az „építést- — felmértük a terepét Aztán egyszerre csak megjelentek a tsz ember® lóval éa vetőgéppel. Kukoricát akartak vetni. Alig tudtuk lebeszélni ők®, ho© ha©ják abba, felesleges a rá szánt munka, mert itt gyár épül. Nem hitték. Ma már magasba nyalnak a falak. — Sok itt az élmény! Siker, kudarc váltogatja egymást A legszebb pillanatok, amikor elkészül e©-e© újabb épül®tömb. Az építő még azt is tudja, ho© melyek azok a téglák, amelyeket ő helyezett a falakra. Ezrekből öten £s ebben az esztendőben különösen ©orsan nőtt a gyár. Szaporodtak az épületek. Aho©an jön Pest í®ől a vonat, legtöbben csak találgatják, hol jár a szerelvény, mi lehet az, ami az ablakból látszik. Épül, ©arapodik az Országos Gumiipari Vállalat egyik új telepe. A ©ári berendezés most még csupán néhány ládába csomagolt .szerszámgépből és hidraulikus présből áll. Az új ©árnak még nincsenek munkásai. Állományi létszámuk csupán öt ember, ök 4 beruházó megbízottai. Főként műszakiak. A személyzeti és munkaügyi' dolgokat a levelezést, meg az összes adminisztrációt ma még e© ember végzi. A többiek ismerkednek az építkezéssel, meg az ellenőrzési végzik. A ©ár létszáma most öt ember, % ha rrvajá teljesen beindul a monumentális gépezet, több ezer munkás keresi itt kenyerét Több ezer... De honnan?!... A kubikusok, meg a segédmunkások között sokan vannak akik majd a felépült ©árban akarnak dolgozni. Most az építőipar ember® — majd guml©ári szak- és segédmunkások lesznek. Szó sincs itt munkaerő csábításról! Számolnak ezzel az építőipari vállalat vezetői is. Minden üzem f®építésémél 1© történik ez. A semmiből gyárat alkotók szívéhez nőnek a falak, — s a betonnal megköt az ember is. Törzsgirda-tagok É« már gyülekeznek a jövendő törzsgárda-tagok is. — A deszki Táncsics Termelőszövetkezet javító műhelyében voltam segédmunkás. Onnan ® enged tek s az orA termelőszövetkezeti zárszámadások előtt vo® vizsgálaton is megfeleltem. Most utazom Pestre. Kovács Jánost és még 19 , társát ezekben a hetekben viszi a vonat Pestre. Ok lesz- ! nek majd a jövendő üzieni, jövendő művezetői. — Ho© jutott eszébe ez a mu nkakörcsere? — Már régen szándékomban volt, ho© üzemben dolgozzam. Testvéreim, — a katona öcsém kivételével — szakmunkások. Most aztán kapóra jött a dolog. Ez e© új nagy üzem lesz, új és nagy lehetőségekkel! „Üj és na© lehetőségekkel...!" — a deszki legény elme© szakmát tanulni a ruggyanta©árba. Reméli menni fog a dolog. Munkaidő után kell elvégeznie e© egyéves művezetőképzőt. Aztán visszajön Szegedre művezetőnek. ott annál a pesti testvérvállalatnál egyre több lesz a szegedi szó. Már néhány hete a gumiipari gépekkel ismerkedik három lakatos. Aho© a gépalapok elkészülnek, meg ahogy majd a tavaszi időjárás engedi, ők kezdik meg az új ©ár műcsarnokában a gépek összeszerelését , Aztán ú© 1965 elejéig megindul az üzem. Előbb csak próbagyártások, kísérletezgetések — aztán egyszerre megindul az egész gépezet Az építők elmennek, bo© más gyár falait búzzák a magasba, s öltözőszekrényeik® az új gyér dolgozóira. hagyják mén éva A falu népe ezekben a na- melöszövetkezeti tagság érpokban és még inkább a deka kívánják meg, ho© következő hetekben veszi elkerüljék ezeket a hibákat, számba egész évi munkája- hiszen reális képet csak fiinak eredményeit; folynak a termelőszövetkezeti zárszámteles leltármutatók alapján lehet kapni. A leltározás adások előkészületei. Ez év- csak kisebb részben irodai ben a zárszámadás munkájá- munka, mert igazán pontolioz a tsz-ek tagjai és az ille- san a magtárban, az istállólékes szervek kedvezőbb kö- ban, a helyszínen lehet elvérülmények között foghattak gezni, nem elsősorban tollal, hozzá, mint a múlt év azonos hanem mérleggel. időszakában. Az őszi beta- Helyes, ha a pártszervező!^rítl!t'1!^tá1t'-VftfSt idt tek ü©elnek arra, ho© a ben es Jobb minőségben vé- ^ , ,7,. . , gezték ® me©énk közös leltározással e© időben kegazdaságai, nünt az elmúlt szítse el a könyvelés a !tuévben lönböző kedvezményekhez és A kenyérgabonavetés ter- hitelelengedéshez szükséges vének teljesítése ez évben • igazolásokat, mert tavaly e már október 26-án 106,9 szá- mulasztások miatt tobb szozalékos volt, míg tavaly ebben az időpontban csak 68,4 vetkezet elesett a kedvezményektől. Az előírások szerint , ,, •••••a leltározást 1964. január százalékos. A tavalyi evben ken befejezni, minte© 3—Í00 holdról nem a termelőszövetkezeti zartakarították be a kukorica- számadás e©ik legizgalmatermést, 250 holdról nem Sabb — h®yesebben a szöszedték fel a cukorrépát és vetkezeti tagoltat leginkább 1300 holdról nem takarítót- foglalkoztató — kérdése a ták be a kukoricaszárat, jövedelemelosztás. A pártMost ilyen mulasztásokról és szervezeteknek számclniok hibákról e©általán nem le- kell azzal, ho© a ' legnahet beszélni. Az őszi mély- ©obb vita a kiosztásra keszántás is — 12—13 ezer rülő jövedelem elosztása kohold kivételével — jó minő- rül bontakozik ki. ségben megtörtént, míg ta- Ez természetesen összefügg valy 45 ezer hold szántatlan azzal hogy az évi jövedelterület maradt. A szőlő- és met ' hogyan osztják el, ©ümölcstelépítés előkészíté- mennyit tartalékolnak. Ezért sének munkálatai is sikere- helyes ha újból megvlzsgálsek voltak. ják ^ év elején jóváhaA szövetkezeti gazdálko- gyott terveket. Ahol a terdás javuló eredményeiről ia- vet teljesítették, ott nem leGépkocsik a hótemelcben (J/abb hófúvások a Dunántúlon Veszprém megye területén számos gépkocsi elakadt a hótorlaszban. A Várpalota és Keszthely térségében -fogva tartott- személy- és teherautókat fáradságos munkával emelték ki a torlaszok alól és néhány h®yen ki kpllett ásni a teljesen behavazott járműveket. Hétfőn a reggeli órákban valamit Javult a helyzet, a szélvihar alább ha©ott és 17 hómarógép újult erővel látott munkához. Elsőorban a bányász-járatok számára próbálták meg szabaddátenni az útat. Az urkúti mangánbánya és a várpalotai Bántabányához vezető utak letakarításán dolgoztak a na© teljesítményű hómarók. A legutóbbi szélvihar ott okozott elsősorban hóakadályokat, ah® nem na©nn számítottak rá Most a liakonyi területek, ahol különösen zord időjárással számoltak, aránylag kevesebb hótorlaszt „kaptak", inkább a kevésbé veszélyeztetett keszthelyi és pápai térségben okozott gondot a viharos szél a közúti közlekedésben. (MTI) núskodik, ho© az idén kevesebb tsz zár mérleghiánynyal, mint az elmúlt esztendőben. örvendetes az is, hogy az egy dolgozó tsz-tagra eső, közősből származó, h® különösebb probléma. Az örvendetes, hogy sok tszben a bevételek összege na©obb a tervezettnél. A pártszervezetek, a tsz-®c vezetői és tagjai akkor foglaljövedelem — előzetes adatok nak ® helyes álláspontot, ha szerint — az 1962. évi 9529 me©izsgálják: helyes-e a forintról 10 ezer forint fölé többletjöved®em teljes egéemelkedtk. Me©énkben a szében való kiosztása a tat-akarmányhelyzet is jobb, goknak. A közös gazdaság mint a múlt év azonos idő- jövő évi erősödését, gazdálszakában: kukoricából mint- kodásának biztosabb alapokegy 2—2,5 mázsával több ra való helyezését szolgálja, termést takarítottunk be hol- ha a többletjövedelem egy dánként. részét tartalékolják. A termelőszövetkezetek Több tsz előreláthatólag egész évi munkájának mér- nem éri el a tervezett jölegét Jelentik a zárszámadá- vedelmet. Ezekben a közös gazdaságokban különösen fontos az egész évi gazdáisok. Ezért ennek a na© horderejű munkának az előkészítése nemcsak az e©es J^ás eíemzése, "a tanulsátsz-ek, hanem az irányító gok levonása. Nem áll a párt- és állami szervek szá- szövetkezet közösségének érmára is fontos feladat. A dekében, ha elhallgatják a zárszámadások előkészítésé- nehézségek okait, az esetieben jelentős politikai és gt-rhibákat és ha teljesen az szervező munkát végeznek a objektív nehézségekre háríttermelőszövetkezeti pártszer- ják a felelősséget. A „bevévezetek is. Annál is inkább, telkieséses- tsz-ek megsegítésére különben az illetékes szervek megfelelő intézkedéseket tesznek. A szövetkezet! gazdák mert az ®következő hetekben nemcsak a tsz-ek gazdasági eredményeit elemzik, óvT^l^Teí^ munkakének foko^r; htíkaf me^zíárdulás ,ol£ *«* Tvrt matát js A szövetkezeti pírt- ZSSSf közZen VSÍ ere7ZéZÍ UZnZ°tXtnt hatoknak és előkészületek során ráirá"- Znd'enült kifizZék'él'a nyitják a figyelmet az el- Sósitásáról se ?» a iZődttllamaÍÍS,aÍnak feledkezzenek meg. es a fejlődesnek, a nehézse- ' . . . . ,„j. gek leküzdésének tanulságai- A Pártszerv-ezetek mlndera, továbbá igyekeznek min- nútt igyekeznek denkivel megértetni Wf hogy "rt'ltani a gazdasági beszámennyire fontos az előkés™ ™[ók . ^^Iri^ róliukat let minden részletének pon- Wí0^ J^t > tos végrehajtása Jó hatású ha áttekinthető képet nyujha a Zárszórr'.HnQi Vrt?^.! -' tanak a gazdálkodas alakusek^ a fáSSere^r lasáróL A W?^6 ?kkor kárai, va© nSs t^tkői a lehet ™zgósilb. íeIegu'.h.a pártszerveret ^ébenfeísz^ a-fXT Z^n^t lalnak á* „ímr—axi,. - , nél az elért ereamenyeKex munlsták a T: összehasonlítják az évi tervm^az elért sSfat^f11!4 vei, az előző év átlagtermérttkelte taLfn ^ sével és az ötéves mezőgazSLk teSráéirt ada" daságl terv feladataival. Crt tf ^, - E©es tsz-ek ar. ötéves terv gazdSáé Írttól J^l ? célkitűzéseit már teljesítet^ aLlv tiffeta^t^21" ték, azonban itt is van még atirsZL f u^ lehetőség a további hozama zárszámadás alapját képezi. növelésre, főleg a termelési termelőszövetkezet javai- költségek csökkentésére, nak évenkénti reális és gon- Az állattenyésztés vizsgádos számbavétele mindenek- ,atánál elsősorban azt szükelőtt H , . séges elemezni, ho© miként előtt a szövetkereti tagsag alaku, a 100 hold szantára erdeke. A termelőszövetkeze- eső állatsűrűség, s milyen a ti leltározásnál a tapasztala- takarmánygazdálkodás helytok szerint leggyakrabban zete. A termelőszövetkezetek háromféle hibát követnek el. gazdálkodásának fejlődése A leltárt felületesen, elna- elszakíthatatlan® összefügg ©olva készítik, s emiatt je- az anyagi érdekeltség elvélcntékeny tételek, állóeszkö- nek helves nfralmezísával. zők, takarmányok, anyagok Ezért elengedhetetlen a preumaradnak a leltárból. A mizálás. s helyes jövedelemkedvező mérlegeredmények elosztás! forrnák plVoJ-nnrá(rdekében felfelé kerekítve sánnk. a tanasztalt hibáknak megfelelően. Az a vélemény rólunk, ma©arokról, ho© mi zöldségfélékből rosszul táplálkozunk az őszitéli időszakban. Hiába termelnek ilyenkor a tsz-ek melegágy] karalábét, ml az istennek se cserél, nénk el a Jó, zsíros töltött káposztát egy tál friss karalábóért. Mi csak a szezonban pártolunk át n zöldségfélékhez, májustól szeptemberig. Ezt el sem hittem volna, ha nem a legilletékesebbektöl, a piackutató Csongrád me©ei MÉK-től kaptam vclna az adatoltak — A szegedi Felszabadulás Tsz-ből hova szállítják most a melegágyi karalábét? — Az NDK-ba és Csehszlovákiába. — S nekünk nem kell, nincs rá igény? — Hihetetlen, de í© van: nincs itthon piaca. Párbeszéd a karalábéról Vicces a MÉK. hiszen év vége felé járunk, 6 neki megvan a haszna az egész esztendei áruszállításból. Miért is törje magát? Fontos a terv teljesítése »— mondom magamban. Martonosi József osztályvezető azonban beiéin lát, s minden illúziót elhessent a tényékkel. 4. — A Felszabadulás Tsz 170 ezer fej karalábét dobott most a piacra. E© csomó 7—8 forintba kerülne az üzletekben. és azt hiszi, ho© var. rá kereslet itthon? N'.ncs! üudaperfen a KÖZÉRT mindössze ezer darabot kért és kapott. — És Szeged? Az osztályvezető mosolyog: — U©an kérem, mi csak töltött káposztát, hurkát, kolbászt eszünk ilyenkor. T® van, december, és hull a hó. Kinek jut eszébe, ho© friss melegágyi karalábé is van? Esküszöm, ho© ilyenkor csomóját két forintért sem lehetne eladni. Májusban viszont a szabadföldi karalábé csomójáért 14 forintot sem sajnálunk. Hát nekünk nem kell a friss karai ábé lóleh? És két hét múlva a hónapos retek sem? — Csodálkozni fog, de í© itn. Nincs rá hazai fogvasztó, noha olcsóbbak ezek a „téli- cikkek, mint májusban- Nyugaton az e© főre eső zöldségLo©asztás egész évben 140—150 kilogramm. Nálunk mindössze 50 kiló zöldségféle ío©asztása jut egy főre e© egész esztendőn át. S ha ehhez hozzávesszük, ho© nálunk a zöldségféléket ugyoníőzzük — nemcsak pároljuk, ho© a vitaminokat megőrizzük —, akkor az egy. harmados fogyasztás jóval alatta marad a szervezet követelményeinek. — Bszünk tehát töltött káposztát, hurkát. kolbászt, ,1ó na© disznósajtokat továbbra is? — Igen, igen, csakho© nekünk is termelnek zöldségféléket a roelegá©ak. Táplálkozzunk tehát egészségesen —mondotta a MÉK osztály vére tője. S ho© mennyire igaza van, azt nem is kell bizonygatni... u r. veszik számhn a gazdasági eszközöket. Előfordul az is, és sikereknek az elemzése s helyes szót elteni a munkaho© nem a tényleges érték- fe©elem, a termelési moznek megfelelően állapítják galmak és a szocialista munmeg a Javak értékét. Éppen ezért az egész tarkaverseny eredménvoir/u . pasztalatairói E©es szövrtkezeti gazdák na©on sajátosan értelmezik a tsz-ből származó jövedelem fogalmát. Sokan csak az év végén kapott pénzösszegről beszélnek, s nem veszik figyelembe az előleget, o prémiumot, a természetbeni juttatást, a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, a földjáradékot, a bevitt vagyontárgyak értékének törlesztését és az idős szövetkezeti tagokról való gondoskodást. Mindez e©üttesen adja a szövetkezeti gazdák személyi jövedelmét. pártszervezetek, a szövetkezeti kommunisták politikai felvilágosító munkája csak akkor lehet eredményei, ha erről nem feledkeznek meg és felveszik a harcot az előbb említett e©oldalú szemléiét ellen. A termelőszövetkezeti zárszámadások nemcsak egyszerűen az eredmények és hibák e©3zerü számbavétel® jelentik, hanem a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésének, fejlesztésének fontos eszközei is. Különösen akkor, ha a termelőszövetkezetek tagjai valóban hű képet kapnak a gazdálkodás alakulásáról, ha valóban megértik az összefüggések® és maguk jutnak helyes következtetésekhez. A zárszámadások előkészítése csak akkor lehet eredményes, ha abban a szövetkezetek tagsága aktívan részt vesz. A zárszámadások politikai előkészítésében nagji szerepe van a tsz-tagokkal való beszélgetésnek, tanácskozásnak, amelyeket általában brigádonként, vagy munkacsapatonként szoktak megtartani. Itt már válaszol iű lehet a felvetődő problémák ra és a helyes javaslatoké' elképzeléseket e©es szem.' lyek megbízásán keresztül s köz©űlésen leltet tolmácsolni. Különösen na© jelentőségűek lehrtnek és fontos szerepet tölthetnek be az ilyen előzetes beszélgetések a gyenge, vagy mérleghiányos termelőszövetkezetekben. A pártszervezetek vezetőségei a gazdasági beszámolót még a zárszámadások előtt megtárgyalják és a helyzettől függően közös tanácskozásokat folytatnak a tsz-ek igazgatóságaival. Az igazgatóság és a pártveretőöég által me©itatott beszámolót párttag©úlés elé terjesztik. Helyes, ha erre a tag©űlésre a pártonkívüli aktivahálózat tagjait is meghívják. A taggyűlésen felvetődő észrevételeket, javaslatokat akkor lehet a zárszámadás gazdasági beszámolójában hasznosítani, ha a taggyűlés legalább három nappal megelőzi a zárszámadási közgyűlést. A zárszámadási közgyűlések nemcsak a múlt eredményeinek mérlegelését jelentik, hanem lehetőséget nyújtanak area is, ho© elemezzék a jövő évi feladatokat és mozgósítsanak e feladatok teljesítésére. A termelési előtervek u©an már elkészültek, de a legtöbb helyen az előirányzatok alacsonyak, amelyeket most ki lehet javítani. A nemsokára sorra kerülő termelőszövetkezeti zárszámadások megyénk minte© 70 ezer szövetkereti gazdájának és családtagjainak örömét valamint gondját jelentik. A me©ei és járási, a helyi szervek segítséget nyújtanak a falu e na© eseményének előkészítésében és megszervezésében. Hogy a zárszámadási közgyűlések milyen hatással lesznek a szövetkezetek fejlődésére, s megyénk kozos gazdaságai a zárszámafások utin hogyan hasznosítják a tanulságokat és mi lyen lendülettel fognak az 1964-es terv teljesítéséhez. az. f°le0 a tsz-ek gazdáin, a szövetkezeti parasztságon muhk. Me©énk szövetkezeti gnzdai ennek tudatában is vannak, s nem ké'ség-c ho© — az éltám hathatós anyrpi támoeatisávrl — nv>©én!c tsz-ei a következő évben sikereket érnek el a mezőgazdasági termo!-s fellendítésében, hiszen ®>hez a feltételek átt-> •; ...„p oak 6 Oll -MAGYARORSZÁG »**